2020 áprilisában hozta létre a kormány a Gazdaságvédelmi Alapot, eredetileg 923 milliárd forintot keretösszeggel, de mostanra már a háromezer-milliárd forinton is messze túl van az ebből adott támogatás. Gyakori kritika a kormánnyal szemben, hogy nem a válságkezeléshez igazán fontos célokra költött, de ezt nehéz volt konkretizálni, mivel ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan mire vettek ki pénzt az alapból, a tavaly április óta megjelent összes Magyar Közlönyt egyenként kellett végignézni. Mi most megtettük ezt.
A legtöbb pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kapta, a 3628 milliárd forintból 1038 milliárd került a tárcához. Ez közel a duplája annak az 563 milliárdnak, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapott, de a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter is majdnem 500 milliárdot oszthatott szét.
De mennyi ebből az összegből az, amelynek valóban a válságkezelés lehetett a célja?
Azért nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert az, hogy egy kiadásnak van-e köze a válsághoz, részben szubjektív ítélet kérdése, ezért mi ezt két módon számoltuk meg. Először csak azokat a tételeket néztük meg, amelyek közvetlenül a válságkezeléshez köthetőek, még akkor is, ha a válság előtt is voltak hasonló programok. Ezek a következők voltak:
- a versenyképesség-növelő támogatások,
- nagyvállalati beruházási támogatások,
- Garantiqa Krízis Garanciaprogram,
- munkahelymegőrző közfeladatok,
- gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása,
- élelmiszer-gazdaságot érintő negatív gazdasági hatások enyhítése,
- önkormányzatok működési támogatása,
- Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
Ha az ide szánt pénzeket összeadjuk, 409 milliárd forintot kapunk, a teljes kiosztott összeg 11,3 százalékát.
Másodjára jóval megengedőbbek voltunk, bevettük a számításba azokat a célokat is, amelyekre jó esetben a válság nélkül is költöttek volna, de mondhatjuk azt, hogy a járvány miatt többet kellett szánni rájuk, mint amennyit egy nyugodt évben kellett volna. Így például bekerültek az egészségipar és az egészségügyi intézmények támogatásai, a határon túli gazdaságfejlesztési programok, a turisztikai fejlesztések, szociális kiadások, vagy épp az önkormányzatoknak adott egyedi támogatások.
Ezekkel együtt a végösszeg 875 milliárd forintot ért el, a teljes alap 24,1 százalékát.
De nézzük a listákat! Ha a tíz legnagyobb támogatást nézzük, rögtön látunk néhány olyat, amit nehéz elsőre értelmezni. A „nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter alá tartozó cégek támogatása”, a legnagyobb tétel, rögtön egy olyan, aminél nem részletezték, pontosan mire megy el az összeg. A „kiemelt közúti projektek” tételnél legalább első ránézésre is világos, hogy mire megy el a pénz, még ha nem is részletezik, hogy pontosan melyik projektekre. Még megfoghatatlanabb a KKM versenyképesség-növelő támogatása, nem részletezte a minisztérium, hogy mire szánja ezt a közel 300 milliárd forintot.
| Röviden a módszertanról |
| Amikor összeállítottuk a táblázatainkat, azt néztük meg, hogy a költségvetésben hogyan rendelkeznek a pénzek sorsáról. A kormány ilyenkor elvett valamennyi pénzt a költségvetésnek a Gazdaságvédelmi Alap sorából, és ezt az összeget hozzáírta valamelyik másik sorhoz – ezt tettük mi be a listába. Költségvetési fejezetenként bontottuk őket – ilyen fejezet minden egyes minisztérium, de ugyanígy egy-egy fejezet például a „Kiemelt kormányzati magasépítések” is. |
Külön magyarázatot érdemel a Nemzeti Atlétikai Központ támogatása. Erről a stadionépítésről úgy rendelkezett a kormány, hogy 2021 és 2024 között 192 milliárd forintot el lehet költeni rá, arról viszont nem írtak semmit, hogy ezt pontosan melyik évben tennék meg.
Egy kormányrendeletben annyi szerepelt, hogy a pénzügyminiszternek gondoskodnia kell arról, hogy amennyi pénz 2021-ben kell ebből a 192 milliárdból, azt a Gazdaságvédelmi Alapból adják oda, a 2022 és 2024 közötti összegekről pedig majd azoknak az éveknek a költségvetésében rendelkeznek. Tehát elképzelhető, hogy ennek a 192 milliárd forintnak végül nem az egészét a Gazdaságvédelmi Alapból veszik majd ki.
