Kampány: saját képével díszített csokit adott a nyugdíjasoknak a döbrögista martalócfőnök
Tállai András fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője a mezőkövesdi ünnepségen a saját képével és aláírásával díszített csokit és kalácsot osztott az idősek napja alkalmából.
A politikus egy kiadványt is átadott arról, hogy hogyan lehetne visszaterelni az időseket a munka világába.
A csokipapíron szerepel a Fidesz logója és a parlament szerepel, valamint az alábbi felirat:
„Sok szeretettel köszönöm az Idősek Napja alkalmából! Kívánok Önnek erőt, egészséget és hosszú életet!”
Az ajándékot az október 12-i mezőkövesdi, idősek napja alkalmából rendezett ünnepségen kapták meg a nyugdíjasok.
(propeller)
Bal-Rad komm: És a vén hülyéknél nem esett le: ÚGY BÁNT VELÜK TÁLLAI BUSAFEJ, MINT A CIRKUSZIDOMÁR A PÓNILÓVAL!
„Nesztek! Itt egy kis nyalánkság a produkciótokért! Nyaljátok föl gyorsan, aztán legyetek hálásak a NER-nek ezért a nagylelkűségért! SZAVAZZATOK RÁNK, ÉS NÉGY ÉV MÚLVA – TALÁN – ISMÉT KAPTOK CSKIT-KÁCSIT! Most pedig nyomás melózni a sírig! Ne henyéljetek itt! Termeljetek HASZNOT a NER-nek! EZ MÁR NEM A SZOCIALIZMUS!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.
Az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lmagyar akosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.
A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint kitűnő egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak. Az érem másik oldala, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék).
Az életkor előrehaladtával az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.
Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz a világon jóval magasabb, 82 százalékos ez az arány.
A magyarok 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt a kérdést, tízből hárman kisebb jelentőségű problémának érzik ezt, 18 százalék teljesen biztos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig sosem gondolkozik ezen. A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek.
A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni.
Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. Azonban abban, hogy mennyi időt szeretnének nyugdíjasként élni, már jelentős különbségek vannak. A kitűnő egészségi állapotban lévők 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.
A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig.
A valóság ennél árnyaltabb, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt. Utóbbi kapcsán az Aegon szakértői hangsúlyozták: a rossz, vagy éppen kielégítő egészségi állapotban lévő munkavállalók kisebb eséllyel indulnak a nyugdíjra való megfelelő felkészülésben. Egészségügyi problémák esetén ugyanis szűkösebbek a munkavállaló esélyei a munkaerőpiacon, az átlagnál kisebb mértékben terhelhető, amelynek erős a hatása a jövedelmére és a megtakarítási képességére is. A rossz és kielégítő egészségi állapotban lévők tehát sokkal kiszolgáltatottabbak, amikor a jövőjüket tervezik.
A felmérés eredménye szerint komoly problémát jelent, hogy a megkérdezettek negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna. Látható tehát, hogy az egészségi állapotnak kulcsszerepe van abban, hogy valaki biztos öregkorra számíthat-e vagy sem.
E tekintetben a magyarok bizakodóak: ötből három közülük jó egészségi állapotúnak tartja magát. Ám a helyzet a kor előrehaladtával változik, hiszen az 55-64 év közöttiek körében már csak 4 százalékos ez az arány.
A munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért. Ezt a munkavállalók igénylik is. 95 százalékuk venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek.
Nem csak az időskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a maximális 10 helyett csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult.
A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.
A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé.
A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.
Mindezek alapján az Aegon szakértői úgy látják, hogy a most aktív munkavállalóknak érdemes kidolgozniuk egy stratégiát az egészség megőrzésére és az egészséges életmód fenntartására, ha komolyan meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó terveiket. Ehhez érdemes tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakemberektől, amellett, hogy az egészséges életmód fenntartását segítő szokásokat beépítik a napi rutinba.
(kamaraonline)
Bal-Rad komm: A most még aktív korú magyarok többsége azzal küzd, hogy túlélje a mai napot. A most 55-65 év közöttiek a rendszerváltás igazi nagy vesztesei. Közülük sokan már gondolni sem mernek a jövőre.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Telefonos és e-mailes tájékoztató kampányt indított hétfőn a Fidesz, hogy informálja a nyugdíjasokat arról, milyen megengedhetetlen kifejezéseket, sértő jelzőket használt a magyar nyugdíjasokra Vona Gábor, a Jobbik elnöke.
