Az Anschluss

(idézet: A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig)

3

Bécsben ezalatt Schuschnigg délután 14 órára minisztertanácsot hív össze. Rainer megállapodik Seysszel, hogy ha délután 3 óráig nem kap tőle kielégítő értesítést a minisztertanács határozatáról, akkor elküldi a segélykérő táviratot a Führernek, egyúttal szétszórják az osztrák néphez intézett felszólítást és megindítják a hatalom átvételére irányuló akciót.

14 óra 40 perckor Seyss telefonál Rainernek, hogy Schuschnigg a nyomás alatt meghátrálva lemondott a népszavazásról, de vonakodik új, későbbi időpontban lebonyolítandó népszavazás kiírására — a hosszabb terminus ugyanis módot adna az osztrák náci pártnak arra, hogy alaposan felkészüljön, teljes mértékben igénybe vegye a Harmadik Birodalom erkölcsi és anyagi támogatását. Schuschnigg ugyanekkor a rend fenntartása érdekében a legszigorúbb biztonsági intézkedéseket rendelte el. Rainer kérdésére, vajon Glaise-Horstenau és ő lemondott-e. Seyss tagadó választ ad.

Seyss Inquart alig kezdi meg ismét tárgyalását Schuschniggal, amikor 14 óra 45 perckor sürgősen telefonhoz hívják. A vonal másik végén Göring jelentkezik.

Göring: Mi újság önöknél? Önök lemondtak már, vagy tud nekem valami újat jelenteni?

Seyss Inquart: A kancellár a vasárnapra kiírt választásokat felfüggesztette, ezért én és a többi nemzeti szocialista miniszterek várakozó álláspontot foglaltunk el. Ugyanekkor a választás felfüggesztése mellett Schuschnigg igen széleskörű biztonsági intézkedéseket rendelt el, egyebek között kijárási tilalmat este 8 óra után.

Göring: Ezek a rendelkezések semmilyen formában sem elfogadhatók. Ebben a pillanatban ugyan nem tudok hivatalosan állást foglalni, de a legrövidebb időn belül közlöm a döntést.

15 óra 5 perckor Göring telefonon közli Seyss Inquarttal: Berlin Schuschnigg elhatározásával semmilyen módon nem tud egyetérteni. A berchtesgadeni megállapodás megszegése miatt Schuschnigg az itteni politikai tényezők bizalmát elvesztette, és jövőbeni cselekedeteiben nem bíznak. Berlin azt követeli, hogy a két nemzeti szocialista miniszter és a két államtitkár, Seyss Inquart és társai azonnal nyújtsák be a kancellárnak lemondásukat és követeljék a kancellártól, hogy ő ugyancsak lépjen vissza.

— A Führer nevében felkérem, hogy a megbeszélt táviratot küldje el. Magától értetődő — szögezi le végül Göring —, hogy Schuschnigg lemondása után csak egy eset következhet: Miklas osztrák szövetségi elnök önnek ad megbízást a kabinet újjáalakítására.

15 óra 55 perckor Seyss Inquart hívja telefonhoz Göringet és arról értesíti, hogy Schuschnigg kancellár éppen úton van Miklas elnökhöz, hogy a saját maga és az egész kormány lemondását benyújtsa.

Göringnek arra a kérdésére, vajon ezzel a kormány újjáalakítására szóló megbízatása biztosítva van-e, Seyss Inquart kijelenti, hogy e tekintetben legkésőbb 17 óra 30 percig választ fog adni.

Göring újra határozottan leszögezi, hogy Schuschnigg kancellár lemondásán kívül Seyss Inquart megbízatása Berlin elengedhetetlen követelése.

Az események ezekután gyorsan peregnek. 17 órakor Göring a bécsi német követséggel folytat 8 perces telefonbeszélgetést, melynek során ismerteti Hitler ultimátumát:

— 19 óra 30 percig meg kell alakítani az új kormányt; a kormány névsorát Keppler államtitkár repülőgépen viszi éppen most Bécsbe,

— az osztrák SA és SS alakulatokat mint segédrendőri egységeket azonnal fel kell használni,

— az osztrák náci párt működését, beleértve a Hitler-Jugend tevékenységét is, azonnal engedélyezni kell.

17 óra 26 perckor újabb telefonbeszélgetésre kerül sor Seyss Inquart és Göring között.

