A Jó Pénztáros Lőrinc Koma hotelje áprilisi nyitásra készül
„DANCING WITH THE STARS WELLNESS HÉTVÉGE: A Dancing With The Stars a világsikerű táncos műsor, most táncra hív mindenkit! Találkozzon Ön is a műsorban szereplő sztárokkal és profi tánctanáraikkal!” – olvasható a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels egerszalóki szállodájának honlapján. A Salisiris Resort tudhat valamit, mert gyűjti a foglalásokat az április 9-11. közti hétvégére.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A jelek szerint a Jó Pénztáros Lőrinc Koma tuti tipphez juthatott a ragályvég pontos idejét illetően. Lölö olyasmit tudhatott meg, amit csak a vajda tudhat. De hogyan?
Akár az egyéni képviselői helyek kétharmadát is viheti az ellenzék 2022-ben
Persze ehhez jól felépített kampány és az eddigieknél is több közös jelölt kell.
A Republikon Intézet legújabb tanulmányában a baloldali összefogás jövő évi esélyeit vizsgálta. Ebben a Fidesz-KDNP jelöltjeinek 2018-ban elért eredményeit vetették össze az ellenzéki jelöltek aggregált eredményével, figyelembe véve a 2019-es önkormányzati választások eredményét is. Megjegyzik, az akkori jelöltek eredményeit nem lehet minden kritika nélkül összeadni, azonban az adatokból jól felmérhetők az erőviszonyok. Eszerint a választási győzelemhez az ellenzéknek a korábbinál jóval több egyéni választókerületet kell vinnie, ennek előfeltétele, hogy az ellenzék közös jelölteket állítson.
Az elemzés során a Republikon 72 olyan egyéni választókerületet azonosított, ahol egy idejében elkezdett, jól felépített kampánnyal győzhetnek az ellenzéki jelöltek. A 2018-as választási eredményekhez képest ugyanis maga az ellenzéki együttműködés ténye, továbbá az előválasztás által generált érdeklődés, a választói mozgósítás, valamint a Fidesz-KDNP kormányzásával szembeni elégedetlenség is okozhat trendfordulókat 2022-re.
A kutatásban kitérnek arra is, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon megfigyelhető az a tapasztalat, miszerint a nagyvárosok politikai hangulata a vonzáskörzetet, például a főváros agglomerációját is befolyásolhatja. Így az ellenzéknek 9 olyan körzete is van, ahol érdemes erre figyelnie – olvasható a megállapítások között. (Népszava)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „Akár az egyéni képviselői helyek kétharmadát is viheti az ellenzék 2022-ben”
-Amennyiben az utolsó dagonyázónapon a horda és az ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG éberségét sikerül kijátszaniuk, és haza tudják lopni a székeket.
A koronavírus B1525 névre keresztelt új változatát azonosították az Egyesült Királyságban.
Erről ír a Guardian az Edinburgh – i Egyetem kutatóira hivatkozva.
A cikk szerint ezt a változatot 10 országban, köztük az Egyesült Királyságban találták meg a vírusminták genomszekvenálásával.
Megjegyzik, hogy a vírus ezen változatának eddig legalább 32 esetét mutatták ki az Egyesült Királyságban, 35 esetben Dániában és 12 alkalommal Nigériában.
Az Egyesült Államokban és Franciaországban hét illetve öt ilyen ragályosra leltek. Kevesebb mint öt esetet jegyeztek fel Ghánában, Ausztráliában, Kanadában, Jordániában és Spanyolországban.
A szakértők megjegyzik, hogy a vírus ezen új változata „potenciálisan riasztó mutációkkal rendelkezik”. – olvasható a russian.rt.com cikkében.
MI VISZONT ITT VAGYUNK, ÉS NEM AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN!
Mi itt élünk Döbrögisztánban, a világ Covid – ragálytól legvédettebb zugában! Íme rá a bizonyíték! Egyenesen a koronavirus.gov.hu nevű vajdasági qrmányvetítölde mai (2021 02. 16) ragálymatinéjának prezentációjából merített adatokkal. Eszerint előző nap éjfélig Döbrögisztánban „823 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 389 622 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 85 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 13 837 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 298 773 fő, az aktív fertőzöttek száma 77 012 főre csökkent. 3979 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 318-an vannak lélegeztetőgépen…A járványt sikerült megfékezni a következetes védekezésnek köszönhetően…A kormány előterjesztésére az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását…”
A borbély antireklám Boris Johnsont meg hadd eméssze a sárga irigység!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A TEK is ellenőrzi az ételeket a hivatalos programokon.
