A kapitalizmus lényegét röviden jellemezve
A kapitalizmus bér-rabszolgatartó, kizsákmányoló, élősködő, árutermelő piacgazdaság! A kapitalizmusban minden alapvetően a kapitalisták profitja érdekében és ellenőrzésével történik!
A kapitalista vállalkozó érdeke szempontjából a dolgozó proletár munkabére a létrehozási és működtetési termelési költsége, olyan mint az egyéb szerszámé, gépé, termelési tényezőé, amit a profitja érdekében a legalacsonyabb előállítási és működtetési áron kell tartania! A kapitalizmusban „a munkaerőnek mint árunak az értékét az a munkaidő méri, amely a munkás létfenntartásához és fajfenntartásához szükséges dolgok előállítására kell.(Marx.)“
A kapitalizmusban az értéktöbblet alapján keletkezik a tőkés profitja, ami a dolgozó proletár bér-rabszolgák által megtermelt és értékesített árból levont termelési tényező költségek, munkabérek, adók, stb. után megmarad a vállalkozó kapitalistának. A profit nem a kapitalisták munkájának, hanem a kizsákmányoló tevékenységüknek az eredménye!
A kapitalista profitja a bér-rabszolgák által termelt és ingyen törvényesen elsajátított értéktöbbletből származik. Az értéktöbblet a proletár bér-rabszolgák által termelt áru értékéből a termelési költségek, (a beruházások, munkabérek, stb.), az adók, az értékesítési, pénzügyi költségek, stb. levonása után megmaradó haszon, ami a tőkésé, amihez törvényesen a bérrabszolgák kizsákmányolásával ingyen jut hozzá!
A kapitalista alapvető tevékenysége mindenfajta kapitalista (termelő, pénzügyi, stb.) gépezetben a profitja érdekében a kizsákmányolás szervezése, amit azonban rábízhatja a (jól) fizetett proletárokra is (a munkásarisztokratákra, hivatalnokokra, szakemberekre, stb.), így ez már tisztán élősködés. Azonban, élősködés akkor is, ha a kizsákmányolás szervezésén túl még a bér-rabszolgái mellett a profitért maga a kapitalista is dolgozik, de nem csak az általa termelt értéktöbbletet sajátítja el.
A kapitalizmusban a kizsákmányoló és a dolgozó bér-rabszolgák között elkerülhetetlen az osztályharc, ami sokáig észrevétlenül lappang, majd tombol, végül a szocialista forradalomba torkollik. A kapitalizmus a társadalmi tudatot a kapitalizmus, a kizsákmányolás, az élősködés, a bér-rabszolgaság elfogadására alakítja, azonban hatalmas az élősködés, a rothadás, a válságok, a rabló háborúk, az imperialista gyarmatosítás, ami gerjeszti az osztályharcot, végül a forradalomra vagy a fasizmus őrjöngésére vezet.
„Értéktöbblet: a tőkés gazdaságban a bérmunkás által megtermelt érték és munkaerejének értéke közötti különbözet, amelyet a tőkés ellenérték nélkül elsajátít. A realizált értéktöbblet a profit. A marxi értéktöbblet-elmélet a különböző polgári elméletekkel szemben bebizonyította, hogy az értéktöbblet egyetlen forrása a dolgozók kizsákmányolása, s hogy a tőkés társadalom termelésének közvetlen célja nem a fogyasztók szükségleteinek kielégítése, hanem az értéktöbblet termelése (alaptörvény). A szocialista gazdaságban az értéktöbblet kategóriája megszűnik, mert a munkaerő nem áru és nincs kizsákmányolva.“ – Marxista fogalomlexikon
„Osztályharc: olyan osztályok közötti harc, amelyeknek érdekei összeegyezhetetlenek vagy ellentmondanak egymásnak. A rabszolgatartó társadalomtól kezdve minden társadalom története osztályharcok története. A marxizmus-leninizmus az osztályharc tudományos magyarázatát adja. Kimutatja, hogy az osztályharc az antagonisztikus osztályokra bomlott társadalom fejlődésének hajtóereje. Bebizonyítja, hogy a polgári társadalomban az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet, melynek célja az osztályok megszüntetése: az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. A proletariátus osztályharcának alapformái a gazdasági, a politikai és az ideológiai harc. A politikai harc, amely a tőkés társadalomban a szocialista forradalomhoz és a proletariátus diktatúrájának megteremtéséhez vezet, döntő feltétele annak, hogy a munkásosztály és az egész társadalom felszabaduljon a kizsákmányolás alól. A harc gazdasági és ideológiai formái alá vannak rendelve a politikai harc feladatainak.“ – Marxista fogalomlexikon
SaLa