A Tanácsköztársaság kikiáltása, a szocialista forradalom győzelme
Kategória: Könyvtár
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
Háború és béke 1: SaLa könyvespolca
A tudományos módszer – SaLa morzsái
A tudományos módszer
Az objektív valóság megismerése csak a tudományos módszerrel és a tudományos világnézettel együtt lehetséges, ennek nincs alternatívája, mert az állításai valódiságát a gyakorlattal, a tapasztalattal a valóságban ellenőrzi! A tudományos világnézet legfejlettebb formája a dialektikus és történelmi materializmus, ez a gondolkodó emberek, a kommunisták, a marxizmus-leninizmus világnézete. Aki a tudományos világnézetet híveit a kommunistákat támadja az egyben a tudományos módszert is támadja, mert elkerülhetetlenül az idealizmus útján kénytelen járni. Az idealizmus és a tudományos világnézet összeegyeztethetetlen, mert nem lehet következetesen a tudományos módszer híve, a képzelete rabja, ehhez igyekszik igazítani állításait, így könnyen a hamis útra tévedve jár.
A következetesen objektív tudomány szerint az objektíven létező világ materiális természetű, minden létező az anyag, aminek a mozgása, változása, fejlődése dialektikusan mindörökké a térben és az időben csak a természet törvényei szerint történik. A tudományos módszer erre támaszkodik!
A valamely módon észlelt jelenség, ami az ismert törvényekkel nem vagy nem kielégítően magyarázható meg az még ismeretlen vagy a részben ismert, a képzelt magyarázat az nem tudományos értékű. A megfigyelésre, a képzeletre, a tudomány eredményeire, a tapasztalatra, a kísérletre, a modellezésre, stb. támaszkodó következtetést az objektív igazsága érdekében a tudományos módszerrel a valóságban ellenőrizni kell! A bizonyításig azonban legfeljebb csak hipotézis, fantázia még.
Tudomány: a társadalmi tudat egyik formája, szisztematizált ismeretek történelmileg kialakult rendszere, melyeknek igazságát a társadalmi gyakorlat állandóan ellenőrzi és pontosabbá teszi, korrigálja. A tudományos ismeret ereje általánosságában, egyetemességében, szükségszerűségében és objektív igazságában van … A tudomány feladata nemcsak az, hogy megmagyarázza a létezőt, a már meglevőt, hanem az is, hogy az objektív törvények ismerete alapján előre lássa a jövőt. … A tudományos megismerés dialektikája, hogy az új felfedezések és elméletek nem szüntetik meg a korábbi eredményeket, nem tagadják azok objektív igazságát, csupán pontosabban körvonalazzák alkalmazhatóságuk határait és határozzák meg helyüket a tudományos ismeretek általános rendszerében. A tudomány szoros kapcsolatban van a filozófiai világnézettel, amely felvértezi az objektív világ legáltalánosabb fejlődéstörvényeivel, az ismeretelmélettel és a kutatás módszereivel. A filozófia korszerű formája a dialektikus materializmus, amely alkalmas arra, hogy helyesen általánosítsa a tudomány adatait, és arra, hogy a tudományos kutatás korszerű módszertani alapja legyen. – Filozófiai kislexikon
A tudományos módszer folyamata!
„1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől.“
SaLa
SaLa-2025.05.18.
Grecsko – A kárpátokon át: SaLa könyvespolca
Grecsko – A Kárpátokon át ->
Idealizmus és materializmus – SaLa morzsái
Idealizmus és materializmus
Az idealizmus és a materializmus között az alapvető különbség az, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Még akkor is, ha nincs megfelelő objektív magyarázat, amit azonban így ismeretlennek kell elfogadni és csak a következetesen objektív tudományos módszerrel szabad vizsgálni. Erre azonban csak a materializmus, az anyagelvűség és a dialektikus gondolkodás a megfelelő!
