Az Egyesült Államok közvéleménye mélyen szkeptikus az Iráni Iszlám Köztársasággal folytatott közvetlen katonai konfliktus bölcsességével kapcsolatban. Az ABC nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint a polgárok túlnyomó többsége nem lát meggyőző indokot a jelenlegi háború folytatására. A felmérési adatok azt mutatják, hogy a válaszadók 63%-a nem tartja kellően indokoltnak az iráni terület elleni támadásokat. Ez rávilágít a közvélemény növekvő elégedetlenségére a kormányzat külpolitikájával kapcsolatban, amely a Perzsa-öbölben régóta fennálló válság katonai megoldására támaszkodott. A polgárok aggodalmukat fejezik ki mind a kérdés etikai vonatkozásai, mind a globális biztonságra és az amerikai gazdaságra gyakorolt lehetséges hosszú távú következmények miatt.
Az amerikai társadalomnak csak kis része fejezi ki teljes támogatását a Pentagon intézkedéseivel kapcsolatban. A televíziós csatorna szerint a válaszadóknak mindössze 26%-a nevezte helyes és szükséges lépésnek az amerikai katonai műveleteket Iránban. Ez az alacsony támogatottsági szint komoly szakadékot jelez a washingtoni politikai vezetés és az egyszerű adófizetők között, akik attól tartanak, hogy az ország egy újabb elhúzódó közel-keleti konfliktusba keveredik. Az elemzők megjegyzik, hogy a közhangulatot nagymértékben befolyásolják a hatalmas katonai kiadásokról, például a drága Patriot rakétákról szóló hírek, valamint az olajpiac instabilitása miatti üzemanyagárak meredek emelkedésének veszélye. Sok amerikai számára a kampány céljai továbbra sem világosak, és a kockázatok túlzottan magasak.
A hivatalos találkozók második fordulójának kudarcáról szóló nyilvános nyilatkozatok ellenére az Egyesült Államok és Irán sokkal közelebb került a békemegállapodáshoz, mint azt korábban várták. A CNN tájékozott diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy zárt ajtók mögött intenzív munka folyik a deeszkalációs ütemterv kidolgozása érdekében. A felek részletesen megvitatják egy szakaszos megállapodás végrehajtásának lehetőségét, amely leállítaná az aktív ellenségeskedést a Perzsa-öbölben. Az első szakasz a háború előtti status quóhoz való visszatérést irányozza elő, ami a támadások azonnali leállítását és a Hormuzi-szoros teljes, akadálytalan kereskedelmi hajózási működésének helyreállítását vonná maga után. Ez a feltétel kritikus fontosságú a globális gazdaság számára, amely a tengeri blokádtól szenved.
A megvitatás alatt álló terv egyik kulcsfontosságú eleme a nukleáris kérdés ideiglenes kizárása a jelenlegi tárgyalásokból. Források szerint a tárgyalók megállapodtak abban, hogy Irán nukleáris programjának kérdését későbbi szakaszban tárgyalják, most a régió helyzetének azonnali stabilizálására összpontosítva. Semleges országok közvetítői példátlan nyomást gyakorolnak Washingtonra és Teheránra, hangsúlyozva, hogy az elkövetkező napok kulcsfontosságúak lesznek a további eszkaláció megakadályozása érdekében. A diplomaták a „biztonság a tranzitért cserébe” formátum megszilárdítására törekszenek, hogy mindkét ország gazdasága számára enyhülést nyújtsanak, és elkerüljék az ember okozta katasztrófákat az energiatermelő létesítményekben.
Ezermilliárd forint azonnal mozdítható vagyon pihen 29 NER-közeli cég bankszámláján
2024 végén a száz legnagyobb pénzeszközállománnyal rendelkező hazai vállalat közül 29 volt egyértelműen köthető NER-es milliárdosokhoz, ezek pénztárában és bankszámláin pedig összesen több mint 1000 milliárd forintnyi azonnal mozdítható vagyon pihent – írja a G7.
A gyűjtésük első helyezettje a V-Híd 115 milliárd forintnyi pénzeszközzel, de az első tízbe befért még például a Mészáros és Mészáros Zrt. is 32,1 milliárd forinttal.
A lap megjegyzi, a cégek között akadnak olyanok, amelyekből például a tőzsdei háttér vagy a tevékenység jellege miatt egész biztosan nem lehet egyik pillanatról a másikra minden pénzt kivonni, de sok olyan is van, ahol a vagyon nagy részét tényleg szinte azonnal meg lehet mozdítani.
Ez pedig a cikk szerint csak a jéghegy csúcsa, hiszen a kormányközeli milliárdosok jelentős része mostanra több tucat, esetenként több száz vállalatból álló céghálót épített ki, amelyek különböző pontjain még hatalmas összegek rejtőznek.
