A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ukrajna és Oroszország között kitörhet egy háború, amelynek kemény következményei lehetnek egész Eurázsiára. Csapjunk egyből ennek a háborús ködnek a közepébe!
Március 24-én, Zelenszkij elnök, egy olyan rendeletet hozott (a 117/2021-est), amely gyakorlatilag tekinthető hadüzenetnek Oroszország ellen.
A rendelet kimondja, hogy a Krím-félsziget visszafoglalása Kijev hivatalos politikája. Ezt követően ukrán tankokat szállítottak vonattal az ország keleti részébe, azután, hogy az ukrán hadsereget ellátta az USA katonai felszerelésekkel, pl., pilóta nélküli légi járművekkel, elektronikus harcászati eszközökkel, páncéltörőkkel, és
hordozható légvédelmi rendszerekkel (man-portable air defense systems (MANPADS)).
Ennél fontosabb, hogy a Zelenszkij-rendelet a bizonyíték arra, hogy ha a közeljövőben kitör, a háborút Kijev kezdeményezi, és nem az úgynevezett „orosz agresszió”. A 2014-es népszavazás óta a Krím az Orosz Föderáció része.
Moszkva nagyon komolyan vette ezt a de facto hadüzenetet, és ez okozta, hogy orosz katonai egységeket vezényeltek a Krím-félszigetre, valamint a Donbasz melletti orosz-ukrán határ orosz oldalára. Fontos, hogy köztük van a Pszkov néven ismer 76. Légiroham Brigád amely, egy általam ismert hírszerzői jelentés szerint, Ukrajnát hat óra alatt el tudja foglalni.
Az is biztos, hogy Lloyd Austin, amerikai honvédelmi miniszter, aki e poszt betöltése előtt a rakétagyártó Raytheon cég testületi tagja volt, Zelenszkijt biztosította, hogy az „USA megingathatatlan támogatója Ukrajna szuverénitásának”. Moszkva az eseményeket úgy értelmezi, hogy Zelenszkij a rendeletéhez az USÁ-tól kapta az
engedélyt.
A narratíva feletti kontroll
2018-ban jártam Szevasztopolban, a város az egész földgolyó egyik legvédettebb területe volt, még a NATO számára is áthatolhatatlan. A Zelenszkij rendelet Szevasztopolt elsőrendű célpontként jelöli meg.
Megint a 2014-es Majdan utáni befejeztelen történetnél vagyunk.
Oroszországot fékezendő, az USA árnyékkormány és a NATO a Fekete tengert szeretnék az irányításuk alá vonni—viszont a Fekete tenger ma már, gyakorlatilag, egy orosz tó. Ahhoz, hogy a Fekete tengert az irányításuk alá vonják, Krímet kell „semlegesíteni”.
Ha erre bizonyíték szükséges, azt Zelenszkij maga szolgáltatta, amikor felhívta Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát, aki egy kezelhető marionettfigura.
Zelenszkij úgy nyilatkozott, hogy a „Donbaszban folyó háborúnak csak a NATO vethet véget”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO-nak növelni kell a „jelenlétét” a Fekete tenger térségében. „Egy hosszútávú permanens jelenlét erős elrettentés lenne Oroszország számára, amely ország folytatja a térség militarizálását, és
akadályozza a kereskedelmi hajózást.”
Ezek az események igen jelentősek. Ennek ellenére a globális nyilvánosság számára láthatatlanok, mert ott a hegemon által irányított narratíva dominál.
Az árnyékkormány-NATO összefogás a hét napján, és a nap huszonnégy órájában azt ismételgeti, hogy minden ami történik az „orosz agresszió” miatt van. Még akkor is azt tenné, ha az Ukrán Erők egy blitzkrieget intéznének a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságok ellen. (Ha ezt Szevasztopol ellen tennék, az a tömeges öngyilkosság
minősített esete lenne.)
Az Egyesült Államokban Ron Paul azon kevesek egyike aki kimondja a nyilvánvalót: „Az USA katonai-ipari-kongresszusi-mádia komplexum média ága szerint, az orosz katonai manővereket nem egy szomszédállam fenyegetései váltották ki, hanem mindössze az „orosz agresszió” részei.”
Burkoltan ez azt is jelenti, hogy Washingtonnak és Brüsszelnek nincs világos taktikai vagy stratégiai terve: mindössze a narratíva feletti teljes kontroll.
És ehhez a kontrollhoz szükséges a fanatikus russzofóbia, amelyet Andrej Martjanov, a világ egyik legsikeresebb katonai elemzője, mesterien kielemzett (ld. alább).
Némi reményre ad okot, hogy Március 31-én, az Orosz Haderők vezérkarának első embere, Valerij Geraszimov tábornok telefonon tárgyalt Mark Milley tábornokkal, az USA hadseregének vezérkari főnökével, és a beszélgetésben szó volt a „közös érdekekről”.
Napokkal ezután született egy német-francia közös nyilatkozat, amely az „összes felet” önmérsékletre szólította fel. Merkel és Macron megértették Putyin üzenetét a hármuk között történt videó-konferencia után—Putyin valószínüleg finoman utalt a Kalibr, Kinzsal, és más hiperszónikus fegyverek képességeire, ha esetleg Európa támogatna egy kijevi villámháborút.
A baj az, hogy a NATO-t sem Merkel, sem Macron nem irányítja. De Merkel és Macron mindketten tisztában vannak azzal, hogy ha az USA-NATO kombó megtámadná az orosz erőket, vagy a Donbasszban élő, de orosz útlevéllel rendelkező embereket, az erre történő válaszlépés azon parancsnoki központokat is sujtaná, amelyek a támadásokat
koordinálták.
Mit akar a hegemon?
