GKI: nem lesz ebből osztrák életszínvonal 2030-ra
Évtizedek óta meg sem tudjuk közelíteni az osztrák életszínvonalat és gazdasági teljesítményt, most azt számolgatják, 2030-ra összejöhet valamiféle felzárkózás. Mit lehet elérni 12 év alatt? Egyáltalán: mennyire vagyunk lemaradva a szomszédainktól? A GKI Gazdaságkutató megvizsgálta.
Az elmúlt hónapokban – az MNB növekedési jelentése alapján – újra terítékre került a fejlett gazdaságokhoz (különösen Ausztriához) való gazdasági felzárkózás kérdése, amit az egy főre jutó GDP alapján mértek. A GKI Gazdaságkutató ZRt. megvizsgálta, mennyire reális a rövid távú, 2030-ig tartó gazdasági felzárkózás, írja a Privátbankár.
Mi az a vásárlóerő-paritás? Avagy: nem az a kérdés, mennyink van, hanem hogy mit lehet megvenni belőle
A vásárlóerő-paritáson mért GDP a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket. A vásárlóerő paritáson mért GDP leggyakrabban használt becslését a University of Groningen úgynevezett Maddison adatbázisa szolgáltatja. Ettől a rövidebb időszakra számított EU mutató csak kissé tér el.
Mennyire vagyunk messze az osztrákoktól? Attól függ, hogy nézzük
A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997-2000 között értük el, majd 2000-től kisebb hullámzásokkal növekvő pályára került hazánk. Ezzel 2017-ben újra elértük az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4 százalékát).
Ezzel szemben, ha a Világbank adataiból indulunk ki, és a folyóáras egy főre jutó GDP-t tekintjük az összehasonlítás alapjául, akkor a köznapi tapasztalatnak jobban megfelelő felzárkózási pályát láthatunk – írja a GKI. Ez alapján 1980-ig fokozatosan leszakadtunk Ausztriától, majd egy kétéves felzárkózás után gyors leszakadás következett 1988-ig, amit stagnálás váltott fel. 1996-tól (a Bokros-programot követően) beindult a felzárkózás, amely 2007-ig tartott. A világgazdasági válság hatása ugyan 2010-re lecsengett, de 2012-ig –az adóreform és a Széll Kálmán terv időszakában – tovább nőtt az elmaradásunk Ausztriától. 2013-2017 között, nagyobb részt az EU források, kisebb részt a nemzetközi zéró kamat politika begyűrűzésének hatására a felzárkózás gyorsult, így 2017-re újra elértük a 2009-es szintet.
A folyóáras adatok alapján az a (szomorú) helyzet látható, hogy a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik, mint a vásárlóerő paritás alkalmazása mellett. Így a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4%), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7%) áll.
Mire elég 12 év?
A GKI megvizsgálta, hogy különböző (reálisnak tekinthető) hosszú távú növekedési trendek alapján hova juthat hazánk 2030-ra az egy főre jutó GDP tekintetében. Először a 2002 és 2017 közötti, majd a 2010 és 2017 közötti reál GDP növekedést számították ki a két ország esetében. A két növekedési ütem közel áll egymáshoz, a Magyarország számára kedvezőbbel számolnak a továbbiakban. Végül egy optimista, 4 százalékos növekedési ütemmel is kiszámolta a GKI hazánk várható helyzetét.
| A GDP éves átlagos volumen változása 2002-2017, illetve 2010-2017 között Magyarországon és Ausztriában |
Vásárlóerő-paritáson az osztrák egy főre jutó GDP 53,7 százalékán álltunk 2016-ban (az utolsó tényadat a Madison adatbázisban). A 2010 és 2017 közötti átlagos növekedéssel számolva mindkét ország esetében, az osztrák szint 58,2 százalékára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4 százalékos magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7 százalékára juthatnánk el.
