TÖRTÉNÉS VOLT Kedves Olvasók.
A mai donbasszi összefoglaló (kétórányi munka) „elszállott”! Majd holnap…
admin
Év: 2019
Mohóság
Azt hitte a nagymama, hogy zoknit húzott fel a lábaira, pedig igazából az unokája szexjátékait
Szegény férfi már nem képes többé használni őket (szomorú szmájli).
Úgy néz ki a hőség miatt egyre furábban viselkedünk, és ennek néha köze van valamilyen szexuális segédeszköznek is. Nemrégiben írtunk például arról a párról, akik a szelfijükön észre sem vették, hogy mi maradt rajta, ráadásul a pár nő tagját az apja „leplezte le”:
Iszonyatosan beégette a lány apja a nyaraló párt
A lány egy kínos hazugsággal próbált menteni, de csak rontott a helyzeten.
Most pedig egy unoka és nagymamája került elég kellemetlen helyzetbe, amit előbbi végül a világ elé is kürtölt – írta a Bored Panda.
Az történt ugyanis, hogy a japán unoka arra figyelt fel, hogy a nagymamája azt hitte a művagináira, hogy egy pár termálzokni, és fel is vette őket. Valószínűleg csak nagy nehezen, mert alig tudták ketten együttes erővel lehúzni róla. A nagymama is rájött mire megérkezett a férfi, hogy nem egy ruhadarab az, amit a lábára húzott, amit őszintén meg is erősített az unoka neki.
アナルガバガバキャバオ@analKABAOお婆ちゃんに「あんたの部屋にあった冷え性用の靴下借りたで〜」って言われて そんなんあったっけ？って思いながらお婆ちゃん見に行ったら、どっからどう見てもこの前買ったオナホール履いててガチで震えが止まらない
A férfi meglátta az egész vicces oldalát is, és feltöltött videókat az esetről, és a „zokni” nehézkés lehúzásáról, de a nagymama sem tűnik úgy, mint aki zavarban van. A férfi azt is közölte, bárkinek odaadja a játékszereket, mert többé már nem tudja használni, hogy a nagymamája lábai is jártak benne. Most erre a kijelentésre mit mondhatott a nagymama? Nem lép többé lábra?
21歳になって、お婆ちゃんの足からオナホール抜くことになるとは思わなかった… pic.twitter.com/cIhELB6HPU
— アナルガバガバキャバオ (@analKABAO) 2019. július 5.
(24.hu)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Az egy dolog, hogy a nagyi elnézte a dolgot! Hanem az unoka! Igencsak mohó lehet, ha mindjárt KETTŐVEL…
A kis szexőrült!
Illúzióromboló
„Ez már személyi kultuszra emlékeztet”
Korábban aprólékos munkával a szabadgondolkodó Galilei Kör történetét dolgozta fel. Mostani könyve irdatlan mennyiségű forrás felhasználásával mutatja be, hogyan jelent meg a Tanácsköztársaság a Horthy-korszak visszaemlékezéseiben és pamfletjeiben. Adódik a kérdés: ön mazochista?
Elismerem, hogy ehhez tényleg szükség van némi mazochizmusra. Be kell vallanom azt is, hogy szívesen nézek „b” vagy akár „zs” kategóriás akciófilmeket. Valahogy szórakoztatnak. Márpedig azok a munkák, amelyek a két világháború között a Tanácsköztársasággal foglalkoztak, túlnyomórészt ezeknek a filmeknek a színvonalán mozognak. De a saját szórakoztatásomon kívül is fontosnak tartottam megírni a könyvet: elegem lett abból, hogy amikor a Tanácsköztársaság emlékezetéről esik szó, mindig ugyanazt a négy szerzőt veszik elő a Horthy-korszakból. Közöttük Tormay Cécile Bujdosó könyvét, amit sokan, sajnálatos módon, még ma is hiteles naplóként olvasnak. Holott jórészt másodkézből szerzett téves információkon és kitaláción alapul.
Összesen 174 témába vágó kiadványt kutatott fel, ebből hatvanat részletesen is elemzett. Látom, az egyiket elhozta magával: az a címe, hogy A Lenin-fiúk véres munkái.
A füzetet 1920-ban adták ki, egy 12 darabból álló sorozat részeként jelent meg. Szerzőként csak annyi szerepel a borítón, hogy „egy szemtanú”. A szövegből aztán kiderül, hogy bárki is az illető, véletlenül sem lehetett szemtanúja az általa leírt, elképzelt eseményeknek. Szó szerinti dialógusokat közöl olyan helyszínekről, ahol egész biztosan nem volt jelen. Legviccesebbek azok a szerzők, akik úgymond bujdosók voltak a kommün idején, mégis pontosan tudták, hogy a népbiztosok mit ettek a Szovjetházban.
