A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az orosz hadsereg az amerikai légierő stratégiai bombázó repülőgépeinek jelentős tevékenységnövekedését tapasztalja az Orosz Föderáció államhatárainak közvetlen közelében – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
„Az amerikai stratégiai bombázók repülési akcióinak jelentős felerősödését észleljük Oroszország határai közelében. Az elmúlt hónapban körülbelül 30 járat indult az Orosz Föderáció határaira, ami 2,5-szer annyi, mint az előző év azonos időszakában” – mondta Sojgu, aki ma Wei Feng he kínai védelmi miniszterrel tárgyalt.
Sojgu hangsúlyozta, hogy „abban a hónapban az amerikai légierő 10 Global Thunder típusú stratégiai bombázógépe gyakorolta a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét Oroszország ellen, szinte egyidejűleg nyugati és keleti irányból. A minimális távolságuk államhatárainktól 20 kilométer volt” – mondta Sojgu.
Szerinte Oroszország és Kína interakciójának fejlesztése különösen fontos a „növekvő geopolitikai turbulencia és a növekvő konfliktuspotenciál a világ különböző részein” összefüggésében.
Kína és Oroszország hosszú évek óta stratégiai partnerek – emlékeztetett a miniszter, megjegyezve, hogy most különösen fontos a két ország közötti interakció fejlesztése. (rusvesna.su)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Nem győzte kivárni az orvosi segítséget egy viborgi nyugdíjas, és műtétet hajtott végre magán
A II. világháborút és Leningrád blokádját is túlélő nagymama minden esetre búcsúlevelet írt rokonainak.
A Lentacs Telegram csatorna jelentése szerint egy nyugdíjas, az Oroszország Leningrád – régiójában lévő Viborg városában nem várt az orvosok segítségére, és egyedül végezte el magán a műtétet.
Az idős nőnél, aki túlélte a háborút és a blokádot, rákszövődmény – ascites (folyadék felhalmozódása a hasüregben) – alakult ki. Ő viszont – ahelyett hogy megvárta volna az orvosok időben való segítségét – úgy döntött, hogy egyedül elvégzi magán a laparocentézist. Egy vékony pengéjű késsel felvágta magát hasfala mentén, hogy eltávolítsa a folyadékot.
A nagymama nem volt biztos a sikerben, mivel nem volt orvosi végzettsége. Ezért aztán búcsúlevelet írt a „csináld magad akciója” előtt a hozzátartozóinak, amelyben bocsánatot kért lányától és unokáitól, döntését azzal magyarázva, hogy most már lehetetlen tovább élnie a nagy fájdalomtól.
Viszont sikerült túlélnie. Az önműtét után mentőt hívott, akik kórházba szállították. A sztorit és a búcsúlevél fotóját az egyik mentőorvos tette közzé a közösségi oldalakon.
A történet nyilvánosságra kerültét követően az illetékes regionális egészségügyi bizottság megkezdte a tények ellenőrzését.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök hétfőn felszólította az Európai Uniót, hogy fogadjon be kétezer menekültet azok közül, akik a fehérorosz-lengyel határon várakoznak bebocsátására az Unióba gyermekekkel, illetve megingott egészségi állapotban – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
Lukasenko azt mondta, hogy Fehéroroszország nem konfrontációt akar, hanem azt szeretné, hogy Lengyelország átengedje területén a Németországba igyekvő közel-keleti migránsokat.
A fehérorosz elnök ezzel válaszolt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult menekültválság „valami rosszabbnak az előjátéka”.
Az Európai Unió eddig visszautasította Lukasenko menekültek befogadására irányuló kérését, és abban bízik, hogy Fehéroroszország majd visszaszállítja őket azokba az országokba, amelyekből eljöttek. Fehéroroszország eddig több száz olyan migránsnak segített visszatérni hazájába, aki meggondolta magát, és mégsem akar tovább menni Németországba. A menekültek többsége, becslések szerint 10-20 ezer ember azonban nem tágít a határ mellől, és ragaszkodik ahhoz, hogy az EU befogadja.+++
A bulgáriai Szófiát Blagoevgraddal összekötő Sztruma autópályán történt buszszerencsétlenségben negyvenhat ember életét vesztette, köztük tizenhét gyerek. A busz, amely kigyulladt és kiégett, észak-macedóniai turistákat szállított Törökországból.