De nézzük a pénzek útját részletes bontásban!
A legtöbb pénzt elköltő ITM-nél a legnagyobb tétel a kiemelt közúti projektek elnevezésű, de Top 10-es a „közúthálózat felújítása” sor is. A minisztérium több százmilliárd forintot adott a vasúti és a buszos tömegközlekedés támogatására. Nagyon szőrös szívűen mondhatnánk, hogy ennek nem sok köze van a gazdaságfejlesztéshez, de amikor a járványügyi szigor miatt kevesebben ülnek buszra vagy vonatra, és érezhetően csökken a jegyárbevétel, akkor joggal várható el az államtól, hogy megsegítse ezeket a cégeket.
Ha már nehezebben magyarázható kiadásokat akarunk keresni, akkor a vadászati kiállítás kétmilliárdját érdemes inkább megemlíteni, vagy azt, hogy a minisztérium a saját igazgatási feladataira vett ki 3,6 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból. Vagy épp a Budapest–Belgrád vasútvonal 82 milliárd forintját. A támogatási lista mindenesetre annyira hosszú, hogy lapozni is érdemes a táblázatunkban.
Amíg az ITM-nél legalább világos volt a célok többségében, hogy mire megy el a pénz, ilyen transzparenciát nem nagyon találunk a második legtöbbet költő tárcánál, a külügyinél. Az 563 milliárd forintból, amit ők osztottak ki, 291 milliárd ment el közelebbről nem részletezett „versenyképesség-növelő támogatásokra”, és közel 90 milliárd a határon túli gazdaságfejlesztési programokra. És ha végignézünk a támogatások listáján, sok más olyan pontot is láthatunk, amely nagyobb magyarázatra szorult volna. Akadnak viszont olyanok, amelyeknek egészen biztosan nincs közül a gazdaságfejlesztéshez: a minisztérium a saját, valamint a külképviseletek dolgozóinak is rendszeresen adott fizetést ebből az alapból.
Rögtön egy kis magyarázat azoknak, akik nem a költségvetéssel kelnek és fekszenek: a büdzsének létezik ilyen fejezete, hogy „az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások”, egyenértékű azzal, mint ha egy minisztériumnak adnának pénzt a költségvetésből.
Ha a KKM-en számonkértük az átláthatóságot, nehéz arra mit mondani, hogy ebből a 494 milliárd forintból 331 milliárdot egyszerűen a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter felügyelete alá tartozó cégek támogatásaként könyveltek el.
Több tízmilliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is innen, a kukaholdingnak és a Hungexpo fejlesztésére is jutott egy-egy tízmilliárdos tétel, az pedig már csak a lapozás után bújik meg a lista vége felé, hogy még a sportcélú fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanvásárlásokra is elment 2,67 milliárd forint.
Aki szerint a kormány elsődleges feladata egy válság idején a budai Vár felújítása és az egyházak támogatása, az elégedetten csettinthet, ha ránéz, mire költött a legtöbbet a Miniszterelnökség. A Paks II. Atomerőmű tőkeemelésére szánt 26,5 milliárd forint nem fért be így a Top5-be, a Bozsik Stadion építésére adott 6,6 milliárd forint pedig már a második oldalon szerénykedik. De érdemes végiglapozni a lista mind a hat oldalát, iskolák, kisebb templomok felújításai is megjelennek ott. Sőt, ellenzéki várost is támogattak: a Gazdaságvédelmi Alap 3635 milliárd forintjából 380 milliót megkapnak a budapesti közlekedési beruházások.
A kiemelt kormányzati magasépítési beruházások táblázatánál azért vagyunk bajban, mert ahogy már említettük, egyelőre nem világos, hogy a Nemzeti Atlétikai Központra szánt 192 milliárd forintból mennyit fizet a Gazdaságvédelmi Alap. (És még egy módszertani megjegyzés: főleg ennél a pontnál volt jellemző, hogy a költségvetésben keretösszeget határoztak meg, tehát amit itt látunk, az több esetben felső határt jelent.)