Mindegyik témába vágó mű ennyire silány lenne?A kevés kivétel közé tartozik Kóbor Tamás író, aki próbált megértő lenni a Tanácsköztársaság iránt, és bírálta a kommün előtti feudálkapitalista rendszert. A visszaemlékezések túlnyomó többsége azonban nem törekedett tárgyilagosságra. Az első csoportba tartoznak a piaci alapon kiadott tipikus ponyvák, például azok a füzetek, amelyekről az előbb beszéltem. Kevés közük van a valósághoz, a véres és rettenetes történetek tálalása egyedül azt a célt szolgálta, hogy minél nagyobb példányszámban vevőre találjanak. A második csoportot baloldali szerzők alkotják, akik a kommün bukása után nem emigráltak, és önfelmentő emlékiratokban igyekeztek elhatárolódni a Tanácsköztársaságtól. A harmadik, legnépesebb csoportot a jobboldali munkák teszik ki. Szerzőik mindent elkövettek, hogy diszkreditálják, ellehetetlenítsék a baloldalt. Olykor a Tanácsköztársaság tényleges irányítóját, Kun Bélát és a kommunistákat kevésbé támadták, mint a valódi politikai ellenfélnek tekintett – mert Magyarországon maradt – szociáldemokrata vezetőket, liberális képviselőket. Próbálták összemosni őket a kommunistákkal. „Vörös tatárjárásról” írtak, és azzal riogattak, hogy visszatér a bolsevizmus, ha nem a jobboldal marad hatalmon. Erre rakódott rá az antiszemita értelmezés, ami „zsidó rémuralomként” jellemezte a Tanácsköztársaságot, mivel a népbiztosok több mint 60 százaléka zsidó származású volt.
Akik egyébként – ahogyan írta – nem tartották zsidónak magukat.
Ateista, internacionalista emberek voltak, nem rendelkeztek semmiféle zsidó identitással. Kun Béla közölte, hogy „zsidó voltam, kommunista lettem”. A neológ, ortodox és cionista szerzők is rendre azt hangsúlyozták, hogy a kommünt nem szabad a zsidósággal azonosítani. Ezzel együtt magyarázatot érdemel, hogy akkor mégis miért voltak ilyen nagy arányban zsidó származásúak a Tanácsköztársaság vezetői között. Az emancipáció törvényileg megvalósult ugyan, a mindennapokban azonban állandóan érzékelhető volt a megkülönböztetés. Azok, akik részt vállaltak a kommünben, úgy gondolták, hogy – ha már egyszer asszimilációs törekvéseik nem jártak sikerrel – megpróbálnak felépíteni egy olyan világot, ahol nem számít, ki és honnan jött, mi a származása.
Könyvéből az derül ki, hogy a politikai ellenfél diszkreditálásának eszköze volt a múlt átírása is.
A jobboldal elhallgatta, hogy a Tanácsköztársaság kezdetben igen népszerű volt. Elhallgatta azt is, hogy nem Horthy Nemzeti Hadserege, hanem a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege harcolt a csehszlovák és román csapatokkal. A kommün szociálpolitikai és kultúrpolitikai vívmányait is elhazudták 1919 után, míg a terror mértékét eltúlozták.Bennem van a hiba, ha folyton eszembe jutnak a Fidesz-kormány módszerei?
Orbán Viktor már 2005-ben kijelentette Tusványoson, hogy a baloldal, amikor csak tehette, rárontott saját nemzetére. Egyébként pedig a mai emlékezetpolitika sokkal központosítottabb, mint a Horthy-korszakban volt.
A Szabadság téren felállították a történelemhamisító német megszállási emlékművet. A Kossuth térről száműzték Károlyi Mihályt, helyette szobrot emeltek Tisza Istvánnak. A Parlament mellől Nagy Imrét átvitték a Jászai Mari térre.