A járművön összesen ötvenketten utaztak, és az áldozatok között van a busz sofőrje is. Hét sérültet kórházba szállítottak, állapotuk a hírek szerint nem súlyos. Diana Ruszinova közlekedési szakember szerint az érintett autópályaszakaszon számos gond volt, illetve hozzátette: egész nyáron át kátyúkat javítottak a munkások.
Zoran Zajev észak-macedón miniszterelnök részvétet nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak.
FRISSÍTVE
A bolgár Nemzeti Nyomozó Szolgálat vezetője, Boriszlav Szarafov elmondta, hogy a szörnyű baleset fő okai a busz műszaki hibája és emberi mulasztás.
Meredeken esik a forint árfolyama még az újabb történelmi mélypontról is.
Már a kedd reggelt sem indította nyugodtan a forint, az előző délutáni 370,2 után újabb történelmi mélypontot ért el. Ekkor azonban még lehetett legalább azt mondani, hogy a kora reggeli kereskedésben viszonylag kevesen üzletelnek, egy-egy bátrabb befektető nagyokat tud rántani az árfolyamon, majd a délelőttöt lesz érdemes figyelni. Azóta azonban beindult nagyban a kereskedés, és délelőtt 10 óra előtt nem sokkal látványosan zuhanni kezdett a forint, pedig már addig is kimondottan gyenge volt.
Egy euróért az eddigi napi, egyben történelmi mélyponton 371,81 forintot kellett adni.
A korábbi történelmi mélypontot tavaly április 1-jén érte el a forint, akkor 369,5-ig zuhant az euróval szemben a járványkezelés és a felhatalmazási törvény okozta bizonytalanság miatt. Hétfőn érte el újra ezt a szintet, és 370-ig is aznap esett tovább, most pedig, mint látjuk, még onnan is van lejjebb.
Ahogy azt már bemutattuk, a mostani változásokat főleg arra érdemes visszavezetni, hogy a piac úgy látja, azzal, hogy az MNB a múlt héten ismét bevezette a kettős kamatrendszert sem az átláthatóságot, sem a kiszámíthatóságot nem sikerült növelni, eközben pedig erősödik a dollár, ami sosem jó a feltörekvő devizáknak. Ráadásul az egyre romló járványadatok miatt is nő a gazdasággal kapcsolatos bizonytalanság. (HVG)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: EGY ORSZÁG nemzeti valutájának az értékállóságát TÖBBNYIRE az ország gazdasági teljesítménye garantálja. (Normális körülmények között)
ITT – NÁLUNK! – VISZONT SEMMI SEM NORMÁLIS!
NINCS ORSZÁGUNK! – csak egy uniós gyarmati térség lettünk, EGY SAJÁT GAZDASÁG NÉLKÜLI ÖSSZESZERELŐHELY, ahol a nyugati multicégeknek állítja elő a hihetetlenül magas profitot a „LEGVERSENYKÉPESEBB” bért jelentő alamizsnáért a magyar biorobothad.
ERRE VÁLLALT GARANCIÁT A TÉRSÉG MINDENKORI QRMÁNYÁNAK MONDOTT GYAMATI INTÉZŐBIZOTTSÁG, NÉMI JÚDÁSPÉNZ FEJÉBE!
Sanszos, hogy a feketeleves még hátra van! A bankhitelekben ismét nyakig úszó magyarok tömegei ISZONYATOS KAMATEMELÉSSEL FOGNAK ISMÉT szembesülni! A megélhetési költségek megugrása mellett!
Ha pedig még egy kicsinyke „elbocsájtásos” gazdasági válság – féle is „begyűrűzik”, – hát az már csak hab lesz a tortán!
Ferenci: Visszatartja a járványadatokat a kormány, és az egészet megfejeli valami hihetetlen cinizmussal is
A biostatisztikus szerint semmilyen szándék nincs a közlésre, ezek nélkül pedig nem lehet kielégítően védekezni. Ráadásul a nagy része nulla pénz- és szinte nulla energia-ráfordítással közölhető lenne.
„Az őszinte kommunikáció, a transzparens adatközlés és döntéshozatal, az emberek partnerként kezelése a sikeres járványügyi védekezés egyik alapja” – írja Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense a saját oldalán közzétett véleménycikkében, szúrta ki a Telex.
Ferenci írásában hosszan sorolja, milyen adatokat kellene közölnie a kormánynak vagy az illetékes állami szerveknek, de arra is kitér, miért nagyon káros, hogy nem közlik ezeket.
