…birtokvédelmi ügyben a pénzhatalom arroganciája ellen

Már másodfokon is megállapításra került, hogy nem birtoksértő bankfiókban véleményt nyilvánítani.

  

Történt, hogy dr. Tóth Tibor tanácsa a Fővárosi Törvényszéken két ügyben is kimondta, hogy nem birtoksértő, ha valaki egy bankfiókban demonstrál, (véleményt nyilvánít, tüntet).

A jogerős ítélet szerint az sem birtoksértő, hogy ha valaki úgy nyilvánít véleményt, hogy véleményét tartalmazó plakátot tart maga előtt.

Az sem birtoksértő, ha valaki lefényképezi (lefilmezi) a véleménynyilvánítókat.

A Tanács szerint – és a Sárgapólósok szerint is – az sem birtoksértő, ha valaki annak ellenére is folytatja a véleménynyilvánítását, hogy a bankfiók vezetője és-vagy biztonsági szolgálata felszólította, hogy hagyja el a bankfiókot. Ez utóbbi igazán érdekes és kiemelést igénylő része az ítéletnek.

Korábban egy ítéletben ugyan ezen Tanács, és másik két ítéletben másik két Tanács is – leegyszerűsítve – úgy foglalt állást, hogy már azzal birtoksértést követtünk el, hogy a felszólításra nem hagytuk el a bankfiókot.

Mind az emberi, mind a bírói nagyságot jól példázza az utóbbi két, – most elemzett – történelmi jelentőségű ítélet. A korábbi döntésüket követően született AB határozat és egyéb döntések, valamint a felmerülő alkotmányossági, alapjogi kérdések nyomán ezen ítéleteket hozó Tanács tagjai hajlandóak voltak megváltoztatni álláspontjukat.

A mostani ítéletekben – három korábban született elsőfokú ítélethez hasonlóan – egyértelműen és határozottan felszínre került, hogy az egymással konkuráló alapvető jogok egymás kárára történő korlátozása esetén figyelemmel kell lenni a szükségesség és arányosság elvére.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága visszakerült a helyére. Arra a magas polcra, ahol egy demokratikus elveket magának valló, vagy erre törekvő társadalomban lennie kell.

 Az első ítéletnek van olyan része, ahol a Törvényszék megállapította bizonyos magatartásokra vonatkozóan, hogy azok birtoksértők. Ezekkel nem értünk egyet, lentebb részletezem, hogy miért.

A két ügy, amelyben most a döntések születtek:

–          52.Pf.632.879/2019. számú. Elsőfokon 16.P.53.350/2017. számon futott. Ez az az ügy, ahol 2017. február 2. napján az otp Nyugati téri fiókjában nyilvánítottunk véleményt. Sátrat állítottunk, tortát ettünk, véleményeket tartottunk fel, plakátokat ragasztottunk, és megszólítottuk az időközben betérő dr. Darák Pétert a Kúria elnökét. Kifejeztük felé a SeVizás ügyekkel kapcsolatos véleményünket. Többen fényképezték, videózták a véleménynyilvánítást. Itt elsőfokon megállapította a bíróság a birtoksértést.

–          52.Pf.633.524/2019. számú. Elsőfokon 2.P.23.402/2017. számon futott. Ez az az ügy, ahol 2016. április 21. napján az otp Margit kőrúti fiókjában véleményt nyilvánítottunk. Véleményeket tartottunk, többen fényképezték, videózták a véleménynyilvánítókat. Néhányan ügyintézéshez kísértük egyik társunkat. Itt történt, hogy a Sárgapólósok tevékenysége miatt létrehozott feketeruhás verőemberekből álló otp különítmény tagjai, miután megérkeztek a bankfiókba, dulakodást provokáltak a véleménynyilvánítókkal és ügyet intéző Sárgapólósokkal. Eközben Uhrin Imrét nekilökték egy üvegfalnak, ami darabokra tört. Ebben az ügyben elsőfokon is elutasította a Bíróság a birtokvédelmi keresetet. Ezt a szintén történelmi jelentőségű ítéletet korábban már részletesen elemeztük.

