Kategória: Könyvtár

A világ megismerése csak a tudományos világnézettel lehetséges

A valóság megfejtésére csak a dialektikus materializmus az egyetlen értelmes valóban használható objektív világnézet, az ezen alapuló dolgok ráadásul a valóságban ellenőrizhetően bizonyíthatóan működnek, léteznek! A dialektikus materializmus az objektív valóság megismerésének tudománya!

A világról az érzékszervek által a tudatban tükröződő szubjektíven kialakuló világkép és az objektív valóság eltérhet egymástól. Ez gyakran megtörténik, ha a magyarázatra a gondolkodás letér a következetesen objektív tudományos útról és a képzelet az úr. A világ a tapasztalat és a tudomány szerint azonban az emberi szubjektumoktól függetlenül létezik, amit eredményesen csak a következetesen objektív tudományos módszerrel és világnézettel lehet megismerni. Ez a célja a következetesen objektív tudományos módszernek! Erre alapul a marxizmus-leninizmus tudományos világnézete!

A dialektikus materializmus a világot következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálja, az idealizmus azonban megmarad a képzeletvilágban, a fantázia birodalmában.

A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan, az a felfogás, amely szerint nincs a világon semmi más, mint anyag, mozgásának és változásának immanens törvényeivel. A dialektikus materializmus a vallás és az idealista filozófia gyökeres, antagonisztikus ellentéte. A dialektikus materializmus feltárja az anyag mozgásának és változásának, az alacsonyabb rendű formákból magasabb rendű formákba való átmenetének törvényeit (dialektika). Az anyag, a tér és az idő modern fizikai elméletei, amelyek elismerik az anyag minden fajtájának változékonyságát és az anyagi részecskék kimeríthetetlen képességét a minőségi átalakulásra, nemcsak hogy teljes összhangban állnak a dialektikus materializmussal, hanem a szükséges filozófiai eszméket és módszertani elveket is csak abból meríthetik. – Filozófiai kislexikon

Világnézet: a környező világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek rendszere. A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét: a filozófiai, a társadalmi-politikai, az etikai, esztétikai, természettudományos és egyéb nézeteit. Szorosabb értelemben minden világnézet alapvető részét a filozófiai kérdések alkotják. A világnézet legfőbb kérdése a filozófiai alapkérdése. Ennek eldöntésétől függően különböztethető meg a világnézet két alapvető válfaja, a materialista és az idealista világnézet. – Marxista fogalomlexikon

A gondolkodás mint logikai tevékenység sokféle formában valósul meg: az indukció és dedukció, analízis és szintézis, hipotézis- és elméletalkotás stb. révén. Jelentős szerepük van a megismerésben a képzelőerőnek, az alkotó fantáziának, az intuíciónak, mert lehetővé teszik, hogy tapasztalati adatok alapján széles körűen általánosítsuk a dolgok természetéről nyert képzeteinket. Ámde a gondolkodás során kialakított eszmék, gondolatok még szubjektívek, nyitva áll még a kérdés: megfelelnek-e a valóságnak. … Csak akkor beszélhetünk a nézetek, ismeretek, elméletek igaz voltáról, ha a társadalmi-termelési gyakorlat igazolja, hogy megfelelnek a valóságnak. Lenin ezt írta: ”Az eleven szemlélettől az absztrakt gondolkodáshoz, és ettől a gyakorlathoz – ez az igazság megismerésének dialektikus útja”. – Marxista fogalomlexikon

SaLa

SaLa – Könyvespolca

Gondolatok az emberré válás útjáról

Idő – SaLa morzsái

A zuglói nyilas per: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

A zuglói nyilas per ->

 

Idő

A természetben alapvetően a véletlen kölcsönhatásokban alakulnak ki és változnak az összetett formák, amelyek keletkeznek, fejlődnek, majd megsemmisülnek, illetve átalakulnak, megfordíthatatlanul ok okozati időrendi sorrendben helyt adva az új formáknak!

Az idő az anyag térbeli mozgása változása az egyik formából, állapotból a másikba mindig egyirányú, a múltból a jelenen át a jövő felé tart ok-okozat sorrendben, így az anyag visszarendeződése az előző állapotba (a múltba) is csak a jelenből a jövőbe történhet(ne), amit a tapasztalat igazol!