A biosztatisztikus szerint például szükség lenne rá, hogy a kormány megossza a fertőzöttek és a kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre kerültek, illetve a halálos áldozatok területi, életkori, nemi eloszlását, ahogy az elvégzett tesztek számát, típusát, területi eloszlását, a mintavétel és az eredmény között eltelt időt is.
De a kórházi kapacitásra vonatkozó adatok kapcsán meg kellene osztani szerint az ellátható fekvőbetegek számát, intenzív terápiás osztályon ellátható betegek számát, lélegeztethető betegek számát, az ehhez szükséges eszközök és emberi kapacitásról szóló információkat, országosan és megyei lebontásban is.
A kórházi terheltségi adatok kapcsán pedig fontos lenne szerinte az új koronavírusos felvételek száma, jelenleg a fekvőbetegellátásban ellátott koronavírusos betegek száma, új kimenetek száma a kimenet típusa szerinti lebontásban (áthelyezett, otthonába elbocsátott, elhunyt) és egyéb betegségek jelentette terhelés országosan és megyei lebontásban is, külön az intenzív osztályra vonatkozó adatok és külön a lélegeztetettekre vonatkozó adatok.
Ferenci szerint azt is nagyon fontos lenne még tudni a beadott oltások részletes adatait, és azt is, hogy a fertőzöttek, kórházban ápoltak, halottak hány százaléka volt beoltva és milyen vakcinával.
A biostatisztikus úgy véli, külön problémás a halálesetekről szóló adatközlés, mert ez olyan részletes, ami még Ferenci Tamás szerint is szükségtelen, de már az adatok felvétele olyan problémás, hogy az óriási adminisztrációs terhet ró a kórházakra, miközben a végeredmény szinte használhatatlan.
„Nagyon nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy a fent felsoroltak jó 60-70%-a nulla pénz- és szinte nulla energiaráfordítással közölhető lenne: ha egyetlen egy dolog, a szándék meglenne egy megfelelően működő adatgyűjtési (surveillance) és adatközlési rendszer kialakítására, akkor egy hét alatt megoldható lenne, hogy az említett, alapvető adatokat a lakosság is megismerhesse”
– fogalmaz Ferenci, aki azt is hozzátette: mindez nem hogy nem jelentene plusz terhet a kórházaknak, hanem még egyszerűsítené is a munkájukat.
„A jelenlegi magyar adatközlés nem csak visszatartja a fent felsorolt adatokat a nyilvánosság elől, de nem tudok elmenni szó nélkül a mellett, hogy ezen felül az egészet megfejeli valami hihetetlen cinizmussal is”
– jegyzi meg a biostatisztikus, aki példaként azt hozza fel, hogy míg a fertőzöttek életkori eloszlását adatvédelmi okból nem teszi közzé a hatóság, az nem zavarja őket, hogy a halálesetek közül több simán beazonosítható volt, épp a szükségtelenül részletes adatok miatt.
Ferenci szerint az átláthatóság és az adatok széles körű közzététele több okból is a sikeres járványkezelés egyik alapja:
• „Egy járvány kezelésének talán legfontosabb alappillére a lakosság bizalmának megnyerése, és folyamatos fenntartása. Ennek egyik alapeszköze a transzparencia, mert az adatok visszatartása a legjobb táptalaj a különböző összeesküvés-elméletek terjedéséhez, így igen komoly károkat tud okozni a járványügyi védekezésnek”.
• „Az emberektől csak akkor várhatjuk el, hogy a helyzet súlyának megfelelően viselkedjenek, ha tisztában vannak a helyzet súlyával. Bármennyire is trivialitásnak hangzik, muszáj ezt is hangsúlyozni: nem róható fel, ha nem így cselekednek, ha közben sötétségben vannak tartva a valódi helyzetet illetően”.
• Minőségbiztosítás: „Az adatok egyúttal az egészségügyi ellátórendszer működésének jóságáról, a járványkezelés hatékonyságáról is tudósítanak. Ezért fontos maguknak a járványügyi adatoknak is a transzparens minőségbiztosítása (hogy ezek az információk megbízhatóak legyenek), de ami a mi mostani szempontunkból talán még lényegesebb, az ellátás minőségét is jellemző további adatok mérése, nyilvánosság elé tárása. Amennyiben ugyanis ezek csak „belső kommunikációban” van visszacsatolva, akkor sokkal kisebb a nyomás a javítás irányába, ha azonban az érintettek tudják, hogy erről a közvélemény is értesül, akkor ez jellemzően már önmagában is nagyon jól kikényszeríti a sokkal jobb minőségű munkát”.
