Jön az adószabadság napja: eddig vagy még az állam rabszolgája
Nem a legmotiválóbb belegondolni, hogy már végig robotoltad az év felét, éves keresetet tekintve eddig még csak az államkasszát tömted. Közeleg viszont a forduló pont, amikor már a saját zsebed a tét. Nézd meg, pontosan mennyit keres a munkádon az állam! Meg fogsz lepődni.
Természetes dolog, hogy minden dolgozó ember adót fizet, hiszen azokat a közfeladatokat, mint egészségügy, oktatás, infrastruktúra, stb., közös kasszából kell állni. Az adók mértéke viszont már más kérdés. Bármekkora fizetésért is dolgozol, azzal tisztában vagy, hogy egy jelentős része már azelőtt az államkasszába vándorol, mielőtt megkapod a béredet. A kiábrándító valóság viszont az, hogy ha éves fizetést nézünk, akkor amennyi pénzt július 16-ig keresel összesen, az még csak az éves bruttó bérednek azon százaléka, ami az államkasszát vastagítja, amit mindenféle adó és járulék jogcímén levonnak. Nézzük mennyit is fizetsz évente a közösbe.
Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb a munkabéreket sújtó terhek, óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk a minimálbéres is a fizetésének ugyanannyi százalékát teszi a közösbe, mint a magas keresettel rendelkező. Korábbi elemzések alapján az úgynevezett bruttónap, vagy adószabadság napja Magyarországon az év 197. napjára esik, idén július 16-ra.
Ki, mit fizet az államnak?
A cégnek minden munkavállalója után fizetnie kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát összesen 28,5 százalék megy az államnak. Ez minimálbér esetében számszerűsítjük, akkor az látszik, hogy a bruttó minimálbér 127 500 forint, a cégnek viszont ez havonta 163 838 forintba kerül.
A cég fizeti a minimálbéres dolgozója után az államnak 36 338 forint, majd a bruttó munkabérből 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1,5 százalékos munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot von le. Tehát a bruttó fizetésednek a 34,5 százalékát már azelőtt odaadod az államnak, hogy ráutalnák a bankszámládra.
Ez számszerűsítve úgy néz ki, hogy 19 125 ezer forint a személyi jövedelemadó, 12 750 forint nyugdíjjárulékot, 5100 természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3825 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1913 forint munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot vonnak le egy minimálbéres keresetéből. Ez összesen 42 713 forint, és 84 787 forint nettó fizetése marad, amivel gazdálkodhat egy hónapban.
Tehát egyetlen minimálbéres dolgozó után az állam 79 051 forint adót és járulékot beszed.
Egy másik szemszögből nézve pedig úgy is lehet mondani, hogy egyetlen minimálbéres munkáján a dolgozó 84 787 forintot keres, az állam pedig 79 051 forintot. A kettő között csak 5736 forint a különbség. Tehát a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány is nagyon jól járt, mert ugyanakkora arányban sarcolják meg a fizetéseket. A cégek viszont nagy vesztesei, mert ugyanazért a munkáért és munkaerőért többet kell fizetnie (és a dolgozója után az államnak is).
(penzcentrum)
Bal-Rad komm: „…a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány is nagyon jól járt…”
-„Természetesen a legjobban a magyar családok” jártak! A qrmánypropaganda szerint.
Persze „gondoskodó nemmzetthy qrmányunk” SOKKAL JOBBAN JÁR, hiszen a „kapott” pénzt az átlagmagyar Döbrögisztánban költi el! Ami költekezést terheli a világ legmagasabb ÁFA-tartalma, a jövedéki adó, meg még a fene tudja mi!
EZ A DEMOKRÁCIA ÁRA!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
30 éve nem kellett adóznunk, bevallani sem volt mit
1987-ig Magyarországon nem volt személyi jövedelemadó, és egy sor más típusú adó sem. Nem is volt olyan, hogy nettó és bruttó bér, a fizetésből levontak 10 százalékot TB címén, és az egész el volt intézve. Ez ma is kellemes lenne, de a kapitalizmusban nem működik: a polgároknak és a cégeknek kell állni a (relatív) jóléti állam hatalmas költségeit.
