Moszkva válaszlépéseket fog tenni az Európai Unió és az Egyesült Államok oroszellenes szankcióira. „Nem tehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk a kölcsönösség elvét” – idézte a Kreml szóvivőjének szerdai nyilatkozatát a Magyar Békekör.
Dmitrij Peszkov abszurdnak, indokolatlannak és értelmetlennek nevezte az orosz személyekkel, vállalatokkal szemben foganatosított büntető intézkedéseket, és figyelmeztetett, hogy romboló hatást gyakorolhatnak az orosz-amerikai és az orosz-EU kapcsolatokra.
Az EU és az USA olyan vezető orosz személyek ellen léptetett életbe újabb szankciókat, akikről azt állítja, hogy közük volt Navalnij megmérgezéséhez, illetve tevékenységükkel emberi jogokat sértettek. Tizennégy orosz hadiipari cég, illetve velük kapcsolatban álló nyugati vállalatok ellen is tiltó intézkedéseket léptettek életbe. Megfigyelők szerint ezek valódi célja Oroszország növekvő nemzetközi befolyásának feltartóztatása lehet, az orosz ellenzéki politikus állítólagos megmérgezése pedig ürügyül szolgál hozzá. Hiszen a nyugati államok többszöri orosz kérés ellenére sem voltak hajlandók bizonyítékot szolgáltatni Navalnij megmérgezésére, és elutasították az orosz hatóságok arra irányuló kezdeményezését is, hogy vizsgálják ki együtt, mi történt valójában. Navalnij szervezetében nem volt méreg, mielőtt Németországba szállították volna – állította az omszki orvos, aki őt elsőként ellátta.
A Kreml szóvivője sajnálattal állapította meg, hogy a NATO-államok továbbra is konfrontációra hajlanak Oroszországgal. Peszkov emlékeztetett Winston Churchill 1946. március 5-én elhangzott fultoni beszédére, melyben angol-amerikai szövetséget sürgetett a Szovjetoroszország vezette nemzetközi kommunista mozgalom ellen. Felidézte továbbá George Kennan híres „hosszú táviratát” (Long Telegram), melyben az amerikai diplomata 1946. február 22-én azt javasolta Truman elnöknek, hogy hirdessék meg a feltartóztatás politikáját a Szovjetunióval szemben. Churchill erre alapozta hidegháborút meghirdető fultoni beszédét, az amerikai elnök pedig Truman-doktrínáját. „Ez a 75 évvel ezelőtti hozzáállás jobbára változatlanul jellemző maradt, és még konfrontációs felhangokkal is kiegészült” – mondta Dmitrij Peszkov, majd így folytatta: „Nem szabad megfeledkeznünk róla, mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Tény, hogy továbbra is életben tartják a konfrontáció olyan mechanizmusait, mint amilyen a NATO, amit kemény ellenségeskedésre hoztak létre, nem pedig a békés együttműködésre. Ezek az intézmények továbbra is ellenünk dolgoznak, és arra kényszerítenek bennünket, hogy éberek legyünk és megtegyünk minden szükséges intézkedést hazánk védelméért” – idézte Putyin orosz elnök szóvivőjének szavait a Magyar Békekör.+++
A német megszállók tehát igen drasztikusan hozták a világ tudomására, hogy a továbbiakban nem érdekli őket Lengyelország, nem kívánnak szót érteni a lengyelekkel. Az sem zavarja őket, hogy terrormódszereikkel megsértik a nyugati hatalmak és a nemzetközi közvélemény morális érzékenységét.
1939 őszén és 1940 első heteiben a nemzetközi közvélemény reagálása még szabott bizonyos korlátokat tetteiknek, 1940 májusától, a nyugati fronton kialakult új helyzet hatása alatt azonban már teljesen gátlástalanul cselekedtek.
május 30-án Hans Frank a következő szavakkal ismertette emberei előtt egyik leghírhedtebb akcióját, az ún. AB- („rendkívüli pacifikálás”) akciót: „Hála istennek, már túl vagyunk azon, hogy számolnunk kelljen a külföldi sajtó véleményével, és állandóan arra kelljen vigyáznunk, hogy tevékenységünket bűnösnek ne nevezzék. Számunkra – de gondolom, uraim, az önök számára is – szinte elviselhetetlen volt, hogy mindig meg kellett őriznünk valamiféle látszatot. Erre a politikai helyzet és a béke kérdésében folytatott tárgyalások miatt volt szükség. Május 10-e óta semmi nem érdekel már bennünket, senkinek a véleményével nem kell már törődnünk. Ki kell használnunk ezt a helyzetet, el kell érnünk, hogy a lengyel nép képtelenné váljon ellenállás kifejtésére. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ez az akció a lengyelek ezreinek életébe fog kerülni, és elsősorban a lengyel értelmiség képviselői esnek majd áldozatul.”23Friedrich Krüger SS-Obergruppenführer, Heinrich Himmler birodalmi SS-vezető bizalmi embere, a főkormányzóság biztonsági erőinek főparancsnoka talán még nyersebben és cinikusabban közölte a jelenlevőkkel, mit is kell érteni az AB-akción: Az „Ausserordentliche Befriedungsaktion” célja, hogy megfosszák a lengyeleket „vezető rétegüktől”. A vezetésre képes embereket ki kell iktatni.
