New York, 2020. szeptember 23. szerda (MB)
Az békés együttműködésen alapuló új világrend kiinduló alapjának tekinti Putyin az ENSZ Alapokmányát – összegezte a Magyar Békekör az orosz elnök üzenetét a világ nemzeteihez, mely az ENSZ Közgyűlésén hangzott el, a világszervezet fennállásának 75. évfordulóján video-felvétel formájában.
Alább közreadjuk a beszéd teljes szövegét:
„1945-ben a nácizmust legyőzték, az agresszió és a gyűlölet ideológiáját szétzúzták, és a szövetség tapasztalata és szelleme, valamint a békéért és a közös győzelem óriási árának tudata segített felépíteni a háború utáni új világrendet. Ez a világrend az ENSZ Alapokmányára épült, és a mai napig a nemzetközi jog fő forrása marad.
Meggyőződésem, hogy ez az évforduló mindannyiunk számára kötelezővé teszi, hogy felidézzük az államközi kommunikáció időtlen elveit, amelyeket az ENSZ Alapokmánya rögzített, és amelyeket egyetemes szervezetünk alapító atyái fogalmaztak meg a legegyértelműbben.
Ezek az elvek magukban foglalják a szuverén államok egyenlőségét, a belügyeikbe való beavatkozás tilalmát, a népek jogát, hogy meghatározzák saját jövőjüket, az erő alkalmazásától vagy az erővel fenyegetéstől való tartózkodást, a viták politikai rendezését.
Az elmúlt évtizedekre visszatekintve azt mondhatjuk, hogy az ENSZ ügyesen teljesítette küldetését a béke védelmében a hidegháborús korszak minden nehézsége, a jelentős geopolitikai elmozdulások és a mai globális politika minden bonyodalma ellenére, elősegítette a népek és a kontinensek fenntartható fejlődését és segítséget nyújtott a helyi válságok enyhítésében.
Az ENSZ-ben óriási lehetőségek rejlenek, és kiemelkedő szakértelem birtokában van. Ez szilárd alapot képez a továbblépéshez. Végül is – csakúgy, mint bármely más nemzetközi vagy regionális szervezetnek – az ENSZ-nek sem szabad megmerevednie, hanem a XXI. század dinamikájának megfelelően kell fejlődnie, következetesen alkalmazkodnia kell a modern világ valóságához, amely tényleg egyre bonyolultabb, többpólusú és sokdimenziós.
A jelenlegi változások minden bizonnyal hatással vannak az ENSZ fő szervére, a Biztonsági Tanácsra, valamint a reformjával kapcsolatos vitára. Logikánk szerint a Biztonsági Tanácsnak jobban tekintettel kell lennie minden ország érdekeire, az álláspontok sokféleségére, munkáját az államok közötti lehető legszélesebb konszenzus elvére kell alapoznia, ugyanakkor továbbra is a globális kormányzás sarokkövének kell maradnia. Ezt csak akkor lehet elérni, ha a Biztonsági Tanács állandó tagjai megtartják vétójogukat.
Ez a jog, mely az öt nukleáris hatalmat, a második világháború győzteseit illeti, mindmáig kifejezi a tényleges katonai és politikai egyensúlyt. A legfontosabb, hogy ez az alapvető és egyedülálló eszköz, amely segít elejét venni a közvetlen katonai konfrontációval fenyegető egyoldalú lépéseknek a nagy államok között, és lehetőséget nyújt olyan kompromisszumok keresésére vagy legalább is olyan lépések elkerülésére, amelyek mások számára teljesen elfogadhatatlanok volnának, módot nyújt a nemzetközi jog keretei között történő cselekvésre az önkény és a törvénytelenség homályos, szürke zónája helyett.
A diplomáciai gyakorlat azt mutatja, hogy ez az eszköz valóban működik, ellentétben a háború előtti hírhedt Népszövetséggel, amelynek véget nem érő vitái, tényleges cselekvés nélküli nyilatkozatai megbénították abban, hogy segítséget nyújtson és megvédje azokat az államokat és népeket, amelyeknek szükségük lett volna rá.
A történelmi tanulságok feledése rövidlátó és rendkívül felelőtlen magatartás, akárcsak az arra irányuló politikai kísérlet, hogy önkényesen értelmezzék a második világháború okait, lefolyását és eredményeit, és elferdítsék a szövetségesek konferenciáinak döntéseit, és a nürnbergi törvényszék ítéleteit, s tények helyett spekulációkba bocsátkozzanak.