Zelenszkij, aki látszólag az Energizer-nyuszi szerepére hajt, véghez vitt egy figyelemre méltó manővert. Hétfőn Katarban járt, egy büszke küldöttséggel, ahol nem csak a folyékony földgázról kötöttek üzleteket, de megegyeztek, a Kijev és Doha közötti repülőjáratról, hogy Doha bérbe venne vagy vásárolna egy Fekete tengeri kikötőt, és hogy erősítenék „védelmi és katonai kapcsolatokat”–amely lehet egy eufemizmus arra, hogy dzsihadistákat transzferáljanak Líbiából és Szíriából, hogy azok küzdjenek az orosz hitetlenek ellen a Donbasszban.
Jövő hét hétfőn Zelenszkij a török miniszterelnökkel, Erdoğannal fog találkozni. (Megtörtént ápr. 12. én. B-R) Erdoğan titkosszolgálata futtatja Idlibben a dzsihádi proxi-harcosokat, és itt a katari pénzforrások is bejönnek a képbe. A törökök valószínűleg már szállítják a „mérsékelt felkelőket” Ukrajnába. Az orosz hírszerzés kitüntetett figyelemmel követi az eseményeket.
Informált elemzők kezdenek azonos következtetéskre jutni affelől, hogy mi a hegemon három célja e káosz közepette, ha a háborútól eltekintünk: kiprovokálni egy jóvátehetetlen szakítást az EU és Oroszország között, a NATO takarója alatt, zátonyra futtatni a Nord Stream 2 vezetéket, valamint, profitot termelni a katonai-ipari komplexumnak.
Tehát a kulcskérdés az, hogy tud-e Moszkva Szun Cu manőverrel élni, anélkül hogy belesétálna a donbasszi háborús csapdába?
A kilátások nem túl pozitívak. Denis Pusilin, a Luganszki és Donyecki Népköztársaságok egyik vezetője szerint a háború elkerülésének esélye „nagyon kevés”. Dejan Beric, szerb mesterlövész–akit én 2015-ben Donyeckben ismertem meg, és aki a szárazföldi viszonyokban szakértő–arra számít, hogy Kijev Május elején támadni fog. A rendkívül sok vitát kiváltó személyiség, Igor Sztrelkov, aki Oroszországban az „ortodox szocializmus” ideológiáját képviseli, és
aki élesen bírálja a Kreml politikáját, talán az egyetlen hadvezér aki túlélte a 2014-es majdani puccsot, egyértelműen állítja, hogy a békére egyetlen garancia lenne, ha az orosz hadsereg irányítása alá vonná Ukrajna területét legalább a Dnyeper folyóig. Hangsúlyozza, hogy a háborúra már Áprilisban „sok esély van”; Oroszországnak jobb lenne „most” egy háború, mint később, és 99 százalék az esély arra, hogy Washington nem fog küzdeni Ukrajnáért.
Ezen utolsó kijelentésben Szterlkovnak igaza van. Washington és a NATO az utolsó ukrán katonáig szeretnének háborúzni.
Rosztiszlav Iscsenko, Oroszország első számú Ukrajna-elemzője, akivel 2018-ban ismerkedtem meg, meggyőzően érvel: „az általános diplomáciai, katonai, politikai, pénzügyi, és gazdasági helyzet mind arra kényszerítik kijevi vezetést, hogy felerősítsék a konfliktust a Donbasszban.”
„Apropó”, teszi hozzá Iscsenko, az amerikaiakat nem érdekli, hogy Ukrajna kitart, vagy egyből darabjaira esik. Úgy gondolják, hogy számukra mindkét kimenetel nyereséges lenne.”
Európát meg kell védeni!
Tegyük fel, hogy a Donbasszban a legrosszabb történik. Kijev villámháborút indít. Az orosz hírszerzés mindent dokumentál. Moszkva azonnal kijelenti, hogy él az ENSZ Biztonsági Tanácsának általi felhatalmazással, hogy érvényt szerezzen a második minszki tűzszüneti egyezménynek.
Kb. 8, de nem több mint 48 óra alatt az orosz hadsereg szétveri a villámháború apparátust, és az ukránokat visszaküldik a homokozójukba, amely az érintkezési zónától 75 km-re van.
A Fekete tengerben nincs olyan, hogy érintkezési zóna. Ez azt jelenti, hogy Oroszország itt kiküldheti a teljes tengeralattjáró- és hadihajóflottáját az „orosz tóba”: egyébként, már ott vannak.
Martjanov itt is lefekteti a szabályokat, kijelentése tele van a Novator Tervezőiroda, egy orosz rakétagyártó, új fejlesztéseire való utalásokkal: „Az ukránok parancsnoki és irányítási rendszerét szétverni az orosz egységeknek csak néhány órába fog telni, beleértve a határközelieket, de azokat is amelyek mélyebben vannak. Az egész ukrán „hadiflotta” nem ér annyit mint egy 3M15-ös vagy egy 3M14-es rakéta robbanófej, amely viszont a flotta egy részét el fogja süllyeszteni. Egy pár Tarantulra is szükség lesz Ogyesszában és körülötte, és hogy megtanítsuk Kijevet, különösen a kormányzati zónát, arra, hogy milyenek a modern állóháborús fegyverek.”
Kulcsfontosságú, és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Moszkva nem fogja „megszállni” Ukrajnát. Erre nincs szüksége Moszkvának, és nem is akar így tenni. Viszont Moszkva támogatni fogja a novorosszijai népköztársaságokat felszereléssel, információval, elektronikus harceszközökkel, a légtér irányításával és különleges alakulatokkal. Még repüléstilalmi övezetre sem lesz szükség: nyilvánvaló lesz, hogy ha egy NATO repülő megjelenne az övezetben, azt le fogják lőni.
És itt ahhoz a „nyílt titokhoz” érkezünk, amiről Brüsszelben csak informális vacsorákon, valamint Eurázsia követségein suttognak: a NATO nincs annyira tökös, hogy nyílt konflikust vállaljon fel Oroszország ellen.
