A világnézet a világ mibenlétének és keletkezésének kérdéseire próbál választ adni. Alapvetően a világ kezdetének, keletkezésének a kérdésére adott válaszok két fő megválaszolása terjedt el. Ami az idealista és a materialista szemlélet, de ezek alapvetően eltérnek egymástól.
A helyes világnézet a tudományos módszerekkel vizsgált, bizonyított, a tényekre alapuló ismeret alapján megállapított törvényszerű jelenségekre alapul, amit a gyakorlat is igazol, és csak a következetes materializmus egyedül ilyen. Az emberiség haladását elősegítő nagy gondolkodók többsége ezeket az elveket követte, még akkor is, ha végül is megrekedt az idealizmus talaján. Azaz elmélet, ami a gyakorlatban nem bizonyítható az hamis, bár idővel sok hamisnak vélt elmélet mégis bizonyítást nyer és fordítva is előfordul. Az igazán haladó gondolkodás materialista, mert kerüli a hazugságokat, kitalációkat, de senki sem tévedhetetlen és sokszor keverednek az idealista és materialista nézetek. A következetesen materialista gondolkodás nagyon nehéz.
Az idealista nézet kénytelen felhasználni a valóság elemeit, de keveri kitalált spekulatív gondolatokkal és a legprimitívebb változatainak a tudománytalan hit a bizonyítási módja. Nem ismerünk és nem is ismerhetünk olyat, ami nem anyag. A nem anyagi világ létére a hit nem bizonyíték. Az idealista képzelet azonban sokszor segít a valóság megismerésében, ha tudományos bizonyítás követi. A kitalált és csak virtuálisan az agyban létező világot nehéz elválasztani az idealistának a valóságostól, még akkor is, ha a virtuális világ semmilyen eleme nem bizonyítható a gyakorlatban. Az idealizmus világképe képzelt, nem valóságos világ, amit a félelme feloldására a tudata spekulál ki és semmilyen az emberiség számára gyakorlati haszna nincs.
A vallásos idealista világnézet minden erőlködése ellenére nem a valóság tényein alapul, hanem a bizonyítást nem igénylő hiten. Mivel az idealisták is a valóságos világban élnek és világnézetük egy kitalált virtuális világot is jelent, így tudatukban kettős világkép alakul ki. Egy valóságos és egy kitalált világ, ami kettős tudatot jelent. Élni csak a valóságban lehet, de a virtuális világ törvényei is befolyásolják döntéseiket. Ez hamis döntéseket is jelenthet. Az én vagyok Napóleon-t manapság csak a diliházban értékelik. A vallásos idealista tudatában a virtuális, kitalált isten úgy létezik, mintha valóban létezne, ezért számára kellemetlen rossz érzés ennek tagadása. Olyan mintha a valóságot tagadnák. Ha isten léte tudományosan bizonyítható, akkor és csak akkor lehet létezőnek tekinteni és a gyakorlatnak is igazolnia kell ezt. Persze ezzel az isten is anyagi lenne, mert az ember csak az anyagi világot érzékeli, érzékelheti.
A tudományos tényeket felhasználó idealizmus szintén a nem anyagot, hanem a semmit keresi, gyakran komoly tudással rendelkeznek, ezért ez az út nagyon veszélyes a valóság megismerésében. A tudományos igénnyel megszerzett ismeret újabb kérdéseket vet fel, amit még a sötétség homálya fed, szerintük ott lehet a válasz az isten létének bizonyítékára, amit titokzatosan, sejtelmesen kezelnek. Minden atom mögött megtalálni vélik a semmit, a semmivé váló anyagot és a semmiből keletkező valamit, az anyagot. Ez borzongással tölti el őket, hogy milyen rejtélyes és megismerhetetlen a világ. Idővel a reális magyarázat helyre teszi a dolgot, de akkor újabbakat keresnek és találnak. De azért ez mégis előre viszik a tudományt. A tények makacs dolgok, az okos ember enged.
