A Szovjetunió már 1989 áprilisában részleges katonai kivonulást kezdett Magyarországról, hajlandónak mutatkozott csapatai általános kivonásáról is tárgyalni.
Az 1989 december 2 – i máltai Bush – Gorbacsov találkozó megfogalmazta Európa „békés és demokratikus” átalakításának programját.
A Szovjetunió nem informálta a szocialista országok kormányait stratégiai céljairól, az USA viszont tájékoztatta a megállapodások kulisszatitkairól az általa támogatott kelet – európai radikális ellenzék erőit.
Néhány hetes, kormányok közötti erős huzavona után 1990. március 10 – én megszületett a megállapodás. Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze, a két ország külügyminisztere ünnepélyes külsőségek között aláírták a teljes szovjet csapatkivonásról intézkedő kormányközi egyezményt. Eszerint a csapatkivonások 1990. március 12 – én kezdődnek és 1991. június 30 – án fejeződnek be.
Az első szovjet egységek március 12 – én Hajmáskéren kezdték meg a kivonulást.
A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a „menetrendet”: a katonák naponta egy – egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli – távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13 – án hagyta el Magyarország területét.
A következő 15 hónap folyamán csaknem 35 ezer vasúti kocsi szállította el a 100 ezer katonát és polgári személyt, valamint a mintegy 27 ezer harci technikai eszközt és a több százezer tonna anyagot. Az 1991. június 16 – án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával.
Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19 – én 15 óra 01 perckor a záhony – csapi hídnál lépte át a magyar – szovjet határt.
Mindez azt jelentette, hogy ezt követően Magyarország területén 1944. március 19. óta először nem állomásoztak ideiglenes csapatok.
ENNEK ÉPPEN MA 35. ÉVE!
AKKOR – AZON A NAPON – VÉGRE „FELSZABADULTUNK, ÉS A MAGUNK URAI LETTÜNK”!
A Magyar Békekör a háborús konfliktusok befejezésére és a békés együttműködés világrendjének felépítésére irányuló erkölcsi-politikai forgatókönyvnek tartja XIV. Leo pápa Magnifica Humanitas (Nagyszerű Emberiség) enciklikáját.
Teljes mértékben egyetértünk Leo pápával abban, hogy a kibéküléshez vezető első lépés a párbeszéd.
Úgy véljük, hogy a dialógusra vonatkozó erkölcsi intés főképpen azoknak szól, akik nem ismerik el mások egyenlő jogát a biztonsághoz és a fejlődéshez, hanem maguk alá akarják rendelni őket.
A Szentatya ugyan tartózkodik attól, hogy konkrétan is kitérjen az ukrajnai és az iráni konfliktusra, mégsem kétséges, hogy célja ezeknek a konfliktusoknak is a békés rendezése.
Úgy véljük, hogy Ukrajna esetében a felszólítás elsősorban azoknak szól, akik nem voltak hajlandók tárgyalni Oroszország 2021 decemberében előterjesztett biztonsági követeléseiről, mindenekelőtt arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen Keletre, hanem vonuljon vissza eredeti határai mögé. Oroszország ugyanis az után avatkozott be katonailag Ukrajnában, miután a NATO lesöpörte asztaláról Moszkva egyenjogú biztonságra vonatkozó jogos igényeit.
Noha orosz részről a megváltozott feltételek közepette is nyitottak maradtak a párbeszédre – lásd az anchoragei csúcsot is – Leo pápa címzettjei aligha lehetnek mások, mint Kijev és Európa.
Az iráni konfliktus esetében pedig az Egyesült Államok és Izrael, hiszen ők támadtak Iránra, jóllehet Irán kész volt, és továbbra is készen áll a vita tárgyalásos rendezésére.
Leo pápa enciklikájának nagy erénye, hogy erkölcsi útmutatást nyújt a konfliktusok rendezésére irányuló párbeszéd tartalmára is. Nem csupán békét akar a békéért, hanem szorosan összekapcsolja a békét az igazságosság követelményével. Érveléséből kiviláglik, hogy a konfliktusok rendezését a szembenálló felek nemzetközi jogon nyugvó jogos igényeinek kompromisszumával látja elérhetőnek, ennek érdekében pedig kölcsönös engedményre inti őket.
