Folytatja a qrmány a győzködést, hogy szárnyal az egészségügy
Sokkal több CT- és MR-berendezés van Magyarországon, mint hét éve. Akinek még ez sem elég, valószínűleg ellenzéki politikus – derült ki Rétvári Bence nyilatkozatából.
Balog Zoltán Emmi-vezető nyilatkozata óta tudjuk, hogy álhír csupán a magyar egészségügy mélyrepülése, a média zavarkeltéséről van itt elsősorban szó.
Rétvári Bence, a Balog-minisztérium parlamenti államtitkára kedd reggel közölte: nagyot lépett előre 2010 óta Magyarország a CT-MR berendezések számát tekintve: míg 2010-ben 30 MR berendezés volt használatban, mára Magyarországon 65 MR-berendezés van, tehát 117 százalékkal, több mint duplájára emelkedett a gyógyításhoz használható MR eszközök száma.
CT-berendezésből 2010-ben még csak 73, mára már 104 darab, 42 százalékkal több található az országban, vagyis „számszerűen is kimutatható, hogy a gyógyítás feltételei érezhetően javultak Magyarországon.”
Elmondta, másfél évvel ezelőtt a kormány közel 50 milliárd forintot fordított az állami intézményekben működő képalkotó diagnosztikai eszközök fejlesztésére, és a következő években is újabb beszerzések várhatók. Rétvári szerint lényegében csak az ellenzéki politikusok azok, akiknek még ez sem elég: „ma azok a politikusok keveslik ezt a növekedést, akik kórházfejlesztések helyett vizitdíjjal és kórházi napidíjjal akarták megsarcolni a betegeket” – fogalmazott.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben a Facebookon is élénken terjedni kezdett egy lista, a kormány egészségügyi beruházásait ismertetendő. A kétes valóságtartalmú lajstrom intézményekkel, beruházásokkal és összegekkel indul, de egy idő után csak az intézmények neveit sorolja egymás után:
(HVG)
Bal-Rad komm: „…tudjuk, hogy álhír csupán a magyar egészségügy mélyrepülése, a média zavarkeltéséről van itt elsősorban szó…”
– Csakis azért furikáztatják magukat a szívműtétesek „kigombolt” mellkassal, hogy több napfény érje a tüdejüket. Tízezrek pedig merő unalmukba pusztulnak bele az életbe idő előtt!
A döbrögisztáni közegészségügy igenis egészen kiváló! Be is indult rá a horda Fb.-közössége:
Hallották a metró hangját, de az sosem az érkezett a megállóba: egy utas sem értette, mi történik
Az ijedtséget nagy derültség követte.
Egy igazi szellemmetró érkezésével viccelték meg a madridi megállóban várakozó tömeget. Egy kreatív ügynökség és a Sony Pictures España ötlete volt az átverés, ami egyöntetű sikert aratott az emberek körében.
A délelőtt összegyűlt tömeg az érkező metró hangjára lett figyelmes, a fékcsikorgást és még az ajtónyitást is hallották, miközben a metrónak látszólag se híre, se hamva nem volt a megállóban. Az értetlenkedés és a pillanatnyi ijedtség aztán hamar mosolygásba fordult, amikor fény derült a viccre.
(Forrás: femina)
Bal-Rad komm: Most gondoljunk bele, hogy mi történne Pesten, mondjuk a 3-as metron egy ilyen esetben.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Jön az adószabadság napja: eddig vagy még az állam rabszolgája
Nem a legmotiválóbb belegondolni, hogy már végig robotoltad az év felét, éves keresetet tekintve eddig még csak az államkasszát tömted. Közeleg viszont a forduló pont, amikor már a saját zsebed a tét. Nézd meg, pontosan mennyit keres a munkádon az állam! Meg fogsz lepődni.
Természetes dolog, hogy minden dolgozó ember adót fizet, hiszen azokat a közfeladatokat, mint egészségügy, oktatás, infrastruktúra, stb., közös kasszából kell állni. Az adók mértéke viszont már más kérdés. Bármekkora fizetésért is dolgozol, azzal tisztában vagy, hogy egy jelentős része már azelőtt az államkasszába vándorol, mielőtt megkapod a béredet. A kiábrándító valóság viszont az, hogy ha éves fizetést nézünk, akkor amennyi pénzt július 16-ig keresel összesen, az még csak az éves bruttó bérednek azon százaléka, ami az államkasszát vastagítja, amit mindenféle adó és járulék jogcímén levonnak. Nézzük mennyit is fizetsz évente a közösbe.
Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb a munkabéreket sújtó terhek, óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk a minimálbéres is a fizetésének ugyanannyi százalékát teszi a közösbe, mint a magas keresettel rendelkező. Korábbi elemzések alapján az úgynevezett bruttónap, vagy adószabadság napja Magyarországon az év 197. napjára esik, idén július 16-ra.
Ki, mit fizet az államnak?
A cégnek minden munkavállalója után fizetnie kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát összesen 28,5 százalék megy az államnak. Ez minimálbér esetében számszerűsítjük, akkor az látszik, hogy a bruttó minimálbér 127 500 forint, a cégnek viszont ez havonta 163 838 forintba kerül.
A cég fizeti a minimálbéres dolgozója után az államnak 36 338 forint, majd a bruttó munkabérből 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1,5 százalékos munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot von le. Tehát a bruttó fizetésednek a 34,5 százalékát már azelőtt odaadod az államnak, hogy ráutalnák a bankszámládra.
Ez számszerűsítve úgy néz ki, hogy 19 125 ezer forint a személyi jövedelemadó, 12 750 forint nyugdíjjárulékot, 5100 természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3825 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1913 forint munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot vonnak le egy minimálbéres keresetéből. Ez összesen 42 713 forint, és 84 787 forint nettó fizetése marad, amivel gazdálkodhat egy hónapban.
Tehát egyetlen minimálbéres dolgozó után az állam 79 051 forint adót és járulékot beszed.
Egy másik szemszögből nézve pedig úgy is lehet mondani, hogy egyetlen minimálbéres munkáján a dolgozó 84 787 forintot keres, az állam pedig 79 051 forintot. A kettő között csak 5736 forint a különbség. Tehát a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány is nagyon jól járt, mert ugyanakkora arányban sarcolják meg a fizetéseket. A cégek viszont nagy vesztesei, mert ugyanazért a munkáért és munkaerőért többet kell fizetnie (és a dolgozója után az államnak is).
(penzcentrum)
Bal-Rad komm: „…a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány is nagyon jól járt…”
-„Természetesen a legjobban a magyar családok” jártak! A qrmánypropaganda szerint.
Persze „gondoskodó nemmzetthy qrmányunk” SOKKAL JOBBAN JÁR, hiszen a „kapott” pénzt az átlagmagyar Döbrögisztánban költi el! Ami költekezést terheli a világ legmagasabb ÁFA-tartalma, a jövedéki adó, meg még a fene tudja mi!
EZ A DEMOKRÁCIA ÁRA!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Ötszörös áron rendezünk vizes vb-t, valakinek biztos megéri
Sok kritika érte a pénteken kezdődő budapesti vizes világbajnokságot, melynek számlája már meghaladja a 130 milliárd forintot. Mindez azért érdekes, mert a magyar főváros a mexikói Guadalajara helyett ugrott be, akik már 100 millió dolláros (mintegy 27 milliárd forint) költséget is soknak találtak, ezért visszaléptek a rendezéstől. De ha más példákat nézünk, akkor sem találunk a magyarhoz hasonló költségeket.
Így néznek ki a világbajnokság költségei
Az utóbbi években folyamatosan változott a pénteken kezdődő vizes világbajnokság költsége, legutóbb május elején beszélt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a várható kiadásokról, melyek az alábbiak szerint alakulnak:
Ha ezek már a véglegesnek tekinthető számok, akkor összességében 130,6 milliárd forint lehet a rendezvény teljes költsége. A fejlesztések kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a 92 milliárdos tétel legnagyobb része, mintegy 85 milliárd forint akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot, „így ezek közvetve számítanak hozzá az esemény költségeihez”. Persze a beruházásokat nem részletezte, a két összeg közti 7 milliárdos keretbe sorolható például a Batthyány téren épülő műugró torony, de azt például nem tudni, hogy a „semmibe vezető gyalogos-kerékpáros híd a Rákos-patakon” közvetlen vagy közvetett költségnek minősül-e. A legnagyobb beruházás a Duna Aréna, aminek 41,637 milliárdos költségét nem sorolják a közvetlen kiadások közé.
