Moszkva, Dusanbe, 2021. július 28. (MB)

     Alig hogy július 10-én befejeződött a NATO Fekete-tengeri és ukrajnai hadgyakorlata, az Észak-Atlanti Szövetség újabb hadgyakorlatot folytat Ukrajnában és Grúziában, noha egyik ország sem tagja a NATO-nak – jelentette a Magyar Békekör szerdán.

     Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO növeli harcképességét az orosz és a fehérorosz határok mentén. A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) dusanbei tanácskozásán Sojgu kijelentette: „A NATO javítja katonai infrastruktúráját, logisztikai készleteket hoz létre, fegyver- és katonai felszereléseket tárol, valamint gyakorolja a csapatok átcsoportosítási útvonalait”.

     A „Három kard 2021” fedőnevű ukrajnai hadgyakorlatot amerikai, lengyel litván és ukrán katonákkal folytatják, a „Fürge szellem 2021” fedőnevűt pedig Grúziában (Georgia) 15 NATO-állam, valamint a nem NATO-tag Ukrajna és Azerbajdzsán részvételével. Közben a lengyelországi Reznikowóban hozzáfogtak az Oroszország ellen irányuló Aegis Ashore amerikai rakétabázis felépítéséhez. A romániai Deveseluban 2015-ben létesített hasonló támaszpont után ez lesz a második Tomahawk rakétakilövő bázis. Az orosz fenyegetésre hivatkozva Lengyelország Abrams amerikai harckocsikat vásárol az Egyesült Államoktól 6 milliárd dollár értékben. Nyikolaj Sulgin orosz katonai szakértő úgy nyilatkozott az Izvesztyijának, hogy ebből az összegből ezer darab harckocsit lehet venni.

     “Varsó egyértelműen provokálja Moszkvát a válaszadásra. Ugyanakkor a lengyelek nemcsak a védelmüket próbálják megerősíteni, hanem a poszt-szovjet térben is segítik szövetségeseiket” – mondta Sulgin.

      Az orosz védelmi miniszter így vélekedett a NATO magatartásáról: “A Nyugat nem hajlandó konstruktívan megvizsgálni a feszültség csökkentésére irányuló javaslatainkat, köztük arra irányuló kezdeményezéseinket sem, hogy a hadgyakorlatokat a kontaktvonaltól távolabb tartsák. A közép- és rövid hatótávolságú rakéták Európába telepítésének moratóriumáról sem tárgyal”.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Washington, 2021. július 27. kedd (MB)

       Afganisztán után Irakból is kivonják az amerikai csapatokat, véget vetve Irak 18 éves megszállásának – jelentette a Magyar Békekör kedden.

      A „katonai küldetés” 2021. végéig történő befejezéséről szóló megállapodást Joe Biden amerikai elnök és Mustafa Al Kadhimi iraki miniszterelnök írta alá hétfőn a Fehér Házban. Irak kérésére amerikai kiképzők és tanácsadók maradnak ugyan az országban, de az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet ellen folytatott harcban közvetlenül többé nem vesznek részt.

      Az Egyesült Államok 2003-ban szállta meg Irakot az ifjabb George Bush elnök parancsára. Az agressziót azzal indokolták, hogy Irak tömegpusztító fegyvert tárol. A hivatalos indoklásról bebizonyosodott, hogy minden alapot nélkülöz, az invázió mégis alkalmas volt arra, hogy megdöntsék az iraki kormányt, és elfogják Szaddam Huszein elnököt, akit 2006-ban ki is végeztek.

     Az Egyesült Államok egészen a legutóbbi időkig úgy viselkedett Irakban, mintha a gyarmata volna, és azt tehetné, amit csak akar. Példa rá Kászem Szolejmáni tábornok, az iráni forradalmi gárda parancsnokának meggyilkolása Bagdadban tett látogatásakor, 2020. január 3-án. További példa rá a terroristák elleni harcban Iraknak és Szíriának segítő iráni milicisták elleni drón támadás 2021. júniusában. Mindkét eset kiváltotta az iraki kormány heves tiltakozását. Bagdad arra a következtetésre jutott belőlük, hogy az amerikaiak valódi célja nem a terroristák legyőzése, ezért többé nincs szükség az amerikai katonai jelenlétre.

      Az iraki kormány, az Amerikához fűződő katonai kapcsolatok lazításával egyidejűleg, érdeklődést tanúsított az Oroszországhoz fűződő katonai kapcsolat iránt.

     Megfigyelők úgy vélik, hogy az USA afganisztáni és iraki visszavonulásában egyaránt szerepet játszik, hogy Washington a korábbiaknál kevésbé tudja finanszírozni idegenben vívott háborúit.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Amerika becserkészni próbálja Indiát Kína ellen

Új-Delhi, 2021. július 28. szerda (MB)

       Az Egyesült Államok megpróbálja Kína ellen fordítani Indiát, kihasználva a határvitát Kína és India között – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Antony Blinken amerikai külügyminiszter Új-Delhiben tett látogatásáról.

      India területi követelést támaszt Kínával szemben Ladakhra és Tibetre, Kína pedig Szikkimre, Indiával szemben. Washington az indiai területi követelést támogatja Kínával szemben, így próbálja megnyerni Indiát egy átfogó katonai együttműködéshez Kína ellen. Blinken előtt erről tárgyalt Indiában Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is.

      India óvatos. Érdekellentétei dacára vonakodik átfogó katonai-biztonsági szövetségre az USÁ-val. Inkább egyensúlypolitikára hajlik a két nagyhatalom között, jó viszonyra törekszik mindkettővel.

      Stratégiai párbeszédet folytat ugyan Amerikával, Japánnal és Ausztráliával a fórum jellegű Négyoldalú Biztonsági Dialógus (QUAD) keretében, viszont tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO), annak a biztonsági, politikai és gazdasági szövetségnek, amelynek Kína az egyik alapítója. Tagja továbbá a Kínát, Oroszországot, Brazíliát és Dél-Afrikát tömörítő gazdasági társulásnak (BRICS) is.

       Márpedig a QUAD-ban érintettek érdekviszonyai is igen szerteágazóak. Miközben szemben állnak Kínával a Kína-Thaiföld-Malájzia-Fülöp-szigetek között fekvő Spratly-szigetek militarizálása miatt, Japán és Ausztrália együtt is működik Kínával a világ pekingi kezdeményezésre 2020-ban született legnagyobb szabadkereskedelmi térségében (RCEP), mely egyáltalán nem amerikai érdekek szolgálatáért jött létre.

      Az Amerikával közös és tőle elkülönülő érdekviszonyok összetett rendszerében Indiát – az USÁ-hoz hasonlóan – legfőképpen nemzeti érdekei vezérlik. Ezzel vélhetően Washington is tisztában van. Erre utal Joe Biden elnök legutóbbi nyilatkozata arról, hogy az Egyesült Államoknak is együtt kell működnie Kínával minden olyan kérdésben, amelyhez kölcsönös érdek fűződik. Biden ugyan a környezetvédelmet jelölte meg fő területként, de azzal is tisztában kell lennie, hogy Kína meghatározó szerepet tölt be az amerikai gazdaság stabilitásában is, hiszen egymaga rendelkezik az USA 28,6 billió dollárra rúgó adósságállományának finanszírozására szolgáló 1-1,2 billió dollárnyi amerikai kincstárjeggyel. (Japán után a második legnagyobbal.)

     A Békekör tudósítója szerint ebből következik, hogy az Egyesült Államoknak saját érdekében figyelembe kell vennie annak a Kínának az érdekeit, amely ellen Indiát hangolni igyekszik.+++

Kiadta: Magyar Békekör