A leglátványosabban valóban a közterületeken lévő szobrok tükrözik egy rendszer múltképét. Így volt ez már a két világháború között is. A Vértanúk terén most készülnek Nagy Imre helyére visszatenni a „vörösterror áldozatainak” emlékművét. A mai jobboldal, amely a nemzeti önállóság védelmezőjének kiáltja ki magát, nem beszél arról, hogy Károlyi Mihály állt a szuverenitás pártján, és éppen Tisza István volt az, aki egy birodalom keretei között képzelte el Magyarországot. Egyes szereplőket eltüntetnek, másokat előtérbe tolnak. Ennek is van előképe: a Tanácsköztársaság 1945 utáni emlékezetében például nagy problémát jelentett, hogy Sztálin kivégeztette Kun Bélát. Ezért a Rákosi-rendszerben utólag kinevezték Rákosi Mátyást a kommün vezetőjének, noha ő 1919-ben a legfiatalabb népbiztos volt. Ma lehet úgy 1956-os emlékrendezvényt tartani, hogy Nagy Imre neve el se hangzik. A pártállam bukásának harmincadik évfordulóján a kormány a demokratikus ellenzék tagjait, a későbbi SZDSZ-es politikusokat szóba se hozza. Ellenben Orbán Viktor úgy jelenik meg, mintha egyedül neki köszönhetnénk a rendszerváltást.
Lásd: egy könnyűzenei fesztivál, a soproni VOLT közönségének többször bejátszottak egy részletet Orbán beszédéből, amit 1989-ben a Hősök terén mondott.
Engem ez már személyi kultuszra emlékeztet. Orbán Viktor és pártértelmisége jól megtanulta, amit Orwell így fogalmazott meg: „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is”.
A kormány elveszi az MTA kutatóhálózatát, az általa létrehozott VERITAS alá rendeli az 1956-os Intézetet, a baloldali Politikatörténeti Intézetet – amelynek könyvtárában beszélgetünk – egyetlen fillér jóvátétel nélkül akarja kirakni székhelyéről. Az újonnan gründolt fideszes intézetek viszont fürdenek a milliárdokban. Hol a vége?
Nyilvánvalóan azt szeretnék elérni, hogy a hivatalos emlékezetpolitikának egyáltalán ne legyen kihívója. Megkockáztatom, hogy felelős beosztásban lévő politikusok még soha nem beszéltek ennyi hülyeséget a történelemről. A Horthy-korszakban elfogadott történelemszemlélet számára sem volt kérdés Magyarország nyugati orientációja. Egészen döbbenetes, hogy a hun-magyar rokonság elméletét a mostani kormány hivatalos rangra akarja emelni, és belekezdett Attila kultuszának építésébe. Attila a nyugati civilizációban a pusztítás megszemélyesítője. Nálunk van rá igény. A különféle Facebook-csoportokban, a kulturális emlékezet alvilágában elképesztő szövegek mennek. Például: a finnugor nyelvrokonságot a Habsburgok zsoldjában álló tudósok találták ki, azért, hogy elvegyék a magyarok önbizalmát. Amikor történészként vitatkozni próbáltam, egyszerűen kitiltottak.
Kulturális trauma az úri középosztály számára
Könyvének összegzésében Csunderlik Péter – Jeffrey C. Alexander fogalmával élve – kulturális traumaként határozza meg az 1919-es Tanácsköztársaság 133 napját. A kulturális trauma mindenekelőtt a keresztény-nemzeti úri középosztályban hagyott kitörölhetetlen nyomot, és antikommunista irányba formálta identitását. A tradicionális magyar elit és értelmiség számára valóban megrázó lehetett, amikor az 1918-1919-es forradalmak idején azzal kellett szembesülniük, hogy nem csak ők léteznek – állapította meg Csunderlik. Úgyhogy el is fojtották az alternatív elit megjelenése okozta traumát, és az elismerés helyett megkezdődött ennek az elitnek minden eszközzel történő diszkriminálása. Horrortörténetként festették meg a Tanácsköztársaság egész történetét – csak azért, hogy elviselhető legyen.
NÉVJEGY
1985-ben született, Esztergomban. 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegium modern kori történelem-Közép-Európa tanulmányok szakirányán, 2010-ben pedig az ELTE bölcsészkar történelem-levéltár szakán. 2016-ban megvédte disszertációját a Galilei Kör történetéről. 2015-től a Politikatörténeti Intézet kutatója (jelenleg tudományos munkatársa), 2017-től az ELTE oktatója.
(Népszava)
Bal-Rad komm: Kommentár helyett talán inkább ez: „…Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is…”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Biznisz
Vajdaság gyarmati terület lett a germán fegyverek legnagyobb felvásárlója
2019 első felében 572 milliárd forintért vettünk tankokat és egyéb fegyvereket.
Közel 600 milliárdos fegyvervásárlásokat bonyolított a honvédség a németekkel 2019 első felében, ezzel az adott időszakban a német fegyverek legnagyobb felvásárlója lett – adta közre a Népszava.
Az 1,76 milliárd eurónyi fegyverrendelés adatait a német Gazdasági Minisztérium adataiból lehet megtudni, amelyeket Omid Nouripour, a német Zöldek külügyi szóvivője kért ki; Magyarország ugyanis szokás szerint nem ad tájékoztatást a honvédség ilyen jellegű költéseiről.