• „…minden állampolgár fizeti a népegészségügyet, ezért joga van megismerni annak minden adatát, ami más jogát nem sérti, pláne, ha az az ő veszélyeztetettségére vonatkozik, de valóban tény, hogy a legtöbb ember nem közvetlenül fogyasztja (fogyasztaná) ezeket az információkat. Hanem hogy? Szakértőkön, elemzéseken, kutatók analízisén keresztül. Ezek megszületésének azonban feltétele, hogy legyenek adatok, amik elemezhetőek!”
Ferenci végezetül több példát is felsorol a magyarországinál jobb adatközlésre, említi például az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Olaszországot, Romániát és Szlovákiát is. Sőt, azt is megjegyzi, az Egyesült Államokban például még azt is lehet tudni, hogy hány kórháznak nincs három napra elég kesztyűje vagy hogy hány kórház jelent kritikus létszámhiányt. Ezzel szemben a magyar „Tájékoztató oldal a koronavírusról” hónapok óta hétvégente egyszerűen nem közöl adatokat, de politikai híreket például igen. – írja a szeretlekmagyarorszag.hu
Ezek után pedig nézzük, hogy mai (2021 11. 24.) ragálymatinéjában milyen műsort ád NEKÜNK a qrmányvetítölde Döbrögisztán qrmányának HŐN SZERETETT ÉS TISZTELT vajdánk vezérletével vívott november 22. – i ragályellenes és MINDENRE ELSZÁNT küzdelméről.
Eszerint. „A beoltottak száma 6 043 116 fő, közülük 5 801 593 fő már a második oltását is megkapta, 1 939 582 fő pedig már a harmadik oltást is felvették. 6518 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 032 215 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 171 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 33 343 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 851 314 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 147 558 főre emelkedett. 6830 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 663-an vannak lélegeztetőgépen. Egész héten Oltási akcióhét zajlik. Hétfőn közel 131 ezer oltást adtak be, több mint 18,5 ezer eddig oltatlan ember jelent meg az oltópontokon az első oltásért és 105 ezren a megerősítő harmadik oltást is felvették…”
A hrportal.hu – n is leltünk egy érdekes ojtakozási hírt.
A munkáltatót terheli a felelősség a kötelező oltás esetleges mellékhatásaiért
A munka törvénykönyve kimondja a munkáltató felelősségét a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért, így ha káros mellékhatások lépnek fel a kötelezővé tett oltás következtében, azokért nem az állam, hanem a munkáltató tartozhat felelősséggel.
A munkáltatót kártérítési felelősség terhelheti, ha kötelezővé teszi az oltást, és valamelyik munkavállalóját kár éri az oltás mellékhatásai miatt – figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkajogi szakértője.
Bár a felelősség kérdését nem rendezi az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kötelezővé tegyék koronavírus elleni oltást a dolgozóik számára, azonban a jogrendszerből mindez levezethető – írja a 24.hu.
A felelősség kérdésére a Munka törvénykönyve adhat választ, amely kimondja a munkáltató felelősségét a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért. A munkáltató az oltás kötelezővé tételével azt ellenőrzési körébe és objektív felelősségébe vonja, így amennyiben káros mellékhatások lépnének fel az oltás következtében azokért nem az állam, hanem a munkáltató tartozhat felelősséggel. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az esetleges mellékhatásokból származó károkat a munkáltatónak kellene megtérítenie – mondta a lapnak Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
(idézet: A polgárháború a Szovjetunióban 1918-1922 – (Rövid történet)
2
A fronthelyzetről szóló újságközlemények napról napra újabb déli győzelmekről adtak hírt. 1919 decemberében a ROSZTA (Oroszországi Távirati Ügynökség. — Ford.) jelentéseiben már nem szerepelt ez az ijesztő mondat: „Csapataink az ellenséges túlerő nyomása folytán kiürítették …” A hadijelentéseket most ilyesféle szavak tarkították: „Csapataink felszabadították … megtisztították az ellenségtől … bevették …” — s a továbbiakban következett azoknak a kisebb-nagyobb városoknak a felsorolása, amelyek fölött már vörös zászló lengett.
Gyenyikin „önkéntes hadserege” a végsőkig legyengülve, megállás nélkül húzódott vissza mind délebbre. A hadosztályokból ezredek lettek, az ezredekből századok, majd aprócska osztagok, soraikban olyan katonákkal és tisztekkel, akiket a vereség demoralizált, akik elvesztették a „fehér ügybe” vetett hitüket.
