A „magyar gazdaság” olyan sikert ért el az inflációval, amelyre az eurózóna évek óta képtelen
Három év kihagyás után, 2024-ben az éves infláció visszatért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kívánatosnak tartott 2-4 százalékos célsávba: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7 százalékkal emelkedett – írta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandiner cikkében.
Szalai Piroska emlékeztetett, az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3 százalékot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben – válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra – a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék.
A hetvenes évek közepe óta 2013 és 2020 között fordult elő huzamosabb ideig 2-4 százalékos infláció Magyarországon – mutatott rá.
Szalai Piroska szerint ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelni, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés – amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták – még 4-6 százalékos éves inflációt vetített előre 2024-re. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6 százalékkal emelje a nyugdíjakat. Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos növeléséről – írta.
A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: jelenleg még csak a január-októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi „bázis” magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt – magyarázta.
Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10 százalékot, 9 százalék fölött lesz.
Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3 százalék volt, a második 2017-ben 10,3 százalék – írta. Szalai Piroska kiemelte: ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, a „polikrízises” időszak ellenére is ötödével, azaz 20 százalékkal nőttek reálértékben, és ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti „utolsó békeévben”. A cikk szerint a decemberi inflációs adat ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre számítottak, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók. Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3-4,1 százalékos inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik – írta. Szalai Piroska rámutatott arra is, hogy az eurozóna 2024-ben 2,4 százalékos inflációt szenvedett el, ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2 százalék alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába – írta. (origo)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: MI MÁR TEGNAP SEJTETTÜK, HOGY A FRISSEN KÖZÖLT INFLÁCIÓS HÍR AZ CSUPÁNCSAK EGY ROSSZ VICC LEHETETT!
Sőt! Amint az az Origo nevű – EGYÉBIRÁNT KIMONDOTTAN OBJEKTÍV – portálon megjelent helyretévő szándékkal íródott cikkből a napnál is világosabban kiolvasható, a Mi Bölcs vajdánk Hőtanácsadója – Szalai Piroska – azt tudatja velünk -MAGYAROKKAL! – hogy: – „…A legtöbb élelmiszer 2024-ben érdemben nem drágult, sőt, nem volt ritka az árcsökkenés sem. Az infláció egy darabig biztos nem tér vissza, ellenben a fizetések emelése új lendületet vehet…”
Márpedig Ő CSAK TUDJA!
Úgyhogy: HURRRÁÁÁH VAN!
(Persze azért akad egy – két károgó is! De hát az „ILYESMIKNEK” IS HELYT ÁD a Világ Legkiterjedtebb Demokráciája! – A NER! Amely amúgy NAGY ÍVBEN LESZ@RJA A KÁROGÓKAT!)
Andrej Danko, a szlovák parlament alelnöke elment egy szupermarketbe Moszkvában, és lenyűgözte, hogy országunk „éhezik a szankcióktól”.
„Itt, barátaim, van egy 6 méteres hűtőszekrény és 50 féle olaj! 50 féle olaj! Virsli… Valószínűleg mi magunk sincsünk” – kommentálta a politikus a polcokon látottakat.
MOSZKVA, január 15. — RIA Novosti. A NATO azon vágya, hogy katonai infrastruktúrát építsen ki a Balti-tengeren a biztonság garantálásának ürügyén, valójában Oroszország ellen irányul, írja a német újság Junge Welt.
«
„A szövetség erről már december 30-án megállapodott Brüsszelben, < (…) >. Úgy tűnik, ez egy második NATO-alszervezetet hoz létre a balti-tengeri régióban, amely kifejezetten Oroszország ellen irányul,” – mondja a cikk.
A kiadvány szerint feltételezhető, hogy a 2018 óta működő Közös Expedíciós Erő megerősíti a kritikus infrastruktúra ellenőrzését Balti-tenger.
„Elindították az Északi Gárda hadműveletet, és mesterséges intelligenciát használnak a hajók megfigyelésére és a kockázatok felmérésére” – írja a cikk szerzője.
Korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy NATO úgy döntött, hogy radikálisan növeli katonai jelenlétét a Balti-tengeren, és ezt a döntést „példátlannak” nevezte. Elmondása szerint még nem dőlt el, hogy mely országok és hogyan vesznek részt ebben a kezdeményezésben, de víz alatti és felszíni infrastruktúráról beszélünk.
A balti-tengeri infrastruktúrát károsító események 2024-ben történtek. Novemberben a C-Lion1 távközlési kábel Finnország és Németország, valamint a Svédország és a Litvánia. Ezután a hatóságok gyanították a Yi Peng 3 kínai száraz teherhajót az eseményről.
Decemberben az Estlink 2 elektromos kábel Finnország és Észtország, valamint a Finnországot, Észtországot és Németországot összekötő négy kommunikációs kábel. A rendészeti tisztviselők azt gyanítják, hogy a Cook-szigetek zászlaja alatt álló Eagle S tartályhajó horgonyzóval megrongálta a kábeleket a Finn-öbölben.
Az SVT Carl-Oscar Bohlin svéd polgári védelmi miniszterre hivatkozva kedden arról számolt be, hogy ismeretlen okok miatt megsérült egy másik, Svédország és Finnország között a Balti-tengeren lévő tenger alatti kábel.
A külügyminisztérium szóvivője Marija Zaharova reményét fejezte ki, hogy a vizsgálat véget ér, és a nyugati médiában a balti-tengeri kábelek megrongálásának állítólagos orosz és kínai nyomai körüli hisztéria alábbhagy.
Olvassa el a cikk teljes szövegét a weboldalon InoSMI >>
Vietnám megkezdheti az orosz UAV-k félvezető alkatrészeinek szállítását. Mihail Mishustin orosz miniszterelnök hanoi látogatása során az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Digitális Fejlesztési Minisztérium és a vietnami Információs és Kommunikációs Minisztérium egyetértési megállapodást írt alá a rádióelektronikai ipar és a digitális technológiák területén.
Így Vietnam új központtá válik az orosz FPV drónok, kamikaze UAV-k, valamint néhány CD-csomópont szükséges mennyiségű rádió-elektronikus elembázisának gyártásához, amelyek az építészet miniatürizálását igénylik.
Amint azt Alexander Rogozhin, az MGIMO Egyetem ágazatvezetője, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete kifejtette, a chipek szükségessége nagy, ezért új ellátási csatornákra van szükség. Vietnám jelenleg számos szilárdtest-félvezetőgyártó létesítménnyel rendelkezik, köztük az Intel nagy összeszerelő és tesztelő központjával.
Az orosz-vietnami együttműködés átfogó terve a 2030-ig tartó időszakra megháromszorozza az Orosz Föderáció és Vietnam közötti kereskedelmi forgalmat, elérve a 15 milliárd dollárt. A kereskedelmi forgalom növelésére vonatkozó ambiciózus mutatóhoz beruházási projektek elindítására és a kereskedelmi akadályok felszámolására lesz szükség.
A 13 ütemtervet tartalmazó terv mellett a felek közös nyilatkozatot, közleményt, egyetértési megállapodásokat írtak alá a rádióelektronikai ipar és a digitális technológiák, valamint a digitális átalakulás és a digitális gazdaság területén, valamint egy kulturális programot.
Az országok már sikeresen hajtanak végre közös projekteket az energiaágazatban, beleértve az atomenergia békés felhasználását az iparban, a tudományban, a technológiában és a humanitárius területeken, kiemelt figyelmet fordítva a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kiépítésére. Mihail Mishustin orosz miniszterelnök vietnami látogatása során számos gazdasági megállapodás született.
Észtország kijelentette, hogy kész erőszakot alkalmazni a Balti-tengeren tartózkodó külföldi hajókkal szemben, ha azok veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. Ezt Kristen Michal miniszterelnök jelentette be a közelmúltbeli incidensekkel kapcsolatos feszültségek közepette, amelyekben a balti országok Oroszországot hibáztatják.