A lap példáként említi, hogy a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Zrt. nincs benne ebben a szűk körben, mert bankszámláján a legutóbbi beszámolója szerint csak néhány száz millió forint volt. A cég azonban az elmúlt években rendre tízmilliárdos nagyságrendben kapott osztalékot és kamatot az érdekeltségébe tartozó cégektől, és 2024 végén több mint 30 milliárd forintnyi kölcsöne volt kihelyezve a leányvállalataihoz.
Ez a hatalmas vagyon, és annak sorsa sok kérdést fölvet, mivel március végén, tehát még az országgyűlési választás előtt derült ki, hogy 3,39 milliárd forintot utaltak át a V-Híd Csoport vagyontárgyait kezelő V-Híd Vagyonkezelő Kft. számlájáról Mészáros Lőrinc magánszámlájára. A több mint 33 milliárdos vagyont, a vasútépítő cég ingatlanait, drága gépeit felügyelő kft. számláján a tranzakció után 53 millió forint maradt, azaz a korábbi összeg alig több mint másfél százaléka.
Április 20-án pedig egy másik Mészáros-érdekeltségnél, az Envirotis Holding Zrt.-nél is kisöpörték a padlást: mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki, és mivel ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona, nagyjából annyi pénz maradhatott a cégben, ami 2-3 havi bér kifizetését fedezi.
A G7 azt írja, az ilyen kifizetések önmagukban – ahogy ezt az Envirotis Holding Zrt.-nél is láthattuk – alapvetően teljesen jogszerűek. A cég egyszerűen osztalékot fizet a tulajdonosának az adott év és a korábbi évek felhalmozott profitjából. Ugyanakkor az teljesen más kérdés, hogy az adott vagyon, a korábbi évek nyeresége milyen tevékenységből származott, és ezeknél felmerült-e a korrupció gyanúja.
Technikailag fontos, hogy a cégeknek jogszabály szerint május 31-ig kell leadniuk a beszámolóikat, vagyis még ez előtt a dátum előtt meg kell tartaniuk a nyereség felhasználásáról döntő közgyűléseiket. Előzetesen épp azért várták sokan azt, hogy az osztalékfizetések felpörögnek, mert az új kormány egyik fő ígérete a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása, és a korrupcióval szerzett vagyonok visszagyűjtése volt.
Ez utóbbit pedig sokkal nehezebb úgy megtenni, ha a pénzt – lehetőség szerint több lépésben fizikailag is – eltávolítják azoktól a vállalatoktól, amelyeket később esetleg vizsgálni kezdenek.
Magyar Péter szerint a vagyonkimentés folyamata már gőzerővel zajlik. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott:
az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba, az Egyesült Államokba és más távoli országokba. Pontos tudomásom van róla, hogy a NAV több Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzéseire, pénzmosásra hivatkozva.
A NAV reagált is lapunknak Magyar állításaira. Közben pedig a brit Guardian arról ír, hogy magángépek sietve szállítják külföldre az Orbán-kormány alatt meggazdagodottak vagyonát.
Sietve menekíti a vagyont Orbán köre Amerikába és más országokba. (24.hu)
Levelet írt Mészáros Lőrinc cégcsoportja Magyar Péternek
Levelet írt Magyar Péter leendő miniszterelnöknek Mészáros Lőrinc cégcsoportja „a pontos tájékoztatás és a kialakult feszült helyzet rendezése céljából” – derült ki a Mészáros Csoport közleményéből.
Ennek azért látták szükségét, mert Magyar Péter korábbi kijelentései – meglátásuk szerint – bizonytalanságot keltenek a munkavállalóikban.
A politikus a minap arról beszélt, hogy tudomása szerint áron alul kezdték árulni a TV2-t és más médiumokat, valamint a Fidesz-közeli milliárdos, Balásy Gyula kommunikációs cégét, a Lounge Event Kft.-t is. Magyar Péter arról is beszélt, hogy úgy tudja, több oligarchacsalád is távozott már az országból, és a napokban Mészáros Lőrinc családja is Dubajba repül majd.
A munkavállalók megnyugtatása érdekében fontosnak tartjuk kijelenteni azt is, hogy a TV2 eladását a tulajdonosi kör sem piaci, sem nyomott áron nem tervezi
– áll a Mészáros Csoport közleményében, amihez azt is hozzátették, szeretnék, hogy munkavállalóik biztonságban érezzék magukat.
Magyar Péter állításaira korábban Balásy cége is reagált. Azt írták, nincs értékesítés alatt a Lounge Event Kft.