„… nem titok, hogy Orbán Viktornak előkóstolója is van, bár leginkább csak hivatalos programok helyszínein lép akcióba” – írta a Blikk annak kapcsán, hogy a Gundel étterem helyett január 1 – től a Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár főz a budai várban lévő vajdahivatalban, a Karmelita kolostorban.
A hivatalos programokon a Terrorelhárítási Központ csapatának élelmiszer – biztonsági szakemberei ellenőrzik az ételek beszerzését és elkészítését. – így a cikk.
Aligha föltételezhető hogy a Gundel mondta fel a vajdalakmár kontraktot! Sokkal inkább elképzelhető, hogy VALAKIK – az arra hivatottak – veszélyt orrintottak a döbrögisztáni tápláléklánc legtetején pöffedő külsős etetésben.
NAGYON HELYES! Bár a balrad.ru szerint a procedúrát a TELJES DÖBRÖGISZTÁNI polythykay bűnözői körre ki kéne terjeszteni!
(Oroszország természetvédelmi törvényei szerint szigorúan tilos a védett állatok – így többek között Csukotka jegesmedveállományának – fertőzött hússal való etetése!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
…csak a románok, bolgárok szegényebbek nálunk az EU-ban
Óriási különbségek mutatkoznak az Európai Unió egyes tagállamai között abban a tekintetben, hogy az országokban élő háztartásoknak mekkora mértékű a nettó éves medián ekvivalens bevételük. A különbségek ráadásul úgyis brutálisak, hogyha olyan adatokkal számolunk, amikben már kiküszöbölték az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. Ebben a tekintetben az EU leggazdagabb és legszegényebb országából való háztartások között 4-szeres jövedelemkülönbség figyelhető meg. Tehát a leggazdagabb tagállamból származók, bevételeik alapján négyszer élnek jobban, mint a legszegényebb országban élők. Sajnálatos módon a magyar háztartások is az EU sereghajtói között szerepelnek, náluk általában csak a román és bolgár háztartások visznek haza kevesebbet. Hiába tehát, hogy a magyar háztartások nettó medián ekvivalens árbevétele majd 40 százalékkal nőtt 10 év leforgása alatt, ez még mindig csak az EU harmadik legrosszabb helyére elég.
2019-ben az Európai Unióban egy átlagos háztartás éves medián ekvivalens jövedelme 17 366 euró volt, ehhez képest Luxembourgban ez 36 367 euróra rúgott, miközben Romániában mindössze 3 854-re. Ahogy látjuk, a különbség Európa leggazdagabb és legszegényebb országa között ez esetben 9,4-szeres! Igen ám, csakhogy az euróban megadott adatok országok közötti összehasonlítása igencsak problémás, ezért az Eurostat a bevételek mértékét nem csak euróban, illetve a nemzeti valutában adja meg, hanem bevezeti az úgynevezett „purchasing power standards” (PPS) fogalmát, amit „vásárlóerő-standard” vagy „vásárlőerő-egységnek” is fordíthatunk.
Medián ekvivalens jövedelem
A háztartások ekvivalens (egyenértékű) jövedelem-számításának lényege az, hogy a családtagokat nem egyenlő súllyal veszi figyelembe: a családfő súlya 1, míg a többi felnőtt és a gyerek súlya ennél kisebb. A súlyok meghatározására többféle módszert használnak. Magyarországon az OECD2-skálát használata a leggyakoribb, amiben a súlyok a következő értékeket veszik fel: 1; 0,5; 0,3. A súlyok alkalmazása azon a logikán alapul, hogy a háztartás létszámának növekedésével nem arányosan nő a fogyasztás: ha például egy három fős családba születik még egy gyerek, akkor a lakbér, a fűtés vagy a világítás költsége nem nő meg 25 százalékkal. A nemzetközi szervezetek által ajánlott súlyokat a háztartások összetételének és fogyasztásának alapos vizsgálata alapján dolgozták ki.
