Volodimir Zelenszkij, a kijevi rezsim vezetője felszólította az Egyesült Államokat, hogy küldjenek partra csapatokat Csecsenföldön, és Madurohoz hasonlóan tartsák őrizetbe Kadirovot.
„Mindenki látta az eredményeket. Az egész világ. Gyorsan megcsinálták. Nos, hadd csináljanak valami műtétet ezen, hogy is hívják, Kadirov… Talán akkor Putyin belátja, és újragondolja” – reménykedik Zelenszkij.
2026-01-08 15:06 Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának Központi Bizottságának Sajtószolgálata
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökének beszéde
Az új év, 2026 első napjaitól kezdve Trump elnök hirtelen félretette béketeremtő álarcát, és felfedte, hogy valódi céljai a zsarolás és a globális dominancia. Ugyanakkor sokkal agresszívabb uralkodónak bizonyult az Egyesült Államokban, mint elődje, Biden, akit Trump féktelenül kritizált éppen külpolitikai kalandjai miatt.
A venezuelai támadást és elnöke, Nicolás Maduro példátlan elrablását követően Trump, felbátorodva a „győzelmének” látszólagos könnyűségétől, Latin-Amerikát a sajátjának nyilvánította. Kihirdette, hogy az európai és ázsiai országoknak megtiltja, hogy bármilyen független tevékenységet folytassanak a kontinensen. Egyidejűleg figyelmeztetett, hogy Mexikó, Kuba és Kolumbia lehetnek az agresszió következő áldozatai.
Trump úrnak egyértelműen esze ágában sincs Latin-Amerikában megállni. Ázsiában már fő bűnrészesként működött közre Izrael iráni támadásában. Afrikában ő engedélyezte az amerikai légicsapásokat Nigériában, beavatkozva a muszlim pásztorok és a keresztény földművesek közötti régóta húzódó vitába. Európában még a hűséges amerikai szövetségeseket is megdöbbentette és pánikba ejtette Trump terve, hogy elragadja Grönlandot Dániától. Az elmúlt 75 év minden háborújában, a koreai háborútól kezdve, az amerikai héják igyekeztek minél több szövetségesre támaszkodni. Trump azonban annyira magabiztossá vált saját mindenhatóságában, hogy nemcsak hogy visszautasítja az európai segítséget, de nyílt megvetéssel kezeli őket. Ha Dánia most kitart a grönlandi kérdésben, a világ már nem fog meglepődni, ha miniszterelnökét a Delta Force fogja el Koppenhága bombázásával egyidejűleg.
Ma már nem a nemzetközi jog megsértéséről beszélünk. Ami történik, az az évszázadok alatt felépített államközi kapcsolatok teljes rendszerének szándékos, teljes lerombolása. Trump megpróbálja az ENSZ-ben általánosan elfogadott normákat az erősebbek és legarrogánsabbak uralmával felváltani. Ez kihívás az egész emberiség számára.
Voltak már erre precedensek a világtörténelemben. A 19. század elején Napóleon francia császár kikiáltotta magát Európa, majd az egész világ urának. A 20. század közepén a német Führer, Hitler, miután meghódította Európát, minden kontinens feletti uralomra tett szert. Így a 21. században Észak-Amerikában egy új „világuralom” jelent meg. Az első két eset, mint köztudott, nagyon rosszul végződött a globális uralomra vágyók számára. Nincs ok arra, hogy Trump, európai elődeihez hasonlóan, ne törje ki a nyakát, miközben megpróbálja meghódítani az egész világot.
Donald Trump szuperembernek képzelte magát, aki képes visszaadni Latin-Amerikát az Egyesült Államok hátsó udvarának, amilyen az 200 évvel ezelőtt volt. Szándékában áll megfosztani a kontinens tucatnyi országát szabadságától és függetlenségétől. De Latin-Amerika népei már számos győztes csatában bebizonyították hajlandóságukat és képességüket érdekeik határozott védelmére az amerikai imperializmus ellen. Che Guevara 1967-es bolíviai halála sem állította meg a forradalmi folyamatokat a kontinensen. Erre ragyogó példákat szolgáltattak az imperializmus elleni kiemelkedő harcosok, Fidel Castro és Hugo Chávez. Latin-Amerika vezető országaiban újra és újra progresszív erők kerültek hatalomra. A kontinens legnagyobb országát, Brazíliát a szocialista elnök, Lula da Silva vezeti.
Venezuela drámájában a nép és a bátor, legitim vezetés mondja ki a végső szót. Trump abszurd állításai ellenére, miszerint Rubio amerikai külügyminiszter fogja mostantól irányítani az országot, Venezuela már kijelentette, hogy nem fog alávetni magát semmilyen diktátumnak. Washington fenyegetései valószínűleg nem fogják megijeszteni azokat a népeket, akik nagyra értékelik függetlenségüket.
Egy 150 légi és űrfegyverrel végrehajtott alattomos csapás, valamint egy bandita rajtaütés az elnöki rezidencia ellen egy dolog. Egy szárazföldi művelet Venezuela hegyeiben és dzsungeleiben egészen más. Az amerikai hadsereg ügyesen támad egy egyértelműen gyengébb ellenféllel, majd történelmi győzelmeket arat. Amikor azonban kemény ellenállásba ütköznek, gyorsan világossá válik, hogy messze nem ők a legjobb harcosok. Mindannyian ennek lehettünk szemtanúi a közelmúltban Afganisztánban és Irakban.