Vagyis többféle számítás is lehet a büdzsét illetően, a teljes költség 130,6 milliárd forint, ha viszont ebből levonjuk a miniszter által említett beruházásokat, akkor is 45 milliárd forintról beszélhetünk.
Jogos kérdés, hogy ebből mennyi jön vissza. Seszták Miklós elmondása szerint a szervezőbizottság mintegy 7-10 milliárd forintos közvetlen bevétellel kalkulált, ehhez jönnek még a közvetett bevételek, mint például a szurkolók költései, a felpörgő turizmus vagy a szállodákban eltöltött vendégéjszakák.
Vagyis a világbajnokság bevételeinek egy része nehezen számszerűsíthető, de az szinte biztosra vehető, hogy a 130 milliárdos számla még ezekkel a „ködös” előnyökkel együtt sem egyenlítődik ki, és a 45 milliárd forintnyi közvetlen kiadás megtérülése is minimum kérdéses.
Másoknak töredékéből sikerül ugyanez
Az utóbbi évek világbajnokságaival összehasonlítva is kifejezetten drága a budapesti rendezvény. Két éve az oroszországi Kazanyban rendezték a vizes vb-t, ahol a fő helyszín az a Kazany Aréna volt, melyet még a 2013-as Univerziádéra építettek, de ez a stadion lesz a jövő évi foci-vb egyik helyszíne is. Vagyis az oroszok igyekeznek a legtöbbet kihozni a beruházásból. Bizonyára hasonló stratégia mozgatja a magyar beruházókat is az amúgy is rendkívül kétséges megtérülésű Duna Aréna esetében, egyelőre az 5-7 év múlva esedékes rövidpályás úszó vb, illetve dugába dőlt olimpiai pályázat összességében nem tűnik intenzív hasznosítási tervnek. (A hasznosítás körüli kérdőjelekre jellemző, hogy a kormány és az önkormányzat rémülten próbálja a másikra dobálni az úszó vb után az aréna kezelését).
A hírek szerint egyébként a 2012-ben átadott Kazany Aréna 450 millió dollárba (mintegy 120 milliárd forint) került, de ez egy 45 ezer férőhelyes futballstadiont takart, amit 2015-ben ideiglenesen átalakítottak uszodává. Vagyis ez magyar viszonylatban ahhoz hasonlítható, mintha megépült volna a 150 milliárd forintos Puskás Stadion, majd ott egy füst alatt vizes vb-t is rendeztünk volna.
A kazanyi világbajnokság teljes költségvetéséről két évvel az esemény után sincsenek megbízható információk. Azt viszont tudni, hogy a mexikói Guadalajara 100 millió dollárt (27 milliárd forint) szánt volna az idei eseményre, majd 2015 tavaszán visszaléptek, ezért kellett Budapestnek beugornia. A magyar főváros ugyanis eredetileg 2021-ben rendezett volna, ezt hoztuk előre 2017-re.
A mexikóiak azért léptek vissza, mert a kormány egy átfogó kiadáscsökkentési programba fogott, ami a világbajnokság büdzséjét is érintette. A megszorításokat elsősorban a mexikói gazdaság problémáival és az olajárak esésével magyarázták. Guadalajara visszalépésekor Kazany esetében is felvetődött annak lehetősége, hogy faragni kell a büdzséből az orosz gazdaság válsága és a rubel zuhanása miatt, azonban Cornel Marculescu, a nemzetközi szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az orosz eseményt nem érinti a problémák. Szerinte Mexikó esetében is inkább politikai, mint gazdasági okai voltak a visszalépésnek, hiszen lecserélték a sportminisztert az országban. A mexikóiak egyébként már elköltöttek 9,5 millió dollárt a visszalépés előtt, további 5 milliót pedig a FINA-nak kellett fizetniük kárpótlásként, amiért visszaléptek.
„A világbajnokság gazdasági előnyei két-háromszorosan meghaladják a költségeket a tapasztalatok alapján”- mondta akkor Marculescu.
Azt sajnos nem tudni, hogy a FINA illetékese melyik költségről beszélt. Ha a Guadalajara által becsült 100 millió dollárról, akkor mi még mindig bajban vagyunk, hiszen a 130 milliárdos magyar büdzsé majdnem pont ötszöröse annak.