Az akció végrehajtásával Bruno Streckenbach SS-Brigadeführert bízták meg. Alig egy hónap múlva, az akció befejeztével, valósággal nemzeti hősként búcsúztatták őt a főkormányzóság vezetői.
„Búcsúzóul, Parteigenosse Streckenbach – mondotta Hans Frank -, hangsúlyozni szeretném, hogy az, amit ön és emberei tettek itt a főkormányzóságban, nem merül feledésbe. Itteni tevékenységéért nem kell majd szégyenkeznie. Én, mint főkormányzó, köszönetet mondok önnek kiváló eredményéért, és egészségére ürítem poharam.”24
Az akció eredményeképpen 3500 politikust, értelmiségit, a kibontakozó ellenállási mozgalommal kapcsolatban álló személyt, továbbá 3000 bűnözőt gyilkoltak meg Streckenbach emberei a főkormányzóság területén.25
Az AB-akció és a többi hasonló terrorcselekmény korántsem Franknak és munkatársainak egyéni kezdeményezése volt. Frank és a német központi kormányzat között támadtak ugyan viták, de elsősorban Frank hatásköre kapcsán és semmi esetre sem a főkormányzóságban folytatott politikát illetően.
Frank teljes joggal hivatkozhatott erre tevékenységének indokolásakor: „A Führer azt mondta nekem, hogy Lengyelországban likvidálni kell a vezető réteget, s ha újból kinő, fel kell fedni s a megfelelő pillanatban újból el kell pusztítani.”26
A lengyel területekre vonatkozó tervek, elképzelések kiformálódása után az a kérdés került előtérbe, hogyan illeszkedjék bele ezekbe a koncepciókba maga a főkormányzóság.
A legkorábban a népességpolitikát dolgozták ki. Ennek az volt a lényege, hogy egy nagy, átfogó és szerteágazó akció során a lengyeleket és a zsidókat eltávolítják a bekebelezett területekről, áttelepítik őket a főkormányzóságba, s a helyükbe volksdeutsch, népi német csoportokat hoznak egyelőre a balti országokból és Lengyelország keleti részeiből. Ezáltal megvalósul a nyugati lengyel körzetek, azaz a bekebelezett területek teljes lengyeltelenítése és zsidótlanítása. Mindezt már szeptemberben eltervezték, s Hitler a nemzetiszocialista vezérkar titkos értekezletein be is számolt róla. Alfred Rosenberg a megszállt keleti területek birodalmi biztosa, már szeptember29-én lelkesen jegyezte fel naplójába Hitler ide vonatkozó megjegyzéseit. „Lengyelek: vékony germán réteg, alattuk borzalmas elem: zsidók, a legszörnyűbbek, ami egyáltalán elképzelhető. Ezt a területet három övezetre akarom felosztani. 1. A Visztula és a Bug között: az egész zsidóság (a birodalomból is), valamint minden egyéb bizonytalan elem. A Visztula mentén áttörhetetlen keleti fal – még erősebb, mint nyugaton. 2. Az eddigi határ mentén széles germanizált gyarmati övezet. Itt nagy feladatok várnak az egész nemzetre: német éléstárat kell létrehozni, erős parasztsággal, az egész világból ide kell telepíteni a jó németeket. 3. Középen lengyel „államiság”. Hogy néhány évtized múlva sikerül-e ezt az idetelepített övezetet tovább tolni keletre, azt megmutatja a jövő.”27
A hitlerista hatóságok nem a nyugat-lengyel területeken élő lakosságot, hanem csupán e területet kívánták germanizálni. Ennek érdekében kezdettől fogva nagyarányú kitelepítést terveztek.
Ezeket az elképzeléseket foglalja össze az a 40 oldalas tanulmány, amelyet a nemzetiszocialista párt ún. fajpolitikai hivatalának (Rassenpolitische Amt der NSDAP) két munkatársa dr. Erhard Wetzel és dr. Gerhard Hecht készített „Az egykori lengyel területek lakosságával szemben alkalmazandó faji politikáról”.
„A német politikának az új területeken azt a célt kell követnie – írják a szerzők -, hogy ott mind fajilag, mind lelkileg, pszichikailag, nemzetileg és politikailag egyöntetű német lakosság alakuljon ki. Éppen ezért minden németesítésre alkalmatlan elemet el kell innen távolítani.” Wetzelék tanulmányukban a végrehajtás módját is kidolgozták, ami valójában a lassú kihalás programja volt. Jellemző például, amit a kitelepítendők elhelyezésére javasoltak. Ipari központokban, kollektívákban kell őket elhelyezni – írta -, lehetőleg primitív körülmények közé.28 Hasonló szellemben készült, ugyancsak Wetzel részvételével, 1940 tavaszán az Általános Keleti Terv (Generalplan Ost – GPO) első változata,29 amely már az Ukrajnára és perspektívában az Oroszországra vonatkozó elképzeléseket is tartalmazta. A GPO-nak később több változata készült, amelyek a gazdasági, társadalmi és telepítéspolitikai kérdések teljes komplexumát magukban foglalták.