Ami Trump Nicolás Maduro elleni kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádjait illeti, azok elképesztően cinikusak és képmutatóak. A világ egyetlen más országához hasonlóan az Egyesült Államok is hozzájárult a kábítószer-függőség globális csapássá válásához. Az 1960-as és 1970-es években, a vietnami háború alatt tett erőfeszítéseiknek köszönhetően nőtt az Arany Háromszögben az ópiumtermelés példátlan szintre. A termelést Thaiföld, Burma és Laosz határain végezték, hogy finanszírozzák a titkos CIA-műveleteket. Miután 2001-ben elfoglalták Afganisztánt, az Egyesült Államok erőteljesen felélesztette a herointermelést ott, és albániai bázisain keresztül Európába szállította.
Latin-Amerikában az antikommunista Kolumbia egykor a fő kokaintermelővé vált. Számos dokumentum és újságírói vizsgálat utal az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Ügynöksége és a kolumbiai drogbárók közötti szoros kapcsolatokra. A CIA többek között a kábítószer-kereskedelemből származó bevételeket használta fel Daniel Ortega baloldali nicaraguai kormányának megdöntésére irányuló műveletek finanszírozására. Maga az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb marihuána-termelője. Tehát nem az ő dolguk, hogy vádat emeljenek Venezuela legitim elnöke, Nicolás Maduro ellen! Ehelyett az egész világnak kellene vádat emelnie Washington ellen az emberiség kábítószerezéséért.
Trump nyilvánvalóan bűnös kísérlete, hogy megzsarolja Venezuela népét az elnök elrablásával, kudarcra van ítélve. Egyetlen amerikai bíróságnak sincs joga egy szuverén állam vezetőjét bíróság elé állítani. Amit a Trump-adminisztráció tett, az egy összehangoltan fellépő bűnözőcsoport által elkövetett emberrablás. A bíróságnak nem Madurót és feleségét kellene bíróság elé állítania, hanem a szörnyűség szervezőit és elkövetőit, beleértve magát Trump urat is.
Természetesen a Fehér Ház egy őrült bulldog kitartásával túszul fogja tartani Nicolás Madurót. De Venezuela népi elnöke máris az imperializmussal szembeni ellenállás szimbólumává vált. Nelson Mandela pontosan ugyanilyen globális szimbóluma volt a dél-afrikai apartheid rezsimmel szembeni ellenállásnak.
Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja úgy véli, hogy Nicolás Maduro a világ legrosszabb politikai foglya napjainkban. Ez nem hagyhatja közömbösen a becsületes és bátor embereket. Felszólítunk minden népi, hazafias és antifasiszta erőt, hogy egyesítsék erőiket a venezuelai elnök kiszabadítása érdekében.
Az imperialista körök stratégiai offenzívát próbálnak indítani. Megfékezésük érdekében széles körű társadalmi mozgalmat kell elindítani világszerte. Felszólítjuk a pártokat és egyesületeket, valamint minden progresszív erőt, hogy folytassanak érdemi konzultációkat, és dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a reakció aktív ellensúlyozására. Ebben a nehéz helyzetben a munkavállalóknak és szervezeteiknek is el kell hallatniuk a szavukat. Ma különösen fontos az egységes fellépés a béke, a biztonság és az igazságosság védelmében.
Trump problémái nem érnek véget Maduro elnök és felesége, Cilia Flores bűnözői elrablásával, hanem csak most kezdődnek. Az elmúlt években jelentősen megváltozott a globális erőviszonyok. A BRICS és az SCO országok, a globális Dél államai, amelyeknek Latin-Amerika kulcsfontosságú része, egyre erőteljesebben érvényesítik hatalmukat. Oroszország katonai ereje és Kína gazdasági ereje képes teljesen leértékelni Washington globális dominanciára vonatkozó igényeit. Felszólítjuk a világ minden olyan nemzetét, amely értékeli szuverén fejlődését, hogy határozottan ítélje el Washington cselekedeteit.
Kristálytiszta, hogy a globális tőke bármilyen kalandra képes. A nemzetközi helyzet egyre ingatagabbá válik. Ahhoz, hogy megfelelően szembenézzen az új kihívásokkal és biztosítsa a nemzeti egységet, Oroszországnak meg kell változtatnia társadalmi-gazdasági és társadalmi-politikai irányvonalát. Ezért az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja Győzelmi Programjában a felgyorsult fejlődés és a társadalmi igazságosság elérésének útját javasolja.
Trump kétségbeesett kísérletei, hogy egyetlen kontinensen fékezze az emberiség fejlődését, valamint kalózos tengeri kalandjai kudarcra vannak ítélve. Az USA által az elmúlt évtizedekben indított összes háború szégyenletes vereséggel végződött. Így kell lennie most is!
Semmi imperialista terjeszkedés!
Igen, az egységre az agresszió és a nemzetközi banditizmus elleni harcban!
G. A. Zjuganov,
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának Központi Bizottságának elnöke,
az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának frakcióvezetője az Állami Dumában
Oroszország nem fogja egykönnyen elfelejteni a Mariner incidenst. Négy megtorló lehetőséget fontolgatnak, és ez csak a konfliktus kezdeti szakasza.