Az ítéletek a bejegyzés képei között érhetők el, ahol a perbeli esemény fotóit is megtalálhatók. https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/3691289947563590?__tn__=-R

Érdekes fejlemény az ügyekben, hogy míg eredetileg az elsőszámú uzsorás ügyvédei minden birtokperben egyenként 500 000 Ft + Áfa perköltséget, plusz az illetékek összegét kívánták érvényesíteni, az ítéletek szerint nekik került pénzbe ez az agresszív és fölényeskedő kalandjuk a Sárgapólósokkal. Az összes birtokperben uzsorásék 12 500 000 Ft-ot akartak kaszálni. Most jó esély van arra, hogy összesen akár milliós nagyságrendű összeget fizessenek ki azért, mert elvtelenül és aránytalanul akarták korlátozni mások alapvető jogait.

Mielőtt részletesebben rátérek az ítéletek elemzésére, kiemelem az egyik legfontosabb mondanivalójukat.

„Az AB határozat indokolása (21.bekezdés) rámutatott, hogy az Alaptörvény a tulajdonjogot mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti alapjogi védelemben, és hogy az alapjogként védett tulajdonhoz való jog tartalmát a mindenkori közjogi és (alkotmányos) magánjogi korlátokkal együtt kell érteni, az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme pedig mindig konkrét. A 24. bekezdésben azonban azt is kiemelte, hogy a tulajdonhoz való jog feltétel nélküli preferálása az Alaptörvényből le nem vezethető hierarchiát hozna létre a gyülekezéshez való alapjog és a tulajdonhoz való jog között, ami a tulajdonhoz való joggal konkuráló másik alapjog aránytalan korlátozásához vezetne.”

Mostantól nem hiheti azt egyetlen oligarcha, banktulajdonos, vagy bármilyen hatalmasság sem, hogy a gazdagsága vagy a befolyása miatt mások alapvető jogait aránytalanul korlátozhatja a saját jogai érvényesülése érdekében.

Nagy áttörést jelent a korábbi másodfokú és több, eddigi elsőfokú döntés tekintetében az alábbi megállapítás:

„Emellett ugyanakkor figyelembe kellett venni a gyülekezési és a véleménynyilvánítási jog, mint alkotmányos alapjogok gyakorlására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is, mivel a lefolytatott bizonyítás alapján tényként megállapíthatóan az alperesek a perbeli időpontban a felperesi bankfiókban e jogaikat kívánták gyakorolni, és mivel ezen alapjogok gyakorlása adott esetben a felperest a bankfiók tekintetében megillető tulajdonhoz való jog, mint ugyancsak alkotmányos alapjog korlátozásával járt, nem volt mellőzhető ezen alapjogok ütköztetése sem.”

A mostani ítéletek és a korábban az otp keresetét elutasító elsőfokú ítéletek is bizonyítják, hogy jól gondoltuk, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába beletartozik, hogy adott esetben a vélemény kinyilvánítása akár zavarhat is másokat, és arányosan, a szükséges mértékben akár korlátozhat másokat alapvető jogaik gyakorlásában.

Mi magunk a bankfiókokban történő véleménynyilvánítások megvalósítása közben, magunk vetettük alá önmagunkat ezen arányos és szükségszerű korlátozásnak azzal, hogy nem lehetetlenítettük el a bank működését, szabadon hagytuk a bejáratot, és az ügyfelek kiszolgálását sem akadályoztuk.

A Törvényszék kiemelte az egyik birtokvédelmi ügyünkben született AB határozatból azt a fontos jogelvet, amit minden bíróságnak szem előtt kell tartania, amikor véleménynyilvánítással érintett ügyben kell döntenie:

„Hangsúlyozta, hogy a magánfelek közötti viták esetében az eljáró bíróságnak a konkuráló alapjogi pozíciók kíméletes kiegyenlítésére kell törekednie, és figyelembe kell venni, hogy egyik alapjog lényeges tartalma sem korlátozható; valamely alapvető jog korlátozhatósága tekintetében az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése tartalmaz irányadó rendelkezéseket („feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával” korlátozható). A határozat rögzítette, hogy a békés gyülekezéshez való jog magában foglalja a magánterületen való gyülekezés jogát is, és a gyülekezéshez való jog a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető, magántulajdonban lévő területen tartott, békés jellegű, közügyet érintő nyilvános rendezvényeket is védelemben részesíti (18. bekezdés).”