„Messzemenően erkölcstelen és elfogadhatatlan egy nemzet felszámolására vagy alárendelésére irányuló bármilyen kísérlet és terv” – írja.
De Leo pápa igazságosságon nem csak „jogos kompromisszumot” ért, hanem társadalmi igazságosságot is. Növekvő egyenlőtlenségről, mélyülő szociális törésvonalakról ír, a profitérdek érvényesüléséről a közérdekkel szemben. Értésre adja, hogy a tartós békének feltétele a társadalmi béke is, annak pedig a gazdagság és szegénység között tátongó szakadék áthidalása. „Igazságos társadalmi berendezkedésről” szól, idézve II. János Pál pápa szavait: „Isten a Földet az egész emberiségnek adta, hogy mindenkit eltartson anélkül, hogy bárkit is kirekesztett, vagy előnyben részesített volna”.
Az igény a tartós békére jövőbe látást követel embertől, közösségektől, államoktól. A konfliktus rendezése könnyebbé válik, ha tudjuk, milyen közös jövőt akarunk. Merre akarunk menni? – teszi fel a kérdést, majd azzal válaszol rá, hogy az emberiség nagy része békés együttélésre törekszik, a közjó egyre inkább egyetemes dimenziót ölt, jogokkal és kötelességekkel. Ezt a reményteljes építkezést Leo a „szeretet civilizációjának” nevezi, és abban jelöli meg ennek a civilizációnak a feladatát, hogy „a kikényszerített egymásrautaltságot tudatosan vállalt és választott szolidaritássá alakítsa át”.
No de van-e megbízható iránytűnk egy olyan korszakváltás közepette, mely az emberiség együttélésének minden területét érinti?
Leo pápa a nemzetközi szervezetekben, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében jelöli meg a párbeszéd és a békés rendezés érvényre juttatásának nélkülözhetetlen eszközét. Mi pedig egyetértünk vele abban, hogy az emberiség együttműködése szempontjából annak dacára is megőrzendő érték az ENSZ, hogy a technikai, politikai és etikai értelemben egyaránt megújulásra szorul. Kiállásával az ENSZ mellett a római katolikus világegyház vezetője elutasítja a nyugati gyakorlatot, hogy az egyetemes jogokat egyoldalú szabályokkal cserélje fel, s ezzel kimerítse az ENSZ univerzális rendeltetését.
A konfliktusok békés rendezésére irányuló törekvésében XIV. Leo de facto abból az erkölcsi-politikai értékrendből indul ki, amely a náci-fasizmus legyőzésének eredményeként született a II. világháború után, és az államok közötti együttműködés intézményévé vált. A Magyar Békekör nagyra tartja Leo pápa jövőbe mutató kiállását az emberiség szolgálatában. Erkölcsi útmutatását különösen ígéretesnek tartjuk ahhoz, hogy egy új európai-eurázsiai biztonsági és együttműködési konferencia keretében megszülethessenek az oszthatatlan, kölcsönös, egyenjogú biztonságról szóló nemzetközi törvények, összhangban az ENSZ Alapokmányával és az Emberi Jogokról szóló 1948. évi Egyetemes Nyilatkozattal. +++
„Azt hiszem, hogy május elseje örömmel fogja eltölteni barátainkat, keserűséggel ellenségeinket.”
Kádár János a XX. század egyik legmeghatározóbb beszédét mondta el az 1956-os ellenforradalom leverését követő első május 1-jén, 1957-ben.
A régi-új rendszer erődemonstrációja, a társadalom kapitulációja volt ez: százezres tömeg ünnepelte a Kádár vezette MSZMP-t, fél év alatt megerősödött az új párt és eltűnt a remény az ellenforradalom folytatására.1957 tavaszára viszont 300 ezren léptek be az MSZMP-be, Kádár nem véletlenül ítéli meg úgy, hogy a párt ereje teljében van.
Tömeges emberi agyrothadásra lettek figyelmesek a tudósok
Egyre több felsőoktatási oktató számol be arról, hogy a hallgatók már nemcsak nehezebben olvasnak, hanem sok esetben képtelenek tartósan követni egy hosszabb szöveg gondolatmenetét. Ami korábban természetes egyetemi alapkompetenciának számított – egy húszoldalas tanulmány végigolvasása, megértése, majd elemzése – , mára sok oktató szerint komoly kihívássá vált. Ha valóban tömeges agyrothadás zajlik a tartós figyelem, az olvasási állóképesség és az önálló írás területén, akkor erre intézményi választ kell adni.