A kezdetek
Az államszocialista rendszerben nem volt szükség egyéni adókra, hisz a gazdaság nagy része közvetlen állami kézben is irányítás alatt működött, az állam oda tette a pénzt, ahová kelett, minden nála futott össze, mondhatni majdnem minden bevétel és kiadás az övé volt. A piacgazdaság alapjainak lerakása azonban megkövetelte többek között a személyi jövedelemadó rendszerére való átállást, és erre a célra ma 30 éve, 1987. július elsején jött létre az APEH.
Maga az SZJA 1988. január elsejétől indult, ekkortól a béreket bruttósítani kellett, vagyis az addigi bérekhez hozzáadni a fizetendő adót, és kijött a bruttó bér. A nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék egy részét is a munkavállaló fizeti azóta is, értelemszerűen ez is a bruttó és nettó bér különbsége lett.
Szülinap
A 30. születésnap alkalmából Tállai András, az a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára nyilatkozott. Elmondta, hogy 1988-ban 78 ezer gazdálkodót tartott nyilván az APEH, ma ennek tízszeresét, 747 ezer céget és vállalkozást. Az eltelt 30 évben az egyéni vállalkozások száma is több mint a duplájára nőtt, most megközelíti a 444 ezret. Viszont például 30 éve változatlanul él a vállalkozások egységes azonosítására alkalmas úgynevezett 11 pozíciós adószám. Ez még most is az adóigazgatási nyilvántartás alapja.
Mértékek
Tállai András emlékeztetett, hogy az adóreform első évében, 1988-ban még tizenegy szja-kulcs volt, és havi 66 667 forintos kereset fölött (az átlag hétszerese lehetett, ez ma kétmillió lenne) 60 százalék volt az adó. A rendszer ma már egykulcsos, a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalék, ezzel Magyarország ezüstérmes az Európai Unióban, csak Bulgáriában kell kevesebb adót fizetnie a lakosságnak a jövedelme után.
Persze a munkát terhelő elvonások ennek ellenére még igen magasak, tekintettel az egészségbiztosítási-, és nyugdíjjárulékra, a munkáltató által fizetett szociális adóra, és még két kisebb tételre. Így a munkavállaló bruttó béréből a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett még 18,5 százalék levonás szerepel, így a bér 33,5 százaléka a teljes levonás. Emellett a munkáltató még összesen 23,5 százalékot fizet, ami egyébként jelentős, 5 százalékpontos csökkenés tavalyhoz képest, és a kormány tervei alapján ez a következő öt évben még 10 százalékponttal fog csökkenni.
Bevallás
Változott az adóbevallás módja is az idők során: eleinte csak papíralapú bevallás volt, amit az adózók többségének ki kellett tölteni (akinek csak fizetése volt, kitöltötte a munkahely). Azóta egyrészt a technikai fejlődésnek köszönhetően elterjedt az elektronikus bevallás, másrészt a NAV-ra átkeresztelt adóhivatal helyett sok adózó helyett már a hivatal készíti el a bevallást.
(privatbankar)
Bal-Rad komm: Harminc éve…!
„…Ez ma is kellemes lenne, de a kapitalizmusban nem működik: a polgároknak és a cégeknek kell állni a (relatív) jóléti állam hatalmas költségeit…”
-Ami természetesen attól jóléti, mert ANNAK MONDJÁK!
Harminc éve VOLTORSZÁGUNK! Működő gazdasággal, piacokkal. ELFOGADHATÓ SZINTŰ ÁLLAMI MŰKÖDTETÉSŰ-FINANSZÍROZÁSÚ EGÉSZSÉGÜGGYEL, OKTATÁSSAL, HONVÉDELEMMEL, KULTÚRÁVAL, stb.
Amikor Kupa Mihály nekifogott az adórendszer kidolgozásának, már készült az ország lerablása!
Harminc éve…!
-NE ÉLJEN TOVÁBB EGY NAPOT SEM!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Így adóztatnak Döbrögiék jövőre: Százmilliárdok folynak el a kedvezményeken
Növekvő lakossági adóterhek, jelentősen mérséklődő vállalati adóbefizetések, ezer milliárd forintot közelítő adókedvezmények – ez jellemzi röviden a kormányzat adópolitikáját. A társasági adó egyre kisebb súllyal szerepel a költségvetésben, s jövőre már százmilliárd forintnyi adókedvezmény megy a sportra – más fontosabb kiadások helyett.
A jövő évi költségvetést is részben az adócsökkentések révén próbálta „eladni” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a büdzsé egy héttel ezelőtti bemutatáskor.