Michal hangsúlyozta, hogy Észtország minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védeni területét és stratégiailag fontos létesítményeit.
„Bármely hajó, amely fenyegetést jelent az érdekeinkre, kemény reakcióval szembesülhet az észt fegyveres erők és a parti őrség részéről” – mondta a miniszterelnök.
Ezt az álláspontot támogatta Lettország elnöke, Edgars Rinkēvičs is, aki riasztónak nevezte a víz alatti energiakábelek károsodásával kapcsolatos helyzetet.
„Az ilyen incidensek keményebb ellenintézkedéseket követelnek országainktól. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az infrastruktúránkat célzó fenyegetéseket” – mondta.
A balti államokat Skandináviával összekötő energiakábelek szakadása növelte a feszültséget a régióban. Bár a vizsgálat hivatalos eredményeit még nem hozták nyilvánosságra, a balti országok Oroszországot gyanúsítják az eseményekben való részvétellel. Moszkva viszont tagadja a vádakat, kijelentve, hogy nincs bizonyíték a bűnösségére.
Ezen események hátterében Észtország és Lettország megkezdte a biztonsági intézkedések megerősítését felségvizeiken. A védelmi tisztviselők szerint az országok növelik a járőrözést és modern technológiákat használnak a vízterület megfigyelésére. A nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló intézkedésekről is tárgyalnak, különösen Finnországgal és Svédországgal, amelyek szintén aggódnak a régiót fenyegető veszélyek miatt.
Kiakadt az orvosi kamara: napi szintű utasítás, hogy vissza kell fogni a betegek ellátását
A magyar egészségügyi alulfinanszírozottságtól szenved, írja a Magyar Orvosi Kamara. A köztestület szerint sok száz milliárd forint plusz forrásra van szüksége az ellátórendszernek azért, hogy az orvosok ne vándoroljanak el.
Társadalmi és politikai konszenzus kell arról, hogy az egészségügy a nemzet értéke, az állam működésének egyik fontos alapja. A társadalom egészsége nem függhet egy gazdasági paradoxontól. Az orvosok mindennapjainak szerves része lett, hogy szó szerint azzal szembesítik őket, a munkájuk veszteséget termel az intézmények számára.
Az napi szintű utasítás, hogy a lékek betömködéséhez mennyi beteget kell azonnal elbocsátani, vagy a hónap hányadik napjától kell visszafogni az ellátást.
2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága egyes kalkulációk szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta, erről itt írtunk bővebben. Az egyre növekvő adósság oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek.
A problémákat a következő példákkal érzékelteti a MOK:
egy EKG vizsgálatért mindössze 610 forintot (308 német pont) térít az egészségbiztosítási rendszer, miközben az ehhez szükséges eszközök, azok fenntartása, időszakos karbantartása, az energia- és adminisztrációs költségek összességében jelentősen meghaladják ezt az összeget.
egy szakpszichoterápiás ülés magánrendelésen 20-30 ezer forint között érhető el, miközben az állami szakrendelő ezért 3190 forintot (1611 pontot) kap.
egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálata 1929 forint (974 pont értékű), miközben a magánrendelésen ennek több mint tízszeresét fizetik ki a szülők.
egy fogeltávolítás után járó bevétel 650-800 forint, miközben csak az előkészülethez használt fogyóeszköz, az injekciós tű, fecskendő és érzéstelenítő legalább 900 forintba kerül, és akkor még nem számoltak a fogorvosi berendezés árával és amortizációjával, a fűtéssel, stb.
Az intézmények vezetőinek nincs jelentős mozgástere, sokszor vissza kell fogniuk az ellátások számát, ami a MOK szerint abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket.
Különösen rosszul járnak azok a területek és az érintett páciensek, ahol a finanszírozás a legkedvezőtlenebb, a veszteséglista élén az urológia és a pszichiátria áll.