A hvg.hu szúrta ki, hogy a Racionalista Párt a Soundcloudon közzétette a hangfelvételt, amiben hallható mit is mondanak a kampányüzenetben:
Íme a szöveg leirata:
„Jó napot kívánok, a Fidesz nevében keresem. Azért hívom, mert önnek is tudnia kell, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke megsértette a nyugdíjasokat. Azt mondta róluk, hogy szennyvíz folyik a szájukból, magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, és trágárul ordibálnak. Ez felháborító! A Jobbik szégyellheti magát! Nem először fordítanak hátat az időseknek, nem először sértegetik őket. Vona Gábor kijelentése csak a legutóbbi példa. Ne felejtsük el, emlékezzünk erre, amikor majd szavazunk! Köszönöm, hogy meghallgatott.”
Vona Gábor korábban többek közt azt írta ki a Facebookra a tusványosi földre rángatós incidens láttán, hogy „rendszeres esemény, hogy hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját”. Emellett azt is írta: „Minden tiszteletem a szüleink és a nagyszüleink generációjáé. Az én szüleim is nyugdíjasok”, de ezeket az idősek „az aljas orbánizmus játékszereivé váltak. Történelmi traumáikra, érzelmeikre játszik a kormányfő, azokat nem feloldva, hanem felszítva manipulálja a nyugdíjasokat.”
A 444 megkereste a Fideszt, a párt elismerte, hogy ezzel a szöveggel hívják az időseket.
(Forrás: atv)
Bal-Rad komm: A döbrögista horda támadásba lendül. Ez a védekezés legjobb formája. Márpedig ők védekeznek.
DE HONNAN TUDJÁK, HOGY A FELHÍVOTT TELEFON EGY NYUGDÍJASÉ? A Döbrögi levelekre visszaküldött válaszok alapján frissített Kubatov-Gyürk listából?
A gyalázatos döbrögista izgatás-hergelés kezd fölpörögni! Vonának kitől és miért kéne bocsánatot kérni?
ELŐ KELL SZEDNI A VIDEO ÉS FOTOANYAGOKAT A HORDA NYUGGERKOMMANDÓINAK AKCIÓIRÓL! ÉS TERÍTENI!
NYOMATÉKOSÍTANI KELL A NYUGDÍJASOKBAN, HOGY ŐKET CSAK ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA FEL A VAJDATÁBOR AZ ALJAS CÉLJAI VÉGHEZVITELÉHEZ!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Szerencsés nemzedék? Náluk legalább csenget a pénzespostás
BÉKÉS MEGYÉBEN (is) akad olyan falu, ahol csak 15-20 embernekvan rendszeres havi fix jövedelme. Ebben a világban a biztos nyugdíjjal rendelkezők, még ha keveset hoz is a postás, jólétben élőnek számítanak.
Szerencsésnek mondhatják magukat, mert sem az előttük élő generációknak nem jutott, de előreláthatóan az utánuk következőknek sem lesz osztályrésze ez a kevés létbiztonság.
Békés megye 36 településén 429 nyugdíjast kérdeztek meg 2015-ben az életkörülményeikről.
A feldolgozott eredményekből Köteles Lajos történész, nyugdíjas főiskolai igazgató és Rozsnyai Katalin klinikai szakpszichológus, a Szent István Egyetem gyulai campusának docense írt összefoglaló tanulmányt.
A vizsgálat igazolta, hogy a nyugdíjas kori problémák gyökerei legtöbbször az aktív életkorból erednek. A sarkadi kistérségben például az egy lakosra jutó éves nettó jövedelem 2014-ben mindössze 419 654 forint volt. A szerzők 280 forint/dolláros árfolyamon számították ki, hogy ez évi 1500, napi átlagban 4,17 dollár – ami nem is az ázsiai, hanem az afrikai szegénység szintjét jelenti. Az alacsony bérek meghatározzák a nyugdíjakat és a nyugdíjas kor életminőségét is. A nyugdíjak összege településtípusonként erősen eltér. Az idősek több mint harmada így is anyagi gondokkal küzd a városokban – de még többen falun.
2007 és 2013 között Békésben 4229-ről 15 064-re nőtt a szociális étkeztetésben részt vevők száma. A falusi és a képzetlen emberek korábban halnak – de legkorábban a képzetlen falusiak.
