Ma már 2020 október 12.- hétfő van. Az idei esztendő 286. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint ebből az évből még 80 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.Tehát ez az esztendő 366 napból áll!
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Miksa, Edvin, Edvina, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Október 12 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Ilham Alijev bakui vajda szerint Baku készen áll azonnal tárgyalások megkezdésére Jerevánnal Hegyi – Karabah kérdésében. Szerinte a moszkvai tárgyalásokat követő örmény nyilatkozatok azt sugallják, hogy az örmény erők kivonulnak a konfliktusövezetből.
Emellett úgy véli, hogy Törökországnak nagy szerepet kell játszania a régióban, ideértve a hegyi – karabahi konfliktus rendezését is.
Azerbajdzsán teljhatalmú vajdája úgy látja, hogy „Törökország szerepe a világban és a régióban stabilizáló. A török vezetés, személyesen az elnök és más tisztviselők aktív és nagyon egyértelmű álláspontja megakadályozott harmadik országokat abban, hogy beavatkozzanak ebbe a konfliktusba. Ezért úgy gondolom, hogy Törökország szerepe rendkívül pozitív, és még nagyobb szerepet kell játszania régiónkban, beleértve a karabahi konfliktus rendezését is”- jelentette ki/be Alijev.
A „tűzszünet” egyébként csak úgy tombol!
Azerbajdzsán Gjandzsa város ismételt megraktázásával vádolja Örményországot. Állításuk szerint egy örmény rakéta a város egyik lakóépületét rombolta le mára virradóan, megölve öt embert, 28 – at pedig megsebesítve.
Az azeriek azt is bejelentették ma reggel, hogy az örmény fegyveres erők rakétákat lőttek a frontvonaltól mintegy 100 kilométerre lévő Mingacsevir városára, ahol a Dél – Kaukázus legnagyobb hőerőműve található. A közlemény serint az azeri légvédelem a rakétákat mind lelőtte.
Jereván tagadja az azeri vádakat.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Korlátozza az orosz-magyar kapcsolatok fejlődését Magyarország NATO-hoz és Európai Unióhoz tartozása. Bár Oroszország leggyümölcsözőbb viszonya Magyarországhoz fűződik térségünkben, a tovább lépéshez politikai akaratra volna szükség – mondta Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete az orosz külpolitikáról péntek este tartott előadásán a Magyar Békekörben.
Oroszország magyarországi képviselője értésre adta, hogy nem az orosz félen múlik a kapcsolatok fejlesztése. Hiba volna, ha nem használnánk ki az eurázsiai együttműködés kínálta kölcsönös előnyöket, s e helyett az EU inkább büntetni akarna – utalt arra az oroszellenes szankciópolitikára, amelyből hazánk is kiveszi a részét.
A náci-fasizmus legyőzésének 75. évfordulóján Szergejev nagykövet emlékeztetett arra, hogy Magyarország és a többi európai ország felszabadításáért több mint egymillió szovjet katona áldozta életét. Ami 20-25 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, mára elképesztő valósággá lett: egyesek egyenlőségjelet vonnak a hitleri Németország és a Szovjetunió közé. Magyarország sem kivétel a történelem eltorzítására irányuló kísérletek alól. „Azt látjuk, hogy egyesek a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós rendszerének rehabilitálására, és Magyarország háborús felelősségének módosítására törekednek” – mondta.
„Nem lehet politikai konjunktúra tárgya az elesettek áldozata. A múlt tisztelete nélkül nem lehet biztonságos és emberhez méltó jövőt építeni” – fűzte hozzá.
Oroszország demokratikus, egyenjogú, békés együttműködésen alapuló világrendért küzd. Azt akarja, hogy a Nyugat tudomásul vegye az új realitásokat. Azt, hogy a gazdasági fejlődés motorja többé már nem ő, hanem Kína és India, s a Kelet növekvő pénzügyi befolyása új lehetőségeket tár föl a nemzetközi kapcsolatokban.
„Oroszország nem kíván szuperhatalmi szerepet játszani. Nem kíván zászlóshajó lenni másokkal szemben. Nem akar bevezetni valamilyen új világrendet. A nemzetközi kapcsolatok fejlődését nem egy ország határozza meg. Objektív folyamatnak tartja az új erőközpontok létrejöttét, s ennek megfelelően törekszik egy olyan új kapcsolatrendszer kialakítására, amely az egyenjogúságon, és az érdekek egyensúlyán nyugszik” – hangsúlyozta.
Putyin elnök azért kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja vezetőinek csúcstalálkozóját, mert őket különösen nagy felelősség terheli a világ jövőjéért. Stratégiai párbeszédet szeretnénk folytatni olyan közös pontok fellelése érdekében, mint amilyen a történelmi szerepvállalás az emberiség jövőjéért, a globális biztonság, a fenyegető veszélyek elleni fellépés. A BT tagjai pozitívan fogadták a kezdeményezést, s vezetőik a koronavírus-járvány lezajlása után remélhetőleg személyesen találkoznak majd – tudatta.