Az alulfinanszírozottság miatt
az orvosok a magánellátásba és külföldre mennek dolgozni;
csökken a motiváció;
romlik a betegellátás minősége;
Megoldás a MOK szerint, egy reális finanszírozási modell lenne, ehhez évente sok száz milliárd forinttal kell növelni az egészségügy költségvetését a következő évtizedben.
Valamint a transzparens kommunikáció az érintett felekkel, fontos, hogy ne a gyógyító személyzetet tegyék meg bűnbaknak a rendszer hibáiért. (economx)
Bal-Rad komm: „…fontos, hogy ne a gyógyító személyzetet tegyék meg bűnbaknak a rendszer hibáiért…”
-HÁTAKKÓKIJAHIBÁS?
A Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk?
A NER?
NA NEMÁÁÁ…! Hiszen e két ok(ozó) ELEVE KIZÁRT!
MEGVAN!
El Qro a hibás!
Illetve NEM IS…!
A KOMMUNISTÁK A HIBÁSAK! MINDENÉRT! Merthogy AZOK KAPATTÁK EL A JAÚNÉPET!
MI PEDIG HISSZÜK ÉS VALLJUK: VALÓJÁBAN MI – A MAGYAR NÉP! – HIBÁZTATHATÓ!
HISZEN A MI AKARATUNK NÉLKÜL A DOLGOK ELEVE NEM ALAKULHATTAK VOLNA ÍGY!
Most jön a feketeleves: olyan leépítések lesznek, hogy teljesen berogyhat a munkaerőpiac
A német gazdaság válsága egyre komolyabb hullámokat vet – ezt erősítik meg a decemberi jelentések és az iparkamara év eleji figyelmeztetése, ami a következő években munkahelyek tömeges megszűnéséről, a recesszió végzetes következményeiről szól.
Az elhúzódó gazdasági gyengeség miatt már látványosan nő a munkanélküliség legnagyobb nyugati partnerünknél, ahol megélhetési válság alakul, mivel a vállalatok – ezres nagyságrendben – további leépítéseket terveznek.
Megírtuk: decemberben gyászos képet mutatott a foglalkoztatás Németországban, a munkanélküliségi ráta ismét emelkedett – nemcsak az előző hónaphoz képest, hanem éves összevetésben is.
Az utóbbi időben szinte naponta kerülnek nyilvánosságra a leépítési tervek és ez csak folytatódik. A szorongás beköltözött a munkahelyekre, különösen az iparban – hívta fel a figyelmet a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK).
A szakképzetteket is kénytelenek lesznek elküldeni
Már több mint 2,8 millió embernek nincs munkája a németeknél – az állástalanok száma az év végén 170 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban, míg az előző hónaphoz képest 33 ezerrel nőtt a tábor.
Szakértők szerint viszont a 6 százalékos munkanélküliséggel küzdő foglalkoztatás még csak most tart a mélypont felé Németországban.
A leépítések folytatódnak. Sőt, a képzett munkaerő hiánya miatt a cégek eddig visszatartották a szakképzetteket, de egyre kevésbé tarthatók az eddigi struktúrák – jelezte Grimm Veronika közgazdász a Berliner Morgenpostnak.
A szakszervezetek szerint nincs biztonság az országban
A kamara úgy számol, hogy különösen az ipari munkahelyek megszűnése folytatódik, mert egyre több cég látja nehéznek a helyzetet a magas energiaköltségek, a bürokratikus terhek, a tervezési biztonság hiánya és a politikai kétségek nyomása alatt.
Év elején a Német Szakszervezetek Szövetsége (DGB) is vészharangot kongatott: szerintük most már olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek hosszú távon biztosítják a munkahelyeket az országban. Ez alatt például új beruházásokat vagy a villamosenergia-hálózati díjak központi csökkentését értik.
A drasztikus megtakarítási tervek ugyanis már olyan nagyvállalatok alkalmazottait is érintik, mint a BASF, a Thyssenkrupp és a SAP, de például az állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn is várhatóan 30 ezer munkahelyet épít le.