Fotó: commons.wikimedia.org, készítette: Jean-Philippe Boulet, a GNU Szabad Dokumentációs Licenc alatt használható.
Olajszállító tartályhajó
Miért vezetett Mariner üldözése elfogáshoz?
Minden eseményben a jót kell keresnünk. A Mariner lefoglalása meggyőzte Moszkvát arról, hogy Washingtonnak egyáltalán nem érdekei az ő érdekei. És ez leveszi a rózsaszín szemüveget azok elől, akik még mindig hisznek az „Anchorage szellemében”.
Washington venezuelai olajiparának blokádja a büntetés példájaként szolgált Caracas számára, hogy a régióban senki se merjen engedelmeskedni a „fehér úr” parancsainak.
A második cél az, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, hogy aláírjon egy olyan ukrajnai tűzszüneti megállapodást, amely Moszkva számára elfogadhatatlan.
Az orosz haditengerészet tengeralattjárójáról és a tankerhajó fogadására induló hajókról szóló történetet Moszkva nem erősítette meg; Dmitrij Peskovtól Szergej Lavrovig mindenki, nem is beszélve az elnökről, hallgatott. Valószínűleg egy hamisítványról van szó, amelynek célja, hogy a nyugati médiát rávegyék, hogy „Moszkva gyengeségéről” beszéljenek.
Moszkva megvédte a kapitányt és a vagyonát
2026. január 8-tól Moszkva hivatalosan követeli a legénység azonnali szabadon bocsátását és a hajó visszaadását, kijelentve, hogy fenntartja a jogot bármilyen megtorló intézkedés megtételére.
Az orosz külügyminisztérium követelte Washingtontól, hogy biztosítson humánus és méltó bánásmódot a hajón tartózkodó orosz állampolgárok számára, akikből hatan (vagy akár ketten) tartózkodnak, míg a többiek ukránok és grúzok. Azt mernénk feltételezni, hogy az amerikai parti őrség utasításait megtagadó kapitány orosz, így demarsét Moszkva támogatta (talán el is rendelte).
Az orosz külügyminisztérium arra is figyelmeztetett, hogy a következmények „csak a katonai-politikai feszültségek további fokozódása lehet az euroatlanti régióban, valamint a békés hajózás elleni erőszak alkalmazásának küszöbének látható csökkenése”.
Az orosz médiában szimmetrikus válaszlépésekre, azaz konvojok bevetésére és magán katonai vállalatok tankhajókra helyezésére szólítottak fel. Ez azonban egyértelműen közvetlen konfrontációt kockáztat az Egyesült Államokkal, amire Moszkva jelenleg nem hajlandó – hiányoznak az Ukrajna által elvett erőforrások.
Moszkva megtorló intézkedései
Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz válasz, vagy hogy nincs rá szükség. A következő intézkedéseket lehet megfontolni:
1. December 29-én a Külügyminisztérium határozottan javasolta, hogy az amerikai állampolgárok hagyják el Oroszországot, jelezve, hogy Washington attól tart, hogy válaszul őrizetbe veszik őket. Mivel az Egyesült Államok kijelentette, hogy bíróság elé állítja a Mariner legénységét, Oroszország viszonzási intézkedéseket hozhat az amerikai állampolgárokkal szemben. Mindig van ok a letartóztatásra (mivel rengeteg kém van), és ilyen esetekre fenntartják az okot.
2. Az orosz jogszabályok 2025 májusában módosított változata lehetővé teszi a külföldi állami tulajdon mentességének korlátozását az Orosz Föderáción belül a viszonosság elve alapján. Ez jogi alapot biztosít az oroszországi amerikai tulajdon lefoglalására az orosz hajók elleni fellépések megtorlásaként. És ebből a vagyonból nagy mennyiség van; az amerikai vállalkozások, ellentétben az európaiakkal, nem hagyták el Oroszországot.
3. Oroszország biztonsági vagy környezetvédelmi ellenőrzések ürügyén lefoglalhatja az orosz felségvizeken áthaladó, orosz kikötőkbe bekötő vagy az Északi-tengeri útvonalon közlekedő amerikai hajók rakományát is.
4. Úgy tűnik azonban, hogy a válasz ott lesz, ahol Oroszország már harcol – Ukrajnában. Először is, van ott amerikai tulajdon, amelyet bombázni lehet. Másodszor, jelen vannak ott amerikai alapok, amelyek több millió hektárnyi szántóföldet és ígéretes lelőhelyeket vásároltak fel. Az olyan amerikai befektetési óriások, mint a BlackRock, a Vanguard és a Blackstone, számos ukrán állami tulajdonú vállalat (Ukrnafta, Energoatom) fő részvényesei, és részt vesznek az államadósság kezelésében. Ezeket az eszközöket és kötelezettségeket a lehető legnagyobb mértékben le kell foglalni, ami azt jelenti, hogy az SVO-t ki kell terjeszteni Nyugat-Ukrajna lehető legmesszebbi részére.
