Mindenesetre ha ez a konzultáció is úgy zajlik le, ahogy a korábbiak, vagyis „Magyarország Kormánya” bonyolítja le és finanszírozza, akkor a konzultáció témája miatt gyakorlatilag a Fidesz közpénzből fog kampányolni. Mert mi is történik? A kormányzó párt közpénzből megkérdezi a híveit (mivel ezeket jellemzően csak ők szokták kitölteni), hogy mit szólnak a kihívó ellenzéki párt adóemelési terveihez, amit egyébként a Tisza tagad. (444.hu)
Magyar Péter szerint a vajda leplezetlenül megfenyegette sajátjait, mert nincs csodafegyvere a hordájának
Saját kötcsei beszéde után Magyar Péter Orbán Viktor kötcsei pikniken tartott előadására is reagált, és azt írta, hogy a miniszterelnök „mai lázálmaival hivatalosan is lezárta az Orbán-Gyurcsány korszakot”. Magyar szerinte Orbán bebizonyította, hogy nem érti a magyarok problémáit, és nem is akar azokkal foglalkozni.
„A megélhetési tapsolók reggel talán még bíztak abban, hogy tényleg létezik a győzelmi terv, vagy valami orbáni V-2-es csodafegyver, de egy óra után belátták, hogy ez a jacht elment” – írta Magyar Péter. A Tisza-elnök szerint Orbán „leplezetlen fenyegetéssel” zárta beszédét – utalva ezzel Orbán mondatára: „Higgyék el, semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.”
Beszédében Orbán Viktor leginkább az első számú ellenfelének számító Tiszára utalt, a jelenleg országgyűlési mandátummal rendelkező ellenzéki pártokkal pedig már nem igazán foglalkozik. A régi ellenzék pártjai viszont reagáltak a miniszterelnök beszédére, és elítélték a benne elhangzottakat.
„Orbán ma már nyíltan Európa ellen beszél” – írta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke Orbán Viktor vasárnap tartott kötcsei beszédére. A miniszterelnök víziói mögül Dobrev szerint „kilátszik a valóság: tizenöt év alatt Európa egyik legszegényebb országává lettünk. Ez a valóság. A többi csak ostoba hablaty.”
Toroczkai László, a Mi Hazánk pártelnöke is véleményezte a kötcsei eseményeket. Szerinte Magyar Péter és Orbán Viktor „egymást próbálta túlharsogni, miközben semmit nem mondtak arról, hogyan lehetne Magyarországon valódi, gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani”. Toroczkai szerint mindez csak „öncélú politikai show-műsor” volt, amitől nem lesz jobb az embereknek.
„Egy Európától végképp eltávolodott, antidemokratikus »értékeket« mantrázó, kizárólag a saját hatalommentésére összpontosító kormányfő piknikelőadását hallhattuk” – reagált a Párbeszéd Orbán beszédére. A párt társelnöke, Barabás Richárd szerint a miniszterelnök elárulta Európát és a magyarokat is.
A Jobbik szerint Orbán most bemutatott „győzelmi terve” sem jobb a korábbiaknál, amelyeknek eddig is „csak a vesztesei voltak a magyar emberek”. „Minden kétharmados győzelemmel közelebb került a rendeleti kormányzáshoz, az ország saját képére formálásához, a magyar emberek pedig egyre távolabb kerültek az európai életszínvonaltól, egy élhető és biztonságos Magyarországtól” – írták.
Az MSZP elsősorban a munkaalapú társadalom elképzelését bírálta Orbán beszédével kapcsolatban. Komjáthi Imre pártelnök szerint a valóság nem azt bizonyítja, hogy ez egy sikeres vízió lenne, annak ellenére, hogy a miniszterelnök a munkaalapú gazdaság eredményeit emlegette. Komjáthi szerint a kormány a gazdagoknak kedvez, és éppen a legszegényebbek maradnak ki a támogatásokból. (telex.hu)
Elemző: avajda megnyerte a kötcsei napot, Magyar Péter elpuskázta a lehetőséget
Kötcse koncentráltan tárta elénk, milyen is ma Magyarország: kibékíthetetlen ellentétek feszülnek egymásnak, vezetőkultuszra épülő táborok állnak szemben, a kettő között pedig lavírozva próbál tudósítani a sajtó, miközben alig leplezett düh és feszültség fortyog a politikai oldalt választó elkötelezettek között. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Az ősz első, kampányindító politikai show-jának helyszínévé vált vasárnap Kötcse, ahol a kormányoldal holdudvara és legfőbb riválisa, a Tisza Párt is felvonult. Nagy Attila Tibor politikai elemzőtől azt kérdeztük, miként tükrözik a mai kötcsei események a jelenlegi politikai erőviszonyokat, melyek voltak a legfontosabb tanulságok és kijelentések, valamint lehet-e győztest hirdetni: ki tudta jobban kihasználni a kiemelt figyelmet.