Ez nem csak aljas és sértő a nácizmus elleni harcosok emlékére nézve, hanem közvetlenül pusztító csapás is a háború utáni világrend alapjaira.
Különösen veszélyes akkor, amikor a nemzetközi biztonság komoly kihívásokkal szembesül, mert felbomlik a fegyverzet-ellenőrzési rendszer, nem csillapodnak a regionális konfliktusok, tovább fenyeget a terrorizmus, növekszik a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem.
A koronavírus-járvány teljesen új kihívást jelent. Ez a betegség emberek millióit támadta meg közvetlenül, és a legfontosabbat, az életet állította a középpontba: emberek százezreinek életét. Karanténok, határzárak, szinte minden állam polgárai bajban vannak, súlyos bajok vetnek árnyat napjaink valóságára. Különösen nehéz dolguk volt azoknak az idős embereknek, akik a szükséges korlátozások miatt heteken vagy akár hónapokon át nem tudták megölelni szeretteiket, gyermekeiket és unokáikat.
A szakértők még nem mérték fel teljes körűen a járvány társadalmi és gazdasági hatásait, és hosszú távú következményeit. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy nagyon-nagyon sok időbe telik a globális gazdaság helyreállítása. Még a bevált válságellenes intézkedések sem mindig működnek. Új innovatív megoldásokra lesz szükség. Ilyen megoldásokat csak közösen lehet kidolgozni, együttműködve. Ez a feladata az ENSZ-nek, a Húszak Csoportjának (G20), és a többi vezető államközi szervezetnek és integrációs szövetségnek. Ezek az intézmények maguk is nehéz időket élnek át a világjárvány miatt, és alapvetően új távlatokra és fejlesztési feltételekre van szükségük.
Oroszország éppen ezért kezdeményezte az „integrációk integrációját” a közös minőségi növekedés érdekében, hogy kivétel nélkül valamennyi ázsiai és európai országot bevonva létrehozzon egy nagyobb eurázsiai partnerséget. Tisztán gyakorlati megfontolásból, de fontossága miatt egyre sürgetőbben.
Emellett szeretném még egyszer felhívni a figyelmet Oroszország arra irányuló javaslatára, hogy hozzanak létre úgynevezett „zöld folyosókat”, amelyek mentesek a kereskedelmi háborúktól és szankcióktól, elsősorban a világjárvány leküzdéséhez szükséges alapvető áruk, élelmiszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök eljuttatása céljából. Általánosságban elmondható, hogy nagy segítséget jelentene a világkereskedelem útjából elhárítanák az akadályokat, megszüntetnék a tilalmakat, a korlátozásokat és a törvénytelen szankciókat. Segítené a globális növekedés élénkítését és a munkanélküliség csökkentését. Szakértők szerint a globális foglalkoztatás teljes vagy részleges csökkenése 2020. második negyedévében 400 millió munkahely elvesztésével egyenlő. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megakadályozzuk a munkanélküliség hosszú távú növekedését és biztosítsuk az emberek visszatérését a munkába, hogy támogatni tudják családjaikat, ne pedig a szegénység foglyává váljanak, s kilátásaik elhomályosuljanak.

Ez ma a legsúlyosabb globális társadalmi probléma, ezért a politikának most az a feladata, hogy egyengesse a kereskedelem, a közös projektek és a tisztességes verseny útját, ahelyett, hogy béklyóba kötné az üzleti életet, elriasztaná az üzleti kezdeményezéseket.
A járvány egy sor etikai, technológiai és humanitárius kérdést vetett fel. Például a fejlett digitális technológiákkal kapcsolatban. Ezek a technológiák elősegítették az oktatás, a kereskedelem és a szolgáltatások gyors átszervezését, a távoktatást, online tanfolyamokat tettek lehetővé különböző életkorú emberek számára. A mesterséges intelligencia segített az orvosoknak a pontosabb és időszerűbb diagnózis felállításában és a legjobb kezelési mód meglelésében. Ugyanakkor, csakúgy, mint bármely más innováció, a digitális technológiák is irányíthatatlanul terjednek, és a hagyományos fegyverekhez hasonlóan nemcsak a regionális konfliktusövezetekben, hanem meglehetősen prosperáló országokban is különböző radikálisok és szélsőségesek kezébe kerülhetnek, óriási kockázattal járnak.