S minél jobban visszavonultak a „dicső” gyenyikinista önkéntesek, annál veszélyesebbé vált a doni kozák sereg helyzete. A kozákok nem nyújtottak idejében lényeges segítséget szomszédaiknak; a viszony ugyanis feszült volt közöttük, mivel a doniak nem akartak nagyon eltávolodni szülőföldjüktől. Ámde november második felében fenyegető helyzet alakult ki: a doni hadsereg balszárnya egyre fedezetlenebbé vált, az arcvonal felől pedig a délkeleti front összesített lovashadteste és a 9. hadsereg támadta a doni kozák sereget. Így kénytelenek voltak ők is visszavonulni.
November végére a visszavonuló doni hadsereg már a Hoper folyót, ezt a fontos védelmi vonalat is maga mögött hagyta. A kozákok sietve menekültek a Don túlsó partjára. De a Don vonalát sem sikerült tartós védelemre felhasználniuk. December első felében a 9. szovjet hadsereg csapatai az ellenség elkeseredett ellenállását legyőzve átkeltek a Donon. Vesenszkaja körzetében a 22. szovjet hadosztály 190. ezrede tönkreverte az innenső parton rekedt fehérkozák gyalogdandárt, noha ez háromszoros túlerőben volt. S néhány nappal később az összesített lovashadtest még egy erős csapást mért a fehérgárdista doni hadseregre a Don jobb partján, Bogucsar körzetében.
A fehérgárdisták arra számítottak, hogy Caricin lesz a legfőbb védelmi támaszpontjuk a jobbszárnyon. A szovjet parancsnokság azonban úgy döntött, hogy megkezdi az offenzívát Caricin ellen. A hadműveletben a 10. és a 11. hadseregnek kellett részt vennie. November 29-én megindult a támadás. A 10. hadsereg egységei nem tudták bevenni a megerősített ellenséges állásokat. De a 11. hadsereg november második felében teljesen megtisztította az ellenségtől a Volga bal partját Caricintól délkeletre, a folyó torkolatvidékén, s megsemmisítette az Asztrahanyt sokáig fenyegető kozák egységeket. Ez jelentős siker volt, mivel szabad kezet adott a 11. hadseregnek ahhoz, hogy további hadműveleteket folytasson a caricini szakaszon és Észak-Kaukázus előterében.
A délkeleti front seregeinek azonban december folyamán nem sikerült bevenniük Caricint. A feladat végrehajtása csak akkor vált lehetővé, amikor a déli front csapatai már gyorsan nyomultak a Donyec-medence felé.
1919 utolsó hetében indult meg a küzdelem a Donyec- medencéért. A vidék fehérgárdista erőinek felszámolásában óriási szerepe volt az 1. lovashadseregnek. A fehérgárdista parancsnokság mindent elkövetett, ami csak erejéből telt, hogy birtokában tartsa a Donyec-medencét. Jónéhányszor rohamoszlopba tömörítette és ellentámadásba küldte legjobb hadtesteinek — Mamontov, Skuro, Ulagaj hadtesteinek — maradványait, de mindhiába.
A szovjet csapatokat segítették a bányászok és a munkások. A visszavonuló fehérgárdista egységek kénytelenek voltak védekezni a nagy partizánosztagok támadásaival szemben. Katonai szerelvények siklottak ki, törzsek és hátországi egységek semmisültek meg. A vasutasok megbénították a vonatforgalmat. Égett a talaj a Gyenyikin-hordák lába alatt. Harcosok tízezrei — donyeci bányászok, vérbeli proletár káderek — léptek be a Vörös Hadseregbe.
A fehérek donyec-medencei vereségének óriási stratégiai jelentősége volt. Az „önkéntes hadsereg” maradványai elszigetelődtek a doni és a kaukázusi fehérhadseregtől. Ez utóbbi két hadsereg ugyan nem volt még olyan siralmas helyzetben, mint az „önkéntesek”, de az a veszély fenyegette, hogy elveszti hátországi bázisait. Ezért Gyenyikin parancsot adott a kaukázusi hadseregnek, hogy ürítse ki Caricint, és vonuljon vissza a Szal folyó vonalára. Gyenyikin bízott benne, hogy a doni és az „önkéntes” hadsereg erőivel még elállhatja a Rosztovba, Novocserkaszkba és Taganrogba vezető utat. Ez az elgondolás azonban már nem volt megvalósítható.