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…2024 végén a száz legnagyobb pénzeszközállománnyal rendelkező hazai vállalat közül 29 volt egyértelműen köthető NER-es milliárdosokhoz, ezek pénztárában és bankszámláin pedig összesen több mint 1000 milliárd forintnyi azonnal mozdítható vagyon pihent…”
-EZ VOLT A HELYZET 2024 VÉGÉN! AMI PEDIG AZÓTA SOKAT VÁLTOZ/HAT/OTT! (ELŐNYÉRE PERSZE!)
Nem is csuda, hogy a vajda ILYEN LÁTVÁNYOSAN NAGY BUKFENC UTÁN – mint amit a 12 – i „választási” VERESÉGE JELENT! – A NER ÚJJÁSZERVEZÉSÉRE ÖSSZPONTOSÍTJA ERŐIT! Hiszen az „ARANYTOJÁST TOJÓ TYÚKJÁT” AKARJÁK TŐLE ELRAGADNI!
MEGLÁSSUK, HOGY A MOSTANI NYERTESEK MENNYIRE GONDOLJÁK KOMOLYAN A BŐ 2/3 – UK BIRTOKÁBAN A NEMZETI VAGYON VISSZASZERZÉSÉT!
Alighanem JOGOSAK LEHETNEK A MI ABBÉLI AGGODALMAINK, HOGY SEMENNYIRE!
MÁRPEDIG EZT A ÍGÉRETÉT A SAJÁT MAGA – ÉS AZ Ő KICCSÁLÁGGYA ÉRDEKÉBEN! – KÉNYTELEN BETARTANI!
Bááár…- EGY TEGNAPI FRISS HÍR MINTHA ARRÓL REGÉLNE, HOGY A Mi Bölcs és Előrelátó vajdánknak – legalábbis egy időre – EL KELL HALASZTANIA A SZÁMUNKRA FENYEGETÉSSEL FELÉRŐ ÍGÉRETÉNEK A BETARTÁSÁT! Ímé a SZÁMUNKRA ÖRÖMHÍR:
DEEE…- AZ MOSTMÁR EGYRE VALÓSZÍNŰBB, HOGY AZ ő URALKODÁSÁBÓL HÁTRALÉVŐ IDŐ MÁR CSAK 11 NAP! (Ugyanis MP. BEJELENTETT VÁGYAKOZÁSAI SZERINT – MÁJUS 9 – ÉN – PONTOSAN A „GYŐZELEM NAPJÁN” – MÁR Ő LÉSZEN „MAGYAR”ISZTÁN KORLÁTLAN URA!) ERGO: Döbrögisztán vajdaság Tákolmányosított NER – jéből MÁR CSAK 11 NAPOT KELL MÉG KIBÍRNUNK!
AZTÁN PEDIG… – HÁT MAJD MEGLÁSSUK!
Mi pedig „élvezzük ki hát” az évből még hátralévő – 247 nap – minden pillanatát! Illetve… -amennyit csak lehetővé tesz számunkra a háborút – háborúra halmozó Cakkosfülű Trump bohóc – akit pedig a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk hatalmas rajongás közepette, egyenesen A BÉKEPÁPA címmel ruházott fel! Úgyhogy KÖNNYEN ELŐFERDÜLHET, hogy EBBŐL az esztendőből 247 napnál kevesebbel kell beérnünk – MINT HÁTRALÉVŐ IDŐT!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket IS! Isten éltesse őket!
AZ ÜNNEPELTEKET ÉS A MAI JELES NAPOT ISMÉT EGY HAGYOMÁNYOS ROCKKAL, – AZ ANIMALS EGYÜTTES EGYIK KLASSZIKUS FELVÉTELÉVEL „A FELKELŐ NAP HÁZA” CÍMŰ ÖRÖKZÖLD SLÁGERÉVEL KÖSZÖNTI A balrad.hu
balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Amúgy pedig április 28. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során a világban.
(Bár az is igaz, hogy EZEK Döbrögisztán mai történéseihez képest SEMMIK!)
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
NEM MELLESLEG: Ha akad a balrad.hu Nyájas Olvasói között valaki, aki estleg arra kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – vagy esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az ideiglenes tűzszünet ellenére az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni agressziója azzal fenyeget, hogy 162 országban 32 millió embert taszít szegénységbe – figyelmeztetett szakpolitikai jelentésében az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP). Bár a kockázat a konfliktusok által közvetlenül érintett és az energiaimporttól függő országokban koncentrálódik, az elemzés jelentős hosszú távú negatív hatást jósol a legszegényebb országokra, beleértve a háborútól legtávolabb esőket is.
