Erjedés jelei az ukrán hatalmi szférában és Nyugaton – Nyár végéig elfogy a búzakészlet
Minszk, New York, Szocsi, Moszkva, 2022. június 4. szombat (MB)
Miközben Zelenszkij ukrán elnök abban reménykedik, hogy a korszerű amerikai rakéták bevetésével fordíthat a harci helyzeten, a katonai vezetésben egyre többen teszik szóvá, hogy fogytán az erő. Nyugaton is fontolgatni kezdték, milyen feltételekkel lehetne fegyverszünetet elérni Ukrajnában – számolt be a Magyar Békekör tudósítója a fejleményekről.
Sem Kijev, sem nyugati támogatói nem látják, hogyan tudnák a maguk javára fordítani a harctéri helyzetet, egyesek attól tartanak, hogy az amerikai HIMARS rakéták Oroszország elleni esetleges bevetésével immár a Nyugat biztonsága is veszélybe kerülne, hiszen az oroszok közvetlen csapást helyeztek kilátásba a parancsot kiadó nyugati objektumokra.
Időközben döntés született az orosz hadművelet felgyorsításáról – tudatta Ramzan Kadirov, az ukrajnai harcokban részt vevő csecsenek vezetője Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.
Az ukrán elnök és a hadsereg között keletkezett ellentétről kiszivárgott értesülések szerint az ukrán hadvezetés kezdi belátni, hogy a megváltozott orosz taktika harci képességének kimerítésére irányul, és oda vezethet, hogy az ország megszállása nélkül is megtöri a hadsereg ellenállását. Ellentét keletkezett a hadvezetés és az elnök között azért is, mert Zelenszkij különleges jogokkal ruházta föl az Ukrajnában tartózkodó lengyeleket, akikről a hadvezetés gyanítja, hogy az ország feldarabolásának szándékával gyülekeznek Ukrajnában. Az ukrán fegyveres erők vezető köreiben felteszik a kérdést: „miért harcolunk, ha az elnök kiárusítja a függetlenséget?” – vélik tudni.
Az ukrajnai fegyverszünet lehetséges kereteiről mind több szó esik az amerikai-nyugat-európai egyeztető megbeszéléseken is – tájékoztatott róla a CNN. A szövetségesek elvetették ugyan a fegyvernyugvás feltételeiről kidolgozott olasz tervet, de kezdik belátni, hogy Ukrajna többé nem úgy fog kinézni, mint eddig, s bár „nem gyakorolnak nyomást Kijevre, hogy lemondjon területekről”, egymás között nyilvánvalónak tartják, hogy ez elől nem tudnak már kitérni. Az olaszok terve szerint a vitatott területek hovatartozásáról szerződést kell kötni, Európa biztonságát pedig sokoldalú nemzetközi szerződésben kell szavatolni. A CNN szerint Washington azzal igyekszik elhárítani a fegyverszünetre irányuló kezdeményezéseket, hogy „az Ukrajnában szemben álló felek nem készek rá”. Néhány NATO-szövetséges ezzel szemben azt állítja, hogy ha nem egyeznek ki, és vég nélküli konfliktusba bocsátkoznak, a világgazdaságnak okoznak az eddigieknél is nagyobb gondokat.
Az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy képes lesz elég ideig támogatni Ukrajnát ahhoz, hogy a konfliktus békerendezéssel, ne pedig kapitulációval végződjön – tudatta a CNN.
A dolgok kényszerítő hatására valami megmozdult Nyugaton, bár a kiegyezési készségen még mindig felülkerekedik a konfrontáció hajlama. Mindazonáltal határozott érdekellentétek tapasztalhatók az USA és Nyugat-Európa között az ukrajnai konfliktus rájuk gyakorolt eltérő hatása miatt – értékelte a Békekör tudósítója, majd felhívta a figyelmet arra, hogy kimerülőben a búzakészletek. Tíz héten belül elfogy a tartalék, és ha nem érkezik utánpótlás Oroszországból és Ukrajnából, akkor nem csak az árakra lesz kíméletlen hatással, hanem hiánycikké is válhat a kenyér.
Az orosz elnök pénteken közölte, Oroszország szavatolja a gabonaszállító hajók szabad távozását az ellenőrzése alá vont Azov-tengeri Mariupol és Bergyánszk kikötőjéből, és nem gördít akadályt a hajózás útjába Ukrajna Fekete-tengeri kikötőiből sem, ahonnan a teherhajók azért nem tudnak kifutni, mert Ukrajna maga aknásította el őket az oroszok ellen. Putyin javasolta, amíg meg nem tisztítják a kikötőket az aknáktól, válasszák vízi útul a Dunát Románián és Magyarországon keresztül, Lengyelország felé pedig Fehéroroszországon át. Mindez természetesen feltételezi a szankciók feloldását Fehéroroszországgal szemben – mondta az orosz államfő.
