Stabilan nő a reálkereset, a magyar munkavállalók fele többet visz haza havonta, mint 366 ezer forint.
Mi történt? 2024. októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200 forint volt, ez 12,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 529 000, a nettó kereset mediánértéke 366 000 forintot ért el, 15,9, illetve 15,0 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. A reálkereset 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bérek jó ideje az infláció felett emelkednek.
Hogyan tovább? A bérpolitika kiemelt szerepet kapott az utóbbi időszakban, a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről november végén, így jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. Az átlagbér emelkedése szintén prioritás a kormány számára, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, és Orbán Viktor miniszterelnök is, 1 milliós átlagbért vizionált 2028-ra. (forbes.hu)
Októberben az emberek fele kevesebbet keresett nettó 366 ezer forintnál
366 ezer forint volt a nettó kereset mediánértéke idén októberben, ez 15 százalékkal magasabb a tavaly októberi adatnál és pár ezer forinttal magasabb az augusztusi értéknél – derül ki a KSH pénteken közzétett adataiból.
A KSH adataiból kiderül még:
a bruttó átlagkereset 637 200 forint volt, ez 12,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit;
a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800, a kedvezményeket figyelembe véve 438 900 forint volt, ez 12,9, illetve 12,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly októberben;
az átlagkeresetből számolt reálkereset 9,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél, ez megegyezik egyébként az augusztusi adatokkal is;
A gazdasági ágazatok közül októberben az információ és kommunikáció területén kerestek a legjobban, itt éppenhogy 1 millió felett volt a bruttó átlagkereset;
a legrosszabb adatok pedig továbbra is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén vannak, itt 418 ezer volt a bruttó átlagkereset októberben.
A KSH nemrég kiadott adatai szerint novemberben élelmiszer- és az üzemanyagárak miatt gyorsult az infláció – az árak 3,7 százalékkal nőttek a tavaly novemberi adatokhoz képest, míg az októberihez képest 0,5 százalékkal voltak magasabbak.
A kormány a 2026-os választásra készülve a következő három évben igyekszik majd több módszerrel is felfelé tolni a béreket. Ennek része, hogy 2026-tól megduplázzák a családi adókedvezmény legmagasabb mértékét, és egy hároméves minimálbér-emelési megállapodás elérésére törekednek.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A téma kissé hajaz a „félig üres a pohár, avagy CSAK FÉLIG TELE A POHÁR” – kérdéskörére.
Egy dolog viszont biztos: BÁRMEKKORA MÉRTÉKŰ ÉS ÜTEMŰ IS VOLT A döbrögisztáni bérek emelkedése, az NAGYON NEM TÜKRÖZŐDIK A MAGYAROK LEGES-LEGÚJABB KORI FOGYASZTÁSI SZOKÁSAIN.
Qrmányunk „VALAMICSKÉVEL” AZ ÁTLAG FÖLÖTT „KERESŐ” POTENTÁTJAI SZERINT EZ CSAKIS AZÉRT VAN, MERT SPÓROLUNK!
ABBA BELE SEM GONDOLVA, HOGY EZZEL AZ ÖNZŐ MAGATARTÁSUNKKAL MICSODA BEVÉTELKIESÉST OKOZUNK A BÜDZSÉNEK! PLD. A KELLŐ ÖSSZEGŰ ÁFA BE NEM FIZETÉSÉVEL EZÁLTAL!
Belegondolni is rossz, hogy mi történik akkor, ha eléri a magyarok átlagkeresete az egymillió ft – ot, DE TOVÁBBRA IS KITARTUNK MAJD – valamilyen furcsa oknál fogva – EZEN AZ UTÓBBI IDŐKBEN RAJTUNK ELURALKODOTT – GYALÁZATOS! – SPÓROLÁSI SZOKÁSUNKON!
Hivatalosan is az utolsó helyre került vajdaságunk a háztartások fogyasztására tekintve
Az Eurostatnál Actual Individual Consumption (AIC) nevű mutató a nemzeti számlák rendszerében a háztartások végső fogyasztását jelzi, ami tartalmazza a lakosság vásárlásait, illetve az igénybe vett ingyenes vagy természetbeni juttatásokat.
Az AIC-nál pontosabb mutatója jelenleg nincs annak, ha tudni akarjuk, milyen életszínvonalon élnek egy ország lakosai. Persze ebből is hiányoznak bizonyos jellemzők, például az utak, a kórházak állapota, de félő, hogy ezekkel az adatokkal sem jutnánk sokkal előrébb. Egyszerűen hihetetlen, hogy miként jutott a rendszerváltás után majd 35 évvel ilyen siralmas gazdasági helyzetbe Magyarország. Ahogy egy Illés nóta mondja, láss, ne csak nézz.
Bal-Rad komm: PEDIG HÁT SEMMI SEM INDOKOLJA AZT A MEGÁLLAPÍTÁST, MISZERINT MI – MAGYAROK – VAGYUNK AZ UNIÓ LEGCSÓRÓBBJAI!
Hiszen:
„Olyan bérrobbanás zajlik Magyarországon, amire alig van példa az EU-ban
Az EU-n belül a harmadik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
2024 harmadik negyedében 5,1%-kal nőttek az óránkénti munkaerőköltségek az EU-ban az előző év azonos időszakához képest – közölte az Eurostat. A munkaerőköltségek két összetevője közül a bérek 5,0%-kal, míg a béren kívüli költségek (munkáltatói tb-járulékok, foglalkoztatási adók) 5,3%-kal emelkedtek.
Magyarországon az óránkénti bérköltségek 14,1%-kal nőttek 2024 július és szeptembere között 2023 harmadik negyedévéhez képest, ami a harmadik legnagyobb növekedésnek számít az EU-n belül.
Ennél nagyobb mértékben csak Romániában (17,1%) és Horvátországban (15,1%) emelkedtek a bérek.
A hazai béren kívüli munkaerőköltségek pedig 12,8%-kal lettek magasabbak egy év alatt (ami a hatodik legnagyobb emelkedésnek számít az EU-ban).
Összességében így az óránkénti munkaerőköltségek 13,9%-kal nőttek Magyarországon 2024 harmadik negyedében éves szinten, ami a bérnövekedés üteméhez hasonlóan a harmadik legnagyobb emelkedésnek számít az EU-n belül.” – TUDHATTUK MEG A portfolio.hu TUDÓSÍTÁSÁBÓL!
Mi LEHET HÁT A MAGYARÁZATA annak, hogy az utolsó helyre került vajdaságunk a háztartások fogyasztására tekintve!
Erre MI csakis két magyarázattal tudunk előállni:
1- A RENDSZERVÁLTÁSIG NAGYON – NAGYON HOSSZÚ IDŐRE BESPEJZOLTUNK MINDENBŐL, amiből csak lehetett! És még mindig az akkor félrerakott dolgokból élünk! 2- A RENDSZERVÁLTÓ ÉS AZ AZÓTA IS RAJTUNK ÉLŐSKÖDŐ POLYTHYKAY ELYTH(ünk) ELLOPTA MÉG AZ ÉTVÁGYUNKAT IS!