A materialista nézet szerint az anyagi világ mindig is létezett, állandóan változik, mozgásban van és átalakul különböző megjelenési formába. Az idealista nézettel szemben a világot nem teremtette valami csúcs szuper mindentudó és mindenható valami az isten, hanem az mindig is volt. Az emberiség nem ismer az anyagi világon kívül más világot, ez tény. A materialista felfogás szerint, ami létezik, van, azaz anyag, vagy az anyag működésének eredménye, jellemzője, és ezen kívül más nincs. Amilyen dologra vagy jelenségre fel lehet tenni a kérdést, hogy létezik, vagy van és a gyakorlatban bizonyítható és rá a válasz igen, az a valóság. A valóságot kell elfogadni a többi hazugság, valótlan állítás.
Materialista hit is létezik. Az adott körülmények mellett tudományosan megállapított törvényszerűség másutt is, azonos körülményekben is azonos törvény szerint fog megjelenni, vagyis nem kell minden atomot ismerni, mert az atomról megállapított törvények másutt is igazak, ha a körülmények azonosak. Ez csak hit, de tudományosan megalapozott. Lehetetlen minden atomot egyesével megvizsgálni, de a megállapított törvény a gyakorlatban elfogadható. Az ilyen tudományos hitre lehet alapozni.
Az anyag működésének lehetnek látszólag nem anyagi természetű megjelenései, mint például a gondolkodás. Az ilyen jelenség is az anyag fogalomkörébe tartozik, mert létező jelenség és az agy működésének terméke, nélküle nem is létezik. A gondolkodás nem a semmiből keletkezik, az agy szoftverének műve, az ember működésével kapcsolatos anyagi jelenség, még akkor is, ha az agy működését némi homály fedi.
A kommunisták alapvetően materialisták és ateisták, csak a valóságos jelenségekre építhetik világnézetüket és ez erős fegyver. Ez a világnézet azonban nem pártatlan, a dolgozók érdekeit a tudományos módszerekre alapuló tudás szerint építik fel. A kommunisták következetesen materialisták és felhasználják minden nagy gondolkodó ember által az emberiség érdekében és hasznára megalkotott, a valóság igazi tudását.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Sala!
Lassítsunk egy kicsit!Már csak azért is,mert egy materialista tagad sok olyan dolgot,amit egy idealista elhisz,és az idealista tagadja szinte a teljes materializmust,legalábbis a sekélyes felszin nézetei alapján!
Na,de mi van akkor,ha egy materialista,aki tanult szocialista filozófiát,politikai gazdaságtant,ismeri Hegel abszolút szellem-tanmeséit,,és ismeri a futurista német filozófia egyes tételeit,ami tulajdonképpen a ML-filozófia alapja,és ugyanakkor szembe találkozik olyan tézisekkel,mint a quantumfizika-és filozófiai szemlélet?!Mind a kettő létezik,és erősen befolyásolja a mai világnézetet, a vallást,és magát a tudományos élett!Persze,nekem nem kötelességem teljes mérték ismerni egyik tanait sem,elegendő,hogy a felszinen megjelenő,és a köznép számára fontos dogmáit megismerje ,és összevetve a kettő érveit,ellenvéleményeit,helyes,a mai világra vonatkozó következtetéseket vonjon le!
Figyelembe kell venni,hogy a mai lebutított világban mára a materializmus tanai sem jutnak el a megfelelő helyre,oda,ahol tudományos eszközökkel,elemzik,és hasonlítják össze a sok-sok elmélet tanait,és vonják le a végső következtetést!Ugye,ami sosem végső,hanem mindig az adott kor tudományos nézeteit,és a valós konklúziókat tükrözi!Mit is mondtak a szocialista filozófia,és szocialista társadalom tudományról?!Hogy mindig az adott kor legmodernebb eszmei,és tudományos eszközeivel vizsgálja a társadalmi, a gazdasági, az ideológiai összefüggéseket,és von le következtetéseket,amelyek révén meghatározza a materialista alapokon nyugvó célok kijelölését a szocialista társadalom felépítése céljából!Ehhez képest hol tartunk ma?!