A gabonamizérián kívül a nyugati szankciók miatt elakadt orosz műtrágya-utánpótlás is gondot okoz. Főleg a 2023. évi termést veszélyezteti. Erre az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza, Maximo Torrero hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, Oroszország és Fehéroroszország a hamuzsír műtrágyák fő exportőre. Mint ismeretes, a nyugati országok azért nem tudják pótolni az orosz és fehérorosz műtrágyát, mert nincs honnan, termelőiknek viszont megtiltották, hogy a két országból vásároljanak belőle.+++
Beszélgetés Ukrajnáról a Klubrádióban
Alább közreadjuk a Klubrádió hangfelvételét Bolgár György Simó Endrével, a Békekör elnökével 2022. június 2-án délután folytatott beszélgetéséről. Az interjúra Bolgár György kérte Simó Endrét. A hangfelvételt kommentáló írásos tálalás Bolgár Györgytől származik.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) alapító-szervezője, a Magyar Békekör Egyesület alapítója elkeseredetten próbálta megmagyarázni, miért találkozott május 24-én az Orosz Föderáció magyarországi nagykövetségén Smirnov Oleg ezredes, katonai és légierő attaséval
A béke lehetősége és ellenségei
*Gilad Atzmon
A béke lehetősége és ellenségei
Egy Világhírű dzsessz-szaxofonos értekezése az ukrajnai konfliktusról
Az USA, Nagy-Británia, és a NATO mind úgy gondolják, hogy a háború miatt Oroszország gyengülni fog, Putyinból jelentéktelen Amalek-figura lesz, a NATO meg fog erősödni, a hadiipari komplexum pedig profithoz jut. Ezért Biden, Johnson, és a NATO a háborút, ha lehet, örökre szeretné meghosszabbítani.
Itt az ideje, hogy megnevezzük, kik akarják, hogy a háború folytatódjon, hiszen Biden nincs egyedül ezen a fronton. Zelenszkij is szeretné, tudja, hogy az oroszokkal való bármilyen egyezmény “nagyon bonyolult” helyzetbe hozná. Az ukrán nacionalisták, akikről a nyugati média miatt azt gondoljuk, hogy bátran küzdenek az orosz hadsereg ellen, nem nyugszanak bele semelyik terület elvesztésébe. Nehéz elképzelni, hogy a háború területi átrendeződés nélkül véget érhet, különösen, mert Oroszország Ukrajna déli, és keleti részének egy részét már elfoglalta. Továbbá Zelenszkij, a színész tudja, hogy jelenlegi szerepe karrierjének csúcsát jelenti, innen már csak lefelé mehet minden. Zelenszkij a háborút folytatni szeretné mindörökre.
De mit gondolnak az ukrán emberek? Vajon szeretnék befejezni a háborút? Attól függ kit kérdezünk. Ha az amerikai vagy az angol sajtó írásaiból indulunk ki az az érzésünk, hogy az ukrán nép egységesen kiáll Zelenszkij mögé a kollektív öngyilkossági küldetésben. Az igazság, ezzel szemben az, hogy négymillióan elmentek Ukrajnából, tíz millióan belső menekültek, és számuk napról-napra növekszik. Az ország szisztematikus pusztítás áldozata, egyes városok a földdel válnak egyenlővé. Ha az ukrán emberek tényleg ezt akarják, és a BBC azt szeretné, hogy ezt el is higgyük, akkor a háborúnak sose lesz vége. Ha viszont az ukrán emberek normális emberek, és ez jóval valószínűbb, akkor valószínűleg már rég elegük van a vezetőjükből és a nyugati háborúpárti politikából, amelyek ekkora katasztrófát hoztak az országukra. Az ukránok törődnek országuk jövőjével, városaikkal, kultúrájukkal, örökségükkel. Vélhetően szeretnék inkább megőrizni ezeket, mintsem meghalni ezen dolgok “nevében”.
Sokszor olvashatjuk, hogy Zelenszkij azt szeretné, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között, annak ellenére, hogy Izrael nem a legtermészetesebb választás, ha harmonikus együttélés a cél. Sokat lehet olvasni arról az izraeli és ukrán álomról, hogy Oroszországot kiüssék Európa első gázellátó szerepéből. A jelenlegi háborúnak az is lehet egyik kimenetele, hogy Izrael válik Európa első gázellátójává. Ezen a héten az N12-es izraeli hírcsatorna jelentette, hogy “Izrael segíteni fog Európának abban, hogy leváljon az orosz gázról”. Az N12 arról is hírt adott, hogy egy Párizsban tartott Nemzetközi Energia Bizottság konferencián az izraeli energiaügyi miniszter már tárgyalt arról a lehetőségről, hogy Izrael gázt exportljon Európába.