Az ítéletekből kiderül, hogy az otp alaptalanul ismételgette azt, hogy az érintett események idejében a hozzájárulása kellett volna ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsunk a bankfiókokban:

„…nem megalapozott, ezt a véleményét sem maga az AB határozat, sem más konkrét jogszabályi rendelkezés nem támasztja alá, nincs olyan rendelkezés, amelyből erre lehetne következtetni (a perbeli esetben még irányadó Gytv. ilyen rendelkezést nem tartalmaz). Ugyanakkor az új Gytv. 1.§ (2) bekezdésében írtak, és az annak kapcsán az Alkotmánybíróság által elfoglalt álláspont a bankfiókokat érintő gyűlések szervezése kapcsán a jövőben (az új Gytv. hatályba lépését követően) tartandó gyűlések esetében irányadó, kötelező érvényű, a gyűlések szervezése esetén a bankfiók tulajdonosa (használója) kifejezett hozzájárulásának a beszerzése nem mellőzhető…”

A fenti, ítéleti idézetből is látszik, hogy igazunk volt abban, hogy a jövőben is kizárólag ahhoz kell a bankok engedélye, ha valaki az új Gytv. szerinti gyűlést akar szervezni a bankfiókokba. Ami nem tartozik bele a gyűlés fogalmába, annak sem a megtartásához, sem a szervezéséhez nem kell engedély. És ha itt tovább megyünk, akkor azt is le tudjuk vezetni, hogy ha egy esemény beletartozik ugyan a gyűlés fogalmába, de azt nem szervezi senki, akkor szintén nem kell engedély. Ide tartozik tipikusan például az az eset, amikor több embernek ugyan az jut eszébe egy időben. Mondjuk, hogy bemennek egy bankfiókba véleményt nyilvánítani. Ha erre senki nem hívott másokat, vagy ehhez nem csatlakozhat bárki szabadon, akkor az már nem is tartozik a gyűlés körébe.

És itt visszakerülünk az ősidőkhöz, amikor még az otp sem birtokvédelmi eljárásokat indított ellenünk, hanem gyülekezési joggal visszaélés és garázdaság miatt jelentett fel sorozatosan. A fentebb felvázolt eset alapvetően szintén nem birtokvédelem körében vizsgálandó, hanem gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése körében.

Észre kellen már vennie az uzsorásnak, a többi bankárnak, és a társadalom kifosztásában közreműködő politikusoknak, hogy a Sárgapólósok legbátrabb tagjait nem lehet megállítani erőszakkal, vagy joggal visszaéléssel. Egy módon vethetünk véget a sorozatos véleménynyilvánításoknak: mindenki számára elfogadható és teljesíthető módon megoldjuk a SeVizás ügyet.

Azt gondolom, hogy az ítéletek összegzése magáért beszél. Remélhetőleg örökre elrendezi a magánterületen megvalósított véleménynyilvánítások jogi megítélést.

„A fent írtakra figyelemmel a perbeli esetben önmagában a felperesi (tulajdonosi) hozzájárulás hiánya miatt az alperesi demonstráció (az annak keretében tanúsított valamennyi alperesi magatartás) nem minősül jogellenesnek, biroksértőnek, még akkor sem, ha a felperes alkalmazottai kifejezetten felszólították alpereseket a gyűlés abbahagyására, és az ingatlan elhagyására, amelynek alperesek nem tettek eleget. Kiemeli a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban, hogy az Alaptörvény a magánterületen tartott békés véleménynyilvánítást (is) védelemben részesíti, és a másodfokú bíróság álláspontja szerint a konkrét, birtokvédelmi igényt érvényesítő kereseti kérelem elbírálása során a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog körében tanúsított magatartások jellemzője alapján lehetett és kellett állást foglalni abban, hogy alperesek birtoksértést ténylegesen megvalósítottak-e, amiről kizárólag akkor lehet szó, ha a gyülekezés és a véleménynyilvánítás (amelyek egyébként csak mások jogainak aránytalan sérelme nélkül lennének gyakorolhatóak) a felperest az ingatlana békés birtokolásában szükségtelenül, aránytalanul zavarta (alapjogi értelemben: a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlása a tulajdonhoz fűződő alapjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozta). Ebből az is következik, hogy amennyiben a békés véleménynyilvánítás, az azon belül tanúsított alperesi magatartások nem minősíthetőek a felperest az ingatlana birtoklásában szükségtelenül zavarónak, azokat a felperes alappal nem tilthatja meg, mert ez a hivatkozott alapjog aránytalan korlátozását jelentené, és e magatartásokkal szemben – amelyek a fent írtak miatt nem jogalap nélküliek – a felperest birtokvédelem nem illeti meg. Bár a felperes Házirendje szerint a demonstráció önmagában Házirendbe ütköző magatartás, azonban a Házirend nem jogszabály, és ha ezen demonstráció csendes, békés és nem akadályozza, zavarja a bankfiók működését, az ügyintézést, akkor nem valósít meg birtokháborító magatartást, és a bíróságnak minden esetben a konkrét eset összes körülményének vizsgálata alapján kell döntenie arról, hogy a felperes által birtokháborítónak minősített magatartások ténylegesen birtokháborítást valósítanak-e meg.”