Egyébként ,megjegyzem,hogy a materialista világszemlélet révén is el lehet jutni olyan következtetésekre,amely hasonlít egy vallási,isten i univerzum irányításhoz,de ennek semmi köze az idealizmushoz,a vallási fanatizmushoz,sem pedig a materializmus tagadásához!
Mi a baj abban, ha a tudományos alapossággal vizsgált tények megállapítanak a gyakorlatban is igazolható dolgokat? Ez a valóság. Mit lehet ezen tagadni? Bárki a megfelelő körülmények között ellenőrizheti. Lehet az idealista képzelgéseket ellenőrizni? Ha lehet, akkor az is igaz. Az meg, hogy az idealista össze-vissza képzeleg és nem tudja bebizonyítani az bizony első közelítéssel hipotézis vagy hazugság. Miért kellene komolyan venni? Bármilyen okos ember állít valamit és nem tudja bizonyítani az bizony nagyon gázos, legfeljebb egy hipotézis, ami bizonyításra vár. Ha a hablatyolás a tudományos életet befolyásolja az lassan áttérhet a hülyeségre, és nem fogja a gyakorlat igazolni. Sajnos az istenben való hit az okos emberek agyát is meghülyíti és mivel okos jobb érveket találhat a marhaság bizonyítására. És ezzel a valóság megismerését hátráltathatja. Persze idővel kiderül a disznóság és nem fogják szégyenli magukat, mert a kapitalizmus nagy mértékben a hazugságra épül. Ha materialista eljut az istenhez, akkor az be is tudja bizonyítani és a gyakorlat ezt igazolni fogja, ellenben nem is csak materialista, vegyes világnézetű. Bár az emberek többsége ilyen. A tudományosan képzett tudós világnézete alapján lehet materialista és idealista. De manapság is nehezebb materialistának lenni, ezt a vallás most sem szereti és most is nagy hatalma van. Ezért a vallás igenis a haladás ellensége volt és van is. A lebutított világ a vallás és a kapitalizmus bűne érdeke.
„Az anyag működésének lehetnek látszólag nem anyagi természetű megjelenései, mint például a gondolkodás. Az ilyen jelenség is az anyag fogalomkörébe tartozik, mert létező jelenség és az agy működésének terméke, nélküle nem is létezik. A gondolkodás nem a semmiből keletkezik, az agy szoftverének műve, az ember működésével kapcsolatos anyagi jelenség, még akkor is, ha az agy működését némi homály fedi.”
A gondolkodás logikai művelet és adatfeldolgozás. Ez anyagi folyamat. A gondolat nem anyag, de anyagi alapja van. A gondolkodás és általában az agyműködés úgy viszonyul az agyhoz, mint a szoftver jelsorozatának futtatása a processzorhoz. A jelsorozat attól lesz szoftver, hogy a számítógépkezelő annak értelmezi és tudja, mire lehet használni. Ebben a felfogásban a jelsorozat anyag, a szoftver nem. De amire ki akarok lyukadni: Hogyan képes az anyagi anyagtalant létrehozni? Hogyan képes az anyagi olyasmit létrehozni, amellyel nincs semmi közös tulajdonsága? De fordítva is problémás a dolog, azaz ha a kérdés a lélek és test viszonylatában merül fel. Hogyan tud két olyan dolog egymással kölcsönhatásba lépni, amelyben nincs semmi közös? Konkrétan, az anyagtalan lélek hogyan tud az anyagi testtel kölcsönhatásba lépni?
„A gondolkodás nem a semmiből keletkezik, az agy szoftverének műve…” Az agynak nincs szoftvere, mint ahogy a számítógép processzorának sincs. A processzor csak futtatja és feldolgozza a szoftver jelsorozatát. Szoftvere a számítógép kezelőjének van. Ennek analógiájára a „megfigyelőnek”, a szubjektumnak – aki szintén anyagi, de nem az agyműködés terméke – vannak gondolatai, amelyeknek anyagi alapját futtatja és feldolgozza az agy.