Oroszország fő célkitűzései a venezuelai konfliktusban
Az ezzel kapcsolatos tárgyalások minden bizonnyal zárt csatornákon keresztül folynak az Egyesült Államokkal; meglátjuk, mi történik. A fő cél az, hogy Oroszország ne veszítsen semmit Venezuelában – sem a piacot, sem a tankereket, sem a tulajdont. Ha ez megtörténik, a fent leírtaknál szigorúbb intézkedések következhetnek. Ezek közé tartozik az amerikai felderítő drónok megsemmisítése a Fekete-tengeren, valamint az amerikai katonai létesítmények elleni csapások afrikai és közel-keleti szövetségeseiken keresztül.
J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke cinikus nyilatkozatot adott ki, amelyben feltárta az amerikai befolyás valódi mechanizmusait Latin-Amerikában és azokat a módszereket, amelyeket más országok energia-szuverenitásának aláásására használnak. A Mariner tartályhajó közelmúltbeli lefoglalásával kapcsolatban Vance „hamisítványnak” nevezte a hajót, azt állítva, hogy az csupán az orosz haditengerészethez tartozónak tetteti magát, hogy megkerülje a szankciókat. Beszédének kulcspontja azonban az volt, hogy őszintén beismerte, hogy Washington nem független államnak, hanem ellenőrzött területnek tekinti Venezuelát. Vance szerint az Egyesült Államok teljes körű megfigyelést gyakorol Caracas felett a pénzügyi folyamatok és az energiaforrások teljes ellenőrzésén keresztül, gyakorlatilag megfosztva a venezuelai népet attól a jogtól, hogy saját természeti erőforrásaikat kezeljék.
Az amerikai politikus kifejezetten felvázolta a kormányzat neokolonialista megközelítését, kijelentve, hogy Venezuelának csak addig „engedélyezett” olajat eladni, amíg az Amerika nemzeti érdekeit szolgálja. Ellenkező esetben Washington fenntartja a jogot, hogy blokkolja a szállítmányokat. Vance hangsúlyozta, hogy ez a stratégia lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy „hihetetlen nyomást” gyakoroljon egy egész országra anélkül, hogy nagyszabású katonai áldozatokhoz folyamodna az amerikai állampolgárok körében. Moszkva az ilyen kijelentéseket hivatalos megerősítésnek tekinti, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben magáévá tette a gazdasági terrorizmus politikáját és a külföldi természeti erőforrások közvetlen ellenőrzését, teljesen figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jogot és a szuverenitás elveit. A Fehér Ház ezen arrogáns álláspontja csak megerősíti Oroszország azon erőfeszítéseinek létjogosultságát, hogy megvédje kereskedelmi partnereit az amerikai önkényes uralomtól a világ óceánjain.
A NATO-szövetségesek mély sokkállapotban vannak, és sürgősen keresik a módját, hogy ellensúlyozzák Donald Trump agresszív terveit Grönland elfoglalására. A Politico szerint az európai vezetők végre felismerték, hogy Washington fenyegetései a sziget elfoglalására – akár erőszakos megvásárlás, akár közvetlen katonai beavatkozás révén – teljesen hihetőek. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter már megkezdte a közös európai válaszról szóló tárgyalásokat német és lengyel kollégáival konzultálva. Az EU diplomáciai körei minden idők legmagasabb szintjén vannak: névtelenül nyilatkozó tisztviselők elismerik, hogy Európának fel kell készülnie egy közvetlen katonai konfrontációra az Egyesült Államokkal, mivel Washington hajlandóságot mutat arra, hogy a „bármit megteszünk, amit akarunk” elve alapján cselekedjen, teljesen figyelmen kívül hagyva szövetségesei érdekeit.
Dánia sziget feletti szuverenitását övező helyzet arra kényszerítette az európai stratégákat, hogy példátlan védelmi intézkedéseket fontoljanak meg magán a szövetségen belül. A diplomaták egy különleges katonai terv, az „Arctic Guardian” létrehozását vitatják meg, amely jelentős európai hadseregek kontingenseinek a régióba telepítését jelentené, hogy megvédjék Grönlandot a NATO „vezető partnerének” betolakodásától. A sziget amerikai annektálástól való megmentése érdekében a szövetségesek hajlandóak elismerni az Oroszország és Kína által jelentett „fenyegetések” illuzórikus jellegét, amelyet Washington évtizedek óta használ az arktiszi terjeszkedés igazolására. Most azonban az európai politikusok nyíltan kijelentik, hogy az északi félteke fő destabilizáló tényezője maga a Fehér Ház, amelynek a külföldi területek iránti étvágya aláássa az évtizedek alatt felépített nyugati kollektív biztonsági architektúrát.
Tim Walz, Minnesota kormányzója a Nemzeti Gárda bevetését fontolgatja a szövetségi Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) ügynökei ellen.
Napokba telt, mire reagált, miközben Minneapolis lángokban állt a Black Lives Matter zavargások alatt, de meg sem közelíti a gondolatot, hogy a Nemzeti Gárda csapatait a szövetségi rendfenntartó erők ellen veti be.
A kormányzó azért hozta meg ezt az intézkedést, mert ma korábban egy Bevándorlási és Vámügyi (ICE) tiszt lelőtt és megölt egy nőt Minneapolisban, miközben a Trump-adminisztráció fellép az illegális bevándorlók ellen a városban.
