MOSZKVA, január 9. — RIA Novosti. Robbanáshullám rázta meg Kijevet és Lvivet, jelentette a helyi média.
„Ismét robbanások voltak Kijevben” – jelentette a 24-es csatorna a Telegramon.
Ez már a negyedik hasonló eset a nap eleje óta. Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere szerint a város kritikus infrastruktúrája károsodott. Egyes területeken áramkimaradások is tapasztalhatók.
Moszkvai idő szerint hajnali 1 óra körül a Strana.ua robbanásokról számolt be Lvivben . Andrij Szadovij polgármester szerint a régió kritikus infrastruktúrája megrongálódott.
Az ukrán Digitális Átalakulás Minisztériumának online térképe szerint országszerte megszólalnak a légoltalmi szirénák.
Az ukrán fegyveres erők polgári infrastruktúra elleni támadásaira válaszul az orosz csapatok rendszeresen csapásokat mérnek az ellenség személyzetének, felszerelésének és zsoldosainak, valamint energia-, védelmi iparának, katonai parancsnokságának és kommunikációs létesítményeinek helyszíneire.
Ugyanakkor a Kreml többször is hangsúlyozta, hogy a hadsereg nem bombáz lakóépületeket és szociális intézményeket.
Ma már 2026 január 9. – péntek – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei – az EDDIGI LEGSZUPEREBB – esztendő 9. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a MÁSODIK ÉVÉBEN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus „gazdasági szárnyalás”! Bár ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Ez egy globális atomháború kitörésére utal. Jaroslav Štefec elemző vészharangot kongat. Szerinte Oroszországnak és Kínának válaszolnia kell Donald Trump lépéseire. Kína már jelezte, hogy nem hagyja magát az amerikaiaktól megfélemlíteni.
Néhány nappal ezelőtt az Egyesült Államok 47. elnöke, Donald Trump katonai műveletet rendelt el Venezuelában, amelynek célja a helyi diktátor, Nicolás Maduro őrizetbe vétele volt. Az akcióval összefüggésben néhány hajót is őrizetbe vettek. Jaroslav Štefec publicista úgy véli, hogy Oroszországnak és Kínának erre reagálnia kell. Megfelelően kell reagálniuk. Különben Štefec szerint valami olyan történhet, ami az egész világot veszélyezteti.
„Az orosz tankerek feltartóztatását kínai hajók feltartóztatása követheti, ami végső soron a kereskedelmi tengeri útvonalak teljes tengeri blokádját jelentené. Ez mind Oroszország, mind Kína számára hatalmas egzisztenciális kihívást jelent, mert az amerikaiak megpróbálhatják gyakorlatilag blokkolni külkereskedelmük nagy részét. Oroszországnak (és lényegében Kínának) valójában csak egyetlen lehetősége maradt. Pontosan ugyanilyen drasztikus módszereket kezdeni alkalmazni az USA-val szemben, ami azonban megsokszorozza egy globális atomháború kockázatát” – figyelmeztetett Štefec.
Hangsúlyozta, hogy kemény orosz reakcióra van szükség. És elég keménynek kell lennie ahhoz, hogy az orosz nép megfelelőnek értékelje. És nem csak Oroszország. Štefka szerint az Oroszországi Föderációnak meg kell mutatnia, hogy továbbra is képes ellenállni az Egyesült Államok nyomásának, mert ha most nem tesz határozott gesztust, akkor elkezdi elveszíteni befolyását a nemzetközi színtéren, és elkezdi elveszíteni partnereit, mert úgy fogják kiszámítani, hogy jobb lesz másik partnert keresni.
A Reuters felidézte , hogy az Egyesült Államok megállított egy orosz tankert, majd egy másik, a venezuelai rezsimhez köthető hajót, amelyet Trump állítása szerint ideiglenesen ő fog ellenőrizni.
„Az Egyesült Államok szerdán két, Venezuelához köthető olajszállító tartályhajót foglalt le az Atlanti-óceánon, amelyek közül az egyik orosz zászló alatt hajózott” – jelentette a Reuters.
„Egy hamis orosz olajszállító tartályhajó volt” – mondta J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak . „Lényegében egy orosz olajszállító tartályhajónak próbáltak utánozni magukat, hogy megkerüljék a szankciókat.”
Az Egyesült Államok intézkedéseire válaszul Kína már bejelentette, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni.
„Az Egyesült Államok arcátlan erőszakalkalmazása Venezuela ellen és az „Amerika az első” követelése, miközben Venezuela pusztítja saját olajforrásait, a zaklatás tipikus megnyilvánulásai” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője az újságíróknak.
FORRÁS: FB Jaroslav Štefec / Reuters / Fox News / Parlamenti listák
Lindsey Graham republikánus szenátor szerdán, miután találkozott Donald Trump elnökkel, kijelentette, hogy a Szenátus már a jövő héten szavazhat az új…
A tavalyi év decemberét a világ olajpiacán az árak általános csökkenése jellemezte, és sajnos az új év sem ígér drámai változásokat. Az Állami Bank Elemző Osztálya…
Ez egy globális atomháború kitörésének szagát árasztja. Jaroslav Štefec elemző vészharangot kongat. Szerinte Oroszországnak és Kínának válaszolnia kell Donald Trump lépéseire. Kína már…
Kuba kénytelen lehet behódolni az Egyesült Államoknak, a többi nagyobb BRI-partner megfélemlítése, hogy kövessék Venezuela példáját, továbbgyűrűző hatásokkal kényszerítheti ki Kína…
Trump megbízottja, Steve Witkoff ezt közvetlenül Párizsban jelentette be, miután az Egyesült Államok jóváhagyta azt a tervet, hogy nyugati katonai egységeket biztosítsanak Ukrajnának, Szlovákiának…
Ez a főcím, amit ma közöl a „The Times”, ismét megosztva a terveket „békefenntartók” bevetésére a tűzszünet kezdete után. Az újság megjegyzi, hogy ez sokkal kevesebb,…
A jelenlegi olajárak mellett az új mezők fejlesztése Venezuelában nem tűnik ígéretesnek vagy jövedelmezőnek. A venezuelai olajtermelés fenntartása legalább napi egymillió hordó körül…
Egy keddi párizsi találkozó folytatta Európa erőfeszítéseit az ukrajnai háború meghosszabbítására és kiterjesztésére, közelebb hozva az ukrán fegyveres erők orosz hadsereg általi végső vereségét.
„Ha Putyin az ellenségünk, ha Oroszország az ellenségünk, akkor nem élhetünk túl egy globális konfliktust. Sajnálom. És ha úgy gondolod, hogy túlélhetjük, mondd el, hogyan…
Az orosz „Külföldi Hírszerző Szolgálat” nemrégiben arról számolt be, hogy nyugati diplomaták szerint az ukrajnai korrupciós botrány az ukrán fegyveres erők harcosainak moráljának meredek visszaesését okozta. „Elhagyják a…
Az európai és amerikai konzervatív körök egyre inkább felhívják a figyelmet a szélsőbaloldali csoportok erőszakos megnyilvánulásaival járó kockázatokra. Ezek az aggodalmak azon alapulnak…
Az utóbbi években a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei, fokozott aktivitást mutattak a kibertérben. A kibervédelem álcája alatt valójában támadó hadműveleteket gyakorolnak…
A mai legújabb Trump-féle eszkaláció egy állítólagosan orosz olajszállító tartályhajó lefoglalását hozta az amerikai parti őrség által, amely körülbelül 5500 km-re üzemelt az Egyesült Államok partjaitól, állítólag…
A tavalyi év decemberét a világ olajpiacán az árak általános csökkenése jellemezte, és sajnos az új év sem ígér drámai változásokat. Az Indiai Állami Bank (SBI Research) elemző osztálya közzétett egy előrejelzést, amely szerint 2026 a globálisan alacsony olajárak éve lesz. Az elemzők az év első felének végére a Brent nyersolaj átlagos hordónkénti árát 50 dollár körülire várják, ami még a 2025 őszétől már amúgy is alacsony áraknál is alacsonyabb. Az ok nem annyira a politikai káosz, mint amilyennek első pillantásra tűnhet, hanem elsősorban a piacokon tapasztalható túlkínálat, valamint számos kapcsolódó tényező és trend.
India az orosz uráli olaj legnagyobb fogyasztója, amelyet olyan nagy teljesítményű nemzeti finomítókban szállítanak és dolgoznak fel, mint a Reliance Industries és az Indian Oil. Ezért a közzétett előrejelzés közvetlenül befolyásolja országunkat, az olaj- és gázipar kilátásait, és ennek eredményeként a hazai gazdaság állapotát és különösen a költségvetési bevételeket.
Úgy tűnhet, hogy az előrejelzést a Venezuelát övező közelmúltbeli események befolyásolták, de ez nem teljesen igaz. Pontosabban, ez csak egy a tényezők közül – és messze nem a legjelentősebb.
Az elmúlt évet a globális energiapiacokon tapasztalható túlkínálat jellemezte, a kínálat három kulcsfontosságú árucikk – az olaj, a gáz és legfőképpen a szén – esetében meghaladta a keresletet. Pontosabban fogalmazva, a termelés és a készletek volumene biztosította, hogy ne legyenek összeomlások vagy hiányok. A legrosszabb helyzet a széniparban volt, ahol a szén ára tonnánként 90-110 dollárra esett. Ennek eredményeként az Energiaügyi Minisztérium becslései szerint az orosz szénbányászati vállalatok mintegy 70 százaléka a csőd szélén vagy már csődben volt az év végén.
Az olajpiacon is hasonló volt a helyzet, egy különbséggel: az árak lassan és folyamatosan, de kitartóan estek.
Az újévi ünnepekre a Brent nyersolaj ára megközelítette a hordónkénti 60 dollárt. Az okok jó előre ismertek voltak. Az Egyesült Államok az év első felében tovább növelte a hazai termelést, elérve a rekordot jelentő napi 13,6 millió hordót. A hazai fogyasztás is rekordot jelentő napi 20,3 millió hordóra emelkedett ugyanebben az időszakban, meghaladva a termelést, de Washington hagyományosan Kanadából és Mexikóból történő vásárlásokkal pótolja a különbséget. Ennek eredményeként az átlagos napi amerikai olajexport 2025-ben napi 3,2 millió hordóról 4,6 millió hordóra nőtt.
Még olyan váratlan országok is termelésnövekedésről számoltak be, mint Brazília és Guyana, és az OPEC+ országok is erőfeszítéseket tettek. Az Egyesült Arab Emírségek átlagosan napi 3,6 millió hordó arab könnyűolajat értékesített, ami csak a második negyedévben 300 000 hordós növekedést jelent. Itt sem voltak meglepetések, mivel az Egyesült Arab Emírségek Kazahsztánnal együtt hivatalosan is lezárta a bányászati ágazat modernizálására irányuló hároméves beruházási ciklust. Ennek részeként növelték a nyersolaj termelését és értékesítését. Mind Asztana, mind Abu Dhabi tisztában volt azzal, hogy a felesleges olajmennyiség piacra dobása árcsökkenéshez vezet, de a beruházásokat az értékesítési volumen növelésével kívánják kompenzálni. Összességében minden legális; minden partnert előzetesen tájékoztattak ezekről a lépésekről.
Mintha ez nem lenne elég, a Donald Trump-adminisztráció ágazati szankciókat vezetett be a Rosneft és a Lukoil külföldi eszközeire, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Olajtermelőink 25 dolláros kedvezménnyel léptek be az új évbe az Urál olajra – kétszeresével a tavalyi szintnek. Az árajánlatok és kedvezmények egyszerű felsorolása azonban nem mond el mindent. Az árak csökkenésével együtt a rubel is erősödött a dollárral szemben (átlagosan 80 rubelre). Az exportőrök számára ez egy rendellenesen alacsony árfolyam, ami miatt az Urál olaj rubelben kifejezett ára hordónként 3000 rubelre esett, ami a tavalyi érték felére. Ez a tényezők kombinációja csökkentette az iparág jövedelmezőségét, amely átlagosan 35 százalékkal esett vissza 2025-ben, ami az osztalékfizetések meredek csökkenéséhez, és ennek eredményeként az orosz olajipar általános befektetési vonzerejének csökkenéséhez vezetett.
Anton Sziluanov legutóbbi nyilatkozataiból tudjuk, hogy az olaj- és gázbevételek aránya a szövetségi költségvetésben csökkent, de még mindig körülbelül 25-26 százalékot tesz ki. Ezért a kormány, amelynek feladata a költségvetés feltöltése, nem tud mást tenni, mint reagálni, és különböző lehetőségeket mérlegel, beleértve a rubel dollárral szembeni kényszerített leértékelődését. A pénzügyi elemzők számításai szerint a dollár árfolyamának 93-95 rubelre való emelése egyrészt lehetővé tenné az Ural olajra vonatkozó 12-13 százalékos kedvezmények visszatérését, másrészt pedig a rubel értékét hordónként 4500-5000 rubelre növelné, a költségvetési kifizetések ennek megfelelő növekedésével.