Miért volt Putyinnak olyan sürgős megmenteni Szíriát és Asszadot? Egy lehetséges válasz, hogy Oroszországnak szüksége volt egy Földközi tengeri kikötőre. De miért lenne szüksége az oroszoknak egy kikötőre a Földközi tenger keleti részén? Putyin látta, hogy lehetőség nyílt arra, hogy vezeték épüljön a Gaza övezet partjaitól Görögországig. A Latakiában állomásozó orosz hadihajók ezt a tervet meghiúsíthatják. Másszóval, annak ellenére, hogy Putyin Szíriával kapcsolatba Izraellel gyakran együttműködik, tisztában van azzal, hogy egy tengeri háborúnak Oroszország és Izrael között nagy az esélye. És ezt az izraeliek is tudják.
De Izrael törekvése mögött, hogy ők közvetítsék a békét Oroszország és Ukrajna között, más tényezők is szerepet játszanak. Izrael jelenlegi gazdasági sikere annak köszönhető, hogy Izrael az orosz oligarchák Bahama-szigete. Az oligarhák között sokan zsidók, és sokuknak van már izraeli állampolgársága is. Ha Izrael közvetít a két fél között, akkor, a semleges álláspont miatt Izraelnek nem kell részt vennie az orosz-ellenes gazdasági szankciókban, így Izrael egyedül lesz majd aki egérútat nyújt az orosz oligarchák pénzének. Zelenszkij többször próbált Bennett izraeli minisztelnök segítségével orosz-ukrán béketárgyalásokat összehozni. Putyin erre nem hajlandó, talán azért, mert tisztában van azzal, hogy Izraelnek mi a szándéka.
Putyin élő rejtély. Jó okom van rá, hogy ne higgyem el amit a nyugati média állít róla: Putyin nem instabil mentálisan. Inkább úgy gondolom, hogy tapasztalt taktikus, akinek konkrét geopolitikai és katonai céljai vannak. A probléma inkább az, hogy senki nem tudja, mik ezek. Én nem hiszem, hogy Putyin el akarta foglalni Kijevet, vagy bármely más ukrán várost, néhány stratégiailag fontos hely kivételével, mint amilyen Mariupol. Arról is meg vagyok győződve, hogy Putyin nem tervezett “rezsimváltást” sem Ukrajnában. Putyin pusztán katonai veszélyt látott a nyugati irányba sodródó Ukrajnában. Putyin Ukrajna katonai képességét akarta visszaszorítani, és ezzel üzenetet küldeni a többi kelet-európai országnak. Putyin még mindig abban bízik, hogy a konfliktust Ukrajna demokratikusan választott vezetőjével, Zelenszkijvel fogja rendezni. Putyinnak szüksége van Zelenszkijre, legalábbis addig, amíg a konfliktus rendeződik.
Ebből az is következik, hogy Putyin az egyetlen olyan szereplő ebben a horrorszínházban, akinek van kiút-stratégiája. Ő az egyetlen akinek van konkrét elképzelése a konfliktus végéről, igaz, az ő elképzelése a Nyugat számára egyelőre, elfogadhatatlan. Ukrajnában sem lehet túl népszerű. De úgy látszik, a Nyugat sem hisz el a saját narratíváját, miszerint az orosz hadsereg “gyenge” és “vesztésre áll”, hiszen a Nyugat nem merte felvenni a kesztyűt Oroszország ellen.
Lengyelországban Biden annak a szándékának adott hangot, hogy Putyint el kell távolítani. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy Putyin már látja a kiutat a konfliktusból, míg Biden és cinkosai abból húznak hasznot, ha a konfliktus a végtelenségig folytatódik.
*Gilad Atzmon zenész, író, és producer. Izraelben született, Nagy-Británniába emigrált. Világhírű dzsessz-szaxofonos, több dzsessz-együttes alapítója (Gilad Atzmon Quartet, Spiel Acid Jazz Band, Orient House Ensemble), és olyan zenészek albumain hallható, mint a Pink Floyd, Paul McCartney, Sinead O’Connor, és Robert Wyatt. Könyvei közül magyarul is megjelent: “A bolygó kicsoda?”.
