Szovjetsiker ->
Kategória: Könyvtár
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
Isten a legfőbb lény – SaLa morzsái
Isten a legfőbb lény
A kapitalista és az isten valóban felsőbbrendű? Az isten vonatkozásában viszonylag könnyű ezt megválaszolni, mert a következetesen objektív világnézet és tudomány szerint nincs isten, mert semmilyen tulajdonságáról nincs tudományos módszerrel vizsgált bizonyíték. A kapitalista legfontosabb jellemzője azonban a felsőbbrendű kizsákmányolás és élősködés, ez a kapitalizmus motorja. Persze nem mindegyik kapitalista gonosz felsőbbrendű, mert igenis vannak és elég sokan, akik az egész emberiség számára hasznosak, még akkor is, ha kizsákmányolók és alapvetően a saját profitjuk az első, mert a bér-rabszolgaság, a kizsákmányolás a kapitalizmus működési módja és az erkölcse miatt elkerülhetetlen. Azonban a kizsákmányoló az felsőbbrendű a bér-rabszolgákhoz képest. Amíg kapitalizmus van, addig lesznek felsőbbrendűen élősködő kizsákmányolók. Az isten a legfőbb lény víziója ezt a modellt támogatja.
A legfőbb lény isteni minta egy felsőbbrendű viszony az isten és az ember között, ami a kapitalizmusban is működik a kapitalista és a proletárok között. Azért ragaszkodik a valláshoz a kapitalizmus, mert csak így képes uralkodni a bérrabszolga beszélőszerszám dolgozó proletárok felett! Bár nyilvánvaló, hogy az intelligens kapitalista a vallást tudománytalannak tartja, de a kizsákmányoló, élősködő, felsőbbrendű érdeke határozza meg a tudatát. Neki ez minta bevált és a képzelt isten és a kapitalista felsőbbrendűségét elfogadják a bér-rabszolgák. A kapitalizmusnak uralkodnia kell a bérrabszolgák tudata felett, mert a kizsákmányolás miatt ez a hasznos és elkerülhetetlen a számára, ezért ragaszkodik a valláshoz, az isteni legfőbb lény mintához, minden butasága, tudománytalansága ellenére is. Ez hatékony segítség a felsőbbrendű élősködő kizsákmányoláshoz.
Isten a vallás szerint a természetfeletti hatalommal rendelkező legfőbb lény, aki a világegyetemet, benne az anyagot a semmiből teremtette, elindította az anyag mozgását, létrehozta a formákat, megalkotta és uralkodik a természet törvényei felett, ami nyilvánvalóan rá nem vonatkozik, mert anyag nélküli öntörvényű szellemi lény. Isten szellem tehát anyag nélküli valami, azonban a gondolkodó anyag, az ember számára észlelhetetlen, a hívők csak képzelik a létezését. Mert az isten a semmi anyagból van, aki a világegyetemen kívül a semmiben létező semmi valami. Tehát a legfőbb lény az anyag nélküli semmi, a nincs! Bravó! Isten a semmiben létező semmi valami?! Amit a tudomány nem ismer, a hívők azonban csak hiszik, de nem tuják, hogy mi azaz isten, a semmi valami. Persze a hívőknek az isten az nem semmi, hanem valami. Hmm … a semmi valami az mi?
Ami a következetesen objektív tudomány szerint létezik az csak az anyag, így ha az isten létezik, létezne, akkor ő is csak anyagból van vagy lehetne (hmmm … az istenanyagból, a szellemanyagból, a semmianyagból? ha ha ha). Azonban istent, a természetfeletti szellemvilágot tudományosan még nem fedezték fel, nyoma sincs, így a léte csak képzelgés, vagyis idealizmus csupán. Bár ki tudja, némi objektív tudományos bizonyíték jól jönne az elfogadásához, de nincs.
vallás: „… azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése az emberek fejeben, melyek mindennapi létezésük felett uralkodnak, olyan visszatükröződése, amelyben a földi hatalmak földöntúli hatalmak formáját öltik.” (Marx-Engels Művei. 20. köt. 309. old.) … A vallási képzetekben a szakadatlanul változó társadalmi létfeltételek, és mindenekelőtt az emberek termelési viszonyainak jellege tükröződik vissza fantasztikus módon. A vallásos fantázia szülte természetfeletti lények, a túlvilági életre vonatkozó képek letörölhetetlenül magukon viselik földi eredetük bélyegét … A vallás létét kiváltó … tényező az antagonisztikus alakulatokban az osztályelnyomás, az ember ember általi kizsákmányolása. … A vallás történeti jelenség, amelyet elkerülhetetlenül hoztak létre egy bizonyos fejlettségi fokon a társadalom életfeltételei, és amely az osztály nélküli kommunista társadalomban megszűnik. – Filozófiai kislexikon
SaLa
SaLa-2025.05.25.
