Kategória: Könyvtár

A képzeletben létező isten

A világegyetemben létező formák létrejöttéhez, a mozgásához, a változásához, a fejlődéséhez nem szükséges (kivétel a gondolkodó anyag tevékenysége) külső céltudatos ok, természetfeletti erő, istenek, szellemek, világszellem, stb., ami valójában a következetesen objektív tudomány szerint nincs is, mert a tudományos módszerrel nem észlelhető az objektív valóságban! A természetfeletti, az isten létezésére adott magyarázat pedig sohasem a következetesen objektív tudományos módszer alapján történik, mert az idealizmus, a vallás ezt valójában nem szereti, a képzelet az úr.

Az isten, a szellemvilág a tudományos módszerrel észlelhetetlen, mert nem a valóság része, tudományos alapon a következtetése ellentmondásos, csak a képzeletben létezik. Az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, mindörökké mozgásban, változásban létezik, így ami létrejött az csak az anyagban rejlő lehetőségnek köszönheti létét. Az isten, a szellemvilág csak a hiszékenyek képzeletében derengő hamis vízió és semmi köze az objektív valósághoz.

A legfőbb lény az isten létével nem az a legnagyobb probléma, hogy létezik vagy sem, ezt a tudomány akár ki is deríthetné, ha az objektív valóság lenne. (Ki is derítette, az isten léte a tudományos módszerrel nem igazolható, így nem létezik!) A probléma az idealizmus hibája, képzeletvilága miatt van, mert az isten léte egyszerűen csak egy kitalált, spekulált valami, nem az objektív valóság része, ezért nem lehet a következetesen objektív tudományos módszer alapján észlelni, bizonyítani, cáfolni sem. A materializmus világnézete csak az objektív valóságot fogadja el, azt amit a tudományos módszer bizonyít, az isten azonban nem a valóságban hanem csak a képzeltben létezik.

De nem is kell sem bizonyítani sem cáfolni, mert az isten, a szellemvilág létének állítását semmilyen objektív tudományos módszerrel nem támasztották alá, így nincs miről véleményt alkotni. Az olyan állítást, amit tudományos módszerrel nem támasztanak alá, az nem érvényes állítás, nem kell figyelembe venni, el kell vetni. Az isten létének az állítását még nem támasztotta alá semmilyen tudományos módszerrel készült bizonyíték, így a képzelet, a fantázia birodalmában tartozik csupán.

Az isten léte képzelgés csupán. Így a hiszékenység szükséges az isten létének az elfogadásához, de bármennyien is elhiszik ezt, senki sem képes objektíven bizonyítani. Na ez a legnagyobb hiba! A következetesen objektív tudomány következtetése szerint az isten nem létezik az objektív valóságban, mert semmilyen tulajdonsága sem észlelhető, nem figyelhető meg! Az objektív valóságon kívüli a képzelet, a fantázia világa, ott létezik csak az isten a valóságban azonban sehol sem.

SaLa

SaLa – Könyvespolca

A vallás az idealizmus, a képzelet világa – SaLa morzsái

Leningrád: SaLa könyvespolca

A Tanácsköztársaság elleni intervenció kibontakozása

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Leningrád ->

 

A vallás az idealizmus, a képzelet világa

A vallás az idealizmus, a képzelet világa, ami következetesen a hiszékenységre támaszkodik! A képzelet szülte világkép azonban nem tudományos, ha a valóság ezt nem igazolja. Ilyen tudománytalan a vallás képzeletvilága, mert a kitalált, a képzelt világnézetét (az istent, a szellemvilágot, a teremtést, stb.) senki sem tudja objektíven a tudományos módszerrel bebizonyítani. A különböző világnézeteket, így a vallás képzeletvilágát is a valóságban a következetesen objektív tudományos módszerrel ellenőrizni kell, azért hogy tudományosan értékelhető legyen, mert a valóságban ellenőrizhető tudományos bizonyíték nélküli állítás elfogadása az tudománytalan hiszékenység!