1939 végén, 1940 nyarán a főkormányzóság elsősorban, mint munkaerőforrás és mint a „kétes elemek” letelepítésének helye jött számításba. Erre vonatkozóan Hitler álláspontjában még 1940 októberében sem történt változás.
október 2-án Frank főkormányzó arról panaszkodott a főhadiszálláson, hogy a tömeges lengyel és zsidó letelepítések súlyos gazdasági problémákat okoznak a főkormányzóság területén. Martin Bormann feljegyzései szerint Hitler kijelentette: a főkormányzóságnak nem kell életképes, gazdaságilag önálló területnek lennie, és teljesen közömbös, hogy ott esetleg nő a lakosság sűrűsége. A lengyelek hivatása, hogy „saját munkaerejük exportjából” tartsák el magukat, „azaz, hogy úgy mondjam, saját maguk exportálásából”. A főkormányzóság csupán a lengyel munkásság állandó lakóhelye, ahová vissza kell térniük, ha elvégezték a Német Birodalom számára végzett alacsonyabb rendű szezonmunkát. A főkormányzóság „legyen rezervátum, nagy lengyel munkatábor … olyan képzetlen munkások, különösen mezőgazdasági munkások központi kölcsönzőhelye, akikre a németeknek nagy számban szükségük lesz a háború után is”. Ennek érdekében a lengyel urakat ki kell irtani és a lakosságot lehetőleg „butaságban kell tartani”. Ha a lengyelek a magasabb intelligencia szintjére emelkednének, „nem lenne meg az a munkaerő, amire nekünk szükségünk van!”30
1940 őszére már észlelhető volt némi változás a főkormányzóság szerepének megítélésében. Hitler jelezte, hogy a főkormányzóság neve megváltozik: elmarad mellőle „a megszállt lengyel területek” kifejezés. A főkormányzóság a jövőben mint „Német Főkormányzóság – Lengyelország”, vagy csak mint „Főkormányzóság” szerepel, és az itteni lakosok „a Főkormányzóság lakói” nevet kapják. A Führer által mondottak azt jelentik, hogy „az új név a főkormányzóság Németországhoz tartozását fejezi ki: ez a Német Birodalom része, és mindig is az lesz” – jelentette ki Frank főkormányzó 1940. július12-én a krakkói bányászakadémia dísztermében mondott beszédében.31
Pár hónappal később a birodalmi kancellária épületében Hitlerrel tartott kétórás nagy megbeszélésről Frank a következőképpen számolt be kormányának tagjai előtt: „A Führer elhatározta, hogy ebből a területből 15-20 év alatt tiszta német területet csinál. Az a kifejezés, hogy a lengyel nép hona (Heimstätte), nem vonatkozik többé az eddigi főkormányzóságra és a hozzá tartozó területekre … Világosan eldőlt, hogy a főkormányzóság a jövőben német élettér lesz (Lebensbereich). Ahol most 12 millió lengyel él, ott majdan négy-ötmillió németnek kell majd élnie. A főkormányzóságnak éppen olyan német állammá kell válnia, mint a Rajna-vidék.”32
Hitler ezekben a napokban több ízben tett hasonló kijelentéseket. Már folyt a Szovjetunió elleni háború közvetlen előkészítése. A lengyel területek funkciója megváltozott. Egyértelműbben és leplezetlenebbül került előtérbe az eredeti keleti „élettér” terve, így a főkormányzóság jelentősége csökkent, illetve megváltozott.
1941 tavaszán Hans Frank rendeletet adott ki a lengyel városnevek németesítésére. Kezdték felállítani a gettókat a főkormányzóság területén. Frank ekkoriban többször kijelentette, hogy Hitler biztosította őt: nem a németek fogják elhagyni ezt a területet, hanem a lengyelek és a zsidók; a zsidókat eltávolítják a Német Birodalomnak ebből a részéből. A nagy kiterjedésű ukrán és orosz területek megszállása 1941 júliusa után meggyorsította a hitleristák keleti terveinek kidolgozását. A főkormányzó kijelentéseiből világosan kiderül: a főkormányzóság sorsát illetően már új szempontok érvényesültek. A nagy keleti hódítások és telepítések reményében ezeket a földeket már mint közvetlenül németesítendő területet vették számításba. Míg azonban a nyugati ún. bekebelezett területeket azonnal németesíteni kívánták és ennek érdekében folytatták az azonnali kitelepítést, a lengyel kulturális és politikai élet teljes beszüntetését, a főkormányzóság németté tételével kapcsolatban hosszabb távúak és módozataikban is bizonytalanabbak voltak az elképzelések. Ennek következtében megmaradtak az itt élő lengyelek minimális életlehetőségei (alsófokú és szakmunkás iskolák, a közigazgatás alsó szintjei stb.). Nagyobb lehetőségek nyíltak talán az ellenállási mozgalom előtt is, a lakosság bizonyos rétegei tágabb mozgásteret élveztek.