„…Egyszerűen hihetetlen, hogy miként jutott a rendszerváltás után majd 35 évvel ilyen siralmas gazdasági helyzetbe Magyarország…”
A GAZDASÁGI HELYZETHEZ SZÜKSÉG LENNE SAJÁT GAZDASÁGRA IS!
NEKÜNK PEDIG OLYAN – A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA – NINCS IS!
MINT AHOGYAN NINCS MÁR MAGYARORSZÁG SEM!
CSAK DÖBRÖGISZTÁN vajdaság Uniós Gyarmati Térség van! Oszt’ jaúnapot!
Hájfejű Marci szerint Magyarország hasít, ezért leteszik a Ferihegy 3. terminál alapkövét
A magyarországi turizmus hasít, Ferihegy Európa leggyorsabban bővülő repülőtere – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Michelin Guide kedd esti budapesti díjátadóján, ahol köszönetet mondott a magyar gasztronómiának is teljesítményéért.
Magyarországon rekordév az idei: októberig 15,5 millió vendég 38,5 millió éjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami 5,3 százalékkal haladja meg a tavalyi adatot, a vendéglátásban dolgozók megélhetését pedig 10 százalékkal több vendég biztosította. Konjunktúra van tehát a magyar turizmusban
– állapította meg.
A Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma 2024-ben meg fogja közelíteni a 18 milliót, ez Európában a leggyorsabb növekedés a szektorban – mondta Nagy Márton, kiemelve: a reptér visszavásárlásával tehát jó üzletet kötött az állam.
Hozzátette, a tervek szerint 2030-ra évi 20 millióra növekszik a reptér utasforgalma, jövőre pedig lerakják a 3-as terminál alapkövét, ezzel minőségi körülmények fogadják majd a növekvő számú utazót.
Szólt arról is, hogy továbbra is fenntartják a SZÉP-kártya rendszert, amely a belföldi turizmus egyik legfontosabb forrása, és stabil bevételt ad az ágazatnak.
A turizmus ma már a magyar GDP közel 12 százalékát, a központi költségvetés 10 százalékát adja. Az ágazatot a kormány is igyekszik segíteni, hétfőn meg is jelent a borravaló adómentessé tételéről és a szervízdíj maximálásáról szóló rendelet
– jelezte.
Nagy Márton hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a Michelin Guide jelen van Magyarországon van, az éttermek számára ugyanis világszerte nagy presztízs bekerülni a kalauzba.
A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai tanácsadó testületében jelentős szerepet tölt be az Éttermek Szövetsége, a tárca hallgat a szavukra, hiszen a turizmusban végbemenő siker nem jöhetett volna létre az éttermek nélkül – közölte Nagy Márton.
Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, a Michelin Guide világszerte elismert étteremajánló, amely képes a legkiválóbb vendéglátóhelyeket a csúcsra emelni, és a fiatal tehetségek karrierjét sikerre vinni.
Michelin-csillagot 2010-ben kapott először magyar étterem, tavaly óta pedig már kilencen büszkélkedhetnek az elismeréssel, közülük két konyha két csillaggal is – emlékeztetett, hozzátéve: a magyarországi gasztronómia ezzel az eredménnyel régiós szinten is kiemelkedik. (propeller.hu)
Vége: ezen a vonalon fél élvig nem lesz vasúti közlekedés
Szerda hajnaltól szünetel a vonatforgalom Veszprém és Ajka között, mert egy szakaszon az eső alámossa a vasúti pályát – közölte a MÁV.
A pályafelújítás várhatóan a jövő év elején kezdődik és fél évig tart majd, ez idő alatt pótlóbuszok szállítják az utasokat.
A tájékoztatás szerint a rendszeres vágánydiagnosztikai vizsgálatok feltárták, hogy a Székesfehérvár-Szombathely-vasútvonal Szentgál-Városlőd-Kislőd-szakaszán a csapadékvíz elvezetése nem kielégítő, a felgyülemlett nedvesség alámossa a pályát.
A vasúttársaság ezért a soron következő felújítási időszak kiemelt beruházásaként tervezett a mélyszivárgó építésével, a biztonságos közlekedés érdekében pedig ideiglenes sebességkorlátozást vezetett be az érintett szakaszon – ismertették.
Hozzátették, az elmúlt napok esőzései nyomán végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pálya állapotának romlása felgyorsult, így a felújítási munkálatokat is a lehető lerövidebb idő alatt elő kell készíteni és végre kell hajtani, ezért le kell állítani a vasúti közlekedést.
A vasúttársaság már korábban megindította a szükséges beszerzési eljárásokat, így már a jövő év legelején megindulhat a pályaszakasz felújítása, az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak – írták.
A pályafelújítás várhatóan fél évig tart a Szentgál-Városlőd-Kislőd-szakaszon, ez idő alatt a MÁV-csoport autóbuszokkal biztosítja a közlekedést Veszprém és Ajka között. Az InterCity vonatok Budapest felől Veszprémig, Szombathely és Zalaegerszeg felől pedig Ajkáig közlekednek – áll a közleményben. – olvasható a hír, ugyancsak a propeller.hu – n.
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Döbrögisztánban „…rekordév az idei: októberig 15,5 millió vendég 38,5 millió éjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami 5,3 százalékkal haladja meg a tavalyi adatot, a vendéglátásban dolgozók megélhetését pedig 10 százalékkal több vendég biztosította. Konjunktúra van tehát a magyar turizmusban…” – dölyfölte a vajda Legfőbb Gazdasági Lihence, Hájfejű Marci!
„…Szerda hajnaltól szünetel a vonatforgalom Veszprém és Ajka között, mert egy szakaszon az eső alámossa a vasúti pályát – közölte a MÁV…”
-MI LENNE? – HA… – mondjuk rábeszélné valaki a vajdahercegnőt – a Rasit – hogy a NE CSAK (a rossznyelvek szerint legalábbis) A YOUDAPESTHY KÖZPONTI PÁLYAUDVAROKAT MEG NÉHÁNY KIEMELT VIDÉKIT vegyen át 99 esztendei hasznosításra az Ő Férje, a Tiborcz Pista, hanem a TELJES vajdasági VASÚTHÁLÓZATOT! Vagy az ÁLTALA (NEM IS) GARDÍROZOTT TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG!
Persze eső akkor is esne – bár ki tudja? – lehet hogy attól a pillanattól fogva csupa napfényben fürödne Döbrögisztán MINDEN SÍNPÁRJA! – és a VIDÉKI MAGYAROK IS MINDEN GOND NÉLKÜL ELJUTHATNÁNAK LEGALÁBB A MELÓHELYÜKRE!
Hiszen a vak is láthatja: AMINEK VAN GAZDÁJA Döbrögisztánban – márpedig a TURIZMUSNAK VAN! – AZ REMEKÜL PROSPERÁL!
DEEE… – LENNE NEKÜNK EGY MÉG JOBB ÖTLETÜNK:
VISSZA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGOT!
A jelenlegi gazdikkal pedig IRÁNY CSUKOTKA! (Mint eleven jegesmedve eledelek!)
Átlagban az Európai Unió, és az eurozóna is gazdasági növekedést ért el, egyaránt 0,4 százalékost, ami gyorsulást jelent a második negyedévi 0,2 százalékhoz képest.