Másképpen úgy is meglehet fogalmazni, hogy egy magányos háztartás esetében az ekvivalens jövedelem mértéke megegyezik magának a háztartásnak a jövedelmével. Miközben egy egynél több embert számláló háztartás esetében ez a háztartás jövedelmének olyan mutatója, amelyre egy magányos háztartásnak szüksége lenne ahhoz, hogy azonos szintű gazdasági jólétet élvezzen. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes családok teljes jövedelme nem egyenértékű a háztartások ekvivalens jövedelmével, mivel utóbbi egy súlyozott adat, ami éppen ezért – statisztikailag – sokkal jobban képes megmutatni a családok valós életszínvonalát a pusztán jövedelmi értékekhez képest.
Az Eurostat által használt PPS egy olyan mesterségesen képzett, „fiktív” valuta, ami ebben az esetben már olyan adatokat közöl, ami lefejti a különböző országokban tapasztalható árszínvonalat, azaz a lehető legpontosabb képet alkotja a különböző országok bevételéből adódó jólétet illetően. A PPS-ben kifejezett összeg tehát már olyan valós képet mutat, amelyben nem kell azzal számolgatnunk, hogy „jó, de nyugaton az élet is drágább”, „próbálj meg lakást bérelni Hollandiában, és majd meglátod” és így tovább, és így tovább. Éppen ezért soron következő elemzésünkben mi is ezt fogjuk használni.
Ha az első bekezdés euróban megadott számait PPS-ben vizsgáljuk, akkor azt találtjuk, hogy az élen szintén Luxembourg található 28 953 PPS-sel, míg az utolsó helyen szintén Bulgária tanyázik 7 343 PPS-sel. Az országok közötti árszínvonal különbséget kiküszöbölve tehát láthatjuk, hogy az átlagos EU-s háztartások jövedelemből fakadó jólétük között
3,9-szeres különbség figyelhető meg az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa között.
Emlékezzünk, az euróban számolt különbsége 9,4-szoros volt, tehát ebben az esetben az árszínvonal-különbségektől való megszabadulás 2,4-szeresre csökkentette a bevételi különbségekből fakadó jövedelem-egyenlőtlenségeket. Egyszóval, az Európai Unióban élő, átlagosan a leggazdagabbnak számító luxembourgi háztartások bevételei tekintetében (medián) voltaképpen 4-szer jobban élnek, mint az átlagos bolgár háztartások. Az EU-s átlag 2019-ben a háztartások bevételeit illetően egyébként 17 366 PPS volt.
Mennyire élnek jól a magyar háztartások?
Az EU két végével tehát már megismerkedtünk, de mi a helyzet Magyarországgal? Elől járóban annyit tudunk mondani, hogy nem sok jó. Az persze igaz, hogy Magyarországon 2009 óta (10 éves távlatban) néhány megtorpanástól eltekintve folyamatosan nő az átlagos háztartások medián bevétele, ám ez összességében továbbra is csupán az EU sereghajtóságára elég. Apropó medián bevétel, az Eurostat elemzése lehetővé teszi az átlaggal, illetve a mediánnal való számolást is, mi azért döntöttünk a medián mellett, mert ez az átlagnál még valóságosabb képet tud mutatni a társadalomról.
A medián értéket ugyanis úgy kell elképzelni a háztartások esetében, mintha Magyarország összes (egyszemélyes, házastársak, gyermekes, gyermektelen családok és a többi) háztartása felsorakozna egy hosszú sorban, és ennek a sornak a kellős közepén álló háztartás éves bevétele mutatná meg az ország háztartásainak medián bevételét. Azt a számot tehát, aminél pontosan ugyanannyi háztartás keres kevesebbet, mint amennyi többet. Magyarországon egy átlagos háztartás éves medián ekvivalens (!) bevétele az Eurostat 2019-re vonatkozó adatai szerint
nettó 1 872 660 forint volt.
Ez az összeg 9 392 PPS-nek felel meg (az EU-átlag majdnem fele), ami Románia és Bulgária mögött a harmadik legkevesebb az egész Európai Unióban. Mindez azt jelenti, hogy az EU átlagosan leggazdagabb háztartásainak számító luxemburgiak 3-szor jobban élnek, mint a magyarok. Az igazi fekete leves azonban az a magyar háztartások számára, hogy PPS-ben, azaz vásárlóerő-standardon az Európai Unióban éppen az átlagos osztrák háztartások vihetik haza a második legtöbbet,
egészen pontosan 23 687 PPS-t, ami majdnem pontosan 2,5-szer akkora összeg, mint amennyivel egy átlagos magyar háztartás számolhatott 2019-ben.
