A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca a szocialista forradalom győzelméért
Kategória: Könyvtár
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
Emilij Mindlin – A nagykövet asszony: SaLa könyvespolca
Idealizmus – SaLa morzsái
Idealizmus
Ha a képzelet elrugaszkodik a valóságtól, lazul az objektivitáshoz való következetes ragaszkodás, akkor a magyarázat hamissá, torzzá válhat és ha azzá válik, akkor elvezet az idealizmus kitalált virtuális, csak a képzeletben, a valóságban nem létező, nem igazolható, nem bizonyítható, sőt a bizonyítást nem is igénylő, nem is tűrő világába, ami gyakran megtörténik a hétköznapi életben.
A képzelet nagyon is fontos, mert sok az ismeretlen, amire nincs még megfelelő magyarázat, ezzel azonban körültekintően kell bánni, nem szabad az objektív tényektől elrugaszkodni és a valóságban ellenőrizni kell az állításokat. A dialektikus materializmus világnézetén alapuló tudomány erre törekszik, az idealizmus azonban végül is megmarad a képzelet világában, nem tud, nem akar az objektív valóságban maradni, így azonban a tudománytalan módszerrel alakul ki a hamis világnézete!
Az idealizmus lényege, hogy a megfigyelt jelenségekre, a világegyetem, az élővilág, az ember, a társadalom, a hétköznapi eseményekre, dolgokra, stb. alapvetően a képzelet, az óhaj, az érdek által kitalált magyarázatot ad, aminek azonban nem kell feltétlenül következetesen megfelelnie az objektív valóságnak, sőt! Az idealizmus jellegzetessége az, hogy az állításoknak a valóságban nem kell objektíven léteznie, működnie, az objektív igazságnak megfelelnie, a képzelt, a kitalált, a spekulált állítást nem kell következetesen az objektív valóságnak megfelelően bizonyítani sem, elég a képzelet által a kitalált valamit a hiszékenységre, a tekintélyre támaszkodva valósnak állítani. Ehhez viszont elkerülhetetlenül szükséges a tudatlanságra, a tudománytalanságra, a következetlenségre, a vak hitre alapuló hiszékenység, a tekintély uralma! Az idealizmus káros, veszélyes az emberiségre.
Azonban az idealizmus alapvető, meghatározó világnézeti állításai általában nem a gonoszság, a tudatlanság szülöttei, hanem az ismeretlenség homályába vesző útkeresés tévelygései, ami ha nagyon nagy tudású, az emberiség kiemelkedő alakjainak munkái, akkor nehéz meghaladni. A dialektikus és történelmi materializmus világnézetére támaszkodó tudomány áttörést érte el az objektív valóság megismerésére, az idealizmus képzeletvilága erre alkalmatlan, sőt káros.
Az idealizmus jellegzetessége, hogy képzeletvilága alapvetően a hamis, az objektív valóságot nélkülöző útra tévedve jár. Mivel azonban nagyon sok még az ismeretlen, így többé-kevésbé minden ember eltévedhet, ha a valóságban nem ellenőrzi vagy nem tudja, nem képes ellenőrizni az elképzeléseit, elméleteit! Az igaz állítások az objektív valóságot tükrözik, aminek bizonyíthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie! A nem bizonyítható állítások a fantázia birodalmába tartoznak!
Az idealizmus jellegzetessége, hogy nem hajlandó, nem akarja, nem tudja felismerni, elismerni, elfogadni az objektív valóságot úgy ahogy az van, nem hajlandó vagy képtelen a következetesen objektív megismerés útján járni, a képzelt világnézetét nem akarja a valósághoz következetesen igazítani, a nézetének ellenmondásait, hibáit felismerni, elismerni, korrigálni, úgy ahogy az a következetesen objektív tudományos módszer által megállapítható lenne!
Az idealizmus minden formája alapvetően megmarad a képzelt, az óhajtott világ szintjén, még akkor is, ha a világnézetének, állításainak vannak valós értékes összetevői is. Így az idealizmus valójában a képzeletével magyarázza a valóságot. A vallás a képzeletbeli szellemvilágban él! Mintha az valóban létezne, pedig csak kitalálta! Elhiszi a saját képzelgéseit!
SaLa
SaLa-2025.05.15.