A nagykövet azt tartotta napjaink legfőbb problémájának, hogy a nyugati közösség, élén az Egyesült Államokkal nem akarja elismerni az új kapcsolatrendszert. Rövidlátónak és veszélyesnek nevezte ezt a politikát, mert nem veszi figyelembe az új realitást: a sokpólusú valóságot. Domináns helyzetét a Nyugat immár illegitim módszerekkel is megpróbálja fenntartani: szankciókkal, erőfitogtatással, belügyekbe való beavatkozással, provokációkkal – mondta. Példaként hozta föl a Jugoszlávia és az Irak elleni háborút, Líbia lerohanását, Szíriát, a 2014. évi ukrajnai államcsínyt. Most Fehéroroszországban próbálkoznak. Ahol nem tudnak maguknak kedvező megoldást találni, káoszt teremtenek, hogy aztán ne tudjanak úrrá lenni rajta – fűzte hozzá.
A diplomata szerint a nyugati szövetségesek újonnan „szabályokon alapuló” módszerrel akarják felváltani a nemzetközi jogrendet. Ezeket a szabályokat saját szájízük szerint alakítják, azokat pedig, akik nem tartják tiszteletben őket, szankcionálják. Sajnálatosan az EU az USÁ-t követi a szankció-politikában. Valójában ezek a szankciók még a Krím Oroszországhoz történt visszacsatolása előtt elkezdődtek, a Szovjetunió szétesése után sem szűntek meg. Oroszország geopolitikailag úgy reagált a szankciókra, hogy megbizonyosodott az Európai Uniós partnereinek megbízhatatlanságáról – jelentette ki.
„Sok együttműködési tervünk volt, hiszen közös geopolitikai térségben, az eurázsiai kontinensen élünk. Nagy hiba volna, ha nem használnánk ki ennek előnyeit” – mondta, majd utalt az Eurázsiai Gazdasági Unióra (EEU), a Sanghaji Együttműködési Szervezetre (SCO) és a Dél-kelet Ázsiai Nemzetek Szövetségére (ASEAN). De az EU inkább büntetni akar, mintsem együttműködni – vélekedett.
„Emiatt arra a következtetésre jutottunk, hogy most már csak közös biztonsági hálóval lehet együttműködni, mert nem akarunk kényüktől-kedvüktől függeni. Ragaszkodunk az egyenjogúsághoz és a kölcsönös tisztelethez” – tudatta Szergejev.
A nagykövet súlyosnak minősítette a II. világháború utáni nemzetközi jogrend bomlását. Különösen veszélyesnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felmondta a nemzetközi stabilitás alapjául szolgáló megállapodásokat, a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló egyezményből pedig februárban kilép. Sorra fordít hátat a nemzetközi szervezeteknek, köztük az emberjogi és a klímavédelmi együttműködésnek.
„Az Egyesült Államok szabadkezet akar magának ahhoz, ahogy azt csináljon, amit akar. Ez ellen csak úgy lehet küzdeni, hogy ha mindenki egységesen fellép a nemzetközi stabilitás és az ENSZ védelmében” – mondta. Látván, hogy akaratukat mind nehezebben tudják keresztül vinni az ENSZ-ben, az USA és szövetségesei „házi szervezeteket” hoznak létre. Ilyen szervezetnek nevezte a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW). Többségük birtokában rendre olyan döntéseket hoznak, amelyek figyelmen kívül hagyják a tényeket. Pl. azt, hogy a szír hadsereg nem alkalmazott vegyi fegyvert a lakosság ellen.
„Sárlavinához” hasonlította a vezető nyugati sajtóorgánumok Oroszország ellen folytatott propaganda hadjáratát.
Oroszország olyan nemzetközi együttműködési keretekben igyekszik elejét venni a nemzetközi helyzet destabilizálódásának, mint amilyen a Húszak Csoportja (G20), a Független Államok Közössége, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát tömörítő BRICS és a Sanghaji kollektív biztonsági szervezet. Az ENSZ-en kívül a G20 az egyetlen olyan keret, amely lehetőséget kínál a világgazdaság vezető országainak megegyezésére, nemzetközi együttműködésére, az érdekek egyensúlyának megteremtésére – jelezte.
A Magyar Békekörben tartott előadást beszélgetés követte. Ennek keretében Balogh Artúr, az MSZP Roma Tagozatának elnöke köszönetet mondott Oroszországnak, hogy szülei 1945-ben életben maradhattak, mert a vörös hadsereg megszabadította őket a náciktól, és megakadályozta, hogy haláltáborba hurcolják őket. „Ma is kérdéses, mennyire tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat azok, akik aláírták a kisebbségek védelméről kötött megállapodásokat” – reagált a nagykövet.
Kepecs Ferenc újságíró azt kérdezte, beavatkozik-e Oroszország az azeri-örmény konfliktus kiéleződése esetén. Szergejev tudatta, hogy a konfilktus Hegyi-Karabahot érinti, Örményország ugyan tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, de nem kért segítséget, mert a konfliktus nem érinti a területét.
Az előadás napján Moszkvában – orosz jó szolgálattal – tűzszüneti megállapodást kötött az örmény és az azeri külügyminiszter.
Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség szír származású vezetője arra kérte Szergejevet, továbbítsa Moszkvába kérésüket, hogy Oroszország jobban segítsen a szíriai gazdasági élet helyreállításában, és ne kelljen úgy érezniük, mintha Oroszországnak csak a szíriai katonai támaszpontra volna szüksége.