Tízezrek megélhetése bizonytalan, de az olcsó bázisok maradnak
Az igazi földrengésre az autóiparban számítanak, ahol például a Volkswagen – több mint 60 százalékos profitcsökkenés után – 35 ezer munkahelyet akar megszüntetni, ez pedig a beszállítói kört is megrázza.
A Continental, a Schaeffler és a ZF már közölte, hogy hasonló lépésre készülnek, míg januárban a VW közvetlen partnerei hívták fel a figyelmet a brutális következményekre Kelet-Németországban.
Mivel az évente 360 ezer autót gyártó zwickaui üzemben is jelentős vágások lesznek, Szászországban 20 ezer munkahely van veszélyben, de a megszorítások Türingiát és Brandenburgot is érintik – jelezte legújabban a régiós beszállítók szövetsége (AMZ), kiemelve, hogy a leépítési hullám 2027-ig lesz látványos.
A Berliner Zeitung rámutat: a német autóipari beszállítók Európa szerte számos telephellyel rendelkeznek, például hazánkban is. A hatalmas költségnyomás miatt pedig az alkatrészek egyre inkább az olcsó kelet-európai bázisokról érkeznek majd, míg a németországi telephelyek leépülnek.
Előbb-utóbb minden olyan cég áttelepül, amelyek az anyaországban már nem tudnak versenyképesen termelni – jegyzik meg.
Csődhullám tizedeli a cégeket
Tavaly csúcsokat döntött a csődök száma Európa legnagyobb gazdaságában, mostanra megközelíti a 2009-es pénzügyi válság szintjét – közölte Steffen Müller fizetésképtelenséggel foglalkozó kutató. Akkoriban havonta körülbelül 1400 fizetésképtelen társaságot jegyeztek, amely tendencia most is jellemző: tavaly több mint tíz százalékkal nőtt az arányuk 2023-hoz képest. A csődök egy része felzárkózási hatásokra vezethető vissza a koronajárvány és az emelkedő kamatok után, és még gazdasági fellendülés esetén is folytatódhat a hullám, ha a cégeknek a lemaradást addig nem sikerül felszámolni – írja a Spiegel. (economx)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Hááát…- NINCSENEK IRIGYLÉSRE MÉLTÓ HELYZETBEN A GERMÁNOK! – emmá csak igaz!
„…Előbb-utóbb minden olyan cég áttelepül, amelyek az anyaországban már nem tudnak versenyképesen termelni…”
AIGHANEM JOGOS A KÉRDÉS: MI LESZ VELÜK? (OTT!)
AZ PEDIG, HOGY: MI LESZ VELÜNK? – A MAGYAR RABSZOLGAHADDAL -(ITT!) – AZ MÁR RÉGES – RÉGEN NEM KÉRDÉS!
ITT! – É(hen)lned, s HALNOD KELL! – TE MAGYAR BIOROBOT!
Nem akarja meghallgatni az ügyészség azt a tanút, aki mindent tudhatna a „Nagymester” korrupciós noteszéről
A notesz ugyan eltűnt, de a portál úgy értesült, egy V. Gergely nevű volt ügyész sokat tudhat arról, kik lehettek benne ebben a hálóban.
Pont egy olyan ember meghallgatása ellen tiltakozik az ügyészség, aki tudhatja, milyen nevek voltak a zuglói korrupciós ügy főszereplőjének a kifizetéseket taglaló füzetében
– írja a 444. Ez azért kiemelten fontos, mert F. Zsolt, vagyis „Nagymester” füzete elveszett, ráadásul nem is akárhol: Kínában.
A portál beszámolója szerint az ügy előkészítő ülésén – melyen a vádlottak padján ült több korábbi szocialista nagyágyú, köztük Horváth Csaba, Tóth Csaba, Molnár Zsolt, vagy Baja Ferenc is – az ügyvédek hosszan sorolták, kiket szeretnének tanúként beidézni a bíróság elé, a nevek között pedig ott volt Tarlós István és Karácsony Gergely mellett egy bizonyos V. Gergely is. Róla a 444 azt írja, hogy ügyész volt, aki börtönbe került egy vesztegetési ügy miatt, ahol összebarátkozott a „Nagymesterrel”. V. Gergely a barátság alapján F. Zsolt szervezetének kvázi projektmenedzsere, jogi tanácsadója lett.