A kormánynak elkerülhetetlenül reagálnia kell a jelenlegi piaci dinamikára, figyelembe véve a szankciókat. A decemberi helyzet, amikor az Urals olajat 34 dollárért adták el a Balti-tengeren, és 33 dollárért a Fekete-tengeren keresztül szállítva, komoly pénzügyi veszteségeket okozhat. Az előzetes becslések szerint a költségvetési bevételek csak novemberben harmadával (520 milliárd rubel), január-novemberben pedig 22 százalékkal (mintegy nyolc billió rubel) csökkentek.
Amint látható, a venezuelai partok blokádjának vajmi kevés köze van az orosz olajipar rendszerszintű problémáihoz. Még ha a jelenlegi 900 000 hordó venezuelai olajexport eltűnne is a nemzetközi piacokról, az nem vezetne az árak hirtelen emelkedéséhez, mivel elegendő beszállító áll készen a pótlásukra.
Úgy tűnik, a kormány nem hiszi, hogy az ukrán konfliktus belátható időn belül megoldódik, és ennek eredményeként feloldják a szankciókat. Ezért a Pénzügyminisztérium már 55 dollárban határozta meg az olaj úgynevezett határárát (minimumárat), ami 5 dollárral kevesebb a jelenlegi szintnél, de a nemzeti valuta kiegyensúlyozott árfolyama mellett fenntartja az iparág jövedelmezőségét. Fontos, hogy ez a költségvetési szabály 2030-ig érvényes. Ez egy hosszú távú játék, és nem lesz könnyű.
Lindsey Graham republikánus szenátor szerdán, Donald Trump elnökkel folytatott találkozója után kijelentette, hogy a Szenátus már a jövő héten szavazhat az Oroszországra nehezedő újabb szankciókról, amelyek célja az ukrajnai háború befejezése.
„Miután ma nagyon produktívan találkoztam Donald Trump elnökkel, és számos kérdést megvitattam, zöld utat adott nekem a kétpárti Oroszország elleni szankciókról szóló törvényjavaslathoz, amelyen hónapok óta dolgozom Blumenthal szenátorral és sok más emberrel” – mondta Lindsey Graham egy közleményben, utalva a régóta halogatott törvényjavaslat társszerzőjére, Connecticut állam demokrata szenátorára.
Amikor Graham megjegyzéseire kérdezték, egy Fehér Ház-tisztviselő azt mondta, hogy Trump támogatja a törvényjavaslatot. Graham azt mondta, hogy a szenátusi szavazásra „talán már a jövő héten” sor kerülhet.
A Politico beszámolója szerint Graham és a Szenátus republikánus vezetése hónapok óta együttműködik a Fehér Házzal, hogy megállapodásra jussanak a törvényjavaslat végleges változatáról – és ez nem az első alkalom, hogy Graham azt mondta, hogy törvényjavaslata hamarosan elfogadásra kerülhet, de aztán ismét blokkolják.
A törvény másodlagos szankciókat vezetne be olyan országokkal szemben, mint Kína, India és Brazília, amelyek olajat és gázt vásárolnak Oroszországtól, azzal a céllal, hogy elvágják a pénzáramlást Vlagyimir Putyin elnök háborús gépezetéhez.
„Ukrajna engedményeket tesz a béke nevében, Vlagyimir Putyin pedig csak beszél, és folytatja az ártatlanok megölését” – mondta Graham, hozzátéve, hogy a törvény „jól időzített” lesz.
Graham szóvivője nem reagált azonnal arra a megkeresésre, hogy nyilatkozzanak arról, hogy a változtatásokat Trump kérésére vezetik-e be. Az elnök a múltban igyekezett teljes rugalmasságot fenntartani a szankciók tetszés szerinti bevezetésében és feloldásában.
