Tudomány, hit, isten

Az emberiség számára nem az a fontos, hogy teremtett-e a világ vagy mindig is létezett. Ha az isten valami a semmiből valamikor megteremtette a világ anyagát és a működéséhez szükséges törvényeket, akkor ez pont úgy működik, mintha a természet mindig is létezett volna és ehhez nem is kell az isten. A világ anyaga és a működéséhez szükséges törvényei valamikor a végtelen időben és térben egyszer csak lettek és vannak, vagy mindig is voltak. Az isten sehol nem fordul elő semmilyen felfedezett természeti törvényekben, istenről semmilyen ismeret nincs, sehol nincs nyoma, semmilyen tulajdonsága nem ismert, nem bizonyított istenről semmi. Az isten csak spekuláció, a természet, pedig amiben élünk az a valóság, amit felismerünk és alkalmazzuk törvényszerűségeit. Ockham borotvája alapján, minek bonyolítani istennel világnézetünket, működik az isten nélkül is. Az istent is teremteni kell a teremtés elmélet szerint, ez így ellentmondás és bonyolultabb is, mert egy nem bizonyítható plusz kerül a képbe.

Ockham borotvája filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. – Wikipédia

A kitalált virtuális istent, ha valóságosnak tartják és hisznek benne, pont úgy működik, mintha tényleg létezne, de mivel csak kitalált valami, az erkölcseit a múltban is a primitív, a természet törvényeit nem ismerő emberek alkották. A képzelt isten világa a hívők agyában valóságosnak tűnik, a valóságos világ mellé helyezik. Az istenben hívők ezzel a képzelt valamivel beszélgetnek, mintha előttük állna az isten, teljesen valóságosként kezelik, akár le is írhatják ezt a képzelt világot és így mások agyába is beköltözhet ez az agyszülemény. Gyakorlati tapasztalat, bizonyíték nem szükséges, elég a képzelt világban való hit, ami akár az elmebaj betölti a hívő lelkét. Így a hívők agyában kétféle világ létezik, egy valóságos tapasztalt és egy kitalált virtuális világ. Ez a virtuális világ nagyon is a valóságból meríti összetevőit, mert más nem is lehetséges csak a valóságról szerzett tapasztalat és az istenhívők által az ismeretlen jelenségek spekulatív magyarázata.

A világ teremtésében hívők lelkivilága az embertelenséget hordozza magában, mert bizonyíték nélkül hisznek és elfogadják a felsőbbrendűt, amit az isten testesít meg. Az isten, mint a leg felsőbbrendű lény a jobboldaliság mintája, uralkodj embertársadon, ha tudsz. Így az istenhit a legembertelenebb megkülönböztetésre, urakra és szolgákra, felsőbb és alacsonyabb rendűekre, élősködőkre és kifosztottakra osztja az emberiséget, ami elvezet a fasizmushoz. A társadalmilag ösztönös gazdasági-társadalmi politikai forma megosztott emberiséget alakít ki, ami a vallásokra támaszkodik és fordítva, a vallások is támogatják elveikkel ellentétben az egyenlőtlenséget. Az egyenlőséget is hirdető vallások ezen nem változtathatnak, mert alapvetően az emberek léte határozza meg a tudatukat és ezáltal cselekedeteiket is vezérli, így az egyenlőség hirdetése megtévesztő illúzió lehet csupán az egyenlőtlenségre alapuló világban.

A világmindenségnek és a társadalom törvényeinek megállapítása csak a tudományos módszerrel lehetséges, vagyis megállapítani a természet és a társadalom törvényszerűségeit, nem a hit dolga. Ha a kiindulópontja a megismerésnek az istenben való hit, akkor ez nem a valóságos alapja a világ megismerésének. A vallások a primitív fejlettségű emberiség idején keletkeztek, ez nagyon rányomja bélyegét a minőségére, tele van ellentmondásokkal, butaságokkal, ami persze még nem bizonyíték isten létére vagy nemlétére. A vallások alapelveinek gondolatvilágát a távoli kor társadalmi formája hatja át, nem tud igazán változni, a kor emberségesebb nézeteihez alakulni, mert az alapja a spekuláció, tudományos vizsgálat nélkül. Ha mostani korok okos és művelt elméjében az isten virtuális világa is megtalálható, akkor ez vezérli a valóságos világ megismerését is. Mivel istenről valódi tudományos vagy tapasztati ténnyel nem rendelkezik senki és nem is rendelkezhet, nagyon valódinak tűnő isten képet is kitalálhatnak, megtévesztve embertársaikat a világról a tudomány eddig még hiányos ismereteire támaszkodva. A tudományra alapuló megismerés egyre távolabbra tolja istent, de a hívők isten bizonyítékainak keresése közben előbbre is mozdítja a kihívásaival az ismeretek megszerzését, de ez csak tudományos alapon a valóság megismerésével lehetséges.

