Válasz M. Rafail elvtársnak
(Leningrád. Területi Szakszervezeti Tanács)
Másolat: Kirov elvtársnak, a SzK(h)P területi bizottsági titkárának
Rafail elvtárs!
Idő hiányában röviden válaszolok:
1) A Központi Bizottság folyó évi márciusi fellépése, mely a kolhozmozgalomban tapasztalt túlkapások ellen irányult, és a breszti időszak vagy az új gazdasági politika bevezetésének időszaka között nincs és nem is lehet semmiféle hasonlatosság. Akkor fordulat történt a politikában. Most, 1930 márciusában, nem volt semmilyen fordulat a politikában. Ráncbaszedtük a fékevesztett elvtársakat — ez volt az egész. Tehát a hasonlatosságra, ha nem is teljes hasonlatosságra épített valamennyi megfontolása elesik.
2) Kolhozmozgalmi politikánkban (azzal kapcsolatban, hogy a középparasztság tömegei a kolhozok felé fordultak) csakugyan történt fordulat, de nem 1930 márciusában, hanem 1929 második felében. Ezt a politikai fordulatot már pártunk XV. kongresszusán megkezdtük (lásd „A falusi munkáról” szóló határozatot).
Ez a fordulat, mint már mondottam, 1929 végén tisztán gyakorlati jelleget öltött. Önnek tudnia kell, hogy a Központi Bizottság 1930 január 5-i határozatában szabatosan megfogalmazta az új politikát és megállapította a kolhozmozgalom ütemét a Szovjetunió különböző vidékei számára. A tények azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság e határozata minden pontjában teljesen bevált.
Elmaradt-e a Központi Bizottság a mozgalom mögött? Azt hiszem, hogy amennyiben elméleti előrelátásról és megfelelő politikai útmutatás kidolgozásáról van szó, a Központi Bizottság a legcsekélyebb mértékben sem maradt el a mozgalom mögött.
Elmaradtak-e a párt jelentős osztagai és a Központi Bizottság egyes tagjai gyakorlati politikájukban? Kétségtelenül elmaradtak. Ellenkező esetben sem a pártban, sem magában a Központi Bizottságban nem folyt volna harc a vezérvonalért és az elhajlások ellen.
3) Lehetséges-e, hogy egy kormányzó párt rögtön megragadja az életben végbemenő új folyamatokat és gyakorlati politikájában azonnal visszatükrözze azokat? Azt hiszem, ez lehetetlen. Lehetetlen, mivel először jelentkeznek a tények, ezt követi a tények tükröződése a párt legfejlettebb elemeinek tudatában, és csak ez után következik el az a pillanat, amikor a párttagok tömegei is felismerik az új folyamatokat. Emlékezzék Hegelre: „Minerva baglya csak éjjel repül ki.” Más szóval: a tudat valamennyire elmarad a tényéktől.
Ebben a tekintetben az a különbség az 1929 második felében bekövetkezett politikai fordulat és a breszti béke és az új gazdasági politika bevezetése idején történt fordulatok között, hogy a párt 1929 második felében gyorsabban ismerte fel az objektív valóságban végbemenő új folyamatokat, mint a breszti béke és az új gazdasági politika bevezetése idején bekövetkezett fordulatok alkalmával. Ennek az a magyarázata, hogy a párt a közben eltelt évek alatt tökéletesebbé vált és káderei éberebbek lettek.
Kommunista üdvözlettel
I. Sztálin
1930. május 31.
Először t kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.
(idézet: – Sztálin Művei 12. kötet – című könyvből)
SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!










