Orbán és társai esélytelenek – a gyarmatosítás már megtörtént

Hogyan gyarmatosította a nyugati töke Kelet-Közép-Európát? Nem egy mély magyar hírportál, hanem a Bloomberg publicistája adta ezt a címet írásának. Szerinte a régióban hatalomra került nacionalista politikusok már elkéstek: nincs esélyük országuk függetlenségének helyreállítására.

Hamarosan újabb kelet-közép-európai ország kerülhet populista kormány irányítása alá, miután Csehországban az októberi választások előtt a közvélemény-kutatások szerint óriási fölénnyel vezeti a népszerűségi listákat az ANO, a nacionalista, dúsgazdag Adrej Babis üzletember pártja.

Ezzel a közép-európai ország csatlakozik Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Szlovákiához, amelyek élén populista politikai erők állnak. Így aztán egy valami állhat csak útjába a régió radikalizálódásának: a nyugat-európai tőke – kezdi cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.

Külföldi kézben lévő országok

A nyugati befektetések olyan fontos szerepet játszanak ezeknek az országoknak a gazdaságában, hogy a nacionalista politikusok a gyarmatosító vadkapitalizmus áldozatainak állíthatják be társadalmaikat szemben az EU hivatalos ideológiájával, amely szerint az unió egyenrangú államok grandiózus gazdasági-politikai integrációja.

Bershidsky idézi Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman megjegyzését, miszerint a régió nemzetei „külföldi kézben lévő országok”. Miután a külföldi befektetők meghatározott uniós tagállamokból, elsősorban Németországból érkeznek, a helyzet kezd hasonlítani ahhoz, ami a nagy országokat jellemzi: a prosperáló centrum kezében vannak a periférián lévő térségek.

A szerzőhármas szerint ez eltorzítja az egyenlőtlenségi mutatókat is. Az ezekben az országokban keletkező jövedelem és vagyon jelentős részét külföldiek tartják a kezükben, ami nem jelenik meg a nemzeti statisztikában, így a valóságosnál kisebbnek látszanak a belső társadalmi különbségek.

Árulkodó statisztikák

Nem számítva Görögországot, Ciprust, Portugáliát és Spanyolországot, amelyek az eurózóna gazdasági válságában hatalmas külföldi tőkeinjekciót kaptak, az EU-n belül kelet-közép-európai országokban a legnagyobb a nettó befektetések negatív aránya a GDP-hez képest. Más szóval sokkal több tőke érkezett hozzájuk, mint amennyit más országokban befektettek.

Szemben válság sújtotta társaikkal a keleti régió nemzetei nem egyszeri támogatásokkal gyűjtötték be ezeket a befektetéseket, hanem folyamatosan, évtizedek alatt építették fel nettó pozíciójukat. Ami azt illeti még büszkék is rá: úgy vélik, hogy gazdaságaik nyitottságának bizonyítéka, ami lehetővé teszi, hogy felzárkózzanak a Nyugathoz.

Sokba lehet

Amíg nem csap le valamilyen gazdasági vihar, addig nem érzékelik, hogy a külföldi tulajdonnak hátrányai is vannak. A pénzügyi krízis idején először a külső kézben lévő bankok szűkítették az új hitelek nyújtását, egyes ágazatokban pedig olyan nagy foglalkoztatók a multik, hogy esetleges kivonulásuk nagy bajt okozhat.

Lengyelországban és Csehországban a munkaerő harmadát külföldi cégek foglalkoztatják. És ezek a legnagyobb, gazdaságilag legfontosabb vállalatok. A lengyeleknél például az export kétharmadát produkálják, a cseheknél a hozzáadott termelési érték 42 százalékát hozzák. Ha közülük csak néhányat elvesztenének ezek a nemzetek, az visszafordítaná gazdasági gyarapodásukat.

Odacsaphatnak, de csak kicsit

A külföldiek előnyei közismertek: ebben a régióban olcsó, képzett munkaerőt találnak anélkül, hogy ezért a világ túlsó végére, hagyományos piacaiktól távolra kellene telepíteniük gyártásukat. A populista kormányok odacsaphatnak a bankoknak vagy a szupermarketeknek, de csak óvatosan.

Orbán Viktor magyar kormányfő megtette ezt, majd a nyomába lépve a radikális jobboldali lengyel vezetés is, ahogy a Babis vezette cseh kormány is szívózhat. Orbán azonban arra is példát mutat, hogy az itteni vezetők nem kockáztathatják a külföldi tőke jelentősebb kivonulását, mert az a hatalmukat aláásó gazdasági bajokat eredményezne – állítja a Bloomberg publicistája.

Ugyanez a helyzet az EU befolyásának visszautasításával (mondván: Nem leszünk gyarmat!). Az uniós támogatások elvesztése hasonló bajokhoz vezethet, hiába tartja túlzottnak, akár gyarmatosítónak e társadalmak tagjainak egy része a nyugati cégek és az európai intézmények jelenlétét országukban.

