Kétszámjegyű áremelkedést hozott a Jézuska
Decemberben ismét kétszámjegyű volt az élelmiszerinfláció – legalábbis a Hírklikk saját bevásárlókosarába került termékek után ennyivel fizettünk többet, mint 2023. decemberében ugyanilyen kosártartalomért. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, a nálunk kijött 18,16 százalékos emelkedés több, mint kétszerese a novemberi 8,3 százalékosnak Miután ez a hónap a bevásárlások nagy rohamát jelenti mindig, ez ugrásszerű keresletnövekedést jelent, ami jellemzően magasabb árakban csapódik le.
Az idén ráadásul a forint árfolyama is inflációt eredményez, a decemberben rekordokat döntögetően gyenge forint miatt az importtermékek árában is lecsapódik. Egy sor termék – novemberhez hasonlóan – decemberben is brutálisan megdrágult az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor volt olyan – igaz, kevesebb –, amelynek az ára, ha nem is brutálisan, de jelentősebben csökkent. Hivatalos KSH adat majd januárban lesz, de borítékolható, hogy az is komolyabb élelmiszer-drágulásról ad majd számot.
Ahogy azt az elemzők és szakértők előre megjósolták – pontosabban ahogy prognosztizálták – az év utolsó hónapjában tovább nőtt az infláció Magyarországon. Igen, tudjuk, hogy nincs még inflációs adat decemberre (a Központi Statisztikai Hivatal majd január 14-én hozza nyilvánosságra a 2024-re vonatkozó utolsó, decemberi – s egyben az egész éves átlagos adatot is tartalmazó – inflációs jelentését), viszont szokásunkhoz híven, a Hírklikknél, a hónap végének a közeledtével ezúttal is kiszámoltuk a saját élelmiszerkosárra vonatkozó drágulási ütemet
Nos, ennek alapján, decemberben az élelmiszerek drágulása ismét kétszámjegyű lett, egészen pontosan 18,16 százalékos. Ez jócskán meghaladja a novemberi 8,3 százalékos dinamikát, több mint kétszerese. Ez annak fényében érthető, hogy december a nagy keresletek hónapja, s a kereskedők nem éppen arról ismerszenek meg, hogy nagy kereslet idején vékonyan fogna a ceruzájuk.
Az eredmény – ahogy az alábbi grafikonon látható – nagy szórással jött ki. Volt jó pár olyan termék – szám szerint hét –, amely 50 és 66,5 százalékkal drágult – ezek tejtermékek, illetve baromfihúsfélék voltak –, miközben voltak – főként zöldség- és gyümölcsfélék –, amelyek kétszámjegyű árcsökkenést produkáltak. Az egyes élelmiszerek a KSH által novemberben közölt ármozgása érdekes módon nem mindig esik egybe azzal, amit mi mértünk. Ennek persze az is lehet az oka, hogy a mi kosarunkba vélhetően az átlagnál több importból származó élelmiszer kerül, s annak az ára – a végtelenül gyenge forintnak betudhatóan – a hazaiakénál jobban emelkedett.
Sok jót amúgy nem ígér a mi decemberi adatunk a KSH által majd januárban közzéteendő hivatalos inflációs számot illetően. Mert bár ez utóbbi rendre alacsonyabb a mienknél, de a trendvonalak rendre együtt mozognak. Azaz, a novemberi 4,9 százalékos hivatalos élelmiszerinfláció után minden bizonnyal ennél jóval magasabb ütemről ad majd számot a KSH.
Majd január közepén látjuk tehát meg, hogy mennyi is volt az annyi az egész esztendő átlagában. Mindenesetre a Hírklikk élelmiszerekből álló bevásárlókosara éves átlagban 8,97 százalékos drágulási ütemet mutat. Habár a KSH-adatra még várnunk kell, de azt borítékoljuk, hogy jóval alatta marad a 2023-as 25,7 százaléknak – igaz, akkor voltunk Európa-bajnokok az infláció terén.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan, nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2023. decemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén decemberben ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban. (hírklikk)
Bal-Rad komm: „…s a kereskedők nem éppen arról ismerszenek meg, hogy nagy kereslet idején vékonyan fogna a ceruzájuk…”
-Dejszen az ÁFA – ISTENSÉGNEK Áldoz(tat)nak!
DE ENNEK EGYSZER ‘S MINDENKORRA VÉGE!
Hiszen a Mi Bölcs vajdánk MEGJÖVENDÖLTE: 2025 AZ EGY FANTASZTIKUS ÉV LESZ! (Háborútól mentes, gazdasági(lag) pedig a SOUVENERITÁS
(NEM TÉVESZTENDŐ ÖSSZE A SZUVERENITÁS FOGALMÁVAL!)
JEGYÉBEN!
Addig pedig MÁR CSAK ÖTÖT – legfeljebb hatot – KELL ALUDNUNK! Azt meg akár állva is kibírjuk!
Az mondjuk egy másik kérdés, hogy KIBÍRJUK – E MI – MAGYAROK! – A REÁNK MÉRT FANTASZTIKUS 2025 – ÖS ESZTENDŐT!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
