A cseh Hospodářské noviny kétségbeesett magyarokról ír

Az első reakciók vegyesek. Martin Ehl, a liberális Hospodářské noviny vezető külpolitikai elemzője „magyar kétségbeesésről” írt. „Budapesten ezrek tiltakoztak, de ahhoz, hogy Orbán teljesítse követeléseiket ez szánalmasan kevés”, mutat rá a tekintélyes cseh gazdasági napilap, hogy a főváros méretéhez és a tiltakozók széles köréhez képest kevesen mentek ki az utcára. A fő probléma Ehl szerint az, hogy a Fidesz által uralt médiák elhallgatták a fővárosi demonstrációt. A cseh elemző ezt a Median legfrissebb közvélemény-kutatási eredményével támasztja alá, amely „teljesen más képet mutat, mint a vasárnapi budapesti felvételek.“

A szerző Hadházy Ákos politikai karrierjének részletezésével mutatta be a magyar ellenzék történetét, amelyet eddig állandó konfliktusok, egymás elleni áskálódás, és a közös fellépés inkompetenciája jellemzett. Mostanáig. A „rabszolgatörvény” bevezetése ellen képesek voltak együtt tiltakozni, de Ehl megjegyzi: a kormányzó párt felügyelete alatt álló párhuzamos bírósági rendszer hasonló tiltakozást nem váltott ki. Miközben éppen a magyar bíróság Magyarországon az utolsó olyan független intézmény, amely még képes volt az orbáni rendszer manipulációinak ellenállni.

A cseh gazdasági napilap elemzője rámutatott, hogy az idei országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok együttes fellépése elmaradt, miközben a magyarok többsége minden mögött Soros György amerikai üzletember tevékenységét kereste. Ehl szerint a nemzetközi médiában mutatott felvételek félrevezetőek, mert a megmozdulások, noha az eddigiekhez képest valamivel agresszívebbek, nem erőteljesek. Az elemző hozzáteszi: a szociálisan motivált tiltakozások nagyobb erőt képviselnek még egy kisebb létszámú demonstráción is, mintha a szólásszabadságért, vagy a jogállam fennmaradásáért mentek volna ki a tiltakozók.

„Ahogy Orbán és a magyar kormányzati propaganda reagált a tüntetésekre, azt sugallja, hogy Orbán ezúttal nem fog meghátrálni” – utalt a cseh elemző azokra az esetekre, amikor a magyar kormányfő visszakozott a társadalmi ellenállás hatására (olimpia, netadó). Csehországban úgy látják, hogy Orbán tüntetésekkel kapcsolatos reakcióját a múlt vasárnap délutáni programja előrejelezte: akkor a Népszava fotósa örökítette meg a magyar miniszterelnököt az új Vidi stadion lelátóján, aki leginkább azért aggódhatott, vajon kedvenc klubja a Vidi megmarad-e a magyar labdarúgó bajnokság második helyén a Ferencváros legyőzése után.

A lengyel Krytyka Polityczna az ellenzéki együttműködést hangsúlyozza

Magyarország modern történelmében precedens nélküli ellenzéki összefogásról írt a Krytyka Polityczna baloldali politikai és kulturális magazin. A lengyel olvasók számára a cikk a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) és az újbaloldali Együtt (Razem) Lengyelországban elképzelhetetlen együttműködésével próbálja érzékeltetni a magyarországi fejleményeket. Ugyanakkor a lengyel magazin azt is hangsúlyozta, hogy „viszonylag kevesen voltak” – mindössze néhány ezer ember vett részt a demonstrációkon, szemben a tavaszi áprilisi választások után még százezres létszámú, spontán tüntetésekkel szemben.

A tömeg korosztályos összetétele – idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak a megmozdulásokon – a lengyel kommentátor szerint egyáltalán nem meglepő. A magyar fiatalok meglehetősen csalódottak a lengyel újság szerint. Egyrészt az Orbán-kormány a helyén maradt április 8. után is, másrészt az ellenzéki pártok képtelenek voltak együttműködni. Éppen e rossz tapasztalatok alapján az elmúlt napok magyarországi eseményei példanélküliek, írta a Krytyka Polityczna. A lengyel magazin szerint az ellenzéki pártok rájöttek, egyedül semmit nem érhetnek el, ezért valóban együtt léptek fel, amely megváltoztathatja a magyar politikát.