Kazany előtt 2013-ban Barcelonában volt a vizes vb, ahol négy helyszínen rendezték meg az eseményt, melyek tízperces sétán belül elérhetők voltak, ez volt a spanyolok egyik nagy előnye. Az esemény költségvetése 25 millió euró (mintegy 7,7 milliárd forint) volt a Catalan News cikke szerint, azonban náluk megvolt az az előny, hogy nem kellett külön létesítményeket emelni, elég volt az 1992-es olimpia és a 2003-as vizes világbajnokság helyszíneit kicsit helyrepofozni. Azonban ahogy láthattuk, Budapesten csak a szervezési költségek meghaladják a fenti összeg négyszeresét.
Rómában 2009-ben rendeztek világbajnokságot, melynek költsége közel 40 millió euró (12,3 milliárd forint) volt. Ennek legnagyobb része, 26,5 millió euró állami hozzájárulás volt, 8,6 millió eurót terveztek szponzorációból, 5,2 milliót pedig a rendezvény közvetlen bevételei jelentettek. Ugyanakkor a rendezés nehézségeit jelzi, hogy néhány hónappal az esemény előtt még 5,5 millió eurós lyuk volt a római költségvetésben elsősorban a közvetlen bevételek elmaradása miatt.
A FINA garantáltan jól jár
Egy nyertese biztosan lesz a budapesti világbajnokságnak: a nemzetközi szövetség ugyanis a reklámbevételek és a tévés jogdíjak egy részére automatikusan ráteszi a kezét. Ebből a szempontból a szervezet 2015-ös beszámolója lehet mérvadó, hiszen akkor volt legutóbb világbajnokság.
Két évvel ezelőtt a FINA-nak 58,8 millió svájci frank (mintegy 16,5 milliárd forint) bevétele volt a különböző eseményekből (sajnos nincs részletezve a világbajnokság), amivel szemben a kiadás 36,4 millió frank volt. Összességében a szervezetnek 14,7 millió frank volt a profitja a 2014-es 2,9 milliós veszteséggel szemben.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Ez a döbrögisztáni „vizesvébé” történet egy politikai horrorsorozat egyik epizódja csupán. Ráadásul a sorozat újabb epizódjai készülnek futószalagon.
A lényeg a látvány! Pörög a qrmányzati vetítőgép, és a tolvajmasinéria.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Röhögőgörcsöt kaptak a turisták a magyarok fizetésétől
A Blikk munkatársa az utcán szólított le turistákat és tette fel a nagy kérdést, hogy szerintük mennyit keres egy átlag magyar ember.
Meglepően jó indulatúak voltak a kedves idelátogatók, legtöbben ugyanis 1500-2000 euró közé saccolták a béreket. Amikor megtudták a valóságot, többen nevetni kezdtek, de összességében sajnálatukat fejezték ki.
Szerencsés nemzedék? Náluk legalább csenget a pénzespostás
BÉKÉS MEGYÉBEN (is) akad olyan falu, ahol csak 15-20 embernekvan rendszeres havi fix jövedelme. Ebben a világban a biztos nyugdíjjal rendelkezők, még ha keveset hoz is a postás, jólétben élőnek számítanak.
Szerencsésnek mondhatják magukat, mert sem az előttük élő generációknak nem jutott, de előreláthatóan az utánuk következőknek sem lesz osztályrésze ez a kevés létbiztonság.
Békés megye 36 településén 429 nyugdíjast kérdeztek meg 2015-ben az életkörülményeikről.
A feldolgozott eredményekből Köteles Lajos történész, nyugdíjas főiskolai igazgató és Rozsnyai Katalin klinikai szakpszichológus, a Szent István Egyetem gyulai campusának docense írt összefoglaló tanulmányt.
A vizsgálat igazolta, hogy a nyugdíjas kori problémák gyökerei legtöbbször az aktív életkorból erednek. A sarkadi kistérségben például az egy lakosra jutó éves nettó jövedelem 2014-ben mindössze 419 654 forint volt. A szerzők 280 forint/dolláros árfolyamon számították ki, hogy ez évi 1500, napi átlagban 4,17 dollár – ami nem is az ázsiai, hanem az afrikai szegénység szintjét jelenti. Az alacsony bérek meghatározzák a nyugdíjakat és a nyugdíjas kor életminőségét is. A nyugdíjak összege településtípusonként erősen eltér. Az idősek több mint harmada így is anyagi gondokkal küzd a városokban – de még többen falun.