Válaszában a nagykövet azt mondta, hogy „Oroszország nem varázsló”, tőle telhetően segít, de nemzetközileg igen nagy ellenállásba ütközik az újjáépítéshez nyújtott segítség, mert a Nyugat – nem titkoltan – nem hajlandó rá, amíg Aszad elnök marad hatalmon. „Amikor mi Aszad elnök felkérésére 2015-ben katonai segítséget nyújtottunk, Szíria területének 70 százalékát az Iszlám állam és az An-Nuszra terroristái uralták. Most a belső párbeszédet tartjuk a legfontosabbnak, a nemzeti megbékélést, az új alkotmány kidolgozását. Bízunk benne, hogy a szír kormány is mindent megtesz érte” – mondta.
Husain Shorsh, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség magyarországi képviselője emlékeztette a nagykövetet arra, hogy a kurdok három ezer életet áldoztak azért, hogy Szíria és Irak megszabaduljon az Iszlám Állam rémuralmától. Azt kérdezte, kíván-e Oroszország foglalkozni a kurd kérdéssel. Mire Szergejev igennel felelt, és azt mondta, hogy a kurd kérdés megoldása az orosz külpolitika részét képezi.
Kontra Ferenc nagykövet „nyilvánvaló csalásnak” nevezte Lukasenko fehérorosz elnök választási győzelmét, és azt kérdezte, hogy orosz részről nem tartják-e bűncselekménynek a választási csalást.
„A kérdés éppen az, hogy volt-e választási csalás” – hangzott a válasz. „A mi álláspontunk szerint bírósághoz kell fordulnia annak, aki ezt állítja, és törvényes keretek között kell jogorvoslást keresnie. Ami Belaruszban történik, nem felel meg az alkotmányos követelményeknek. Bizonyára nem volt hibátlan a választás előkészítése és lebonyolítása, de az ellenzék nem jogi keretek között keres megoldást, ez pedig igencsak emlékeztet a másutt végbement ún. színes forradalmakra” – tette hozzá. Belarusz népének magának kell rendeznie belső konfliktusát, minden külső beavatkozástól mentesen – szögezte le. Szergejev elismerte, hogy a fehéroroszországi helyzet aggodalomra ad okot, hiszen testvérnépről van szó, s a két országot államszövetség köti össze.
Hirschler Tamás, az Antifasiszta Liga elnöke, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 alelnöke az iránt érdeklődött, hogy miért keres kapcsolatot az orosz politikai vezetés a szélsőjobboldallal.
A nagykövet értésre adta, az a tény, hogy Putyin elnök a francia választások előtt fogadta Marie Lepent, nem jelenti, hogy változott volna az orosz politika. A Nemzeti Gyűlés Franciaország törvényes pártja. Ellentétben a fehérorosz Szvetlána Tyihanovszkajával, aki mögött ugyan nem áll semmiféle párt sem, mégis államfőnek kijáró tisztelettel vonultatták Berlinen keresztül a kancellári hivatalba. Szergejev nagykövet bírálta a kettős mérce politikáját.+++
Időközi országgyűlésiképviselő-választást tartanak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os számú választókerületében vasárnap, a tisztségért öten indulnak.
A választást azért írták ki a tiszaújvárosi székhelyű egyéni választókerületben, mert júliusban motorbalesetben elhunyt a térség 2018-ban megválasztott képviselője, Koncz Ferenc (Fidesz)
A posztért öt jelölt indul. A szavazólapokon – sorsolás alapján – a következő sorrendben szerepelnek a jelöltek: Biró László (Párbeszéd-MSZP-DK-Momentum-LMP), Váradi Gábor (független), Koncz Zsófia (Fidesz-KDNP), Sóváriné Bukta Erika (Demokrata Párt), Tóth Ádám (független).
A választókerületben mintegy 77 700-an jogosultak szavazásra, közülük 50-en átjelentkezéssel szavaznak, vagyis ők nem a lakóhelyükön, hanem a választókerület egy másik településén adhatják le voksukat. A választókerület 42 településén 110 szavazókört alakítottak ki.
Tizennégy választópolgár jelentkezett külképviseleti szavazásra, ők hét nagykövetségen, konzulátuson szavazhatnak. A külképviseleteken szavazók voksait tartalmazó urnákat hazaszállítják, és a kijelölt szavazókörben számolják majd össze, a vasárnap leadott szavazatok közé keverve.
Délelőtt 11 óráig a jogosultak 16,69 százaléka adta le voksát.
A 2018-as parlamenti választáson ebben a körzetben hasonló időpontban 27,81 százalékos volt a részvételi arány. (infostart)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Délelőtt 11 óráig a jogosultak 16,69 százaléka adta le voksát. A 2018-as parlamenti választáson ebben a körzetben hasonló időpontban 27,81 százalékos volt a részvételi arány.”
-Záróráig TALÁN EGYHARMAD összejön, hogy teljes legyen a hordakétharmad!
„Lesz olyan 2000-2500 cigány, akik elmennek szavazni, de sajnos nem rám”
„…Ezek szerint a Fidesznek vannak cigány támogatói. Bíró Lászlónak is vannak?
Biztos van egy-kettő. Az látszik, hogy a Koncz Zsófiát nagyobb cigány közösség támogatja, azt gondolom, elsősorban a polgármesterek felől érkező megfélemlítés miatt. Lesz is egy 2000-2500 cigány, akik el fognak menni és szavaznak. Sajnos nem rám, hanem Koncz Zsófiára…”
-Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? A vajdatábor STABIL! És elszánt!
Ragozhatnánk a történetet vég nélkül, csakhát nincs értelme!