1941 végén, 1942 elején a hitlerista hódítók Moszkva alatt álltak, és arra számítottak, hogy a Szovjetunió rövidesen összeomlik. A főkormányzóság sorsa lekerült a napirendről, illetve a sokkal átfogóbb Általános Keleti Terv gyakorlati megvalósításának részévé vált. Hitler távoli elképzelései szerint keleten 100 millió germán eredetű embert kellett volna letelepíteni.
Alfred Blum, aki a főkormányzóság területén a Hitler-jugendet vezette, lelkesen hirdette, hogy a terület a germán kolonizációs mozgalom első állomása. Hitler pedig Vorplatznak, a Német Birodalom előterének nevezte a főkormányzóságot.33
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Nagy jelentősége nincs ugyan a dolognak, de mára kiderült: a Maradék – Ukrajnában vizitáló uniós tótumfaktum Charles Michelt tegnap Zelenszkij bohóc az LNR – es frontszakaszra vitte. Szcsasztyje felől meredeztek nagy sóóvárgással Luganszk irányába.
„A minszki megállapodások teljes végrehajtása nagyon komoly eszköz a béke eléréséhez” – mondta Michel, kellően elszomorítva Kijev és minden ukránok főbohócát.
Donbassz frontjain viszont olyan események történtek ma, amik szerint „ez nem a helyzet súlyosbodása, hanem háború!” – politikai elemzők vélekedését idézve.
Az LNR – szakaszon még csak esemény előtti vad csörtetés és fölvonulás tapasztalható, elszórtan kisebb helyi
torzsalkodásokkal.
Viszont a DNR – szakaszon komolyra kezd fordulni a helyzet. Kiváltképp a délvidéki részen, miután ma hajnalban Leninszkojét és környékét Kijev latorjai szörnyen megaknavetőzték.
A történtek súlyosságára jellemző, hogy a DNR védelmi erőinek főparancsnoksága elrendelte az azonnali VÁLASZcsapásokat minden támadásra. Leonyid Kravcsuk kijevi vezírtárgyaló a hír hallatán megdöbbent a DNR „hallatlan pimaszságán”!
Kijev martalócai „lélektani hadviselésbe” is belefogtak. A II. viágháborúban alkalmazott náci hangszórós technikátvetik be, korabeli szövegekkel, amikkel a szovjet katonákat fenyegették.
Azok meg úgy meg rettentek, hogy…- de hát a rettenetük eredménye tudott.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Nagy többséggel megszavazta a Néppárt a szabályt, ami a vajdabanda tagságának végét jelenti
Szerda délelőtt a néppárt frakciója nagy többséggel elfogadta a csoport új szabályzatát, ami lehetőséget ad a fideszes képviselők eltávolítására a frakcióból.
Az új szabályok bevezetését 148-an támogatták, 24-en (köztük a fideszesek) ellenezték és 4 fő tartózkodott.
A Fidesz azt ígérte, hogy ha a kifejezetten a párt képviselőire szabott szabályok átmennek, akkor kilépnek a frakcióból.
A néppárt és a Fidesz között már több mint két éve tart a huzavona az együttmaradásról.
Alig néhány perccel a szavazás után a Fidesz bejelentette, hogy képviselői kilépnek a néppárti frakcióból. (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Bár a döntés egyelőre CSAK elvi lehetőség, nagyon úgy fest hogy Brüsszel elkezdte Döbröginek és hordájának úniós leamortizálását. Az pedig aligha képzelhető el, hogy az EU legútálatosabbját ne akarnák vajdaságában is megszurtyongatni. Komoly pávatáncba kell belekezdenie Döbrögisztán teljhatalmú vajdájának, ha túl akarja élni a várható sorozatos sorscsapásokat. Nehéz helyzetbe pökhendiskedte magát! Ráadásul jónéhányan aspirálnak tisztére, akik ráadásul nagy EU – rajongók. Ennélfogva pedig Brüsszel által támogatottak.
Vajdánk mozgástere – a NATO latorszövetség plusz nyűgével a nyakában – VÉGZETESEN LESZŰKÜLT!
NEKÜNK MEG TELJESEN MINDEGY! NEKÜNK marad a némi káröröm.
Új koronavírustörzset azonosítottak Olaszországban
Brescia olasz városban egy új koronavírustörzset fedeztek fel, amely rezisztens lehet a meglévő vakcinákkal szemben. Ezt az Olasz Virológusok Társaságának elnöke, Arnaldo Caruso jelentette be.
A WHO aggódik a COVID-19 növekvő előfordulása miatt Európában
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója aggodalmát fejezte ki a koronavírus helyzet európai romlása miatt.