Arra is kitérnek, hogy éves szinten (2023 harmadik negyedévéhez képest) is volt növekedés, az EU-ban 1 százalékos, az eurozónában pedig 0,9 százalékos, és ez is magasabb az előző negyedévi éves növekedésnél, amely 0,8, illetve 0,5 százalékos volt.
Magyarországon ezzel szemben 0,7 százalékos visszaesés volt a GDP-ben a harmadik negyedévben, amely a legrosszabb teljesítmény.
Az EU-ban a GDP növekedését leginkább a háztartások fogyasztása és a beruházások növelték. (24.hu)
Bal-Rad komm: Hááát… – Drága Felejim! – EZ A HÍR LESÚJTÓ LENNE! – HA IGAZ LENNE!
De ez a hír nem egyéb, mint egy HAZUG ÁLLÍTÁSON ALAPULÓ RÉMHÍR!
HISZEN TUDJUK JÓL: „MAGYAR GAZDASÁG” – MINT OLYAN – NINCS IS!
(Mint ahogyan NINCS ORSZÁGUNK SEM! Hiszen az is KÖZTUDOTT – legalábbis kellene hogy legyen – hogy EZ ITT MÁR CSUPÁN Döbrögisztán vajdaság, Uniós Gyarmati Térség, amit egy Intéző Bizoccság qrmányoz/gardíroz!)
Volt valamikor régen, még a rendszerváltás előtt! – DE KI EMLÉKSZIK MÁR ARRA?
Úgyhogy MEGNYUGODHATUNK! Hiszen AMI NINCS IS – AZ ELEVE NEM IS ZUHANHAT!
Izgalomra tehát semmi okunk!
HISZEN VALAKIK – VALAHOL – CSAK HÜLYÉSKEDNEK VELÜNK!
Ezt hogyan magyarázza meg a vajda és Hájfejű Marci?
Menthetetlenül csúszik vissza a magyar gazdaság – ezt jól tükrözik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai, amelyek a recesszió összetevőibe engednek betekintést.
Hallgatva Orbán Viktort és csapatát – mindenekelőtt aktuális kedvenc közgazdászát, az immár több mint két és fél éve nemzetgazdasági miniszter Nagy Mártont – és látva a magyar gazdaságról a KSH által közölt adatokat, sokunknak már régóta az a mondás jut az eszébe, hogy a kormányt a tények nem zavarják. Mindenekelőtt abban, hogy azt propagálják – Rogán Antal és csapata korántsem áldásos tevékenysége által –, minden a legnagyobb rendben van.
Hát nincs. Sőt. Az adatok azt mutatják, nemhogy kifelé kecmeregnénk a Covid és az orosz-ukrán háború által is – de legalább ilyen mértékben a kormány gazdaságpolitikai hibáinak betudható – újabb válságból, hanem csak még mélyebbre megyünk.
Október végén sokkolt minket a KSH azzal, hogy recesszióba zuhant a magyar gazdaság. Lehet ezt cizellálni a technikai jelzővel, annak az állapotnak a jellemzésére, hogy két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP), de még nem mínuszos az előjel, ez cseppet sem tompítja a lényeget: recesszió van és kész.
Száznyolcvan fokos fordulat ez ahhoz képest, hogy a 2023-as recesszióról a szokásos politikusi módszerrel próbálta elterelni a figyelmet az Orbán-kabinet. Azt ígérvén, 2024-ben majd kilő a gazdaság. Nem így történt – nagyon nem. A 4 százalékos hivatalos növekedési célt előbb 2,5-re, majd 2-re, végül már csak 1,5 százalékra faragták le, most már azonban ahhoz is kisebbfajta csoda kellene, hogy összejöjjön a 0,5.
Ehhez egy újabb éles váltásra lenne szükség a negyedik negyedévben, amelynek írmagjai azonban a kedd reggel megjelent részletes harmadik negyedéves adatokból egyáltalán nem olvashatók ki.
Azt már október vége óta tudjuk, hogy július és szeptember között a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. S hogy mindkét mutató csaknem a fele az április és június közöttieknek, amelyek 1,5 és 1,3 százalékosak lettek.
Azzal viszont csak most szembesültünk, mekkorát zuhant a termelés a másodikról a harmadik negyedévre. Akkor kapaszkodjanak!
Az ipar teljesítménye az április-júniusinál 2 százalékponttal jobban, 4,4 százalékkal esett éves szinten július-szeptember között. Ezen belül a feldolgozóipar még nagyobbat zakózott, 6,2 százalékkal, szemben az előző negyedévi 3,7-tel. Az nem változott, hogy a feldolgozóipari ágazatok közül mindkét negyedévben a villamos berendezések és a közúti járművek gyártása okolható a leginkább a csökkenésért. Mint ahogy az se, hogy az élelmiszeripar fékezte az ipar visszaesését – talán ez az egyetlen pozitívum. Az viszont újdonság, hogy a gumi- és műanyag termékek gyártása is tudott bővülni.
Ráadásul a múlt évvel szemben ezúttal az élelmiszeripar sem lesz a megmentő. Az aszály következtében a mezőgazdaság a harmadik negyedévben 14,9 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit – ez a lemaradás a második negyedévben még csak 5,2 százalékos volt.
Orbán Viktor és Nagy Márton megint előveheti a brüsszeli kártyát
Míg az építőipar hozzáadott értéke április-június között még 6,2 százalékkal nőtt éves szinten, addig július-szeptember között 4 százalékkal csökkent.
Csak árnyalatnyival jobb a helyzet a szolgáltatásoknál. Azok bruttó hozzáadott értéke csak fél százalékponttal nőtt kevésbé, 1,9 százalékkal az előző negyedévinél. De legalább nőtt. Más kérdés, hogy míg a második negyedéves bővülést még a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7,2 százalékos gyarapodása segítette a legjobban, addig most ezen ágazat mutatója a harmadára esett, 2,4 százalékra, átadva az elsőséget a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoknak – még úgy is, hogy azok rátája 6,9-ről 5,8 százalékra mérséklődött.
Az halvány reménysugarat jelenthet, hogy az oktatás hozzáadott értéke jobban nőtt, 3,8 százalékkal, szemben a második negyedévi 3-mal.
A tévedés
Bár a gazdasági növekedés termelés mellett másik húzóágazatánál, a háztartások fogyasztásánál növekvő tendencia figyelhető, az előző év azonos időszakihoz viszonyított 4,2 százalékos harmadik negyedévi bővülés mindössze 0,2 százalékponttal haladja meg a másodikét.
Itt köszön vissza a kormány hatalmas tévedése, miszerint abban a hitben ringatta magát, a két számjegyű reálbér-emelkedés kapcsán keletkezett többletjövedelmét a lakosság majd elkölti. Nem (ez sem) így történt, a rossz gazdasági helyzet és a bizonytalan kilátások miatt az emberek inkább félretettek – kapva is ezen „felelőtlenség” miatt hideget-meleget az értetlenkedő Nagy Mártontól.
A fogyasztás drasztikus visszaesése ezermilliárdos lyukat ütött az áfán.
Ám még a fogyasztásnál is akad elgondolkodtató dolog, ami akár alá is támaszthatja a szép jövőbe vetett hitetlenséget: a tartós termékek iránti kereslet jóval kevésbé emelkedett, mint a féltartósoké és a nem tartósoké.
Mindennek következtében a végső fogyasztás csak 3,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben éves szinten, igaz, a második negyedévinél fél százalékponttal jobban.
Arról már beszámoltunk, hogy a beruházások még sanyarúbb helyzetben vannak és ez az igazi oka a recessziónak. Így csak ismétlésként idézzük fel a KSH most is közölt adatsorát, miszerint bár a bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben még 15,4 százalékos éves szintű visszaesése a harmadik negyedévre mérsékldődött, az még így is jelentős, 14 százalékos.
Márpedig ez azért gond, mert az exportárbevételekből származó devizák forintra váltása tartotta hosszabb időn át viszonylag erősen a hazai fizetőeszközt. Ez azonban már a múlté. Bár a részletes GDP-adatokra a piac már nem reagált, az euróval szemben a 415-ös szint környékén tanyázó forint pozitív korrekciójára nem mernénk nagy tételben fogadni.
Marad tehát már megint a már említett kormányzati forgatókönyv: bízni a jövőben. Így tesz a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is, bár a 3,4 százalékosra szabott 2025. évi kormányzati célt nem tartja elérhetőnek, szerinte a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat (idén meg elkerülhetjük a recessziót, 0,5 százalék körül lehet a plusz). A kincstárinál mérsékeltebb optimizmusát Regős Gábor a kormányzati akciótervre, a nagyberuházások termőre fordulására, a reálbérek növekedésére és az alacsony mezőgazdasági bázis hatására alapozza. Ugyanakkor elismeri, hogy a jövő évre vonatkozó kockázatok így is inkább lefelé mutatóak.
Miben lehet bízni?
Az ING Bank senior közgazdásza is próbál valami pozitívba kapaszkodni. Virovácz Péter szerint mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül. Ugyanakkor az ismét lefelé forduló bizalmi indexek utalhatnak arra, hogy megtörhet ez a pozitív lendület – hívja fel a figyelmet. Ám hozzáteszi: a beruházási fordulat még várathat magára, ugyanis a rendelésállományok csak lassan épülhetnek vissza, miközben a költségvetési helyzet továbbra sem betonbiztos, így a vállalatok bizalma is éppen romlik. Az új kormányzati programok Virovácz szerint is hozhatnak némi változást az összképben, de úgy véli, önmagában – a piaci folyamatok vezérelte aktivitás hiányában – ez kevés lesz a drasztikus fordulathoz.
Az ING Bank senior közgazdásza szerint a nettó export a továbbiakban vélhetően visszafoghatja a GDP-növekedést. „Erre a fordulatra számítottunk, csak nem ilyen hamar” – jegyzi meg. Úgy tűnik, hogy az export vártnál erősebb negatív hatása gyorsabban begyűrűzött az alapfolyamatokba. A nyári aszály és az őszi árvíz eközben érdemben csökkenti a termésátlagokat, visszafogva ezzel nem csak a mezőgazdaság idei teljesítményét, de a potenciális élelmiszerexportot is. A súlyosbodó autóipari válság pedig aligha jelent jót Magyarország számára. Összességében a keddi részletes adatok fényében az ING Bank fenntartja a korábbi előrejelzését és az idei évben 0,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg jövőre 2,5-3,0 százalék körüli gazdaságbővülést prognosztizál. (mfor.hu)
Bal-Rad komm: AGGODALOMRA SEMMI OKUNK! Hiszen a vajda MÁR TÖBB ALKALOMMAL KÖZÖLTE VELÜNK AZ Ő DÖNTÉSÉT! Ez pedig a következő:
A 2025 – ÖS ESZTENDŐNK FANTASZTIKUS LESZ!
(Bááár…- azt mintha nem közölte volna, hogy FANTASZTIKUSAN ROSSZ, VAGY…)
Nem kímélte a kormányt a Moody’s: romló kilátások a magyar gazdaság előtt
A hitelminősítő közleményében a kormány gazdaságpolitikáját jelölte meg a kilátások romlásának fő okaként.
Három évnyi stabilitás után a Moody’s hitelminősítő pénteken úgy döntött, hogy a magyar államadósság kilátását stabilról negatívra módosítja. A bejelentés piaczárás után érkezett, és bár az ország besorolása továbbra is a Baa2, vagyis a befektetésre ajánlott kategóriában maradt, a változtatás árnyékot vet a magyar gazdaság jövőjére.
A döntés háttere
A Moody’s közleményében a kormány gazdaságpolitikáját jelölte meg a kilátások romlásának fő okaként. A hitelminősítő szerint a jelenlegi intézkedések miatt Magyarország jelentős uniós támogatásoktól eshet el, ami a GDP-növekedés további lassulását eredményezheti. Ugyanakkor a gyengélkedő német gazdaság is negatívan hat a magyar gazdaság teljesítményére, hiszen Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere.
A hitelminősítő szerint a közelgő 2026-os parlamenti választások is aggodalomra adnak okot. A választási kampány során várható költségvetési „osztogatások” tovább növelhetik az államadósságot, amely már most is magas szinten áll. Bár a gazdasági helyzet még nem katasztrofális, a Moody’s figyelmeztetett, hogy a negatív kilátás előrevetítheti a besorolás későbbi rontását.
Mit vár a Moody’s a magyar gazdaságtól?
A gazdasági növekedés kilátásai sem túl biztatóak. A hitelminősítő becslése szerint idén mindössze 0,7 százalékos GDP-bővülés várható, és jövőre is csak 1,9 százalékos növekedést prognosztizálnak. A jelentés szerint érdemi fellendülés legkorábban 2026-ra várható, ha addig nem következik be jelentős gazdaságpolitikai fordulat.
A kormány reakciója
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében nem tért ki a Moody’s döntésére. A dokumentum inkább a megszokott optimista üzeneteket tartalmazta, például az „erős befektetői bizalomról” és a „békeköltségvetés” fontosságáról. Hangsúlyozták továbbá, hogy a három nagy hitelminősítő közül mindegyik fenntartja a magyar államadósság befektetésre ajánlott besorolását.
Nemzetközi kitekintés
A Moody’s döntése egybeesik a többi nagy hitelminősítő értékeléseivel. Október végén a Standard and Poor’s változatlanul hagyta a magyar besorolást, de megjegyezte, hogy komoly kétségei vannak a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek teljesíthetőségével kapcsolatban. A Fitch Ratings hamarosan közzéteszi idei utolsó értékelését Magyarországról, amely további iránymutatást adhat a gazdasági helyzet megítéléséhez.