Valamelyik este az egyik vajdasági kereskedelmi televízió politikai kibeszélős műsorában mondta fölvezetőjében a műsorvezető: „unjuk már nagyon ezt a ragálytémát, de hát mostanság ekörül forog az élet. Úgyhogy…”
Valóban megkerülhetetlen téma ez a Covid – ragály. Kiváltkép úgy, hogy Döbrögisztán népe KIZÁRÓLAG CSAK a koronavirus.gov.hu – nevű qrmányzati kabaréoldalon közzétett ragályadatok alapján értesülhet a fennálló helyzetről. A ma reggeli matiné szerint 2020 október 11 – én így állunk:
„1068 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 37 664 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 21 beteg – tizenheten közülük hetven év felettiek – így az elhunytak száma 954 főre emelkedett, 10 848-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 25 862 fő. Az aktív fertőzöttek 33%-a, az elhunytak 46%-a, a gyógyultak 32%-a budapesti. A kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatás alapján 1252 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 138-an vannak lélegeztetőgépen…”
Aki a röhögőizmait kívánja edzeni, annak őszintén ajánljuk a mellékelt linkre kattintást! De a dijadalhírekre vágyók is kedvüket lelhetik a műsor kínálatában.
A Nemmzetth Cila Nénnyje figyelmeztetett: ha valaki nehezen kap levegőt, az bajt jelez! Az consultaljon orvosával, mert az ragálygyanús.
(Ha pedig valaki nem kap levegőt bizonyíthatóan legalább öt perce, és ezt észlelik valakik, akkor az észlelők értesítsék a halottkémet!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A munkásosztály egységfrontja a fasizmus ellen –
Az egységfront és az ifjúság (idézet:Georgi Dimitrov – Egységfront, népfront, szocializmus)
A fasizmus támadása
és a Kommunista Internacionálé
feladatai a munkásosztály egységéért,
a fasizmus ellen folytatott harcban
Előadás a Kommunista Internacionálé VII. világkongresszusán
[1935. augusztus 2.]
Az egységfront és az ifjúság
Már rámutattam arra, elvtársak, milyen szerepet játszott a fasizmus győzelmében az ifjúságnak a fasiszta szervezetekbe történt bevonása. Ha az ifjúságról beszélünk, nyíltan ki kell jelentenünk: mi elhanyagoltuk azt a feladatunkat, hogy a dolgozó ifjúság tömegeit bevonjuk a tőke támadása, a fasizmus és a háború veszélye elleni harcba. Számos országban elhanyagoltuk ezt a feladatot. Lebecsültük az ifjúság óriási jelentőségét a fasizmus elleni harcban. Nem mindig vettük tekintetbe az ifjúság külön gazdasági, politikai és kulturális érdekeit. Nem fordítottunk kellő figyelmet az ifjúság forradalmi nevelésére sem.
Mindezt igen ügyesen kihasználta a fasizmus, amikor néhány országban, például Németországban, az ifjúság jelentékeny részét a proletariátus elleni útra térítette. Tekintetbe kell venni, hogy a fasizmus nemcsak militarista romantikával vonzza az ifjúságot. Vannak, akiknek enni ad, felöltözteti őket az osztagokban, másoknak munkát ad, továbbá úgynevezett kulturális intézményeket létesít az ifjúság számára, és ilyen módon igyekszik elhitetni az ifjúsággal, hogy tényleg élelmezni, ruházni, tanítani akarja, munkával akarja ellátni a dolgozó ifjúság tömegeit, és hogy erre képes is.
Kommunista ifjúsági szövetségeink sok kapitalista országban még mindig túlnyomórészt szektaszerű, a tömegektől elszakadt szervezetek. Legfőbb gyengeségük az, hogy még mindig a kommunista pártokat, azok munkájának formáit és módszereit igyekeznek lemásolni, elfelejtve azt, hogy a kommunista ifjúsági szövetség az ifjúságnak nem kommunista pártja. Nem eléggé veszik tekintetbe, hogy ennek a szervezetnek megvannak a maga különleges feladatai. A munka, a nevelés és a harc módszereit és formáit az ifjúsági szervezetekben az ifjúság tényleges színvonalának és szükségleteinek megfelelően kell megválasztani.
Kommunista fiataljaink a hősiesség felejthetetlen példáit mutatták a fasiszta erőszak és a burzsoá reakció elleni harcban. De még nem tudják eléggé konkrétan és kitartóan kivonni az ifjúság tömegeit az ellenséges befolyás alól. Ezt mutatja a még ma is tapasztalható vonakodás a fasiszta tömegszervezetekben végzendő munkától, a nem mindig helyes magatartás a szocialista és egyéb, nem kommunista fiatalokkal szemben.
Mindezért természetesen nagy felelősséggel tartoznak a kommunista pártok is, amelyeknek vezetniük és támogatniuk kell a kommunista ifjúsági szövetség munkáját. Hiszen az ifjúság problémája nemcsak a kommunista ifjúsági szövetség problémája. Ez az egész kommunista mozgalom problémája. Az ifjúságért folyó harcban a kommunista pártoknak és a kommunista ifjúsági szervezeteknek határozottan előre kell lépniük. Az ifjúság kommunista mozgalmának fő feladata a kapitalista országokban az, hogy bátran haladjanak az egységfront megvalósításának útján, a fiatal dolgozó nemzedék szervezésének és egyesítésének útján. Hogy milyen nagy befolyása van az ifjúság forradalmi mozgalmára már az első lépéseknek is ezen a téren, azt Franciaország és az Egyesült Államok példája mutatja az utóbbi időben. Csak hozzá kellett fogni ezekben az országokban az egységfront megvalósításához, és máris jelentékeny sikerek mutatkoztak. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó a nemzetközi egységfront terén a párizsi antifasiszta és háborúellenes bizottság sikeres kezdeményezése abból a célból, hogy megteremtsék az ifjúság valamennyi nem fasiszta szervezetének nemzetközi együttműködését.