Az egy dolog, hogy Lengyelország, Románia, a balti államok, és Ukrajna az ugató kiskutyák szerepét játszák, amelyet a médiamonopólium felerősít az „orosz agresszió” című forgatókönyvhöz. A tények a következők: a NATO kollektív fenekét már Afganisztánban is jól elverték, amikor Szerbia bombázásáról volt szó az 1990-es években, már akkor is ódzkodtak a nyílt konfliktustól, és nem mertek fellépni sem Damaszkusz, sem az Ellenállás Tengelyének erői ellen.
Ha már semmi sem működik, maradnak a mítoszok. Bevonul az USA hadserege, hogy elfoglalja Európa egyes részeit, hogy megvédje Európát–na kitől?—azoktól a kellemetlen oroszoktól.
Ez az ürügye az amerikai hadsereg DEFENDER-Europe 21 gyakorlatának, amely Júniusig tart, és 28000 katonát mobilizál 25 NATO, valamint „partner” országból.
Ebben a hónapban, a NATO Olaszországban, Németországban és Hollandiában állomásozó katonákat és felszerelést fog több helyre szállítani, „képzési területekre” tizenkét további országban. Jó lesz nekik utazgatni, és már lezárások sem lesznek szükségesek egy szabadtéri gyakorlathoz, mert már mindenki be lesz oltva a Covid-19 ellen.
Gázvezeték-isztán über alles
A Nord Stream 2 (NS2) nem olyan fontos Moszkvának; Gázvezeték-isztán csak kényelmetlenséget okoz. Eddig az orosz gazdaság egy rubelt sem keresett ezen a még nem létező vezetéken, ennek ellenére a 2010-es években az orosz gazdaság sikeres volt. Ha az NS2-t leállítják, már vannak olyan tervek, hogy az orosz gázt átirányítják más helyekre Eurázsián belül, elsősorban Kínába.
Viszont Németország tisztában van azzal, hogy az NS2 lemondása egy igen komoly szerződésszegés — euromilliárdokról van szó; a gázvezeték megépítését eleve Németország kezdeményezte.
A német „energiewende” politika (áttérés alternatív energiaforrásokra) egyelőre katasztrófális eredményeket hozott. A német iparosok tudják jól, hogy a atomenergiának az egyetlen igazi alternatívája a földgáz.
Nem igazán örülnek annak a kilátásnak, hogy méregdrága palagázt vásárolhatnak a hegemontól—még akkor is, ha feltételezzük, hogy a hegemon képes kielégíteni a keresletet, lévén, hogy az amerikai palagáz-ipar is a padlón van. Érdekes lesz nézni Merkelt amint elmagyarázza, hogy miért kell Németországnak visszatérni a szénhez, vagy palagázt venni az USA-tól.
Jelenleg a NATO provokációk az NS2 ellen mindennaposak — hadihajók és helikopterek formájában. Az NS2 egyik szakaszához engedélyhez kellett folyamodni Dániához, amelyet a cég csak egy hónappal ezelőtt kapott meg. Az orosz hajók nem tudnak olyan gyorsan csöveket fektetni mint a svájci Allseas cég hajói, amely cég lemondott az üzletről, mert ráijesztettek USA szankciókkal. Viszont az orosz Fortuna építi a vezetéket, napi egy kilométert a jobb napokon, de legalább 800 métert. A vezetékből 35 kilométer hiányzik, így 50 napon belül el kell készülnie.
A német elemzőkkel való beszélgetések során derül fény arra az árnyékjátékra is amely az energiafronton folyik Berlin és Moszkva–és mostmár Peking—között. Hasonlítsuk össze Washingtonnal: az EU diplomaták panaszkodnak, hogy senkivel sem tudnak tárgyalni az NS2-ről. És még akkor, ha feltételezzük, hogy létrejönne valamilyen
egyezség, Berlin afféle hajlik, hogy Putyin következtetése igaz: az amerikaiakkal „nem lehet egyezséget kötni, mert alkalmatlanok rá”. Elég a történelmi múltjukra rápillantani.
A háborús köd mögül tisztán feltűnik a forgatókönyv: az árnyékkormány/NATO szövetség Kijevet használja fel arra, hogy háborút indítson, amely ürügy lesz az NS2 és egyben a német-orosz kapcsolatok eltemetésére.
Ugyanakkor, a nyugat szívében is látszik egy új törésvonal: az USA és az Egyesült Királyság az egyik oldalon Németországgal és Franciaországgal szemben a másikon. Az angloszféra elitje között vannak russzofóbok.
A russzofóbia és a gázvezeték-isztán mérgező keveréke akkor sem fog alább hagyni, ha az NS2 építése befejeződik. Utána újabb szankciók fognak jönni. Oroszországot meg fogják próbálni kizárni a SWIFT-ből.
A szír proxy-háború fel fog erősödni. A hegemon minden eszközt meg fog ragadni, hogy Oroszországot zaklassa.
Mint oly gyakran, itt is a farok csóválja a kutyát: az események elterelik a figyelmet arról a gigászi pénznyomtatás politikáról, amely az összeomló gazdaságot hivatott szönyeg alá söpörni. A birodalom omlik össze, de a narratíva kőbe van vésve: minden az „orosz agresszió” miatt van.
*A szerző Brazíliában született, a hong kongi és thaiföldi Asia Times vándortudósítója, valamint a torontói és washingtoni „The Real News” elemzője. 1980 óta, mint külföldi tudósító dolgozott és élt Londonban, Párizsban, Milánóban, Los Angeleseben, Szingapúrban, és Bangkokban. 9/11 óta rendszeresen tudósít Pakisztánról, Afganisztánról, Közép-Ázsiáról, Kínáról, Iránról, Irakról, és a Közel-Keletről. Több könyvet írt: Globalistan, how the Globalized World is Dissolving into Liquid War (Nimble Books, 2007); Red Zone Blues: a Snapshot of Baghdad during the Surge [Nimble Books, 2007]; és Obama does Globalistan [Nimble Books, 2009]. A párizsi székhelyű European Academy of Geopolitics tagja. Amikor nem úton van akkor Sao Paoloban, Párizsban, vagy Bangkokban él.