Mindez a valóságban azt jelenti, hogy nyugati határunkon, az osztrák-magyar határ választja el gyakorlatilag az Európai Unió leggazdagabb és majdnem legszegényebb háztartásait, az osztrákot és a magyart. A különbség pedig ahogy látjuk, óriási, a sógorok átlagosan tehát – jövedelmi alapon – 2,5-szer jobban élnek, mint a magyarok.
Érdekes, hogy PPS-ben mérve a magyar háztartások medián ekvivalens bevételeihez legközelebb a görögök állnak, EU-ban így a negyedik legrosszabb helyen szerepelnek, 9 771 PPS-sel. Őket előzik az EU 5. legszegényebbjei, a Szlovákok, 10 503 PPS-sel, akik nem sokkal maradtak el az átlagos horvát háztartásoktól, ahol a medián bevétel 2019-ben 10 734 PPS volt.
Mi történt a magyar háztartásokkal 10 év alatt?
Ahogy azt korábban írtuk, 2009-2019 között egy-két év kivételével folyamatosan nőtt a magyar háztartások éves medián ekvivalens nettó árbevétele, ám ahogy látjuk, EU-s szinten ez sok mindenre nem volt elég, sőt, az összesített listán még lentebb is csúsztunk. De nézzük mi történt az adatainkkal 10 év alatt.
Ahogy a grafikonon látjuk, Magyarországon 10 év leforgása alatt 37,4 százalékkal nőtt az átlagos háztartások éves medián árbevétele. Igen ám, csak míg 2009-ben az akkori értékünk az EU harmadig legrosszabbjának számított (6 836), addig a 2019-es értékünk a növekedés ellenére szintén az EU harmadik legrosszabbjának számít. Hiába tehát a növekedés mértéke, 10 éves távlatban, akik eddig az EU-ban mögöttünk voltak, azok mögöttünk is maradtak, akik pedig előttünk voltak, azok szintén előttünk maradtak.
Érdekes például megnézni, hogy Ausztriában 10 éves távlatban az átlagos háztartások nettó medián ekvivalens árbevétele 21,6 százalékkal nőtt. Ugyanez a változás Szlovákiában 33,7, Horvátországban (2010-2019 között) 41, míg Romániában 113 (!), Bulgáriában pedig 45,5 százalékos volt szintén pozitív irányba. Azt mondhatjuk tehát, hogy bár a magyar háztartások éves medián ekvivalens árbevétele majd 40 százalékkal nőtt, közvetlen és szintén EU-s szinten elmaradó szomszédjaink szintén hasonló növekedést tudtak bemutatni, sőt ahogy látjuk, a még mindig az EU legrosszabbjának számító Románia, valósággal kilőtt ezen a téren.
Melyik magyar háztartás-típusok élnek legjobban EU-s szinten?
A statisztikákat kutatva kiemeltünk 7 jellemző háztartástípust, ezek a következők: egyedülálló felnőtt, két felnőtt, 1 felnőtt eltartott gyerekekkel, 2 felnőtt 1 (eltartott) gyerekkel, 2 felnőtt 2 (eltartott) gyerekkel, 2 felnőtt 3 vagy több (eltartott) gyerekkel, 2 felnőtt, ahol legalább az egyik tag idősebb 65 évnél. A kiválasztott háztartástípusoknál pedig megnéztük, hogy az összesített EU-s listán (27 tagállamból), hányadik helyen álltak a magyar háztartástípusok nettó éves medián ekvivalens jövedelmüket (PPS-ben számolva) tekintve a többi tagállam azonos háztartástípusaival összehasonlítva 2019-ben:
Egyedülálló felnőtt: 7 604 PPS, EU-helyezés: 22.
Két felnőtt: 9 968 PPS, EU-helyezés: 24.
Egy felnőtt eltartott gyerekekkel: 7 680 PPS, EU-helyezés: 23.
Két felnőtt 1 gyermekkel: 10 279 PPS, EU-helyezés: 25.
Két felnőtt 2 gyermekkel: 9 772 PPS, EU-helyezés: 24.
