A világnézet a világ mibenlétének és keletkezésének kérdéseire próbál választ adni. Alapvetően a világ kezdetének, keletkezésének a kérdésére adott válaszok két fő megválaszolása terjedt el. Ami az idealista és a materialista szemlélet, de ezek alapvetően eltérnek egymástól.
A helyes világnézet a tudományos módszerekkel vizsgált, bizonyított, a tényekre alapuló ismeret alapján megállapított törvényszerű jelenségekre alapul, amit a gyakorlat is igazol, és csak a következetes materializmus egyedül ilyen. Az emberiség haladását elősegítő nagy gondolkodók többsége ezeket az elveket követte, még akkor is, ha végül is megrekedt az idealizmus talaján. Azaz elmélet, ami a gyakorlatban nem bizonyítható az hamis, bár idővel sok hamisnak vélt elmélet mégis bizonyítást nyer és fordítva is előfordul. Az igazán haladó gondolkodás materialista, mert kerüli a hazugságokat, kitalációkat, de senki sem tévedhetetlen és sokszor keverednek az idealista és materialista nézetek. A következetesen materialista gondolkodás nagyon nehéz.
Az idealista nézet kénytelen felhasználni a valóság elemeit, de keveri kitalált spekulatív gondolatokkal és a legprimitívebb változatainak a tudománytalan hit a bizonyítási módja. Nem ismerünk és nem is ismerhetünk olyat, ami nem anyag. A nem anyagi világ létére a hit nem bizonyíték. Az idealista képzelet azonban sokszor segít a valóság megismerésében, ha tudományos bizonyítás követi. A kitalált és csak virtuálisan az agyban létező világot nehéz elválasztani az idealistának a valóságostól, még akkor is, ha a virtuális világ semmilyen eleme nem bizonyítható a gyakorlatban. Az idealizmus világképe képzelt, nem valóságos világ, amit a félelme feloldására a tudata spekulál ki és semmilyen az emberiség számára gyakorlati haszna nincs.
A vallásos idealista világnézet minden erőlködése ellenére nem a valóság tényein alapul, hanem a bizonyítást nem igénylő hiten. Mivel az idealisták is a valóságos világban élnek és világnézetük egy kitalált virtuális világot is jelent, így tudatukban kettős világkép alakul ki. Egy valóságos és egy kitalált világ, ami kettős tudatot jelent. Élni csak a valóságban lehet, de a virtuális világ törvényei is befolyásolják döntéseiket. Ez hamis döntéseket is jelenthet. Az én vagyok Napóleon-t manapság csak a diliházban értékelik. A vallásos idealista tudatában a virtuális, kitalált isten úgy létezik, mintha valóban létezne, ezért számára kellemetlen rossz érzés ennek tagadása. Olyan mintha a valóságot tagadnák. Ha isten léte tudományosan bizonyítható, akkor és csak akkor lehet létezőnek tekinteni és a gyakorlatnak is igazolnia kell ezt. Persze ezzel az isten is anyagi lenne, mert az ember csak az anyagi világot érzékeli, érzékelheti.
A tudományos tényeket felhasználó idealizmus szintén a nem anyagot, hanem a semmit keresi, gyakran komoly tudással rendelkeznek, ezért ez az út nagyon veszélyes a valóság megismerésében. A tudományos igénnyel megszerzett ismeret újabb kérdéseket vet fel, amit még a sötétség homálya fed, szerintük ott lehet a válasz az isten létének bizonyítékára, amit titokzatosan, sejtelmesen kezelnek. Minden atom mögött megtalálni vélik a semmit, a semmivé váló anyagot és a semmiből keletkező valamit, az anyagot. Ez borzongással tölti el őket, hogy milyen rejtélyes és megismerhetetlen a világ. Idővel a reális magyarázat helyre teszi a dolgot, de akkor újabbakat keresnek és találnak. De azért ez mégis előre viszik a tudományt. A tények makacs dolgok, az okos ember enged.
A materialista nézet szerint az anyagi világ mindig is létezett, állandóan változik, mozgásban van és átalakul különböző megjelenési formába. Az idealista nézettel szemben a világot nem teremtette valami csúcs szuper mindentudó és mindenható valami az isten, hanem az mindig is volt. Az emberiség nem ismer az anyagi világon kívül más világot, ez tény. A materialista felfogás szerint, ami létezik, van, azaz anyag, vagy az anyag működésének eredménye, jellemzője, és ezen kívül más nincs. Amilyen dologra vagy jelenségre fel lehet tenni a kérdést, hogy létezik, vagy van és a gyakorlatban bizonyítható és rá a válasz igen, az a valóság. A valóságot kell elfogadni a többi hazugság, valótlan állítás.
Materialista hit is létezik. Az adott körülmények mellett tudományosan megállapított törvényszerűség másutt is, azonos körülményekben is azonos törvény szerint fog megjelenni, vagyis nem kell minden atomot ismerni, mert az atomról megállapított törvények másutt is igazak, ha a körülmények azonosak. Ez csak hit, de tudományosan megalapozott. Lehetetlen minden atomot egyesével megvizsgálni, de a megállapított törvény a gyakorlatban elfogadható. Az ilyen tudományos hitre lehet alapozni.
Az anyag működésének lehetnek látszólag nem anyagi természetű megjelenései, mint például a gondolkodás. Az ilyen jelenség is az anyag fogalomkörébe tartozik, mert létező jelenség és az agy működésének terméke, nélküle nem is létezik. A gondolkodás nem a semmiből keletkezik, az agy szoftverének műve, az ember működésével kapcsolatos anyagi jelenség, még akkor is, ha az agy működését némi homály fedi.
A kommunisták alapvetően materialisták és ateisták, csak a valóságos jelenségekre építhetik világnézetüket és ez erős fegyver. Ez a világnézet azonban nem pártatlan, a dolgozók érdekeit a tudományos módszerekre alapuló tudás szerint építik fel. A kommunisták következetesen materialisták és felhasználják minden nagy gondolkodó ember által az emberiség érdekében és hasznára megalkotott, a valóság igazi tudását.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