A korábbi haderőfejlesztési bejelentések alapján a cikk szerint ez az összeg
a 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsi és
24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveg beszerzését takarhatja, amelyek 2020 után állnak majd hadirendbe.
A költségek feltehetően nemcsak a hadieszközök megvásárlását, hanem teljes „csomagot” jelentenek, amely tartalmazza a kiképzést, a lőszert, a kapcsolódó felszereléseket, a szoftveres fejlesztéseket, valamint a szervizt is. Információk szerint műszaki mentő és hídvető lánctalpasok is érkeznek, amelyek akár a javításban, mentésben, vagy a földmunkákban is bevethetők.
Forrás mindenesetre van a fejlesztésre, ugyanis Németh Szilárd, szerdai bejelentése szerint 2020-ban 103 milliárd forinttal több, összesen 616 milliárd forint jut védelmi kiadásokra (ebből 216 milliárd fejlesztésekre). Ezzel egyébként – emlékeztet a Népszava – az ország még mindig távol áll a NATO által megfogalmazott céltól, miszerint a GDP két százalékát kell egy országnak saját haderejére költeni. A tavalyi számok már 1,41 százalékos részarányt jelentettek, a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program célja viszont már az, hogy a következő években elérjük, sőt meghaladjuk a két százalékos határt. (magyarnarancs)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program célja viszont már az, hogy a következő években elérjük, sőt meghaladjuk a két százalékos határt…”
-Az embernek az az érzése, hogy ha nem lenne DÖBRÖGISZTÁN GYARMATI TERÜLET, Germánia belefulladna a saját zsírjába! De van Döbrögisztán, és a gyarmat életben tartja a gyarmattartót! Amely ITT munkát ad éhbérért, aminek adójából és annak JÁRULÉKAIBÓL bekasszírozott pénzén megvesszük a gyarmattartótól a…! Természetes körforgás!
Vajdaság dögrováson lévő betegei pedig gyógyítkozzanak a „csináld magad” mozgalomban! A nyögdíjasok meg ha nem akarnak éhen veszni vagy megfagyni, menjenek melózni! Várják őket a germán tulajdonú összeszereldék.
„EZEKKEL SZEMBEN” – „…Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez…”
Azért kiabál hazaárulót a horda, mert fáj neki a pofon
Vajon mi áll inkább Magyarország érdekében: az, hogy a kormánya sikeres legyen külföldön, vagy az, hogy a szövetségek, amelyeknek tagjai vagyunk, megakadályozzák, hogy a tőlük kapott támogatásokkal és bizalommal visszaéljünk? Tehát az-e a nemzeti érdek, hogy a Fidesz képviselői fontos posztokat töltsenek be az Európai Parlamentben, vagy az, hogy ne tudják ellopni az Európai Uniótól kapott támogatásokat, és ne tudják leépíteni azt a demokratikus rendszert, amelynek köszönhetően ennek az uniónak tagjai lehetünk, és amely ennek az uniónak az ideológiai alapját jelenti?
A válasz bonyolult, mert mindkét elméletnek van igazsága. A magyar állam, és ezzel közvetve a magyar nemzet is jól jár azzal, ha elismertek, sikeresek és népszerűek vagyunk külföldön. Persze kérdés, hogy öt bizottsági alelnöki poszt az EP-ben sikert és megbecsülést hoz-e. És az is tény, hogy 2019-ben a magyar kormány úgy építette át a pályát, amin a késői magyar demokráciát játsszuk, hogy nemcsak feléjük lejt, de az ellenfél kapujáról minden labda befele pattan, és a bíró nem nézhet oda, ha ellenzéki szabálytalanságot lát, miközben a fideszes játékosok egyre agresszívabban rúgnak sípcsontra.
Ezért a magyar ellenzéknek, és annak a körülbelül ötmillió magyar választópolgárnak, aki nem szavazott a Fideszre, nincs sok lehetősége. A kevés megmaradt opció egyike, hogy megpróbálják kihasználni azokat a szövetségesi rendszereket, amelyek még korlátot jelenthetnek a Fidesz számára. Elvégre érdemes lenne azt is belátni, hogy az a pénz, ami az uniós támogatásokból a fideszes vállalkozók magánvagyonává alakul, a mi pénzünk. Mármint az állampolgároké, és azért adják a nálunk gazdagabb, nyugati tagországok, hogy Magyarország jobb, versenyképesebb, élhetőbb hely legyen. Ehelyett a gyakorlatban néhányszáz ember gazdagodik brutálisan belőle.