1942 októberéig a főkormányzóság területén a német megszállók kiirtották a zsidó lakosság legalább 70-80 százalékát, több mint egymillió embert. Akik életben maradtak, azokat maradványgettókba, Restgettókba gyűjtötték össze. Hatvanhárom ilyen Restgettót alakítottak ki a főkormányzóságban, a varsói kerületben hatot: Varsóban, Kaluszynban, Sobolewben, Kosowban, Rembertówban és Siedlcében.11
Varsóban szeptember 21-én hirtelen szakadt meg a kitelepítés. Ezen a napon még elhurcoltak 2196 embert, de 829 áldozatot, akiket ezután gyűjtöttek össze az Umschlagplatzon már nem szállítottak el. Hivatalos adatok szerint 35 533, a kortársak számításai szerint 60 000 embernek sikerült ekkor megmenekülnie a haláltól. A két adat közti eltérés azzal magyarázható, hogy az összeírások nem terjedtek ki az öregekre és a gyerekekre, s rengetegen bujkáltak továbbra is bejelentés nélkül is a varsói gettó falai között.
A tömeges elhurcoltatás rémálmának megszakadása lehetővé tette, hogy az életben maradottak összeszedjék erejüket, megpróbálják megkeresni társaikat, feltámasztani az ellenállási mozgalmat, konszolidálni erőiket. A szörnyű pszichikai nyomás megszűnte után megindult a válaszkeresés is a követelően beléjük maró miértekre.
„Miért? – teszi fel a kérdést feljegyzéseiben Ringelblum, a gettó történetének hiteles krónikása. – Miért nem szálltunk szembe ellenségeinkkel, amikor Varsóból 300 000 zsidót kitelepítettek? Miért hagytuk, hogy úgy hajtsanak minket a vágóhídra, mint a birkákat? Miért ment ez ilyen könnyen és simán? Hogyhogy a hóhérok közül egyetlen egy sem fizetett ezért az életével? Miért sikerült 50 SS-nek – egyesek azt állítják, hogy még kevesebben voltak – és az őket segítő 200 ukránnak és lettnek mindezt olyan simán végrehajtania?”12
A válaszra váró kérdések aztán tovább szaporodtak. Miért hagytak meg 10 százalék zsidót Varsóban? Erre a 10 százalékra milyen sors vár? Meddig maradhatnak életben? Mikor kerül rájuk is a sor? Stb.
Egyesek az utóbbit azzal magyarázták, hogy a németeknek szükségük van azokra a cikkekre, amelyeket a gettóba telepített műhelyekben termeltek a zsidó munkások. De elterjedt az a felfogás is, hogy a 10 százalék zsidó visszamaradása Varsóban nem magyarázható gazdasági okokkal, hanem kizárólag politikaiakkal. Nemigen érdekli a németeket, mit termelnek a zsidók a Wermachtnak. A zsidókra azért van szükségük, hogy mindenért rájuk háríthassák a felelősséget.13
Természetes következmény volt a felelősök keresése is. „Amíg az akció tartott, mindenki hallgatott. Hagyták, hogy mint a barmokat, hajtsák őket a vágóhídra. Köztudott, hogy a Centos raktárainak szállítómunkásai, ezek az óriások, akik veszélyes időszakokban nemegyszer az erő és bátorság nagyszerű példáit szolgáltatták, most úgy hagyták magukat hajtani, mint a bárányok. De elmondható ez a férfiak és nők többségéről, akiket az akció idején az Umschlagplatzra hurcoltak. Örök kérdőjel marad az a passzivitás, amit a zsidó lakosság saját rendőrségével szemben tanúsított. Most, amikor az emberek egy kicsit lecsillapodtak és számot vetnek mindazzal, ami történt, felébredt bennük a szégyenérzet: még a saját rendőrségünkkel sem szálltunk szembe.”14
A miértekre talán még ma sem egyszerű válaszolni. Szerepet játszottak súlyos pszichológiai momentumok, de beleszóltak a történelem előre ki nem számítható fordulatai is. S bár az örmények embertelen törökországi kitelepítése az első világháború idején már figyelmeztethetett volna, a XX. század közepén senki nem volt igazán felkészülve arra, hogy sor kerülhet ilyen méretű emberirtásra a „kulturált” Európában. A zsidó értelmiségben, a zsidó társadalom felső rétegeiben erősen éltek az illúziók a német kultúra, a német uralkodó osztályok iránt. S valljuk be: Európa még a háború első éveiben is pünkösdi királyságnak tekintette Hitler barbár uralmát, és mindenki abban reménykedett, hogy „a kulturált Németország” hamarosan véget vet a szörnyűségeknek. A gettó illegális szervezetei, a falakon kívüli ellenállási mozgalom vezetői, mint láttuk, figyelmeztettek; maguk a gettóba zárt zsidók azonban többségükben elhessegették maguktól a sötét gondolatokat, igyekeztek túlzásnak, rémképnek ítélni az elháríthatatlant, hiszen az túl volt minden józan ítélőképességén. Ezért aztán sokan olyanok is, akiknek pedig a falakon kívülről felajánlották a menekülés lehetőségét, inkább a maradást választották; nem merték kitenni családjukat a menekülés vagy a partizánélet veszélyeinek. A visszaemlékezésekből kitűnik, hogy a rémtettek tagadhatatlan tényét sokszor igyekeztek megindokolni partizántevékenységgel, járványok terjedésével, feketézéssel, hogy megnyugtassák magukat és hozzátartozóikat. A félelem sokszor azt eredményezte, hogy magukban el is ítélték azokat, akik ellenállásra, harcra vállalkoztak. Görcsösen próbáltak hinni abban, hogy „őket elkerülheti a történelem”.
Ha a miértekre választ akarunk adni, akkor azt is tisztáznunk kell, vajon az európai, elsősorban persze a lengyelországi ellenállási mozgalom fel volt-e már készülve egy tömegméretű önvédelmi küzdelem kibontakoztatására, illetve annak támogatására?