Az ifjúság egységfrontmozgalmának ezek az utóbbi időben elért sikerei azt is mutatják, hogy az ifjúság egységfrontjának formáit nem lehet sablonszerűen alkalmazni, azok nem okvetlenül ugyanolyanok, mint a kommunista pártok gyakorlati munkájában. A kommunista ifjúsági szövetségeknek minden erővel arra kell törekedniük, hogy egyesítsék az ifjúság valamennyi nem fasiszta tömegszervezetének erejét. Arra kell törekedniük, hogy különböző jellegű általános szervezeteket alakítsanak, amelyeknek a célja: harc a fasizmus ellen, harc az ifjúság hallatlan jogfosztottsága és militarizálása ellen, harc az ifjú nemzedék gazdasági és kulturális jogaiért, harc ennek az ifjúságnak a megnyeréséért az antifasiszta front számára, bárhol legyen is: az üzemekben, a kényszermunkatáborokban, a munkaközvetítőkben, a kaszárnyákban és a flottában, az iskolákban vagy a különböző kulturális, sport- és egyéb szervezetekben.
Fejlesztve és erősítve a kommunista ifjúsági szövetséget, a mi kommunista fiataljainknak azért kell küzdeniük, hogy megteremtsék az osztályharc alapján álló kommunista és szocialista ifjúsági szövetségek antifasiszta egyesüléseit.
Az egységfront és a nők
A dolgozó nők – a munkásnők, a munka nélküli nők, a parasztasszonyok és a háziasszonyok körében végzendő munka terén, elvtársak, szintén tapasztalható volt a szervező munkának ugyanaz a lebecsülése, amit az ifjúság közti munkára vonatkozólag láttunk. Pedig ha az ifjúságot fosztja meg a fasizmus a legtöbbtől, úgy a nőt különösen könyörtelenül és cinikusan igázza le, mert a bizonytalanságtól sújtott anya, háziasszony, egyedülálló munkásnő legfájóbb érzéseivel spekulál. A fasizmus a jótevő szerepében lép fel, és nyomorúságos alamizsnát vet oda az éhező családnak. Ezzel akarja elfojtani azt a keserűséget, amelyet különösen a dolgozó nőknél vált ki a hallatlan rabság, amelyet számukra a fasizmus hoz. A fasizmus kikergeti a munkásnőket a termelésből. Erőszakkal falura küldi a szűkölködő leányokat, és arra kárhoztatja őket, hogy a kulák és a földesúr ingyencselédjei legyenek. Boldog családi tűzhelyet ígér a nőknek, és ugyanakkor, minden más kapitalista rendszernél inkább, a prostitúció útjára kergeti.
A kommunistáknak, s mindenekelőtt kommunista elvtársnőinknek meg kell érteniük, hogy a fasizmus és a háború elleni sikeres harc lehetetlen, ha ebbe a harcba nem vonjuk be a nők tömegeit. Ezt azonban egyedül agitációval nem lehet elérni. Meg kell találnunk a lehetőségét annak, hogy bármilyen konkrét helyzetben mozgósítani tudjuk a dolgozó nők tömegeit mindennapi érdekeikért és követeléseikért, hogy harcba vigyük őket a drágaság ellen, a munkabér emeléséért az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve alapján, a tömeges elbocsátások ellen, a nők egyenlőtlen helyzete és a nőkre súlyosodó fasiszta járom bármilyen formája ellen.
Amikor arra törekszünk, hogy a dolgozó nőket bevonjuk a forradalmi mozgalomba, nem kell félnünk attól, hogy ebből a célból ott, ahol erre szükség van, külön női szervezeteket is alakítsunk. Az az előítélet, hogy a kapitalista országokban a kommunista pártok vezetésével működő nőszervezeteket meg kell szüntetni, mégpedig a munkásmozgalomban megnyilvánuló „női szeparatizmus” elleni harc nevében – ez az előítélet gyakran nagy károkat okozott.
Meg kell találnunk a forradalmi, a szociáldemokrata és a progresszív háborúellenes és antifasiszta nőszervezetekkel való kapcsolat felvételére és a velük való közös harc céljából a legegyszerűbb, leghajlékonyabb harci formákat. Mindenáron el kell érnünk azt, hogy a munkásnők és a dolgozó asszonyok osztálytestvéreikkel vállvetve harcoljanak a munkásosztály egységfrontjának és az antifasiszta népfrontnak a soraiban.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 október 11.- vasárnap van. Az idei esztendő 285. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint ebből az évből még 81 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.Tehát ez az esztendő 366 napból áll!