Javítsatók ki ha tévedek de a szerver tárolja szoftvert és a processzor hivja elő a szükséges szoftvert a szerverről, majd segít annak feldolgozásában.
Tehát ebben felállásban az agy szerver és processzor.
A processzor által futtatott szoftver hív meg egy másik szoftvert a szerverről. Tehát szoftver hív meg szoftvert és nem hardver szoftvert. Szoftver nélkül egy hardver semmit sem tud csinálni. Szerintem ez így logikus.
A processzor a memória a winchester és a perifériák a hardver. A memóriában fut a szoftver, de ehhez a winchestert is használja. A processzor, hogy működni tudjon alapprogrammal is elvan lárva, amit a memóriában futó felhasználói program hív meg egy logikus sorban. Az így kialakult folyamat hasonlatos az emberi agy gondolkodására. Ha a perifériákról a információ érkezik, amit a program le tud kezelni és értelmes ez módosítja a program menetét. A program futásában számtalan döntés születik ami a program menetét megváltoztatja.
A szervert közös használatra hozzák létre. A legtipikusabb a fájl és nyomtató szerver, ami a közösen használt fájlokat tárolja, és a jogosultságokat valamint a központi nyomtatásokat kezeli .
Anyagtalan lélek nincs. Ez csak képzelgés, nem bizonyította senki. Ha a tudatot léleknek lehet nevezni, mondjuk öntudatnak akkor annak is csak anyagi vonzata van, ember nélkül nincs. Ezek a tapasztalat tényei és bármikor ellenőrizhető létező anyagfüggő jelenség. Az agynak és a számítógép processzorának van szoftvere ami az alapprogramja. Az ember agyának alapprogramja a génekben van őrizve és az ember fejlődése, tanulása, tapasztalatai növeli minőségét és mennyiségét. Így tud az élet problémáira hatékonyan válaszolni. A megszületett gyereknek a legegyszerűbb dolgokat is meg kell tanulnia, meglehetősen kezdetleges az alapprogramja, de képes tanulni, fejleszteni agyának szoftverét. A jobb, kedvezőbb körülmények tanultabb jobb embert hoznak létre.
A léleknek, a tudatnak anyagi alapja van. Ez logikus.
„Az agynak és a számítógép processzorának van szoftvere ami az alapprogramja. Az ember agyának alapprogramja a génekben van őrizve…”
Az alapprogramból nem magyarázható meg sem az operációs rendszer, sem az egyéb szoftverek. Mint ahogy a génekből sem lehet megmagyarázni a pszichikumot.
A dialektikus materializmusnak az a tétetel, hogy „…a tudat a valóság tudatosult tükrözése az ember agyában…” (A. Septulin: A marxizmus-leninizmus filozófiája, Kossuth Könyvkiadó 1978, 93. oldal teteje) kérdéseket vet fel. Hogyan képes az anyag, legyen az bármilyen bonyolult szerveződésű, a természetétől teljesen idegen, anyagtalan dolgot létrehozni? Miért és hogyan jön létre a tudatosulás? A logikus az, hogy anyagtól csak anyag származhat, tőle merőben, teljesen idegen természetű dolog nem. Ha pl. az információ és az információhordozó viszonyát tekintjük, arra a következtetésre jutunk, hogy nem az információhordozó hozza létre az információt, hanem csak kódolva van benne az információ. Információ természetesen nem létezhet anyagi alap nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy az anyagi alapból, az információhordozóból magyarázható. Ha az információhordozó hozná létre, akkor pl. csak egy nyelv létezhetne.
Az alapprogram nélkül a processzor csak egy darab szilícium. Az operációs rendszer egy közvetítő a felhasználó és a hardver között a könnyebb kezelésre. Az alapprogram már kevés hardverel is működőképes, és akár felhasználói programokat is lehet rá írni.
“Hogyan képes az anyag, legyen az bármilyen bonyolult szerveződésű, a természetétől teljesen idegen, anyagtalan dolgot létrehozni? ” Miért lenne a természettől idegen a szoftver és a gondolkodás. Talán létezik természet nélkül is?