Itt merülhet fel az a kérdés is, ami régóta foglalkoztathatná a magyar közvéleményt: jó-e az Magyarországnak, ha a jogállamisághoz kötik az uniós támogatások kifizetését. Ilyenkor ugyanis elvben az történik, hogy ha a magyar kormány nem tartja be a demokrácia szabályait, akkor büntetésből a magyar állampolgárok és cégek fejlesztési lehetőségeit nyesik vissza. Ebbe az elméletbe csak az zavar bele, hogy az uniós támogatások lehívásának rendszerét rég foglyul ejtette a magyar állam, és úgy alakította át, hogy azok eleve a megfelelő zsebekbe kerüljenek. Lehet tehát, hogy jobb lenne, ha hagynánk, hogy a Fidesz a német adófizetők pénzét tegye zsebre, mert akkor később fanyalodik rá a magyarokéra.
De érdemes visszatérni a cikk elején említett konfliktusra. A történetet, és azt, hogy miért fontos,megírtuk már hosszabban. Röviden összefoglalva az történt, hogy a Momentum két képviselője rávette a liberális pártcsaládot, hogy vétózzák meg a fideszes jelölteket a parlamenti bizottságok alelnöki helyeire. Később a DK is rávette ugyanerre a szocialistákat (Gyurcsány Ferenc legalább négy közlemény adott ki arról, hogy ők vették rá a szocialistákat erre, nem az MSZP-s Ujhelyi, ami élénkülő versenyt mutat a baloldalon).
A Fidesz öt embert jelölt bizottsági alelnöknek. Ebből hármat sikerült elgáncsolni, de még nem végleges, hogy nem kapták meg a posztokat. Két régi motoros tudta csak behúzni az amúgy többnyire lefutott meccsként kezelt szavazásokat: Deutsch Tamás és Gál Kinga. Az, hogy az új EP-képviselők buktak el, és a tapasztaltak nem, azt jelenti, hogy Deutschnak és Gálnak hosszú évek alatt felépített személyes kapcsolatokat kellett mozgósítania, hogy ne bukjanak el.
A fideszes média még tovább ment. Pilhál Tamás a Pesti Srácokban azt írja,
Lehet bámészkodva várni a következő orvtámadásukat a magyar nemzet ellen, és majd újra megdöbbenni rajta. Javaslom, ne tegyük. Semmi meghökkentő nem lesz benne. Kezeljük őket úgy, ahogyan ők minket: ellenségként. S ennek megfelelően viszonyuljunk hozzájuk. Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez.
Ami egyrészt közelebb van stílusban a Milosevics-éra végnapjaihoz, mint egy keresztény, konzervatív kormány lapjához, másrészt már az indulatokból megmutatja, hogy mi itt a Fidesz problémája: a vereség.
A Fidesz ugyanis elszokott a pofonoktól. És ha valaki elszokott a pofontól, akkor a kisebb is sokkal jobban fáj.
Az, hogy megakadályozták három fideszes jelölt alelnöki kinevezését lényegtelen parlamenti bizottságokban, tényleg nem egy nagy pofon. Érdemes ezért kontextussal együtt értelmezni, hogy megértsük, miért csíp ennyire.
A Fidesz magabiztosan megnyerte az EP-választást Magyarországon. Bár a győzelmük messze nem volt olyan magabiztos, mint azt korábban remélték volna, és némi reményt adott az önkormányzati választára készülő ellenzéknek. Amit viszont a Fidesz nagyon elvesztett, az Európa.
Alapvetően tehát nem kellene fájnia egy ilyen kis pofonnak, de a Fidesz számára most tényleg fontos lehet, hogy minél fajsúlyosabb szerepe legyen az Európai Néppátban, és számít, hogy néhány bizottságban mekkora szerepe van a fideszeseknek. Ilyen apróságokból adódik ugyanis össze egy párt valódi befolyása, és ebben eddig a Fidesz nagyon ügyes volt Brüsszelben, hála leginkább Szájer József és Gál Kinga munkájának.
Igazán azt lesz érdekes megnézni, hogyan reagál erre itthon a kormánypárt. Brüsszelben sokat nem tudnak tenni, a hangulat annyira magyarellenes (és lengyelellenes), hogy védekezni tudnak csak. De Kocsis Máté máris bosszúval fenyegeti a DK-t a magyar parlamentben.
Annyit azonban még a legobjektívebb értékalapú elemzés végén is érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz továbbra sem egyenlő Magyarországgal, és nem lesz valami automatikusan nemzetellenes, ami a Fidesznek árt. Még akkor sem, ha tényleg fáj. (24.hu)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Úgy nagyjából – egészéből AKÁR egyet is lehetne érteni az írással, ám van benne olyan alapvetés, amivel semmiképpen sem!