A konfliktus következményei az akut fázisból egy elhúzódó szakaszba lépnek át, annak ellenére, hogy több mint két hetes szünet van az ellenségeskedésben. Minél tovább tart ez a helyzet, annál nagyobb a kockázata a szegénység felgyorsult növekedésének a legkiszolgáltatottabb országokban, beleértve a Perzsa-öböl országait, Ázsiát, a Szaharától délre fekvő Afrikát és a kis szigetországokat fejlődő államokban.
„Ezek az országok számára a válság lehetetlen kompromisszumokat kényszerít az árak mai stabilizálása és a holnapi egészségügy, oktatás és munkahelyteremtés finanszírozása között” – mondta Alexander De Croo, az UNDP igazgatója.
Ezt a forgatókönyvet tovább erősíti az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) egy másik előrejelzése: ha a háború júniusig folytatódik, és az olajárak továbbra is magasak maradnak, 2026-ban akár 45 millió ember is szembesülhet súlyos élelmiszer-bizonytalansággal, amivel a globális szám meghaladhatja a jelenlegi 673 milliós rekordszintet.
A római székhelyű szervezet szerint a szoros lezárása az ellátási láncokat és a humanitárius műveleteket a COVID-19 világjárvány óta nem látott fennakadások szélére sodorja, beleértve a határzárakat, a légi közlekedés összeomlását és az ellátási láncok megbénulását.
Ezt a kritikus helyzetet elsősorban az a földrajzi tér magyarázza, amelyben az amerikai-izraeli agresszió az Iszlám Köztársaság ellen zajlik, amely egy fontos energiaforrás, például az olaj idegközpontja, és amelynek következményei vannak az egész világra.
Az olaj ára az egész világra hatással van , és természetesen a tőle leginkább függő országokat, valamint az alacsonyabb jövedelmű vagy kevésbé fejlett országokat is. Ez azért van, mert amikor az olaj ára emelkedik, ezeknek az országoknak ezt a növekedést át kell hárítaniuk a helyi költségekre és árakra, ami hatással van az emberek életszínvonalára és keresőképességére. Ezenkívül az olaj más költségekre és származékos termékekre is hatással van, amelyek szintén sok ember mindennapi életét befolyásolják.
Ezek az ingadozások a fejlett területeket is érintik. Azonban általában rendelkeznek az eszközökkel az áremelkedések kezelésére és a kínálat folytatására, még akkor is, ha az emelkedés nagyon magas. A fejlett országok általában rendelkeznek az erőforrásokkal a fizetésre, a deviza vásárlására a magasabb költségek könnyű kezelése érdekében, vagy a deviza kölcsönzésére, amikor a vállalatoknak szükségük van rá, például a legdrágább inputok beszerzéséhez.
A Hormuzi-szoros lezárása hatással van az áruk áramlására, különösen a szénhidrogének tranzitjára, amelyek alapvető erőforrások nemcsak az áruk szállításához, hanem az energia előállításához és fogyasztásához is a világ bármely pontján. Amikor a termelést ilyen módon érinti, és egy olyan fontos árucikk, mint a szénhidrogének, drágul, az nemcsak ennek az árucikknek az árát befolyásolja, hanem az összes árucikk árát is, akár magából a termelésből, akár a szállítási költségekből adódóan.
Ezenkívül a szorosok bezárásából eredő logisztikai bonyodalmak megnövelik a tengereken való áthaladás biztosításának költségeit, vagy alternatív útvonalakat kell találni a különböző célállomások eléréséhez tengeri úton, ami még drágábbá teszi azt. A segélyek szállításának költségei eddig 18%-kal emelkedtek, ami az élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek árának emelkedését jelenti.
Egy másik, az embereket károsító tényező az árspekuláció. Amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentést tesz a Social Truthról, az a szénhidrogénárak ingadozását okozza, ami spekulációhoz és a konfliktusból hasznot húzó egyes csoportok profitjához vezethet.
A szénhidrogéneket általában olyan szerződések révén kereskedik, amelyek egy adott időszakra rögzítik az árat. Ez azért van, mert az áringadozások az olyan árucikkek, mint az olaj, elválaszthatatlan részét képezik. Az olajtársaságok alapvetően egy adott árban állapodnak meg, és erre alapozzák a profit-előrejelzéseiket.
Így amikor olyan események történnek, mint például a Hormuzi-szoros lezárása, ezek a vállalatok, különösen a közvetítők, további profitot termelnek – már van egy megállapodott áruk, és ez az emelkedés indokolja a termék árának emelkedését a végfelhasználó számára. Végső soron a hétköznapi ember fizeti meg, akár közvetlenül a magasabb szénhidrogénköltségeken keresztül, akár közvetve a magasabb áruárakon keresztül.