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Brigitta, Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Október 11 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
„1374 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 36.596 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 20 beteg, így az elhunytak száma 933 főre emelkedett, 9683-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 25 980 fő. Az aktív fertőzöttek 33%-a, az elhunytak 47%-a, a gyógyultak 34%-a budapesti. A kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatás alapján 1174 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 110-en vannak lélegeztetőgépen…” – olvasható a ragálydijadaljelentésnek egyáltalán nem tekinthető mérleg a qrmányvetítölde – a koronavirus.gov.hu -mai matinéjának fölvezetőjében.
KÉT ÚJ RAGÁLYREKORDOT IS FÖLÁLLÍTOTT MA REGGELRE DÖBRÖGISZTÁN!
Soha ennyi új koronás megszállottunk még nem volt
Soha ilyen sokan még nem voltak lélegeztetőgépre kötve!
„Az ITM munkacsoport-vezetője: Azért nem nő az esetszám, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát
Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – mondja az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője.
„Az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy a megnövekedett esetszámmal nem tartott lépést a tesztelések száma, a pozitív tesztek aránya egyre nőtt. Ez azt jelenti, hogy
a naponta jelentett esetszámok már nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak”
– jelentette ki Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Oroszi Beatrix orvos-epidemiológussal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetőjével közösen volt a vendége.
Röst elmagyarázta: ha azonos tesztelési szám mellett emelkedik a napi pozitív esetek aránya, abból arra ugyan lehet következtetni, hogy egyre több a fertőzött, arra azonban nem, hogy mennyivel, a két dolog ugyanis nem áll egyértelmű kapcsolatban. Szemléltető példát is hozott: ha 8000, egy nap alatt elvégzett tesztnek 10 százaléka, azaz 800 pozitív lesz, annak alapján nem lehet megmondani, hogy még 2000 elvégzése esetén is ugyanolyan arányban találnának-e fertőzötteket. Ha az első 8 ezer mintavétel lefedi az összes nagyon valószínű esetet, lehetséges, hogy a következő 2 ezernek már egyike sem lesz pozitív. De akár az is előfordulhat, hogy éppen ugyanolyan vagy akár magasabb arányban lennének a pozitív esetek.
Oroszi erre reagálva elmondta: van az a téves feltételezés, amely szerint azért van több pozitív eset, mert több az elvégzett teszt. Ez csak akkor lenne igaz – magyarázta –, ha a pozitivitás aránya ennek megfelelően csökkenne.
„A probléma az, hogy ha úgy nő az esetszám a valóságban, hogy nem tudjuk detektálni a tesztekkel, akkor a tesztelés limitje, a felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni. Az adataink azt húzzák alá, hogy nem tudjuk a mostani tesztelési kapacitásunkkal az összes esetet detektálni, hanem csak ennek egy részét.
Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát.”
Emelkedést a mostani adatok már nem tudnak mutatni,
800-1200 között mozog a napi esetek száma, ennél több ez nem tud lenni, pontosan azért, mert nem tud több laboratóriumi vizsgálati eredmény képződni egy nap alatt.
Amit látunk a járványgörbén az az, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik.” Azaz minél inkább azt látjuk a járványgörbén, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora, annál inkább azt látjuk, hogy a kevésbé súlyos eseteket nem tudjuk már azonosítani, csak a legsúlyosabbakat.
„Ebből az eltolódásból sajnos az is következik, hogy a súlyos lefolyású esetek számának növekedését is látni fogjuk az elkövetkezendő napokban.”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Szergej Lavrov az orosz diplomácia vezetője tegnap délutánra Moszkvába „invitálta” Zohrab Mnatsakanyan örmény, és Jeyhun Bajramov azeri kollegákat.
Erről Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője számolt be Facebook – oldalán.
A több mint kilenc órán keresztül tartó háromoldalú tárgyalások eredményeként a felek megállapodtak abban, hogy október 10 – én, szombaton 12:00 – tól befejezik az ellenségeskedéseket Hegyi – Karabahban.
Mnatsakanyan örmény külügyminiszter a Moszkvában megkötött megállapodásokat követő fő feladatokként a humanitárius problémák megoldását, és a hegyi – karabahi tűzszünet mechanizmusainak megszilárdítását tartja.
Örményország külügyminisztere kiemelte Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint az EBESZ „Minszki -csoportja” többi országa vezeti társelnöki szerepét a karabahi konfliktus rendezésében.
„Szeretném hangsúlyozni Oroszország és az Orosz Föderáció elnökének szerepét. Személyes erőfeszítéseket tett, csakúgy mint mások” – mondta Mnatsakanyan. (Forrás: russian.rt.com)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Az elnöki köztársaság – A poroszországi „államcsíny” – 1 (idézet:Hitler hatalomra jutása – Székely Gábor)
A poroszországi „államcsíny”
A tavaszi elnökválasztásokat követően a birodalom 18 „szabadállamának” parlamentjében a nemzetiszocialisták – Bajorország kivételével – már mindenütt a legerősebb pártfrakciót mondhatták magukénak. S ez nem csupán helyi nemzetiszocialista kormányok alakításának lehetőségét jelentette, hanem azt, hogy a nácik az egyes államok kormányainak képviselőiből álló Birodalmi Tanácsban (Reichsrat) is többségre kerülhetnek. Az addig kormányzó koalíciók mindent elkövettek annak érdekében, hogy a választásokat követően is helyükön maradhassanak. Ennek számtalan módja volt, részben alkotmányban biztosítottak, részben pedig az államok és kormányaik viszonylagos önállóságából fakadóak. A különféle manőverek a legtöbb helyen sikerrel jártak. Csupán három államban kaparinthatták meg a nemzetiszocialisták a miniszterelnöki bársonyszéket. A náci párt történetének első miniszterelnökét, Alfred Freyberget május 21-én iktatták be Anhaltban, ahol a parlamenti mandátumok 41,6%-át szerezték meg. Az Oldenburgban és Mecklenburgban alakított kabinetek már abszolút többségre támaszkodhattak (az előbbiben 52,1, az utóbbiban 50,8% volt a nácik parlamenti képviseletének aránya).