Európa ekkor még nem ocsúdott fel a német hadsereg villámháborús sikereinek tragikus bűvöletéből; a megfélemlített tömegek egyetlen reménye a mindenáron és esetleg mások rovására való túlélés volt; ennek morális romboló hatása mázsás súlyként ülte meg sokak lelkét. Az ellenállási mozgalmaknak ez talán súlyosabb akadályozója volt kezdetben, mint maguk a megszállók, akik erre igen ügyesen rá is játszottak. A kollektív felelősségre vonás a megfélemlítés egyik hatásos eszközének bizonyult, s ezt a háború első napjaitól kezdve alkalmazták majdnem minden megszállt területen, s Lengyelországban különösen. Jellemző példa erre Andrzej Kott esete még 1940 januárjában. A Gestapo röviddel a megszállás után Varsóban nyomára jutott egy ifjúsági ellenállási csoportnak. A csoport egyik vezetőjéről, Andrzej Kottról kisütötték, hogy zsidó származású. Miután Kott elmenekült, a Gestapo összeszedett 255 zsidó származású értelmiségit és munkást, és kivégeztette őket.15 A varsói zsidóság körében féktelen pánik keletkezett. Felháborodásuk azonban nem a hitleristák gyalázatos módszerei ellen irányult, hanem Kott ellen, mert ilyen súlyos helyzetbe sodorta honfitársait. 1940 és 1942 között persze már jelentősen megváltozott a lakosság hangulata, de a félelem bénító hatása nehezen oldódott.
A varsói gettó illegális szervezetei 1942 februárjától folyamatosan riasztották a lakosságot. A népirtás tényleges eseteinek híre mégis csak szórványosan jutottak el a gettóba. Az illegális és féllegális szervezetek ebben az időben még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy hatásos önvédelmet szervezzenek. Az egyének és csoportok személyes helytállásáról, gyermekek, betegek, öregek, éhezők segítéséről, a túlélést, fennmaradást biztosító, embersegítő akciókról köteteket lehetne írni. De mindez a fegyverekkel szemben, főként a fizikai megsemmisítés árnyékában, nem nyújthatott elegendő védelmet, annál kevésbé, hiszen a varsói gettó lakosai többségükben nők, gyerekek vagy öregek voltak. Ellenőrizhetetlen hírek érkeztek ugyan a többi lengyel területről, más gettókban lezajlott tüntetésekről, szabotázsakciókról stb. Ezek azonban sehol nem öltöttek tömeges jelleget.
A személyes helytállás egyik sajátos fajtája volt ebben a kezdeti időszakban az öngyilkosság. Nagy visszhangot keltett Adam Czerniaków fentebb már leírt öngyilkossága, hiszen az nem egyszerűen egy ember egyéni tiltakozása volt, hanem egy politikai magatartás kritikája, azaz önkritikája. A kortársak közül sokan el is ítélték ezért a lépéséért. Különösen kemény szavakkal illette Ringelblum, aki feljegyzéseiben egyenesen azt írta, hogy „Czerniaków öngyilkossága késői volt, és gyengeséget árult el. Kötelessége lett volna, hogy aktív vagy passzív ellenállásra szólítsa fel a zsidó társadalom egészét. Ez a fajta bátor felhívás kiránthatta volna a zsidó tömegeket a letargiából. Czerniaków saját életével hozott áldozata haszontalan volt, és az egymást gyorsan követő események hamar feledtették.”16 A sorstárs és kortárs történész ítélete alapjában véve jogos. Az adott pillanatban tényleg az egész gettót és Varsó egész lakosságát harcba szólító felhívásokra lett volna szükség. A felhívás és a harc megszervezése minden egyéb lehetséges módnál hatásosabb védelmet jelentett volna a halálra ítélt lakosságnak. Czerniaków tette inkább kilátástalanságot, mint harckészséget sugárzott. Mégis: akkor ez is egyfajta demonstráció volt, egyfajta figyelmeztetés arra, hogy a gettó lakossága halálos veszélyben van, és mindazok, akik ebben a tragédiában akár kényszerből, akár gyávaságból részt vállalnak, nem kevésbé bűnösek, mint az események ihletői. Czerniaków öngyilkossága azért is nagy visszhangot váltott ki, mert ő azon kevesek közé tartozott a zsidó tanácsban, akiknek személyét tisztelet övezte. Senki sem kételkedett abban, hogy azért vállalta el a hálátlan elnöki funkciót, mert megpróbálta menteni, ami menthető mindaddig, amíg erre valamilyen kilátás nyílt, öngyilkossága tehát igen súlyos mementó volt, ebben a cselekedetben sokak számára fogalmazódott meg, hogy nem szabad tovább vállalni az együttműködést ebben a szörnyű apokalipszisben. S ha nincs erő és lehetőség küzdeni ellene, a „kiszállás” még mindig tisztességesebb. Az adott esetben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a gettó lakosságának aktívabb része önmagára ébredjen, és ösztönzőleg is hathatott a nyíltabb harc vállalásához.
Czerniaków halálát, majd a többszöri szelekciót a varsói Judenrat erősen megtizedelve, meggyengülve élte át. Gyakorlatilag teljesen elvesztette tekintélyét és súlyát a megmaradt gettóban. A közösség tényleges vezetése fokozatosan átment a gettóban dolgozó illegális szervezetek kezébe. Ezeknek sokrétű tevékenységét fentebb már említettük. Vezetőik 1942 tavaszára jutottak el annak felismeréséig, hogy politikai, katonai szervezkedésre is szükség van.