Agyrothadás az egyetemeken: a diákok gyorsan elveszítik az olvasás képességét
Az „agyrothadás” vagy angolul brain rot azért lett népszerű szó, mert nagyon erős, képszerűen túlzó kifejezés arra, amikor valaki úgy érzi: az internetes, telefonos, TikTokos, mémes, rövid videós tartalomfogyasztás lebutítja, szétaprózza vagy tompítja a gondolkodást.
Nem szó szerint azt jelenti, hogy „rohad az agy”. Inkább kulturális szleng: azt fejezi ki, hogy a sok gyors, sekély, ingergazdag digitális tartalom után az ember nehezebben koncentrál, nehezebben olvas hosszú szöveget, kevésbé türelmes, és hajlamosabb az azonnali válaszokra, összefoglalókra, MI-re vagy videókra támaszkodni.
Tyler Jagt egyetemi irodalom- és írásoktató aThe Chronicle of Higher Education hasábjain arról írt, hogy hallgatói közül senki sem tudott végigolvasni egy húszoldalas cikket, amelyet ő maga egy évtizeddel korábban egyetemistaként gond nélkül teljesített. Az egyik diákja azzal magyarázta a kudarcot, hogy olvasás közben újra és újra elfelejtette, miről is szól a szöveg.
Jagt szerint ez már nem elszigetelt oktatói benyomás, hanem mérhető, generációs léptékű visszaesés. Úgy fogalmazott: „Mérhető, generációs összeomlás figyelhető meg a tartós olvasás és írás terén.” A probléma szerinte nem pusztán az, hogy a diákok kevesebbet olvasnak, hanem az, hogy a hosszan fenntartott figyelemhez, érveléskövetéshez és önálló íráshoz szükséges képességek kezdenek leépülni.
Az amerikai National Assessment of Educational Progress 2024-es olvasási eredményei is ezt a képet erősítik. A 12. osztályosok olvasási pontszámai az értékelés 1992-es kezdete óta nem voltak ilyen alacsonyak. A végzős középiskolások közel egyharmada az „alapszint” alatt teljesített, vagyis sokan még az explicit módon megfogalmazott szövegrészekből sem tudnak biztosan általános következtetéseket levonni.
A fiatalabb korosztályoknál sem jobb a helyzet. Az Annie E. Casey Alapítvány friss jelentése szerint a negyedik osztályos amerikai gyerekek mintegy 70 százaléka nem olvas megfelelő szinten. Ez körülbelül kétmillió tanulót jelent. A felsőoktatásba tehát már eleve olyan generációk érkeznek, amelyek jelentős része nem kapott stabil olvasási alapokat.
A jelenség hátterében több tényező állhat, de a felsőoktatási oktatók egyre gyakrabban említik a generatív mesterséges intelligencia gyors terjedését. A diákok közül sokan már nem segítségként, hanem a tanulási folyamat kiváltására használják az MI-t: hosszú szövegeket foglaltatnak össze vele, esszéket íratnak, feladatokat oldatnak meg, miközben éppen az a kognitív erőfeszítés marad el, amely a tanulást létrehozná.
A probléma nem az, hogy egy chatbot képes megmagyarázni egy nehéz szöveget. Hanem az, hogy a diák egyre gyakrabban már nem küzd meg a szöveggel. Nem tanulja meg követni az érvelést, nem építi fel saját értelmezését, nem gyakorolja a figyelmet. Jagt szerint, ha a hallgató ezt a küzdelmet kiszervezi egy MI-eszköznek, akkor nem felszabadul a magasabb szintű gondolkodásra, hanem éppen attól fosztja meg magát, hogy egyáltalán megerősödjön a komolyabb szellemi munkához.
A mesterséges intelligencia oktatási hasznáról a kutatók körében sincs egyetértés. Az egyik, korábban sokat idézett tanulmányt, amely szerint a ChatGPT javíthatja a tanulási teljesítményt, nemrég visszavonták. Más kutatások jóval aggasztóbb összefüggéseket jeleznek: a túlzott MI-használat kapcsolatba hozható a kritikai gondolkodás gyengülésével, a memória romlásával és a szellemi önállóság csökkenésével.