A Birodalom központi és legnagyobb „szabadállamában”, a kezdetektől szociáldemokraták irányította Poroszországban is a nemzetiszocialisták szerezték a legtöbb szavazatot. Ez nem csupán azt jelentette, hogy az újonnan összeülő tartományi képviselőházban a korábbi 6 helyett 162 náci képviselő foglalhatott helyet, hanem azt is, hogy a szociáldemokrata-demokrata-centrum koalíció elveszítette korábban megingathatatlannak látszó többségét. A náci párt a mandátumok 38,3%-ával túlszárnyalta a szociáldemokraták és a kommunisták együttes eredményét is.
A szociáldemokrata Otto Braun vezette kormányzat részben az elnökválasztások eredményét, részben már az újabb választási gyűlések, propagandaakciók hatását felmérve számított a nácik előretörésére, s még idejekorán megtette a szükséges intézkedéseket. Az egyik utolsó kormányülésen elfogadott „ügyrendi” módosítás lehetővé tette, hogy a „kormány mindaddig hivatalban maradjon, amíg az új miniszterelnök a választás második fordulójában is abszolút többséget szerez”. Így a második fordulóban az alkotmányjogilag nem szentesített, de az addigi gyakorlatban megkövetelt relatív többség nem volt elegendő a nemzetiszocialista jelölt megválasztásához, s a kormány a helyén maradt. Azt azonban nem sikerült megakadályozni, hogy május 25-én, a nemzetiszocialista Karl Litzmann tábornok elnökletével – ő volt a képviselőház doyenje, ezért ő nyitotta meg az ülést – a náci párt adja Hans Kerrl személyében a parlament elnökét, majd június 22-én mind a kommunistákat, mind pedig a szociáldemokratákat kiszorítsák a parlament elnökségéből. Mindezzel azonban nem lehetett a mintegy 100 mandátumos kisebbségben lévő kormányt, Otto Braun veterán miniszterelnököt és mindenható belügyminiszterét, Carl Severinget elmozdítani. Legalábbis a weimari alkotmány demokratikus cikkelyei alapján nem.
A náci párt Hitler utasítására korántsem új, azonban a „nagypolitikában” eddig még nem alkalmazott módszerhez folyamodott: a közrend és az „állam biztonságának” megrendítésével ki akarta kényszeríteni az alkotmány 48. cikkelyének alkalmazását, a rendkívüli állapot bevezetését. Június 17-től, az SA és az SS tevékenységét betiltó rendeletet felfüggesztő intézkedés hatálybalépésének napjától a náci párt fegyveres osztagai – nemritkán a rendőrség támogatásával — támadást indítottak a szociáldemokrata és a kommunista párt gyűlései, pártházai és kiadói ellen. Tüzet nyitnak és több védőt megsebesítenek a szociáldemokrata párt központi lapja, a Vorwärts székházánál. Megtámadják a kommunisták szervezte Vörös Segély-gyűlést Berlin-Charlottenburgban. Véres összecsapásokra kerül sor a berlini egyetemeken. A szociáldemokraták fegyveres szervezete, a Birodalmi Lobogó és a kommunista Vörös Frontharcosok Szövetsége (Roter Frontkämpferbund) védekezik, s nem is eredménytelenül, de az utcák rendje felbomlik: bezúzott kirakatok, halottak és sebesültek jelzik a náci terrorkülönítmények útját. A barnaingesek azonban Poroszországban nem tudják elérni azt, amit a birodalom más államaiban, sőt a véres akciók hírére mind szervezettebb ellenállásba ütköznek. Így a munkások tízezreit mozgatták meg, és országos felháborodást váltottak ki az Altonában lezajlott események.
A Hamburg melletti kisvárosba július 17-én a náci párt mintegy 6000 hívét összpontosította Schleswig-Holsteinből és Hamburgból, és rendőri fedezettel, a korszakban ritkaságszámba menő páncélautók védelmében bevonultak Altona munkásnegyedébe. A munkáspártokat becsmérlő jelszavakat kiabáló, választási plakátokat tépkedő fasisztákat kemény öklök fogadták. Hamarosan lövések dördültek. Az összecsapásnak 17 halálos áldozata (tizenkét kommunista, egy szociáldemokrata, egy Birodalmi Lobogó-tag és három nemzetiszocialista) és hét sebesültje volt.