1942 márciusában a varsói gettóban a Lengyel Munkáspárt kezdeményezésére létrejött az Antifasiszta Blokk. Vezetői a következők voltak: Józef Lewartowski (LMP), Szachno Zagan (Poalej Syjon – Baloldal), Józef Sak (Poalej Syjon – Jobboldal), Mordechaj Anielewicz (Haszomar Hacair), Cywia Lubetkin (Hechaluc).17 A Bund ekkor még nem csatlakozott. Később az Antifasiszta Blokk Harci Szervezet néven katonai jellegű szervezetet hozott létre, élén a volt spanyolországi önkéntessel, a Lengyel Munkáspárt egyik megalapítójával, Andrzej Szmidt (Pinkus Kartin) századossal. Az Antifasiszta Blokk a gettó falain kívül tevékenykedő lengyel ellenállási mozgalommal összhangban, az általános lengyel nemzeti ellenállás részeként akart harcolni.18 A helyzet azonban igen gyorsan új és sajátos feladatok elé állította tagjait.
július 22-én, a zsidók tömeges elszállításának megindulásakor, a társadalmi szervezetek, az Antifasiszta Blokk és az ifjúsági szervezetek képviselői illegális megbeszélést tartottak, hogy kialakítsák a közös cselekvés helyes módját és lehetőségeit az előállott új, tragikus helyzetben, amely nemcsak a gettó lakosságát, de sajátos módon az ellenállási mozgalmat is váratlanul érte. A jelenlevők egy része, elsősorban a fiatalok, mielőbb fegyveres demonstrációt akartak rendezni, a gettó területén. Ehhez azonban a többség véleménye szerint sem elég fegyver nem volt, sem a szervezettség nem volt megfelelő. Féltek attól is – és nem alaptalanul -, hogy egy erőtlen fegyveres akciót a megszállók százszorosan megbosszulnak a lakosságon.
Bár a varsói gettó ellenállási mozgalma 1942 tavaszára már meglehetősen kiterjedt volt, tevékenysége még mindig nemigen lépett túl az önvédelmen, a legszerencsétlenebbek talpraállításán, az életösztön fenntartásán vagy újraélesztésén. Felhívásaikban megfogalmazták ugyan az összefogás, a közös harc szükségességét, de mindez nem öltött testet a szervezettségben, nem mutatta meg a cselekvés világos útját.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
– A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (2001 – től)
– Dán Királyság: Nemzeti ünnep, II. Margit királynő születésnapja
– Mordvinföld: Az erza nyelv napja
A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Anthony Blinken amerikai külügyér tegnap Brüsszelből azt javasolta, hogy néhány héten belül tartsák meg Vlagyimir Putyin és Biden amerikai vezérbohóc első csúcstalálkozóját. Viszont a Kreml sajtószolgálatának vezetője, Dmitrij Peszkov szerint a közeljövőben erre biztosan nem kerül sor. Peszkov IS úgy véli, hogy „a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart”, és hogy nem lehet egy ilyen csúcstalálkozót „ilyen rövid határidővel” megszervezni.
Peszkov szerint még az sem biztos, hogy az orosz állmfő egyáltalán részt vesz a jövő hétre összeröffentett videós klímacsúcon. Arra pedig maga Biden amerikai vezérbohóc invitálta meg.
Alighogy elért Washingtonba Peszkov nyilatkzatának híre, az USA főbolondja máris bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen. De olyan büntető intézkedéseket, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel járnak majd Oroszországra, ha tovább folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit.” (Mert ugye…- a ‘zoroszok randalíroznak az USA határainál és parti vizein!) Meg kiutasít az USA – ból tíz orosz diplomatát is.
Az orosz KüM szóvivője Marija Zaharova már replikázott is. Jelezte, hogy bekérették a KüM – be az amerikai nagykövetet, és közölték vele: nehéz és kemény válaszlépésekre számítsanak. Olyanokra, amik az USA – nak nagyon fognak fájni!
DONBASSZ…
Ismét totális kudarccal végződött a tegnapi minszki videós vízgereblyézés.
„Kijev még a gyakorlati mechanizmusok megvitatásáról sem volt hajlandó tárgyalni a tűzszünet megerősítéséről szóló, 2020. július 22 – i megállapodások végrehajtásáról a donbasszi frontokon” – mondta az Orosz Föderáció képviselője, Borisz Grizlov.
Kijevnek csak a tárgyalások és a PR utánzata szükséges. Az ukrajnai fegyveres erők Donbassban civilek meggyilkolását rendezettnek nevezték. Ez a cinizmus csúcspontja. Annak a hátterében, hogy Ukrajna megtagadta a fegyverszünet biztosításának kérdését, furcsának tűnik Kijev politikai és katonai támogatása számos nyugati állam részéről.” – mondta Grizlov újságíróknak.
Egyszóval: MINDEN A SZOKOTT MÓDON, A MEGSZOKOTT „EREDMÉNYESSÉGGEL” ZAJLOTT LE TEGNAP!
De legalább addig, amíg a videós ködszurkálás zajlott, addig visszafogottak voltak Kijev frontlatorjai.
Amint hírét vették a randi végének, azonnal rá is zendítettek.
Donyeck északi agglomerációjának falvait, és a repteret aknavetőzték 120 milliméteres kegytárgyaikkal.
Késő este Donyeck Kijev kerületét is támadták. Ez esetben „sikerrel”! Egy ’62 – es születésű helyi civil férfit meggyilkoltak.
A DNR – front teljes hosszán voltak/vannak összecsapások.
Az LNR – frontra is igaz ugyanez. Ott tegnap este egy népköztársasági védő esett el.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az Állami Dumában bejelentették „Nord Stream – 2” építésének befejezési idejét
A Nord Stream – 2 (Északi Áramlat – 2) építési munkálatainak befejezése legkésőbb idén nyáron várható – mondta Pavel Zavalnyij, az orosz Állami Duma Energiaügyi Bizottságának vezetője.