Két felnőtt 3 vagy több gyermekkel: 7 807 PPS, EU-helyezés: 24.
Két felnőtt, ahol az egyik tag legalább 65 éves vagy idősebb: 9 418 PPS, EU-helyezés: 24.
Az adatokból jól látszik tehát, hogy 2019-ben egyik jellegzetes magyar háztartás-szerkezet sem került be az EU 20 legjobban élő országai közé, de azért beszédes, hogy
arányaiban ehhez a legközelebb az egyedülálló felnőtt háztartások kerültek.
Elmondható ugyanis, hogy míg egy átlagos magyar egyedülálló felnőtt éves medián ekvivalens bevétele magasabb, mint egy románé, bulgáré, letté, horváté, és litváné, addig a többi magyar háztartás-kategória jobbára csak 2 vagy 3 országot képes maga mögé utasítania az összesített EU-ranglistán, ezek között pedig mindig ott van a mindig, minden értelemben sereghajtó Románia és Bulgária. Őelőttük pedig általában a különböző magyar háztartástípusok a szlovákokkal, horvátokkal, néha a görögökkel viaskodnak az Európai Unió leghátsó fertályában. (pénzcentrum)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Érdekes például megnézni, hogy Ausztriában 10 éves távlatban az átlagos háztartások nettó medián ekvivalens árbevétele 21,6 százalékkal nőtt. Ugyanez a változás Szlovákiában 33,7, Horvátországban (2010-2019 között) 41, míg Romániában 113 (!), Bulgáriában pedig 45,5 százalékos volt szintén pozitív irányba…”
-E tényről pedig bőszen hallgat az óránként a pofánkba dijadaljelentéseket üvöltő döbrögista szajkókórus! Inkább a versenyképességet és a munkahelyteremtés – megvédés szentháromságát harsogják. Pedig hát e döbrögista szentháromság a legfőbb garanciája a folyamatos és végzetes leszakadásunkra!
DE HÁT PONTOSAN EZ A RENDSZER LÉNYEGE! A KISZOLGÁLTATOTTSÁGUNK!
VOLT MÁR ENNÉL JOBB KORSZAKA IS A MAGYARSÁGNAK! ÚGY HÍVTÁK: SZOCIALIZMUS!
Mint a vihar előtti csend, olyan némaság telepedett a zárkaépület földszintjére. A tizenegy halálraítélt várakozott, s közben szüntelenül kérdezgette az őröket: „Mit gondolnak, mikor lesz?” De csak találgatásokat vagy vállvonogatásokat kaptak feleletül.
Fölöttük voltak elhelyezve azok, akiket életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, a második emeleten pedig azok, akik enyhébb büntetést kaptak.
Két hét múlt el végső vergődésben a halálraítéltek fölött. Egyikük-másikuk lázas sietséggel hosszú kegyelmi kérvényeket írt a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, Truman elnökhöz és a brit miniszterelnökhöz, Clement Attlee-hez. De minden kérlelés hiábavaló volt.
Göring külön kérést nyújtott be, hogy az akasztófa helyett állítsák inkább kivégzőosztag elé. Az Ellenőrző Bizottság mérlegelte kérelmét, de elutasította. A hivatalos elutasítást Gilbert vitte be Göringhez. Valószínűleg ez volt az a pillanat, amikor az összeroppant és vereséget szenvedett Reichsmarschallban megfogamzott utolsó szörnyű elhatározása: öngyilkos lesz.
Letartóztatása óta, tizennyolc hónapon keresztül megvoltak hozzá az eszközei. Volt még egy utolsó fiola ciánkálija, melyet zárkájának, ruházatának, saját személyének sokszori szigorú átkutatása során sem találtunk meg. Ezt a fiolát időnként a zárkájában levő vécécsésze keskeny pereme alá dugva őrizte, máskor pedig (ezt később búcsúlevelében közölte) a sárgarézből és üvegből készült fiolát végbelében vagy kövér hasának redői között, köldökében rejtegette. Amikor a tárgyalóterembe indult, testének zugaiból előszedte a fiolát, és csizmája szárába dugta. Egész idő alatt ügyesen dugdosta a mérget egyik rejtekhelyről a másikra. Most ütött az óra, hogy használja is …
Amint Göring ott feküdt hanyatt az ágyán, terveket szövögetve élete utolsó óráira, végigfutott a hír a cellákon: „Október 14-én lesz.”