Fordította: Hetényi Balázs
Eszeveszettség jelei nyugati hatalmi körökben
Kijev, Washington, Róma, Moszkva, 2022. június 6. hétfő (MB)
Eszeveszettség jelei mutatkoznak nyugati nagyhatalmi körökben annak láttán, hogy az oroszok megsemmisítik az Ukrajnának szánt fegyvereket, mielőtt még bevethetnék őket, a gazdasági szankciókkal pedig többet ártanak maguknak, mint Oroszországnak – jelezte tapasztalatait a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
A tudatzavar odáig fajult, hogy az Egyesült Államok meg akarja akadályozni európai szövetségeseit, hogy orosz és ukrán búzához jussanak az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásáért cserében. Minthogy 10 hétre elegendő búzakészlettel rendelkeznek, a nyugat-európai országok ENSZ-közvetítéssel szeretnének nyélbe ütni egy olyan megállapodást Moszkvával, amellyel elhárulna az akadály az orosz gabona kivitelének útjából. Washington pedig közölte, hogy erről szó sem lehet, a szankciókat nem felfüggeszteni kell, hanem szigorítani. Miközben a brüsszeli bizottság tüsténkedik, hogy hetedik szankciócsomagjával eleget tegyen az amerikai igényeknek, más nyugat-európai körökben mind gyakrabban merül fel, jó jó, de akkor mit fogunk enni? – számolt róla be a Békekör tudósítója.
A Biden-adminisztráció abban bízik, hogy 700 millió dolláros új fegyverszállítmányával, benne tüzérségi rakétarendszerekkel felszabadíthatja az utat az ukrán gabona kivitele előtt, és rákényszerítheti Oroszországot, hogy remélt kényszerhelyzetében a nyugati szankciók felfüggesztése nélkül is szállítson gabonát a NATO nélkülöző európai szövetségeseinek.
Nem világos, mi indokolja Washington optimizmusát a harci helyzet ismeretében. Hiszen az orosz légierő vasárnap kifüstölte azt a T-72 harckocsikból álló fegyverszállítmányt, amely Kelet-Európából érkezett egy Kijev melletti vasúti szerelő hangárba. (Lásd a felvételen!) Egyidejűleg pedig Putyin jelezte, hogy „olyan célpontokra is csapást mérnének, amelyekre eddig még nem mértek” abban az esetben, ha a nyugati fegyverszállítmányokban megnövelt hatótávolságú rakétarendszereket is Kijev rendelkezésére bocsátanának.
Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz stratégiai rakéta erők parancsnoka vasárnap bejelentette, hogy hadrendbe áll az Avangard hiperszonikus siklójárművekkel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) második ezrede. Az Avangard siklójármű akár 27 Mach (kb. 32 000 km/h) hiperszonikus sebességgel képes repülni a légkör sűrű rétegeiben, repülési útvonala és magassága szerint manőverezve, és áttörve a rakétaelhárító védelmet.
Tehetetlensége láttán a Nyugat saját értékrendjével szembenálló olyan lépésekre szánja magát, mint amilyen Lavrov orosz külügyminiszter belgrádi látogatásának megakadályozása. A Szerbiával szomszédos országok, amerikai kívánságra megtagadták az orosz külügyminisztertől, hogy légterükön keresztül eljuthasson Belgrádba Aleksandar Vučic szerb elnökkel tárgyalni.
Lavrov egyébként tudatta, hogy az Azovstal-műveletet minimális emberi veszteséggel teljesítették, „az azovista hirhedt gengszterek egyszerűen megadták magukat”, most pedig „érdekes dolgokat mesélnek el arról, hogyan érvényesült a neonáci elmélet az ukrán állam mindennapi gyakorlatában, beleértve Zelenszkij elnök tevékenységét is.”
Miközben az Egyesült Államok kormánya meg akarja akadályozni, hogy európai szövetségesei feloldják, vagy enyhítsék a szankciókat, saját magát kivonja alóluk. Enyhítette az olajexport tilalmat Oroszország dél-amerikai szövetségesével, Venezuelával szemben. Engedélyezte a Chevronnak, a Repsolnak és az olasz ENI-nek, hogy bekapcsolódjon a venezuelai olaj és gáz kitermelésébe és forgalmazásába.
A Fehér Ház kül-és gazdaságpolitikája odahaza is egyre kevésbé népszerű. Az ABC/Ipsos friss felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka elítéli Biden Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos magatartását, s 46 százalékuk ért vele egyet. Ennél is kevesebben (37%) támogatják gazdaságpolitikáját, az infláció kezelésével, és a gázárak szabályozásával pedig mindössze 28 és 27 százalékuk ért egyet. (A reprezentatív felmérés június 3-4. között készült.)+++
Kiadta: Magyar Békekör
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
képre kattintva.