Mit jelent ez a gyakorlatban, tette fel a kérdést a Krytyka Polityczna, amely azt is elmagyarázza olvasóinak, hogy a jelenlegi magyar ellenzéki pártok széles összefogása rendkívül eltérő identitású pártok együttműködésén alapul. A baloldali pártok szemében a Jobbik egy „nacionalista” párt, míg a jobbikosok „komcsiknak” tartják az 1989-1990-es rendszerváltásban részt vett és a korábbi kommunista rendszerben nem  teljesen érintett pártok elitjeit. A lengyel elemzés szerint e két politikai világ közötti határnak kell eltűnnie, hogy a magyar ellenzéki pártok megtalálják „a legkisebb közös többszöröst.”

Mik az eredményei a formálódó együttműködésnek a gyakorlatban? A lengyel felület szerint eddig az együttműködés több baloldaliságot hozott, mint „jobbikosságot”, de azt sem szabad elfelejteni – figyelmeztet a lap – hogy 2014 novembere óta a magyar belpolitikában a centrum jobbra tolódott és az utóbbi években a jobboldali rivalizálás dominál a magyar politikában. Ez az új megállapodás, a szerző szerint, a politikai vetélkedést jobbról eltolhatja a centrum felé. A jelenlegi ellenzéki együttműködés struktúrája gyenge, és jelenleg teljesen új, hosszútávú stratégiát kell megfogalmazni. Ezt hosszútávon egyik szereplő sem tudja kikerülni, írta a KP.

Ez már nem puha autoritarizmus

A Krytyka Polityczna magazin részletesen beszámolt a december 16-án történt eseményekről, amikor a fenti „széles koalíció” néhány tagja meglátogatta a magyar köztévé épületét, hogy beolvassák ötpontos követelésüket. Hétfőn a reggeli órákban a köztévé épületének biztonsági őrei erőszakkal dobták ki Szél Bernadett és Hadházy Ákos képviselőket, miközben a rendőrség nem avatkozott be. A két képviselő által tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott: amennyiben bebizonyosodik az Index hírportál értesülése, miszerint a biztonsági szolgálat a Belügyminisztérium beleegyezésével cselekedett, annak nagyon komoly következményei is lehetnek.

A lengyel magazin hangsúlyozta: ez az eset is precedensértékű, mivel az ország modern történelme során még soha nem fordult elő, hogy a mentelmi joga miatt védelmet élvező politikust erőszakot alkalmaztak volna. A köztévé épületének elfoglalása jelzésértékű: így kell a képviselőnek akaratukat érvényesíteni. A parlamenti képviselők elleni erőszak alkalmazása döntő momentum a rezsim számára. A budapesti kormány megítélésében bekövetkező fejleménynek komoly következménye, hogy megszűnt a „puha” autoritarizmus, amikor országgyűlési képviselők fizikai épségét és védelmét állami szervek fenyegetik.

A szlovák Denník N az ügyes ellenzék világos és egyszerű céljait dicséri

A szlovák újságok követik a magyarországi eseményeket, markánsabb véleményt egyelőre a helyi liberális sajtó fogalmazott meg. Peter Morvay arról írt, hogy az embereket a „rabszolgatörvény”, és a független bíróság és média elleni támadások vitték ki az utcára, míg ellenzéki képviselőket erőszakkal dobták ki a köztévé épületéből. A Dennik N híroldal kommentárjában leszögezte: a mostani demonstráció-sorozat közel sem az elmúlt néhány év legnépesebb megmozdulása volt, ugyanakkor hozott újdonságokat is.

Először tiltakoztak együtt a fennálló hatalom ellen a különböző ellenzéki pártok, civil aktivisták és a szakszervezetek képviselői. Hosszú idők óta először ellenzéki politikusok jelentős szerepet játszottak egy demonstráción. Sikerült érthetően megfogalmazni követeléseiket, miközben az események az Orbán-rezsim konkrét szimbólumait is érintették.  Nem véletlen, hogy vasárnap este több ezren tüntettek a magyar köztévé előtt, amely a kormányzati propaganda, hazugságok és manipulációk legfontosabb szimbóluma.