Egészen új helyzet tárult elénk Kötcsén.
Magyar Péter többek között azt mondta, hogy Balatonőszöd a hazugság politikáját jelentette, Kötcse pedig a cinizmusét.
Két ember, két stílus, két párt, két korszak – de közös eredménnyel: egy vesztes Magyarország
– fogalmazott. A Tisza Párt elnöke szerint a Gyurcsány–Orbán-korszakra elment húsz olyan esztendő, amely a „legboldogabb éveink lehetnének”. A 2026-os országgyűlési választás szerinte egy utolsó, óriási esély lesz: most kezdődik a visszaszámlálás, a végjáték. Magyar azt ígérte, hogy 2026 a Működő Magyarország születésének éve lesz.
Orbán Viktor is világossá tette, hogy szerinte mi a tét a jövő évi választáson. Hangsúlyozta, egy fontos gondolatot kell észben tartani a következő hónapokban: Magyarország egy tízmilliós ország, amelynek nincsenek természeti kincsei, egy ingatag térség közepén helyezkedik el, és ezért speciális vezetői képességekre van szüksége.
Ha ostoba kormányunk lesz, tönkre fogunk menni. Ezt kell mindenkinek észben tartania a következő hónapokban
– mondta a miniszterelnök.
Beszéde végén volt egy érdekes és egy kissé talán rejtélyes kijelentése is. Legalábbis nem világos, hogy mire is célzott. Arról beszélt, hogy mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, és mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud. Majd úgy fogalmazott:
Ismernek engem, nem vagyok ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de higgyék el, semmi nem lesz elfelejtve. Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.
Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy új nemzeti konzultációt indítanak a Tisza Párt adóterveivel összefüggésben.
A kötcsei piknik elveszítette zárt körű jellegét, a miniszterelnök megnyitotta a politikai szezont.
Orbán Viktor izgalmasabb volt
Nagy Attila Tibor elszalasztott lehetőségként értékelte Magyar Péter kötcsei beszédét. Az elemző kiemelte: mivel még soha nem fordult elő, hogy Orbán Viktor kötcsei beszédével egy időben és egy helyszínen egy másik ellenzéki vezető is felszólaljon, Magyar Péter megjelenése érthetően kiemelt érdeklődést váltott ki az országos sajtóban és médiában.
„A figyelmet tovább fokozta, hogy felröppent a hír egy esetleges fizikai összetűzésről a fideszesek és Magyar Péter hívei között, amire szerencsére nem került sor. Izgalomból azonban így sem volt hiány. A mai nap történéseit akár nyílt szónoklási versenynek is lehet minősíteni: délelőtt a Tisza Párt elnöke, késő délután pedig a hivatalban lévő miniszterelnök mondott beszédet – ugyanazon a településen. Ilyenre még nem volt példa” – mutatott rá Nagy Attila Tibor.
Éles különbséget lát a két beszéd között, amit a következőképpen fejtette ki az Indexnek:
Magyar Péter lehetőséget kapott arra, hogy az országos sajtó és média kiemelt figyelme közepette olyan nagy hatású beszédet tartson, amelyre hetekig, sőt akár hónapokig emlékezhetünk. Ehelyett azonban csak egy »semmi különös, túl vagyunk rajta« típusú beszédet mondott a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt elnöke. Ezzel szemben a hivatalban lévő miniszterelnök nagyságrendekkel érdekesebb és izgalmasabb beszéddel állt elő. Az ellenzéki politikus pechje ráadásul az volt, hogy a két felszólalás között mindössze néhány óra telt el, így a különbség szinte azonnal szembetűnővé vált.