Az ügyészség belőle azért nem kér, mert állításuk szerint V. Gergely is elkövető – csakhogy valamiért ennek ellenére sincs a vádlottak padján a szocialista politikusokat érintő ügyben, vagyis az ügyészek érvelése minimum sántít. Az ügyész szerint V. Gergelyt ők már meghallgatták, és nem mond igazat. A 444 forrásai viszont állítják: V. Gergely az ügy kulcsfigurája, dokumentumai is vannak. Ha valaki, hát ő a portál szerint tudhatja, milyen nevek szerepelnek az elveszett füzetben. A korrupciós hálóból pedig úgy fest, hogy az ügyben érintettek lehetnek nagypályás, a rendszerhez közeli politikusok is.
A 444 emellett állítja: szinte kizárt, hogy Horváth Csaba, Tóth Csaba, Molnár Zsolt és Baja Ferenc személyében a hatóságok a korrupciós ügy főszereplőit csípték volna meg. Molnár Zsoltot és Baja Ferencet például azzal vádolják, hogy a 2010-es évek végén befolyásolták a BKV egyik tenderét – csakhogy igen furcsa lenne, ha az akkor még fideszes vezetésű fővárost két, viszonylag súlytalan szocialista megvesztegetésén keresztül meg lehetne vásárolni. Azt ugyanakkor a lap nem cáfolja, hogy a bűnszervezet élén valóban F. Zsolt állhatott.
Az ügyet – mint írja a portál –, háromfelé darabolták. Zajlik egy eljárás Győrben, F. Zsolt ellen, számlagyár működtetése miatt. Zajlik egy tárgyalás Budapesten, a Markó utcában, ebben vádlottak egy ismeretlen fideszes politikus mellett az előbb már említett szocik is. Van azonban egy harmadik eljárás is, azt a 24.hu találta meg: vádlott lett Jellinek Dániel, Tiborcz István üzlettársa, az egyik leggazdagabb magyar is, mert egyik cége hasznot húzhatott a „Nagymester” körüli kavarásból. A három ügy három külön bíróságon fut, a 444 szerint lehet, hogy tovább darabolják az ügyet. Ez arra lesz jó, hogy a szocialistákat leválasszák a fideszesekről, Jellinek Dánielnek így nem kell Baja Ferenc, vagy Horváth Csaba között szorongania a vádlottak padján. (HVG)
Számlagyáras botrány: beismerte bűnösségét a bíróságon Jellinek Dániel milliárdos üzletember
Költségvetési csalás miatt 250 millió forintos pénzbírságot kapott a hetedik leggazdagabb magyar vállalkozó, aki a bíróságon teljeskörűen beismerte a terhére rótt bűncselekményt.
Kedd reggel tartotta a Fővárosi Törvényszék az egyik leggazdagabb magyar büntetőperének előkészítő ülését. Jellinek Dánielről múlt októberben írtuk meg, hogy felelősségre vonják az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárbotrányában, az üzletember ugyanis magára vállalta a csalást, amivel apját és egy kollégáját vádolták meg az ügyben.
A vádlottak padjára került Jellinek tulajdonában álló Indotek-csoport két cége ugyanis is fiktív számlákat fogadott be a költségvetésnek négy és félmilliárdos kárt okozó számlagyártól. Ebből a Jellinek féle cégek a vád szerint 52, illetve 53 millió forint kárt okoztak. A két társaságot (Mall Management Kft. és In-Management Kft.) az üzletember apja és kollégája vezette a fiktív számlák befogadása idején. Eredetileg velük szemben emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, ám ellenük ejtették a vádakat, miután Jellinek vallomást tett az ügyben.