Fontos mutató, hogy támogatják-e egymást a különböző nemzedékek, és ha igen, hogyan. A nyugdíjasok 31 százalékát istápolják a családtagjaik, miközben minden második nyugdíjas segíti a leszármazottait.
A gyermekeinek ételt ad az idősek 35, pénzt 27, az unokákra felügyel 21 százaléka. A gyermekek a szüleiket munkával, élelmiszerrel, gyógyszerrel és tüzelővel támogatják. A községekben az egymásra utaltság jóval erősebb, mint a városokban.
A rendszerváltozás óta Békés megye elvesztette lakossága csaknem negyedét – egyes településekaz ott élők 30-35 százalékát. 1994-ben a Békés megyei GDP az országos átlag 80 százalékát tette ki – 2010-re már csak valamivel több mint a felét. Az aktív népesség zöme minimálbérből vagy közmunkából él, nagyon kevesen képesek idős korukra tartalékot félretenni. Pedig a nyugdíjuk jóval kevesebb lesz, mint a mostani nyugdíjasoknak.
Sokan csak életük egy részére szereznek nyugdíjjogosultságot, mások alig jutottak legális munkához, így nem lesznek jogosultak semmilyen nyugdíjra. Az előrejelzések szerint a bérnek is mind kisebb hányada – egy-két évtized múlva alig 30 százaléka – lesz a havi nyugdíj összege.
Miközben a fejlett világban a nyugdíjba lépés egy új, kötöttségektől mentes, de még hosszú időn át viszonylag egészséges életszakasz kezdetét jelenti, a perifériákon az egyes országokon belül is igen nagy különbségekkel, de az aktív életkorhoz képest további elszegényedést hoz.
A Kádár-kori középrétegek, első generációs értelmiségiek, alkalmazottak, szakmunkások, akik fiatalkorukban tanulhattak, felemelkedhettek, és ma teljes öregségi nyugdíjat élveznek, többnyire konszolidált helyzetben élnek. Ám ez is viszonylagos. Vidéken keveseknek adatik meg a jól megérdemelt pihenés: az itteni szemlélet szerint némelyik nagymama egész életén át a család cselédje, és ha van is pénzük a nagyszülőknek, inkább beleadják az unoka autójába, semhogy elmennének belőle nyaralni.
(szabadfold)
Bal-Rad komm: Szerencsés nemzedék?
Annyiban igen, hogy megélhetett egy háborúmentes időszakot, 45 éves koráig egy emberséges rendszerben élhetett. A szerencsésebbjei a rendszerváltást követően nem maradtak munka nélkül, és a szocializmusban szerzett „piacképes” szakmai képesítésükkel úgy-ahogy elboldogultak.
Jelentős részük nyugdíjjogosult, sokuk nem! Vagy csak kegydíjra! Vagy arra sem.
„…Békés megye 36 településén 429 nyugdíjast kérdeztek meg 2015-ben az életkörülményeikről…A Kádár-kori középrétegek, első generációs értelmiségiek, alkalmazottak, szakmunkások, akik fiatalkorukban tanulhattak, felemelkedhettek, és ma teljes öregségi nyugdíjat élveznek, többnyire konszolidált helyzetben élnek…”
-Mint tudjuk, a lét határozza meg a tudatot!
Ezek a nyugdíjasok SEGÍTIK ANYAGILAG a gyerekeiket-unokáikat, és ezt természetesnek tartják. Ami helyes is!
Viszont ők azok, akik MÉG HISZNEK A POLITIKUSOKNAK! – és ezért szép szavakkal manipulálhatók! Nem veszik észre a viszonylagos anyagi biztonságuk közepette, hogy gyermekeiknek-unokáiknak a jövőjét is elrabolták-ellopták azok, akik nekik enyelegnek. AKIKET ŐK – MINT KÖTELESSÉGTUDÓ „VÁLASZTÓK” – hatalomba emelnek/tartanak. Hogy az ő szavazataikkal tovább fosztogathassák a gyerekeiket-unokáikat.
EZ A RÉTEG MÉG HISZ A POLITIKUSOKNAK, MERT EGY OLYAN KORBAN SZOCIALIZÁLÓDOTT, AMIKOR A POLITIKA AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN ÁLLT!
Nem veszik észre, hogy a nyugdíjukat nem a szépeket csicsergő politikusbűnözőknek köszönhetik, hanem saját maguknak! Mert megdolgoztak érte, mert megtermelték.