Szavai szerint olyan „stratégiai” adócsökkentések jönnek januárban, mint a hal vagy az internet áfájának csökkentése. Az előbbi 4, az az utóbbi pedig 25 milliárd forintjába fáj a költségvetésnek – más kérdés, hogy mindenkinek lehetnek tapasztalatai a 2017 internetáfa-csökkentésről. Ezen túl a magánszemélyeket érintő adóváltozás nem is szerepel napirenden. Folytatódik viszont a több éves bérmegállapodási program: tovább csökken a cégeket terhelő tb-járulék – újkori nevén szociális hozzájárulási adó (szocho) – és marad az unió egyik legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója.
Visszaesnek a társasági adóbevételek
Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott tendencia: a magánszemélyek egyre több adót fizetnek be jövedelem- és fogyasztási ágon, miközben a cégek adóterhelése tovább csökken. Az idén – a már módosítás alatt álló – 2017-es költségvetés szerint a cégek 1505 milliárd forint adót fizetnek be a közösbe, jövőre ez 1350 milliárd forintra csökken. A legnagyobb mértékben a társaságiadó-bevételek mérséklődnek: 2017-ben eredetileg 734,7 milliárd forintot kellett volna a cégeknek befizetniük a költségvetésbe, ekkor még a 10, illetve 500 millió forint felett 19 százalékos adókulccsal kalkuláltak.
Ám tavaly – minden különösebb előzmény nélkül – a kormány a társasági adó jelentős 9 százalékra való csökkentéséről döntött, így az idei bevételek 595,7 milliárdra, jövőre már 362,6 milliárd forintra csökkennek. A jelentős kiesés mögött nem csak az adókulcs mérséklése, hanem a növekedési adóhitel kifutása is meghúzódik. Még 2015 utolsó hónapjaiban ugyanis a GE adóoptimalizációs alkut kötött a magyar kormánnyal, ennek lett következménye a növekedési adóhiteles konstrukció bevezetése. A GE 2016-ben és idén összesen 542 milliárd forint plusz adót fizetett be a magyar államnak.)
A költségvetés adóbevételei (milliárd forint)
ADÓNEM
2017
2018
INDEX (2018/2017, %)
Társasági adó
595,7
362,6
60,9
Cégautóadó
33,6
33,3
99,1
Energiaellátók jövedelemadója
55,5
51,9
93,5
Eva
75,6
69,6
92,1
Ökoadó
23,9
24,0
100,4
Bányajáradék
35,0
36,8
105,1
Játékadó
30,8
25,9
84,1
Reklámadó
11,7
16,9
144,4
Egyéb befizetések
24,0
19,5
81,3
Egyéb központosított bevételek
395,93
464,2
117,2
Pénzügyi szervezetek különadója
50,4
50,4
100,0
Kisadózók tételes adója
94,5
113,0
119,6
Kisvállalati adó
23,5
27,2
115,7
Közműadó
55,2
55,0
99,6
Cégek befizetései összesen
1 505,33
1 350,3
89,7
Áfa
3 545,0
3 838,6
108,3
Jövedéki adó
1068,5
1099,3
102,9
Regisztrációs adó
24,4
24,4
100,0
Távközlési adó
54,4
52,1
95,8
Pénzügyi tranzakciós illeték
205,7
204,7
99,5
Biztosítási adó
34,2
35,2
102,9
Fogyasztási adók összesen
4 932,19
5 254,3
106,5
Szja
1 903,5
2 090,2
109,8
Egyéb lakossági adók
8
8
100,0
Illetékbevételek
178,2
188,6
105,8
Gépjárműadó
43,5
44
101,1
Különadó
0,9
0,9
100,0
Lakosság befizetései
2 134,1
2 331,7
109,3
Tb-alapok bevételei
5 253,4
5 677,3
108,1
Mindösszesen
11 690,92
12 281,9
105,1
Forrás: költségvetési törvényjavaslat
A kkv-kat érintő adókon (eva, kata, kiva) belül folytatódik átrendeződés: egyre kevesebben fizetik az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) és egyre nagyobb bevétel keletkezik a kisadózók tételes (kata) adójából. A kisvállalati adóbevétel (kiva) is növekszik, jövőre már 27,2 milliárdot szednek be. A három adóból összesen 209,8 milliárd forint folyik be szemben a tavalyi 193,6 milliárddal.