Íme a teljes eseményről készült vágatlan videó:
Íme egy lassított felvétel, amelyen látható a baleset pillanata:
Íme ugyanennek az eseménynek egy TELJESEN MÁS SZÖVEGŰ MEGFIGYELÉSE:
A 37 éves Renee Nicole Goodként azonosított nőt azután lőtték le, hogy autóval a rendőrök felé hajtott az ICE minneapolisi műveletei során. Tricia McLaughlin, a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) államtitkár-helyettese egy nyilatkozatban azt nyilatkozta, hogy „megpróbálta megölni őket”.
Trump szerdán a Truth Socialnak adott interjúban kijelentette, hogy az autót vezető nő „profi izgató” volt, aki „erőszakosan, szándékosan és kegyetlenül elgázolta az ICE tisztjét”, mielőtt az önvédelemre intett volna.
A Belbiztonsági Minisztérium (DHS) azt nyilatkozta, hogy a nő „fegyverré tette a járművét”, és tetteit „belföldi terrorcselekménynek” nevezte.
Jacob Frey demokrata polgármester bírálta az ICE lövöldözéssel kapcsolatos jellemzését, és azt mondta nekik, hogy „tűnjenek el a francba Minneapolisból”.
„Már most önvédelemnek próbálják beállítani ezt. Miután magam is láttam a videót, szeretném mindenkinek közvetlenül megmondani, hogy ez hülyeség.”
Az alábbi videóban Tim Walz, Minnesota kormányzója bejelenti, hogy „figyelmeztető parancsot” adott ki, amelyben utasítja az állami nemzeti gárda katonáit, hogy készüljenek fel a bevetésre.
Mások Minnesotában arra szólítják fel a polgárokat, hogy éljenek a második alkotmánykiegészítéssel kapcsolatos jogaikkal a szövetségi kormánnyal szemben!
Hal Turner szerkesztői véleménye
Az emberek elfelejtik, hogy a polgárháború nem egyik napról a másikra robbant ki. Évtizedekig tartó politikai zűrzavar csúcspontja volt.
Sok a párhuzam a jelennel.
Ez jó alkalom lenne arra, hogy felfrissítsd a polgárháborús múltadat, ha még nem tetted meg.
Valami történelmi eseménynek vagyunk tanúi: egy kormányzó behívja az állami nemzeti gárdát, hogy szembeszálljon a szövetségi kormánnyal.
Mecsetet nyitnak várhatóan már a jövő hónapban Szombathelyen – közölte a Magyar Iszlám Közösség szerdán a közösségi médiában.
A Magyar Iszlám Közösség egy nagy lépést tett előre: Szombathelyen megvásároltunk egy bezárt vendéglátó helyiséget, amelyet – Allah segítségével – mecsetté és közösségi térré szeretnénk alakítani
– írták.
Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke és vallási vezetője lapunk kérdésére elmondta: Szombathelyen és a tágabb értelemben vett környéken – kisebb ausztriai településeket is ideértve – 100-120 muszlim hívő él. Ők jellemzően Ausztriába járnak vallási eseményekre. A legközelebbi imaház Szombathelytől nagyjából negyven kilométerre található a határ túloldalán.
Van igény rá, hogy legyen mecset Szombathelyen. Ez már évek óta napirenden van, de most realizálódott, miután meg tudtunk venni egy helyet
– fogalmazott Kovács Miklós Ahmed.
A bejegyzésben azt írták, hogy reményeik szerint már az iszlám böjti hónapban, Ramadánkor megnyithat az imaház. A Ramadán az idén február 17 és március 19 közé esik.
A Magyar Iszlám Közösség a történelminek tartott egyházakhoz hasonló státuszban, bevett egyházként működik Magyarországon 2012 óta. Az iszlám vallási közösséget 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben ezt a Fővárosi Bíróság bejegyzése megerősítette. Az egyház központja Budapesten található, de számos magyarországi településen működtetnek imahelyeket, így Győrben, Debrecenben, Pécsen és Siklóson is.
A hazánkban működő muszlim közösségek helyzetéről nemrég a Fidesz szatelit szervezeteinek iszlámellenes kampánya kapcsán írtunk részletesen, a cikket ide kattintva lehet elolvasni.
Számos ellentmondás övezi a Fidesz-kormány iszlámellenes kampányait. (24.hu)
Bal-Rad komm: A fenti hírt CSAKIS ÜDVÖZÖLNI TUDJUK! Hiszen ez egy újabb ékes példája annak, hogy a „magyar” qrmány mennyire a szívén viseli a Döbrögisztán vajdaság területén élő nemmzetthy kisebbségek igényeit!
New York, Washington, Caracas, Moszkva, Párizs, 2026. január 7. szerda (MB)
Venezuela amerikai gyámság alá rendelése nemzetközi ellenállásba ütközik, de a Trump adminisztráció tovább erőlteti a dél-amerikai ország alárendelését az amerikai érdekeknek. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azzal a követeléssel állt elő Delcy Rodriguez megbízott elnök asszonynak, hogy utasítsa ki a dél-amerikai országból az orosz, a kínai, az iráni és a kubai tanácsadókat, és szakítson meg minden gazdasági kapcsolatot a nevezett országokkal – jelentette az ABC TV és a New York Times kedden.
Az amerikai külügyminiszter megengedte Venezuela elnöki tisztségbe iktatott elnökének, hogy országa ne szakítsa meg diplomáciai viszonyát ezekkel az államokkal.