Valójában egy nappal későbbre tűztük ki a dátumot, de a napot is, az órát is szigorú titokban tartottuk. Még a papok sem tudták, amíg én magam meg nem mondtam nekik. Igen nehéz volt számukra – miközben egyáltalán nem irigylésre méltó feladatukat végezték -, hogy nem tudták, mikor kell a legtöbb bátorítást nyújtaniuk. De még nehezebb lett volna, ha előre tudják az időpontot s mégsem beszélhetnek róla. „Göring valósággal elárasztott kérdéseivel” – panaszolta Gerecke tiszteletes kimerülten.
Amikor már közel volt a végső pillanat, Göring megvallotta, hogy hisz egy mindenható erőben, melyet Istennek nevez, de nem hisz a szentírás érvényességében és Jézus Krisztus isteni mivoltában. Célzásokat tett arra, hogy magához venné az úrvacsorát. Gerecke azonban elhatározta, hogy nem szolgáltathatja ki a szentséget olyasvalakinek, aki megtagadja Krisztust.
Göringhez hasonlóan Rosenberg is az utolsó pillanatig elutasította az evangéliumot. Gerecke erről így számolt be: „Úgy gondolja, szép, ha valaki olyan együgyű, hogy elfogadja a kereszt meséjét úgy, ahogyan én beszélek róla.”
O’Connor atya szintén el volt foglalva Kaltenbrunnerrel, Funkkal és Seyss-Inquarttal; meggyóntatta és megáldoztatta őket. Megíródtak a búcsúlevelek, elhangzottak az utolsó kívánságok. Göring közölte a börtön borbélyával, hogy ha meghal, elviheti a borotvapamacsát és a borotváját.
Streicher hat levelet írt. Ribbentrop csak egyet vagy kettőt, idejét inkább olvasással töltötte. Keitel különös kívánsággal állt elő: német népdalt akart hallani a harmóniumon.
Október 14-én éjszaka intézkedtem, hogy a legszigorúbb biztonsági őrség vegye körül a börtönt. Az összes lehető fényforrást bekapcsoltuk, az állványzatot pedig beszállítottuk, hogy a három akasztófát fel lehessen állítani a tornateremben, a börtön területén emelkedő különálló épületben.
Azt akartam, hogy a halálraítéltek csak a legutolsó pillanatban tudják meg, hogy kivégzésük ideje elérkezett. Csak a legutolsó pillanatban, amikor ruhájukat megkapják, akkor tudhatják meg.
Este, mielőtt az akasztófákat fölállítottuk volna, engedélyt adtam az amerikai őrök két csapata közötti szokásos kosárlabda-mérkőzésre. A titkot, hogy a tornatermet használjuk fel a kivégzésre, csak én tudtam és rajtam kívül még egy vagy két személy, leszámítva a négyhatalmi bizottságot. Az őrök kemény, zajos mérkőzést játszottak, s amíg a meccs tartott, nyilván senki sem tudott aludni. Ha gyanította is valaki, hogy a tornateremben lesz a kivégzés, a mérkőzés aznapra elfeledtette vele ezt a gondolatot.
Késő este, amikor a megizzadt játékosok elvonultak zuhanyozni, a komor arcú kivégzőosztag belépett az átjárófolyosó falán külön erre a célra vágott ajtón, és megkezdte munkáját a tornateremben. Az épület tűzfalába is ajtót vágtunk, hogy a foglyok ne láthassák, amint becipelik az állványzatot. A hordágyakat, amelyeken majd ki kellett hordaniuk a holttesteket, ugyancsak elraktuk, hogy ne legyenek szem előtt; a holttestek elszállítására szolgáló teherautók is csendesen gördültek be az udvarra.
A rabok iszonyú életéből már csak órák maradtak hátra …
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Az orosz vezető médiák főszerkesztőivel folytatott sajtóbeszélgetésen az orosz államfő kijelentette: Oroszország nem fogja magára hagyni Donbasszt Kijevvel szemben.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz politikai vezetésnek minden döntés kapcsán mérlegelnie kell a várható következményeket és hatásokat is.
