https://www.facebook.com/rawrr.2012/videos/2214949705253463/

A fenti videot elnézve  és hallgatva…- MIT LEHET ERRE MONDANI? Maga a stílus ugyan messze meghaladja még a balrad.ru ingerenciáját is, de…- tudjuk ezt be a haragnak!

De azért balrad.ru adminként Molnár F. Árpádtól megkérdezném: emlékszel még a kőbányai fogdában hozzám intézett kérdésedre? Amikor ráböktél a Kádár – címerre a pólómon, és kissé gúnyosan megkérdezted: mit szerettek ezen az emberek?

ROSSZ HALLGATNI, DE MEG KELL HALLANI!

Figyelmen kívül hagyni nem szabad!

Kövér döbbenetes világa…és átlátszó szándéka

Többször érzékelhetően döbbent csenddel fogadta Sándor Zsuzsa volt bírónő Kövér László egyes, a bírói függetlenség témájában a minap elhangzott mondatait. Az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben mondott beszédet.

Egy szakértőt kértünk arra, hogy értelmezze a helyenként feltünést keltő, sarkos, de nem igazán érthető mondatokat.

Sándor Zsuzsa nem csak elméletben ismeri a jogot, bíróként a jog alkalmazásában is több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Íme a kövéri gondolatok értelmezése.

„… mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik.

Sándor Zsuzsa: Ha egy szóval kell ezt értelmeznem, akkor azt mondanám, hogy marhaság. A francia felvilágosodás óta szét kell választani a hatalmi ágakat; az államhatalom a parlament, a végrehajtó hatalom a kormány, a bírói hatalom pedig az, aminek mindkettőtől függetlennek kell lennie. Kövér több száz éve idejétmúlt megközelítése ostoba. Persze az kétségtelen, hogy a célja egyértelmű: a Fidesz hatalmának az érdekeit szolgálva be akarja darálni az utolsó viszonylag szabad láncszemet, a bíróságot. Ennek számos jele volt már eddig is, de az új, hogy most elkezdtek mellé gyártani egy – egyébként elfogadhatatlan – ideológiát. Mert eddig is mindent elkövettek annak érdekében, hogy a bíróságok ne legyenek függetlenek, de nem fogalmazták még így meg. A közigazgatási bíróságok felállításában például egyértelműen testet ölt a szándék – annak már a legfőbb főnöke is a kormány – ellenőrizhetetlen hatalommal felruházott – tagja, a szaktárca helyezi oda a bírákat, mégpedig zömmel hivatalnokokat a közigazgatásból, akik nem igazán a függetlenségükről ismertek, hiszen nem is úgy szocializálódtak, nekik eddig az volt a feladatuk, hogy utasításokat hajtsanak végre. Kövér ezzel a megfogalmazással elért egy mélypontot – bár, ki tudja, nincs-e még lejjebb.

„A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik.”

Sándor Zsuzsa: Az államtól természetesen nem független a bírói hatalom, csak az államhatalomtól. Természetesenaz állam része, az állam is hozza létre, de egy demokratikus országban az államhatalom csak annyiban befolyásolja az igazságszolgáltatást, hogy meghozza a törvényeket, de ezen túl a bíróságok teljesen függetlenek. A bírói döntésekbe, a bíróság belső ügyeibe a parlament nem szólhat bele. Ezt jelenti a hatalmi ágak szétválasztása. Ami pedig a mondat második felét, az igazság szolgálatát illeti: hangzatos a megfogalmazás, de nem igaz! A bíróság ugyanis a jogot szolgálja, s ha jók a törvények és függetlenek a bíróságok, akkor optimális esetben a jogszolgáltatás egybeesik, de legalábbis közel került egymáshoz az igazságszolgáltatással. De a bírónak nem dolga, hogy valamifajta szubjektív igazságot szolgáltasson, hanem az, hogy a törvényeket alkalmazza.

Jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályoztuk pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. „Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket.”