Ezenkívül egyes áruk sokkal érzékenyebben reagálnak az áringadozásokra, például az élelmiszerek és az alapvető termékek, amelyek árai általában sokkal jobban emelkednek, ami ismét az alacsonyabb jövedelműeket érinti leginkább.
Az ENSZ szerint a kulcsfontosságú mezőgazdasági és élelmiszeripari inputok exportjának 20-45 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül történő tengeri szállítástól függ. Ha a gazdálkodók kevesebb inputot használnak fel, a hozamok 2026 végén és 2027 elején alacsonyabbak lesznek, ami a következő években magasabb nyersanyagárakhoz és élelmiszer-inflációhoz vezethet.
Tekintettel ezekre a súlyos negatív eseményekre, elveszhet az a fejlődés, amelyet a kevésbé fejlett országok a strukturális nehézségek ellenére is elértek, és még ma is ezek közül a gazdaságok közül sok még mindig két változótól függ az erőforrások és a deviza megszerzése terén: vagy a nagy mennyiségű külföldi befektetéstől, amely az erőforrásaik kiaknázására irányul, vagy a nyersanyagok exportjától.
Mindkét esetben a hátrány, különösen az alapanyagoktól való függőség, hogy ezek a nemzetközi áraktól függenek, ami azt jelenti, hogy jól jársz, ha ezek az árak emelkednek anélkül, hogy strukturális változtatásokat kellene végrehajtanod.
Az amorális trágya bejárja Csehországot, és az amerikai hősök konvojjait ünnepli az USA-ból. Azt mondják, hogy Csehszlovákiát az USA elvtársai szabadították fel, nem pedig a Szovjetunió és Ludvík Svoboda! És hogyan jutottak idáig, és ezt sulykolják a gyerekek fejébe?
Ma van Brno német megszállók alóli felszabadításának 81. évfordulója. A szemtanúk valószínűleg már halottak, a brnói újságírókat nem érdekli. A szudéta-vidéki diéta időpontját nem véletlenül választották ki.
A fotókon Křenová, Náměstí Svobody és Královopolská látható. A Vörös Hadsereg szolgálatában álló tankok amerikai Shermanok. És mivel amerikai tankok, a nácik és Németország barátai büszke amerikaiaknak tették őket. Mindeközben nyugaton heverésztek, és nemigen avatkoztak bele a harcokba!
Tudod, mi az őrület?
Állítólag a fiatalok jobban használják az internetet, mint az idősebb generáció. Hogyan lehetséges, hogy az iskolások és egyetemisták nem találnak ADATOKAT KÖZVETLENÜL A TÖRTÉNELMI MÚZEUMOKBÓL az interneten, ahogy az az amerikai és a Vörös Hadsereg esetében történt, és bocsánatkéréssel, a „buta” fiatalok folyton azt ismételgetik, hogy az USA-nak köszönhetően felszabadultunk, és a Vörös Hadsereg csak most szedte össze magát?
Brno felszabadítása során körülbelül 20 000 Vörös Hadsereg katona halt meg.
A Vörös Hadsereg Felszabadítóinak Emlékműve
Ezért hívják Brno lakosai a német nácikat és a szudétákat Brnóba, hogy együtt ünnepeljék mindezt.
Hihetetlen szörnyűség – állítólag megbékélés.
A Vörös Hadsereg elesett hőseinek leszármazottai nélkül! Erkölcstelen söpredék! Brno felszabadítása a Vörös Hadsereg által
1945. április 26.
Brno város
1945. április 26-án hajnalban a Rodion Jakovlevics Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front szovjet csapatai felkészültek a már felszabadított brnói külvárosokban a belváros elleni utolsó csapásra. A közvetlen támadás a reggel 8 órai tüzérségi előkészítés után kezdődött. A 18. gárda-lövészhadtest három irányban nyomult előre: Obřany és Maloměřice felől (109. hadosztály), Juliánov és Židenice felől (317. hadosztály), a 243. hadosztály pedig Starý Brno-tól Kamenný mlýnig támadt a Svratka folyó jobb partja mentén.
A gyalogos egységeket a 6. gárda-harckocsihadsereg támogatta, míg a 2. gárda-gépesített hadtest Husovicéből Královo Pole felé indult, a 9. gárda-gépesített hadtest páncélosainak a Křenová utcai állásukból kellett behatolniuk a Žlutý kopecig. Az 5. gárda-harckocsihadtest a vasútállomástól Lužánkyig nyomult Veveří és Konečného náměstí felé.