Ami a magyarországi olvasó számára hétköznapi valóság, az a szlovák (de a lengyel vagy a cseh) átlagolvasónak valójában sci-fi. A Denník N portál egy másik, „Orbán virtuális valósága: Soros-ügynökök akarják egy nyugodt ország kormányát megbuktatni” című jegyzetében részletesen ismertette Kovács Zoltán kormányszóvívő a CNN hírtévében elmondott “érveit”. A szlovák lap megjegyzte: a tüntetésekről a “közmédia” nem számolt be, majd amikor az eseményeket már nem lehetett elhallgatni, akkor egyoldalúan tájékoztattak az eseményről. A szlovák hírportál megjegyezte: a magyar kormányzati propagandának sikerült az elmúlt napok tüntetéseit összekötni az EU-val és a menekült-kérdéssel is.

A Dennik N a magyar kormányzati propagandával magyarázta Orbán Viktor rezsimjének masszív támogatottságát. Még annak ellenére is, hogy egyre több magyar él egyre alacsonyabb szinten, az egészségügy és az oktatás színvonala süllyedt, a korrupció mindent áthatol. A Dennik N szerint a vidéken, falvakban élő idős lakosság tájékozódik elsősorban az állami médiából és az utcákon ingyenesen hozzáférhető lapokból. Csakhogy – írja a szlovák lap – az összes ilyen média a Fidesz kezében van és  közpénzből finanszírozzák. Éppen a vidéki lakosság nagyarányú mobilizációja segítette 2018 áprilisában győzelemhez a Fideszt.

A szlovák Sme főszerkesztője több bátorságot vár a magyar ellenzéktől

A Sme.sk főszerkesztői jegyzetében arról írt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vélhetően türelmetlenül várja az karácsonyi ünnepnapokat, amely feloszlathatná az ellene kibontakozó tüntetéshullámot. A lap kiemelte, hogy a tüntetők között ott vonulnak a Fidesz szavazói is, akik először jelezték elégedetlenségüket a kormány ellen a túlórák számának megemelése kapcsán.

A tüntetések eljelentéktelenednek, ha az ellenzék nem lesz képes kiszélesíteni a tiltakozások témáját. “Ha a szervezők nem győzik meg a magyarokat, hogy a „rabszolgatörvény” nem csak szimptóma, hanem egy betegség, amelyre Orbán kényszeríti saját nemzetét” – írja Balog főszerkesztő.

A lap főszerkesztője szerint említésre méltó, hogy az ellenzéki pártok között megjelent az együttműködési hajlandóság, noha egyelőre nem volt elég bátorságuk a „rabszolgatörvény” és a migrációs politika lehetséges összefüggéseivel szembesíteni a magyarokat.

Hogy itt pontosan mire is gondolt a szlovák liberális napilap magyar származású főszerkesztője, azt a Magyarországot jól ismerő lengyel think tank intézet igazgatója, Wojciech Przybylski fejtette ki a Polityca.pl felületén.

A lengyel Polityca.pl szerint Orbán ezúttal elszámolta magát

A  Visegrad Insight vezetője és a Res Publica Nowa főszerkesztője napi eseményektől ellépve értékelte a legújabb magyarországi fejleményeket. A közép-európai ügyekkel foglalkozó intézmény vezetője szerint az elmúlt hetek eseményei még nem jelentenek áttörést a magyar belpolitikában, de az eddig hatékonyan működő új politikai rendszer laboratóriumában valami eltört. „Orbán Viktor számára egyre nehezebb lesz eljátszani a demokrata politikus szerepét”, írja a lengyel elemző, aki rámutatott: a december 12-től kezdődő elégedetlenségi hullám egyesítette az értelmiséget, a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat.

Przybylski szerint a demonstrációk okait a magyar gazdaság szerkezetében kell keresni.

Az elemző felidézi a magyar gazdaság legutolsó teljesítményét, amely 5 százalékos GDP növekedést mutatott, esélyt adva a magyaroknak, hogy nemcsak a Nyugathoz, de a visegrádi országok teljesítményéhez is felzárkózzanak. A visegrádi országok gazdasága az elmúlt években folyamatosan nőtt, de az egy főre eső magyar GDP nem emelkedett, amely már alacsonyabb, mint a lengyel és a szlovák számok. Magyarország számára tehát a legfontosabb kihívás a jelenlegi életszínvonal fenntartása úgy, hogy közben a hagyományos migrációs – román és ukrán – útvonalak is befagyni látszanak, miközben évről évre nő a Nyugatra távozó magyarok száma is.