Sándor Zsuzsa: ez annyiban nem hülyeség, hogy a rendszerváltásig a bíró felállt és ítéletet hirdetett a Népköztársaság nevében; a rendszerváltás után (egészen az ország köztársasági formáját elvető, az országot Magyarországként aposztrofáló) Alaptörvény hatályba lépéséig a Köztársaság nevében. Utána azonban zűrzavar támadt, nem tudtuk, kinek a nevében hirdetünk ítéletet, tehát valóban ki lehetne találni, hogy a bíró kinek, minek a nevében hirdeti ki az ítéletet – például a bíróság vagy az ország nevében. De az agyrém, amit Kövér most akar – egyszerűen nevetséges, hogy a 21. században egy magyar bíróság a Szent Koronára hivatkozzon. Ez olyan anakronisztikus, hogy nem lehet jelzőkkel illetni! Ezzel az erővel visszamehetünk az ősrégi „szemet szemért, fogat fogért” gyakorlathoz, s levághatjuk a tolvajok kezét.

A törvényeknek van értéktartalmuk, amely végső soron a lelkiismeretben gyökeredzik, és ettől sem a jog alkotója, sem a jog alkalmazója nem vonatkoztathat el. „Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?”

Sándor Zsuzsa: Ez már olyan mértékű blődség, amit nem is tudok értelmezni. A törvény az törvény, van egy szövege és egy értelmezése (ez utóbbit általában a bírói gyakorlat dolgozza ki), de hogy kinek, milyen a lelkiismerete, s az hogyan tükröződik az ítéletben? Ezt csak egyetlen aspektus mentén lehet értelmezni: amikor a bíró ítéletet hoz, akkor szem előtt kell tartania a törvényt, a bizonyítékokat és a saját lelkiismeretét. Ami pedig azt illeti, hogy kinek, minek az oldalára állnak: egy bírónak semmilyen oldalra nem kell, sőt, nem is szabad állnia! Döntenie kell, mégpedig – ezt nem árt hangsúlyozni –a törvény, a bizonyítékok, a tárgyaláson szerzett tapasztalatai és saját lelkiismerete alapján! A legnagyobb baj, ha a bíró bármilyen oldalra ál. A bíró középen ül és eszerint ítélkezik. Ha a törvény jó, a tisztességes bíró jó ítéletet fog hozni, ha rossz a törvény, akkor rosszat, vagy keresi az utat a törvény megváltoztatására, például az Alkotmánybírósághoz fordul.

És a ráadás:

Az MTI tudósításában olvashatunk arról is, hogy a fórum előtt sajtótájékoztatót tartott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki a többi között azt is mondta, hogy „a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik”.

Sándor Zsuzsa: Személy szerint úgy gondolom, hogy a bíróság maga már nem független. A bíróság, a Handó Tünde vezette hivatallal az élén már nem tud független lenni. De Hál’ Istennek a bírók között vannak szép számmal függetlenek, olyanok, akik nem állnak sem jobbra, sem balra, egyszerűen csak tisztességesen teszik a dolgukat.                                           (hirklikk)

Bal-Rad komm: „…a bírók között vannak szép számmal függetlenek…”

– Csak éppen alig mutatóba akad közöttük bátor, gerinces EMBER!

Egy ilyen kövéri SZÁNDÉKISMERTETŐ után ugyanis testületileg kellene fölállniuk, és azt mondani: KI AZ UTCÁRA MAGYAROK, ÉS TAKARÍTSUK EL EZT A MOCSKOS RENDSZERT! MINDEN TARTOZÉKÁVAL EGYÜTT!

Az (i)GAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MAGA IS A RENDSZER RÉSZE, SŐT EGYIK TARTÓPILLÉRE!

Azt látjuk – érezzük, hogy ez egy bűnös rendszer! Előbb – utóbb bukni fog! BUKNIA KELL!

Kövér latrinafőnök SZÁNDÉKISMERTETŐJE pedig vindifikálja a NÉP JOGÁT, hogy eltakarításuk után egy az általánosan elfogadott IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSTÓL ELTÉRŐ, IDŐLEGES NÉPBÍRÓSÁGOT hozzon létre, amely ítélkezni fog VALAMENNYI HAZAÁRULÓ ügyében! A NÉP NEVÉBEN!

Kövér kiengedte a szellemet a palackból! Egy szava sem lehet ha ott áll majd a vádlottak padján a NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT!