FIGYELEM! AZ EREDETILEG OROSZ FELIRAT CSAK ÚGY FORDÍTHATÓ LE, HOGY A NÉZŐ ELŐSZÖR RÁKATTINT A VIDEÓMEZŐ JOBB ALSÓ SARKÁBAN LÁTHATÓ:
„Megtekintés itt: YouTube”
IKONRA!
A zsidók kazár nomádok vagy bibliai emberek leszármazottai? Ezt a „tiltott” elméletet fél évszázadon át politikai fegyverként használták. Most a paleogenetika tesztelte – és a válasz nem kielégítő. Írásos forrásokat, a sztyeppei temetkezési halmok régészetét, jiddis nyelvészetet és a Volga és a Kaukázus ősi temetkezéseiből származó DNS-adatokat vizsgálunk. Autoszomális analízis, Y-kromoszóma haplocsoportok és az askenázi lakosság négy titokzatos alapító anyja – mindez egy olyan képet hoz létre, amelyet senki sem jósolt meg. Mit gondolsz – meghatározhatják-e a gének egy nép identitását?
Tömeges emberi agyrothadásra lettek figyelmesek a tudósok
Egyre több felsőoktatási oktató számol be arról, hogy a hallgatók már nemcsak nehezebben olvasnak, hanem sok esetben képtelenek tartósan követni egy hosszabb szöveg gondolatmenetét. Ami korábban természetes egyetemi alapkompetenciának számított – egy húszoldalas tanulmány végigolvasása, megértése, majd elemzése – , mára sok oktató szerint komoly kihívássá vált. Ha valóban tömeges agyrothadás zajlik a tartós figyelem, az olvasási állóképesség és az önálló írás területén, akkor erre intézményi választ kell adni.
Agyrothadás az egyetemeken: a diákok gyorsan elveszítik az olvasás képességét
Az „agyrothadás” vagy angolul brain rot azért lett népszerű szó, mert nagyon erős, képszerűen túlzó kifejezés arra, amikor valaki úgy érzi: az internetes, telefonos, TikTokos, mémes, rövid videós tartalomfogyasztás lebutítja, szétaprózza vagy tompítja a gondolkodást.
Nem szó szerint azt jelenti, hogy „rohad az agy”. Inkább kulturális szleng: azt fejezi ki, hogy a sok gyors, sekély, ingergazdag digitális tartalom után az ember nehezebben koncentrál, nehezebben olvas hosszú szöveget, kevésbé türelmes, és hajlamosabb az azonnali válaszokra, összefoglalókra, MI-re vagy videókra támaszkodni.
Tyler Jagt egyetemi irodalom- és írásoktató aThe Chronicle of Higher Education hasábjain arról írt, hogy hallgatói közül senki sem tudott végigolvasni egy húszoldalas cikket, amelyet ő maga egy évtizeddel korábban egyetemistaként gond nélkül teljesített. Az egyik diákja azzal magyarázta a kudarcot, hogy olvasás közben újra és újra elfelejtette, miről is szól a szöveg.
Jagt szerint ez már nem elszigetelt oktatói benyomás, hanem mérhető, generációs léptékű visszaesés. Úgy fogalmazott: „Mérhető, generációs összeomlás figyelhető meg a tartós olvasás és írás terén.” A probléma szerinte nem pusztán az, hogy a diákok kevesebbet olvasnak, hanem az, hogy a hosszan fenntartott figyelemhez, érveléskövetéshez és önálló íráshoz szükséges képességek kezdenek leépülni.
Az amerikai National Assessment of Educational Progress 2024-es olvasási eredményei is ezt a képet erősítik. A 12. osztályosok olvasási pontszámai az értékelés 1992-es kezdete óta nem voltak ilyen alacsonyak. A végzős középiskolások közel egyharmada az „alapszint” alatt teljesített, vagyis sokan még az explicit módon megfogalmazott szövegrészekből sem tudnak biztosan általános következtetéseket levonni.
A fiatalabb korosztályoknál sem jobb a helyzet. Az Annie E. Casey Alapítvány friss jelentése szerint a negyedik osztályos amerikai gyerekek mintegy 70 százaléka nem olvas megfelelő szinten. Ez körülbelül kétmillió tanulót jelent. A felsőoktatásba tehát már eleve olyan generációk érkeznek, amelyek jelentős része nem kapott stabil olvasási alapokat.
A jelenség hátterében több tényező állhat, de a felsőoktatási oktatók egyre gyakrabban említik a generatív mesterséges intelligencia gyors terjedését. A diákok közül sokan már nem segítségként, hanem a tanulási folyamat kiváltására használják az MI-t: hosszú szövegeket foglaltatnak össze vele, esszéket íratnak, feladatokat oldatnak meg, miközben éppen az a kognitív erőfeszítés marad el, amely a tanulást létrehozná.
A probléma nem az, hogy egy chatbot képes megmagyarázni egy nehéz szöveget. Hanem az, hogy a diák egyre gyakrabban már nem küzd meg a szöveggel. Nem tanulja meg követni az érvelést, nem építi fel saját értelmezését, nem gyakorolja a figyelmet. Jagt szerint, ha a hallgató ezt a küzdelmet kiszervezi egy MI-eszköznek, akkor nem felszabadul a magasabb szintű gondolkodásra, hanem éppen attól fosztja meg magát, hogy egyáltalán megerősödjön a komolyabb szellemi munkához.
A mesterséges intelligencia oktatási hasznáról a kutatók körében sincs egyetértés. Az egyik, korábban sokat idézett tanulmányt, amely szerint a ChatGPT javíthatja a tanulási teljesítményt, nemrég visszavonták. Más kutatások jóval aggasztóbb összefüggéseket jeleznek: a túlzott MI-használat kapcsolatba hozható a kritikai gondolkodás gyengülésével, a memória romlásával és a szellemi önállóság csökkenésével.
Jagt egy MIT-tanulmányra is hivatkozik, amely szerint azoknál, akik esszéírás közben ChatGPT-t használtak, alacsonyabb agyi aktivitást mértek a kreativitással összefüggő területeken, mint azoknál, akik hagyományos keresést használtak, vagy egyáltalán nem vettek igénybe digitális segítséget. A kísérlet egyik legriasztóbb eredménye az volt, hogy az MI-t használók 83 százaléka később egyetlen sort sem tudott idézni a saját frissen írt esszéjéből.
A másik nagy bűnös az okostelefon. Jagt egy 2017-es kutatást idéz, amely szerint már az is csökkentheti a rendelkezésre álló kognitív kapacitást, ha a telefon pusztán fizikailag jelen van a közelben, akkor is, ha kijelzővel lefelé van fordítva, vagy ki van kapcsolva. A készülék tehát nemcsak akkor vonja el a figyelmet, amikor pittyeg, rezeg vagy értesítést küld, hanem már a puszta jelenlétével is mentális kapacitást köt le.
Ez magyarázatot adhat arra, miért mondja egyre több diák, hogy „elveszti a fonalat” egy hosszabb szövegben. A tartós figyelem nem velünk született, változatlan adottság, hanem gyakorolt képesség. Használattal erősödik, használat nélkül gyengül. Ahogy az izmok leépülnek mozgás hiányában, úgy sorvadhatnak el azok az idegi mintázatok is, amelyek a koncentrált olvasást és gondolkodást támogatják.
A felsőoktatás számára ez különösen kellemetlen felismerés. Az egyetemek sokáig abból indultak ki, hogy aki bekerül, az már képes önállóan olvasni, jegyzetelni, érvelést követni és szöveget alkotni. Most azonban sok oktató azt tapasztalja, hogy ezeket a középiskolából hozott alapkompetenciákat újra kell tanítani.
Jagt például arról ír, hogy a húszoldalas olvasmányokat kénytelen volt két részre bontani, és az órán külön megmutatni, hogyan kell követni egy szerző érvelését. Csakhogy ezzel szerinte maga az egyetemi oktatás logikája sérül: egy retorikakurzuson nem az lenne a feladat, hogy középiskolai szintű jegyzetelési technikákat kelljen pótolni.
A válság tehát nem egy-egy tanár magánügye. Nem oldható meg azzal, hogy az oktatók türelmesebbek, kreatívabbak vagy rugalmasabbak lesznek. Ha valóban tömeges agyrothadás zajlik a tartós figyelem, az olvasási állóképesség és az önálló írás területén, akkor erre intézményi választ kell adni.
Ez nem feltétlenül technológiaellenességet jelent. Inkább annak felismerését, hogy az oktatásnak nem szabad kritikátlanul kiszerveznie a gondolkodást olyan eszközöknek, amelyek éppen a tanuláshoz szükséges erőfeszítést tüntetik el. A gyors összefoglaló, az automatikus esszé és az azonnali válasz kényelmes lehet, de nem biztos, hogy tanulást eredményez. (Via: Futurism)
Bal-Rad komm: „…Ha valóban tömeges agyrothadás zajlik a tartós figyelem, az olvasási állóképesség és az önálló írás területén, akkor erre intézményi választ kell adni…”
-ALIGHANEM LEKÉSTE AZ EMBERISÉG AZ ERRE A PROBLÉMÁRA ADHATÓ LOGIKUS VÁLASZT!
AZ IDEI ESZTENDŐBŐL PEDIG MÁR CSAK 206 NAP VAN HÁTRA!
Mi pedig – pómagyarok! – „élvezzük ki hát” az évből még hátralevő – 206 nap – minden pillanatát! Illetve és amennyit csak lehetséges a háborút – háborúra halmozó Cakkosfülű Trump bohóc – akit pedig a Mi EGYKORI Bölcs Előrelátó vajdánk hatalmas rajongás közepette, egyenesen A BÉKEPÁPA címmel ruházott fel! – miatt! És hát kkor még itt lesexik ránk – magyarokra – a hatalmát elbukó Döbrögi vajda BOSSZÚSZOMJA IS, EGY JÓ KIS POLGÁRHÁBORÚ KÉPÉBEN! AMI – ÚGY TŰNIK! – MÁR EL IS KEZDŐDÖTT!
Úgyhogy KÖNNYEN ELŐFERDÜLHET, hogy EBBŐL az esztendőből 206 napnál kevesebbel kell beérnünk – MINT HÁTRALÉVŐ IDŐT!
Egyébiránt május 16.- án (szombaton) EGY OLYAN INFORMÁCIÓ JUTOTT A balrad.hu BIRTOKÁBA az EMLTETT TÉMAKÖRBEN, amelynek a közzétételét ALAPOSAN ÁT KELL GONDOLNI!
MÁRPEDIG AZ UTÓBBI KÉT-HÁROM NAP TÖRTÉNÉSEINEK TÜKRÉBEN – NAGYON ÚGY FEST A DOLOG! – HOGY EZT AZ INFÓT KÖZZÉ KELL TENNI!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket IS! Isten éltesse őket!
AZ ÜNNEPELTEKNEK ÉS A MAI JELES NAPRA A NYÁJAS OLVASÓINAK AZ ALÁBBI VIDEÓVAL KEDVESKEDIK A balrad.hu AZ ELŐADÓ A CREEDENCE C. REVIVAL EGYÜTTES. A SZÁM CÍME PEDIG: „KI ÁLLÍTJA MEG AZ ESŐT?”
balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Amúgy pedig június 8. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során a világban.
(Bár az is igaz, hogy EZEK Mgyarisztán mai történéseihez képest SZINTE SEMMIK!)
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Mi is volt? Hogyan is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
A mai napra ránk rótt nemzeti és vallási ünnepek, emléknapok, világnapok, stb:
Mára van előírva: A MAI NAP PEDIG Az Óceánok Világnapja
NEM MELLESLEG: Ha akad a balrad.hu Nyájas Olvasói között valaki, aki estleg arra kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Magyarisztánnak a területén a mai napon – vagy esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérem, anyagilag támogass a a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
H a tetszik ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőség van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is TUDSZ SEGÍTENI!
A krími hídon a forgalom több mint 10 órán át, május 17-én 21:02-től május 18-án 7:29-ig volt lezárva. A lezárásra a Krasznodari határterületen és a Krím-félszigeten tapasztalható drónfenyegetés miatt került sor. Krími közéleti csoportok korábban dróntámadásokról számoltak be a Kercsi-félszigeten és az Azovi-tengeren.
Május 18-án éjjel az orosz légvédelmi rendszerek 50 ukrán drónt semmisítettek meg a Belgorodi, Voronyezsi, Kurszki, Orjoli, Rosztovi és Tulai területek, a Krasznodari terület, a Krím-félsziget és az Azovi-tenger felett.
A krími híd 2026. május 17. és 18. között 10 órára lezárásra került egy dróntámadás miatt.
Egy gyönyörű modern kozák dal meghódítja az internetet (VIDEÓ)
2026. május 8. – 21:00
A fiatal és gyönyörű Mija Bojka a kozák szellemiséget közvetíti Dmitrij Hamszkij, egy kubanyi fiú dalának feldolgozásával: „Ó, Kubany folyó, ismerd meg a kozákokat.”
A fiatalok szeretik szülőföldjüket és a népük lelkületét és szellemiségét, és a saját módjukon terjesztik azokat.
🫡Красивая современная казачья песня завоёвывает Интернет
Молодая и красивая Мия Бойка (http://band.link/M_Kazak) передаёт казачью широту, перепев песню кубанского парня Дмитрия Хамского — «Ой, да Кубань-река, ты встречай казака». Молодёжь любит родные корни и дух народа, распространяя их по-своему. (rusvesna.su)
Bár ott nem egy vidéki kisváros, hanem Melbourne volt a lelőhely.
„Kimentem futni egyet, és elég egyedi dolgokra bukkantam, amiket az emberek a szemétbe tettek ki ezen a héten. Az egyik legszokatlanabb lelet egy roller volt, amit biztosan nem mindennap látsz. Mint mindig, igyekszünk megmenteni, amit tudunk, megtisztítani, és vagy eladni, vagy elajándékozni, vagy továbbadni valakinek, aki tudja használni. Meglepődnél, hogy mi mindennek van még értéke, amikor az emberek úgy döntenek, hogy kidobják a dolgaikat.”
Robban a művészet: a vajda hattyúként táncol, Magyar Péter vadnyugati hősmodell
Felkerült a YouTube-ra a Tudósok videóklipje, A hattyú dala. A zene a Tudósok érdeme, a látvány Lehel Olivér „Totyi”és Sallay Nóra munkája. A zenemű 2026. január 29-én már debütált a Godot Kortárs Művészeti Intézetben. A Tudósok 40 / drMáriás 60 formabontó tárlatot – a mester kétszáz festményével – eddig tizenkétezren látták (a nagy érdeklődésre való tekintettel 2026. június 14-éig meghosszabbították) – a klipet pedig, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök balettozik, egy nap alatt huszonötezren a YouTube-on. A Stenk olvasói most ajándékot is kapnak: megmutatjuk, hogy a Tudósok zenéje alapján Lehel Olivér és Sallay Nóra milyennek látja Magyar Pétert a vadnyugaton.
Polgárpukkasztás, véleményformálás, művészet. A Tudósok – így többesben – mindig is hozták formájukat, erősen tartják a színvonalat, nem engednek abból, hogy olyannak mutassák a világot, amilyennek látják, vagy amilyen szerintük volt, van, lesz – és főként lehetne.
Alkotásaikban olyannyira szabadon értelmezik a valóságot, hogy arra muszáj figyelni. Ezúttal mindkét politikai oldal, a 2026-os országgyűlési választáson győztes és legyőzött fél is művészi térbe kerül:
Magyar Péter izzadt cowboymodellként lovagol és fürdik,
Orbán Viktor hattyúként, kicsiny szárnyakkal táncol.
Persze, ilyenkor a fél ország elsápad, a másik fele meg rajongóként ujjong, de ebben senki ne keressen aktuálpolitikát. A klipek annál sokkal hamarabb elkészültek, hogy az ország választópolgárai április 12-én az urnákhoz járultak volna. Amit látunk, az nettó művészet. És ez még akkor is igaz lesz, ha valaki úgy érzi, hogy lelke mélyén megbántják, vagy igaztalannak érzi, amit lát, netán önfeledten kacag. Ez a művészet hatása. Működik.
Orbán Viktor és A hattyú dala
A hattyú dala című klipre az is felkapja a fejét, aki nem akarja. Ebben a Lehel Oilvér és Sallay Nóra keze által AI-generált klipben ugyanis Orbán Viktor hattyúdalát, pontosabban hattyútáncát láthatjuk. A klip cselekményének leírását nem lehet felülmúlni, így most szó szerint megidézzük:
A gyönyörű fehér jóságos hattyú káprázatos táncával küzd kis hazája védelmében a világ összes fekete hattyúja ellen. Amikor azok támadnak, ő kerül, fordul, hajol, ugrik, s úgy elbűvöli őket, hogy azok nem tudnak kárt tenni védelmezett nemzetében. És táncol, csak táncol, hosszú napokon, hónapokon, éveken, évtizedeken át, gyönyörűen és fáradhatatlanul, hogy végül a választási hajrában annyira felpörögjön utolsó káprázatos piruettjétől, hogy attól felszálljon és elszálljon, maga mögött hagyva a sok ellenséget, akik így magukra hagyva nem találják a visszavezető utat a demokráciába, a békébe, a jólétbe és a szeretetbe.
A helyszín az Operaház, a közönség soraiban felfedezhetjük Semjén Zsoltot, Ókovács Szilvesztert, Lévai Anikót, Vlagyimir Putyint, Szergej Lavrovot (ők ketten egymás kezét is szorongatják), Rogán Antalt és Apáti Bencét is. Ők mindannyian megilletődve, meghatottan szemlélik a színpadi eseményeket. Mi pedig, velük együtt közösen követhetjük Orbán Viktor megdicsőülését. Semmi kétség, politikai apoteózisnak vagyunk szemtanúi, szem nem marad szárazon.
Magyar Péter és a magyar cowboy
A Tudósok másik klipje Magyar Pétert állítja fókuszba. A Tisza Párt elnöke izzadt cowboyként lovagol a vadnyugaton, ahol van egy város, ahol a hős lovas leszámolt a tikkadt, napbarnított NER-es politikusokkal.
Gulyás Gergely tekintetében mintha egy párbaj emléke rebbenne, Vitályos Eszter kezében megáll a pohár, amit törölget, egy narancs szétrobban a hőségben, Orbán Balázs fején vér csordogál, Németh Szilárd a porban fekszik, Magyar Péter pedig csak lovagol és lovagol. Kiderül, hogy távozik. A városban már elvégezte dolgát, jót cselekedett vagy bosszút állt, az sem biztos, hogy ő tette, döntse is el mindenki, maga, a neresek már elbuktak.
Magyar Péter pedig, mint egy jó cowboymodell, megáll fürdeni, és erről egészen közeli képeket láthatunk, érzéki svenkeket, majd színre lép a művész, a rendező székben Nagy Ervin ül.
Ah, vagyis mindezt valaki nagyon megrendezte. Viva la művészet!
Akik megfordultak a Fényes Adolf utcában, a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, azok már láthatták a harmadik és a negyedik emeleten a két frenetikus videót. A tárlatnak ugyanakkor még koránt sincs vége. Május 1-jén lesz egy második vernisszázs, a Retro Majális névre keresztelt újabb megnyitó, amelyen este nyolctól nemcsak a Tudósok ad rendhagyó koncertet, hanem egy apákból és fiúkból álló zenekar, az Apunk a punk is fokozza a hangulatot.
És hogy valamennyi érzékszervünkre hasson a majális, arról egy Párizsban élő magyar illatszermester hölgy gondoskodik, aki valamennyi kiemelt festményhez egy odaillő fantázianevű és aromájú parfümöt készített. Á la Patrick Süsskind… (index)