Az Európai Parlamentben ismét elhangzott, hogy már január 1-jétől vizsgálni fogják a gyanús eseteket. A parlamenti állásfoglalás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az alapvető jogok „rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére”.
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta azt a rendeletet, amely az uniós források védelmét szolgálja a jogállamiságot torzító kormányok visszaéléseivel szemben. Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelésével kapcsolatban bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Ugyanakkor az Európai Unió garantálja, hogy a számlát nem a végső kedvezményezettek állják.
“A jogállamiság jogszabály január elsejétől életbe lép, innentől kezdve minden jogsértés ide tartozik, a Bizottság pedig késlekedés nélkül fel fog lépni” – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke azon a vitán, amelyet az Európai Parlamentben tartottak a múlt heti uniós csúcstalálkozó eredményeiről. Az elnök hozzátette, hogy a testület iránymutatásokat fogad majd el, amelyek szintén nem változtatják meg a jogszabályt, csak megmutatják, hogyan kell alkalmazni a rendelkezéseket.
“Bármilyen eset merüljön fel, azonnal kezelni fogjuk”
– jelentette ki Von der Leyen.
A soros elnökséget ellátó német kormány nevében Michael Roth államtitkár arról beszélt, hogy majd az Európai Bíróság megmondja, hogy a jogállamisági jogszabály összefér-e az uniós szerződésekkel. Reményét fejezte ki, hogy az ítélet talán majd egy jelet ad azoknak is, akik ezzel a témával kapcsolatban a szerződések megszegését vetik fel, és ha ez megtörténik, “akkor talán nem leszünk megosztottak”.
“A liberális demokráciák védenek meg az igazságtalanság, a terrorizmus és az egészségügyi válsághelyzetek ellen”
– szögezte le Roth államtitkár.
Az Európai Néppárt nevében Manfred Weber arról beszélt, hogy a Bizottságnak az első naptól kezdve készen kell állni a jogállamisági mechanizmus alkalmazására, innentől kezdve azonban az Európai Parlamentnek ebben nem lesz szerepe. Ez egy független eljárás, amit az Európai Bizottságnak pártatlanul, a tényekre támaszkodva kell lefolytatnia – tette hozzá.
Az EP szélsőjobboldali frakciója, a Identitás és Demokrácia nem támogatta a javaslatot. Marco Zanni frakcióvezető szerint mivel az EU-t a tagállamok hordják a hátukon, az egyhangúság az egyetlen mód, ahogy döntést kellene hozni. Ezzel szemben a zöldek részéről Ska Keller azt mondta, hogy Magyarország és Lengyelország túszul akarták ejteni a helyreállítási programot, ezeknek az országoknak a vezetői sem az állampolgárok, sem a közös Európa érdekeit nem szolgálják.
A néppárti Petri Sarvamaa úgy vélte, hogy nagyon nagy győzelem a jogállamisági mechanizmus elfogadása minden európai polgár számára. Hiszen két és fél éve, amikor ez először szóba került, sokan úgy gondolták, hogy ez soha nem fog megszületni.
Terry Reintke, német zöldpárti képviselő úgy fogalmazott, hogy
“minél hangosabban kiabál a magyar kormány, hogy győzött, annál inkább megpróbálják eltussolni a tényeket. Orbán Viktor ezt már nem leplezheti a kirohanásaival.”
Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő azonban arra hívta fel a többi politikus figyelmét, hogy ne gondolják, hogy ettől a helyzettől Orbán meghátrál és tiszteletben tartja majd az európai értékeket. Arra kérte a parlamentet, hogy amikor bírósági szakaszba kerül az ügy, akkor kérjék a sürgősségi eljárást, hogy minél hamarabb egyértelmű legyen a helyzet.
Cseh Katalin, a Momentum képviselője arról beszélt, hogy januártól már nem lehet kifogása az Európai Uniónak, amikor arról van szó, hogy fel kell lépni a magyarországi korrupció ellen.
“Most már megvannak az eszközeink, amit használni is fogunk, ez az üzenete az állásfoglalásunknak”
– jelentette ki Cseh Katalin. Az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok – például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége – rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére.
A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egy külön részben példákkal egyértelműsítsék az elképzelhető jogsértéseket. A példák között többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét érő fenyegetés, az önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának hiánya és a jogorvoslat korlátozása szerepel.
Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalásban a képviselők emlékeztették az Európai Bizottságot, hogy számos jogi eszközük van arra, hogy a Bizottság tiszteletben tartsa a Szerződésben foglalt kötelezettségét. Ezzel arra utaltak, hogy ha az eljárások megindítását halogatná a testület, akkor erre törvényes kereteken belül rá tudják kényszeríteni. (HVG)
Bal-Rad komm: Ezerrel pörög a brüsszeli jogi „csűrcsavar – gépezete”, hogy a végén mindegyik fél tömött zsebbel, teli pofával ordítozhassa: GYŐZTÜNK!
Persze olyan nincs, hogy mindenki győztes legyen! Mert ahol van nyertes, ott van vesztes is!
Aligha merész kijelentés a részünkről: A PÓRMAGYAROK MILLIÓI A VESZTESEK!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