Jagt egy MIT-tanulmányra is hivatkozik, amely szerint azoknál, akik esszéírás közben ChatGPT-t használtak, alacsonyabb agyi aktivitást mértek a kreativitással összefüggő területeken, mint azoknál, akik hagyományos keresést használtak, vagy egyáltalán nem vettek igénybe digitális segítséget. A kísérlet egyik legriasztóbb eredménye az volt, hogy az MI-t használók 83 százaléka később egyetlen sort sem tudott idézni a saját frissen írt esszéjéből.
A másik nagy bűnös az okostelefon. Jagt egy 2017-es kutatást idéz, amely szerint már az is csökkentheti a rendelkezésre álló kognitív kapacitást, ha a telefon pusztán fizikailag jelen van a közelben, akkor is, ha kijelzővel lefelé van fordítva, vagy ki van kapcsolva. A készülék tehát nemcsak akkor vonja el a figyelmet, amikor pittyeg, rezeg vagy értesítést küld, hanem már a puszta jelenlétével is mentális kapacitást köt le.
Ez magyarázatot adhat arra, miért mondja egyre több diák, hogy „elveszti a fonalat” egy hosszabb szövegben. A tartós figyelem nem velünk született, változatlan adottság, hanem gyakorolt képesség. Használattal erősödik, használat nélkül gyengül. Ahogy az izmok leépülnek mozgás hiányában, úgy sorvadhatnak el azok az idegi mintázatok is, amelyek a koncentrált olvasást és gondolkodást támogatják.
A felsőoktatás számára ez különösen kellemetlen felismerés. Az egyetemek sokáig abból indultak ki, hogy aki bekerül, az már képes önállóan olvasni, jegyzetelni, érvelést követni és szöveget alkotni. Most azonban sok oktató azt tapasztalja, hogy ezeket a középiskolából hozott alapkompetenciákat újra kell tanítani.
Jagt például arról ír, hogy a húszoldalas olvasmányokat kénytelen volt két részre bontani, és az órán külön megmutatni, hogyan kell követni egy szerző érvelését. Csakhogy ezzel szerinte maga az egyetemi oktatás logikája sérül: egy retorikakurzuson nem az lenne a feladat, hogy középiskolai szintű jegyzetelési technikákat kelljen pótolni.
A válság tehát nem egy-egy tanár magánügye. Nem oldható meg azzal, hogy az oktatók türelmesebbek, kreatívabbak vagy rugalmasabbak lesznek. Ha valóban tömeges agyrothadás zajlik a tartós figyelem, az olvasási állóképesség és az önálló írás területén, akkor erre intézményi választ kell adni.
Ez nem feltétlenül technológiaellenességet jelent. Inkább annak felismerését, hogy az oktatásnak nem szabad kritikátlanul kiszerveznie a gondolkodást olyan eszközöknek, amelyek éppen a tanuláshoz szükséges erőfeszítést tüntetik el. A gyors összefoglaló, az automatikus esszé és az azonnali válasz kényelmes lehet, de nem biztos, hogy tanulást eredményez. (Via: Futurism)
Bal-Rad komm: „…Ha valóban tömeges agyrothadás zajlik a tartós figyelem, az olvasási állóképesség és az önálló írás területén, akkor erre intézményi választ kell adni…”
-ALIGHANEM LEKÉSTE AZ EMBERISÉG AZ ERRE A PROBLÉMÁRA ADHATÓ LOGIKUS VÁLASZT!
Döbrögi a jövő héten elhagyja Magyarisztánt, politikai tárgyalások várnak rá
Először utazik hivatalosan külföldre a választási vereség óta Orbán Viktor, aki jövő héten Brüsszelben vesz részt a Patrióták Európáért pártcsalád vezetőinek egyeztetésén. A volt miniszterelnök több korábbi szövetségesével is találkozhat,
miközben az Európai Unió csúcstalálkozóján már Magyar Péter képviseli Magyarországot.
Orbán Viktor a jövő héten Brüsszelbe utazik, ami a választási vereség óta az első külföldi szereplése lesz a Fidesz elnökeként – írta meg az Euronews. A volt miniszterelnök a Patrióták Európáért pártcsalád vezetőinek találkozóján vesz részt, ahol a résztvevők az uniós csúcs előtt egyeztetik álláspontjukat. A találkozón többek között Andrej Babis cseh miniszterelnök is jelen lesz. Ugyanakkor a június 18-án kezdődő uniós csúcstalálkozón már Magyar Péter képviseli Magyarországot.