A fronton az események továbbra is viharos gyorsasággal követték egymást. December 29-én megindult a délkeleti front seregeinek általános offenzívája. 1920. január 3-án a 10. és a 11. hadsereg tönkreverte a caricini fehér hadseregcsoportot, és bevonult Caricinba. Január 7-én a déli front csapatai elfoglalták Taganrogot, ahol már érkezésük előtt helyi felkelő munkásosztagok szálltak harcba a fehérgárdisták ellen, élükön a földalatti kommunista szervezettel. S végül január 10-én az 1. lovashadsereg heves utcai harcok után felszabadította a Don menti Rosztovot, mintegy 11 000 foglyot ejtve és temérdek hadfelszerelést — egyebek közt angol harckocsikat — zsákmányolva. A városért folytatott csatában hervadhatatlan dicsőséget szereztek a Tyimosenko parancsnoksága alatt álló 6. lovashadosztály, valamint a Gorodovikov által vezényelt 4. lovashadosztály katonái.
E nevezetes napon a déli front Forradalmi Katonai Tanácsa parancsot adott ki a csapatok részére. A parancs a többi között így szólt:
„A déli front alakulatai elé kitűzött legfőbb feladatot — az ellenséges »önkéntes hadsereg« leverését, a Donyec-medencének és Rosztovnak, a déli ellenforradalom legfőbb tűzfészkének birtokbavételét — teljesítettük.
A front dicső csapatai télen, nagy hóban és zord hidegben, nélkülözések közepette végrehajtott támadás és kitartó harcok során, két és fél hónap alatt Orjol vonalától az Azovi-tenger partjáig, több mint hétszáz versztnyire jutottak el.
Az ellenséges »önkéntes hadsereg«, amelyet Mamontov, Skuro és Ulagaj lovasságával erősítettek meg, katasztrofális vereséget szenvedett, maradványai a szélrózsa minden irányába menekülnek. A front hadseregei több mint 40 000 foglyot ejtettek, 750 ágyút, 1130 géppuskát, 23 páncélvonatot, 11 harckocsit, 400 mozdonyt, 12 200 vasúti kocsit, és nagy mennyiségű különféle katonai felszerelési tárgyat zsákmányoltak.
A Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsát büszkeséggel tölti el a fronton harcoló vöröshadseregek katonai erejének tudata. A Tanács valamennyi dicső hősnek — vöröskatonának, parancsnoknak, politikai biztosnak — testvéri üdvözletét küldi, és köszönti őket a munkások és a parasztok legádázabb ellensége, a cári tábornokok és a földbirtokosok hadserege felett aratott fényes győzelem alkalmából.
Éljen a legyőzhetetlen Vörös Hadsereg!”65 Pravda, 1935. január 8.*
A Don menti Rosztovnak, a déli fehérgárdista uralom politikai központjának eleste után Gyenyikin hadserege nem volt többé egységes egésznek nevezhető. Legfőbb erői megsemmisültek. A csapatok irányítása végképpen megbomlott.
Gyenyikin seregéből ekkor lényegében három elszigetelt csoport maradt: az egyik Silling tábornok parancsnoksága alatt a jobb parti Ukrajna déli részén állapodott meg, a másik Szlascsov tábornok vezényletével a Krím-félszigetre menekült, a harmadik pedig — a legnagyobb — még tartotta magát Észak-Kaukázusban.
A harc új fejleményei megkövetelték a déli szovjet seregek irányításának átszervezését. 1920 januárjában a déli frontot délnyugatinak nevezték el. A délnyugati front három hadsereget foglalt magában: a 12., a 14. és a 13. hadsereget. A frontnak a viszonylag kis létszámú Silling- és Szlascsov-hadseregcsoport felszámolásán kívül biztosítania kellett Ukrajnát Lengyelország felől.
A délkeleti front nevét a harc újonnan kialakult fő irányának megfelelően kaukázusi frontra változtatták. Ide öt hadsereg tartozott: a 8., a 9., a 10. hadsereg, az 1. lovashadsereg és a 11. hadsereg. A kaukázusi fronttal szemben állt a doni és a kaukázusi hadsereg, valamint az „önkéntes hadtest” (a volt „önkéntes hadsereg” maradványa). Ez volt a szovjetföldön megmaradt legerősebb fehér haderő, összlétszáma csaknem elérte a 45 000 főt.