A kiberbiztonsággal és a fejlett digitális technológia használatával kapcsolatos kérdések is megérdemlik a legkomolyabb tanácskozást az ENSZ-ben. Az új korszakban fontos meghallgatni és értékelni az emberek aggályait jogaikkal, például a magánélethez, a tulajdonhoz és a biztonsághoz fűződő jogaikkal, és jogaik védelmével kapcsolatban.
Meg kell tanulnunk az emberiség érdekében használni az új technológiákat, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a mesterséges intelligencia fejlesztésének ösztönzése és az indokolt korlátozások között. Együtt kell működnünk a szabályozás területén egy olyan konszenzus elérése érdekében, amely kiküszöbölhetné a lehetséges fenyegetéseket a katonai, s a technológiai biztonságra nézve, továbbá az emberek közti kommunikáció hagyományaira, törvényeire és erkölcsiségére leselkedő veszélyeket is.
Szeretném kiemelni, hogy a járvány idején az orvosok, az önkéntesek és a különböző országok állampolgárai megannyi szép példáját mutatták a kölcsönös segítségnyújtásnak és a támogatásnak. Megmutatták, hogy a szolidaritás dacol a határokkal. Számos ország önzetlenül és nyitott szívvel segít egymásnak. De vannak olyan esetek is, amelyek rámutattak az emberiesség hiányára, ha úgy tetszik, a kedvesség mellőzésére a hivatalos államközi kapcsolatokban.
Úgy gondoljuk, hogy az ENSZ presztízse megerősítheti és fokozhatja az emberi alkotóelem szerepét a multilaterális és kétoldalú kapcsolatokban, nevezetesen az ifjúsági csereprogramokban, a kulturális kapcsolatokban, a társadalmi és oktatási programokban, valamint a sportban folytatott együttműködésben. A tudományos, technológiai, környezeti és egészségvédelmi együttműködésben.
Éppúgy, mint a gazdaságban, az egészségügyben is el kell távolítanunk a lehető legtöbb akadályt a partneri kapcsolatok útjából. Hazánk aktívan hozzájárul a COVID-19 elleni globális és regionális erőfeszítésekhez, kétoldalú és többoldalú segítséget nyújt a járvány által leginkább sújtott államoknak.
Mindenekelőtt az ENSZ rendszerébe tartozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) központi koordinációs szerepét vesszük figyelembe. Hisszük, hogy elengedhetetlen a WHO cselekvő képességének minőségi megerősítése. Ez a munka már megkezdődött, és Oroszország valóban motivált abban, hogy részt vegyen benne.
Oroszország, orvosainak tudományos, ipari és klinikai tapasztalataira építve haladéktalanul kifejlesztett egy sor vizsgálati rendszert és gyógyszert a koronavírus kimutatására és kezelésére, valamint bejegyezte a világ első vakcináját, a „Szputnyik-V” -t. Szeretném megismételni, hogy teljesen nyitottak vagyunk a partneri kapcsolatokra és hajlandóak vagyunk együttműködni. Javasoljuk, hogy rövid időn belül tartsunk magas szintű online-konferenciát azokkal az országokkal, amelyek érdeklődnek az együttműködés iránt a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében.
Készen állunk megosztani tapasztalatainkat és folytatni az együttműködést minden állammal és nemzetközi szervezettel, ideértve az orosz vakcina szállítását is más országoknak, hiszen megbízhatónak, biztonságosnak és hatékonynak bizonyult. Oroszország biztos abban, hogy a globális gyógyszeripar minden kapacitását ki kell használni, hogy belátható időn belül minden állam lakosságának szabad hozzáférése legyen az oltásokhoz.

A vírus mindenkire veszélyes, bárki elkaphatja. A koronavírus ugyanúgy sújtotta az Egyesült Nemzetek Szervezetének, központjának és regionális intézményeinek munkatársait, mint mindenki mást. Oroszország kész az ENSZ-nek minden szükséges minősített segítséget megadni; felajánljuk a vakcinánkat ingyen az ENSZ és irodái személyzetének önkéntes beoltására. Megkaptuk az ENSZ ezzel kapcsolatos kérését, és válaszolni fogunk rá.
A mai napirenden más kritikus kérdések is szerepelnek. A környezetvédelemnek és az éghajlatváltozásnak továbbra is a közös erőfeszítések középpontjában kell maradniuk. A speciális multilaterális ENSZ-egyezmények, szerződések és jegyzőkönyvek teljes mértékben helyénvalónak bizonyultak. Felszólítunk minden államot, hogy jóhiszeműen tartsa magát hozzájuk, különös tekintettel a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek valóra váltásához.