Andrej Babis korábban szoros szövetséget ápolt Orbán Viktorral, de érdemes felidézni, hogy a választás után Robert Fico szlovák miniszterelnök a Visegrádi Négyek együttműködésének újjáélesztését sürgette, és az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: „A három testőr a negyedikre és a V4-ek újjászületésére vár” – utalva ezzel Magyar Péterre.
Ez azért érdekes mert a szlovák kormányfő a bejegyzéshez egy közös fotót is mellékelt, amelyen Babis és Donald Tusk lengyel kormányfő társaságában látható az Európai Politikai Közösség örményországi csúcstalálkozóján. Magyar Péter korábban a cseh miniszterelnöktől meghívást is kapott Prágába, ami szintén arra utal, hogy a térség vezető politikusai már a magyar kormányváltás utáni együttműködés lehetőségeit keresik. (index)
Bal-Rad komm: „…Orbán Viktor a jövő héten Brüsszelbe utazik, ami a választási vereség óta az első külföldi szereplése lesz a Fidesz elnökeként… – …Ugyanakkor a június 18-án kezdődő uniós csúcstalálkozón már Magyar Péter képviseli Magyarországot…”
-TEHÁT A LEHETŐ LEGVADABB RÉMLÁTÁSAINK KEZDENEK VALÓRA VÁLNI!
Hiszen az által, hogy Döbrögi a saját kénye – kedve szerint grasszálhat a nagyvilágban, MP LÁTVÁNYOSAN MEGTAGADJA A KORÁBBI ÁLLÍTÁSAIT A BŰNÖK ELKÖVETÉSÉRŐL, ÉS AZ ÍGÉRETÉT A FELELŐSSÉGRE VONÁSÁT!
ERGO: CSAK ENNYIRE NÉZNEK HÜLYÉKNEK MINKET – PÓRMAGYAROKAT! – „EZEK”!
Betelt a pohár a magyar nyugdíjasoknál: ezt már nem bírják tovább, tönkre mennek bele
A Pénzcentrum év végi boldogságfelmérése ismét rámutatott, milyen tényezők befolyásolják leginkább az emberek elégedettségét Magyarországon. Az elemzés több szempontból vizsgálta az életminőséget: az anyagi helyzettől és egészségi állapottól kezdve a társas kapcsolatokon át egészen a világpolitikai eseményekig. Az eredmények szerint a romló gazdasági teljesítmény, a hazai politikai közbeszéd, valamint a globális konfliktusok jelentős hatással vannak a mindennapok hangulatára, különösen az idősebb és iskolázottabb korosztály körében
A Pénzcentrum idén is elkészítette év végi szokásos boldogságfelmérését, hogy kiderüljön, mennyire elégedettek az életükkel a magyarok. Ahogy korábban, most is igyekeztünk cikkeinken keresztül megérteni, mit is jelent valójában a boldogság – noha a végső választ nem találtuk meg, új nézőpontokkal gazdagodtunk, amelyek segíthetik a kérdés további vizsgálatát.
Elemzésünk első részébenmegvizsgáltuk az általános elégedettségi szintet, az egészségi állapotunkhoz való szubjektív viszonyunkat, valamint az anyagi helyzetünket. A második részben a társas kapcsolataink minőségét, az önmegvalósítási képességeinket és a hivatásunkhoz kapcsolódó boldogságot elemeztük. A mostani harmadik részben kicsit kitekintünk, és azt vizsgáljuk, a világ eseményei milyen befolyással vannak mindennapi elégedettségi szintünkre.
Mennyire frusztrál a hazai politika és közbeszéd?
A politika és a politikai közbeszéd, akár bevalljuk, akár nem, mindenki életére hatással van, és valamilyen módon befolyásolja a mindennapjainkat, ez pedig elkerülhetetlen. A megkérdezettek egy 10-es skálán átlagosan 7,1 pontot adtak, ami lényegesen rosszabb a tavalyi 6,8-as átlagnál.