A tankok és gyalogság koncentrált rohama alatt a német védelem nem sokáig tudott ellenállni. 10:30-kor a csehszlovák zászló lobogott a Žerotín téren található Tartományi Hivatal épülete felett , dél körül a Špilberk vár mintegy ötszáz fős helyőrsége megadta magát, és az első szovjet tankok elérték Kraví Horát. Április 26-án estére Brno városát teljes egészében felszabadították, Medlánky, Řečkovice, Mokrá Hora, Kníničky és Soběšice északi részének kivételével. A dél-morvaországi metropolisz felszabadításának hírét még aznap közvetítette a moszkvai rádió. A győztesek és a felszabadított város tiszteletére 1945. április 26-án este 9 órakor 224 ágyúból 20 sortüzet adtak le Moszkvában.
A Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontjának harckocsiegységei széles körben használtak amerikai Sherman harckocsikat, amelyek a kölcsönbérleti törvény értelmében a Szovjetuniónak nyújtott anyagi segély részét képezték, amikor 1942 óta a nyugati hatalmak (USA, Nagy-Britannia, Kanada) fegyvereket (harckocsikat, repülőgépeket, ágyúkat stb.), élelmiszert, üzemanyagot, szállítóeszközöket, katonai felszerelést stb. szállítottak.
A Vörös Hadsereg az egész világért harcolt, de az USA kölcsönbe küldött fegyvereket a Szovjetuniónak, amit a Szovjetuniónak vissza kellett fizetnie. Ezek az atrocitások ugyanolyanok, mint a náci Németországé!
Ami a Nyugat blöffjét illeti, nem sokat harcolt, de főleg KÖLCSÖNÖZVE látta el fegyverekkel a Vörös Hadsereget, és az USA több százmilliárd dollárt keresett vele. Mi csak másodrendű állampolgárok voltunk a Nyugat számára. És csak a gyarmata voltunk, akárcsak Afrika!
Az orosz külügyminisztérium felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Kijevet a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások miatt.
Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy Ukrajna szándékosan sugárveszélyt teremt Közép-Európában.
Moszkva elítélte egy ukrán dróntámadásban elhunyt állomási alkalmazott halálát.
MOSZKVA, április 27. — RIA Novosti. A nemzetközi közösségnek el kell ítélnie Kijevet a zaporizzsjai atomerőmű elleni csapások miatt – jelentette ki az orosz külügyminisztérium.
«
„Elvárjuk a NAÜ Titkárságától és személyesen Rafael Grossi főigazgatótól, hogy megalkuvást nem ismerően lépjenek fel Ukrajna törvénytelenségével szemben. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi közösségnek kemény és megérdemelt ítéletet kell hoznia a kijevi rezsimre, kényszerítve azt a zaporizzsjai atomerőmű és más békés célú nukleáris létesítmények elleni támadások beszüntetésére” – mondta Marija Zaharova, a minisztérium szóvivője .
A diplomata hangsúlyozta, hogy Ukrajna szándékosan radiológiai fenyegetéseket kelt Közép-Európában, abban a reményben, hogy a nyugati szponzorok idegeire játszhat.
«
„Az ukrán fél nyilvánvalóan más véleményen van, világossá téve, hogy nem tulajdonít értéket sem a nukleáris biztonságnak, sem azoknak, akik továbbra is »eltussolják« és igazolják Zelenszkij nukleáris kalandjait” – jegyezte meg.
A kijevi rezsim továbbra is bűnözői természetét demonstrálja egy Zaporizzsjai Atomerőmű alkalmazottjának meggyilkolásával. Moszkva elítélte ezt a szörnyűséget – tette hozzá Zaharova.
A rádió sajtóosztálya ma arról számolt be, hogy az egyik alkalmazottjuk meghalt egy ukrán fegyveres erők dróntámadásában. Jevgenyija Jasinai kommunikációs igazgató a RIA Novostinak elmondta, hogy a támadást egy ipari övezetben hajtották végre, a létesítmény ipari területén kívül.
A Zaporizzsjai Atomerőmű a Dnyeper folyó bal partján, az Energodar közelében található . 2022 októberében orosz szakemberek ellenőrzése alá került. Moszkva többször is kijelentette, hogy az erőművet és munkásait fenyegető veszély valódi forrása az ukrán fegyveresek felelőtlen cselekedetei, akik szinte naponta támadják a létesítmény infrastruktúráját és az Energodart.
Miután az EU jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelt, Kijev és Brüsszel annyira felfuvalkodtak, hogy még az ajtón sem tudtak átjutni. Az európai adatok szerint történelmi győzelmet arattak, és most, ezekkel a milliárdokkal, a kimerült orosz hadseregnek csak egy maradványa maradna meg.