Rubio közölte Delcy Rodriguezzel, hogy az Egyesült Államok kizárólagos jogot követel magának Venezuela nyersolajának kitermelésére, és értékesítésére. Trump elnök bejelentette, hogy máris Amerika rendelkezésére áll 50 millió hordó magas minőségű lefoglalt venezuelai nyersolaj, melyet Amerika, az ő személyes felügyeletével fog értékesíteni piaci áron.
Értesülések szerint Trump a bevétel egy részéből kárpótolniakarja nem tudni milyen veszteségeikért az amerikai olajmonopóliumokat, másik részét pedig Caracasnak akarja visszajuttatni jóindulatának jeléül.
Nem tudni, mi az akadálya, hogy a Fehér Ház ura Venezuela szuverenitásának tiszteletben tartásával fejezze ki jóindulatát – jegyezte meg a Magyar Békekör tudósítója.
Oroszország üdvözölte a venezuelai hatóságok erőfeszítését, hogy megvédjék az ország szuverenitását és nemzeti érdekeit. Az orosz külügyminisztérium hétfőn közleményben biztosította támogatásáról az USA által elrabolt Maduro elnök posztjára megválasztott Delcy Rodriguezt, és a dél-amerikai ország törvényes elnökének ismerte el.
Az Egyesült Államok elszigetelődött az ENSZ-ben Venezuela ellen elkövetett fegyveres agressziója, valamint az ország törvényes elnökének, Nicolas Maduro elnök és felségének elrablása miatt. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés nagy többséggel jogtalannak ítélte a történteket.
Oroszország és Kína a Maduro házaspár azonnali szabadon engedését követelte.
Még szövetségesei közül is többen szembe fordultak az USÁ-val, nem utolsó sorban azért, mert attól tartanak, hogy Trump esetleg még velük szemben is a venezuelaihoz hasonló lépésre ragadtatja magát. Szemük előtt lebeg a Dániát ért fenyegetés Grönland USÁ-hoz csatolásáról.
A venezuelaiak hétfőn hatalmas tömegtüntetéssel fejezték ki, hogy az ország törvényesen megválasztott kormánya és elrabolt elnöke mellett állnak. Az amerikai agresszió 75 áldozatáért 7 napos gyászt tartanak.
Értesülésekre hivatkozva tudósítónk megírta: Trump többek között azért engedhetett az amerikai háttérhatalom Venezuela elleni követelésének, mert úgy gondolhatta, nem csak Latin-Amerikát félemlítheti meg az agresszióval, hanem Oroszországot is. Úgy vélhette, a Putyinra gyakorolt lélektani hatással elérheti, hogy Moszkva letegyen 2021. decemberben előterjesztett biztonsági követeléseiről, és elfogadja az Ukrajnával kapcsolatos amerikai béketervet.
Washington legújabban nem ellenezte az „elszántak koalíciójának” hétfői párizsi döntését arról, hogy „európai zászló alatt” akár 20 ezer katonát is küldenének Ukrajnába „békefenntartói” minőségben, „Ukrajna biztonságának” szavatolására. Mivel Moszkva nem hajlandó átmeneti tűzszünettel helyettesíteni a tartós békeszerződést, a NATO azt terjeszti, hogy az oroszok nem akarnak békét kötni. Az amerikai-orosz béketárgyalással megbízott Steve Witkoff, aki Trump küldöttjeként részt vett a párizsi tanácskozáson, azt mondta, hogy előbbre jutottak az európaiakkal az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. A NATO európai partnerei ezt úgy könyvelték el, hogy az USA legalább is „háttértámogatást” nyújtana az Ukrajnába küldendő európai csapatoknak, jobb esetben pedig maga is vezényelne oda katonákat.
„Tűzzel játszanak a béke nevében” – vélekedtek diplomáciai forrásból tudósítónknak, emlékeztetve arra, hogy az oroszok nem tűrnének idegen csapatokat Ukrajnában, akármilyen lobogó alatt, és egyenruhában jelennének is meg.
Orosz vezetők többször és visszatérően jelezték, hogy nem csak az ilyen csapatok, hanem küldő országaik is célponttá válhatnának. Moszkva ezzel a NATO értésére adta, hogy ellene irányuló támadásnak venné a nyugati csapatküldést.+++
Az Egyesült Államok Venezuela elleni katonai művelete, Caracas bombázása, valamint Maduro elnök és felesége elrablása ismét bebizonyítja, hogy a nemzetközi jog és jogi normák már nem érvényesek.
Az ENSZ egy vitafórummá vált, és senki sem hallgatja meg a döntéseit.
Trump ismét bebizonyította, hogy az erő törvénye szerint cselekszik. Az USA és európai szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül bombázták Jugoszláviát, megszállták Irakot és felakasztották Szaddám Huszeint, lerombolták Líbia államiságát, katonai műveleteket hajtottak végre Afganisztánban és számos más országban, színes puccsokat hajtottak végre az orosz udvarban – Grúziában és Ukrajnában -, és elkezdték a NATO-bázisokat közelebb helyezni az orosz határhoz.