2007 és 2013 között Békésben 4229-ről 15 064-re nőtt a szociális étkeztetésben részt vevők száma. A falusi és a képzetlen emberek korábban halnak – de legkorábban a képzetlen falusiak.
Fontos mutató, hogy támogatják-e egymást a különböző nemzedékek, és ha igen, hogyan. A nyugdíjasok 31 százalékát istápolják a családtagjaik, miközben minden második nyugdíjas segíti a leszármazottait.
A gyermekeinek ételt ad az idősek 35, pénzt 27, az unokákra felügyel 21 százaléka. A gyermekek a szüleiket munkával, élelmiszerrel, gyógyszerrel és tüzelővel támogatják. A községekben az egymásra utaltság jóval erősebb, mint a városokban.
A rendszerváltozás óta Békés megye elvesztette lakossága csaknem negyedét – egyes településekaz ott élők 30-35 százalékát. 1994-ben a Békés megyei GDP az országos átlag 80 százalékát tette ki – 2010-re már csak valamivel több mint a felét. Az aktív népesség zöme minimálbérből vagy közmunkából él, nagyon kevesen képesek idős korukra tartalékot félretenni. Pedig a nyugdíjuk jóval kevesebb lesz, mint a mostani nyugdíjasoknak.
Sokan csak életük egy részére szereznek nyugdíjjogosultságot, mások alig jutottak legális munkához, így nem lesznek jogosultak semmilyen nyugdíjra. Az előrejelzések szerint a bérnek is mind kisebb hányada – egy-két évtized múlva alig 30 százaléka – lesz a havi nyugdíj összege.
Miközben a fejlett világban a nyugdíjba lépés egy új, kötöttségektől mentes, de még hosszú időn át viszonylag egészséges életszakasz kezdetét jelenti, a perifériákon az egyes országokon belül is igen nagy különbségekkel, de az aktív életkorhoz képest további elszegényedést hoz.
A Kádár-kori középrétegek, első generációs értelmiségiek, alkalmazottak, szakmunkások, akik fiatalkorukban tanulhattak, felemelkedhettek, és ma teljes öregségi nyugdíjat élveznek, többnyire konszolidált helyzetben élnek. Ám ez is viszonylagos. Vidéken keveseknek adatik meg a jól megérdemelt pihenés: az itteni szemlélet szerint némelyik nagymama egész életén át a család cselédje, és ha van is pénzük a nagyszülőknek, inkább beleadják az unoka autójába, semhogy elmennének belőle nyaralni.
(szabadfold)
Bal-Rad komm: Szerencsés nemzedék?
Annyiban igen, hogy megélhetett egy háborúmentes időszakot, 45 éves koráig egy emberséges rendszerben élhetett. A szerencsésebbjei a rendszerváltást követően nem maradtak munka nélkül, és a szocializmusban szerzett „piacképes” szakmai képesítésükkel úgy-ahogy elboldogultak.
Jelentős részük nyugdíjjogosult, sokuk nem! Vagy csak kegydíjra! Vagy arra sem.
„…Békés megye 36 településén 429 nyugdíjast kérdeztek meg 2015-ben az életkörülményeikről…A Kádár-kori középrétegek, első generációs értelmiségiek, alkalmazottak, szakmunkások, akik fiatalkorukban tanulhattak, felemelkedhettek, és ma teljes öregségi nyugdíjat élveznek, többnyire konszolidált helyzetben élnek…”
-Mint tudjuk, a lét határozza meg a tudatot!
Ezek a nyugdíjasok SEGÍTIK ANYAGILAG a gyerekeiket-unokáikat, és ezt természetesnek tartják. Ami helyes is!
Viszont ők azok, akik MÉG HISZNEK A POLITIKUSOKNAK! – és ezért szép szavakkal manipulálhatók! Nem veszik észre a viszonylagos anyagi biztonságuk közepette, hogy gyermekeiknek-unokáiknak a jövőjét is elrabolták-ellopták azok, akik nekik enyelegnek. AKIKET ŐK – MINT KÖTELESSÉGTUDÓ „VÁLASZTÓK” – hatalomba emelnek/tartanak. Hogy az ő szavazataikkal tovább fosztogathassák a gyerekeiket-unokáikat.