Aggasztó dolog derült ki a koronavírus brazil variánsáról
A koronavírusnak az északnyugat-brazíliai Amazonas államból származó variánsa képes arra, hogy „kikerülje” a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó cég CoronaVac nevű vakcinája által termelt antitesteket a szervezetben – derült ki két brazil egyetem előzetes tanulmányából.
A koronavirus.gov.hu nevű vajdasági qrmányvetítölde pedig azzal indítja mai (2021 03. 03.) ragálymatinéját, hogy Döbrögisztán határain belül tegnap éjfélig „A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, egyre nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma. 4211 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdet óta összesen 439 900 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 136 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 15 324 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 326 215 fő, de az aktív fertőzöttek száma is 98 361 főre emelkedett. 6 367 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 622-en vannak lélegeztetőgépen…”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
„Ki fog ellátni így minket?” – A bizonytalanság az úr a magyar kórházakban az orvoshiány miatt
Aggódnak a betegek, nem tudják, milyen ellátásra számíthatnak a kórházakban, hiszen akad, ahol egy komplett ápoló- vagy orvosgárda nem írta alá az új egészségügyi szerződését, munkaviszonyuk így március 1-jétől megszűnt. A járvány legkeményebb két hete vár ránk, miközben van olyan kórház, ahol egy egész osztály működése került veszélybe.
Ezt írták: „A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben a II. belgyógyászati osztály működésére vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk Önöket. A II. belgyógyászati osztályon dolgozó orvosok közül 12 fő esetében az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejött, 4 orvos esetében pedig nem. A fekvő- és járóbeteg-szakellátás az Intézetben biztosított, az osztály nem vált működésképtelenné.”
– Egy orvossal sem találkoztam, csak nővérek foglalkoztak velem, ők tették fel a 24 órás vérnyomásmérőt, meg írtak ki több laborvizsgálatot. Ki fog ellátni így minket? – panaszkodott Mária (83), a nyugdíjas óvónő kifelé tartva a kórház épületéből. Elmondta, a nővérek hangján érezni lehetett, emésztő bizonytalanságban dolgoznak, azon töprengtek, vajon jól tették-e, hogy aláírták az új szerződésüket. Arról is beszéltek, hogy azok, akik most felmondtak, gondoltak-e arra, mi lesz a többiekkel, akikre most még több munka hárul.
Ilona szerint bár az ápolók próbáltak higgadtan maradni, látszott, hogy az ellátás nem a megszokott
– Hat órát vártunk arra, hogy az édesanyám zárójelentése elkészüljön és elmehessünk innen – fakadt ki egy taxiba szálló negyvenes asszony.
Mint azt korábban megírtuk, az új szerződés értelmében a jövőben csak engedéllyel lehet másodállást vállalni, viszont az orvosoknak cserébe jelentős béremelés jár. Bár az alapfizetés magasabb lesz, az egyelőre nem tiszta, hogy a kórházanként eltérő bérkiegészítések hogyan alakulnak. A bizonytalanság olyannyira a tetőfokára hágott, hogy emiatt nem csupán az orvosok, az ápolók közül is sokan úgy döntöttek, végleg elbúcsúznak szeretett szakmájuktól.
Tegnap sokan szembesültek azzal, hogy nincs orvos az osztályokon
A probléma országszerte több kórházat is érint, az intenzíven dolgozó orvosok negyede, az ápolóknak pedig majdnem harmada távozik a Szent Imre Kórházból. Az intézményen belüli átszervezésekkel igyekeznek orvosolni a problémát, így tesznek a Jahn Ferenc Kórházban és a tatabányai Szent Borbála Kórházban is. Utóbbiban felmondott az összes közalkalmazott orvos munkavállaló a sürgősségi osztályon.
Az országos kórház-főigazgató, Jenei Zoltán ennek ellenére azt hangoztatta: ebben a helyzetben minden garancia megvan arra, hogy az ellátás színvonala az ország bármely területén az eddiginek megfelelő marad, sőt akár javulhat is.
Elárasztották a Facebookot az egészségügyi dolgozók búcsúzó üzenetei – ők azok, akik nem írták alá az új szerződést, sokuk még nem tudja, mihez fog kezdeni
– Az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a hétfő esti adatok szerint – közölte. A kórház-főigazgató azt mondta, több mint 110 ezren dolgoznak az állami egészségügyi rendszerben. Miután az öt százalék nem fogadta el új szerződését, ezért nagyjából 5500 egészségügyi dolgozó távozott.
