Devizaadósok: mutatjuk, kinek lehet érdemes lépnie

Tényleg óriási változás következett be a devizaperek megítélésében, az adósok kilátásaival kapcsolatban.

Mindez azonban jócskán elkésett, így további fejlemények nélkül (egyelőre?) meglehetősen szűk kört érinthet a kedvező fordulat. A kormány a Kúriára mutogat.

Tömegével indulhatnak itthon újra a devizahiteles perek – írtuk meg korábban – az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaszi ítélete nyomán. A bíróság egy svájci frankos lízing szerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződés érvénytelenné vált, mert tisztességtelen volt az árfolyamkockázat egyoldalúan a fogyasztóra hárítása, akkor azt nem lehet – ahogy ezt a magyar jogszabályok lehetővé tennék – érvényessé tenni. Ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Az egykori devizahitelesek kaptak már eddig hideget, meleget, sok jogi csűrcsavarban kellett volna tudniuk eligazodni. Az uniós bíróság pedig korábban (2021. őszén) kifejezetten azt állapította meg, hogy hiába jár rosszul az árfolyamkockázat miatt a devizahiteles adós, nem érvényteleníthető a szerződés csak azért, mert tisztességtelen kikötés van benne. Rögzítették azt is, hogy az uniós joggal nem ellentétesek az ezt orvosló magyar jogszabályok. Most tulajdonképpen, sokak jogérzetével összhangban, végre kimondták ennek gyökeres ellentétét.

Mennyi érintett lehet?

Marczingós László, az adósokat az EUB előtt sikerre vivő ügyvéd szerint körülbelül hárommillió szerződésről van szó, melyek összértéke 18,5 milliárd euró. Bihari Krisztina, aki már két devizahiteles pert nyert meg az Európai Bíróság fordulópontot jelentő devizahiteles ítélete óta, a Szeretlekmagyarországnak nyilatkozva azt mondta: a korábban elvesztett ügyeket is újra kellene nyitni, mert kiderült, a bíróság tévedett és a családoknak volt igazuk.

Elsőként egy inárcsi asszony nyert, aki 2008-ban 7 millió forintot vett fel az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től. Ő összesen 13,4 milliót fizetett a kisnyugdíjából egészen 2025 februárjáig. Mint az ügyvéd elmondta, most visszakapja a 6 millió 400 ezres különbözetet és annak kamatát is. A második nyertes perben eredetileg a bank indított jogi eljárást. A bíróság azonban megállapította, hogy sem kamat, sem költség nem jár a banknak, sőt, az ügyfél túlfizetésben van.

Saját adatgyűjtésünk szerint egyébként a pénzügyi válság kitörése (ekkor szabadultak el a devizaárfolyamok) után, 2009-ben a lakossági devizahitel-állomány közel 5700 milliárd forintra rúgott, ami a teljes hitelportfólió mintegy 68 százalékát tette ki. Az elszámoltatás (erről az intézkedésről részletesen itt tájékozódhat) eredményeképpen 66 ezer szerződés szűnt meg (a visszatérítés akkora vagy nagyobb volt, mint a fennálló tartozás).  A devizaalapon eladósodottak közül 131,7 ezernek már akkor felmondták a szerződését 230,3 ezernél több ügy pedig követeléskezelőnél landolt.

Van még mire várni

Az „aktív” és felmondott szerződések megkülönböztetése az eltérő jogi helyzet miatt is fontos lehet. Persze sok más is befolyásolhatja, ki előtt milyen út állhat a továbbiakban. Azokkal a volt devizahitelesekkel, akik finanszírozójuktól komoly engedményt kaptak (esetenként a hitel felét is elengedték, de lízingcégnél akadt 80 százalékos mérséklés is), aláíratták, hogy minden esetleges pereskedésről lemondanak. Nekik tehát semmilyen lehetőségük sincs.

A többieknek nem mellékes, hogy mire jut végül a Kúria (a kormány mossa kezeit, úgy tesz, mintha nem ők nyomták volna át izomból az adósokat végképp megnyomorító törvényeket). A legmagasabb bírói fórum már jelezte, hogy a devizaperekkel kapcsolatban  jogegységi döntésre készül az uniós ítélet tükrében. Bihari Krisztina szerint a Kúria úgy értelmezi, hogy az Európai Bíróság döntése csak azokra az ügyekre vonatkozik, ahol maga az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen. Ennek következtében úgy tűnik, vannak bankok, amelyek ellen megnyerhetőek a perek, és vannak, amelyek ellen nem.

Az ügyvédnő úgy látja, hogy az OTP, az Erste, a K&H, a régi MKB és FHB esetében, főként a jelzálogszerződéseknél a nyilatkozatot érvényesnek tekintik. A kisebb bankoknál (ide sorolja a CIB-et is) jelzáloghitelt felvevők mellett az autók deviza-alapú lízingszerződései azok, amelyek még leginkább érvénytelennek minősülhetnek. Bihari azt mondja, ezeknél még a szerződésben rögzített 120 hónapos futamidő szerinti törlesztőrészleteket sem kell visszafizetni – csak a folyósított tőkét.

Devizahitele a 2015-ös forintosítás után alig valakinek maradt, az viszont már több mint tíz éve volt, és a magyar jog szerint az ilyen perekben az elévülési idő általában öt év. Bihari arra számít, hogy a magyar bíróságok újabb uniós ítélet nélkül nem engednek majd az elévülés kérdésében. Csakhogy egy ilyen ügy szintén épp az Európai Bíróságon van, így a helyzet könnyen megváltozhat. Az ügyvédnő azt tanácsolja mindenkinek, várja ki az Európai Bíróság következő döntését, amely tiszta helyzetet teremt majd az elévülést illetően is.                                                                                                             (azénpénzem)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

 Bal-Rad komm: „…Az uniós bíróság pedig korábban (2021. őszén) kifejezetten azt állapította meg, hogy hiába jár rosszul az árfolyamkockázat miatt a devizahiteles adós, nem érvényteleníthető a szerződés csak azért, mert tisztességtelen kikötés van benne. Rögzítették azt is, hogy az uniós joggal nem ellentétesek az ezt orvosló magyar jogszabályok. Most tulajdonképpen, sokak jogérzetével összhangban, végre kimondták ennek gyökeres ellentétét…egy ilyen ügy szintén épp az Európai Bíróságon van, így a helyzet könnyen megváltozhat. Az ügyvédnő azt tanácsolja mindenkinek, várja ki az Európai Bíróság következő döntését, amely tiszta helyzetet teremt majd az elévülést illetően is…” 

Úgyhogy Kedves „devizások”! – CSAK TÜRELEM KELL! AZ MEG UGYEBÁR – a „magyar” qrmány nem kis szerencséjére – VAN BŐVEN! (Hiszen a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk azzal kérkedett nem is olyan régen, hogy az ő általa uralt területen élők – A MAGYAROK! – azt is ELTŰRIK, HOGY A HÁTUKON FÁT HASOGASSON!)