Az ellenben biztos, hogy még két projekt kap tízmilliárdnál többet: a tatabányai sportcsarnokot a Mészáros-család Fejér-B.Á.L. Zrt.-je, a szegedit a WHB építi. Nagyon sok iskola kap pár százmilliót a tornaterme építésére, bezzeg Felcsúton nem kispályáznak, ott 5,9 milliárdból épül egy teljes iskola. Nehezen megfogható tételek itt is akadnak, mint például a „sportparkberuházás”, de a legtöbb azért egészen konkrét, főleg sportpályákat, uszodákat építenek ezekből a pénzekből.
A PM ritkán adott pénzt, de akkor sokat. De érdekes az ő legkisebb tételük is: az állam által létrehozott Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványt csak meglökték 600 millió forinttal. Sem a nagyvállalati beruházási támogatások 85, sem egészségipari vállalatok versenyképességének javítására szánt 68 milliárd forintjának sorsát nem részletezték, pedig a mostani helyzetben nem sokan reklamálhatnak, hogy erre is költ az állam.
Úgy érezték eddig, hogy vannak a listán nem túl precízen körülírt, nagy tételek? Nos, a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 205 milliárd forintjából 176 milliárdot a költségvetésnek arra a sorára írt át: turisztikai fejlesztés. A második legnagyobb tétel emögött 8,9 milliárd forinttal a kormányzati kommunikáció.
Az emberi erőforrásokra nagyon figyelni kell egy ilyen válságos helyzetben, amire nagyon jó megoldás lehet a sport. Legalábbis az Emmi kiadási listájában Top10-es tétel a „sportlétesítmény-fejlesztések”, a sportakadémiák támogatása, a Nemzeti Sportközpontok beruházásai, a sportutánpótlás-nevelési támogatás, és a kiemelt sportegyesületek létesítmény-fejlesztései. Érdemes azért a hétoldalas listán tovább is lapozni, kiderül például, hogy néhány milliárdot kaptak az egészségügyi intézmények is, hogy sok kulturális intézmény fizetéseit adták ebből az alapból, és két részletben közel 92 millió forintot kapott a szocális és gyermekvédelmi intézményrendszer is.
Nem az Agrárminisztérium kiadásainál fog a szívéhez kapni, aki valami óriási trükközést keres: a 61 milliárd forintból a nemzeti agrártámogatások 25 és az élelmiszer-gazdaságot érintő negatív gazdasági hatások enyhítésének 24 milliárdja is indokolt tétel most, legfeljebb a részletezést kérhetjük számon ezen a ponton is.
Annál problémásabbnak tűnik a Belügyminisztérium kiadásainak listája. Ennek a tárcának igazán sok dolga nincsen a gazdaságvédelemmel, nehezen magyarázható, hogy miért kellett költeni 25 milliárdot a büntetés-végrehajtás beruházásaira, másik közel 3 milliárdot a BV-s fizetésekre, vagy épp 22 milliárdot a kormányzati infokommunikációra.
A Honvédelmi Minisztérium listája mindössze 7 tételből áll, de ez nem is csoda, nyilván nem tőlük kell várnunk a gazdaság megvédését. Nem vitték túlzásba a részletezést, az 59 milliárd forintból 47 milliárd a „Magyar Honvédség beruházásai” tételre ment el, 4,7 a Honvédség felújításaira, 2,6 milliárd pedig a dologi kiadásaikra.
Nyolc oldalon át tart a felsorolás, mely önkormányzatok kaptak pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból. A legtöbbet budapesti földutak leaszfaltozására és Nyíregyháza, valamint Békéscsaba útjainak fejlesztésére adják. De a listán hátrébb lapozva az is látszik, hogy több tucat kisváros és falu kapott néhány tízmillió forint támogatást útfelújításokra, esőelvezetésre, vagy épp a működési feladatok finanszírozására. Kis összegek ezek a teljes egészhez képest, de helyben minden bizonnyal fontos segítséget jelentenek.
Végül azokat a költségvetési fejezeteket mutatjuk, ahova csak néhány alkalommal érkezett pénz a Gazdaságvédelmi Alapból. (HVG)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Valljuk be őszintén: FEJFÁJDÍTÓ! Egy nem is létező valami, a „GAZDASÁG! – megvédelmezése” ürügyén közpénz ezer – milliárdok sportra meg kommunikációra. Meg amit akartok!
Mégpedig ragályhelyzetre hivatkozással!
És ne feledjük: EZ CSAK KISEBBIK RÉSZE A PÉNZSZÓRÁSNAK!