További érdekes elemzésre csábíthatja a közgazdászokat a kkv-kat terhelők adók és a társasági adóbevételek összevetése – ugyanis a társasági adó a minden korábbinál is kisebb szerepet játszik az adóbevételekben. Ma már mind az áfa-, a jövedékiadó-bevételek és természetesen a tb-járulékok megelőzik bevételben a társasági nyereségadót. A képet tovább árnyalja a pénzügyi szervezetek különadója, amely évi 50,4 milliárd forintnyi pluszterhet tesz bankokra.
Egyre többet fizet a lakosság
Míg a cégek adóbefizetései csökkennek – vagy legalább is stagnálnak, ha korrigáljuk növekedési adóhitellel -. a lakossági adóterhek dinamikusan emelkednek. A növekedés a jövedelemadóknál a béremelésekből, a fogyasztási adóknál a fehéredésből és a magasabb jövedelméből származnak.
Ezzel együtt is szembetűnő, hogy jövőre a cégek 1350 milliárdjával szemben a lakosság csak jövedelemadó ágon 2331,7 milliárd forintot fizet be, nem beszélve a szintén – jelentős részben – őket terhelő fogyasztási adókról. A lakossági adóbefizetések nem csak a személyi jövedelemadóból (szja), de illetékoldalon is valószínűleg megugranak majd – köszönhetően a növekvő lakásépítéseknek. (Az illetékek elvileg az eljárások költségeit hivatottak viselni, valójában egyfajta vagyonszerzési adóként alkalmazza ezeket az állam – a szerk.)
A fogyasztási adók – amelyeket szintén a lakosság fizet be – az egekbe emelkednek: jövőre már 5254,3 milliárd forintot vár az állam, az idei 4932,2 milliárd után. A növekedés motorja az áfabevételek bővülés – itt 8 százalékot meghaladó mértékben nőnek a bevételek, míg a jövedéki adóbevételek 2,9 százaléka épp hogy megközelíti a tervezett 3 százalékos infláció mértékét.
Ezermilliárd folyik el a kedvezményeken
Az NGM minden évben elkészíti összesítését arról, hogy az adókedvezmények révén mennyi bevétel esik ki a költségvetésből. A növekedés folyamatos: 2014-ben már 725,5 milliárd forint kedvezmény folyt ki, jövőre pedig már 908 milliárd forint az alsó és felső becslés átlaga. Ugyanis jövőre az NGM alsó becslése szerint minimum 865,3 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe, de a felső becslés szerint elérheti a 950,8 milliárd forintot is.
A legnagyobb tétel a családi adókedvezmény: ennek keretében az szjából 265,5 milliárd forint esik ki, míg a tb-járulékokból további 46 milliárd forint -, így a teljes családi kedvezmény mértéke évi 311,5 milliárd forintot tesz ki. Vagyis bevétele mintegy 15 százalékát osztja vissza az állam a családos adózóknak.
Csak sportra százmilliárd megy
Rögtön a második legvaskosabb tétel a sportcélú társasági adókedvezmény, amely jövőre már eléri a 80 milliárd forintot. (Jövő januártól új kedvezmény jár a látvány-csapatsportok támogatóinak, a kormány azzal számol, hogy 18,8 milliárd forintnyi bankadó a költségvetés helyett a kosár-, kézilabda és futballcsapatok kapnak meg – így csak e két forrásból 99,3 milliárdnyi támogatáshoz juthatnak.)
Figyelemmel arra, hogy a költségvetés összes társasági adóbevétel nem éri el a 363 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy csak a sporttámogatások miatt nem szedik be társasági adóbevételek 22 százalékát. Valójában ennél bőkezűbb a kormány, mivel összesen 211 milliárd forint társasági adót ad vissza kedvezményként vagy épp nem szed be – ez a beszedett adó 58 százalékára rúg. A sport mellett nagyobb összegű adókedvezmény jár a társasági adóból a fejlesztésekre (39,4 milliárd), a kutatás-fejlesztés támogatására (35,5 milliárd forint) vagy épp a színházak támogatására (23,5 milliárd forint).
A legnagyobb a rés a beszedett és a beszedhető adók között az illetékbefizetéseknél látható. Jövőre a tervek szerint 188,6 milliárd forint illetéket szed be az állam, ám ezen felül 124,3 milliárd forintot nem szed be. A sok illetékkedvezmény közül kiemelkedik a lakáscsere 52,5 milliárdra rúgó illetéke és az illetékmentes öröklés 33 milliárd forint értékű kedvezménye. De 9 milliárd forint vagyonszerzési illetékről mond le a kormány a az autóbuszok, nyergesvontatók és teherautók vételénél is.
