GKI: nem lesz ebből osztrák életszínvonal 2030-ra

Évtizedek óta meg sem tudjuk közelíteni az osztrák életszínvonalat és gazdasági teljesítményt, most azt számolgatják, 2030-ra összejöhet valamiféle felzárkózás. Mit lehet elérni 12 év alatt? Egyáltalán: mennyire vagyunk lemaradva a szomszédainktól? A GKI Gazdaságkutató megvizsgálta.

Az elmúlt hónapokban – az MNB növekedési jelentése alapján – újra terítékre került a fejlett gazdaságokhoz (különösen Ausztriához) való gazdasági felzárkózás kérdése, amit az egy főre jutó GDP alapján mértek. A GKI Gazdaságkutató ZRt. megvizsgálta, mennyire reális a rövid távú, 2030-ig tartó gazdasági felzárkózás, írja a Privátbankár.

Mi az a vásárlóerő-paritás? Avagy: nem az a kérdés, mennyink van, hanem hogy mit lehet megvenni belőle

A vásárlóerő-paritáson mért GDP a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket. A vásárlóerő paritáson mért GDP leggyakrabban használt becslését a University of Groningen úgynevezett Maddison adatbázisa szolgáltatja. Ettől a rövidebb időszakra számított EU mutató csak kissé tér el.

Mennyire vagyunk messze az osztrákoktól? Attól függ, hogy nézzük

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997-2000 között értük el, majd 2000-től kisebb hullámzásokkal növekvő pályára került hazánk. Ezzel 2017-ben újra elértük az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4 százalékát).

Ezzel szemben, ha a Világbank adataiból indulunk ki, és a folyóáras egy főre jutó GDP-t tekintjük az összehasonlítás alapjául, akkor a köznapi tapasztalatnak jobban megfelelő felzárkózási pályát láthatunk – írja a GKI. Ez alapján 1980-ig fokozatosan leszakadtunk Ausztriától, majd egy kétéves felzárkózás után gyors leszakadás következett 1988-ig, amit stagnálás váltott fel. 1996-tól (a Bokros-programot követően) beindult a felzárkózás, amely 2007-ig tartott. A világgazdasági válság hatása ugyan 2010-re lecsengett, de 2012-ig –az adóreform és a Széll Kálmán terv időszakában – tovább nőtt az elmaradásunk Ausztriától. 2013-2017 között, nagyobb részt az EU források, kisebb részt a nemzetközi zéró kamat politika begyűrűzésének hatására a felzárkózás gyorsult, így 2017-re újra elértük a 2009-es szintet.

A folyóáras adatok alapján az a (szomorú) helyzet látható, hogy a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik, mint a vásárlóerő paritás alkalmazása mellett. Így a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4%), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7%) áll.

Mire elég 12 év?

A GKI megvizsgálta, hogy különböző (reálisnak tekinthető) hosszú távú növekedési trendek alapján hova juthat hazánk 2030-ra az egy főre jutó GDP tekintetében. Először a 2002 és 2017 közötti, majd a 2010 és 2017 közötti reál GDP növekedést számították ki a két ország esetében. A két növekedési ütem közel áll egymáshoz, a Magyarország számára kedvezőbbel számolnak a továbbiakban. Végül egy optimista, 4 százalékos növekedési ütemmel is kiszámolta a GKI hazánk várható helyzetét.

Vásárlóerő-paritáson az osztrák egy főre jutó GDP 53,7 százalékán álltunk 2016-ban (az utolsó tényadat a Madison adatbázisban). A 2010 és 2017 közötti átlagos növekedéssel számolva mindkét ország esetében, az osztrák szint 58,2 százalékára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4 százalékos magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7 százalékára juthatnánk el.

2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2%) érte el. A 2010-2017-es ütemmel számolva Ausztria akkori értékének egyharmadát (32,7%) közelíthetjük meg. Ha Magyarország esetében egy optimista, éves 4 százalékos növekedéssel számolunk, akkor is csak az osztrák szint 41,3 százalékára érünk el 2030-ra.