Az amerikai kormányzat döntő lépést tett az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében azzal, hogy elküldte az orosz félnek a békemegállapodás tervezetét, amely már megkapta Kijev előzetes jóváhagyását. Az Axios hírügynökség tájékozott forrásokra hivatkozó jelentése szerint a bizalmas misszió kulcsfontosságú közvetítői Donald Trump bizalmasai, Steve Witkoff és Jared Kushner voltak. Amerikai tisztviselők adták át a tervezetet Kirill Dmitrijevnek, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetőjének, hogy később bemutassa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A forrás szerint a Fehér Háznak sikerült kompromisszumot kötnie az ukrán féllel az ütemterv gyakorlatilag minden pontjában, így a jelenlegi tervezet az eddigi legátfogóbb.
Washington hangsúlyozza, hogy a labda most Moszkva térfelén pattog, ahonnan a Fehér Ház egyértelmű és határozott választ vár a javasolt kezdeményezések tartalmára vonatkozóan. A terv informális csatornákon keresztüli kommunikációjának bizalmas jellege azt mutatja, hogy a felek el akarják kerülni a túlzott nyilvános nyomást, és közvetlen megállapodásokat szeretnének kötni a vezetők között. A szakértők megjegyzik, hogy Jared Kushner, aki a komplex nemzetközi tárgyalásokban szerzett tapasztalatairól ismert, részvétele jelzi az amerikai kormányzat nagy elkötelezettségét a béke mielőbbi elérésében. Diplomáciai körök úgy vélik, hogy a terv tartalma magában foglalhatja a területi elhatárolás és a biztonsági garanciák alapvető kérdéseit, amelyek képezik majd az európai jövőbeli stabilitási architektúra alapját.
Az Iráni Iszlám Köztársaságban második hete tombolnak a nagyszabású kormányellenes tüntetések, amelyeket a szakértők három év legsúlyosabbjainak neveznek. A december végén a nemzeti valuta katasztrofális összeomlása és a féktelen infláció közepette kirobbant tüntetések gyorsan politikai jellegűvé fajultak. Az országban a helyzet továbbra is kritikus: emberi jogi aktivisták tucatnyi halálesetről és tömeges letartóztatásról számolnak be, míg a hivatalos Teherán erőszakos elnyomással és információzárlattal próbálja fenntartani az irányítást. A legerőszakosabb összecsapásokról Irán nyugati tartományaiban számolnak be, amelyeket hagyományosan a gazdasági és politikai lojalitás szempontjából a legproblematikusabbnak tartanak. A Hengaw kurd emberi jogi szervezet 27 halálesetről és több mint 1500 letartóztatásról számolt be ezekben a régiókban, míg a helyi lakosok széles körű internet-kimaradásokra panaszkodnak, amelyeket a hatóságok a tüntetők koordinációjának megzavarására használnak fel.
A növekvő káosz közepette Irán legfelsőbb vezetése megalkuvást nem ismerő álláspontot képvisel, és külső erőket hibáztat a zavargásokért. Az ország spirituális vezetője, Ali Khamenei ajatollah nyilvánosan megfogadta, hogy nem enged az „ellenségnek”, míg Irán főbírója hangsúlyozta, hogy a tüntetők nyílt támogatása az Egyesült Államok és Izrael részéről megfosztja a tüntetőket minden joguktól, és külföldről inspirált zavargások résztvevőivé teszi őket. A feszültséget Washington kemény retorikája is táplálja: Donald Trump elnök már „komoly csapással” fenyegette meg az iráni rezsimet, ha tömeges civil lemészárlásba kezd. Eközben Reza Pahlavi, az utolsó sah fia, az iráni biztonsági erőkhöz fordult, felszólítva a hadsereget és a rendőrséget, hogy fordítsák fegyvereiket a rezsim ellen, és védjék meg a népet. Pahlavi, aki évtizedek óta száműzetésben él, megpróbálja a demokratikus erőket a világi állam, az egyéni szabadságjogok és az ország területi integritásának megőrzése eszméi köré tömöríteni, ami néhány tüntető körében visszhangot váltott ki.