Az ítélet fontos megállapítása volt, hogy ha nem lehet kimondani, hogy birtoksértő volt valamely magatartás, akkor attól nem is lehet eltiltani valakit.

„Konkrét birtoksértés megállapítása hiányában viszont – általánosságban – az alperesek valamely, felperes által birtoksértőnek megjelölt magatartástól nem tilthatóak el.”

 A fentiek alapján úgy gondolom, hogy alappal állítjuk, hogy hatalmas győzelem, hogy már másodfokon is sikerült visszavernünk az elsőszámú uzsorás véleménynyilvánítás szabadságával szemben indított támadását.

Igazából egyetlen megoldandó feladat van már csak előttünk. Az új Gytv. azon rendelkezésének megsemmisítése, ami a tulajdonos és használó engedélyéhez köti a gyűlés szervezését egy közforgalom számára megnyitott magánterületen.

Minden bizonnyal a törvény ezen részének megalkotása összefüggésbe hozható a Sárgapólósok azon rendszeres tevékenységével, hogy bankfiókokban, bírósági épületekben, rendőrségi épületekben, fideszirodákban, csoportosan véleményt nyilvánítottak, tüntettek, gyülekeztek már 2013-óta.

Nehéz elképzelni, hogy bármelyik fent írt intézmény is előzetes kérés esetén hozzájárult volna, vagy a jövőben hozzájárulna ilyen rendezvény tartásához.

Így jelen állás szerint jogszerűen marad az olyan véleménynyilvánítás a közforgalom számára megnyitott magánterületeken, amik nem tartoznak az új Gytv. hatálya alá.

Mint fent is utaltunk rá, és az ítéletek is többször említik, a birtokvédelmi ügyekben született egy AB határozat a Zalaegerszegi Járásbíróság bírája, Dr. Tahin Szabolcs kezdeményezésére. Örülünk, hogy nem csak nekünk tűnt fel, az új Gytv. 1. § 2. bekezdésének ellentmondása. Mármint, hogy a szolgáltatók sietnének az alapvető jogok érvényre jutását segíteni, és hozzájárulnának ahhoz, hogy a tevékenységükkel kapcsolatban tüntetést szervezzünk a közforgalom számára megnyitott magánterületükön. Sajnos azt látjuk, hogy általában mindent megtesznek azért, hogy a vélemény ne tudjon megjelenni.

Az AB megvédte a az új Gytv.-t. Megelégedett azzal, hogy elvileg van lehetőség gyűlést szervezni magánterületre. Az nem zavarta, hogy gyakorlatilag lehetetlen.

Jelen perekben – csakúgy, mint az összes folyamatban lévő perben – indítványoztuk, hogy a Gytv. ezen rendelkezését vizsgáltassuk meg EU szinten.

Ezt az indítványt az ítéleteket hozó törvényszéki Tanács elutasította. Jelen perekre nézve az indoklás érthető. Hiszen előzetes döntéshozatali eljárás nélkül is eldönthető volt az alkotmányos normák figyelembevételével és a régi Gytv. hatálya okán a perbeli események tekintetében jelen per.

Természetesen a többi ügyben továbbra is fenntartjuk az indítványunkat, és ezeken kívül is keressük a lehetőségét annak, hogy hogyan lehet az AB döntése ellenére is megváltoztatni ezt, a demokratikus alapelvek szempontjából nagyon félresikerült Gytv. rendelkezést.