Kilátások a jövőre
A Moody’s döntése intő jel a magyar gazdaságpolitika számára. A negatív kilátás azt jelzi, hogy a hitelminősítő szerint a jelenlegi irány nem fenntartható. A gazdasági növekedés beindításához és az uniós források visszaszerzéséhez elengedhetetlenek lennének a reformok, de a jelenlegi helyzet alapján a kormány nem mutat érdemi hajlandóságot ezek végrehajtására. Ha ez a trend folytatódik, a besorolás rontása már nem csupán fenyegetés, hanem valóság lehet. – írja a hírről az ELLENZÉKI szeretlekmagyarorszag.hu
UGYANEZT A HÍRT A QRMÁNYPÁRTI origo.hu AZ ALÁBBI – LELKES HANGVÉTELŰ – CIKKÉBEN KÖZLI:
A magyar gazdaság erősödő növekedésére számít a Moody’s
Mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabb besorolást tart érvényben, mint egy évtizeddel ezelőtt, hívja fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
Továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s, ugyanakkor a bizonytalan nemzetközi környezet és a brüsszeli politikai viták miatt stabilról negatívra változtatta az adósbesoroláshoz tartozó kilátást. A szomszédban dúló háború és az európai gazdaság gyengélkedése ellenére Magyarországot mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja, és két osztályzattal magasabb besorolást tartanak érvényben, mint egy évtizeddel ezelőtt – reagált a Moody’s pénteki döntésére a Pénzügyminisztérium.
Az elmúlt hetek kedvező hitelminősítői értékelései – R&I, Scope Ratings és Standard&Poor’s – után a Moody’s is megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott, Baa2 besorolását az eddigi stabil kilátást negatívra módosítva.
A hitelminősítő a magyar gazdaság erősödő növekedésére számít, jövőre 2 százalék körüli, 2026 és 2028 között 3 százalékos bővülést vár. A Moody’s pozitívan értékeli a csökkenő inflációt és az államadósság további mérséklését is.
Magyarország a korábbi baloldali kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába került több hitelminősítőnél is, majd a nemzeti kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt. Az elmúlt évtized munkájának köszönhető, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta lefolytatott több mint 20 hitelminősítői vizsgálat után minden alkalommal, minden hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriában tartotta Magyarországot – jelezte a tárca. ”
ÍME TEHÁT A TEGNAPI LEGFONTOSABB HÍR A „MAGYAR GAZDASÁGRÓL”!
AMI – ÉS EZ KÖZTUDOTT – UGYEBÁR NEM IS LÉTEZIK!
Ugyanakkor van két olvasata is.
Az egyik olvasat az ELLENZÉKI, a másik pedig a QRMÁNYPÁRTI!
EZ VAN DRÁGA FELEJIM! HISZEN EZ ITT DÖBRÖGISZTÁN vajdaság, UNIÓS GYARMATI TÉRSÉG!
ITT DIVAT A MONDÁS: „Ha akarom nekem fütyöl, ha akarod neked fütyöl!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Már a román nettó átlagbér is beérte a magyart: hogy történhetett ez?
Románia a rendszerváltáskor hatalmas gazdasági mélységből indult, fejlődése azonban felgyorsult, és egyre kevésbé volt lemaradva tőlünk. A legfontosabb adat, a nettó átlagbér azonban most először került a hibahatáron belül egy szintre a két országban.
Évek óta napirenden van, hogy Románia egyes gazdasági adatait tekintve egyre inkább megközelíti, adott esetben utoléri, sőt, megelőzi Magyarországot. Az adatok között persze esetenként nehéz eligazodni, mivel nem teljesen összehasonlíthatók.
Ilyen a bruttó bér, amely Romániában minden, a bérre rakódó terhet tartalmaz, míg Magyarországon a bruttó béren felül a munkaadó 13 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet, így ténylegesen a 13 százalék hozzáadásával kapunk összehasonlítható összeget.
Jól összevethető adat
A nettó átlagbér azonban kiválóan összehasonlítható, már csak azért is, mert ez a ténylegesen elkölthető összeg. Az adatot a román statisztikai intézet ugyanolyan gondosan megjelenteti havonta, mint nálunk a KSH. A román nettó átlagkereset eddig mindig le volt maradva a hazai átlagkeresettől, igaz, fokozatosan csökkenő mértékben. Most azonban egy hirtelen változás történt a forint heves gyengülése miatt: a magyar átlagkereset euróban visszaesett, és nagyjából egy szintre került a románnal.
A román adatok szerint a szeptemberi nettó átlagkereset 5228 lej volt, ami a 4,977-es euró/lej árfolyamot figyelembe véve 1050 euró. A KSH legfrissebb jelentése szerint a magyar nettó átlagbér augusztusban a kedvezmények figyelembe vételével 433 ezer forint volt, ami jelenlegi 408 forintos euróárfolyammal számolva 1060 euró.
Árfolyamhatás
A két adat között így elenyésző eltérés van, ami a forint árfolyamváltozásától függően nap mint map módosulhat, míg a lej sokkal stabilabb: árfolyama az elmúlt egy évben szinte mozdulatlan (vélhetően a román jegybank nem hivatalosan stabilizálta az árfolyamot, piaci körülmények között ennél mindenképpen nagyobb kilengések vannak).
A forint sajnos a közelmúltban áttörte az eurónkénti 400-as szintet, ezzel egy, a forint szempontjából nagyon fontos támasz szint esett el bő másfél hónapja.
Román lej/forint, 10 év
Kép: stooq.com
Természetesen az árfolyam mindkét irányban változhat a továbbiakban, azonban számolni mindig az aktuális szinttel tudunk, különösen, ha az nem hirtelen mozgás eredménye, amely torzítaná az adatot. Az, hogy a két béradat ilyen közel van egymáshoz, először fordul elő, és most egyértelműen a forint idei, trendszerű gyengülésének köszönhető.
Ebből is jól látszik, hogy a forint évek óta tartó értékvesztése igen kedvezőtlen hatással van a hazai bárfelzárkózásra, hisz az adat euróban való csökkenése megnövelte a különbséget a magyar bérszint kárára nem csak a fejlett nyugat-európai országokhoz képest, hanem a környező felzárkózó országok béreihez képest is nőtt a lemaradás.
Nulláról indultak
A román adattal való összehasonlítás azért látványos, mert a rendszerváltáskor a két ország gazdasági helyzete között szinte összehasonlíthatatlan különbség volt. Ceausescu rémuralma során teljesen kifosztotta Romániát, a rendszerváltáskor egy éhező-fázó országot ért, ahol a gazdaságnak lényegében 0-ról kellett indulnia.
Nem véletlen, hogy a magyarság színe-java áttelepült Magyarországra, erősen fékezve az itthoni népességcsökkenést, a románok pedig tömegesen Olasz-, és Spanyolországba mentek, noha akkor még munkaengedélyre volt szükségük, a szabad munkaerő-áramlás csak az uniós tagság idején valósult meg.
A fejlődés pár év után megindult, az ezredfordulón azonban a magyar nettó átlagbér, ami alig volt több 200 eurónál, még a román adata kétszerese volt. A kétszeres különbség 2005 után kezdett csökkenni, ami önmagában egy természetes folyamat, hisz ha ennyivel alacsonyabb a bérszint két ország között, akkor a működőtőke-befektetők sokszor a sokkal alacsonyabb bérköltségű országot választják, így ekkora különbségnél a kiegyenlítődési folyamat részben törvényszerű.