A Gyenyikin-sereg ukrajnai maradványainak leverése egy hónap alatt befejeződött. A 14. hadsereg február elején felszabadította Nyikolajev és Herszon városát. Az ellenséges erők két csoportra szakadtak: az egyiket Tyiraszpol körzetében a Dnyeszterhez szorították, a másik Ogyesszában maradt. A szovjet parancsnokság megkezdte e hadseregcsoportok részenkénti felszámolását.
február 8-án reggel a 41. és a 45. hadosztály, valamint Kotovszkij lovasdandárjának egységei heves utcai harcok után elfoglalták Ogyesszát. A tyiraszpoli fehér hadseregcsoport kapitulált — Silling tábornok serege nem volt többé.
A krími szakaszon másképp alakult a helyzet. A 13. hadsereg egységeinek itt nem sikerült likvidálniuk Szlascsov tábornok hadseregcsoportját. A fehérek kihasználták a Krím kedvező védelmi adottságait, és erősen megvetették lábukat a félszigeten. Ide áramlottak Gyenyikin többi egységének maradványai; s a 13. hadsereg erejéből nem futotta a krími ellenséges felvonulási terület felszámolására. 1920 nyarán az antant felhasználta ezt a felvonulási területet, hogy még egy utolsó támadást intézzen a szovjetország ellen.
A legelkeseredettebb küzdelem 1920 elején a kaukázusi fronton bontakozott ki. Az ellenség fő erői a Don, a Manics és a Szal folyók vonalán építettek ki szilárd állásokat. Ezek az erők a viszonylag rövid frontszakaszon tömör csoportot alkottak.
A kaukázusi front parancsnoksága, melynek élén Sorin állt, mégis úgy döntött, hogy frontális csapást mér az ellenségre, jóllehet ehhez nem volt elég ereje, a támadó egységek elfáradtak, és elszakadtak mögöttes területeiktől. A fehérek batajszki megerősített állásai ellen intézett sorozatos támadások csak súlyos veszteségeket okoztak az 1. lovashadsereg, valamint a 8. és a 9. hadsereg egységeinek, de nem vezettek eredményre.
Ekkor Kamenyev hadsereg-főparancsnok előterjesztette támadási tervét. De az ő beavatkozása sem bizonyult szerencsésnek, ez a terv is kudarcba fulladt.
A két terv egyik legnagyobb hibája az volt, hogy olyan szerepet szánt az 1. lovashadseregnek, amely nem állt arányban lehetőségeivel. A hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, amikor mocsaras helyen, tüzérségi támogatás nélkül támadott, s olyan feladatokat kapott, amelyeknek végrehajtása közben sehogyan sem érvényesíthette fontos harci tulajdonságát: a nagyfokú mozgékonyságot. A hadsereg Forradalmi Katonai Tanácsa javasolta Sorinnak, próbálja nagyszabású átkaroló mozdulattal birtokba venni a batajszki állásokat. De a frontparancsnok nem vette figyelembe ezt a javaslatot. Ekkor az 1. lovashadsereg Forradalmi Katonai Tanácsa a párt Központi Bizottságához és a szovjet kormányhoz fordult, s jelentésében feltárta a kaukázusi front balsikereinek okait.
A kaukázusi front parancsnokságát csakhamar leváltották. A frontparancsnok Tuhacsevszkij lett, a Forradalmi Katonai Tanácsnak pedig tagja lett Ordzsonikidze. Megkezdődött a támadó hadművelet gondos előkészítése. Ezt megkönnyítették a 11. és a 10. hadseregnek a sztavropoli és a velikijknyazsi szakaszon elért sikerei. A két hadsereg Asztrahany és Caricin felől kiindulva a partizánokkal együtt oldalba támadta az észak-kaukázusi fehér hadseregcsoportot, és azzal fenyegette, hogy elvágja a Kaukázushoz vezető visszavonulási útjait.
Február közepére a kaukázusi front seregeinek offenzívája gondosan elő volt készítve. Az 1. lovashadsereg áttört a doni és a kubanyi (volt kaukázusi) hadsereg érintkezési pontján, és a 10. hadsereg egységeivel együtt súlyos vereséget mért az ellenségre Torgovajánál. A fehérek megpróbálták tartani magukat. Az „önkéntes hadtest” gyalogos egységei február 20-án váratlanul betörtek Rosztovba. De a 8. hadsereg két nap múlva kiverte őket a városból. Ugyanebben az időben az 1. lovashadsereg és a 10. hadsereg egységei Szrednye-Jegorlikszkaja vasútállomásnál egy másik ellentámadási kísérletet hiúsítottak meg.