Gorlovkában ma reggel fölrobbantották a DNR zászlóaljparancsnokának, Szergej Popov ezredesnek az autóját. Az ezredes éppen a lányát vitte iskolába, amikor az autó alá erősített pokolgép felrobbant.
Mindketten súlyosan megsebesültek, kórházban kezelik őket. Állapotukról az egymásnak is ellentmondó hírek miatt biztosat nem tudni. Sebesüléseik – ÚGY TŰNIK – nem életveszélyesek.
Az ezredes ugyancsak sok borsot tört a Donbasszt ostromló kijevi martalócsereglet orra alá. Mindazonáltal az ellene szervezett sikeresnk mondható terrortámadás ismét éberségi kérdéseket vet föl. Ugyanakkor találgatásokra is okot ad, a „hogyan tovább?” – kérdéskörben.
A donbasszi frontokon „amúgy viszonylagos nyugalom” van. Vannak persze itt – ott latoraknavetőzések meg kisebb lődözgetések, de ezek pillanatnyilag „csak” a csendháborítás kategóriába esnek.
Luganszkban tegnap HAGYOMÁNYOS ÜNNEP volt. Az LNR fővárosának lakói megünnepelték a város hitlerista megszállás alóli felszabadulásának 78. évfordulóját. Ami pontosan 1943 február 14 – én történt meg, véget vetve Luganszk 212 napig tartó náci megszállásának.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Miért is ne léphetne Magyarország szintet a fenntartható felzárkózásban úgy, hogy legjobb egyetemeink köré innovációs parkokat, okos kerteket építünk? Ezek lehetnek a bölcsői és keltetői egy magyar innovációra és hazai tulajdonra épülő vadonatúj gazdaságnak.
Magyarország az elmúlt 30 évben külföldön fejlesztett és behozott innovációra építette a gazdasági fejlődését. Külföldön kifejlesztett technológiát hoztak a működőtőkét befektetők, velük új menedzsment és munkamódszerek érkeztek.
A sikeresen felzárkózó országok többsége is így indult. Sőt, a tőke- és technológia bevonása továbbra is nélkülözhetetlen minden fejlett és felzárkózó gazdaság számára. A sikerhez azonban végül az vezetett el, hogy a külföldi tulajdont, technológiát és menedzsmentet használó szektor mellé egy hazai tulajdonú, belföldi innovációra és tőkére épülő üzleti szféra is felépült.
A sikeresek többsége akkor lépett szintet, amikor egy új technológiai hullám elejére állva az élre került. Ezt mutatja a dán élelmiszeripar a piaci rések kihasználására alkalmas termékeivel, a finn és ír IT szektor vagy a szingapúri egyetemek esete. Lehet hagyományos, különleges adottságokkal rendelkező területekkel is élre kerülni, ilyen a svájci bankrendszer vagy az osztrák alpesi turizmus példája, de régóta futó hullámba új országnak később betörni már sokkal nehezebb. Minden siker esetén úgy vált fenntarthatóvá a növekedés, a folyó fizetési mérleg, az államháztartás és végül a felzárkózás, hogy az adott ország rendelkezett olyan hazai tulajdonú technológiával és üzleti szektorral, amelyik a legjobbak közé tartozott a világban.
Magyarország is keresi a fenntartható felzárkózás új forrásait. A növekedés eddigi szerkezetéből kitűnik, hogy lényegében nem használtunk egy sor olyan forrást, ahol éppen a hazai innovációra és tulajdonra épülő versenyképes gazdaság létrehozására lenne esély. Egyenként sem használtuk ezeket az ígéretes forrásokat, különösen nem léptünk ezek egyesítése, fúziója felé. Nézzünk néhányat ezek közül.
A lehetőségekhez mérten igen szerény a hazai víz kincs hasznosítása. A befolyó vizek kifolynak, a wellness turizmus kezdeti sikereit nem folytattuk. Budapest nem lett újból globális gyógyvíz főváros, nem váltunk meghatározó ásványvíz hatalommá, nem építettünk mezőgazdasági csatorna-hálózatot és nem öntözzük a földeket. Pedig ezen téren is lenne lehetőség az élenjáró technológiák kifejlesztésére, ahogyan ezt az izraeli öntözési technológiák mutatják.