EZ A RÉTEG MÉG HISZ A POLITIKUSOKNAK, MERT EGY OLYAN KORBAN SZOCIALIZÁLÓDOTT, AMIKOR A POLITIKA AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN ÁLLT!
Nem veszik észre, hogy a nyugdíjukat nem a szépeket csicsergő politikusbűnözőknek köszönhetik, hanem saját maguknak! Mert megdolgoztak érte, mert megtermelték.
Persze többet is! – de hol van az már?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Többször hallották már a Sárgapólósok azt, hogy valamit nem lehet. Aztán megmutatták, hogy lehet. Még akkor is, ha sokak szerint nem szabad.
Hiszem azt, hogy igazi változás akkor fog bekövetkezni, ha hatalom saját hatalma fenntartása érdekében hozott, és-vagy alkalmazott szabályait megszegjük. Megmutatjuk, hogy lehet olyant cselekedni, amit sokak szerint nem szabad.
Mára olyan mértékeket öltött a pénzügyi, és politikai hatalom önkénye, hogy egyre szélesebb társadalmi csoportoknak szükséges alkalmazni az ellenállás békés, de határozottan az elnyomással szembemenő formáit.
Az egyik ilyen társadalmi csoport a bírói hivatást gyakorlók, vagy a bíróságokon dolgozó emberek.
Sokan látják az igazságszolgáltatásban, hogy wellmannal, darákkal, handóval, kónyával ezt a hatalmi ágat egy diktatúra építésére használják.
Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy a bírók, és munkatárasik is kiálljanak azért, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos közbizalom romlása megforduljon.
Ennek egyik módja lehet, hogy – ebben a súlyos igazságügyi válságban – most megmutatják, hogy lehet olyant tenni, amit egyesek szerint nem szabad.
Azt javaslom a bírók számára, hogy tiltakozásuk kifejezése érdekében a nyári szünet előtt utolsó tárgyalási napjukon minden tárgyalást halasszanak el.
Változást, csak a határozott kiállással tudunk elérni.
A kúria előtt ezt így vezettem elő 2017. 07. 04-én:
Régóta ismert, hogy a magyar demográfiai folyamatok európai összevetésben is igen kedvezőtlenek. A ma megjelent legfrissebb, 2016-ra vonatkozó Eurostat-jelentés megerősíti ezt a képet.
Tavaly több mint másfél millió fővel gyarapodott az Európai Unió lakossága, eközben a magyar népesség közel 33 ezerrel csökkent – derül ki a ma közzétett Eurostat-adatokból. A magyar népességfogyás még némileg (mintegy 1700 fővel) több is, mint ami a KSH előzetes becsléseiből korábban kiderült.
Az unió lakossága nem a nagy gyerekvállalási kedvnek köszönhetően növekszik. A születések és halálozások egyenlegéből stagnálás adódna, ám a bevándorlás növeli a népesség számát. A nemzetközi migrációt leszámítva a demográfiai folyamatok csupán négy országban rosszabbak, mint Magyarországon:
A 28 tagú EU-ban 10 ország számolt be népességfogyásról, 18 pedig gyarapodásról. A születés/halálozás mutató alapján Írország, Ciprus és Luxemburg állnak az első három helyen, a bevándorlás Németország, Svédország, Málta és Ausztria esetében javít nagyot a népesedési folyamatokon.
A lényeg: Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk gyorsabban csökkent, mint 2015-ben, pedig a termékenységi ráta (alacsony szintről) emelkedőben van.
A jelenség mögött két ok áll. Az egyik, hogy a javuló gyerekvállalás egyre kevesebb nőt érint, a szülőképes korú nők száma ugyanis folyamatosan csökken. A magyar népesség korfája alapján ez a tendencia folytatódni fog, vagyis a népességfogyás megállításához még nagyobb termékenységi ráta lenne szükséges. A másik ok, hogy a migráció pozitív hatása tavalyra szinte teljesen eltűnt. Mindez úgy történt, hogy Magyarország mindkét relációban kívül maradt a nemzetközi népességmozgástól: kevesebb ember is távozott az országból, mint 2015-ben, de még ennél is jobban csökkent az ide érkezők száma.
Európa népességi viszonyait az alábbi térkép mutatja:
(portfolio)
Bal-Rad komm: A’ zúnijó népességgyarapodása úgy en-block a migrációnak köszönhető. Ez a népességgyarapodás viszont nem egy vidámító dolog. De hát ők tudják!