A felzárkózás
2010-ben már nagyjából 70 százalékát tette ki a román átlagbér a magyarnak, onnan viszont lelassult a különbség csökkenése, sőt, volt, hogy évekig stagnált. Az utóbbi években azonban, különösen azóta, hogy forint immár a lejhez képest is trendszerűen gyengül, a folyamat lendületet vett, a különbség egyre csökkent.
Két éve, amikor az energiaválság idején a forint összeomlott, már közel voltak egymáshoz az adatok, da forint árfolyamának tavalyi konszolidációjakor nagyjából 10 százalékos eltérés alakult ki. Ez csökkent most le kevesebb mint egy százalékra, jórészt a forint gyengülése miatt.
Mi várható?
Az izgalmas kérdés az, hogy tartósan így marad-e a helyzet. A legfontosabb tényező rövidtávon az árfolyam: ha a forint tovább gyengül, esély sincs a trend megváltozására, a folyamat euróban (és jelenleg lejben is) elinflálja a magyar béremelés egy részét.
Ezen túlmenően a két országon belül a százalékos béremelkedés szintje meghatározó: ha fennmarad nálunk is a 10 százalékos, vagy ennél magasabb nominális béremelkedés, akkor vélhetően egyforma lesz a szint.
Rövid távon az is lényeges, hogy mikor kerül sor éven belül a béremelkedés jelentős részére. Logikus lenne, hogy általában januárban, a minimálbér emelésekor van a legnagyobb ugrás, de a gyakorlatban ettől jelentős eltérések szoktak lenni, például az év végi, béren felüli egyszeri juttatások (pulykapénz), vagy ehhez hasonló tényezők miatt. Így előfordulhat, hogy a következő időszakban a két ország adata akár többször meg is előzi egymást. (economx)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: No de hát „…hogy történhetett ez…?”
-A MI TIPPÜNK A KÖVETKEZŐ: Romániát a RENSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN NEM LOPTÁK SZÉJJEL! (Mint ahogyan EGYETLEN MÁSIK – úgyszintén rendszert váltott volt szocialista országot – SEM!)
A vajda-qrmány mindent egy lapra tesz fel, de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-os választás megnyerése között
A kabinet 2025-re is sokat ígér és sokat remél a parlamentnek benyújtott költségvetés számai szerint, ám a kockázatokkal nem törődik.
A kiskereskedelmi adót tovább emelik, amit a boltok szinte maradéktalanul beépítenek az árakba
A kormány szeret ígérni. Ezt tette az elmúlt években folyamatosan, így tervezte meg 2020 óta szinte az összes költségvetését, ám a szebb jövő egyetlen évben sem jött el. Hol a Covid-járvány, hol az ukrajnai háború miatti energiaárrobbanás húzta keresztbe a számításait, de minden évben tetézte a bajokat az elhibázott költségvetési- és gazdaságpolitika.
A kormány 2025-re sem szakít azzal, hogy ígéretekkel rózsaszín felhőt fest a magyar gazdaság egére, miközben a kockázatokról nem vesz tudomást.
A 2025-ös költségvetés nem békeköltségvetés lesz abban az értelmében, hogy nem ezt a melléknevet ragasztották rá végül, hanem ez az új gazdaságpolitika büdzséje – derül ki parlament előtt fekvő javaslat indokolásból. Az új gazdaságpolitika alatt a kormány a „gazdasági semlegességet” illetve az ehhez ragasztott „akciótervet” érti. Az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is egyben. Az akcióterv három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, és a Demján Sándor Programra, amely a kis- és közepes vállalkozások támogatását célozza – olvasható az indokolásban.
Az Orbán-kormány kettős szorításban van: egyfelől csökken a népszerűsége, ami veszélybe sodorhatja Orbán Viktor 2026-os újraválasztását, emiatt osztogatásokra lenne szükség, másfelől csökkenteni kellene az államháztartás rendkívül magas hiányát.
Idén a deficit várhatóan megközelíti a 4800 milliárd forintot – ezt szeretnék jövőre 4122 milliárdra mérsékelni –, ami egy rendkívül visszafogott lépés. Nem kétséges, ha a kormánynak döntenie kell az osztogatás és egyensúlyi költségvetés között, feltehetőleg az előbbit fogja választani. Egyelőre a kormány bizakodik, hogy nem kerül ilyen döntéshelyzetbe: arra számít, hogy a magyar gazdaság az idei 0,8 százalékos „növekedés” után jövőre már 3,4 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék a (GDP). Ezt arra alapozzák, hogy idén egyrészt természetes módon beindul a növekedés, felpörögnek az autó- és akkugyárak, számos nagy beruházás (debreceni BMW, szegedi BYD autógyárak) termelővé válik, illetve a jóléti intézkedések révén felpörög a lakossági fogyasztás, így a gazdasági növekedés is.
Az osztogatás jegyében a kormány nagy reményeket fűz az úgynevezett munkáshitelhez. A cél kettős: így próbálnak a fiatal szavazók körében – ahol a Fidesz nagyon rosszul teljesít – szimpátiát kelteni, nem mellesleg a felvett hitelből fogyasztás lesz, ez pedig segítené a gazdasági növekedés beindulását. A kormány számításai szerint akár 300 ezer 17-25 éves fiatal előtt nyílik meg az elvi lehetősége a munkáshitelre, amely 10 éves futamidőre akár 4 millió forint hitelt is jelenthet kamatmentesen. A kormány azzal számol, hogy közel minden második fiatal élhet a lehetőséggel, ami 500 milliárdos hitelkihelyezést jelentene – erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt egy konferencián.
Kockázatos költségvetés.
Az osztogatás másik nyilvánvaló eszköze a családosok szja-kedvezményének emelése, egyelőre 25 százalékkal éves szinten. A korábbi ígéretek szerint a kedvezményeket 2025-ben megduplázták volna, de végül ezt két évre széthúzták. Első ízben 2025 júliusában nőnek a kedvezmények 50 százalékkal, második lépést 2026 januárjára tervezik.
A foglalkoztatásban érdemi változással nem számol a kormány, a nettó átlagkeresetek viszont a versenyszférában 8,9 százalékkal, a közszférában 7,8 százalékkal nőhetnek, ami jelentős emelkedés reálértelemben, még akkor is, ha a kormány 3,2 százalékos inflációját az elemzők alultervezettnek látják. Az elemzők szerint ugyanis a jövő évi infláció közelebb lesz a 4 százalékhoz, bár nem éri azt el, míg
a gazdasági növekedés viszont könnyen 3 százalék alatt maradhat. Így viszont a 8,7 százalékos béremelési tervek is túlzóak lehetnek. Ezek azok a kockázatok amelyekkel nem igazán törődik a kabinet, de ezek közé sorolható az uniós pénzek további zárolása és a forint várható gyengülése is.
A kormány azzal számolt, hogy jövőre az euró átlagos árfolyama 397,5 forint lesz, pedig ma a piaci elemzők szerint kizárható, hogy az euró tartósan 400 (410?) forint alatt maradjon. Ezen kockázatokat a Költségvetési Tanács is szóvá tette, de a figyelmeztetésekre eddig nem reagált a kormány.