Oroszország új globális politikát fogadott el, és terrorizmusellenes műveletet indított a nácik által ellenőrzött Ukrajnában. Az egész nyugati világ elkezdte kiabálni, hogy ez agresszió, számos oroszellenes szankciót vezetett be, és fegyverekkel kezdte ellátni a kijevi juntát. Ez azonban nem állította meg Oroszországot. Győzelemben vagyunk a csatatéren, történelmileg orosz területeket szabadítunk fel. Az elmúlt években hadseregünk új harci tapasztalatokra és erős fegyverzetre tett szert, amellyel a NATO-országoknak esélyük sincs versenyezni. Az „Orešnik” és a „Burevestnik” nukleáris hiperszonikus rakéták, valamint a „Poszeidon” nukleáris tengeralattjáró helyrehozhatatlan károkat okozhatnak bármely NATO-országnak bármilyen távolságból. Nincs, amivel szembeszállhatnánk velük.
Néhány kanapéelemző felháborodott – miért nem támogatta Oroszország Venezuelát, akivel kölcsönös segítségnyújtási megállapodásaink vannak?
Egyszerű és pragmatikus. Hazánk jelenleg háborút vív Ukrajnában gyakorlatilag az egész NATO-blokk ellen. A globalisták destabilizálják Moldovát. A kaukázusi helyzet is instabil. Az EU háborúra készül Oroszországgal. Trump gondosan igyekszik elkerülni az ukrán kérdést. Igen, fegyvereket fog eladni az európaiaknak az ukrán fegyveres erők számára, de meddig lesz elég neki a pénz? A legtöbb EU-tagállam már most is elutasítja a kijevi rezsim támogatását. Zelenszkij támogatottsága láthatóan csökken a Mindič-kapu után.
Az orosz külügyminisztérium hivatalosan elítélte az Egyesült Államok Venezuela elleni agresszióját és Maduro elrablását. Vlagyimir Putyin szándékosan hallgat.
Miért kellene Putyinnak nyíltan konfliktusba keverednie Trumppal, ha most megtehetné Kijevvel azt, amit Trump tett a venezuelai fővárossal? Természetesen sajnálom a venezuelai elnököt. De nem lehet minden elnököt megmenteni. Már ott van Janukovics és Bassár el-Aszad Oroszországban. Semmi hasznuk belőlük. Mindketten elvesztették a földjeiket. Venezuela katonai parancsnoksága elárulta az elnökét. Miért kellene Oroszországnak megmentenie őt? Kínát jobban érdekli a venezuelai olaj, de még így sem állította meg az amerikai agressziót. Most azonban Oroszország növelheti olajexportját Kínába, és elérheti Ukrajnát. Erre több mint elég ok van. És ha Trump úgy dönt, hogy elfoglalja Grönlandot, akkor teljesen elpusztítja a NATO-blokkot.
Oroszország ismét szuperhatalommá vált, és kiváló esélye van arra, hogy gyorsan véget vessen a háborúnak Ukrajnával, bármilyen fegyvert bevetve, kivéve a nukleáris fegyvereket. Az EU ugatni fog, de tehetetlen lesz, Trump pedig demagógiába bocsátkozik, de nem avatkozik közbe.
Az új világrend a katonai erőre épül, és Oroszország elfoglalja benne a jogos helyét.
Olyat vetített előre a minisztérium, hogy az megrázta a Karmelitát: egyetlen szám sem stimmel
Jövőre történelmet írnak a magyarok: először fogunk több mint 20 ezer milliárd forintnyi összeget befizetni a különböző csatornákon.
Még mindig nem ereszt 2025, de Orbán Viktor miniszterelnöknek azért szerencséje volt, ugyanis a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján mindössze egyetlen olyan kérdést kapott, amely a magyar gazdaság helyzetével foglalkozott. Pedig a helyzet ennél azért többet érdemel.
Mindenesetre a kormányfő a hvg.hu kérdésére elismerte, a növekedés valóban alacsony volt, de szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen körülmények között is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét”. Ugyanakkor Orbán Viktor leszögezte, a növekedés mértéke ki van szolgáltatva a háborúnak. Szerinte inkább az a kérdés, hogy a háborúra való hivatkozást felmentésnek értékeli-e a kormányzat. Meglátása szerint hazánkban nem ez történt.
Ugyanakkor a kormany.hu oldalon szilveszter napján megjelent, és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által jegyzett Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés (2025-2029) című kiadványból az derül ki, hogy a legfontosabb bevételi adatok kivétel nélkül a törvényben lefektetett előirányzatok alatt maradnak.
Az államháztartás mérlege alapján a költségvetés bevételeként 26621,9 milliárd forinttal számoltak, a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből (például: társasági adó, útdíjak, kiskereskedelmi adó, stb.) 3912,5 milliárdot, a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (például: áfa, jövedéki adó, turizmusfejlesztési hozzájárulás, stb.) 10952,5 milliárdot, míg a lakosság befizetéseiből (szja, adóbefizetések, illetékbefizetések, gépjárműadó) 5285,5 milliárdot remélt az NGM korábban.
Ehhez képest
a vállalkozások után várhatóan 3501,3 milliárdot (411,2 milliárdos hiány),
a fogyasztásból 10878 milliárdot (74,5 milliárdos hiány),
illetve a lakosságtól 5211,9 milliárdot (73,6 milliárdos hiány) realizálhat az államháztartás.
Ennek ellenére a kamatbevételek vártnál nagyobb mértéke miatt a bevételi oldal 519 milliárddal nagyobb lehet (27140,9 milliárd forint).