-A magyarság fogyása viszont aggasztó mértékű. Amit tovább rombol a népesség magabiztos átrendeződése is. Ám az okok azok a leginkább dühítők!
A magyarság fogyását sajnos teljes mértékben össze lehet kapcsolni a rendszerváltás után beállt vészkorszakkal. Mert ez bizony az. Vészkorszak.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Mialatt mi kénytelenek vagyunk beérni vigyorgó Soros-fejekkel a rekkenő nyári forróságban, a kies északolasz tartomány, Veneto egyik búzamezőjén sokkal szokatlanabb dolog történik.
Egy Verona melletti gazda, Dario Gambarin – aki korábban több vezető politikus portréját is megalkotta – a hétvégén véget ért hamburgi G20-csúcsra traktorjával egy gigantikus Putyin-fejet „rajzolt” a vetésbe.
A hír óriásit hasított a múlt héten, az orosz űrügynökségnél pedig humoruknál voltak az illetékesek, mert a Roszkozmosz egyik Reszursz-P műholdjával 475 kilométeres magasságból felvételt készítettek Putyin búzaportréjáról. „Ellenőrizni akartuk, vajon látszik-e az űrből” – indokolja operettes küldetését a Roszkozmosz.
Örök hála a munka hőseinek!
(valasz)
Bal-Rad komm: Hát igen. Míg Döbrögisztán liberálisai „putyinveszélyt” ajvékolnak, a taljános egy jelentős részének már elege van a polgári demokráciából.
Pedig a talján farmer kitaposhatta volna traktorával akár az EU Nagy Védelmezőjének – Döbröginek – is a fizimiskáját. Mármint a mezején. Mármint nem úgy…! – csak rajzilag.
De ő inkább az orosz elnököt formázta meg! 130×130 méteres méretben.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Hiába akart haverkodni az utasokkal, kifütyülték Bronzost a Déli pályaudvaron
Megszokott látvány a Déli pályaudvaron, hogy nyáron kilométeres sorok kígyóznak a jegypénztárak előtt, tömegek próbálnak a lehető leggyorsabban feljutni a balatoni vonatokra. Egy munkatársunk rokona sem lepődött meg azon, hogy vasárnap késő délután tömve volt a pályaudvar.
Arra azonban a legkevésbé sem számított, hogy a semmiből egyszer csak Magyarország köztársasági elnöke jelenjen meg; Áder János egy biztonsági őr kíséretében érkezett meg a jegypénztárak és a peronok övezte részhez. Számára úgy tűnt, hogy Áder ismerőseivel jött találkozni, vagyis nem hivatalos programról lehetett szó.
Ámulatát tovább csak tovább fokozta, hogy az államfő ezután végig sétált az egyik Balatonra készülő, de már amúgy is késésben lévő vonat mellett, és akivel lehetett, váltott néhány szót. Azt viszont nem hallotta, hogy pontosan mit mondott az utasoknak Áder.
A köztársasági elnök váratlan gesztusa azonban nem nyerte el az utazóközönség tetszését: többen fütyülni kezdtek, amikor meglátták a lex CEU- t és a civiltörvényt aláíró Ádert, aki – ahogy forrásunk fogalmazott – a sűrű anyázok közepette inkább visszavonulót fújt.
Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt; arra voltunk kíváncsiak, hogy tervezett program volt-e a balatoni utazók megszólítása, mit mondott nekik, illetve hogyan fogadták a nyaralni vágyók az államfői gesztust. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…többen fütyülni kezdtek, amikor meglátták a lex CEU- t és a civiltörvényt aláíró Ádert…”
– Bízunk abban, hogy a lex CEU és a civiltörvény MELLETT A CSORNAY BRONZOS MÁS – HÉTKÖZNAPIBB BŰNEI IS – eszükbe jutott a füttyögő-anyázó köznépnek!
Viszont az ilyen spontán megnyilvánulások mintha nem a közvéleménykutatók méréseinek az eredményeit tükröznék. Amik szerint ugyebár a döbrögista horda csillaga fényesen ragyog Döbrögisztán politikai horizontján.
Meg hát valami oknál fogva hitelesebbeknek is tűnnek ezek a spontán megnyilvánulások, mint a nagy valószínűséggel irányított és MEGRENDELT felmérések.
Ez lehetne akár jó jel is. De…!
DE KI HELYETTÜK?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