A kivételesen jó éghajlati és talajadottságainkat sem használjuk élenjáró technológiák kifejlesztésére. Az EU mezőgazdasági támogatásai végképp bebetonozzák a gabona-kukorica túlsúlyát, a zöldség, a gyümölcs, a ritkaság értékű termények vagy az állattenyésztési különlegességek innovációi és meghatározó súlya helyett.
Bár a térség legjobb orvostudományi egyetemei és gyógyszer gyárai működnek itthon, de a kitűnő tudás-tőkéből nem bontakozott ki világszínvonalú egészségipar. Budapest nem lett egészség-város, miközben más fővárosok erre építettek. Az egészségipar most újból robban, ide kellene erőforrásaink zömét összpontosítanunk, itt állhatnánk újból az új technológiai hullám élére.
A Budapesten kívül működő nagy egyetemi központjaink nem váltak az innováció központjaivá, pedig a szellemi erő jelen van. Néhány ígéretes kivételtől eltekintve (például Győr, Kecskemét, Esztergom, a közeljövőben Debrecen) a fővároson kívül lévő gazdasági tevékenység alig kapcsolódik a globális térhez, aminek döntő oka a hazai innováció hiánya.
Ezek a lemaradások azonban óriási tartalékok is egyben.
Ismerjük a sikeres országok titkát a belső innováció fejlesztése terén. A vezető egyetemek körül felépítették azokat az ipari, innovációs és technológiai parkokat, amelyekben összekapcsolódik az ötlet, a technikai háttér és a pénzügyi forrás. Sokfajta innovációs park működik Amerikán belül, de Európában és Ázsiában is végül ezekre épül minden siker. Az óriásvállalatokon belüli innováció a párhuzamos forrás, a kettő – mint a DNS kettős spirálja – rendre összekapcsolódik.
Óriásvállalatok vagy megavárosok kifejlődése talán nem várható a Kárpát-medencében, de a nagy egyetemek körüli okos-kertek, innovációs parkok felépítése igen. Ehhez nagyobb mozgásteret szükséges adni az egyetemeknek, ami megindult az alapítványi fenntartás szervezésével. Méretes kormány-programra van szükség, ami területet, infrastruktúrát, kockázati tőkét és hiteltámogatást ad az új parkoknak, ennek a jelei szintén már mutatkoznak. A külföldön dolgozó vezető magyar tudósokat hazahívó program is elengedhetetlen, megjelölve az erre kiválasztott egyetemeket és kutatási területeket. A program részeként, sajátos dualitásként, lehetőséget kell adni a részvételre az innovációs parkon belüli vállalkozások működtetésében. Az egyetemek és parkok köré üzleti tanácsadó testületeket érdemes szervezni, hogy a tudományt folyamatosan „fertőzze” az üzleti gondolkodás.
A több évtizedes múltra épülő ipari parkok hálózata a feldolgozóipari mai sikereinek alapja. Részben ezekre építve, az egyetemekkel összenőve jöhetnek létre az új innovációs parkok.
Fúziós okos-kertekre van tehát szükségünk nagy egyetemeink környezetében, amelyek több tudomány területet ötvöznek. Több gazdasági ágazat (például mezőgazdaság, vízgazdaság, vegyipar, digitális technológia, gyógyszeripar, egészségipar) egyesítését kell megcélozni. Az új találmányokra épülő technológia, gazdasági háttér és pénz fúziója ajánlható minden egyetemi kutató csoport számára. Ilyen szövetségekből léphet elő, akár néhány év alatt egy vadonatúj, hazai innovációra és tulajdonra épülő regionális, sőt globális szerepre törő üzleti szektor. Ezt támogathatja az MNB növekedési kötvényprogramja is, amennyiben kiterjesztjük azt az egyetemek és az innovációs parkok világára.
Németh László bizonyosan örülne, ha az Általa megálmodott Kert-Magyarország még napjaink okos üzleti szférájában is sikereket aratna. (Növekedés)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „… Miért is ne léphetne Magyarország szintet…” – kérdi Mekkmester.
-SEGÍTSÜNK A VÁLASZADÁSBAN TYURI? (Segítünk!)
NINCS MAGYARORSZÁG, csak egy lepusztított – kiszidolozott vajdaság van!
Az EU (Gazda) nem hülyegyerek, hogy versenytársat csináljon magának! lyen egyszerű ez Tyuri! De amúgy meg jól áll a hülyegyereknek az okoskodás.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