Kor szerint vizsgálva az jött ki, minél idősebb valaki, annál jobban frusztrálja ez a téma, markáns különbség a 25 év alattiak és a 64 év felettiek válaszai között. Iskolai végzettség szerint: minél iskolázottabb valaki, annál jobban érdekli és megviseli a hazai közállapot. Foglalkozás szerint pedig leginkább a nyugdíjasokat zavarja a politikai hangulat, legkevésbé pedig a közmunkásokat.
Az elmúlt hónapok romló gazdasági teljesítménye milyen hatással van az általános hangulatodra?
Az elmúlt hónapokban Magyarország gazdasági teljesítménye egyértelműen romló tendenciát mutatott, amit több gazdasági mutató is alátámaszt. A növekedés üteme jelentősen lassult, Emellett a forint árfolyama továbbra is ingadozó, ami nehezíti az importtal foglalkozó cégek helyzetét és növeli az inflációs nyomást. A magyar gazdaság jelenleg egy kihívásokkal teli időszakot él át, amelyet a globális gazdasági problémák és belső strukturális nehézségek egyaránt súlyosbítanak. A helyzet javulása a következő hónapokban nagyban függ a gazdaságpolitikai lépésektől és a nemzetközi környezet alakulásától.
A gazdaság romló teljesítménye jelentős hatást gyakorol az emberek mindennapi életére, bizonytalanságot kelt, ami hosszú távon szorongást és pénzügyi tervezési nehézségeket okoz a családok számára.
A térképen nézve a válaszokat, jól látszik, hogy az országban sok a piros megye, azaz az embereket inkább aggasztja a helyzet, mint nem. Nógrád, Veszprém, Somogy és Zala vármegyében érdekli az embereket a legkevésbé a gazdaság romló teljesítménye. Iskolai végzettség szerint legjobban a középiskolát és főiskolát végzetteket, kor szerint pedig leginkább az időseket, a 64 év felettieket.
A világban zajló események milyen hatással vannak a boldogságérzetedre?
Az elmúlt 12 hónapban nem csak belföldi események, de orosz-ukrán háború, az eszkalálódó gázai konfliktus és az amerikai elnökválasztás is borzolta a kedélyeket. Kíváncsiak voltunk, ezek milyen hatással vannak az általános hangulatra.
Az derült ki, hogy minél idősebb, minél iskolázottabb valaki, annál jobban frusztrálják a külpolitikai események. (penzcentrum.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Az eredmények szerint a romló gazdasági teljesítmény, a hazai politikai közbeszéd, valamint a globális konfliktusok jelentős hatással vannak a mindennapok hangulatára, különösen az idősebb és iskolázottabb korosztály körében…”
A MEGÁLLAPÍTÁSOK IGAZAK! Ám itt óhatatlanul is felmerül a kérdés:
MIÉRT?
Sajnálatos módon EZT A KÉRDÉST VISZONT NEMIGEN FORSZÍROZZÁK!
NEKÜNK – AZ ÉRINTETT MAGYAR VÉNEKNEK! – VISZONT VAN EGY LEHETSÉGES ÉS ELFOGADHATÓ MAGYARÁZATUNK/VÁLASZUNK A FEL NEM TETT KÉRDÉSRE!
MI – MAGYAR VÉNEK! – MÉG MEGÉRHETTÜNK EGY OLYAN KORT, AMELY NYUGODTABB, BOLDOGABB, ÉS ŐSZINTÉBB VOLT! EZT A KORSZAKOT ÚGY HÍVTÁK, HOGY A SZOCIALIZMUS KORSZAKA!
Csakhát… – NEKÜNK – AZ AKKORI „NYUGHATATLAN” FIATALOKNAK! – AZ KEVÉS VOLT! És mert HITTÜNK – MERT HINNI AKARTUNK! – A MINKET BECSAPÓ HAZUGOKNAK, HÁT LEVÁLTOTTUK!
Pedig hát IGEN SOK – AKKORI MAGYAR VÉN! – FIGYELMEZTETETT: NEM LESZ ENNEK JÓ VÉGE GYEREKEK! Ma már BELÁTJUK: IGAZUK LETT A VÉN „KÁROGÓKNAK”!
Persze ha akkor előre láttuk volna a hatalmas pofára esésünket, LEHET hogy inkább leülünk!
DE MI INKÁBB ROHANTUNK! MOST AZTÁN CSAK SÓHAJTOZNUK! NEM EZT ÍGÉRTÉK NEKÜNK! MI NEM EZT AKARTUK!