Aggasztó orvoshiány
Évek óta aggasztó híreket lehet olvasni arról, hogy számos kórház egyébként is orvoshiánnyal küzd. A KSH legutóbbi jelentése szerint 2018-ban hazánkban 41,3 ezer betöltött és 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás volt, utóbbi a működéshez szükséges orvosi állások 4 százalékát jelentette. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban jelentkezett (971), a járóbeteg-ellátásban 459 volt betöltetlen. Az üres orvosi állások 43 százaléka Budapestre koncentrálódott. (blikk)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A címben föltett kérdésre, miszerint „Ki fog…?” – van válasz: MI MAGUNK! Elő a magyar leleménnyel Felejim! Vegyük elő a régi füveskönyveket. Hisz tudjuk: „fűben – fában orvosság van!” Irány az erdő – mező. Begyűjteni bogyót, magvat, kérget, gyökeret. (Persze csak ha megkaptuk a tulaj engedélyét!!!) Aszaljuk, szárítsuk, főzzük, porítsuk a millióni hatóanyagot. Csináljunk tépéseket.
Ha komolyabb a baj, forduljunk javasasszonyhoz, füvesemberhez. Vagy patkolókovácshoz fogfájás miatt, borbélyhoz magas vérnyomás enyhítésére. Ordítós, zavaróan hangosan nyögős fájások leküzdésére javalljuk a bunkó használatát. Megelőzésre pedig sűrűn mossunk kezet! Házi főzésű szappannal. A kevésbé tehetősek begyűjtött sziksóval. A göthösködők meg feküdjenek otthon!
Csak a legfinnyásabb hozzátartozóknak ajánljuk a nyavalyások közispotályba vitelét. Azoknak, akik számára megrázó élmény lenne a halott látványa.
Utána meg jöhet a szociális temetés!
Csupa olcsó megoldások serege!
Volna persze még egy hasznos tippünk, de az nem kínál gyors megoldást!
ELKERGETNI ÖRÖKRE MINDEN POLITIKAI BŰNÖZŐT, AKIKNEK KÖZÜK VOLT ABBAN, HOGY IDÁIG SÜLLYEDTÜNK! CSUKOTKÁRA VELÜK, ELEVEN JEGESMEDVEELEDENEK!
VISSZA – RENDSZERVÁLTÁS KELL! SZOCIALIZMUS KELL! ÚJ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KELL!
– Németország készül a Szovjetunió elleni háborúra – 1
(idézet:A Nagy Honvédő Háború története – 1976)
A Nyugat-Európában aratott győzelem után a német imperialisták arról álmodoztak, hogy az egész világon fasiszta diktatúrát teremtenek. De útjukban állt a Szovjetunió. A hitleristák jól tudták, hogy a Szovjetunió feletti győzelem, a szovjet társadalmi és államrend megsemmisítése nélkül szó sem lehet világuralmi terveik megvalósításáról. A Szovjetunió elleni háborúra készülve a német fasizmus nemcsak imperialista, hódító célokat, hanem osztálycélokat is követett: meg akarta semmisíteni a világ első szocialista államát.
A hitleristák csak egy dolgot tévesztettek szem elől: a Szovjetunió elleni háborúnak mind politikailag, mind katonailag másnak kell lennie, mint amilyet a fasiszta Németország Nyugaton viselt.
Melyek voltak a német imperializmus céljai, amikor a Szovjetunió elleni háború kirobbantására készült?
A Szovjetunió megtámadása előtt egy héttel, 1941. június 14-én a tábornokoknak tartott búcsúbeszédében Hitler kijelentette, hogy az Oroszország elleni háborúban „a megsemmisítésért folyik a harc. Ha nem így vesszük, akkor ha szétzúzzuk is az ellenséget, 30 év múlva újra feltámad a kommunista veszély … Nem azért viselünk háborút, hogy átmenetileg leverjük ellenségünket, hanem hogy elpusztítsuk.”
A fasiszták eltervezték a Szovjetuniónak, mint szocialista országnak a megsemmisítését, területének felosztását önálló közigazgatási körzetekre, a Kaukázus és az Urál vidékén, valamint más területeken a német nyelv bevezetését, a tanintézetek – kivéve a négyosztályos iskolák – felszámolását, szigorú intézkedésekkel alaposan lecsökkenteni az oroszok születési számát. A hitleristák tehát meg akarták fosztani a Szovjetuniót állami, nemzeti önállóságától, s a német imperializmus gyarmatává akarták tenni azt.
A fasiszta Németország tervszerűen és sokoldalúan készült az agresszióra. 1940-ben és 1941 elején ez nagy lendületet vett, kiterjedt a gazdasági, diplomáciai, ideológiai és katonai területre. A haditermelés egyre nagyobb üteme megkövetelte a nyersanyagtartalékok – különösen az olaj-, vasérc-, ólom-, nikkel-, molibdén-, wolfram-, ón-, króm- és bauxittartalékok – felhalmozását. És Németország éppen ezekből a nyersanyagokból nem rendelkezett elegendővel.
Az ipar számára szükséges hadászati nyersanyagtartalékok biztosítása érdekében a hitlerista kormány komplex intézkedéseket tett: fokozták az ország nyersanyagforrásainak a kiaknázását, új nyersanyag-lelőhelyeket kutattak fel, kiterjesztették a szintetikus és különféle pótanyagokból való haditermékek gyártását, mozgósították a belső tartalékokat, a lakosságot széleskörűen bevonták a fémgyűjtésbe.