A vallás képzeletvilága a hiszékenységre, a nem tudományra, nem a tudományos módszerre alapozza világnézetének elfogadását, állításainak nem kell megfelelnie az objektív valóságnak, az objektív igazságnak, elég azt csak a képzelet segítségével, a tudományosan következetlen spekulációval igazolni. Bár igaz és reális részeit a valóságból, a tapasztalatból, az éltből nyeri, mert máshonnan nem is lehetne, de végül is a hamis világképét tudománytalan magyarázattal a képzeletre alapozottan alakítja ki, ettől idealizmus. Nincs olyan hamisság, szélhámosság, hazugság, világnézet, amely ne tartalmazzon valósat is, de ettől még összességében, lényegében nem válik az objektív valóssággá, ha a valóság ezt nem igazolja!

A vallás idealista tudománytalan világnézet, ezért az objektív világ megismerésére alkalmatlan, valójában nem is akarja objektíven a valóságot megismerni, a kitalált, a képzelt világképét szeretné az objektív valóságnak látni, elhinni, elhitetni, azonban ez nem az emberiség valódi érdeke!

A vallás az általa elképzelt világot az objektív valósnak tartja, pedig az csak egy általa kitalált vízió, amit nem szükséges objektíven a tudományos módszerrel bizonyítani, így ezt csak hiszékenyen el kell hinni. Azonban csak a tudás, mégpedig a következetesen objektív tudományos világnézetre alapozott tudás, a dialektikus materializmus az, ami segíti az emberiség létérdekét és az emberré válást. A vallás képzeletvilága az idealizmus, nem a tudományosan bizonyíthatóan létező valóság!

A vallás nem támaszkodik a következetesen objektív tudományra, éppen hogy nem, így világnézete nem lehet objektív tudományos hipotézis sem, csak egy fantázia, ami a képzeletre alapozott spekuláció eredménye csupán, a valóságtól nagyon távol áll. Azonban a tudomány állításait következetlenül, de mégiscsak felhasználja a hamis, a képzelt, az idealista világnézete magyarázatára, de mivel nem következetesen objektív, így végül mégiscsak a hit maradhat állításai igazolására, amit bizonyíték nélkül hiszékenyen hinni kell és kész!

SaLa

SaLa – Könyvespolca

A Tanácsköztársaság nemzetközi helyzete

Reakciós világnézet – SaLa morzsái

Kareva – A Szovjetunió alkotmánya 1949: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Kareva – A Szovjetunió alkotmánya 1949 ->

 

Reakciós világnézet

A feudalizmust felváltó kapitalizmus megalkotta az emberi és a demokratikus szabadságjogok dokumentumait, ezzel a társadalmi haladást szolgálta. A társadalmi haladás a demokrácia, az emberi és a demokratikus szabadságjogok fejlődését jelenti. A kapitalizmus azonban bér-rabszolgatartó társadalmi forma, a dolgozó proletárok beszélőszerszámok, létük a kapitalista kizsákmányolást és élősködést szolgálja. Ezért a kapitalizmusban a demokrácia, az emberi és a demokratikus szabadságjogok csak a bér-rabszolgaság színvonalán valósulhatnak meg.

A fejlődésben túlhaladott kizsákmányoló társadalmi modellek, így a kapitalizmus is, szükségszerűen a reakció, a társadalmi haladás ellenes útra térnek. A túlfejlődött és már a hamis világnézetre támaszkodó kapitalista társadalmi modell egyre-másra katasztrófába kerül. De a kapitalista hatalom urainak érdeke a modell megtartása, ennek védelmében szükségszerűen az idealizmushoz és szükség szerint az erőszakhoz fordul. Mert nincs más lehetősége, így azonban a következetesen objektív tudományos világnézet ellenségévé válik.

A kapitalizmus hamis úton járása azonban társadalmi világméretű katasztrófákat okoz, a társadalom rothad, a válságok, háborúk, népirtások gyakoriak, ami szenvedést hoz az emberiségnek. A kapitalizmus a következetesen objektív tudományos világnézet és a társadalmi haladás ellensége lett, ami az emberiség számára még a tudományos módszert is károsan befolyásolja.

A reakcióssá váló kapitalista hatalomnak létérdeke a társadalmi modellt támogató hamis világnézetek és erkölcs. A tudomány fejlődését következetlenül és hamisan felhasználó idealizmus, a vallás erre kitűnően alkalmas. A vallás azonban alapvetően primitív idealizmus, nagyon messze áll az objektív valóságtól, ezért a tudománytalan hiszékenységre támaszkodik!