Az elemző szerint Magyar Péter nagyrészt a korábbi beszédei összeollózott változatát adta elő, és szinte semmi újdonsággal nem szolgált.
Kifulladt belőle az a lendület, amely tavaly még hajtotta, és jelentős sikert hozott a pártjának. Orbán Viktor ezzel szemben intellektuálisan és világlátásban egyértelműen a Tisza elnöke fölé kerekedett
– tette hozzá.
Magyar Péter gesztust tett a női szavazók felé
Nagy Attila Tibor azt is hangsúlyozta: a vasárnapi nap csak azért nem minősíthető totális kudarcnak a Tisza számára, mert némi újdonsággal mégis tudott szolgálni – még ha az nem is a pártelnök beszédéhez kötődött. A párt bemutatott két új szakértő-politikust. Köztük Forsthoffer Ágnes, a Tisza új alelnöke is színre lépett, amivel Magyar Péterék gesztust tettek a női szavazók felé. Miközben az Orbán-kormányban kizárólag férfiak kaptak helyet, ők ezzel azt üzenték: számolnak a nők sajátos problémáival és igényeivel.
Ez az üzenet fontos és jó irányba mutat
– jegyezte meg az elemző. – „Most már a turisztikai szakpolitikában is van megmondóembere a Tiszának – kérdés, ő is megpörkölődik-e a nyilvánosságban, ahogyan Ruszin-Szendi Romulusz, aki nem tudott uralkodni magán, és a rendezvény előtt félrelökte a Mandiner kérdező újságíróját.”
Nagy Attila Tibor szerint Forsthoffer Ágnes beszéde nem volt magával ragadó, de mentségére szóljon, hogy még kezdő az országos politikában. „Gyakorlottabb és lendületesebb volt Kármán András felszólalása, akinek szerepeltetésével a Tisza egyúttal elismerte: kivételt kell tennie Magyar Péter azon szabálya alól, hogy egykori politikusokkal nem kíván együtt dolgozni. A kivétel pikáns, hiszen Kármán a második Orbán-kormány államtitkára volt, később pedig bankár – szájára is vette emiatt a miniszterelnök a délutáni beszédében. Mindezek ellenére mégis előrelépést jelent, hogy végre van a Tisza vezetésében olyan politikus, aki belülről is látott már kormányzást. A kormányképesség bizonyításához Kármán bevonása nem jön rosszul, feltéve, hogy a jövőben nem kerülnek elő róla kínos, terhelő dokumentumok” – fejtette ki az elemző.
Magyar Péter csapongott, csak ismételte magát
Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter beszédének kiinduló gondolata eleve elhibázott volt. Mint fogalmazott: nem a húszéves Gyurcsány–Orbán rendszert kellett volna szimbolikusan lezárni, hiszen Gyurcsány Ferenc idén májusban már lemondott és visszavonult.
Az őszi politikai évad kezdetén Magyar Péter nagy lehetőséget teremtett magának, hiszen a sajtó és a média a szokásosnál is jobban várta a kötcsei beszédét. Ha már Orbán Viktorék rendezvényétől légtérben mindössze néhány száz méterre tartózkodott, illett volna egy igazán emlékezetes, kormányváltó alternatívát felvázoló beszédet mondania. Ehelyett felszólalása többnyire a már ismert paneleket ismételte, nem volt összeszedett, inkább csapongónak hatott
– vélekedett az elemző.
A beszédszerkesztési hiányosságokra példaként említette, hogy Magyar Péter egy ponton az „új ország megszületéséről” kezdett beszélni, ám ezt a gondolatmenetet félbeszakítva így folytatta:
Tudjuk, hogy a török császár és a janicsárjai mindent be fognak vetni a hatalmuk és a lopott szajré megtartása érdekében. Soha, soha nem látott hazugságokat fognak ránk zúdítani. Mindenből és mindenkiből megpróbálnak ellenséget gyártani.
Az elemző ugyanakkor hiányolta, hogy Magyar Péter nem fejtette ki, mit is ért „új ország” alatt. Ehelyett hosszasan beszélt a Tisza-applikációról, megemlítette a Tiszta Hang című újságot, megdicsérte önkénteseit, sőt még arról is szólt, hogy olykor fáradt. A négy pillér ismertetésénél ugyan már nem tért el a témától, de azok kibontásában sem hangzottak el igazán erős állítások; inkább szép óhajok felsorolásának hatottak.