2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2%) érte el. A 2010-2017-es ütemmel számolva Ausztria akkori értékének egyharmadát (32,7%) közelíthetjük meg. Ha Magyarország esetében egy optimista, éves 4 százalékos növekedéssel számolunk, akkor is csak az osztrák szint 41,3 százalékára érünk el 2030-ra.
Az osztrák szint háromnegyede vagy épp a harmada jön össze? Nagyon nem mindegy
Összefoglalva: a 2010-2017 közötti magyar és osztrák növekedési ütemekkel számolva vásárlóerő paritáson 2030-ra elérhető az akkori osztrák szint 58 százaléka, míg egy dinamikusabb, évi 4 százalékos növekedéssel 74% is megközelíthető. Ugyanakkor folyóáron reálisan mindössze az osztrák szint harmadáig juthatunk el, ami dinamikus növekedéssel sem éri el az osztrák felét – írja a GKI. (Privátbankár)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: “…A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban…”
– Igen ám, de a rendszerváltással… – VÉGKÉPP ELEJÉT VETTÜK MINDENFÉLE FÖLZÁRKÓZÁSNAK!
Polythykay elythünk mindent elherdált! Mindent ellopott!
Azért érdemes abba belegondolni, hogy HOVÁ FEJLŐDHETTÜNK VOLNA, HA… – megmarad a saját gazdaságunk. Piacainkkal együtt!
Persze a kérdés történelmietlen! HISZEN NEM MARADT SEMMINK! Amink van – mérhetetlen külső adósság, teljes kiszolgáltatottság, megfogyatkozott ÉS EGYRE FOGYÓ – elöregedő – lakosság, megváltoztatott összetétel, reménytelenség…!
GYARMATI LÉT, GYARATI JÖVŐ!
És még mindig sokan beveszik a qrmányvetítő meseműsorát!
Hát igen, ez sok mindent elmondhat azok számára, akik ész nélkül tapsikolnak kisgömböc és rablóbandája számára (még Rákosi is megirigyelné ezt a tapsvihart). Fejük tövig a narancslében, semmit nem látnak az őket körülvevő társadalmi valóságból.
De akinek ez sem elég, íme:
http://artnera.blogspot.com/2015/02/800×600-normal-0-21-false-false-false.html
Gondolkodni is kellene, mielőtt beindul a kisgömböcöt éltető vastaps.
Én csak azt tudom, hogy a lakás a normális emberi lét egyik nélkülözhetetlen feltétele. Mondjuk öt éve, akinek volt 10-13 millió Ft-ja, az tudott venni egy lakást. Ma ugyanehhez kell 20-25 millió Ft, úgy, hogy közben papíron alig volt infláció.
E mutató alapján erősen romlott az emberek és pénzük vásárlóereje. Vagyis nem előrefelé, hanem visszafelé megyünk. Köszönhetően egyértelműen O1G-nek. És itt a “G” nem géniuszt jelent…
Már sokadjára állapíthattam meg, milyen bámulatos egyetértésben tudjátok a legkülönbözőbb folyamatokat Orbán nyakába varrni. A lakás árrobbanást sem Orbánnak, hanem a svájci jegybanknak köszönhetjük. https://444.hu/2015/01/16/svajc-globalis-penzpiac
A svájci jegybank döntése után rengeteg brókercég vált fizetésképtelenné ügyfelei felé. Ez volt az a pont, amikor a befektetők bizalma megrendült, a pénzüket ezután ingatlanokba fektették.
Sub Zero szerint:
2018-12-28 – 18:26
A mo-i lakás árrobbanásnak semmi köze a CHF körüli történésekhez. Annál inkább a CSOK-hoz, a fedezetlen béremelésekhez és a munkaerő hiányhoz.
Fő oknak a CSOK-ot tartom, azért, mert O1G pénzt szórt a tömegbe. 10+10 milla nem kevés pénz, az eladók ezt látva rögtön megemelték a lakásárakat, mondván, hogy az ajándék pénzekből ők is szeretnének részesülni.
