„A térség más országaiban jól-rosszul, de működnek a nyugatias berendezkedés intézményei, nálunk, a jogállami díszletekkel ékes pusztában látványosan összeomlott a rendszer. A helyén tenyésző furcsa képződményre vannak megnevezéseink (posztkommunista maffiaállam, hibrid rezsim, kívülről korlátozott hibrid rezsim, fasisztoid mutáció), Magyar Bálint maffiaállam-elméletének köszönhetően pedig pontosan le is tudjuk írni, hogyan működik az, amiben élünk.
Arra viszont alig terjed ki a figyelem, hogy egyáltalán miért születhetett meg. Az erre vonatkozó közkeletű magyarázatok irritálóan szegényesek, és jobbára kimerülnek a magyar társadalom keleties értékszerkezetére hivatkozásban, unalomig ismert Ady- vagy Márai-idézetek citálásában, rosszabb esetben a Metternichnek tulajdonított megjegyzéssel alátámasztva: nincs mit tenni, Ázsia a Landstrasse után kezdődik.”
Csakhogy édes hazánk az elmúlt években zsarnokibbá, korruptabbá és szolgalelkűbbé vált annál, hogy az a Tárki értékkutatásából levezethető lenne. Nem a magyar értékkészletnek tudható be, hogy a legfontosabb joguralmi-civilizációs index, a kormány hatalmának ellenőrzöttsége (értsd: a végrehajtó hatalom tetszése szerint cselekszik-e, avagy van neki ebben korlátokat állító intézmény és törvény) tekintetében globálisan is a sereghajtók közé, a vizsgált 126 országból a 103. helyre süllyedtünk. Emlékeztetőül: az értéktérképen velünk szomszédos országok – Románia (36.!), Ukrajna (90.), Bulgária (91.) és Moldova (99.) – mindegyike elég kemény hely, de a World Justice Project elemzése szerint a végrehajtó hatalom fejének egyikben sincs Orbánéhoz fogható mértékű hatalma.
És ahogy az értékkutatásokból, úgy a magyar társadalomfejlődésből sem következik az a jogállami pokol és az abból kitenyésző önkény, úrhatnámság és jobbágyi alázat, ami most van. Óvakodjunk attól, hogy a történelem bekövetkezett fordulatait elkerülhetetlennek tartsuk csupán azért, mert bekövetkeztek – intette megfontoltságra olvasóit az egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodó, Szűcs Jenő, kinek Bibót rekonstruáló ismert gondolatmenete szerint a keleties és nyugatias elemeket egyaránt kitermelő magyar fejlődésből a „nagyobb szabadság” és a „nagyobb szolgaság” irányába is vezethet út. (24.hu)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: “…Magyar Bálint maffiaállam-elméletének…”
– Hát igen! Ennek az elméletnek mindössze egyetlen baja van! Az, hogy kidolgozója maga is tevékeny részese volt a gyakorlatba ültetésnek!
Olyan latoregyed ne állítson föl maffiaállam – elméleteket, aki elnöke volt a leghitványabb – legkártékonyabb politikai gonosztevők gyülekezetének, az SzDSz – nek! Amelyben MEGHATÁROZÓ POZÍCIÓT tölthetett be a Soros – főqrátor Vásárhelyi, és az ő fiacskája, aki a pártigazgatóskodás után Dunaújvárosi Vasmű “illetékeseként” egyengette öreg Döbrögi kőbányája termékének beszállítói útját. Nem kis mértékben megalapozva a könnyű zsákmányszerzés olthatatlan vágyát!
De folytathatnánk hosszan a dicstelen bűnbanda ámokfutásának részletezését, aminek a vége az lett, hogy a magyar nép beleunva a mértéktelen rablásba, Döbrögi mindent ígérő karjaiba vetette magát!
Innentől kezdve igaz csak a maffiaállam – elmélet! A dolog viszont csak a história előzményeivel együtt kerek!
Persze a MAGYAR SORSTRAGÉDIA okai kissé korábbra is datálhatók. Egészen a rendszerváltásként említendő rémtettig! Magyar Bálint és cimborái abban is nyakig benne voltak!
Óriási tragédiája a MAGYARSÁGNAK, hogy “EZEK” MÉG MINDIG ÉSZOSZTÓ SZEREPBEN TETSZELEGHETNEK!
„…a MAGYAR SORSTRAGÉDIA okai kissé korábbra is datálhatók.” Nos, ez nagyon igaz. De, hogy meddig kell visszamenni az időben az már erősen vitatható. Néhány politológus, szociológus szerint a mai néplélek eredője a Kádár korban keresendő. Lehet benne valami, a befelé forduló, ön érdekérvényesítő hajlamhoz bizonyára köze van ötvenhat bukásának, az azt követő megtorlásnak, a másképpen gondolkodók elüldözésének és a Kádár-éra kétfrontos harcának. A szolidaritás hiánya, a közélet iránti közömbösség, a rang, a tekintély alázatos tiszteletének gyökere ugyanakkor még távolabb keresendő. Valószínűleg a megértés origója Trianonban található; az ország ekkor elvesztette a relatíve iparosodott-polgárosodott Felvidéket, valamint a sajátos magyar kultúra és protestáns értékvilág fellegvárát, Erdélyt. Ami maradt az a katolicizmus dominálta, rendpárti Pannónia és a csendőr pofonokkal szocializált Hunnia. A determinisztikus diktátum máig hat és a hatalmon lévők tudatosan rájátszanak ezen adottságra, gátolva a citoyen értékrend megerősödését, fenntartva és segítve az úrhatnámság világát.