Egy Szovjet diplomata visszaemlékezései: SaLa könyvespolca
A következetesen objektív tudományos módszer – SaLa morzsái
A következetesen objektív tudományos módszer
A következetesen objektív tudományos módszer lényege, hogy a jelenségeket, a világot úgy magyarázza meg, hogy az bizonyíthatóan, ellenőrizhetően megfeleljen az objektív valóságnak, a tapasztalatnak. A tudományos módszer a világ objektív megismerésének egyetlen valóban tudományos módszere, mert eredményeit a valóságnak igazolnia kell, bizonyíthatóan meg kell felelnie az objektív valóságnak, ez az emberiség számára létfontosságú, ha gondolkodó emberré akar válni!
A tudomány célja az objektíven létező anyagi világ megismerése, ami az emberiség számára a létfeltételek megteremtése és a létének a biztosítása miatt szükséges! Erre hatékonyan, eredményesen azonban csak a következetesen objektív tudományos módszer alkalmas. Mert megállapításainak, eredményeinek nem csak a képzeletben, hanem az objektív valóságban ellenőrizhetően, bizonyíthatóan léteznie, működnie vagy megvalósíthatónak kell lennie.
A következetesen objektív tudományos módszer következetesen az objektív valóságra támaszkodik és az eredményeit, a megállapításait, a következtetéseit a valóságban ellenőrzi, azonban ez csak a következetesen objektív tudományos világnézetre alapozottan lehet valóban tudományos módszer, a gondolkodó EMBER-ré váláshoz, a kommunizmushoz csak így lehet eljutni!
A következetesen objektív tudományos világnézet és a következetesen objektív tudományos módszer együtt létezik, egymásra támaszkodik, az egyik a másik nélkül értelmetlen. Ez a legfejlettebb módszer az objektív világ megismerésére, ezért ez a valódi tudomány! A következetesen objektív tudományos világnézet a világról alkotott képet a következetesen objektív tudományos módszer eredményeire alapozza és felhasználja az emberiség tapasztalatait, a civilizáció értékeit.
SaLa
SaLa-2025.05.14.
Egy forradalmár feljegyzései: SaLa könyvespolca
Következetesen objektív tudomány – SaLa morzsái
Következetesen objektív tudomány
„A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.“
A következetesen objektív tudomány nem fedezte fel a természetfelettit, a szellemvilágot, az istent, ilyenek nem léteznek, mert az objektív valóságban nyomuk sincs. A természetben, a világegyetemben lévő anyagon kívül más nincs, a világegyetemen kívüliről, a természetfelettiről pedig csak a tudománytalan, ellenőrizhetetlen, bizonyíthatatlan spekuláció létezik!
A világ és a benne lévő formák a tapasztalat, az eddigi következetesen objektív tudományos megfigyelések és következtetések szerint a megfigyelőtől függetlenül léteznek, másra nincs objektív, a valóságnak megfelelő megfigyelés, tapasztalat és következetesen a tudományos módszerre alapozott magyarázat!
A következetesen objektív tudomány a dialektikus materializmusra alapozva objektíven, az emberi szubjektumtól függetlenül létező világot vizsgálja, tanulmányozza, ezen az alapon hozza létre megállapításait, aminek a valóságban bizonyíthatóan, ellenőrizhetően léteznie, működnie vagy megvalósíthatónak kell lennie. Következtetéseinek következetesen a tudomány eredményeire, a megfigyelésre, a tapasztalatra kell támaszkodnia, amit az objektíven létező világban a tudományos módszerrel ellenőrizni kell.
Materializmus: az egyedüli tudományos filozófiai irányzat, amely merőben ellentétes az idealizmussal. … A filozófiai materializmus az anyag elsődlegességét és a szellemi, az eszmei másodlagosságot vallja, ami azt jelenti, hogy a világ örök és nem teremtett létező, mely térben és időben végtelen. A materializmus a tudatot az anyag termékének, a külvilág visszatükröződésének tekinti, s ezért a világ megismerhetőségét hirdeti. – Marxista fogalomlexikon
Az ember-állat élőlény érzékszervei és még a gondolkodása is alapvetően az életben maradásra alkalmasak, az evolúcióval fejlődtek ilyenné, nagyon korlátozottak közvetlenül az objektív világ tudományos megfigyelésére, a gondolkodóképességével azonban kiterjeszti az érzékszerveit és a tudományos módszerre és világnézetre támaszkodva képes a természet és a társadalom törvényeit megismerni! Az így megszerzett tudással lehetősége van a létfeltételeinek egyre kedvezőbbé tételére és végül a kommunizmusban a gondolkodó emberré válni. Nem kellene ezt elrontani!
SaLa