A hitlerista kormánynak nem sikerült azonban maradéktalanul biztosítania az ipar számára a legfontosabb nyersanyagfajtákat. Ez a vaskohászat vonatkozásában csak 50, a színesfémkohászat számára 20, a fűtőanyagtermelés vonatkozásában 40 százalékosan sikerült. Nem volt elég vasérc, jóllehet fokozódott hazai kitermelése és szállítása Svédországból, Franciaországból, Belgiumból és más országokból. Nagy volt a hiány színesfémekből is.
A hadászati nyersanyagok fő forrásául szolgált a megszállt országok – Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Franciaország és más államok – iparának, mezőgazdaságának és ásványi kincseinek kirablása.
Csak a megszállt és csatlós országok gazdaságának teljes alávetése és kíméletlen kihasználása révén sikerült a fasiszta Németországnak biztosítania hadiipara, különösen pedig a korszerű háborúra való felkészülésben meghatározó szerepet játszó ágazatai számára a szükséges nyersanyagokat és fűtőanyagot. Ily módon az acél-, nyersvas- és villamosenergia-termelésben, a szénkitermelésben Németország a háború előestéjén 1,5-2-szeresen múlta felül a Szovjetuniót. De messze túlszárnyalta az összes európai tőkésországot is. A villamosenergia-termelést tekintve Németország második, a barnaszén-kitermelés, az alumíniumgyártás és néhány vegyianyag termelése tekintetében pedig első volt a világon.
1939 májusában a német hadiipar körülbelül 2,5 millió munkást foglalkoztatott, vagyis az összes ipari munkásság negyedrészét. 1941 májusára ez a létszám 5,5 millióra növekedett.
Mindez lehetővé tette, hogy 1941-ben a német ipar több mint 11 000 különféle típusú repülőgépet, 5200 harckocsit és páncélgépkocsit, 30 000 különféle űrméretű löveget, 1 684 000 karabélyt, puskát és géppisztolyt, különféle nagy mennyiségű felszerelést és ruházatot gyártson.
Arra számítva, hogy a Szovjetunió ellen is a Nyugaton bevált villámháborús séma szerint folyik majd a háború, a német fővezérkar biztos volt abban, hogy a gazdasági felkészítésben érvényesített intézkedések gyors német győzelmet hoznak a Szovjetunió ellen.
Ám a hitlerista stratégák lebecsülték a szovjet gazdaság állapotát és lehetőségeit, és ez döntően kihatott a háború egész lefolyására, és meggyorsította a fasiszta Németország vereségét.
A háborúra való hadigazdasági felkészülés mellett a hitlerista kormány aktív diplomáciai tevékenységbe is kezdett egy szovjetellenes koalíció létrehozása céljából. Hitler mindent elkövetett, hogy Németország mögött sorakoztassa fel a nemzetközi reakciót. 1940. szeptember 27-én megkötötték Berlinben a német-japán-olasz katonai-politikai szövetséget (háromhatalmi paktum). E szövetség fő célja az erőfeszítések egyesítése volt az európai és ázsiai agresszió kiterjesztésére. A három agresszornak ez a katonai-politikai egyezménye szolgált alapul a szovjetellenes koalíció létrejöttéhez. 1940 őszén, valamint 1940-1941 telén – a Szovjetunió elleni háborúra való fokozott ütemű felkészülés időszakában – a német diplomaták rendkívül élénk tevékenységet folytattak annak érdekében, hogy a délkelet-európai országokat bevonják ebbe a koalícióba. 1940 végére sikerült is bevonni a háromhatalmi szövetségbe Magyarországot és Romániát. E két ország területét azután a fasiszta Németország úgy is kihasználta, mint nyersanyagforrást, úgy is mint hídfőt a Szovjetunió elleni támadáshoz.
1941 márciusában a német fasiszta hadsereg megszállta Bulgáriát, április 6-án pedig benyomult Jugoszláviába, és két hét alatt megszállta. Ugyanakkor a Bulgáriában és Romániában összpontosított német csapatok behatoltak Görögországba, és április 23-ra elfoglalták az ország szárazföldi részét.
Kihasználva erőfölényét, valamint a bolgár, jugoszláv és görög uralkodó körök árulását, a fasiszta Németország a Balkán-félsziget egész déli részét elfoglalta, s ezzel még jobban kiszélesítette a Szovjetunió megtámadására szolgáló felvonulási területet. A német csapatokat pótlólag kiegészítették az elfoglalt országokban, továbbá Magyarországon és Romániában. Ezekben az országokban új hadosztályok alakultak német tisztek vezetésével és készültek a Szovjetunió elleni háborúra.
A Balkán-félsziget országai mellett a fasiszta Németország belevonta a szovjetellenes háborús felkészülésbe Svédországot, Norvégiát és Finnországot. 1939 júniusában a német fővezérkar főnöke, Halder vezérezredes Finnországba utazott. Tájékozódott a finn hadsereg állapota, fegyverzete, törzsmunkája és harckészültsége felől.