Alapvetően ilyen a világ keletkezése. A tudományos tények azt bizonyítják, hogy az anyagot nem lehet teremteni és megsemmisíteni sem, ez a tudományos alapokon nyugvó materializmus állítása. Ezzel szemben az idealizmus abból indul ki, hogy ugyan mindennek oka van kivéve az isteni szellemvilág (az abszolút szellemnek, az anyag nélküli valaminek, stb.) valaminek, ami mindig is létezett és ez a valami hozta létre, teremtette az anyagi világot a semmiből: a világ létezésének az oka, a meghatározója. Ez azonban lehetetlen, mert az ok okozat univerzális ezért az isten valami létének, a keletkezésének is oka kell hogy legyen. Így, ha az isten valami létezik, akkor az okság miatt az isten valamit is létrehozta valami valamikor. Azonban a tudomány szerint a semmiből nem lehet még a semmit sem létrehozni, sem az anyagi világot sem az isteni szellemvilág valamit. Az isten valamit minden tudományos bizonyíték nélkül a mindentudó, mindenható tökéletes valaminek állítják, spekulálják, ezért ha létezik, akkor logikus, hogy a létrejöttéhez egy még szuperebb valami szükséges és így tovább, persze a semmiből ez sem lehetséges, ami a materializmus tudományos állítása. Az, hogy az isten valami mindig is létezett bizonyítás nélküli, a tudományos bizonyítást nem igénylő spekuláció, a hitéhez azonban ez a tudománytalan állítás nélkülözhetetlen, elfogadásához pedig a hiszékenység elkerülhetetlen.
Az idealizmusnak nem a spekuláció, a képzelgés a hibája, hanem a tudományos következetlenség. A megfejtendő jelenségekre a magyarázat megalkotása az ismeretlen úton járva megmozgathatja a képzeletet, de ez nem biztos, hogy megegyezik az objektív valósággal, ennek kiderítésére csak a materialista világnézetre támaszkodó következetesen objektív tudományos módszer az alkalmas!
SaLa
A proletárok osztályharca a kizsákmányolás, az élősködés ellen történik – SaLa morgása
SaLa-2025.05.17.
Golubovics – Malinovszkij marsall: SaLa könyvespolca
Materializmus – SaLa morzsái
Materializmus
A következetesen objektív materializmus a tudományos módszer alapján megismert, érzékelt, az objektív valóságból nyert ismeretekből, a tudományos következtetésekből, a tapasztalatokból alkotja meg a magyarázatait, a világképét, aminek azonban mindenképpen meg kell egyeznie a valósággal, csak így lehet következetesen objektív tudományos világnézet!
A tudományos világnézet alapvetően materialista, mely szerint csak az anyag létezik, ami csak a természet törvényeinek engedelmeskedik, minden egyéb csak képzelgés, tudománytalan idealizmus. Minden ami bizonyíthatóan létezik az anyag, csak anyag, minden egyéb spekuláció tudománytalan idealizmus, a képzeletvilág.
A természetfeletti, a szellemvilág és az isten, az abszolút szellem, stb. a képzelet szülötte csupán, ami csak a következetesen objektív tudományos világnézetet elvető hiszékenyek képzelet világában található meg, ami nem a valóság tükröződése a tudatban, nem a valóságból származik. A materializmus tudományos világnézete szerint a természetfeletti szellemvilágnak a tudományos módszerrel vizsgálva az objektív valóságban nyoma sincs. A tudomány a természetfeletti szellemvilágot, az istent és semmilyen a világ feletti szellem valamit még nem fedezet fel, nyoma sincs ilyeneknek.
A tudomány ismeretei szerint az anyag mindörökké létezik, nem teremthető és nem semmisíthető meg. A tudomány szerint az objektíven létező világban az anyag megállíthatatlanul mindörökké mozgásban, változásban, az időben, a térben mindörökké létezik. A természetben kialakult formák (kivétel a gondolkodó anyag tevékenységének eredményei) a véletlen kölcsönhatásokban a materialista dialektika tudománya szerint a természet törvényeinek engedelmeskedve alakulnak ki, fejlődnek, változnak, minden egyéb csak képzelődés, bizonyítást nélkülöző tudománytalan idealizmus.
dialektika: általános filozófiai elmélet és módszer, amely modern, materialista formájában a dialektikus materializmus szerves része. A dialektika a „külső világ és az emberi gondolkodás mozgásának általános törvényeiről szóló tudomány” (Marx). – Filozófiai kislexikon
Materializmus: az egyedüli tudományos filozófiai irányzat, amely merőben ellentétes az idealizmussal. A filozófiai materializmus az anyag elsődlegességét és a szellemi, az eszmei másodlagosságot vallja, ami azt jelenti, hogy a világ örök és nem teremtett létező, mely térben és időben végtelen. A materializmus a tudatot az anyag termékének, a külvilág visszatükröződésének tekinti, s ezért a világ megismerhetőségét hirdeti. A filozófia történetében a materializmus általában a haladó társadalmi osztályok és rétegek világnézete volt, amennyiben azoknak állt érdekében a világ helyes visszatükrözése, az ember természet feletti uralmának fokozása. A tudományos eredmények általánosításával a materializmus elősegítette a tudományos módszerek tökéletesedését, ami kedvezően hatott vissza az emberi gyakorlatra, a termelőerők fejlődésére. – Marxista fogalomlexikon
SaLa