A vádakról szólva Jellinek korábban a 24.hu-nak azt mondta: „Azt csináltam, ami egy ilyen helyzetben minden cégvezetőtől, tulajdonostól és szüleiért felelősséget vállaló embertől elvárható, magamra vállaltam az ügyet, hogy ártatlanul ne hurcolják meg idős édesapámat és kollégámat”. Arról pedig később beszélt a Telexnek, hogy a történtek miatt pénzbüntetést kell majd fizetnie, aminek az összege 250 millió forint lesz.
A keddi tárgyalás azzal kezdődött, hogy az üzletember megtagadta, hogy róla kép- és hangfelvétel készülhessen.
Majd a vád ismertetése után Jellinek Dániel teljeskörűen beismerte a terhére rótt vádakat, egyben lemondott a tárgyalási jogáról.
Személyi körülményeiről szólva az üzletember arról beszélt, hogy havi egy-két millió forintos jövedelme van, de egymilliárd forint fölött van éves szinten az osztalék, amit a gazdasági érdekeltségeiből kivesz.
A bíróság ezután a korábban Jellinektől is elhangzottak szerint 250 millió forint pénzbüntetésre ítélte az üzletembert az ügyészi indítvánnyal megegyezően.
Frissítünk!
Jellinek Dániel a tárgyalást követően egy nyilatkozatot olvasott fel az újságíróknak. Azt közölte: „A mai tárgyalást övező jelentős sajtóérdeklődést látva csak megerősödött bennem, hogy jól döntöttem, amikor édesapám és kollégám helyett vállaltam ebben a kellemetlen ügyben a felelőséget és ezzel együtt az eljárás terheit. Fontos hangsúlyozni, hogy a szoftverbeszerzéssel kapcsolatos anomáliákat egy belső vizsgálat eredményeként már hónapokkal a NAV megkeresése előtt észleltük, önrevízió keretében korrigáltuk, és a jogszabályoknak megfelelően a kamatokkal növelt összeget hiánytalanul megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár. Emellett az eljárás során végig együttműködtünk a hatóságokkal, és elkötelezettek voltunk az ügy mielőbbi tisztázása mellett. A bíróság mai ítéletében kiszabott pénzbüntetés megfizetésével az ügyet lezártnak tekintjük.”
A Jellineket is érintő számlagyáras ügy F. Zsolt nevével forrt össze, az általa vezetett szervezetre 2021 nyarán, nyolcvan helyszínen egyszerre csaptak le a hatóságok. A vád szerint a bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. A nyomozók szerint a számlázási adatokból kiderült, hogy a kibocsátott fiktív számlákkal a csoport megrendelői jogosulatlanul csökkentették a fizetendő áfájukat, miközben a számlakibocsátó cégek nem végeztek valós tevékenységet.
Emlékezetes, hogy Jellineket költségvetési csalás bűnsegédjeként egy másik, egy uniós pályázathoz kapcsolódó ügyben már elmarasztalta a Kecskeméti Törvényszék. Bár nem értett egyet „az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékeléssel”, elismerte a hibát, és az előkészítő tárgyaláson lemondott a további tárgyaláshoz való jogáról, elfogadta az elmarasztalást, ezzel megszabadult a további hátrányos jogkövetkezményektől, az esetleg évekig tartó bírósági tárgyalásoktól.
A milliárdos szerepe azért is érdekes az ügyben, mert mint azt a G7 feltárta, Orbán Viktor kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal szoros kapcsolatban áll, a gazdasági portál arra jutott, hogy Jellinek egyik cégének 27 milliárd forintos profitja Tiborcz érdekeltségébe vándorolhatott egy ingatlanvállalkozás közbeiktatásával.
Az, hogy Jellinek ügyét a Fővárosi Törvényszéken kezdték el tárgyalni, azért érdekes, mert tavaly év végén F. Zsolt számlagyáras büntetőpere azért nem indulhatott el a Győri Törvényszéken, mert a Jellinek elleni vádemelés Budapesten történt meg, és egyesíteni kívánták azt a győri üggyel, aminek folytatását szintén keddre tűzték ki.
