Kategória: Könyvtár
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
A Szálasi Per: SaLa könyvespolca
Hiszékenység – SaLa morzsái
Hiszékenység
„Hiszékenység: Oly tulajdonsága valakinek, melynél fogva könnyen hisz, vagyis a másoktól mondottakat vizsgálat nélkül mint valókat, megtörténteket elfogadja. … Könnyen félrevezethető (személy), aki bármiben könnyen hisz, bármit gondolkodás nélkül elfogad.“ – Lexikon
A vallás képzeletvilága alkalmas a társadalmi haladás ellen, ami a hiszékenységre, a tudománytalanságra, a tekintélyre alapul, csak ezért használja fel a kapitalizmus, mert nem érdeke a gondolkodó emberré válás, azonban érdeke a gondolkodó állat emberi forma konzerválása, ehhez az élősködése érdekében szüksége van a hiszékeny emberiségre! A gondolkodó állat még képtelen a kollektivizmusra, a tudományos világnézetre, az ember az embernek a farkasa, a kapitalizmus végéig azonban még dominánsan csak ez lehetséges.
A kapitalizmus szükségszerűen még csak az emberiség gondolkodó állat korszaka, a beszélőszerszámok világa. A kapitalizmust a hiszékenységre támaszkodó világnézeti tudatlansággal és az ennek megfelelő erkölccsel lehet csak kordában tartani, erre a vallás idealizmusa, képzeletvilága kitűnően alkalmas! Az isteni és a kapitalista felsőbbrendűség elfogadásához a hiszékenység elkerülhetetlenül szükséges. Mert, ha a bérrabszolgák gondolkodnának a sorsukon, akkor lázadoznának.
Vallás hiszékenység nélkül nem létezik! Hiszékenység, mert nem igényli, nem tűri, nem szereti a következetesen objektív tudományos bizonyítékokat, a valóság alapján a gondolkodást. A hiszékeny hívők vakon, gondolkodás nélkül elfogadják a vallási tekintélyek vízióit! A vallás a tudományt a tudománytalansága bizonyítására használja fel! A vallás a világnézetét a hiszékenység mellett a tudomány eredményeinek következetlen felhasználásával is bizonyítani szeretné, ami ellen valójában harcol. Bizonyítani akarja a nemlétező semmi valami létezését, amit azonban saját maga talált, képzelt, spekulált, fantáziált ki és azt még el is hiszi.
Sok mindent nem ismer még az emberiség, sok jelenségre nincs következetesen objektív tudományos magyarázat, azonban ezeket nem szabad az objektivitást nélkülözve a tudományoskodó spekulációval, a tudománytalan idealista képzeletre, a hiszékenységre támaszkodva megmagyarázni.
A különböző vallásokban a képzelet által kitalált világnézetekben a hiszékenységgel elfogadott jellemzők, tulajdonságok változatosan eltérően jelentkeznek. De vajon megfelel ez az objektív valóságnak? Mert a lényeg ezekben az, hogy a semmi az valami, amit azonban nem lehet és nem is kell bizonyítani. Lehet a semmiből valami és fordítva? Lehet a semmi az valami? Vajon mi a semmiben létező anyag nélküli semmi, az isten valami? Aki azonban tökéletes, mindentudó és mindenható? Lehet ez az objektív valóság? Aligha, mert a vallás ezeket az állításokat nem tudja és nem is akarja objektíven bizonyítani, hinni kell és kész, ez azonban csak a képzelet világa, idealizmus csupán. Értelmes dolog ez? A kapitalizmus számára azonban a felsőbbrendűség, a hiszékenység a kizsákmányoláshoz, az élősködéshez elkerülhetetlenül szükséges, ezért kedveli a vallást.
Hit: valamely jelenség igaz voltának bizonyítás nélküli elismerése. A természetfelettibe (isten, angyalok, ördögök stb.) vetettek vak hitet minden vallás alkotóeleme. Ebben az értelemben a hit nem különbözik a babonától. A vallási hit ellentétben áll a tudással. Mindamellett sok idealista filozófus próbálja összebékíteni a hitet és a tudást, vagy a hitet a tudás helyébe állítani (Fideizmus). Köznapi értelemben a hit olyan tudományos következtetésekbe, hipotézisekbe vetett meggyőződés, amelyeket az adott pillanatban még nem lehet kísérleti úton bizonyítani. Az ilyen hit a már elért és gyakorlatban kipróbált tudásra épül. – Marxista fogalomlexikon
SaLa
SaLa-2025.05.28.