Látva a kockázatokat, illetve az optimista tervezést komoly esély van arra, hogy 2020, 2021, 2022, 2023 és 2024 után jövőre is felborul a költségvetés, emiatt majd évközi kiigazításokra lesz szükség, hisz biztonsági tartalékot gyakorlatilag nem tervezett a kormány. Nagy kérdés, hogy fél évvel a választások előtt a kabinet, ha olyan helyzetbe kerül, hogy szükség lesz rá, miként igazítja ki a költségvetési folyamatokat.
Csökkenő honvédelmi és sportkiadások
Az államháztartás kiadásai jövőre 39 390 milliárd forintra rúgnak, ez a várható 87 955 milliárd forintos GDP 44,8 százaléka. A kiadások az idei évre tervezetthez képest 9,3 százalékkal növekednek, vagyis a 3,2 százalékos inflációhoz képest jelentős a növekedés, azzal a kiegészítéssel, hogy a számítások bázisa az idei költségvetési terv, nem pedig a várható tények. Azt lehet látni, hogy az idei tervekhez képest 2,4 százalékkal – 1753 milliárd forintra – csökkenek a honvédelmi kiadások, de még így is teljesíti a kormány a NATO elvárást, amely szerint a GDP 2 százalékát kell védelmi kiadásokra költeni. Az állam működési kiadásai mindössze 3,1 százalékkal emelkednek, vagyis reálértéken stagnálnak, azaz, ha nem is spórol magán az állam, de a tervek szerint nem növeli működési kiadásait.
Fotó:
Pavel Bogolepov
| Forrás:
Népszava
A kormány számai szerint a sportra fordítandó kiadások 7 százalékkal csökkennek az idei tervekhez képest, és 17 százalékkal kevesebb jut a környezetvédelemre is. Ezzel szemben az oktatásra fordított kiadások 14,7 százalékkal 3876 milliárd forintra nőnek, az egészségügyre 3717 milliárd jut, ami 9,8 százalékos bővülés. Ezzel együtt az egészségügyre fordított kiadások mindössze a GDP 4,2 százalékára rúgnak majd 2025-ben, ez az EU egyik legalacsonyabb GDP arányos kiadása, az Uniós országok átlagosan a GDP-jük 7,8 százalékát költötték erre a célra az elmúlt években. A nyugdíjakra 6546 milliárdot terveztek, ez 9 százalékos bővülés a kiadásokban annak ellenére, hogy a nyugdíjak csak 3,2 százalékkal emelkednek januártól.
Szorítanak az adóprésen, ami a lakosságnak is fájni fog
A kormány látszólag nem készül jelentős adóemelésekre jövőre, ugyanis az államháztartás adó- és járulékbevételei mindösszesen 1,3 százalékkal, 499 milliárd forinttal növekednek az idei tervekhez képest, míg az állam összes bevétele meghaladja majd a 38739 milliárd forintot. A tervezéshez – és ez fontos -, a Pénzügyminisztérium nem készítette el sem a 2024-es költségvetés módosítását, sem nem adott becslést az idei várható bevételekről, pedig nagy szükség lett volna rá. Ugyanis az eredeti tervben szereplő négy százalékos gazdasági növekedéshez képest idén jóval alacsonyabb, 0,5-0,8 százalékos növekedés várható, ami átrajzolta az idei költségvetési folyamatokat, vagyis a tervezés bázisát. A kormány egyértelműen sunyit, ugyanis a Költségvetési Tanácsnak (KT) megküldte az idei várható tényadatokat, de a törvényhozók elől azt eltitkolta.
Ezzel együtt az idei tervekhez képest összesen egy százalékkal nőnek az adóbevételek, de egyes adónemekben óriási emelések lesznek. A legnagyobb mértékben – kilenc százalékkal – a lakossági adóbefizetések nőnek, 5283 milliárdra, ez praktikusan a személyi jövedelemadót jelenti. A kormány jövőre 3,2 százalékos inflációval és 8,7 százalékos bruttó béremelkedéssel számol, ebből bőven kijön a 9-10 százalékos szja-bevételnövekedés. Az áfával viszont továbbra is baj van: jövőre 8277 milliárdos bevétellel számol a kabinet, ez 89 milliárddal, illetve egy százalékkal alacsonyabb (!) az idei terveknél. (Itt is látszik, hogy az idei tervezést milyen szinten mérte el a kormány. A KT adataiból kiderül, hogy az idei várható tényadathoz képest 8,1 százalékkal nőnek az áfa-bevételek és 7 százalékkal a jövedéki adóbevételek.)
Viszont 45 százalékkal emelik az újonnan forgalomba állított autókra kivetett regisztrációs adóbevételeket és még ennél is drasztikusabb mértékben, 69 százalékkal, összegszerűen 241 milliárddal a pénzügyi tranzakciós illetékeket. Ennek a bankszámlaforgalomra kivetett kvázi fogyasztási adónak a túlnyomó részét közvetve vagy közvetlenül a lakosság fizeti meg. A turizmusfejlesztési hozzájárulás 66 százalékkal nő, ám ezt a 90 milliárdos többletet szinte biztos, hogy az idegenforgalmi helyek továbbhárítják a vendégekre.
A cégek befizetései 5 százalékkal nőnek, tőlük 3935 milliárdot remél a kormány. Jelentősen 42 százalékkal csökkennek az energetikai cégek terhei, eltörlik a gyógyszergyártók különadóját, a közműadót, ezzel szemben viszont 22 százalékkal emelik a szerencsejátékok adóját és további 18 százalékkal a kiskereskedelmi adót, így ebből a forrásból jövőre már 295 milliárd forintot fognak beszedni. A kiskereskedelmi adót formailag a kereskedőcégek fizetik, amelyek ezt (szinte) teljes mértékben beépítik áraikba, így a boltokban az állami elvonások miatt újabb áremelésekre lehet számítani. (Népszava)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-os választás megnyerése között…”
-MIVELHOGY „MAGYAR GAZDASÁG” – MINT OLYAN! – NEM LÉTEZIK, a vajdánk és qrmánya számára NEM IS NEHÉZ A DÖNTÉS: CSAK A 2026 – OS „VÁLASZTÁST” KELL BEHÚZNIUK, oszt’ jaúnapot!
Mivelhogy SZÁMUKRA A HATALOM MEGTARTÁSA EGYENLŐ A TÚLÉLÉSÜKKEL, hát borítékolható: MINDENT MEG IS FOGNAK TENNI A SZENT CÉL ÉRDEKÉBEN! Ehhez pedig MINDEN SZÜKSÉGES ESZKÖZ ÉS ENERGIA A RENDEKEZÉSÜKRE ÁLL, HÁT MOZGÓSÍTANI IS FOGNAK MINDENT!
Hogy az ÁLTALUK (MEG)VEZETETT EGYSZERŰ MAGYAROKKAL MI LESZ?-HÁT EZ SEM KÉRDÉS MÁR A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA!
Az emberek nem hisznek a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatainak
2022-23-ban az árak növekedése állt a közbeszéd középpontjában, ám ez mára veszített súlyából. A Kormány szerint gyakorlatilag legyőzetett az infláció. De valóban így van ez? 2018 és 2024 szeptembere közt arra a kérdésre, hogy mekkora árnövekedés volt az előző 12 hónapban, a lakosság a KSH-hoz képest a közölt érték többszörösét érzékelte.