Például: „…a Fidesz a német adófizetők pénzét tegye zsebre, mert akkor később fanyalodik rá a magyarokéra…”
– SE A HORDA, SEM MÁS BŰNBANDA NEM A GERMÁNOK PÉNZÉT NYÚLJA LE, HANEM A MAGYAROK PÉNZÉT!
Ezek az elegánsan „uniós felzárkóztatási alapok” névre átkeresztelt pénzek valójában a Magyar Népköztársaságnak a szocializmus évtizedeiben fölhalmozott vagyonáért folyósított lízingdíj! „Balrados” megfogalmazással: A JÚDÁSPÉNZ! (Amit ráadásul az innen kivitt profitból csurgat vissza az EU!) Maga Döbrögi károgott amiatt, hogy MINDEN EGYES IDEHOZOTT EURO FEJÉBEN HÁRMAT (!) VISZ EL A SPEKULÁNS! Ő már csak tudja, hiszen ő volt az, aki letárgyalta az egész lízingszerződést (uniós csatlakozás), és már lassan tíz esztendeje ő a vajda itt, és a legfőbb lenyúló!
A JÚDÁSPÉNZEKÉRT MEGY TEHÁT A HARC, AMI VALÓJÁBAN KONCHARC A JAVÁBÓL! A hiénaalom civakodik!
Ez már lassan több lesz mint egyszerű marakodás a zsákmányon! Kezd átfordulni ÉLET – HALÁL küzdelemmé, ami már nem csak a javak megkaparintásáról szól! A győztes REMÉLI AZ ÉLETBEN MARADÁST, ÉS A BŰNHŐDÉS ELKERÜLÉSÉT!
EL IS VANNAK SZÁNVA AZ ÉLET – HALÁL KÜZDELEMRE!
A döbrögista potkánymédiában Pilhál Patkány a hordalelkületnek pontosan megfelelő követeléssel állott elő:
„…Lehet bámészkodva várni a következő orvtámadásukat a magyar nemzet ellen, és majd újra megdöbbenni rajta. Javaslom, ne tegyük. Semmi meghökkentő nem lesz benne. Kezeljük őket úgy, ahogyan ők minket: ellenségként. S ennek megfelelően viszonyuljunk hozzájuk. Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez…”
– Természetesen a NEMZET NEVÉBEN ÉS VÉDELMÉBEN!
Aki „EZEK” között akárcsak egyetlen valóban a nemzet iránt elkötelezettet is csak sejt! – az bizony „festi magát”!
„EZEK” egytől – egyig mind csupán hazaáruló, nemzetrontó, haszonleső brigantik! Kártevők! PATKÁNYOK!
Hallgassunk Pilhál Patkány vinnyogására: „…Kezeljük őket úgy, ahogyan ők minket: ellenségként. S ennek megfelelően viszonyuljunk hozzájuk. Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez…”
„EZEK” AZ ELLENSÉGEINK! „EZEKKEL SZEMBEN” „…Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez…”
Ez az „Ő” hozzáállásuk!
„…én máig a Szovjetunió polgára vagyok. A Szovjetunió most számomra Oroszország!”
„Csutkagázzal” pörög az orosz útlevéligények teljesítése.
A DOLOG JELES – mondhatni SZIMBOLIKUS – TÖRTÉNÉSEIRŐL kellően meg is emlékszik a sajtó. Így volt ez az ELSŐ igénylés benyújtásakor, az ELSŐ útlevél átvételekor, meg még jónéhány ELSŐ alkalom volt, aminek komoly hírverése volt.
Tegnap is olyasmi esett meg orosz útlevél ügyileg, amiről az orosz sajtó úgy vélte, hogy ez bizony szimbolikus jelentőségű, és méltó módon kell megörökíteni.
A Luganszki Népköztársaságban élő 94 éves Vaszilij Alekszandrovics Trofimenko tegnap – miután letette az állampolgársági esküt – átvehette az Orosz Föderáció útlevelét. Orosz állampolgár lett!
Ez a tény önmagában véve nem számít kuriózumnak! De van itt két olyan dolog, amit a sajtó SZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰNEK TART!
1. – Vaszilij Alekszandrovics Trofimov VÉGIGHARCOLTA A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚT, ÉS SAJÁT KZEIVEL VÉSTE A BERLINI REICHSTAG KORMOS FALÁRA: „TROFIMENKO VAGYOK DONBASSZBÓL! MEGÉRKEZTEM!”