Azonban a kitalált, így virtuális, csak az emberi agyakban létező istenre egy világnézetet alkotni és hozzá szervezetett felépíteni, nagyon furcsa kettős tudatú embertípusokat teremt. Mivel a mai korlátlan hatalommal rendelkező kapitalista világgazdaság és az istenhit egymást erősíti, így a világ népei nem tudnak megszabadulni a kettős tudatuktól, ami torz világnézet az agyakban, a valóságtól eltérő irányban való haladást okoz, aminek a vége a szakadék. A részeg is azt hiszi, hogy tud megbízhatóan vezetni, de ez időnként nem jön be, baj lesz belőle. Meg kell szabadulni a kitalált világ beteges képzetétől és csak a valóságot elfogadni.

Mert a hívő akár tudós vagy tudatlan mindenütt isten nyomát keresi, és sok még az ismeretlen, ami mögött elbújhat az isten, a kis rejtőzködő, talán szégyelli, hogy ilyen embertelen világot alkotott. A világ természetének megismerése, az ismeretlen homályt egyre távolabb viszi, de mögötte megint ott keresik a hívők az istent. Az ember nehezen tudja elfogadni a helyét ebben a számára kilátástalan világban és a hívő menekül a kitalált virtuálisba, jó neki.

A régi korokban és manapság is a vallás érdekes módon, buzgón támogatta a gazdagodó kizsákmányoló embereket, akár a szegény papjai és hívei segítségével is. Nem ítélik el a hívők az emberiség mérhetetlen megosztottságát és nem tesznek ellene igazából semmit, csak imádkoznak a semmibe. Maradnak az általuk is támogatott megosztott emberiséget megvalósító gazdasági-politika formák. Sajnos a vallások a szélsőséges fasiszta gazdasági-politikai formákat is támogatják vagy elnézik.

A legnagyobb bűne az istenben hívőnek a felsőbbrendűségben való hite, azaz hogy alapvetően jobboldali beállítottságú lelkületű emberek. Az isten előtti egyenlőséget, hipp-hopp felülírja jobboldaliságuk, bár valóban vannak olyanok akik istenhittel nézik a világot és nem látják, hogy a hitük törvényszerűen egyenlőtlenségre, így embertelenségre vezet.

Miért van szüksége a hívő embernek arra, hogy istent a természet fölé helyezze?
A felsőbbrendűség alapvetően az ember állati ragadozó természetére jellemző. Amelyik állat megeszi a másikat az uralkodik azok felett akiket megesz. Az ember a tudományos ismereteink szerint az állatvilágból származik, és teljesen mindegy ki mit hisz ez ügyben, a tények a fontosak, mert a valóságra alapoznak nem a hitre. Az olyan társadalmakban ahol az egyik embernek gazdaságilag uralkodnia kell a másik felett, a felsőbbrendűség alapvetően megjelenik, ami nem érdeke a többségnek, az emberiségnek. A felsőbbrendűvé vált embercsoport érdekeit a többiek, az emberiség rovására érvényesíti. Az istennek az ember világától külön helyezése az igazi minta felsőbbrendűség. Ezt nagyon is kihasználják az uralkodni vágyok az emberiség ellen, a minta szerint különválnak, más világban élnek, uralkodnak. A mai világ ilyen formában nem is működhetne stabilan, ha nem használná fel az uralkodó osztály a felsőbbrendűben való hitet, ez szükséges a nép szolgaságban tartására és kizsákmányolására.