Van három tétel, amiben nem értünk egyet a Nyugati téri ügyben hozott ítélettel.

A sátor állítást, plakát ragasztást, és Dr. Darák Péter megszólítását birtoksértőnek ítélte a Törvényszék.

Mi is a problémánk ezekkel?

Sátor állítás.

Az összes birtokvédelmi ügyben két esetben történt sátor állítás. (Más magánterületeken történt tüntetések kapcsán volt még több eset, de csak az otp hisztizett miatta)

Mindkét esetben úgy került felállításra a sátor, hogy az nem akadályozta az ügyfelek és ügyintézők mozgását. A perbeli esetben két oszlop közé került, a Flórián téri esetben viszont olyan nagy az ügyféltér, hogy ott senkinek nem volt útban. Utóbbiban még meg is jegyezték ügyfelek, hogy nagyon tetszik nekik ez a díszlet.

A sátor egy visszatérő jelkép a tüntetéseink során. A bankok által és a bankok tevékenysége által kilakoltatott emberek lakhatási nehézségeire hívta fel a figyelmet. Tény, hogy kissé szokatlan motívum. Akár provokatívnak is tekinthető. Minden bizonnyal a szükségesség és arányosság tekintetében a határon helyezkedik el. Mi úgy gondoljuk, hogy nem léptük át vele a véleménynyilvánítás határát. Nem akadályoztuk fizikailag a bank működését. Legfeljebb nem tetszett nekik.

Plakát ragasztás.

A tényállásból is látszik, hogy a plakátok könnyen eltávolítható módon, ragasztószalaggal kerültek kiragasztásra. Ezek legfeljebb a véleménynyilvánítás idején, vagy más esetben a következő napi nyitásig voltak láthatók.

Arányosság tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a bankok által alkalmazott reklámok félrevezetéseit semmi nem ellensúlyozza. Mindaddig így volt ez, amíg a SeVizás megoldás érdekében felszólalók nem kezdtek ország szerte véleményeket elhelyezni a bankok által használt felületeken.

Azt is érdemes látni, hogy a bankok tevékenysége, különösen a felelőtlen hitelezése, sok embert, és sok családot tett tönkre. A köreinkben is ismert olyan család, ahol a család valamely tagja a bankkölcsöne miatt lett öngyilkos. Több embert ismerünk, akinek az egészségromlása vezethető vissza a teljesíthetetlen kölcsönszerződésből fakadó stresszre, többletmunkára, a megemelt törlesztőrészletek miatti elszegényedésből fakadó egészségtelen életvitelre. Sokan veszítették el vagyonukat, korábbi lakásukat is azért, mert a reklámok hatására szerződést kötöttek pénzintézetekkel.

A pénzintézeteket nem kötelezi törvény – mint a cigaretta gyártókat – hogy ezekre a veszélyekre felhívják a figyelmet. Ezt az űrt hivatottak betölteni azok a vélemények, amik kiragasztásra kerülnek. Szintén az arányosság tekintetében érdemes figyelembe venni, hogy ezek rongálás nélkül eltávolíthatók, kárt nem okoznak, a normális banki működést nem akadályozzák. Nem normális, vagyis a megtévesztő banki működésre viszont korlátozó hatással van.

A véleménynyilvánítás ezen módjának korlátozása tekintetében meg kell kérdeznünk, hogy vajon jogos érdeke-e a pénzintézeteknek, hogy megtéveszthessék az ügyfeleiket. És jogos érdeke-e a pénzintézeteknek, hogy a megtévesztésre felhívó véleményeket ne lehessen megjeleníteni?

Ha azt a kérdést tesszük fel az ítéleti indoklás nyomán, hogy pótolhatja-e az eltávolítható módon kihelyezett véleményt a kézben tartott, vagy pultokra ragasztás nélkül elhelyezett plakát, akkor azt kell mondjuk, hogy nem.

A kiragasztott plakát jobban látható, egyenrangú helyre kerül a bankok megtévesztő reklámjaival.

Dr. Darák Péter megszólítása

Fontos leszögezni, hogy Dr. Darák Pétert nem otp ügyintézése miatt szólítottuk meg. És nem is otp ügyfél minőségében.

Az irányába megfogalmazott vélemény kizárólag Kúria elnöki tevékenysége okán került kifejezésre.