A jövő Magyarországa olyan hely, ahol a rendvédelem és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolástól mentesen dolgozik, ahol a törvény mindenkire egyformán vonatkozik, ahol a közszolgáltatások kiszámíthatóak, megbízhatóak és valóban az emberek életét könnyítik meg, mert béke, rend nélkül nincs jövő, nincs fejlődés, nincs bizalom
– fogalmazott a politikus a második pillér ismertetésénél. Nagy Attila Tibor hozzátette, hogy a sokadik ismétlés volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal emlegetése is.
Orbán Viktor meggyőzőbb volt
Az elemző úgy véli, jól érződött, hogy Orbán Viktor a sokkal tapasztaltabb politikus: nagyobb politikai világlátással és több információval rendelkezik ellenfelénél. Hozzátette, hogy a kormányfőtől amúgy sem áll távol a nagy összefüggések fejtegetése.
Kötcsei beszéde afféle Tusványos 2.0 volt: a júliusihoz képest most derűsebb, bizakodóbb hangulatban szólalt meg, lendületes beszédet tartott, és több megjegyezhető, erős állítással élt. Ennek eredményeként Orbán Viktor a kötcsei szónokcsatán meggyőzőbbnek tűnt Magyar Péternél
– jelentette ki Nagy Attila Tibor.
„A tusványosi beszédeihez hasonlóan a kormányfő most is először a globális perspektívát vázolta fel, majd áttért az európai politikai színtérre, végül ebből kiindulva értékelte a magyarországi helyzetet. A beszéd hármas tagolása eleve lehetővé tette, hogy elkerülje a csapongást, és összeszedett, koncentrált előadást tartson” – mutatott rá az elemző. Szerinte az Egyesült Államok visszaszorulásáról és az erre adott Trump-féle politikáról szólva a realista külpolitikai iskola jelent meg a miniszterelnök beszédében: vagyis a leendő régi–új amerikai elnök nem a nemzetközi intézményekben bízik, hanem a nagyhatalmi érdekekből indul ki. A miniszterelnök következetes maradt önmagához, amikor ismét Európa világpolitikai szerepének csökkenésére hívta fel a figyelmet.
Nagy Attila Tibor azt is erős állításnak nevezte Orbán Viktortól, hogy az újabb költségvetési ciklus lehet az utolsó az Európai Unió történetében. Több koncentrikus körre épülő újjászervezést ajánlott az EU számára.
„Gondolatmenetéből kiviláglott, miért beszél el egymás mellett az Európai Bizottság, számos uniós kormányfő és a magyar kabinet: túl sok a különbség Európa jövőjének megítélésében, valamint az ukrán–orosz háború és Ukrajna uniós tagságának kérdésében. Orbán Viktor most is mereven elutasította Ukrajna csatlakozását. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy ha szerinte az ukrán tagság ennyire veszélyes, akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. március 1-jén miért támogatta, hogy Ukrajna minél előbb megkapja a tagjelölti státuszt, és elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások” – idézte fel az elemző.
Azt is kiemelte: Orbán Viktor beszédében nem esett szó arról sem, hogy a magyar kormány miért nem akadályozta meg – pedig megtehette volna az Európai Tanácsban – az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ugyancsak nem került szóba, hogy az Európai Bizottság és az uniós tagállamok döntései nyomán Magyarország még mindig nem fért hozzá az uniós pénzek jelentős részéhez, vagyis a magyar érdekérvényesítő képesség is kritika tárgyát képezheti. Európa helyzetét értékelve a miniszterelnök külön kitért az iszlamizáció erősödésére, amelynek veszélyeiről most is határozottan beszélt.
Nagy Attila Tibor rámutatott: Orbán Viktor beszéde utolsó perceiben kettéosztotta a magyar politikai teret a katasztrófát hozó „Brüsszel”-pártiakra – ebbe a Tiszát és a DK-t is beleértette – valamint a magyar önálló politikát képviselőkre. Az elemző szerint az elmúlt tizenöt évben bevált, hogy a miniszterelnök magát és pártját a „jó nemzeti érdek” érvényesítőjeként, ellenfeleit pedig a „káros külföldi érdekek” képviselőiként mutatja be. Ugyanezt a sémát alkalmazta most Magyar Péterrel szemben is, akinek európai parlamenti mentelmi jogát külön kiemelte, jelezve: ez védi őt a büntetőeljárásokkal szemben.