„Ha Magyarország nem talál módot azonnal a termelékenység növekedésére, akkor csökkenteniük kell a termelést. Ezzel párhuzamosan ez a helyzet bérfeszültséget is okoz, ami a magyarok infláció feletti reálbérnövekedését okozza. Ez pedig a befektetők döntéseit is befolyásolhatja, így előállhat egy olyan helyzet is, hogy ha Orbán védi a külföldi tőkét a délről érkező migránsok elől Magyarországon, előfordulhat, hogy a tőke hamarosan eltűnik. Ironikus, de nem elképzelhetetlen, hogy pont azokra a területekre teszik át székhelyüket a cégek, ahonnan most a migránsok érkeznek„ írja a lengyel politikai elemző.

A Polityka.pl elemzése ezután az elhagyott magyar középosztályt veszi górcső alá. A szerző emlékeztette a lengyel olvasót, hogy Orbán a magyar középosztály megerősítésének és az alacsonyabb rétegek felzárkóztatásának ígéretével került 2010-ben hatalomra. Másfelől Orbán levonta 2010 előtti politikai vereségeinek tanulságait, miszerint csak az alacsonyabb néprétegek megnyerésével tud tartósan hatalmon maradni.

„A középosztály megerősítése csak mítosz maradt, az alacsony adók nem teszik lehetővé a jelentősebb beruházási projektek finanszírozását, miközben a vidéken szegénységben élő lakosságot menekültellenes retorikával táplálják, ami Orbánék szerint orvosolja elvesztett méltóságukat. Ennek a fejleménynek a következménye, hogy Orbán hatalmának legfontosabb tartópillére a magyar felsőosztály – befektetők és oligarchák – lett,” állítja a Visegrad Insight vezetője.

Przybylski szerint Orbán ezúttal elszámította magát. Köztudott, hogy egy karácsonyi időszak előtt bevezetett ellentmondásos intézkedés nem a demokratikus módszerekkel irányító hatalom sajátja. Orbán arra számított, hogy a téli időszak hatékonyan korlátozza a tiltakozások mértékét, és hogy a kormányzati lépések kritikusainak az elő-karácsonyi időszakkal is versenyezniük kell a médiában. Ráadásul, Orbán számos korábbi keleti útja szintén azt a benyomást erősíthette, hogy Magyarország felvállal egyféle ázsiai identitását is, amely köztudottan nem demokratikus.

A Polityca.pl elemzése szerint Orbán csapdába került, amelyet legjobban a kormányzati propagandagyár narratívája mutat meg. Ez alapján Orbán ellen olyanok tüntetnek, akik migránsokat vinnének be Magyarországra. Csakhogy, a magyarországi befektetőknek valószínűleg semmi gondja nem lenne a migránsokkal, ha azok növelik a termelékenységet. Orbán viszont tudja: hatalma és népszerűsége egy olyan kampányra épül, amely a fél országgal elhitette, hogy szinte minden afrikai a Magyarországra való letelepedésről álmodik. Csakhogy a valóság nem is lehetne rosszabb: a szociális biztonság eltűnése, és az alacsony bérek miatt a migránsok Magyarországot egy olyan országnak tartják, amely megakadályozza, hogy az emberek Nyugatra érkezzenek.                                                                               (atlatszo)

Bal-Rad komm: „…Ami a magyarországi olvasó számára hétköznapi valóság, az a szlovák (de a lengyel vagy a cseh) átlagolvasónak valójában sci-fi. A Denník N portál egy másik, „Orbán virtuális valósága…Orbán hatalmának legfontosabb tartópillére a magyar felsőosztály – befektetők és oligarchák – lett…”

– Plusz Berlin és Brüsszel!

Röviden és tömören: A V4-EK MIND RAJTUNK RÖHÖGNEK! Könnyebb dolgunk lenne fölsorolni azon országokat, ahol irigylik a magyarokat.