Svédország formálisan semleges maradt ugyan, kormánya azonban hozzájárult ahhoz, hogy átengedik a német csapatokat és országa területén keresztül hadianyagokat szállítsanak Norvégiába és Finnországba. A svéd tőkések az ország vasérckitermelésének több mint 80 százalékát Németországba exportálták, s ezzel jelentős mértékben biztosították nyersanyagszükségletét, és erősítették hadigazdasági bázisát.
A diplomáciai és katonai nyomás eredményeképp a fasiszta Németország 1941 tavaszára kedvező katonapolitikai és hadászati helyzetet teremtett a Szovjetunió területére való behatoláshoz.
1940-től 1941. májusig a német fegyveres erők létszáma 3 750 000 főről 7 330 000-re növekedett. Ezen belül a szárazföldi csapatok állományában 5 200 000, a légierőnél 1 570 000, a haditengerészetnél 420 000, az SS-csapatoknál 140 000 fő teljesített szolgálatot. 1941 júniusára a fasiszta szárazföldi erők 214 hadosztállyal rendelkeztek, amelyből 21 hadosztály volt páncélos és 14 gépesített. Németország szárazföldi ereje hadseregcsoportokból, tábori hadseregekből, páncéloscsapatokból vagy hadseregekből, hadseregközvetlen hadtestekből, gyalogos- és páncéloshadosztályokból tevődött össze.
Számottevően megerősödött Németország légiereje. Öt légiflottát hoztak létre, mindegyik állományában egy-két repülő- és egy légvédelmi hadtesttel.
Az agresszió előkészítésében és kirobbantásában aktív szerepet játszott a fasiszta Németország legfelső katonai vezetése, a fővezérkar vezetői: Keitel és Jodl. A Wehrmacht, a katonai intézetek és szervek vezetői megkülönböztetett helyet foglaltak el Németország állami apparátusában. Közvetlenül befolyásolták az ország politikai és társadalmi életét mind a második világháborúra való felkészülés, mind pedig annak idején.
Ennek ellenére Nyugaton – elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságban és az Egyesült Államokban – akadnak „szószólók”, akik igyekeznek bebizonyítani, hogy a német katonai „személyiségek” nem vettek részt a második világháború kirobbantásában. Azt bizonygatják, hogy a Wehrmacht felső tábornoki kara kívül állt a politikán, és semmiféle hatást nem gyakorolt az ország társadalmi életére a második világháború alatt.
Ám az okmányok és a tények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a német fővezérkar vezetői nemcsak a führer akaratának passzív végrehajtói voltak, hanem a világ és az emberiség elleni összeesküvés náci terveinek meggyőződéses hívei és végrehajtói.
A német fővezérkar tevékenysége szervesen bekapcsolódott a fasiszta agresszió valamennyi akciójába. Tőle származott Lengyelország („Weiss”-terv), Norvégia és Dánia („Weserübung”), Franciaország, Hollandia és Belgium („Gelb”-terv), Görögország és Jugoszlávia („Marita”-hadművelet) megszállási terveinek fő hadászati elgondolása és részletes kiművelése.
A fővezérkar dolgozta ki részleteiben a Szovjetunió elleni háború tervét (a ,,Barbarossa”-tervet). A Szovjetunió elleni háború tervezésekor a fővezérkar egyetértett abban, hogy villámháborús tervet kell előkészíteni. Emellett kardoskodott Hitler is. Az 1940. július 31-i berghofi megbeszélésen kijelentette: „Minél hamarabb végzünk Oroszországgal, annál jobb. A hadműveleteknek csak akkor lesz értelmük, ha egyetlen csapással szétzúzzuk ezt az államot.”
A német tábornoki kar, személyesen maga Keitel, Jodl és Halder is teljes szolidaritást vállalt a villámháború hitleri elképzelésével. A hitlerista tábornokok biztosak voltak abban, hogy az „orosz problémát” egy gyors hadjárattal el lehet intézni.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Zelenszkij bohóc ma Donbassz hoholmegszállta részére csalogatta az Európai Tanács vezetőjét, Charles Michelt, aki kétnapos vizitre érkezett Maradék – Ukrajnába. A szemle pontos helyszínét nem közölték.
Aligha tartjuk valószínűnek, hogy a DNR – front délvidéki szakaszát mutogatná Zé Michelnek. Legfőképpen pedig nem a tegnap ordasai által alaposan megaknavetőzött Szignalnojét.
Úgyhogy az uniós Gazda megbízottjának vizitje okán Donbassz frontjai ma viszonylag csendesek voltak.
Kivétel a DNR – es délvidéki Vodjanoje. Ott rossz volt latorék aknatérképe. Az eredmény: egy Kamaz totálkáros lett, plusz egy fűbeharapás, plusz kilenc stoppolni való martalóc.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
A k