Miért van szüksége a hívő embernek istenre?
Mert az ember gyáva szembenézni a valósággal és szükségét látja egy nálánál bölcsebb virtuális jóságos lényt kitalálni, aki nem hagyja elveszni, akiben bízhat, aki megmondja milyen erkölcsök a helyesek. Az ember keresi az okokat a világ keletkezéséről, de ismeretei hiányosak. A mintát a magyarázatokra a saját körülményeiből, valóságos tapasztalataiból veszi, de a világ keletkezéséről nem lehet semmilyen tapasztalat, így az ember formájú istent képzel el szuper tulajdonságokkal. A hit szerint az isten saját formájára teremtette az embert, de a valóságban ez fordítva van, az ember magáról formálta meg az agyában az istent. Istenről csak spekulatív alapon és nem közvetlenül van elképzelése a hívőnek, de neki ez éppen elegendő, fertőzött kettőstudatú agyának erre van szüksége, menekülni a valóságtól egy másik, akár egy kitalált világba.

Miért érdeke a hívő embernek, hogy az istent maga érdekei fölé helyezze?
A felsőbbrendűséghez szükséges remek minta az isten, ezért az emberiségnek tudomány segítségével harcolnia kell a valóságos világnézetért, a kitalálttal szembe. Az emberiség története erre sok példát mutat. A haladás hívei mindenkor előbbre vitték az emberiséget a valóság megismerésében és ez támadás volt az istenhit ellen. A felsőbbrendűvé vált emberek érdeke, hogy az alacsonyabb rendűek ezt elfogadják, de az alacsonyabb rendű hívők fertőzött agya nélkül ez nem megvalósítható. A hívők agyában a kitalált világot is a valóságos fölé kell rendelni. Így uralkodik a valóságos világ felett a kitalált világ a felsőbbrendűek érdekében, az alsóbbrendűek lelki elsorvasztásával.

Vajon a természet törvényei bizonyíték isten létére.
A természet törvényei nagyon jól megvannak istenhit nélkül is. De ha az isten teremtette volna a világot, akkor sem az ő imádata lenne a legfontosabb az emberiségnek, hanem az ember, amit az istenhívők alárendelnek az istennek. Ez embertelen. Tehát az istenhit is embertelen, még akkor is, ha a bölcs hívők istenre utaló nyomokat látnak némelyik felfedezett természeti törvényben. Lehet, hogy ha létezik az isten, akkor ő is embertelen? Ezt nagyon jól mutatja az „isten által teremtett” embertelen világ. Lehet hogy összetévesztik a hívők istent az ördöggel, a gonosszal? Az istenben hívők elfogadják vagy beletörődnek az embertelen szolgákra és urakra megosztott élősködők világát, de embert barátjáról ismerni meg, istent, pedig híveiről. Lehet, hogy az isten is kizsákmányoló élősködő, mint a kapitalisták? Mert az isten a kapitalistákat, a dolgozókon élősködőket támogatja és fordítva, a kapitalisták felhasználják istent az élősködésre.

Az istenhívők istenkereső tudományos magyarázatai a hitből erednek?
Igen! Az istenhívőnek a hit vezeti gondolataikat, a kitalált virtuális isten törvényei szerint. De ez a hit is a valóságból indul ki, ezért az istenhit nagyon is valóságos világ tükröződése az agyban. Ezért nehéz ellene harcolni, de mégis csak eltávolodik a valóságtól egy kitalált világba. A mai felsőbbrendűségen alapuló világ rányomja bélyegét az emberiség hitvilágára és ezért a túlnyomó többség a virtuális istenhit valamelyik változatát tartja valóságosnak.

Tudományos hit
A természet törvényeinek általános érvénye az ismert világra csak hit, de a gyakorlatban jól bevált. Ez óriási különbség a tudományos és a spekulatívan kitalált hit között. Ha a kitalált valóságot a gyakorlatban nem lehet semmire használni és semmi sem bizonyítja, akkor az csak szélhámosság, a becsapást elősegítő szemfényvesztés. Ez igazából csak a szemfényvesztőknek kedvez, de az emberiségnek nem.