O1G nem oldotta meg a devizahiteles problémát, többek között ennek köszönhető a jelentős munkaerő kivándorlás. A külföldre történő munkaerő vándorlás által előidézett szakmunkáshiány és a fedezetlen béremelések kikényszerítése jelentősen megemelte a lakások építési költségeit, amit muszáj volt az árakban is érvényesíteni. A CSOK csak a kormányzati diadal-kommunikáció szerint családbarát, valójában halálos csapás volt a családok többségére, mert nagyban csökkentette a többség lakáshoz jutási esélyeit, beleértve az albérleteket is, hisz az ingatlanárakkal párhuzamosan az albérletek ára is jelentősen emelkedett.
A CHF körüli történések valóban okoztak némi zavart a pénzpiacokon, de ahogy minden csoda csak három napig tart, úgy ez is csak rövidtávon okozott zavart. Gyakorlatilag most is az Eurohoz van kötve az értéke, csak nem 1,2 rátával, hanem kb. 1,1-el, illetve talán szélesebb az e körül mozgó sávja. (Pl. 2018.04.20-án 1 € 1,199 CHF-et ért, ami gyakorlatilag a régi szintet jelenti.
https://www.xe.com/currencyconverter/convert/?Amount=1&From=EUR&To=CHF )
Vagyis, a CHF értéke emelkedett az az Eurohoz képest, ami pont az ellenkezőjét jelenti annak amit mondasz. A CHF-nek esetleg annyiban lehet szerepe az ingatlanárak növekedéséhez, hogy a korábbi, Forinthoz képesti árfolyam emelkedése utólag jelentősen megdrágította a CHF hitelből történt lakásépítéseket, és ez, ha nem is teljes mértékben, de valamilyen szinten beépült a lakások eladási áraiba is.
Egyszóval, ha indokoltan kivesszük a svájci pénzügyi folyamatokat a képletből, akkor megint csak a Geci marad, mint felelős. Hogy nem így van, azt csak Ti hiszitek…
Ebben most nagyon tévedsz! Érintett voltam a témában és az eseményeket napról-napra figyelemmel kísértem. Az ingatlan árrobbanás pontosan úgy és akkor kezdődött, ahogy azt leírtam.
“Az egyik legismertebb – a magyar spekulánsok által is meglehetősen kedvelt– brókercég az angliai Alpari (UK) Ltd. ügyfelei (és maga a cég is) olyan nagymértékű veszteségeket szenvedtek el, hogy nem voltak képesek feltölteni a számlákat. A társaság így képtelenné vált a felügyelet (FCA) által előírt tőkemegfelelési követelmények teljesítésére. Mint közleményükben hírül adták, nagy erőfeszítéseket tettek a helyzet rendezésére – beleértve a társaság eladását is -, ezek azonban eredménytelenek maradtak, így a cég hétfőn beszüntette a működését, és fizetésképtelenségi eljárást kért önmaga ellen. A cég így külső ellenőrzés alá került, a kinevezett adminisztrátorok kísérletet tesznek a reorganizációra.”
Nézz utána! https://www.azenpenzem.hu/cikkek/millios-bukasok-orak-alatt/2299/
Röviden, nem a CHF-EUR későbbi árfolyama a lényeg. Amit némi zavarnak írsz, az nagyon sok becsődölt brókercéget jelentett. A befektetőket nem tudták kifizetni. Azok a befektetők, akik ki tudták venni a pénzüket, már nem merték visszatenni. Inkább a kisebb hozamot, viszont a biztosabb ingatlanbefektetést választották. Annál is inkább mert prognosztizálni lehetett azt, hogy az ingatlanok ára meredeken emelkedni fog. A csok valóban tovább emelt az árakon. Jövőre emelkedni is fog, 15M Ft. lesz 3 gyerek után, ha jól tudom. Az, hogy ennek milyen mértékű hatása lesz az árakra nem tudni. Annyit biztosan nem fog emelni, mint a csok összege.
Ha ad a kormány az is baj?