A német Bundestag- beli kollégáival folytatott megbeszélésen Zavalnyij reményét fejezte ki, hogy az üzembe helyezés és a gázellátás 2021 nyarának végére befejeződik. Azt is megígérte, hogy a nyár végén a németországi fogyasztók már az új csővezetéken keresztül tudják beszerezni az elsődleges gázszükségleteiket – írja a ria.ru
Ukrajna nyugati további megtorló lépéseket vár el, beleértve az Orosz Föderáció és a Nord Stream 2 elleni szankciók megerősítését – mondta korábban Olga Stefanyisinya, az európai és euro – atlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök – helyettes.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Kijev a NATO segítségét kéri a Krím visszafoglalásához
Brüsszel, 2021. április 14. szerda (MB)
Az ukrán vezetés arra kérte a NATO-t, hogy preventív katonai lépéssel akadályozzon meg egy Ukrajna ellen irányuló orosz támadást, egyúttal érje el, hogy az orosz csapatokat kivonják a Krímből, és a félsziget újra Ukrajnához tartozzon. A kérést Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen tolmácsolta Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak keddi brüsszeli találkozóin – jelentette a Magyar Békekör szerdán.
“Úgy gondolom, minden eszköz rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy ne csak megakadályozzuk Oroszországot, hogy akár csak egy lépést is tegyen előre, hanem arra is, hogy kivonulásra késztessük Ukrajna megszállt területeiről” – mondta Kuleba.
Sem az amerikai külügyminiszter, sem a NATO főtitkára nem tanúsított készséget az ukrán kérés teljesítésére, bár Stoltenberg a NATO „megingathatatlan katonai támogatásáról” biztosította Kulebát. Blinken Kulebának arra a kérésére sem reagált pozitívan, hogy újabb nyugati szankciókat foganatosítsanak Oroszországgal szemben, és pótlólagos katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának – vélik tudni.
„Az orosz haderőt nemcsak Ukrajna határánál bontakoztatják ki, hanem a demokratikus világ határánál. A harc a demokrácia és a tekintélyuralom között folyik” – érvelt annak az országnak a külügyminisztere, amely hadban áll saját lakosságával Kelet-Ukrajnában, megtagadja a nyelvhasználat jogát oroszoktól, magyaroktól, ruszinoktól, és tucatnyi más nemzeti kisebbségtől, szélsőséges bandákat küld a nemzetiségi területekre, hogy megfélemlítse az ott élőket, megvonja az ukrán állampolgárságot sok millió kettős állampolgárságú lakosától – jegyezte meg a Békekör.
„Jobb most lépni, mint megvárni, hogy Oroszország lépjen” – sürgette a NATO-t és az amerikaiakat a kijevi kormány diplomáciai vezetője. Blinken azt mondta, a következő napokban konzultálni fog a NATO-szövetségesekkel a kialakult helyzetről.
Megfigyelők megjegyzik, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években páncélos-elhárító Javelin rakétákkal látta el az ukrán hadsereget, fokozta harci képességét, és segített az ukrán fegyveres erők kiképzésében. Mindazonáltal nem fér kétség az orosz katonai fölényhez.
Brüsszelben Ukrajna NATO-tagságáról is szó esett. Stoltenberg erről a következőt mondta: „A NATO, nem pedig Moszkva fogja eldönteni, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz. A 30 NATO-szövetséges feladata annak eldöntése, hogy Ukrajna készen áll-e a NATO-tagságra, és senki másnak sincs joga megpróbálni beavatkozni ebbe a folyamatba.”
Az ukrán külügyminiszter ebből arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna NATO-tagsága csupán idő kérdése.
A Békekör megjegyezte: Magyarország ellenzi Ukrajna NATO-tagságát, tekintettel az ukrajnai magyar kisebbséggel szemben tanúsított magatartására.+++
Orosz biztonsági intézkedések az ország védelmében
Szevasztopol (Krím-félsziget), 2021. április 14. szerda (MB)
Szerdán ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács, és intézkedéseket hozott az ország védelmében az Oroszország határaira vezényelt NATO-erőkkel, köztük a Fekete-tengerre küldött amerikai hadihajókkal szemben – jelentette a Magyar Békekör a testület titkárának közlésére hivatkozva.
„Kénytelenek vagyunk intézkedéseket foganatosítani területünk biztonsága érdekében, pedig a tárgyalás hívei vagyunk, és politikai rendezést akarunk” – mondta Nyikolaj Patrusev. A nemzetbiztonsági tanács titkára feltette a kérdést: mi köze az Egyesült Államoknak a Fekete-tengerhez? Miféle nemzeti érdekeket űznek itt, amikor sok amerikai még azt sem tudja, hol a Fekete-tenger!?
– Ukrajna háborúba akarja rántani Magyarországot Oroszország ellen
Az ukrán vezetés felszólította a NATO-t, hogy segítsen neki a Krím visszahódításában Oroszországtól. Mivel hazánk is tagja a NATO-nak, azt jelenti, hogy Magyarországot is bele akarja rántani egy Oroszország ellen indítandó háborúba. Sem a NATO, sem a magyar kormány nem utasította vissza Kijev felszólítását, noha azt sem mondta, hogy eleget tesz neki. A Magyar Békekör követeli Orbán Viktor kormányától, hogy határozottan, nyilvánosan utasítsa vissza a kijevi felszólítást! Tudassa, hogy hazánk nemcsak háborúzni nem akar Oroszországgal, hanem területét sem adja a háborús előkészülethez és felvonuláshoz Oroszország ellen! Tiltakozunk a kormány cinkos hallgatása miatt olyan körülmények között, amikor a NATO 40 ezer katonát vezényelt az orosz határokhoz a Baltikumtól a Fekete-tengerig, s amerikai hadihajók vonulnak a Krím felé. A magyar kormánynak nemet kell mondania a háborús tervre! Vissza kell utasítania a kijevi kalandorpolitikát! Magyarországnak a békés rendezéshez fűződik érdeke. Közvetítsünk a békés megoldásért, az óceánon túli érdekek kiszolgálása helyett! Kijev minket téveszthet meg a legkevésbé a demokrácia védelmezésének jelszavával! Tiszta képünk van az ukrán „demokrácia” mibenlétéről: a hadviselésről saját népük ellen Kelet-Ukrajnában, a jogtiprásról oroszokkal, magyarokkal, ruszinokkal, s másokkal szemben! Semleges magatartást kell tanúsítanunk jól felfogott érdekünkben! Tűzzel játszik, aki nem így tesz!