SZKP Kongresszusról Kongresszusra: SaLa könyvespolca
Az istenanyagból való szellem – SaLa morzsái
Az istenanyagból való szellem
A következetesen objektív tudomány szerint csak az anyag létezik, a tudományos módszerrel másra nincs bizonyíték, ez a materializmus világnézete. A tudománytalan módszer nem szolgálja az emberiség érdekeit, az idealizmus és a vallás ezen az úton jár.
Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldása tekintetében a materializmussal ellentétes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi elsődlegességéből és az anyagi másodlagosságából indul ki. Ez viszi közel a valláshoz, amely szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette. … Az elméleti gondolkodás fejlődése során az idealizmus lehetősége – a fogalmaknak tárgyuktól való elszakítása – már a legelemibb absztrakcióban fennáll. Ez a lehetőség csak az osztálytársadalom viszonyai között válik valósággá, ahol az idealizmus úgy jelenik meg, mint a mitológiai, fantasztikus vallási képzetek folytatása tudományos köntösben. … Az idealizmus a valóságos emberi megismerés talaján keletkezik, annak bonyolult, ellentmondásos voltából fakad. Magában a megismerési folyamatban benne rejlik annak lehetősége, hogy az ember érzeteit, fogalmaik elszakítsák a reális dolgoktól, továbbá, hogy a képzelet eltávolodjék az objektív valóságtól. – Marxista fogalomlexikon
Ha észlelhetően, ha a következetesen objektív tudományos módszerrel következtethetően, bizonyíthatóan létezne az isten szellem valami, akkor az is csak anyagból lenne – talán az istenanyagból vagy a szellemanyagból – hmmm … ha ha ha. Valósként elfogadásához azonban előbb még a tudományos módszerrel fel kellene fedezni az istent, a szellemvilágot, de eddig még nyoma sincs az isten anyagi, szellemi formának. A képzelet szülte magyarázat nem bizonyíték, ha nyoma sincs a valóságban. Ilyen alapokra építenek a vallások! Ezért az elfogadásához csak a hiszékenység szükséges és elégséges is. Hinni kell és kész! A vallás nem a tudományos gondolkodásra, hanem a hitre, a hiszékenységre, a képzelődésre építi világnézetét, amit azonban nem tud bizonyítani!
Vallás: az emberek mindennapi léte fölött uralkodó külső erőnek fantasztikus tükröződése az emberek fejében, amelyben a természeti erők természetfeletti formát öltenek. Teológiai szempontból (amelyet a filozófiai idealizmus igyekszik érvekkel alátámasztani) a vallás az emberek örök belső érzésével függ össze, amely valamilyen szellemi princípiummal való kapcsolatát fejezi ki. … A vallás alapvető és döntő ismérve: a természetfelettibe vetett hitt. … Lenin szavaival élve, ,,a szellemi elnyomás egyik fajtája, amely mindenütt ránehezedik a másoknak végzett örökös munka, az ínség és a magárahagyottság által szorongatott néptömegekre” (Lenin Művei. 10. Kötet Szikra 1954. 73. Oldal). – Marxista fogalomlexikon
Ateizmus: a természetfelettibe (szellemekbe, istenekbe, túlvilági életbe stb.) hitet tagadó nézetek rendszere. Az ateizmus tárgya: a vallás keletkezésének és létezésének, forrásainak okainak tisztázása, a vallási tanítások bírálata és a tudományos világkép szempontjából, a vallás társadalmi szerepe s a vallási előítéletek leküzdése útjainak megvilágítása. Az ateizmus keletkezése és fejlődése a tudományos ismeretek fejlődésével függ össze. … Az ateizmus vallás ellen vívott harca szorosan összefügg az osztályharccal. … A vallás uralmának aláásásában jelentős szerepe volt a polgári ateizmusnak: Spinoza, a francia materialisták, Feuerbach és mások. A polgári ateisták az egyház reakciós jellegének leleplezésével történelmi szerepet töltöttek be a feudalizmus elleni harcban, elősegítették a feudalizmus megdöntését. Ugyanakkor a polgári ateizmus következetlen és korlátozott volt, felvilágosító jelleget öltött és a nép felé fordult. Következetes, harcos ateisták voltak az orosz forradalmi demokraták. Legkövetkezetesebb formáját a marxizmus-leninizmusban ölti, az ateizmus a proletariátus érdekei, társadalmi helyzete és szerepe egybeesnek a társadalom fejlődésének objektív tendenciáival; s így a marxista ateizmus mentes az ateizmus nem marxista formáira jellemző osztálykorlátozottságtól. A marxista ateizmus harcos jellegű. A történelemben először veti alá sokoldalú bírálatnak a vallást, kijelölve végleges leküzdésének útjait és eszközeit. – Marxista fogalomlexikon
SaLa
SaLa-2025.05.24.