Persze többet is! – de hol van az már?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
„Sertésbelsőséget a nyugdíjasoknak” Páros lábban szállt a Fideszbe az MSZP
A szocialisták szerint csak akkor jön a 13. havi nyugdíj, ha ők is jönnek.
„A Fidesz a 13. havi nyugdíj helyett marhabőrt és sertésbelsőséget ajánl a nyugdíjasoknak”, írja közleményében az ellenzéki párt. Úgy látják, csak akkor lesz 13. havi nyugdíj, ha 2018-ban az MSZP kormányra kerül, a Fidesz ugyanis elutasította az MSZP indítványát a 13. havi nyugdíj bevezetésére. „Kósa Lajos cinikusan azt üzente a nyugdíjasoknak: a 13. havi nyugdíj helyett érjék be azzal, hogy a sertésbelsőség áfája és a nyers marhabőr áfája 5 százalékra csökken” – állítja az MSZP.
A párt szerint a nyugdíjasok nem várhatnak semmi jót a Fidesztől, „Orbánék nem akarnak költeni a nyugdíjakra, mivel azt a pénzt inkább ellopják. Egyszer már ellopták a magánnyugdíj-pénztárak megtakarításait, és most is kevesebb nyugdíjemelést adtak, mint amennyi az MNB inflációs előrejelzése alapján az időseknek járna.”
A szocialisták ígérik, hogy kormányra kerülve odaadják az idős embereknek a 13. havi
(atv)
Bal-Rad komm: Valami egészen hihetetlen ami a nyugdíjasok szavazatainak megszerzéséért zajlik!
A Maszop már a 13. havit ígéri, miközben a döbrögista horda mélyen hallgat! Ők ugyanis képben vannak! Tudják jól, hogy már a 12. havi is probléma, nemhogy a 13.
Beindult ismét egy hihetetlenül felelőtlen, igérgető kampány. Hogy mi lesz a választások után, arról mindegyik bűnbanda mélyen hallgat!
A nyugdíjasok munkaerőpiaci elhelyezkedését célzó szövetkezeti szisztémáról beszélt Kósa Lajos az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy ha 50 nyugdíjas összeáll, akkor egy minimális induló tőkével piaci szereplővé válhatnak, és azt már a munkaadókkal kötött szerződések alapján határozzák meg, hogy ki mennyi munkát vállal mekkora ellentételezés mellett. A kormány azt garantálja, hogy az szja csak 15 százalék lesz, a nyugdíjuk érintetlen marad – fogalmazott.
Hozzátette: készítettek előzetes felmérést, illetve egyeztettek a nagyobb nyugdíjas szakszervezetekkel, szövetségekkel, akik támogatásukról biztosították az elképzelést. Az új lehetőség egymillió ember számára biztosítana lehetőséget a visszatérésre, számításaik szerint 500 ezer nyugdíjas felbukkanása a munkaerőpiacon hozzávetőlegesen 150 ezer, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalót tudna pótolni a munkaerőpiacon.
Ez nem élethosszig tartó munkát jelentene, vagyis nem kényszerhelyzet: aki akarja vállalja, aki nem, az nem – jelentette ki, és közölte, hogy a nyugdíjas szövetkezetek beindulásának nagyobb a társadalmi jelentősége, mint a gazdasági.
Ezt követően megígérte a nyugdíjasoknak: soha semmilyen körülmények között nem hangzik majd el a kormány részéről az a mondat, hogy „nyugdíjemelés nincs, helyette tessék elmenni dolgozni”. Amennyiben a parlament támogatja a kormány elképzelését, az új lehetőség már júliustól beélesedhet – fűzte hozzá.
(Forrás: mno)
Bal-Rad komm: „…soha semmilyen körülmények között nem hangzik majd el a kormány részéről az a mondat, hogy „nyugdíjemelés nincs, helyette tessék elmenni dolgozni…”
-a „Magyarország jobban teljesít!”-meg hasonló kábításokon edződött nyugdíjasok (meg nem nyugdíjasok) elkezdhetnek aggódni! Döbrögiék olyasmit ugyanis soha nem fognak mondani, hogy…
Sót! Semmi olyasmit nem fognak mondani, ami a valóság! Amikor tehát Bihar Ura Fejenagy arról beszél, hogy a horda mit nem fog mondani-na akkor már van ok az izgalomra!
Hiszen egy dolog valamit NEM hallani!-és egy más dolog megélni! Az olyan meglepő!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