2. – „Én a Szovjetunióban születtem. Harcoltam érte, és én máig a Szovjetunió polgára vagyok. A Szovjetunió most számomra Oroszország!”
„Rokonaim, barátaim, a hozzám közelálló emberek mind Oroszországban élnek. Orosz állampolgárok. Én is az lehettem végre!” – nyilatkozta a veterán, aki amikor érkeztét belekarcolta a berlini Reihstag kormos falába, még nem volt húsz esztendős!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bosszúvágy!
Kocsis Máté belengette a bosszút El Qroék ellen
A magyar parlamentben betöltött tisztségeik bánhatják, hogy nem támogatták az EP-ben a fideszesek kinevezését.
Levelet írt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Molnár Csabának, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének azután, hogy Molnár levélben tájékoztatta Orbán Viktort arról, hogy az EP szociáldemokrata frakciója nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az EP szakbizottsági tisztségeire. A levélről az MTI számol be.
Kocsis azt írta Molnárnak, hogy az elmúlt évtizedekből nem őriz a politikai emlékezet példát arra, hogy a megszerzett mandátumok arányában betölthető tisztségek elosztásánál a képviselőcsoportok egymás ellen szavaztak volna. Szerinte most szembefordultak a választók akaratával, „arcul csapták a magyarok demokratikus döntését, amit az európai parlamenti választáson meghoztak”.
Megjegyezte, hogy a DK „veszélyes vizekre evezett”, mert ha elfogadottá válik, hogy politikai nézetkülönbségek miatt a frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, akkor
a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe kerülhetünk.
Kifejtette: a Fidesz-frakció vezetőjeként nehezen tud majd érvelni azokkal a képviselői javaslatokkal szemben, hogy „bevándorláspárti” politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót – így Varju László nem lenne a költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölné a honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságát. (24.hu)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: El Qroék vérszemet kaptak a májusi dijadal után, és fölrúgták a harmincéves RENDSZERPAKTUMOT! Miszerint EGYSÉGBEN, EGYETÉRTÉSBEN, ANTIKOMMUNISTA – ÉS NÉPELLENES SZÖVETSÉGBEN, EGYMÁS IRÁNTI FÖLTÉTLEN BIZALOMMAL fogják fosztogatni a magyarokat!
MINDENÜTT! (A pillanatnyi erőviszonyok szerinti zsákmányrészért!)
A döbrögista horda most bosszúért liheg, és PÉLDÁT KÍVÁN STATUÁLNI!
Íme a bizonyosság magyarok! „EZEK” a rendszerváltáskor ÖSSZEFOGTAK A BŐRÜNKÉRT!
Amelyik a kialkudott neki járónál többet akar, azt megfúrják ahol csak tudják! RÁNK HIVATKOZVA! „…arcul csapták a magyarok demokratikus döntését, amit az európai parlamenti választáson meghoztak…”
IDEJE LENNE MÁR A POFÁNCSAPÁSUKNAK!
Írta: J. V. Sztálin
Az egyesített Állami Politikai Hatóság fennállásának tizenötödik évfordulójára
Üdvözlet az Egyesített Állami Politikai Hatóság munkatársainak és harcosainak, akik becsülettel és bátran teljesítették a Szovjetunió munkásosztálya és parasztsága iránti kötelességüket!
Sok sikert kívánok nekik a proletárdiktatúra ellenségei kiirtásának bonyolult munkájához!
Éljen az Egyesített Állami Politikai Hatóság, a munkásosztály kivont kardja!
I. Sztálin
„Pravda” 360. sz.
1932. december 20.
(idézet: – Sztálin Művei 13. kötet – című könyvből)
Nyizsnyij-Novgorod. Az autógyári építkezés vezetőjének és a Molotov autógyár igazgatójának
Üdvözlet a gyár munkásainak és munkásnőinek, adminisztratív és politikai, valamint műszaki vezetőinek az Autógyár-óriás építésének befejezése és üzembehelyezése alkalmából!
Forró üdvözlet az Autógyári Építkezés élmunkásainak és élmunkásnőinek, akik az építési munkálatok fő terhét vállaikon hordozták!
Köszönet a külföldi munkásoknak, technikusoknak és mérnököknek, akik segítséget nyújtottak a Szovjetunió munkásosztályának a gyár felépítésében, szerelésében és üzembehelyezésében!
Köszöntőm a győzelmet, elvtársak!
Reméljük, hogy az Autógyár gyorsan és teljesen le tudja küzdeni a termelési folyamat elsajátításának és kifejlesztésének nehézségeit, a termelési program teljesítésének nehézségeit.