Alternatív teremtés hit
A természet törvényei az időtlen idők óta működnek, nincs kezdete sem vége. Alapvetően materialista módon, vagyis csak az anyag létezik és minden formája, megjelenése állandóan változik, de csak az a forma válik tartóssá, amelyik az adott körülményekben erre alkalmas. Ez az élővilágban felfedezett evolúciós elmélethez hasonlóan a természet egészére érvényes. Az adott körülményekben felfedezett természeti törvények a világ bármely részében ugyanúgy érvényesek, de ez csak hit. Nem lehet minden atomot megvizsgálni, de adott körülményekben a világ bármely részén ugyanazok a törvények szerint létezik, változik.

Az idők végtelenében kifejlődhetett egy nagyon magas intelligenciájú valami istenszerű, ami akár galaxisokat vagy akár a mi világegyetemünket a többiek között manipulálhatja. De az alapvető természeti törvények rá is érvényesek, ezt ő sem lépheti át. Az általa felismert természeti törvények használatával képes akár a Nagy-bumm előidézésére, vagy a DNS megalkotására is. Ez a valami persze nem természetfeletti, csak a mi világegyetemünkön kívülálló szuper képességekkel rendelkező valami.

A teremtés isteni eredetét valók hitének is változnia kell
Az evolúció és a fejlődés nem mond ellent a tudományos ismeretekkel szerzett tudásnak, akár a teremtő valami teremtése alapján, akár mindig is volt és lesz természetnek a híve az ember. A tévúton járás elvezethet a szakadék szélére és könnyen baj lehet. A gyakorlat és az elmélet egymást kiegészítve, állandóan vizsgálva, ellenőrizve, dialektikusan a jelenségeket összegségében és összefüggéseiben, történetében vizsgálva, a tényekre alapozva ez a legjobb út a bajok a szakadék elkerülésére. Az emberiségnek az isteni hit alapján történő alacsonyabb és felsőbbrendűre való megosztottsága nagy veszély a fennmaradására, ezen változtatni kell, mert ha van „jóisten” ezt biztosan nem akarhatja. Vagy mégis? Lehet, hogy a felsőbbrendűvé vált istenhívőket az ördög szállta meg? Egy felsőbbrendű teremtő isten a megalázó alacsonyabb rendűséget nem tűrheti el, mert az embertelen. A „jóisten” nem lehet embertelen, mert ez pusztítja az emberiséget. Az embernek istenhit nélkül is boldogulnia kell. Az emberiség történelemének kezdetén az istenhit, a kitalált erkölcseivel nagy szolgálatot tett az emberiségnek, akik kitalálták jót tettek az emberiségnek. De manapság erre már nincs szükség. El vele, az istenhittel, nőjön fel az emberiség és irányítsa okosan saját sorsát az emberé válás útján.

Isten fogalma azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi. Az, akinél nagyobb nem elgondolható, aki nélkül semmi sem lehetne, és nem maradhatna életben. Neki nincsenek korlátai és hiányosságai. Mindenható, mindentudó és mindenhol jelen levő. Nincs kezdete, sem vége. Arra nincs lehetőség, hogy megfogalmazzuk a különböző vallások további közös istenfogalmát. Isten egy olyan emberi tapasztalat tartalma – amelyet Karl Rahner teológus javaslatára – a transzcendencia tapasztalatának nevezünk. – Wikipédia

Valójában Isten létezését nem lehet bebizonyítani vagy megcáfolni. A Biblia egyenesen azt mondja, hogy hittel kell elfogadnunk a tényt, hogy Isten létezik – “Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” (Zsidók 11:6) Ha Isten szeretné, akkor egyszerűen megjelenhetne és ezzel bebizonyíthatná az egész világnak, hogy létezik. De ha ezt tenné, akkor nem lenne szükség a hitre. “Jézus így szólt hozzá: ‘Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.’ ” (János 20:29) – https://www.gotquestions.org/Magyar/Letezik-Isten.html

Ha Isten teremtette a világot, ki teremtette az Istent?

A kérdés önellentmondást tartalmaz, ugyanis a Teremtő nem teremthető. A teremtés egy időben és térben megvalósuló esemény. A Teremtő viszont egy időn és téren túli létező. Más szóval, Ő a természeten túli, vagyis “természetfeletti”.

Ki teremtette Istent?

1. Isten nincs az általa teremtett világába zárva.

2. Isten a teremtett világból megismerhető!

SaLa