Lemond-e Magyarország a vétójogról?
Berlin, 2026. május 7. csütörtök (MB)
Németország azt javasolja, hogy az Európai Unió tagállamai a jövőben kétharmados többséggel is dönthessenek kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, kiküszöbölve annak lehetőségét, hogy egyes országok, vétójogukkal élve megakadályozzák a többség akarata szerinti döntést. A berlini kezdeményezés elfogadása esetén Magyarországnak tudomásul kellene vennie, hogy vétójoga fiktívvé válna. Magyar Péter leendő miniszterelnök még nem nyilatkozott arról, hogy elfogadja-e a német indítványt – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.
A berlini Konrad Adenauer Alapítványban szerdán elhangzott beszédében Johann Wadephul német külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a 27 tagot számláló, és a jövőben akár 33 ragra is bővíthető EU-ban többé nem tartható fenn az egyhangú döntéshozatal alapelve, hanem a gyors döntés érdekében lehetővé kell tenni, hogy az „elszántak koalíciója” akkor is léphessen, ha egyesek nem értenek egyet a többség akaratával.
A berlini diplomácia vezetője nem mondta meg, hogyan kívánnának egyhangú döntés nélkül változtatni az Európai Unió alapszerződésén, mely a döntések konszenzuson alapuló alapszabályát szentesíti.
A német kezdeményezés szerint az EU brüsszeli bizottságának létszámát is csökkentenék, a jövőben nem minden állam delegálhatna tagot a testületbe, hanem csak a tagállamok kétharmada. Wadephul nem közölte, milyen alapon választanák meg őket.
A német külügyminiszter érveléséből kitűnt, hogy az EU döntéshozatali reformját geopolitikai okokból tartja fontosnak: Zelenszkij Ukrajnájának támogatása, és az iráni konfliktus Nyugat számára kedvező kimenetele szempontjából.
Magyarország leendő új kormánya most azzal a döntéssel kerül szembe, hogy kitart-e, vagy lemond az EU alapszerződésében deklarált vétójogáról a minősített többség elvén nyugvó döntéshozatal javára. A magyar döntés nemzeti szuverenitást érintő kérdés – értékelte a Magyar Békekör tudósítója jelentésében.+++
Kiadta: Magyar Békekör