Reméljük, hogy az Autógyár rövid időn belül ezerszám és tízezerszám fogja adni az országnak azokat a gépeket, amelyek úgy kellenek népgazdaságunknak, mint a levegő, mint a víz.
Előre, új győzelmek felé!
I. Sztálin
„Pravda” 2. sz.
1932. január 2.
(idézet: – Sztálin Művei 13. kötet – című könyvből)
Szarátov. A kombájngyári építkezés vezetőjének és a kombájngyár igazgatójának
Üdvözlet a gyár munkásainak, munkásnőinek és egész vezető személyzetének!
Forró üdvözlet a gyár aktívájának és elsősorban az élmunkásoknak és élmunkásnőknek az építés sikeres befejezése és a gyár üzembehelyezése alkalmából!
Elvtársak! A kombájnokra éppen olyan nagy szüksége van az országnak, mint a traktorokra és a gépkocsikra. Nem kételkedem abban, hogy sikereket fognak kivívni a gyár termelési programjának maradéktalan teljesítésében.
Előre, új győzelmek felé!
I. Sztálin
1932. január 4.
„Pravda” 5. sz.
1932. január 5.
(idézet: – Sztálin Művei 13. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru
Ma már 2019 július 12. péntek van. Az esztendő 193. napját tapossuk. Rohan az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 172 (szökőévekben 173) nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Dalma, Izabella, Abony, Eleonóra, Erneszt, Ernő, Fedor, Félix, Fortunát, Gerzson, János, Jázmin, Leonóra, Nóra, Uzonka nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Július 12 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAlius_12.
Ma van São Tomé és Príncipe függetlenségének napja!
A balrad.ru mára az alábbi zenét kínálja:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Donbassz
Vlagyimir Putyin orosz államfő ÉRDEKESNEK, ám pontosítandónak nevezte Zelenszkij tárgyalási indítványát, miszerint úgy hajlandó Minszkben találkozni és beszélni az orosz elnökkel, hogy minden jelentősebb nyugati biztatója jelen lesz.
Putyin bízik abban, hogy addigra már túl lesz Maradék – Ukrajna egy Rada – választáson, lesz már új qrmány is Kijevben, és épkézláb ötlete is lesz a kijevikomédiásnak.
Azt bátran kijelenthetjük, hogy minimum forráspont közeli a helyzet Kijevben. Több jel is arra utal, hogy a fegyveres erők egy jelentős része szembefordul(t) az elnökkel.
Az egyik ilyen jel, hogy Zelelenszkij bejelentette: NEM LESZ FÜGGETLENSÉG NAPI KATONAI PARÁDÉ!
DE LESZ PARÁDÉ! – jelentette ki Mihail Zabrodszkij a légierő főparancsnoka! Bejelentését az ATO whytézzek dijadalujjongással fogadtk, és bejelentették: ŐK IS PARÁDÉZNI FOGNAK augusztus 24 – én a kijevi Krescsatikon. Saját pénzből.
Valcman is parádézni óhajt! Ő is támogatja az „önkéntes” parádé ötletét. (Rossz nyelvek szerint ő az egyik ötletgazda.)
Nyalókakirályt a haragos helyiek elől úgy kellett a biztonságiaknak kimenekíteni a kárpátaljai Szolyván, amikor ott korteskedett. Még le is tolvajozták, és ganajnak nevezték!
Mindezekkel együtt: SZINTE MÁR MOST borítékolható egy igen súlyos ukrán – ukrán konfliktus már akár a közeljövőben, amiből a „kivezető út” egy az eddigieknél is hevesebb ukrán – donbasszi válság lehet csak, BELÁTHATATLAN KÖVETKEZMÉNYEKKEL!
E TUDÓSÍTÁS PÖTÖGÉSE KÖZÖTT ÉRKEZETT A HÍR: Berlinben közölték, hogy holnap (július 12 én) Párizsban összeülnek a „Normandiai négyek” legmagasabb szintű tanácskozására az érintett országok állam – és kormányfői.
Ha ez megtörténik, talán az utolsó pillanatban fog megtörténni ahhoz, hogy a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását megakadályozzák a „Normandiai négyek”! Donbassz frontjain már ugyanis nem csupán tűzszünetsértések vannak, hanem egyenesen háború zajlik!
A DNR – szakaszon hajmeresztő a helyzet. Gorlovka hajnal óta heves latorostrom alatt áll!
Egy 70 éves asszony a lakásában kapott halálos sebet.
A donyecki délvidék maga a pokol!
Telmanovot ma úgy meg szórták a martalócok, hogy…
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!