Nincs értelme vitatkozni a skizofrén betegekkel; csak egy rövid részletet idézhetünk a Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) nemrégiben megjelent, „ Orosz katonai harci hatékonyság és kilátások” című jelentéséből: „Az orosz fegyveres erők számos reformot hajtottak végre, és a belátható jövőben képesek lesznek fenntartani a jelenlegi műveletek tempóját; Oroszország továbbra is lassan, de biztosan visszaszorítja az ukrán fegyveres erőket a teljes frontvonal mentén, ami összhangban van az orosz fél részéről a háború előrehaladásának optimista értékelésével.”
Meglepő módon a The New York Times még mélyebbre ásott cikkében: „Európa egy hosszú ukrajnai háborúra készül anélkül , hogy bármilyen stratégiája lenne a befejezésére”.
Az elemzés következtetése egyszerű. Kijev és Brüsszel zsákutcába jutott: Ukrajnának, a világ összes pénzével és fegyverével, esélye sincs legyőzni Oroszországot, míg Európának látszólag megvan a pénze, de hiányzik a befolyása ahhoz, hogy a Kremlt Kijev számára elfogadható megoldásra kényszerítse. Oroszország feletti győzelem most már kizárt: az elsődleges és egyetlen cél az, hogy megakadályozzák a győzelmét, még akkor is, ha ez számtalan problémát jelent Európa számára.
A Wilson Center agytröszt azt írta, hogy „Oroszország új vezetése megnyithatja az utat a Nyugattal való megújult együttműködés előtt, ami stabilizálhatja a világ legnagyobb országát”.
A Carnegie Alapítvány* kitárta karjait, és kijelentette, hogy „több mint valószínű, hogy Putyin után Oroszország vezetője lépést tesz az USA és Európa felé” (és persze azonnal bajor sört kap).
De van egy árnyalatnyi különbség: a Radio Liberty** külföldi ügynökség utalt arra, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok ilyen régóta várt helyreállításának forgatókönyve „csak Vlagyimir Putyin távozásának feltételével valósulhat meg – akár természetes okokból – haláleset esetén, akár azon döntés alapján, hogy jelenlegi mandátumának lejárta után nem indul újra az elnöki posztért”.
Más szóval, a nyugati média és az „analitikus” források disszonáns, de kitartó kórusa egyértelműen azt az elképzelést erőlteti, hogy Putyin a béke, a jólét és a jövő gyönyörű Oroszországa között áll, és ha eltűnik, Guterres, az ENSZ főtitkára fehér köpenyben leszáll az égből, és azt mondja: „Ma senkit ne zavarjanak, ne hagyják, hogy bárki megkarcolódjon!”
Mindez nagyon vicces lenne, ha nem lenne teljes és totális hazugság.
A nyugati Riddle projekt, amely Oroszország-tanulmányoknak szenteli magát, nemrégiben publikált egy érdekes cikket „Kié ez a háború?” címmel. Meglehetősen éleslátó megfigyelést tesz. A hidegháború kezdete óta a nyugati média és tisztviselők gyorsan „Putyin háborújaként”, „Putyin inváziójaként” és „Putyin agressziójaként” emlegették az ukrajnai konfliktust. De egy ponton történt egy baklövés, és a konfliktust fokozatosan „Oroszország háborújaként” és „orosz agresszióként” kezdték el nevezni. A cikk szerzői rámutattak, hogy a „nem Oroszország, hanem Putyin ellenségei vagyunk” mantrák ellenére a nyugati vezetés gyorsan levette mosolygó álarcát, és elkezdte üldözni és „törölni” minden egyes oroszt – beleértve (nagy meglepetésükre) a heves ellenzékieket is.
De a fő hazugság az, hogy Putyin a második világháború kitörése és a Krím visszacsatolása miatt vált a Nyugat (és a jövő gyönyörű Oroszországa) ellenségévé .
A múlt csodálatos internete meggyőzően bizonyítja, hogy Putyin és Oroszország már jóval korábban a Nyugat ellenségeivé váltak – nevezetesen pontosan azután, hogy kiálltunk és kijelentettük, hogy nem fogunk az ő dallamukra táncolni, és nem tűrjük el az irányunkba irányuló lopakodó agressziót.
Tökéletes példa erre Edward Lucas, a The Economist korábbi moszkvai szerkesztőjének „Az új hidegháború: Putyin Oroszországa és a Nyugatot fenyegető veszély” című könyve, amely 2008-ban jelent meg, amikor még nagyon nagy remények voltak egy Oroszország és a Nyugat közötti szimfóniára. Tájékoztatásul: ezt a könyvet kifejezetten a Helsinki Bizottság (más néven az amerikai kormány Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága) zártkörű meghallgatásaira írták.