A lakosság és a KSH által érzékelt árszínvonal-változás eltérése ugrált az időszak során. 2021-ben és előtte a lakosság átlagosan 4-5-szer akkora inflációt érzékelt, mint a KSH adata, viszont ez 2022 és 2023 nagy részében 2-szeres érték alá csökkent, tehát a lakosság kevésbé becsülte felül (vagy a KSH alul) a teljes inflációt. 2024-re ez az érték viszont gyorsan több mint 7-szeresére növekedett, tehát amíg a KSH konzisztensen 4 százalék alatti számokat adott ki, addig a lakosság 20 és 30 százalék közé tette az egy évvel korábbihoz képest az árszínvonal-emelkedését.
Mindez kihat a várakozásokra is: az elmúlt 6 évben a következő 12 hónapban várható, illetve az elmúlt 1 évben tapasztalt infláció különbsége nagyjából 2,4 százalékpont volt, tehát az emberek általánosan hasonló kilátásokra számítottak, mint korábban. Ez utóbbi megfelel a szakirodalomnak (inflációs várakozások elmélete).
Fogyasztóiár-index változás lakosság által elmúlt 12 hónapban tapasztalt mértéke, illetve KSH által közölt adat, 2018. január és 2024. szeptembere között (százalékban)
A nagymértékű eltérés több okra is visszavezethető. A Magyarországot jellemző kiemelkedően magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, ami jobban érinti az alacsony jövedelműeket (alacsonyabban iskolázottakat, nyugdíjasokat és a fiatalokat), akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt a válaszadók között. Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás), amelyek hagyományosan ár-rugalmatlan termékek. De pl. a fiatalok (30 éves kor alattiak) jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb összegű tételekre (pl. háztartási berendezések, személygépkocsi), így ezek árváltozása őket nem érinti.
Következő évben várt fogyasztói-árszínvonal várakozás a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2018. január és 2024. szeptember között (százalékban)
A nők jellemzően 15 százalékkal magasabb inflációt várnak, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a rendszeres bevásárlásokat jellemzően nők végzik, ráadásul a kosárban nagyrészt élelmiszerek vannak. Ezek árai az elmúlt években az átlagnál jobban emelkedtek. Amennyiben valaki gyakrabban ki van téve ilyen hatásnak, jobban rögzül ez számára, mint a ritkább, pontszerű vásárlások esetén. Ez utóbbi jellemzi inkább a férfiakat, akik a drágább tételek kapcsán hoznak pénzügyi döntéseket, viszont így kevésbé érzékelik az inflációs hatásokat a könnyű összehasonlíthatóság hiányában. Az iskolai végzettség alapján minél magasabb a végzettsége valakinek, annál alacsonyabb inflációt érzékel (de még így is a KSH adat többszörösét).
Miért van eltérés az érzékelt és a mért árváltozás között? Egyrészt vannak szakmai okai. A statisztikai hivatalok próbálnak időszakról időszakra ugyanolyan termékeket kiválasztani az összehasonlíthatóság és a könnyű adatfelvétel érdekében, viszont a lakosság fogyasztói kosara folyamatosan, gyakran egész nagy mértékben változik. Másrészt a KSH egyes nem változó árú termék esetében is árcsökkenést mutat ki (pl. villamos energia, földgáz), illetve a visszaváltható palackok betéti díját sem veszi figyelembe számításai során, miközben a lakosság azt is áremelésnek érzékeli.
Összességében bár a KSH adatai alapján a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, s 4 százalék alá került, ezt a lakosság nem hiszi el (igaz, a várakozások hasonló pályát futottak be, mint az árindex, de jóval magasabb szinten). Így érthető, hogy a munkavállalók miért érzik kevésnek az idei kimagasló (2024. augusztus: 13,1 százalék) kereset emelkedést. Ők ugyanis még ezzel együtt is csökkenő reálkeresetet érzékeltek 2024 szeptemberében (az elmúlt 1 évben 24,5 százalékos áremelkedést jeleztek, míg a következő 1 évre 21 százalékot vártak). (GKI) (piacesprofit.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A döbrögisztáni qrmányvetítölde – értsd: KSH – GYAKORLATI SZEREPE valójában az, hogy VISSZAIGAZOLJA a Nemmzetth Bölcs vajdájának a vízióit! Miszerint az ő vajdaságában a dolgok a lehető legjobban alakulnak! SOKKAL JOBBAN, MINT A VILÁG MÁS RÉSZEIN! TERMÉSZETESEN Bölcs vajdánk ELŐRELÁTÁSÁNAK KÖSZÖNHETŐEN!
A sikerhez pedig nincs szükség másra, mint egy KELLŐEN LEBUTÍTOTT, EGYMÁSNAK UGRASZTHATÓ, PÓRI NÉPSÉGRE! Amely póri népség jobban hiszi a qrmányvetítölde MESÉIT, mint a saját gyomrának a korgását!
Mint pld. EZT:
Pedig hát a VALÓSÁGBAN olyan, mint MAGYARORSZÁG MÁR RÉGES -RÉGEN NEM IS LÉTEZIK!
Rossz hírt közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), nem nőtt, hanem visszaesett a magyar gazdaság. „Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint0,7 százalékkalelmaradt az előző év azonos időszaki értékétől” – írta közleményében a KSH.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság csaknem egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte, a KSH közlése szerint.
„A kormányzat arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul” – reagált a GDP-adatra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben. „Minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása” – írta a miniszter, aki elismerte, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor szerinte egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett.
„A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. A munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez” – vázolta Nagy Márton. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: A „magyar” qrmány „…célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság…”
-A KITŰZÖTT CÉLT PEDIG – értelemszerű – A MINÉL ALACSONYABB BÁZISÓL A LEGKÖNNYEBB ELÉRNI! Ami viszont – HA TELJESÜL(?!) – KELLŐ OK LESZ A „MAGYAR” QRMÁNY MELLDÖNGETŐ ÖNDÍCSÉRETÉHEZ: LÁM – LÁM! MI MEGMONDTUK, ÉS MEGCSINÁLTUK!
„…Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. A munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez…” – dölyfölte Hájfejű Marci!
Csakhát azt már nem tette hozzá, hogy hogy ezeknek a qrmányzati intézkedéseknek az áldásos hatása a vajdasági büzsé ÁFA – bevételeinek növelésén túl, KINEK – ÉS MINEK JELENT VALÓDI HASZNOT!
Mi eláruljuk: az uniós GYARMATTARTÓNAK! Hiszen az önálló MAGYAR GAZDASÁG TOTÁLIS HIÁNYA MIATT, a döbrögisztáni belső fogyasztást is kielégítő nyugati cégek BEVÉTELEI NÖVEKEDNEK! Ugyanis
„…Csütörtökön reggel is 2022 vége óta nem látott szinten indítja a napot a hazai fizetőeszköz árfolyama: 408 felett jár a kurzus, írja a Portfolio...”
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