Nagy színjáték

Semmi kétség, hogy a nacionalista retorika alapján a szavazók egy része elhiszi, hogy vezetőik függetlenek, ám ennek semmi köze a valósághoz. A régió politikusai két dolgot tehetnek: beérik egy látszat rebellióval nagyon hülye hazai támogatóik megvezetése céljából vagy komolyan szembe fordulnak a kézzel, amelytől enni kapnak, ami az országaik gazdaságát tápláló befektetések elpárolgásával járna.

Ez láthatóan nem igazán valós alternatíva. Kelet-Közép-Európának az az érdeke, hogy az európai integráció bajnoka legyen, ahogy korábban az uniós csatlakozás élharcosa volt. Bershidsky szerint egy idő után érdektelen lesz, melyik országban van egy-egy cég központja, mert Európának közös költségvetése lesz és a gazdasági kohézió elkerülhetetlenné válik.

A nacionalizmusnak lehetnek még pillanatai, de már lekésett arról, hogy keresztbe feküdjön ennek az integrációnak. A régió országai túl hosszú ideje nyitottak a külföldi befektetők előtt, túl nagy mértékben elvesztették az ellenőrzést saját gazdasági jövőjük felett ahhoz, hogy megőrizzék a politikai kontrollt ügyeik irányítása felett. Az EU nemzetállaminak önállósága hasonlatossá válik a helyhatóságok önállóságához.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: A héten már foglalkozott a balrad.ru ezzel a cikkel, és végkövetkeztetésével! Amelyben mások által kimondatott:

GYARMATTÁ LETTÜNK!

Ha más nem, hát ez a beismerés igazán helyre tehetné a gondolatokat!

Nemmzetthesseynk, akik helytartókként a gyarmatosítók kezéből lakmároznak, természetesen tagadják ezt a tényt, és tovább vetítik a büszke és független Döbrögisztán című mesefilmet, melynek díszleteit a gyarmatosítók markát ütő busás gyarmati bevételekből visszacsurgatott júdáspénzek egy részéből emeltek/emelnek!

A júdáspénzekre éhező polgárrhyjaink szerint MOST CSAK FÉLGYARMAT még Döbrögisztán, de majd ha ők lesznek a helytartók, akkor lesz itt valódi függetlenség, meg szabadság-szerelem…! Ők most attól rettegnek, hogy Döbrögi orosz gyarmattá teszi a territóriumot!

Mindenki megnyugodhat: NEM LESZÜNK OROSZ GYARMAT!

Izgalomra mindamellett van okunk! Nem is kicsi! Nemsokára kifut a lízingdíj folyósítási ideje! Onnantól kezdve csak a maradék gyarmati bevételeken marakodhatnak politikai bűnbandáink!

Amelyek mindegyike FÖLEMELKEDÉST, a dolgok rendbetételét ígéri! Ergo: MAGYARORSZÁGOT ÍGÉRNEK!

Döbrögisztánban van még úgy öt-hat millió magyar, aki még emlékszik arra, hogy VOLT EGYSZER EGY MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG!

Az Magyarország volt! Amikor Volt saját gazdaságunk, szociális biztonságunk, VOLT piacunk, VOLT honvédelmünk, VOLT közegészségügyünk, VOLT világszínvonalú oktatásunk. VOLT aranykészletünk, és a jenlegi adósságunknak egytizenharmada!

Persze szovjet megszállás alatt! Kommunista diktatúrában! Brrr!

CSAKHÁT „AZ” A MEGSZÁLLÁS! – AZ KISSÉ MÁSABB VOLT, MINT „EZ” A MEGSZÁLLÁS!

AZ ALÓL A MEGSZÁLLÁS ALÓL „FÖLSZABADÍTOTTUK” MAGUNKAT! Hála rendszerváltóink rábeszélőképességének, és mohó hiszékenységünknek!

27 éve ránk köszöntött a szabadság és a jólét! Az országépítés gondját levették vállunkról. Vigyázznak is arra, hogy nehogy még egyszer a nyakunkba kerüljön ez a kolonc!

Mi pedig – magyarok – nézzük tovább az elénk vetített mesefilmeket. Mindfélét!

Mind azt ígéri, hogy nem leszünk gyarmat! Holott már régóta gyarmat vagyunk!

BENNÜNKET SZIPOLYOZ, RABOL, ÜLDÖZ GYARMATOSÍTÓ ÉS HELYTARTÓSÁGA! NEKIK MEGÉRTE/MEGÉRI!

DE NEKED!-TE MAGYAR! MEGÉRTE?!

VAGY FUSSUNK NEKI MÉGEGYSZER?!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!