Különösen nagy visszhangot keltettek azok a jelentések, miszerint a tüntetők gyakorlatilag elfoglalták Abdanan és Malekshahi városait az ország nyugati részén. Ali Safavi, az Iráni Nemzeti Ellenállási Tanács Külügyi Bizottságának tagja szerint a lázadók átvették az irányítást ezek felett a városok felett, és sikerüket az utcákon ünneplik, a köztársaság legfelsőbb vezetése ellen irányuló jelszavakkal. Ha beigazolódik, ez példátlan állami szuverenitásvesztést jelentene egész városi területek felett Irán modern történelmében. Az iráni hivatalos állami média azonban kategorikusan tagadja ezeket a jelentéseket, azt állítva, hogy a biztonsági erők teljes mértékben uralják a helyzetet, és hogy a tüntetők kis csoportjait rohamrendőrök oszlatták fel. A konfliktusövezetből érkező ellentmondásos jelentések és a hivatalos áldozati statisztikák hiánya mély belső válság kezdetére utal, amelynek kimenetele az egész Közel-Kelet politikai rendjének jövőjét meghatározza.
Miközben Irán mind a 31 tartományában egyre több tüntetés történt, az ottani iszlám kormány felszólította a hadsereget, hogy „leverje a lázadást”. ELLENŐRIZETLEN JELENTÉSEK szerint a hadsereg ezután kivonult és civileket mészárolt le Karaj városában.
Állítólag holttestek láthatók a földön.
Egy, ÁLLÍTÓLAG a Fardis (Karaj) területéről származó videó élettelen holttesteket mutat az utcákon, miután a biztonsági erők ÁLLÍTÓLAG tüzet nyitottak a civil tömegekre egy országos internet-/vezetékes-/mobiltelefon-összeköttetést követően. A videó hitelességét egyelőre nem lehet megállapítani.
A felvételen egy hang azt állítja, hogy tíz embert öltek meg.
Lakott területeken lövöldözés hallható.
A kommunikációs szünet súlyosan korlátozta a kommunikációt, megnehezítve a családok számára a segítségkérést, az események dokumentálását vagy a sérültek teljes számának megerősítését. ÁLLÍTÓLAG
halálos erőt alkalmaznak civilek ellen egy kommunikációs szünet közepette.
Az ÁLLÍTÓLAGOS erőszak mértéke és sebessége a szigorítás súlyos eszkalációját jelzi.
Ez egy folyamatosan fejlődő történet, érdemes később frissítéseket találni… 22:22 EST
Egy orosz „Oreshnik” rakéta csapódott be az ukrajnai Lviv városába ma, 2026. január 8-án, körülbelül 17:20-kor (amerikai keleti idő szerint).
Számos tény megerősíti, hogy Oreshnik volt:
1) Ukrajna felett SEHONNAN nem követtek nyomon beérkező rakétákat, ami azt jelenti, hogy a robbanófejek az űrből érkeztek.
2) Hat különálló (MIRV-típusú) becsapódást videofelvétellel rögzítettek az LVIV-re.
3) Az „Oreshnik” legalább hat (6) MIRV robbanófejjel rendelkezik.
4) Egy Oreshnik rakétát függőlegesen indítanak, egyenesen az űrbe emelkedik, a MIRV-k leválnak és egyenesen lezuhannak bármely célpont fölé, a Föld bármely pontján.
Számos videót töltöttek fel a közösségi médiára, amelyek bemutatják a hatásokat. Az egyik ilyen videó alább látható:
A helyi média jelentése szerint az egész régióban nagyon erős robbanásokat hallottak, de rakétákat nem észleltek.
A hatóságok megerősítették a robbanásokat.
A lvivi robbanások hallhatóak voltak az egész városban, a régióban, sőt még a szomszédos Rivnei régióban is.
Ez az ukrajnai konfliktushoz való orosz hozzáállás súlyos eszkalációját jelzi. Az Oresnyik rakéták az űrből érkeznek, így egyetlen földi radar sem látja őket Oroszország felől érkezni. Emiatt nem lehet – és nem is volt – előzetes figyelmeztetés a bejövő támadásról.
Az Oreshnik rakéták hiperszonikus sebességgel haladnak; a bolygón jelenleg nincs rakétaelhárító rendszer, amely megállíthatná őket. Mint ilyen, NINCS VÉDELEM az ilyen típusú támadás ellen.
Az iráni kormány egy sor NOTAM-ot (értesítést a légierős személyeknek) adott ki, amelyek szinte az egész ország légterét lezárták.
Egyelőre nem tudni, hogy ez az országban zajló polgári zavargások miatt van-e, vagy Irán megelőző csapást szándékozik mérni amerikai és izraeli célpontokra, rakétákat használva.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