Seyss Inquart: A szövetségi elnök elfogadta a lemondást, azonban a kancellári tisztséget dr. Enderre és nem rám bízta; én Miklas elnök elgondolása szerint a helyettes kancellári tisztséget tölteném be.

Göring: Azonnal keresse fel Miklast és követelje, hogy a szövetségi kancellári tisztséget önnek adja át. Ha este 19 óra 30 percig nem érkezik meg Berlinbe a jelentés arról, hogy ön, Seyss Inquart megalakította az új kormányt, akkor a német csapatok megkezdik a bevonulást Ausztriába.

18 óra körül Schuschnigg a kancellári hivatalba megbeszélésre hívja a hadsereg és a karhatalmi erők vezetőit: van-e valami esélye az esetleges ellenállásnak? A tanácskozáson megdöbbentő kép alakul ki: a kormány a katonaságra és a rendőrségre már nem számíthat biztosan, a német birodalmi haderőnek csak néhány óráig lehetne ellenállni.

Ugyanekkor annak a híre érkezik az osztrák kormányhoz, hogy Keppler birodalmi államtitkár, Hitler külön-megbízottja repülőgépen elindult Bécsbe.

Keppler repülőútjának hírével egy időben az osztrák határvédelmi alakulatok azt jelentik, hogy végig a német határ mentén nagyarányú csapatösszevonásokat lehet észlelni.

18 óra 28 perckor a közben Bécsbe érkezett Keppler államtitkár telefonon tájékoztatja Berlint a helyzetről. Eszerint Muff tábornok, bécsi német katonai attasé éppen most volt Miklas elnöknél, aki még mindig nem hajlandó a követeléseket teljesíteni. Ő. Keppler, még egyszer megpróbál telefonálni Miklasnak, vajon óhajt-e vele az utolsó pillanatban beszélni vagy sem.

Göring ekkor utasítást ad Kepplernek, hogy menjen el Miklashoz és közölje vele: a német csapatok öt percen belül megkapják a parancsot a bevonulásra.

Keppler rövidesen visszajön és jelenti Göringnek, hogy Miklas mindent elutasított.

19 óra 57 perckor Seyss Inquart jelenti Göringnek, hogy Schuschnigg rádióbeszédben fordul az osztrák néphez: a kormány nem tekinti magát hivatalban levőnek, a katonaság fölött a parancsnokságot Schilhavsky tábornok vette át.

Mikor Göring megtudja, hogy Seyss Inquart nem nyert megbízatást kormányalakításra, akkor közli, hogy a Wehrmacht csapatai megkapják a parancsot a bevonulásra, továbbá azt, hogy aki megkísérli az ellenállást, azt hadbíróság elé állítják.

Schuschnigg a következő proklamációt olvassa fel a bécsi rádióban:

„Osztrák férfiak és osztrák nők!

A mai nap nehéz és döntő helyzet elé állított bennünket. Megbízást kaptam, hogy az osztrák népnek a nap eseményeiről jelentést tegyek:

A német birodalmi kormány a szövetségi elnök úrhoz határidőhöz kötött ultimátumot intézett, amely szerint a szövetségi elnök úrnak egy neki javasolt jelöltet szövetségi kancellárrá kellene kineveznie, ellenkező esetben erre az órára kilátásba helyezték a német csapatok bevonulását Ausztriába.

A világ színe előtt megállapítom, hogy a hírek, amelyeket Ausztriában terjesztettek, s amelyek szerint Ausztriában munkászavargások voltak, hogy patakokban folyt a vér, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, és a maga erejéből nem tudott volna rendet teremteni, az első betűtől az utolsóig kitalálások.

A szövetségi elnök úr megbízott engem, közöljem az osztrák néppel, hogy az erőszaknak engedünk. Semmi áron, még ebben a komoly órában sem vagyunk hajlandók német vért ontani, ezért utasítottuk véderőnket, hogy arra az esetre, ha a bevonulást végrehajtják, tényleges ellenállás nélkül vonuljon vissza és várja be a legközelebbi órák döntő eseményeit.

A szövetségi elnök úr Schilhawsky gyalogsági tábornok hadseregfelügyelőt bízta meg a véderő vezetésével. A véderő tőle kapja meg a további utasításokat. Az osztrák néptől ebben az órában egyetlen német mondattal, éspedig azzal a szívbéli kívánsággal búcsúzom:

— Isten óvja Ausztriát!”

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!