FŐBB ADÓKEDVEZMÉNYEK (KEDVEZMÉNYES KULCSOK NÉLKÜL)
ÖSSZEG
Jövedéki adó
üzemanyagok
49,0
– mezőgazdasági gázolaj visszatérítése
33,5
– vasút, hajózás gázolaj visszatérítése
6,0
– kereskedelmi gázolaj visszatérítése
9,5
alkoholok
7,5
– adómentes pálinkafőzetés
7,5
Összesen
56,5
Energiaadó
lakosság mentessége
14,75
Összesen
14,75
Közműadó
Új vezetékek és hírközlés vezeték cseréje
2,2
Környezetterhelési díj
levegőterhelési díjkedvezmény
0,45
vízterhelési díjkedvezmény
0,45
Összesen
0,9
Társasági adó
Érvényesített adókedvezmények
158,2
– kis- és közepes vállalkozások adókedvezménye
4,3
– fejlesztési adókedvezmény
39,4
– filmtámogatás kedvezménye
8,5
– előadó-művészeti szervezet támogatása utáni adókedvezmény
23,8
– sportcélú támogatás utáni adókedvezmény
80,5
– energiahatékonysági beruházás
1,8
Adóalap-csökkentő tételek
53,1
– kapott jogdíj alapján elszámolt bevétel 50 százaléka
6,0
– k+f célú kapott támogatás
35,5
– mikro- és kisvállalkozásnál beruházások
9,6
Adómentesség
0,75
Összesen
211,9
Energiaellátók jövedelemadója
Fejlesztési adókedvezmény
1,7
Bányajáradék
1,6
Energiahatékonysági beruházás
2,2
Összesen
5,5
Pénzügyi szervezetek különadója
Látvány-csapatsportok támogatása
18,8
Összesen
18,8
Távközlési adó
Nem adóköteles hívások és üzenetek
23,0
Összesen
23,0
Személyi jövedelemadó
Családi adóalap-kedvezmény
265,5
– súlyos fogyatékosság miatt levont összeg
16,0
– mezőgazdasági őstermelői kedvezmény
0,7
Rendelkezések az adó felett
20,35
– Önkéntes pénztári kedvezmények
12,5
– nyugdíjelőtakarékosság kedvezménye
5,5
Összesen
307,05
Helyi iparűzési adó
Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség
0,35
Kutatás-fejlesztés
8,6
Mezőgazdasági és beszerző szövetkezetek adókedvezménye
0,5
Útdíjkedvezmény
4,5
Önkormányzat által adható kedvezmény
2,25
Összesen
16,2
Illetékek
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje
1,2
Lakástulajdonok közvetett cseréje
52,5
Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés
3,5
Telektulajdon kedvezménye házépítéshez
7
Új lakás vásárlása 15 millióig
2,2
Új lakás vásárlása 30 millióig
0,9
Egyéb kedvezmények
8,5
Illetékmentes öröklés
33
Kedvezményes öröklés
6,5
Lakásöröklés
3
egyéb öröklés, ajándék
3,5
Autóbuszok, nyergesvontatók, tehergk kedvezménye
9
Összesen
124,3
Szociális hozzájárulási adó
Munkahelyvédelmi kedvezmény
101
kutatók kedvezménye
0,9
Összesen
101,5
Biztosítotti nyugdíjjárulék
Családi kedvezmény
23,5
Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
Családi kedvezmény
22,5
Összes kedvezmény
908,05
Forrás: költségvetés
(napi.hu)
Bal-Rad komm: „… jövőre a cégek 1350 milliárdjával szemben a lakosság csak jövedelemadó ágon 2331,7 milliárd forintot fizet be, nem beszélve a szintén – jelentős részben – őket terhelő fogyasztási adókról….” – viszont „…124,3 milliárd forintot nem szed be…”
-Lakácseréért, öröklésért, vagyonszerzésért, autóbuszok, nyergesvontatók, teherautók beszerzéséért. Amelyek-ugye-mind-mind a csórók napi szokásai.
Összességében is elmondható, hogy Döbrögiék adóztatási szokásai a felső tízezernek, és a multicégek itt megtelepült összeszereldéinek, a spekulánsoknak kedveznek!
NO MEG AZ ADÓBESZEDŐNEK!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