A kaukázusi front seregeinek hadműveletei sikeresen haladtak. Február 29-én a 11. hadsereg elfoglalta Sztavropolt; március elején felszabadult Batajszk. Az 1. lovashadsereg Majkop felé nyomult előre. A szovjet csapatok másik része — a 9. és a 8. hadsereg — a Fekete-tenger melléki partizánokkal együtt Gelendzsik és Novorosszijszk irányába támadott. Március 15-én a partizánok felszabadították Gelendzsiket, 27-én pedig a szovjet csapatok elfoglalták Novorosszijszkot, s több mint 20 000 foglyot ejtettek.
A vert fehérgárdista erők üldözése során a Vörös Hadsereg egységei és a partizánok április elejére hatalmas területet szabadítottak fel. Elfoglalták Sztavropolt, a Feketetenger mellékét, a Kubanyt, a Tyerek vidékét és Dagesztánt, s mindenütt helyreállították a szovjethatalmat. A déli városok és falvak dolgozói a Gyenyikin-uralom hosszú időszaka után először lélegeztek szabadon. De még sok esztendőre volt szükség ahhoz, hogy a szovjet állam begyógyítsa a történelemben példátlan háború okozta sebeket, helyreállítsa mindazt, amit az ádáz osztályellenség lerombolt, újjáépítse a fölperzselt városokat és falvakat.
A grúz határhoz szorított fehérgárdista csapatok tömegesen megadták magukat. Csak viszonylag kis részük távozott grúz területre.
Gyenyikinnek egyszer s mindenkorra befellegzett.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
„Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére” – állította Kiril Budanov, a kijevi hadügy hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című kiadványnak adott interjújában, amelyből vasárnap ukrán hírportálok idéztek, egyenesen frászt hozva az „érintettekre”.
A katonai hírszerzés főnöke részletesen ki is fejtette, hogy a támadásban valószínűleg légicsapások, tüzérségi és páncélos támadások is szerepelnek, majd deszanttámadások következnek az ország keleti részében, valamint Dél-Ukrajnában Odessza és Mariupol ellen, továbbá egy kisebb invázió Fehéroroszországon keresztül.
Budanov kijelentette, hogy az amerikai és az ukrán hírszerzés feltételezései egy esetleges orosz támadás időpontjával kapcsolatban nagyon hasonlóak. „Értékeléseink szinte teljesen megegyeznek amerikai kollégáinkéival: 2022 január végéről vagy február elejéről beszélünk” – fogalmazott.
Reznyikov ukrán hadügyér a hétvégén a washingtoni Gazda színe elé járulta közben egy interjúban kijelentette: Kijev az USA támogatását várja „a zorosz agresszióval szemben”.
Gyenyisz Pusilin a DNR elnöke a „Rosszija – 24” televíziónak nyilatkozva kijelentette: Ukrajna nem adja fel a donbasszi konfliktus katonai úton történő rendezésének reményét, és hangsúlyozta, hogy Donyeck ezt nem engedi.
„Donbassnak készen kellett állnia – sőt, készen is állt – a teljes körű ellenségeskedésre 2015 óta, amikor a második minszki megállapodások napokon belül leálltak, amikor a teljes körű fegyverszünet, amelyről megállapodtak, nem valósult meg.
Donbassz kénytelen volt modernizálni hadseregét. Most már nem csak a milíciák szétszórt különítményei vannak. Ez már egy valódi egy hadsereg, minden olyan paraméterrel, ami jellemez egy elismert hadsereget.
Ám Kijev nem adta fel a reményt a konfliktus katonai úton történő megoldására. És figyelembe véve azt a tényt, hogy Reznyikovot hadügyminiszternek nevezték ki, az a horvát forgatókönyv megvalósításának vágyáról szól.
Álmodnak róla. De mi ezt nem engedjük meg.” – nyilatkozta Pusilin.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Amerikai Egyesült Államok „szavait tettekre” válthatja, és rábírhatja Kijevet a minszki megállapodások betartására.
„Nos, hogy ők (az USA) képesek befolyásolni Kijevet a minszki egyezmények végrehajtása szempontjából, és erősebben mint bárki más, valószínűleg senki sem vonja kétségbe. Ezért nézzük meg, hogyan tudja az Egyesült Államok szavait tettekre fordítani, amelyek elősegítik a minszki megállapodások teljesítését” – mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Moszkva nem látja szükségesnek más formátumok létrehozását a donbasszi konfliktus megoldására a már létező „Normandiai Négyek” formáción kívül.
Donbassz frontjain tegnap este óta megélénkült az élet.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