Az anyag megállíthatatlanul a múltból a jelenen keresztül a jövő felé egy irányában, mindörökké állandó mozgásban, az egymásután következő állapotváltozásban van, ez a jelenség az idő. Tehát objektíven az idő is mindörökké létezik, még akkor is, ha relatíve bárhogyan alakul, mert az anyag valamilyen formában mindig mozgásban változásban van. A mindörökké létező anyag, a mozgás, a tér, az idő egymástól elválaszthatatlan objektív valóság. Másra nincs következetesen objektív tudományos megfigyelés, következtetés, a tapasztalat is ezt bizonyítja. Ha van mozgás, márpedig az anyag mindörökké mozgásban van, akkor az idő is a mindörökké létező!

Okság: filozófiai kategória olyan jelenségek szükségszerű összefüggésének megjelölésére, melyek közül az egyik (az ok) kiváltja a másikat (az okozatot). … Az okság kérdésében éles harc folyik a materializmus és az idealizmus között. A materializmus szerint az okság objektív és egyetemes jellegű, az oksági összefüggések pedig tudatunkon kívül és tőle függetlenül létező dolgok közötti összefüggések. – Marxista fogalomlexikon

Idő és Tér: az anyag alapvető létezési formái. … A materializmus az időt és a teret objektív jellegűnek tartja, tagadja az időn és téren kívüli létet. Az idő és tér elválaszthatatlan az anyagtól. Ebben nyilvánul meg egyetemes jellegük. A térnek három dimenziója van, az időnek pedig csak egy; a tér az egyidejűleg létező objektumok elhelyezkedésének rendjét fejezi ki, az idő pedig az egymást követő jelenségek egymásutániságát. Az idő visszafordíthatatlan, vagyis minden anyagi folyamat egyetlen irányban fejlődik: a múltból a jövő felé A dialektikus materializmus nem az időnek és a térnek a mozgó anyaggal való egyszerű kapcsolatából indul ki, hanem abból, hogy az anyagi mozgás az idő és tér lényege, tartalma, s hogy következésképpen az anyag, a mozgás, az idő és a tér elválaszthatatlan egymástól. Ezt az eszmét megerősítette a modern fizika. – Marxista fogalomlexikon

SaLa

SaLa – Könyvespolca

Ki a felelős?

Az emberi tudattól függetlenül létező anyag – SaLa morzsái

A Wilhelmstrasse és Magyarország: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

A Wilhelmstrasse és Magyarország ->

 

Az emberi tudattól függetlenül létező anyag

Minden ami létezik, bármilyen a formája is, az anyag, más nincs, ez a tudományos világnézet állítása. Az anyag alapvető tulajdonsága, hogy mindörökké mozgásban, változásban létezik. A világegyetemben létező formák, a csillagok, a galaxisok, az élővilág, a gondolkodó anyag az ember is a véletlen kölcsönhatásokban fejlődtek ki (kivétel a gondolkodó anyag tevékenységével létrejött formák). Az anyag a tudományos világnézet szerint az emberi tudattól függetlenül önmagától megállíthatatlanul mindörökké mozog, változik, fejlődik, minden tudatos ok és cél nélkül is.

Tudományosan az anyag létére, mozgására, változására nem mutatható ki semmilyen kezdeti ok, semmilyen tudatos végcél, a képzeletre alapozott, a valóságtól elrugaszkodott, a tudományos módszert és világnézetet nélkülöző idealista és vallásos magyarázat nem tudományos értékű! Egyedül a gondolkodó anyag képes tudatos okkal és céllal a neki megfelelő formákat létrehozni, a többi élőlényre és anyagi formára nem ez a jellemző.

A következetesen objektív tudományos világnézet szerint a természetben, a világegyetemben lévő anyagon kívül más nincs, a világegyetemen kívüliről, a természetfelettiről pedig csak a tudománytalan spekuláció létezik. A tudományos világnézet szerint az anyag az emberi tudattól függetlenül létező objektív valóság!

anyag: materialista filozófia alapkategóriája, az emberi tudattól függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgáló filozófiai absztrakció. … „Az anyag, a matéria nem egyéb, mint az anyagok összessége, amelyből ezt a fogalmat elvonatkoztatták az olyan szavak, mint anyag és mozgás nem egyebek, mint rövidítések, amelyekbe sok különböző érzékileg észlelhető dolgot összefoglalunk közös tulajdonságaik szerint.” (Marx—Engels Művei 20. köt. 508. old.) … Az anyag lenini meghatározása a következő „Az anyag filozófiai kategória, amely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, visszatükrözött, érzeteinktől függetlenül létező, objektív valóság megjelölésére szolgál.” (Lenin összes Művei. 18. köt. 116. old.) – Filozófiai kislexikon