Az osztrák szint háromnegyede vagy épp a harmada jön össze? Nagyon nem mindegy

Összefoglalva: a 2010-2017 közötti magyar és osztrák növekedési ütemekkel számolva vásárlóerő paritáson 2030-ra elérhető az akkori osztrák szint 58 százaléka, míg egy dinamikusabb, évi 4 százalékos növekedéssel 74% is megközelíthető. Ugyanakkor folyóáron reálisan mindössze az osztrák szint harmadáig juthatunk el, ami dinamikus növekedéssel sem éri el az osztrák felét – írja a GKI.                      (Privátbankár)

Bal-Rad komm: „…A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban…”

– Igen ám, de a rendszerváltással… – VÉGKÉPP ELEJÉT VETTÜK MINDENFÉLE FÖLZÁRKÓZÁSNAK!

Polythykay elythünk mindent elherdált! Mindent ellopott!

Azért érdemes abba belegondolni, hogy HOVÁ FEJLŐDHETTÜNK VOLNA, HA… – megmarad a saját gazdaságunk. Piacainkkal együtt!

Persze a kérdés történelmietlen! HISZEN NEM MARADT SEMMINK! Amink van – mérhetetlen külső adósság, teljes kiszolgáltatottság, megfogyatkozott ÉS EGYRE FOGYÓ – elöregedő – lakosság, megváltoztatott összetétel, reménytelenség…!

GYARMATI LÉT, GYARATI JÖVŐ!

És még mindig sokan beveszik a qrmányvetítő meseműsorát!

Létezik egy szervezet, amely Nobel-békedíjat adatna Döbröginek

Már három éve is arról forgatott Katz kolléga, hogy a Szilvásy György-féle Honfoglalás 2000 Egyesület Nobel-békedíjjal tüntetné ki Orbán Viktort. Erről azóta sem tettek le, ezért csütörtökön az alábbi közleményt adták ki az MTI-n keresztül:

A Honfoglalás 2000 Egyesület és a Vlagyimir Putyin Baráti Kör kezdeményezte, hogy a 2019-ik évi Nobel-békedíjjal – megosztva – az orosz elnököt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt tüntessék ki. Putyin a világbéke, az európai kultúra és kereszténység letéteményese, a magyar politikus pedig a legtöbbet tett kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzése érdekében azzal, hogy megvédte Európa határait az illegális (adott esetben terrorista elemek) beáramlásától. Mindkét államférfi méltó a rangos díj elnyerésére, ezért a két civil szervezet az MTA-hoz és a Magyar Országgyűléshez, valamint Kásler Miklós tudós, miniszterhez fordult (az említettek jogosultak javaslatot tenni), hogy a 2019. február 1-jei határidőig juttassák el javaslatukat a Norvég Bizottsághoz. Oroszország és hazánk a béke megőrzése tekintetében osztatlan elismerést vívott ki a világ közvéleményében, ezért a két nemzetközileg elismert, tekintélyes politikus díjazása jogos elvárás. Bízunk benne, hogy a Békedíj Bizottság politikai szempontokat figyelmen kívül hagyva, elfogultság nélkül hozza meg döntését!(24.hu)

Bal-Rad komm: Hát elég rövid már az idő az előterjesztésre, de nem reménytelen a dolog. Ha csak a köztudottan csudás képességekkel megáldott tudós Kásler  profon vagy a latrina salakanyagán múlik…- összejöhet!

De miért kellett ezt a dolgot eddig húzni – halasztani? Hát már majd egy hónapja tudott dolog, hogy a jövő esztendei nyugdíj összege csak 2,7 százalékkal fog nőni! Persze a hízelkedés Döbröginél TALÁN…- még hozhat némi aprópénzt a konyhára.

Mert azért nem semmi dolog ám ilyesmit állítani, hogy: „…a „magyar” politikus pedig a legtöbbet tett kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzése érdekében azzal, hogy megvédte Európa határait az illegális (adott esetben terrorista elemek) beáramlásától…”

– De most tényleg! Mire megvénülünk! – TÉNYLEG ENNYIRE MEG IS TUDUNK HÜLYÜLNI?