Kedves kollégák! Újra szeretném hangsúlyozni, hogy Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon a regionális válságok és konfliktusok békés, politikai és diplomáciai megoldásához, valamint a stratégiai stabilitás biztosításához. Minden vita és nézeteltérés, esetenként félreértés, sőt bizalmatlanság dacára néhány kolléga részéről, következetesen konstruktív, egyesítő kezdeményezéseket fogunk tenni, elsősorban a fegyverek ellenőrzése és a létező szerződéses rendszerek megerősítése érdekében. Ez magában foglalja a vegyi, a biológiai és a toxin fegyverek tiltását.
A legfontosabb kérdés, amivel gyorsan foglalkozni kell, természetesen Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai fegyvercsökkentési szerződésének meghosszabbítása, mert hamarosan, azaz 2021 februárjában lejár. Amerikai partnereinkkel tárgyalásokat folytatunk róla.
Arra is számítunk, hogy kölcsönös önmérsékletet tanúsítanak az új rakétarendszerek telepítésével kapcsolatban. Szeretném hozzátenni, hogy Oroszország már tavaly moratóriumot hirdetett a földről indított közepes és rövid hatótávolságú rakéták Európában és más régiókban történő telepítéséről, mindaddig, amíg az Amerikai Egyesült Államok tartózkodik az ilyen lépésektől. Sajnos sem amerikai partnereink, sem szövetségeseik nem reagáltak javaslatunkra.
Úgy gondolom, hogy ha kölcsönösen lépéseket teszünk ezekben a kérdésekben, akkor szilárd alapot szolgáltathatunk a komoly, mélyreható párbeszédhez a stratégiai stabilitást befolyásoló tényezők teljes skálájáról. Ennek célja átfogó megállapodások megkötése, szilárd alapok kialakítása a nemzetközi biztonsági felépítmény számára. Ezen a területen szerzett korábbi tapasztalatokra építhetünk, összhangban a meglévő és a jövőbeni politikai-katonai és technológiai valósággal.
Oroszország kezdeményezi, hogy az összes vezető űrhatalom megállapodást írjon alá a fegyverek világűrbe telepítésének, az ezzel történő fenyegetésnek és az űrobjektumokkal szembeni erőszak tilalmáról.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a biztonsági kérdések, valamint az ENSZ ezen jubileumi közgyűlésén tárgyalt egyéb problémák fokozott erőfeszítésre intenek bennünket a minket egyesítő értékek, a történelem tanulságainak közös emléke és annak a szövetségnek a szellemében, amely a Hitler-ellenes koalíció résztvevőit vezérelte. Ők lehetségesnek találták a különbségek és az ideológiai preferenciák elvetését a győzelem és a béke érdekében, a földkerekség összes nemzete érdekében.
A jelenlegi kihívásokkal teli környezetben fontos, hogy minden ország politikai akaratról, bölcsességről és előrelátásról tegyen tanúbizonyságot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak, azoknak a hatalmaknak, amelyek immár 75 éve különösen felelősek a nemzetközi békéért és biztonságért, a nemzetközi jog alapjainak megőrzéséért, vezető szerepet kell vállalniuk.
Oroszország ennek a felelősségének a teljes tudatában javasolta a G5 (a BT állandó tagjai – MB megj.) csúcstalálkozó összehívását. Célja a nemzetközi ügyekben tanúsított magatartás legfontosabb elveinek megerősítése, a mai legégetőbb kérdések hatékony kezelési módjainak kidolgozása. Biztató, hogy partnereink támogatták a kezdeményezést. Arra számítunk, hogy a csúcstalálkozót személyes részvétellel rendezhetjük meg, amint a járvány-helyzet lehetővé teszi.
Szeretném megismételni, hogy a szerteágazó kapcsolatok és a kölcsönös függőség jellemezte világunkban, a nemzetközi fejlemények örvényében együtt kell működnünk az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi jogi elvek és normák szerint. Ez az egyetlen módja annak, hogy teljesítsük szervezetünk legfontosabb küldetését, és tisztességes életet nyújtsunk a jelenlegi és a jövő generációinak.
Békességet és jólétet kívánok bolygónk minden népének.”
Köszönöm.