A náci akciók hozzájárultak ahhoz, hogy a poroszországi kormányzat elbizonytalanodjon, egysége – amely már korábban sem volt valami szilárd, hiszen a nemzetiszocialista parlamenti tisztségviselők (az elnök és az elnökségi tagok) megválasztását éppen a Centrumpárt „különutas” politikája tette lehetővé – tovább bomoljon. A kabinet több irányban kereste a kiutat. E kísérletek első szakaszában a lehetetlennel is megpróbálkozott: a birodalmi kormányt igyekezett rávenni a helyzet normalizálódását elősegítő intézkedésekre. Így június 26-án Severing belügyminiszter felajánlotta Wilhelm Freiherr von Gayl birodalmi belügyminiszternek, hogy „komoly nyugtalanság” esetén a központi kormány vegye át a porosz rendőrség irányítását. Az ajánlat feltűnést keltett, a birodalmi kormány azonban nem vállalta a megosztott felelősséget.
A birodalmi kormány jóindulatának megszerzését, vagy legalábbis az egyre feszültebbé váló kapcsolat enyhítését, s részben a koalíciós partnerek megnyugtatását szolgálták viszont a nagy feltűnést és visszatetszést keltett júliusi lapbetiltások. Maga a lapbetiltás a weimari köztársaság békésebb időszakaiban sem volt ritka, az elnöki kormányzat idején pedig szinte mindennapos esetnek számított. A közvélemény megdöbbenését az váltotta ki, hogy a szociáldemokrata párt központi orgánuma, a Vorwärts, a Centrumpárt lapja, a KölnischeVolkszeitung, majd a Birodalmi Lobogó lapja, a Reichsbanner jutott erre a sorsra, s a rendelet alatt a szociáldemokrata belügyminiszter, Severing neve szerepelt. Severing és a porosz kormány természetesen nem maga kezdeményezte a betiltásokat, „csupán” a birodalmi belügyminiszter rendeletét hagyta jóvá. Viszont korántsem tettek meg mindent a felülről jövő nyomással szemben, sőt elősegítették érvényre jutását. Amikor ugyanis a kommunista párt képviselői javaslatot nyújtottak be a betiltás felfüggesztésére, a szociáldemokrata párt és a centrum frakciója nem vett részt a szavazáson, s így a nemzetiszocialisták és a jobboldal 197 voksával a kommunisták javaslatát elutasították.
A jobboldali birodalmi kormánynak tett komoly engedmények ellenére a szociáldemokrata párt a birodalmi elnöknél, Hindenburgnál ellenakcióval is próbálkozott, mégpedig Papennel szemben érvelve. Táviratukban, amelyet a párt elnöke, Otto Wels és a parlamenti frakció vezetője, Rudolf Breitscheid írt alá, az „új kurzus” hathetes mérlegét megvonva megállapították az életfeltételek gyors rosszabbodását, az egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzetet, és, ami a birodalmi elnököt különösen érzékenyen érintette, az államhatalom tekintélyének csökkenését és a birodalom egységének bomlását. „Mindez azoknak a rendszeres kedvezményeknek a következménye, amelyekben az alkotmányellenes erők részesülnek, amíg az alkotmányhoz hű kormányzatoknak a rend és a nyugalom helyreállítására tett erőfeszítéseit a birodalmi kormány intézkedései keresztezik. A jelenlegi kurzus folytatása beláthatatlan veszélyekkel jár a birodalom és a nép számára.”
Több hasonló intézkedés és dokumentum jelezte, hogy a porosz kormány és a szociáldemokrata párt jól érzékelte a veszély nagyságát, s elhárítása érdekében hajlandó volt a további alkura, korábbi „eltökélt ellenzéki” álláspontjának feladására. De más irányban is tapogatózott. Így például az SA-ra és az SS-re vonatkozó tilalom feloldását követően, a terrorhullám kibontakozásakor Braun miniszterelnök a többi „szabadállam” kormányához fordult azzal a javaslattal, hogy területükön továbbra is tartsák érvényben a náci osztagok betiltását. (A törekvés nem járt sikerrel, mert a megállapodás utáni napon, június 27-én Hindenburg aláírásával újabb szükségrendelet látott napvilágot, amely csonkította a helyi jogokat, amennyiben a helyi hatóságokat csak „a közbiztonság közvetlen veszélyeztetése” esetére hatalmazta fel tiltó rendeletek kibocsátására, akkor is csak „meghatározott körzetekben és egyes esetekre korlátozva”.)
Lényegesen nem változott a poroszországi szociáldemokrata vezetés politikája akkor sem, amikor július 16-án „megbízható forrásból” értesült arról, hogy Papen miniszterelnök még a választások előtt további intézkedésekre készül ellenük. A pártelnökség, meghallgatva Severing tájékoztatóját, arra az álláspontra helyezkedett, hogy „bármi következzen is, az alkotmányos jogi alapokról [a párt] nem térhet le”. Pedig volt más elképzelés is. A porosz kormány képviselői a délnémet tartományi kormányok miniszterelnökeivel tanácskozva zárt körben felvetettek egy olyan megoldást, hogy amennyiben a birodalmi kormány erőszakkal vagy kényszerrel kívánja eltávolítani helyéről a poroszországi koalíciót, s az állam élére birodalmi biztost nevezne ki, úgy „a porosz kormány rendkívüli állapotot rendelne el, a Reichsbannert kiegészítő rendőri alakulatnak nyilvánítaná és felfegyverezné, Hindenburgot diszkréten semlegesítené, a birodalmi kormányt és az NSDAP vezető klikkjét pedig letartóztatná. A birodalom kormányzását átmenetileg az öt legnagyobb állam miniszterelnökeiből létrehozott direktórium venné át.” E tervhez megnyerték a porosz államtanács elnökét, a centrumpárti Konrad Adenauert is.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