A jelek szerint vannak akik IGEN! Hiszen akik képesek egyenlőségjelet tenni az orosz államfő és Döbrögisztán haramiafőnöke közé… – minimum nem normális.

Szegény V.V. Putyin!

Rabszolgatörvény: egyre többen látják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok

Egyre borúsabban látják a jövőt a magyar választók – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása után készítettek.

Az adatok egyelőre nem mutatnak áttörést a pártpreferenciát tekintve – továbbra is jelentős előnnyel vezet a Fidesz a biztos szavazó pártválasztók körében –, azonban egyre többen látják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Míg novemberben még 41 százalék tekintett optimistán a jövőbe, addig decemberben már csak 30 százalék. Ezzel párhuzamosan 53 százalékról 64 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint „rosszul mennek a dolgok”.

A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói és a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.)

A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP-t 48 százalék támogatja, az MSZP-Párbeszédet 16 százalék, míg a Jobbikot 15 százalék, a Demokratikus Koalíciót 6 százalék, az LMP-t pedig – a parlamenti küszöbhöz nem elegendő – 4 százalék. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt tábora háromszázalékos, a Momentumot 4 százalék támogatja a biztos szavazó pártválasztók körében.

A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni.

Elbizonytalanodó kormánypárti voksolókra utal a Závecz Research kutatása is, amely még a vitatott törvény elfogadása előtt készült. E szerint decemberben 10 százalékkal nőtt a kritikusabb szemléletű Fidesz-támogatók aránya, és míg a korábbi hónapokban a Fidesz-hívek nagyjából kétharmada mondta magát egy lehetséges választás résztvevőjének, most 57 százalékuk.

A biztos pártválasztók körében a Závecz Research szerint is jelentős a Fidesz előnye, bár szavazóik aktivitási szintje némileg csökkent az elmúlt hetekben: jelenleg 51 százalékos táboruk van. A Jobbik ebben az elkötelezett csoportban 15 százalékra, az MSZP 11 százalékra számíthat. A Demokratikus Koalíció az aktív pártválasztói csoporton belül 8 százalékot ér el. A Momentum 4, az LMP 3 százalékon áll. A biztos szavazók 2-2 százaléka támogatja a Párbeszédet és a Mi Hazánk Mozgalmat.
(nepszava)

Bal-Rad komm: „…64 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint rosszul mennek a dolgok…”

Az UNDORKODÓK ARÁNYA pedig már elérte az 50 százalékot!

A legcudarabb az, hogy miközben már – már szinte mindenki látja a végzetet, NINCS HITELES POLITIKAI ERŐ, amely képes lenne összefogni ezt a szerencsétlen népet, és visszordítani a zsákutcából.

Tegnap 1600 adag ételt, illetve 1500 segélycsomagot osztottak ki a rászorulók között a Krisna-hívők jótékonysági szervezete a „Blahán”. A főételhez teát, édességet és pékárut is adtak.

https://www.facebook.com/hu.euronews/videos/2214624701905035/

Hivatalosan délelőtt 11-kor kezdődött, de a karszalagokat már reggel nyolckor kiosztották.

A kezdés előtt reggel fél hétkor pedig már több tucatnyi ember várt, hogy négy és fél órával később ehessen valamit. De a kiváló és gondos szervezésnek köszönhetően, nem alakult ki LÁTVÁNYOSAN HOSSZÚ SOR! Youdapesten sem.

Persze Karácsony alkalmából osztott ételt boldog – boldogtalan Youdapesten meg vidéken is. Hosszú lenne fölsorolni a jótékonykodó szervezetek listáját. Ugyanakkor a gépviselők azok…

Jah! A „választások” már lefutottak. Most a civileken a sor. Jó reklám ez nekik is!

Alany meg van bőven! El is mondják nekik, hogy legközelebb is…- szívesen, stb.

Érdekes módon egyik osztogató sem javallja a sorban állóknak, hogy ekkor meg ekkor gyülekező a Kossuth téren Yudapesten, a politikai latrina előtt.

Vajon miért nem?