Azt is érdemes látni, hogy Dr. Darák Péter nem sérelmezte a véleménynyilvánítást. Valamint a fiókvezető helyettes felajánlott számára egy külön helyiséget, ahol elintézheti az ügyét.

Álláspontunk szerint ebben a tekintetben nem az otp-nek, hanem kizárólag Dr. Darák Péternek lehetett volna bármilyen sérelme. De Neki nem volt. Ez kiderült az ügybe csatolt rendőrségi vallomásából is.

Még sorolhatnánk az érveket, hogy miért nem léphette át a szükségesség és arányosság határát Dr. Darák Péter felé tanúsított véleménynyilvánítás. Mivel Ő nem lett meghallgatva az ügyben, és úgysem fellebbeznénk az ítélet ellen, – még ha lehetne sem – így nincs értelme tovább elemezni ezt az ítéleti részt.

Már csak azért sem, mert a plakát ragasztással és sátor állítással ellentétben ez a fajta véleménynyilvánítási elem a többi folyamatban lévő ügyben már nem fog előkerülni.

Viszont plakát ragasztással és sátor állítással még fogunk találkozni. Bízunk benne, hogy a többi ügyben már a fenti érvelést is helyénvalónak fogják ítélni az eljáró bírók, és elutasítják ezeket a birtokvédelmi kereseti részeket is. Mint ahogyan korábbi elsőfokú ítéletekben már volt rájuk példa.

Zárásként érdemes még megjegyezni, hogy korábban minden ügyben előterjesztettük az első számú uzsorás és bankja felé azon egyezségi ajánlatunkat, hogy akár fel is hagyunk a bankokon belüli véleménynyilvánításokkal, ha leállítják a végrehajtásokat, vagy előre meghatározott keretek között nyilvánítunk véleményt, ha megszüntetik a pereket.

Ha mindenki számára teljesíthető, és elfogadható módon megoldódik a SeVizás ügy, akkor természetesen semmi értelme nem lesz a továbbiakban folytatnunk a bankok elleni fellépést.

Esetleg még én személyesen (PL) azt látom egy következő iránynak, hogy elérjük, hogy a banki reklámokat is a cigaretta reklámokhoz hasonlóan korlátozzák és hasonló figyelemfelhívásokkal kelljen a termékeket ellátni, mint amiket látunk a cigisdobozokon. Például kilakoltatott családokról, vagy bankhitel miatt öngyilkos emberek sírjairól készített képek.

Az uzsorás a birtokperekben mindent akart magának, de semmit nem akart adni. Csak azokkal szemben állt el a perektől, akik vállalták, hogy soha többet nem nyilvánítanak véleményt a bankjával, és üzleti tevékenységével szemben sem fizikailag, sem az interneten.

Most lehet, hogy mindent bukik. Hisszük, hogy ha a károsultak sokkal többen, valóban és önállóan elkezdenek cselekedni, oly módon véleményt nyilvánítani, hogy a vélemény biztosan eljusson a címzettekhez, akkor nagyon hamar ezt a társadalmi problémát is megoldhatjuk.

Legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!

NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!

HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!

Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!

Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!

HAjrá!

! O1G !

 Sárgapólósok büntetései, eljárási költségei.

2018-ban eddig – leginkább a birtokvédelmi perekből adódóan – további 2 000 000 Ft-tal nőttek az eljárási költségeink.

Így az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.

Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 400 000 Ft jött össze.

És természetesen vannak a működési költségek is.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.

Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.

Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. vagy amennyit tudsz.

Fontos, hogy biztass erre másokat is.

A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.

B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000

Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla

Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás

Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000

Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.

Részletek a büntetéseinkről az alábbi hivatkozáson érhetők el: https://www.facebook.com/notes/nem-adom-a-h%C3%A1zamat/val%C3%B3ban-a-s%C3%A1rgap%C3%B3l%C3%B3sokkal-vagy-van-r%C3%A1-n%C3%A9gysz%C3%A1z-forintod-hogy-ki-tudj%C3%A1k-fizetni-a/2256767784349154/?hc_location=ufia/2256767784349154/?hc_location=ufi

#Sárgapóló #Nemadomaházamat #O1G #Ellenállás #SeViza #deviza

Tisztelettel: Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802