Az idealizmus a valóságos emberi megismerés talaján keletkezik, annak bonyolult, ellentmondásos voltából fakad. Magában a megismerési folyamatban benne rejlik annak lehetősége, hogy az ember érzeteit, fogalmaik elszakítsák a reális dolgoktól, továbbá, hogy a képzelet eltávolodjék az objektív valóságtól. Ez a lehetőség úgy válik valósággá, hogy a megismerés egy-valamely vonását, oldalát, határát egyoldalúan eltúlozva elszakítják az anyagtól, a természettől, és abszolutizálják. … Az idealizmus ismeretelméleti gyökerei szorosan összefonódnak azokkal az osztálygyökerekkel, amelyek nemcsak kialakították, de meg is szilárdították az idealista világnézetet a kizsákmányoló osztályok érdekében. – Marxista fogalomlexikon

SaLa

SaLa – Könyvespolca

A világháború negyedik évfordulóján

A mindörökké mozgó anyag – SaLa morzsái

A Szálasi Per – Ítél a történelem 1945: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

A Szálasi Per – Ítél a történelem 1945 ->

 

A mindörökké mozgó anyag

A mindörökké létező anyag mozgását nem lehet megállítani, mert az anyag elemi alkotórészei az önmozgásban, a kölcsönhatásokban a mikró és makró méretekben, formákban is mindörökké mozgásban, változásban, átalakulásban van! Az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, így a világegyetemben az összes létező anyag az tömeg vagy energia (esetleg még fel nem fedezett valami más) formájában mindörökké megállíthatatlanul kölcsönhatásokban mozgásban, változásban, átalakulásban megmarad! Az anyag mindörökké mozog változik, de olyan forma nincs, nem létezik, ami nem változik, nem tud változni, tud nem változni, mert tökéletes, aminek nincs belső önmozgása és ellenáll minden külső kölcsönhatásnak!

Egyedül a mindörökké létező anyag, ami tökéletes, bár mindörökké változik, átalakul, de sohasem semmisül meg, ezért az egyetlen ami időtálló, amit az energiamegmaradási törvények bizonyítanak, az anyag nem tűnik el, nem keletkezik csak átalakul más formába!

Energia Megmaradásának Törvénye: az egyik legfontosabb megmaradási törvény, amely szerint az energia, miközben az egyik formából a másikba alakul, nem vész el és nem teremtődik. Amikor az anyagi rendszer egyik állapotából a másikba megy át, energiaváltozása szigorúan megfelel a rendszerrel kölcsönhatásban levő testek energianövekedésének vagy – csökkenésének. Az energia egyik formájából a másikba való átalakulásának folyamatait szigorúan meghatározott számszerű ekvivalensek szabályozzák. – Marxista fogalomlexikon

Az anyagon kívül létező tudatos valami csak a képzeletben találhatók meg, a tudomány ezt nem igazolja, tehát nincs! Ilyen a kitalált szellemvilág és az isten bármilyen formája! Az anyag a semmiből nem teremthető és nem semmisíthető meg, a természeten kívül a tudomány szerint érzékelhetően semmi sem létezik, így a természetfelettiben hívő vallásnak nincs semmi értelme, semmi alapja, csak egy kitalált és tudományosan semmivel sem bizonyított képzelgés! Az anyag mozgása megállíthatatlanul mindörökké tart! Az anyag mozgása változása a fejlődés motorja, a csillagok, a galaxisok, az élővilág, a gondolkodó anyag is így jött létre.

megmaradási törvények: alapvető fizikai mennyiségekre vonatkozó természeti törvények, amelyek azt fejezik ki, hogy azoknak egy zárt (a környezettel kölcsönhatásban nem álló) anyagi rendszerre vonatkoztatott értéke időben változatlan (pl. energia-, impulzus-, elektromos töltésmegmaradása) még akkor is, ha a rendszerben folyamatok mennek végbe. A megmaradási törvények az anyag nem teremthető és el nem pusztítható voltát tükrözik. – Filozófiai kislexikon

SaLa