ÍGY AZTÁN – JOBB HÍJÁN!- MOST NEKÜNK KELL(ene) FIGYELMEZTETNÜNK AZ UTÁNUNK KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓKAT:
NEM LESZ ENNEK JÓ VÉGE DRÁGA GYEREKEINK!
TALÁN! – ez az év végiszokásos boldogságfelmérés – MAJD SEGÍT MEGÉRTENI AZ UTÁNUNK KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓKNAK:
AZÉRT, MERT VALAKI ÖREG – MÉG NEM BIZTOS ÁM HOGY HÜLYE IS!
Igaz ez akkor is, ha MI – VÉNEK! – MOSTMÁR MAGUNK IS EGYRE CSAK AZT SZAJKÓZZUK: „FIATALSÁG – BOLONDSÁG!”
El Qroék benyújtották az Országgyűlés feloszlatásáról szóló javaslatot
Ez lenne az előfeltétele az előrehozott választásnak.
Már be is nyújtotta határozati javaslatát a DK az Országgyűlés feloszlatásáról és a választások előrehozásáról – közölte a párt.
Gyurcsány Ferenc pártelnök pénteken videós bejelentkezésben beszélt a lépésről. Szerinte a kormány nem tud mit kezdeni azzal a válsággal, amit saját maga idézett elő. „Gondoljanak arra, hova csúsztunk le keresetekben, fogyasztásban […], nálunk a legnagyobb az élelmiszeinfláció […], napokkal ezelőtt véglegesen elvesztettünk egymilliárd eurót” – mondta a volt kormányfő, aki szerint „világos”, hogy a közéleti-politikai hangulat azt kívánja, hogy „ez a kormány menjen el az ördögbe”.
Gyurcsány úgy fogalmazott, hallva az erre vonatkozó kívánalmakat, követeléseket kezdeményezi a parlamenti határozat elfogadását. Azt nem említette, hogy Magyar Péter, a Tisza párt elnöke újévi beszéde óta kommunikál egy esetleges előrehozott választásról, ahogy azt sem, év végén a kormány a 2025-ös költségvetésben 8,4 milliád forintot különített el az országgyűlési választások lebonyolítához kötődően. (klubrádió)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Bárcsak bejönne MP és az El Qro társulásának reménye, és a vajdabanda pesti polythykay dagonyájának többsége úgy döntene, hogy „kész, vége, ennyi vaút”! Bár ezen az alapon akár el is taljánosodhatna a „magyar” polythykay elyth, és akár kéthavonta is lehetne itt „választani”!
DE MINEK?
Hiszen a NYERTESSEL AZONNAL SZEMBEJÖN A KÍMÉLETLEN VALÓSÁG!
Amit pedig az INDÍTVÁNYOZÓK MINDEGYIKE IS JÓL TUD: az EU -S GYARMAT MAGYAROK SZÁMÁRA KIJELÖLT ÉLETTÉRNEK SEMMI SZÜKSÉGE NINCS FÜGGETLEN – ÖNÁLLÓ KORMÁNYRA, IDE CSUPÁN EGY – AZ UNIÓS ELVÁRÁSOKAT SZOLGAI MÓDON TELJESÍTENI TUDÓ – INTÉZŐ BIZOTTSÁG KELL! Amelyet az uniós júdáspénzekkel tud Brüsszel gardírozni!
Végtére is arról szól ez a történet! Az uniós júdáspénzekről!
Hiszen arról egyetlen szereplő sem szól, hogy VOLT ITT EGYKORON EGY ORSZÁG! SAJÁT GAZDASÁGGAL, SAJÁT KÜLSŐ ÉS BELSŐ PIACCAL!
Hogy az hová lett?
HÁT ELSÍBOLTÁK! TÖBBEK KÖZÖTT AZOK (IS) AKIK MOST ELŐREHOZOTT „VÁLASZTÁSBAN” GONDOLKODNAK! NA MEG AZOK, AKIK HALLANI SEM AKARNAK AZ ILYEN ÖTLETRŐL!
NEKÜNK – MAGYAROKNAK! – NEM „VÁLASZTÁSOKRA” VAN SZÜKSÉGÜNK!
NEKÜNK VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉGÜNK! VALÓDI VÁLTOZÁSRA!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 