Szovjetunió: SaLa könyvespolca
Szovjetunió ->
Természetfeletti – SaLa morzsái
Természetfeletti
A természetfeletti szellemvilág, az anyag nélküli valami az csak kitalált vízió, aminek semmi köze az objektív valósághoz, mert a tudomány szerint nem létezik. A léte nem bizonyítható, sőt nem is kell következetesen objektíven a tudományos módszerrel bizonyítani, a hívőknek csak el kell hinniük és kész. A természetfeletti szellemvilág a következetesen objektív tudományos módszerrel nem észlelhető, nem bizonyítható, a hívei számára nem is kell bizonyítani. A természetfeletti szellemvilág létének az állítása valótlan tudománytalan állítás, alapvetően a butaságra, a félelemre, a hiszékenységre épül, nem szereti, nem tűri a tudományos világnézetet! A természetfeletti szellemvilág hívei ezt a virtuális képzelt világot valósnak fogadják el, úgy mintha a valóság lenne, a tudatukban ez valóságosnak tűnik, pedig konkrétan nem tudnak róla semmit!
Az istenről, a szellemi lényekről, a természetfelettiről nincs semmilyen következetesen objektív tudományos tény, magyarázat, objektív bizonyíték. Így ennek a világképnek az elfogadásához alapvetően a hiszékenység szükséges. A megmagyarázhatatlan valami az nem a nemlétező természetfeletti hatalom műve, hanem csak ismeretlen, előbb-utóbb ismerté válik, válhat! Persze az emberiség nem tud mindent megismerni, de amire szüksége van, azt a tudományos módszerrel megfejti.
Vallás: az emberek mindennapi léte fölött uralkodó külső erőnek fantasztikus tükröződése az emberek fejében, amelyben a természeti erők természetfeletti formát öltenek. … A vallás alapvető és döntő ismérve: a természetfelettibe vetett hitt. – Marxista fogalomlexikon
Valamely képzet vallásos jellegének fő meghatározó ismerve, hogy természetfelettibe vetett hittel kapcsolatos. Ide tartozik, először is, természetfeletti lények (istenek, szellemek) reális létében, másodszor, természetes jelenségek közötti természetfeletti kapcsolatok létezésében (mágia, totemizmus), és harmadszor, anyagi tárgyak természetfeletti tulajdonságaiban (fetisizmus) való hit. A vallásos ember hite szerint a természetfeletti lények, erők, ill. tulajdonságok pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják az életét, ezért minden vallás bizonyos előírásokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a hívő hogyan viselkedjék a természetfelettivel szemben. Ezek az előírások a vallásos kultuszban realizálódnak. – Filozófiai kislexikon
Isten: természetfeletti mindenható lénynek, a „világ teremtőjének” és „irányítójának” fantasztikus alakja. – Marxista fogalomlexikon
SaLa
SaLa-2025.05.27.
Véráztatta Oroszország: SaLa könyvespolca
Mi az isten – SaLa morzsái
Mi az isten?
Az isten tulajdonságait konkrétan, bizonyíthatóan, a valóságnak megfelelően senki sem tudja megmondani. A következetesen objektív tudomány szerint semmilyen ismeret, következtetés sincs az istenről. Az istenben hívők a saját fantáziájuknak, erkölcsüknek, érdeküknek megfelelően értelmezik a kitalált tulajdonságait, de nincs konkrét valóságosan ellenőrizhető információjuk róla. Az istenben hívők feltételezik, képzelik, hogy isten mindenható, mindentudó, tökéletes, nagy hatalmú, bölcs, igazságos, jóságos, szerető, mindenütt jelenlévő, változatlan, igazságos, igazmondó, stb., az egyetlen ami mindörökké létezik, ami a semmiből teremtette a világot. Azonban ezt semmivel sem tudják bizonyítani.
Az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, így a tudomány állítása, a tudományos következtetés szerint mindörökké létezik, tehát az anyagot nem teremthette senki és semmi, főleg nem a semmiből. A semmi a nem létező. Az isten a hívők szerint a nem létezőből teremtette a létezőt, az anyagot, de ez csak képzelődés, ellent mond a tudománynak. Választani kell, vagy a tudomány állítása vagy a képzelet igaz. Az isten képzete azonban tudományosan nem igaz. Mi a különbség a képzelődés, a hazudozás, a szélhámosság között, ha a végeredmény ugyanaz, a lény az, hogy nem igaz.
A következetesen objektív tudomány szerint csak az anyag létezik, az állítólagos teremtőjéről, aki a semmiből való szellem, azonban semmi objektív ismeret sincs, de akkor mi az isten?
A következetesen objektív tudomány szerint a világegyetemben csak a természet törvényeinek engedelmeskedő anyag létezik, ami nem teremthető és nem semmisíthető meg, más objektíven bizonyíthatóan létezőt még nem fedeztek fel. Másnak, így az istennek, az állítólagos természetfelettinek nyoma sincs. Az isten csak a képzelet szülötte, ezért ez idealizmus, mert a valóságban nem, csak képzeletben, a kitalált virtuális világban létező lény csupán, még ha a legfőbb is!
Istent és a természetfeletti világot a tudomány még nem fedezte fel, nyoma sincs!
SaLa