A hanyatló kapitalizmus egyetlen valóban hatásos ellenfele a tudományos világnézetre támaszkodó kommunisták! Azonban ettől a kapitalista hívők úgy félnek, mint az ördögtől! Pedig a tudományos világnézetre, a kommunistákra inkább a „jó isten“ víziója a megfelelő. Az emberiség számára a fennmaradásáért az egyetlen járható út a hanyatló kapitalizmus reakciós világnézete ellen a társadalmi haladást szolgáló marxizmus-leninizmus tudományos világnézete.

SaLa

SaLa – Könyvespolca

A szocialista építés terve

A képzelet- SaLa morzsái

Háború és béke 2: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Háború és béke 2 ->

 

A képzelet

A képzelet a gondolkodó ember számára nagyon fontos az ismert jelenségek alaposabb megértésében, de még inkább hasznos a világ ismeretlen vagy nem eléggé ismert jelenségeinek magyarázatára, amit még a meglévő ismeretekkel nem lehet kellően megérteni, mert nincs rá megfelelő objektív tudományos magyarázat. Azonban a képzelet segítségével készült modell lehet az objektív valóságra támaszkodó, de lehet hamis is. Az objektív valóságtól eltávolodó képzelet szülte vagy az objektív valóságot mellőző magyarázat elvezethet és el is vezet a valójában az objektív valóságban nem létezőnek valóskénti elfogadására is, ez az idealizmus képzeletvilága.

A materializmus alapján a képzelet az objektív valóság megismerését szolgálja, állításainak a tudományos módszerrel bizonyíthatóan az objektív igazságnak kell lennie. Az idealizmus azonban alapvetően megmarad a hamis nem létező képzeletvilágban, az állításainak nem szükséges objektív igazságnak, a következetesen objektív tudományos módszerrel igazolhatónak lennie. A materializmus képzeletvilága segítő vezérfonal a megismerésben, de nem térhet el az objektív valóságtól, mindig el kell jutnia oda, ami az idealizmusra nem mondható el, éppen hogy nem.

A lényeges különbség a materializmus és az idealizmus képzeletvilága között az, hogy a képzelet szülte magyarázat megfelel e az objektív valóságnak vagy sem, az hogy a következetesen objektív tudományos módszer igazolja vagy sem! Csak a materializmus világnézete törekszik a tudományos módszerrel az objektív valóság megismerésére, az idealizmus megmarad a képzeletvilágában, még akkor is ha a tudományos módszerrel vizsgálva az hamis. Ilyenek például a vallások különböző istenei, szellemei, a világszellem, stb. amelyek csak a spekulációval kitalált képzeletvilágban találhatók meg a valóságban azonban nem észlelhetők, nyomuk sincs.

Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldása tekintetében a materializmussal ellentétes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi elsődlegességéből és az anyagi másodlagosságából indul ki. Ez viszi közel a valláshoz, amely szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette. … a marxizmus-leninizmus az idealizmus valamennyi válfaját két csoportra osztja: objektív idealizmus, amely a valóság alapjául egy megszemélyesített vagy személytelen szellemet, valamiféle világfeletti Én tudatát fogadja el, és szubjektív idealizmusra, amely az egyéni tudatra építi a világot. A szubjektív és az objektív idealizmus közti különbség nem abszolút. – Marxista fogalomlexikon

Isten: természetfeletti mindenható lénynek, a „világ teremtőjének” és „irányítójának” fantasztikus alakja; a zsidó vallásban – Jahve, az iszlámban – Allah, a kereszténységben – a Szentháromság (az Atya-, a Fiú- és a Szentlélekisten) stb. az istenképzetek alkotják a vallás mai formáinak alapját. – Marxista fogalomlexikon

A képzelet képessége nagyon fontos a megismerés számára, de csínján kell vele bánni. A képzelet segíti az emberiséget az ismeretlen felfedezésében, az útkeresésében, de ez ingoványos út és néha valóban az ingoványba akár a katasztrófába is vezethet!

A képzelet útján óvatosan, körültekintően kell járni, az idealizmus azonban mégis alapvetően a képzelet útján marad, világnézete nem támaszkodik következetesen az objektív tudományos módszerre, az objektív valóságra, éppen hogy nem, bár a tudomány eredményeit felhasználja hamis állításainak, elméletének alátámasztására!

SaLa