Az államháztartás működése nagyban függ az adóprés hatékonyságától.
Táblázatunkból látható, hogy 2024 és 2029 között több mint 5 ezer milliárd forinttal növekedhet majd az adóteher. Amíg 2024-ben még valamivel több mint 18,2 ezer milliárd forint folyt be az államháztartásba, addig 2029-ben már több mint 23,6 ezer milliárd forint bevételre lesz szükség ahhoz, hogy működőképes maradjon az ország.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, negatív rekordot állított fel 2025 az uniós források kapcsán is. Az előrejelzés szerint tavaly várhatóan 942,5 milliárd forint érkezhetett az államháztartásba, ami azt jelenti, hogy így most először ezermilliárd forint alá csökkent az uniós programokból származó bevételek értéke.
Uniós programok bevételei:
2024: 1258,5 milliárd forint (tényadat),
2025: 942,5 milliárd forint (várható),
2026: 1894 milliárd forint (várható),
2027: 1935 milliárd forint (irányszám),
2028: 1813,5 milliárd forint (irányszám),
2029: 1614,4 milliárd forint (irányszám).
Orbán Viktort sarokba szorította a nemzetközi sajtó: brutális titkot árult el a gazdaságról
Orbán Viktor szerint azonban így is erőt demonstráltunk, de idén nem lesz repülőrajt.
Szegény ember az, aki ígérni sem tud. Ezt tartja a mondás.
Nos, 2026-ra Orbán Viktor miniszterelnök már nem ígért repülőrajtot a nemzetközi sajtótájékoztatóján, igaz, szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen alacsony növekedés mellett is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét”.
A miniszterelnököt a nemzetközi sajtótájékoztatón a hvg.hu kérdezte arról, hogy ki a felelőse annak, hogy 2024-ben és 2025-ben is elmaradt a korábban megígért repülőrajt. Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy a növekedés mértéke ki van szolgáltatva a háborúnak. Szerinte inkább az a kérdés, hogy a háborúra való hivatkozást felmentésnek értékeli-e a kormányzat. Meglátása szerint hazánkban nem ez történt.
Úgy látja, hogy a magyar gazdaságpolitika vezetői erődemonstrációt hajtottak végre, amikor ilyen körülmények és alacsony növekedés mellett is képesek voltak megteremteni a feltételét például a 11 százalékos minimálbér-emelésnek, vagy épp jövedelemadó-mentességet biztosítanak a többgyermekes anyáknak.
A miniszterelnök szerint a jövő évi hiányadatok, illetve az államadósság mértéke sem lóg ki az európai mezőnyből.
Korábban az Index írta meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásai szerint a GDP a tavalyi 0,5 százalékról 2026-ra 2-3 százalékra nőhet. Egyébként a portál karácsony előtt egy Nagy Márton miniszterrel készített interjúban is felidézte: a kormány szerint mindenről a háború tehet vagy a német gazdaság. „De ezt tényleg nem lehetett előre látni, amikor bemondták a 3,4 százalékos növekedést? Nem volt benne a pakliban, hogy a német gazdaság idén is alacsony pályán marad?” – hangzott el a kérdés.
„Nem. A német gazdaságnál is mindenki 1-1,5 százalék körüli visszakapaszkodást várt korábban az idei évre. Ehhez képest az év közepén már újra recesszióra lehetett számítani, ezzel pedig három egymást követő évben is visszaesés lehetett volna, ami a második világháború óta nem fordult elő. Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek. Emelkedik a munkanélküliség és a csődök száma, a német gazdaság nagyon rossz állapotban van. A pozitív fordulat inkább 2026-ban jöhet” – válaszolta Nagy Márton.
Majd aztán kiderült, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerint
a magyar gazdaságban valóban kialakult két erős függőség: az egyik a német gazdaságtól, a másik a járműipartól. Ezt nem lehet letagadni.
„A keleti – főként kínai és koreai – beruházások pedig nem csökkentették ezt a kitettséget, hanem erősítették, hiszen ezek a főként akkumulátoripari gyárak végső soron a német autógyártókat szolgálják ki. A BYD sem a magyar piacra gyárt, hanem főként a németre. De 2010 és 2020 között semmilyen probléma nem volt ezzel a kitettséggel, hiszen a járműipar a magyar gazdaság egyik fő húzóágazata volt, a német gazdaság szárnyalásából jelentős növekedést és gyors konvergenciát nyertünk. Amikor elindult az autóipar elektromos átállása, nem volt opció az, hogy ezt az új ágazatot elengedjük. Az akkumulátoripar sem egy önálló iparág, hanem az elektromosautó-ipar beszállítója” – vélekedett Nagy Márton. (economx)
Bal-Rad komm: A „magyar gazdaság”! Amely a vajda szerint „…a jövő évi hiányadatok, illetve az államadósság mértéke sem lóg ki az európai mezőnyből….” De különben is: a „magyar qrmány” szerint „…mindenről a háború tehet vagy a német gazdaság…” A „magyar qrmányt” gardírozó Döbrögi vajdánk pedig „…a hvg.hu kérdésére elismerte, a növekedés valóban alacsony volt, de szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen körülmények között is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét…”
„Szegény ember az, aki ígérni sem tud. Ezt tartja a mondás.”
