Olyat vetített előre a minisztérium, hogy az megrázta a Karmelitát: egyetlen szám sem stimmel

Jövőre történelmet írnak a magyarok: először fogunk több mint 20 ezer milliárd forintnyi összeget befizetni a különböző csatornákon.

Még mindig nem ereszt 2025, de Orbán Viktor miniszterelnöknek azért szerencséje volt, ugyanis a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján mindössze egyetlen olyan kérdést kapott, amely a magyar gazdaság helyzetével foglalkozott. Pedig a helyzet ennél azért többet érdemel.

Mindenesetre a kormányfő a hvg.hu kérdésére elismerte, a növekedés valóban alacsony volt, de szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen körülmények között is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét”. Ugyanakkor Orbán Viktor leszögezte, a növekedés mértéke ki van szolgáltatva a háborúnak. Szerinte inkább az a kérdés, hogy a háborúra való hivatkozást felmentésnek értékeli-e a kormányzat. Meglátása szerint hazánkban nem ez történt.

Ugyanakkor a kormany.hu oldalon szilveszter napján megjelent, és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által jegyzett Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés (2025-2029) című kiadványból az derül ki, hogy a legfontosabb bevételi adatok kivétel nélkül a törvényben lefektetett előirányzatok alatt maradnak.

Az államháztartás mérlege alapján a költségvetés bevételeként 26621,9 milliárd forinttal számoltak, a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből (például: társasági adó, útdíjak, kiskereskedelmi adó, stb.) 3912,5 milliárdot, a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (például: áfa, jövedéki adó, turizmusfejlesztési hozzájárulás, stb.) 10952,5 milliárdot, míg a lakosság befizetéseiből (szja, adóbefizetések, illetékbefizetések, gépjárműadó) 5285,5 milliárdot remélt az NGM korábban.

Ehhez képest

• a vállalkozások után várhatóan 3501,3 milliárdot (411,2 milliárdos hiány),
• a fogyasztásból 10878 milliárdot (74,5 milliárdos hiány),
• illetve a lakosságtól 5211,9 milliárdot (73,6 milliárdos hiány) realizálhat az államháztartás.

Ennek ellenére a kamatbevételek vártnál nagyobb mértéke miatt a bevételi oldal 519 milliárddal nagyobb lehet (27140,9 milliárd forint).

Az államháztartás működése nagyban függ az adóprés hatékonyságától.

Táblázatunkból látható, hogy 2024 és 2029 között több mint 5 ezer milliárd forinttal növekedhet majd az adóteher. Amíg 2024-ben még valamivel több mint 18,2 ezer milliárd forint folyt be az államháztartásba, addig 2029-ben már több mint 23,6 ezer milliárd forint bevételre lesz szükség ahhoz, hogy működőképes maradjon az ország.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, negatív rekordot állított fel 2025 az uniós források kapcsán is. Az előrejelzés szerint tavaly várhatóan 942,5 milliárd forint érkezhetett az államháztartásba, ami azt jelenti, hogy így most először ezermilliárd forint alá csökkent az uniós programokból származó bevételek értéke.

Uniós programok bevételei:

• 2024: 1258,5 milliárd forint (tényadat),
• 2025: 942,5 milliárd forint (várható),
• 2026: 1894 milliárd forint (várható),
• 2027: 1935 milliárd forint (irányszám),
• 2028: 1813,5 milliárd forint (irányszám),
• 2029: 1614,4 milliárd forint (irányszám).

Orbán Viktort sarokba szorította a nemzetközi sajtó: brutális titkot árult el a gazdaságról

Orbán Viktor szerint azonban így is erőt demonstráltunk, de idén nem lesz repülőrajt.

Szegény ember az, aki ígérni sem tud. Ezt tartja a mondás.

Nos, 2026-ra Orbán Viktor miniszterelnök már nem ígért repülőrajtot a nemzetközi sajtótájékoztatóján, igaz, szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen alacsony növekedés mellett is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét”.

A miniszterelnököt a nemzetközi sajtótájékoztatón a hvg.hu kérdezte arról, hogy ki a felelőse annak, hogy 2024-ben és 2025-ben is elmaradt a korábban megígért repülőrajt. Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy a növekedés mértéke ki van szolgáltatva a háborúnak. Szerinte inkább az a kérdés, hogy a háborúra való hivatkozást felmentésnek értékeli-e a kormányzat. Meglátása szerint hazánkban nem ez történt.

Úgy látja, hogy a magyar gazdaságpolitika vezetői erődemonstrációt hajtottak végre, amikor ilyen körülmények és alacsony növekedés mellett is képesek voltak megteremteni a feltételét például a 11 százalékos minimálbér-emelésnek, vagy épp jövedelemadó-mentességet biztosítanak a többgyermekes anyáknak.

A miniszterelnök szerint a jövő évi hiányadatok, illetve az államadósság mértéke sem lóg ki az európai mezőnyből.

Korábban az Index írta meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásai szerint a GDP a tavalyi 0,5 százalékról 2026-ra 2-3 százalékra nőhet. Egyébként a portál karácsony előtt egy Nagy Márton miniszterrel készített interjúban is felidézte: a kormány szerint mindenről a háború tehet vagy a német gazdaság. „De ezt tényleg nem lehetett előre látni, amikor bemondták a 3,4 százalékos növekedést? Nem volt benne a pakliban, hogy a német gazdaság idén is alacsony pályán marad?” – hangzott el a kérdés.

„Nem. A német gazdaságnál is mindenki 1-1,5 százalék körüli visszakapaszkodást várt korábban az idei évre. Ehhez képest az év közepén már újra recesszióra lehetett számítani, ezzel pedig három egymást követő évben is visszaesés lehetett volna, ami a második világháború óta nem fordult elő. Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek. Emelkedik a munkanélküliség és a csődök száma, a német gazdaság nagyon rossz állapotban van. A pozitív fordulat inkább 2026-ban jöhet” – válaszolta Nagy Márton.

Majd aztán kiderült, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerint

a magyar gazdaságban valóban kialakult két erős függőség: az egyik a német gazdaságtól, a másik a járműipartól. Ezt nem lehet letagadni.

„A keleti – főként kínai és koreai – beruházások pedig nem csökkentették ezt a kitettséget, hanem erősítették, hiszen ezek a főként akkumulátoripari gyárak végső soron a német autógyártókat szolgálják ki. A BYD sem a magyar piacra gyárt, hanem főként a németre. De 2010 és 2020 között semmilyen probléma nem volt ezzel a kitettséggel, hiszen a járműipar a magyar gazdaság egyik fő húzóágazata volt, a német gazdaság szárnyalásából jelentős növekedést és gyors konvergenciát nyertünk. Amikor elindult az autóipar elektromos átállása, nem volt opció az, hogy ezt az új ágazatot elengedjük. Az akkumulátoripar sem egy önálló iparág, hanem az elektromosautó-ipar beszállítója” – vélekedett Nagy Márton.                                  (economx)

Bal-Rad komm: A „magyar gazdaság”!  Amely a vajda szerint „…a jövő évi hiányadatok, illetve az államadósság mértéke sem lóg ki az európai mezőnyből….”  De különben is: a „magyar qrmány” szerint „…mindenről a háború tehet vagy a német gazdaság…” A „magyar qrmányt” gardírozó Döbrögi vajdánk pedig „…a hvg.hu kérdésére elismerte, a növekedés valóban alacsony volt, de szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen körülmények között is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét…”

„Szegény ember az, aki ígérni sem tud. Ezt tartja a mondás.”