” Miért és hogyan jön létre a tudatosulás? ” Hogy hogyan jön létre, az jó kérdés, erre csak az evolúció képes, isten az nem. Mert, akkor felmerül a kérdés, hogy az istent ki hozta létre. Az anyagra és az evolúcióra van bizonyíték az istenre nincs. Az evolúció száz év alatt létrehozta a autót a tv-ét a számítógépet, ami az ember műve és nem istené. Ez valami és az isten? Látni valami jelenlétét? Szükséges az isten valamire?
“Információ természetesen nem létezhet anyagi alap nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy az anyagi alapból, az információhordozóból magyarázható. ” De magyarázható. Az agy működik, én itt írok és ez is bizonyítja, hogy gondolkodom. Ez az információ a bizonyítja, hogy az agyam működik.
Már írtam, hogy az ókori görögök hidraulikus alapon képzelték el a gondolkodást-az agyban áramló vér mozgat valamit, és abból lesz a gondolat.
Mikor kialakult a kémia, akkor pusztán kémiai kölcsönhatások terméke volt a gondolkodás. Aztán felfedezték a bioelektromos jeleket, az elektro encefalográfot. Akkor úgy gondolták, különböző agyterületek különböző áramköri elemeknek felelnek meg. Mostmeg itt van ez a számítógépes hasonlat.
Mint annyi pusztán materialista szemléletű teóriát, ezt is túl fogják haladni.
Hiába a fejlett műszerek, a tudatot és az emlékezetet nem fogják az agyban megtalálni.
Ha ott lenne, már réges-rég megtalálták volna. Eddig csak elképzelések, feltételezések, elméletek vannak, amire semmilyen, ismétlem semmilyen bizonyíték nincs.
(Amúgy a processzoroknak is van egy bizonyos “beégetett” alap programozása.)
A „beégetett” alapprogramot nevezik firmware-nek. Bár van nem „beégetett” is. Pl. a BIOS-t lehet frissíteni, egy DVD meghajtó firmware-ét is.
Ahogy a megismerés útján egyre többet tudunk meg a világról és az agyról egyre világosabb lesznek a dolgok. Egy biztos, az agynak a működését nem lehet jól megismerni, ha csak a képzeletre, spekulációra hagyatkozunk. A tudomány fejlődése segít a pontosabb, a valóságnak jobban megfelelő ismerethez. Amíg jobb és bizonyíthatóan valóságosabb információszerzés nincs, addig a tudomány a legmegbízhatóbb ismeretszerző, ez közelít leginkább a valósághoz. Az agy pontos működésének feltárása csak a tudományos módszerrel lehetséges, a spekuláció, kitalálás erre nem jó. Amit pedig be lehet bizonyítani és a gyakorlat is ezt igazolja, az már valami, a többi pedig semmi, csak képzelgés. A tudat és emlékezet olyan mint a szoftver, kézzel nem fogható, de létezik, ezt a működése bizonyítja és anyagi hordozó nélkül nincs megjelenése. A gondolatot nem lehet megenni, de ha az általa készített ételt már igen. A gondolat ilyen, el kell fogadni és ez a működésével anyagiasulhat.
Száz szónak is egy a vége. A szoftvereket nem a processzor hozza létre, hanem csak futtatja az anyagi alapjukat képező jelsorozatokat és feldolgozza az adatok anyagi alapját képező jelsorozatokat. Ez találó analógia az agyra és működésére.
“A materialista felfogás szerint, ami létezik, van, azaz anyag, vagy az anyag működésének eredménye, jellemzője, és ezen kívül más nincs. Amilyen dologra vagy jelenségre fel lehet tenni a kérdést, hogy létezik, vagy van és a gyakorlatban bizonyítható és rá a válasz igen, az a valóság. A valóságot kell elfogadni a többi hazugság, valótlan állítás.”
Ennek alapján az anyagnak számtalan megjelenési formája van. Mi különbözteti meg ezeket a megjelenési formákat egymástól?
Ad-e választ a lenini filozófia (mert az idézet azt tartalmazza az anyaggal kapcsolatban) erre a kérdésre?