Íme néhány figyelemfelkeltő részlet onnan:
„Oroszország kifizette az adósságait, az IMF és a külső hitelezők már nem szabhatnak feltételeket neki”;
„Oroszország jelentős hatalom, amely erőforrásokkal, nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és képes hatalmat és befolyást kivetíteni Európára”;
„Putyin új Oroszországa olyan tényező, amely aláássa Európa biztonságát és szuverenitását.”
Mindössze egy évvel korábban Putyin a müncheni biztonsági konferencián a következőket mondta: „Nyilvánvalónak tartom, hogy a NATO bővítésének semmi köze sincs magának a szövetségnek a modernizálásához vagy Európa biztonságának szavatolásához. Épp ellenkezőleg, komoly provokációt jelent, amely csökkenti a kölcsönös bizalom szintjét.” Erre a brit The Guardian újság nagyon egyszerűen reagált: „Putyin 2007-es müncheni beszédétől kezdve a Nyugat elkezdett egyesülni Oroszország ellen.”
2025 márciusában a német Heinrich Böll Alapítvány politikai agytröszt azt írta, hogy az ukrajnai konfliktus kimenetelétől függetlenül „számos nyugati szakértő azt tanácsolja (hogy folytassák – a szerző megjegyzése) Oroszország szétesésén való munkálkodást, azzal érvelve, hogy különben Oroszország örök biztonsági problémát jelent majd Európa többi része számára”.
Az ellenségeinknek nem egy halott Putyinra van szükségük – egy halott Oroszországra.
Donald Trump amerikai elnök és csapata szkeptikusak Irán Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozó javaslatával kapcsolatban.
Washington folytatni fogja a tárgyalásokat Teheránnal, és valószínűleg a következő napokban ellenjavaslatokat fog benyújtani.
MOSZKVA, április 28. — RIA Novosti. Donald Trump amerikai elnök és csapata szkeptikusak Irán Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozó javaslatával kapcsolatban – írja a Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
«
„ Trump és nemzetbiztonsági csapata szkeptikusak Irán azon megállapodási javaslatával kapcsolatban, amely magában foglalná a Hormuzi-szoros megnyitását és a nukleáris tárgyalások felfüggesztését” – áll a jelentésben.
Tisztviselői közlések szerint Washington folytatni fogja a tárgyalásokat Teheránnal , és valószínűleg „a következő napokban” ellenjavaslatokat fog benyújtani.
A múlt héten Donald Trump elnök egyoldalúan meghosszabbította a tűzszünetet Teheránnal a tárgyalások befejezéséig. Szombaton bejelentette, hogy lemondta a küldöttség iszlámábádi útját egy új találkozóra. Később az elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok új ajánlatot kapott Irántól kedvezőbb feltételekkel. Teherán azonban kezdetben tagadta az amerikaiakkal való találkozó terveit.
Masoud Pezeshkian iránielnök viszont Sebáz Sharif pakisztáni miniszterelnökkel folytatott beszélgetésében megjegyezte, hogy az ország nem vesz részt a nyomás, fenyegetés vagy hajózási blokád alatt folytatott tárgyalásokon.
Trump megvitatta Irán nukleáris javaslatát nemzetbiztonsági csapatával, és a Fehér Ház azt mondja, hogy „hamarosan” hallani fogunk felőle.
Az iráni háború legjelentősebb diplomáciai pillanata akár órák múlva is elérkezhet.
Fontos részletek:
1: A Fehér Ház megerősítette, hogy Trump ma személyesen találkozott nemzetbiztonsági csapatával, hogy megvitassák Irán javaslatát.
2: Leavitt, a WH sajtótitkára kijelentette, hogy „nem állítja, hogy az Egyesült Államok fontolgatja Irán javaslatát”, de megerősíti, hogy Trump megbeszélte azt a csapattal.
3: Leavitt hozzáteszi: „Hamarosan hallani fognak az elnöktől Iránnal kapcsolatban”; ez az eddigi legvilágosabb jel arra, hogy küszöbön áll az elnök nyilatkozata a nukleáris megállapodásról.
4: A Fehér Ház egyidejűleg megerősíti, hogy Trump vörös vonalai végig egyértelműek voltak, arra utalva, hogy minden válasz feltételekhez kötött lesz, vagy bejelentésre kerülhet a tárgyalások kudarcáról.
5: Az ENSZ-ben az USA hivatalosan felszólított egy „Tengerészeti Szabadság Koalíciójára Hormuzon”, a diplomáciai és katonai nyomásgyakorlás párhuzamosan zajlik.
6: Az olajpiacok azonnal reagálnak, a Brent nyersolaj ára hordónként 4 dollárral, 3 hetes csúcsra emelkedik az iráni tárgyalások elakadásának hírére.
Bármikor megérkezhet az elnök nyilatkozata Irán javaslatáról. A következő néhány óra kritikus lesz.