A kötcsei napot Orbán Viktor nyerte meg összeszedett, határozott és élvezetes – bár tartalmilag vitatható – beszédével. Magyar Péter nem tudott élni a felkínált lehetőséggel. Ha csak a két nagy rivális felszólalását néznénk, a Fidesz máris megnyerte volna az országgyűlési választást. Csakhogy a voksolásig még nagyjából hét hónap van hátra, a gazdasági helyzet kedvezőtlen, és az élelmiszer-inflációt a lakosság ma is erősen érzi – ez pedig versenyhátrányt jelent a kormányzó Fidesz–KDNP számára
– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Hozzátette:
Magyar Péter még tarthat jobb beszédet is, de ezt a lehetőséget ezúttal elpuskázta.
Az elemző szerint Orbán Viktor bejelentése a nemzeti konzultációról arra utal, hogy kommunikációs szőnyegbombázás készül a Tisza ellen a „Tisza-adó” témájában. (index.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Eltelt már egy nap a kötcsei cirkusz óta.
EGY VALAMIBEN VISZONT BIZTOSAK LEHETÜNK:
NEKÜNK – PÓRMAGYAROKNAK! – EGYÁLTALÁN NEM LESZ AZ ÉLETÜNK SEM JOBB, SEM PEDIG KÖNNYEBB!
„Íme a digitális miniszterelnök győzelmi szimbóluma a 2026-os választásra: (ja, egy kicsit eltévedt és nem vette figyelembe, hogy az oroszlán a zsidó nép ősi szimbóluma – persze nemzeti színű festék nélkül)
Egy ősi szimbólum félreértelmezése fidesz módra:
Az oroszlán az egész zsidó népet szimbolizálja. Zsinagógákban, elsősorban a tóraszekrény függönyén (párochet), a tóratekercs takaróján, illetve a mellvértjén gyakran találkozni oroszlános motívummal.
Az állatok királya felbukkan ősi zsinagógák mozaikpadlóján vagy falfestményein, imakönyvek nyitólapján. Az álltalános „zsidó nép” jelentése mellett előfordul Jechezkél (Ezékiel) próféta látomásának (1:10) illusztrációiban a sassal, a madarak királyával, illetve a kerubbal együtt, valamint a zodiákus ábrázoláson is, mely az ókori zsinagógák jellegzetes dísze volt. Az ábrázolások az egyszerű megmunkálástól kezdve az igényes, képzett művész kezéről árulkodó kialakításig bármilyenek lehetnek.
Hogy kerül az oroszlán a zsinagógába? Miért olyan népszerű motívum ez az egyébként nem kóser állat az antikvitástól kezdve egészen napjainkig?
Az oroszlánmotívum használatának hagyománya a Szentélyre nyúlik vissza. A Királyok első könyvéből (7:29) értesülünk arról, hogy Slomó (Salamon) király idejében az első jeruzsálemi Szentély nagy gonddal és szakértelemmel elkészített díszei között oroszlánok is helyet kaptak:
Maga a szimbólum azonban ennél jóval régebbi eredetű. A Vájechi hetiszakaszban a halálához közeledő Jáákov ősapa megáldja fiait. Jehudáról, negyedik fiáról ezt mondja (1Mózes 49:8-10):Jehuda te, téged dicsőítenek testvéreid – kezed ellenségeid nyakán! Előtted leborulnak atyád fiai. Fiatal oroszlán Jehuda; zsákmánylásból jöttél fel fiam! Lehever, leterül, mint oroszlán és nőstény-oroszlán, ki kelti föl őt! Nem távozik a jogar Jehudából és a törvény pálca lábai közül…Jehuda (Júda) oroszlánja, a zsidó művészet máig közkedvelt szimbóluma. Bár eredendően csak egy törzset jelképezett, később – ahogy a törzs neve is – az egész zsidó nép szimbólumává vált. A jehudi – יהודי – zsidó szó e törzs nevéből származik.
A butaság és a műveletlenség szülte a gondolatot, hogy az oroszlán piros, fehér, zöld festékkel leöntve a fidesz-kormány győzelmi szimbólumává silányuljon.”