Partizán-portya: SaLa könyvespolca
Az isten a semmiből valami – SaLa morzsái
Az isten a semmiből valami
Az isten szellemnek, mivel anyag nélküli semmi valami, így a semmiből való valami teremtése az nem semmi furcsaság, hanem ez tudománytalan butaság, hiszékenység. Ugyanis az isten a vallás szerint nem anyagi valami, hanem szellem valami, vagyis a semmi anyag, így valójában a semmi valami, ami nem rendelkezik az elemi részecskékkel, az atomokkal, elektronokkal, fotonokkal, kvarkokkal, stb. sem. Így nem rendelkezik a teremtéshez szükséges semmilyen tömeggel, energiával, vagyis semmivel sem. Bár az istennek semmilyen tulajdonságáról konkrétan senki nem tud semmit, így erről csak fecsegni, tudománytalanul képzelegni lehet! Így a vallás az idealizmus!
Igazolhatóan az isten szellemnek a semmi valaminek a semmiből való teremtéshez szükséges valamiről nem lehet tudni semmi objektív valóságosat, így ebben a zagyvasában minden bizonyíték nélkül csak vakon, bután hiszékenyen hinni lehet! A vallás ilyen, mert az anyag nélküli semmi valaminek az isten szellemnek a világegyetem semmiből való teremtésében hisz, ami már valami, de erről semmit objektíven nem tud bizonyítani. Ez azonban a hiszékenység nélkül nem működik.
A teremtés előtt az isten szellem a nem létező univerzumon kívül a semmi valamiben volt és a semmin kívül nem volt semmi sem, csak egyszerűen az isten szellem a semmi valami, így ebből a semmiből a semmi valaminek kellet a valamit létrehozni, teremteni, hmmm … csupa semmi, ez őrület. Ki érti ezt meg, ki fogadja ezt el? Ezt csak a hiszékenyek fogadják el!
Isten: az összes vallásban a Legfőbb Lény, … Minden létezés, mozgás és élet forrása, maga a transzcendencia. … Istenség: mint az élet és halál ura, a világ alkotója és kormányzója, … olyan felsőbbrendű lény, aki túl van a világunkon, aki szellem és halhatatlan … A legfőbb lény önmagát magyarázza, fölötte nincs úr. … a világ első okáról, a mindenség alapjáról és végső céljáról: Isten a lét teljessége, minden lét forrása, a természet, a tört., a kinyilatkoztatás és az egyéni élet alfája és omegája, minden szellemi élet tartalma és minden törekvés végső célja. – lexikon.katolikus
Miből teremtette Isten a világot? Isten a világot a semmiből teremtette; elegendő volt hozzá az ő puszta akarata. – prohungariasacra
Szent Ágoston tanítása a világ teremtéséről: Isten a világot önzetlen jóságából fakadóan teremtette, senki és semmi nem kényszerítette rá. Minden dolog csakis csak Istennek köszönheti a létét. … A teremtés előtt nem volt semmi: Ágoston számára a „semmiből való teremtés” már teológiai hagyomány része. A világot Isten vagy semmiből kellett, hogy teremtse – vagy önmagából (mert rajta kívül nem létezett más semmi). De magából nem teremtethette, mert akkor egyenlő lenne vele. Ágoston szerint bármilyen teremtés előtti anyag létezésének a feltételezése tagadja Isten mindenhatóságát. Elvetette azt a világszemléletet, miszerint Isten, egy már előre meglévő nem teremtett anyagból formálta volna meg a világot. … A teremtés azt jelenti, hogy Istentől származik az anyagiság és az anyagiságot befogadó forma is. … Isten az első létező, aki a semmiből teremtett és egyedül rá mondható csak, hogy örökléttel bír. – Wikipédia lexikon
SaLa