DIJADAL VAN Felejim! „3 millió 90 ezer a beoltott…”
-zengi a vajda dicsőséges ragályellenes hadjáratáról mai (2021 04. 15.) ragálymatinéjának fölvezetőjében a koronavirus.gov.hu nevű vajdasági qrmányvetítölde, Döbrögisztán tegnapi mérlegének ismertetőjében.
ERRE AZTÁN A ‘ZÁLELLENZÉK SE KÖPNI, SE NYELNI NEM TUD! (Csak ojtakozni!)
Arra ugyanis egyik se számított, – pedig a pakliban vastagon benne volt! – hogy a horda kommunikációs agytrösztje CSAK A „SZÉP” dolgok harsogására hegyezi ki a ragályhistóriánkat is. A kilóra megvett celebek meg jelességek vadítóbbnál – vadítóbb ojtakozásra hívó hordareklámjai megtették a rájuk mindig hallgató, és őket hűen követő magyar pórnépek köreiben a hatásukat. Majd’ mindenki szuri után vágyakozik. Az se baj már, ha kevertet kap valaki! Mi több: tán’ vannak már olyanok is, akik minden nap kérnének egy eresztést! Mindegy milyet! – csak legyen! Márpedig „anyag” az van dögivel – HÁLA A vajda GONDOSKODÁSÁNAK! – lehet magát „belövetni” a pórnépeknek! Csak már végre SZABADON BULIZHASSUNK! Akinek meg van/lesz vakcinapasszportja, bulizhat. Szabadon!
A libernyák álellenzék Döbrögisztán pórjainak SZABADSÁGVÁGYÁVAL nem számolt! Bezzeg a vajda és az ő bandája IGEN! Le is váltotta Döbrögi a „minden élet számít!” – rikkantást a „Szabad Nyarunk Lesz!” ígéretre rögvest! Lábai előtt heverünk! Igaz már 24 521 – en holtan, – lakosságarányosan állítólag ez világcsúcs, de valamiért ezzel se a vajda, se a horda, se a qrmányvetítölde nem büszkélxik!
Amúgy az ojtakozási dijadalon túl mással se! Pedig vannak nem kidomborított adatok ám a mai ragálymatinéban is! Ezek szerint tegnap Döbrögisztán szerte: „… 5307 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 736 982 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 256 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 24 521 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 440 498 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 271 963 fő. 9 848 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1 156-an vannak lélegeztetőgépen…”
MEGLÁSSÁTOK FELEJIM! „SZABAD NYARUNK LESZ!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Tízmilliárd fölötti átrendezésekről döntött a qrmány, EÜ-pénz kerül át a külügyhöz is
A „szokásos” átcsoportosítás mellett ezúttal egy korábbi költségvetési átrendezés újrarendezéséról is döntött a kormány.
Egy szerdán megjelent kormányhatározat 13 milliárd forint átcsoportosításáról, 803 millió forint újra-átcsoportosításáról és 2,1 milliárd forintos kötelezettségvállásról rendelkezik.
1. 8,16 milliárd forintot vett ki a kormány a központi tartalékokból.
A pénz legnyagobb része, 3 milliárd forint a külügy alá tartozó Információs Hivatalhoz (Magyarország hírszerző szolgálatához) kerül, nagyobb részt dologi kiadásokra, kisebb részt beruházásokra;
több mint 2,5 milliárd forint az Országgyűléshez kerül a választási rendszerek működtetésére;
szintén több mint 2,5 milliárd forint a Bethlen Gábor alaphoz kerül.
2. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból bő 3,5 milliárd forintot csoportosítanak át. Ebből
3 milliárd forint az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át, egyetemi és főiskolai beruházásokra;
bő 515 millió forint pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz személyi juttatásokra, dologi kiadásokra.
3. A Gazdaságvédelmi Alapból ezúttal a nemzeti agrártámogatások sorról vesznek ki 640 millió forintot. A pénz az Agrárminisztériumhoz kerül, nagyobb részt mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményeinek felújítására, kisebb részt a minisztérium igazgatására.
4. A Gazdaságvédelmi alapból további 350 millió forintot is kivesznek, a pénz a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok támogatására, illetve tőkeemelésére, pótbefizetésére fordítódik majd – ez két frissen létrehozott jogcím a költségvetésben.
5. Az EMMI-hez tartozó Csoóri Sándor Alapból bő 190 millió forint kerül ki, és odaadják az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnek személyi juttatásokra.
6. A Központi Maradványelszámolási Alapból 74,4 millió forint kerül át az Alapvető Jogok Biztosának hivatalához.
A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az innovációs és technológiai miniszter 2021-ben legfeljebb 2,19 milliárd forint
összegben kötelezettséget vállalhat a műanyag csomagolási hulladékok nagyobb arányú újrafeldolgozásának
biztosítása érdekében.
Végül a kormányhatározat egy korábbi költségvetési átrendezés újabb átrendezéséről is rendelkezik: február 5-én az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból közel 81 milliárd forintot tettek át a Nemzeti Népegészségügyi Központba, most ebből a pénzből utólag „lecsípnek” 803 millió forintot, és egy, az egészségügyi témához egyáltalán nem kapcsolódó területre csoportosítják át: a külügy kapja meg, a külképviseletek dologi kiadásaira. (mfor.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…az egészségügyi témához egyáltalán nem kapcsolódó területre csoportosítják át: a külügy kapja meg…”
Ezen a történeten is végig vonul a dolog lényege: „SZEMÉLYI” és „DOLOGI” kiadásokra!
TERMÉSZETESEN NEM a lerongyolt közegészségügynek, hanem a horda udvartartásának makkolására! Ragály idején!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
