Az emberi tudattól függetlenül létező anyag
Minden ami létezik, bármilyen a formája is, az anyag, más nincs, ez a tudományos világnézet állítása. Az anyag alapvető tulajdonsága, hogy mindörökké mozgásban, változásban létezik. A világegyetemben létező formák, a csillagok, a galaxisok, az élővilág, a gondolkodó anyag az ember is a véletlen kölcsönhatásokban fejlődtek ki (kivétel a gondolkodó anyag tevékenységével létrejött formák). Az anyag a tudományos világnézet szerint az emberi tudattól függetlenül önmagától megállíthatatlanul mindörökké mozog, változik, fejlődik, minden tudatos ok és cél nélkül is.
Tudományosan az anyag létére, mozgására, változására nem mutatható ki semmilyen kezdeti ok, semmilyen tudatos végcél, a képzeletre alapozott, a valóságtól elrugaszkodott, a tudományos módszert és világnézetet nélkülöző idealista és vallásos magyarázat nem tudományos értékű! Egyedül a gondolkodó anyag képes tudatos okkal és céllal a neki megfelelő formákat létrehozni, a többi élőlényre és anyagi formára nem ez a jellemző.
A következetesen objektív tudományos világnézet szerint a természetben, a világegyetemben lévő anyagon kívül más nincs, a világegyetemen kívüliről, a természetfelettiről pedig csak a tudománytalan spekuláció létezik. A tudományos világnézet szerint az anyag az emberi tudattól függetlenül létező objektív valóság!
anyag: materialista filozófia alapkategóriája, az emberi tudattól függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgáló filozófiai absztrakció. … „Az anyag, a matéria nem egyéb, mint az anyagok összessége, amelyből ezt a fogalmat elvonatkoztatták az olyan szavak, mint anyag és mozgás nem egyebek, mint rövidítések, amelyekbe sok különböző érzékileg észlelhető dolgot összefoglalunk közös tulajdonságaik szerint.” (Marx—Engels Művei 20. köt. 508. old.) … Az anyag lenini meghatározása a következő „Az anyag filozófiai kategória, amely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, visszatükrözött, érzeteinktől függetlenül létező, objektív valóság megjelölésére szolgál.” (Lenin összes Művei. 18. köt. 116. old.) – Filozófiai kislexikon
Az idealizmus a valóságos emberi megismerés talaján keletkezik, annak bonyolult, ellentmondásos voltából fakad. Magában a megismerési folyamatban benne rejlik annak lehetősége, hogy az ember érzeteit, fogalmaik elszakítsák a reális dolgoktól, továbbá, hogy a képzelet eltávolodjék az objektív valóságtól. Ez a lehetőség úgy válik valósággá, hogy a megismerés egy-valamely vonását, oldalát, határát egyoldalúan eltúlozva elszakítják az anyagtól, a természettől, és abszolutizálják. … Az idealizmus ismeretelméleti gyökerei szorosan összefonódnak azokkal az osztálygyökerekkel, amelyek nemcsak kialakították, de meg is szilárdították az idealista világnézetet a kizsákmányoló osztályok érdekében. – Marxista fogalomlexikon
SaLa