A kapitalizmus gazdasága
A tőkés termelés célja, a maximális profit elérése, amihez a kizsákmányolással, a bér-rabszolgasággal, a vetélytársak legyőzésével, a konkurenciaharccal, a jó szervezéssel, a technika modernizálásával, a jó gazdálkodással, stb. juthat hozzá a tőkés! A kapitalisták profitja azonban a dolgozó proletárok munkájával keletkező értéktöbblet törvényes eltulajdonításával, a kizsákmányolásával keletkezik! „Értéktöbblet: a tőkés gazdaságban a bérmunkás által megtermelt érték és munkaerejének értéke közötti különbözet, amelyet a tőkés ellenérték nélkül elsajátít.“
A kapitalizmus gazdasága alapvetően egy jól működő gépezet, leszámítva a kizsákmányolást, a népgazdaság, a világgazdaság tervezhetetlenségét, a zavaros tudománytalan vallásos világnézetét, a buta önző individualista erkölcsét, így vele jár a gazdasági anarchia, a kíméletlen konkurenciaharc, a gazdasági válságok, az imperialista fasiszta háborúk, az ehhez kötődő embertelenség és kegyetlenség, a bér-rabszolgasággal az emberi jogok súlyos megsértése és a felsőbbrendűség, stb.
Azonban a kapitalizmus másként nem működik, a fejlődésének nagy ára van. A népi demokrácia ezen segíthet a tudatos, tudományos világnézetével, a marxista-leninista kommunista párt vezetésével, a kapitalista és a kollektív népgazdaságnak a társadalom, sőt az emberiség érdekének az alárendelésével, ahol a kapitalizmus is a kommunizmus tudományos világnézetével gyorsan fejlődik, de a cél a szocializmuson keresztül a kommunizmus.
„Kizsákmányolás: idegen munkaterméknek ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása a termelési eszközök tulajdonosa által. A proletariátus, mivel nem rendelkezik termelési eszközökkel, kénytelen a munkaerejét áruba bocsátani, és a megtermelt értéktöbbletet a termelési eszközök tulajdonosa kisajátítja. A kizsákmányolást csak a szocialista forradalom számolja fel, megszüntetve a termelési eszközök magántulajdonát.“ – Marxista fogalomlexikon
„államkapitalizmus és állammonopolista kapitalizmus: a tőkés gazdaság formái, amelyeket az jellemez, hogy egyes magántőkés gazdaságok államiakká alakulnak át, s hogy az állam széleskörűen beavatkozik az ország gazdasági életébe. … Az állammonopolista kapitalizmus nem küszöböli ki a kapitalizmus alapvető törvényeit, a termelés anarchiáját, a gazdasági válságokat; a termelés további koncentrációjához és társadalmasításához vezet, a végsőkig kiélezi a kapitalizmus alapvető ellentmondását, a munka és a tőke közti ellentmondást, és ezzel közelebb hozza végleges pusztulását. Megjelenik a kapitalizmus szocializmussal történő forradalmi felváltásának szükségszerűsége, minthogy egyedül a szocializmus körülményei között lehetséges a termelés központosított irányítása, amit a tőkés társadalom termelőerőinek mai állapota parancsolóan megkövetel. „…Az állammonopolista kapitalizmus a szocializmus legteljesebb anyagi előkészítése, a szocializmus előcsarnoka, az a történelmi lépcsőfok, amelyet a szocializmusnak nevezett foktól semmiféle közbülső lépcsőfokok nem választanak el” (Lenin összes művei 34 köt. 194. old.)“ – Filozófiai kislexikon
SaLa