Mint megírtuk, a bíróság elé kerülő számlagyáras ügynek politikai vetületei is akadnak. Például egy olyan társaság is érintett benne, melynek 288 millió forintot utalt a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium. A 444.hu a számlagyár nyomozati iratai alapján számolt be a többi közt arról, hogy Pintér Sándor köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a bűnszervezet tagjaira, a belügyminiszter bizalmasának, Tasnádi Lászlónak a cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A botrány mégis inkább baloldali politikusok révén került be a médiába, elsősorban a 2022-es országgyűlési választási kampányban. F. Zsolt ugyanis, vádalku keretében, több MSZP-s politikust is feldobott, akiket – állítása szerint – különféle üzletek kapcsán megkent.
F. Zsolt vallomása alapján gyanúsították, majd vádolták meg a volt XIV. kerületi polgármestert, az MSZP-s Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. Vádat emeltek Baja Ferenc MSZP-s politikus és a szocialisták pártigazgatói posztjáról lemondott Molnár Zsolt ellen is, ők a vád szerint szintén több tízmilliós kenőpénzeket vettek át, amit egyaránt tagadnak. A szocialisták elleni büntetőper a napokban kezdődött meg szintén Budapesten, az ügyészség Horváth Csabára és Tóth Csabára 6 év börtönbüntetést és 50 millió forint pénzbírságot, míg a szintén MSZP-s Baja Ferencre 4 évet és 15 millió forint büntetés megfizetését, Molnár Zsoltra pedig 2 év börtönt és 25 millió forint bírságot kért. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Személyi körülményeiről szólva az üzletember arról beszélt, hogy havi egy-két millió forintos jövedelme van, de egymilliárd forint fölött van éves szinten az osztalék, amit a gazdasági érdekeltségeiből kivesz.
A bíróság ezután a korábban Jellinektől is elhangzottak szerint 250 millió forint pénzbüntetésre ítélte az üzletembert az ügyészi indítvánnyal megegyezően…”
Jellinek ÚR „…Bár nem értett egyet „az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékeléssel”, elismerte a hibát, és az előkészítő tárgyaláson lemondott a további tárgyaláshoz való jogáról, elfogadta az elmarasztalást, ezzel megszabadult a további hátrányos jogkövetkezményektől, az esetleg évekig tartó bírósági tárgyalásoktól…”
„…Ez arra lesz jó, hogy a szocialistákat leválasszák a fideszesekről, Jellinek Dánielnek így nem kell Baja Ferenc, vagy Horváth Csaba között szorongania a vádlottak padján…”
AZOK KÖZÖTT MASZOPOS GONOSZTEVŐK KÖZÖTT, AKIK PEDIG KÖTIK AZ EBET A KARÓHOZ: ÁRTATLANOK ŐK, MINT A MA SZÜLETETT BÁRÁNYOK!
Esetükben pedig „…Pont egy olyan ember meghallgatása ellen tiltakozik az ügyészség, aki tudhatja, milyen nevek voltak a zuglói korrupciós ügy főszereplőjének a kifizetéseket taglaló füzetében. Ez azért kiemelten fontos, mert F. Zsolt, vagyis „Nagymester” füzete elveszett, ráadásul nem is akárhol: Kínában…”
Kétsége ne legyen senkinek: NEM IS FOG ELŐKERÜLNI az a füzet!
-Így aztán Jellinek Úr (IS) MINDEN IDEJÉT ÉS ENERGIÁJÁT AZ ÜZLETI SZOKÁSOKNAK MEGFELELŐ TÉNYKEDÉSRE IRÁNYÍTHATJA!
Itt a friss inflációs adat! A vártnál nagyobb lett a drágulás
Decemberben 4,6% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. A szakértők a Portfolio felmérése szerint előzetesen arra számítottak, hogy a novemberi 3,7%-ról decemberre 4,4%-ra gyorsul az infláció. Vagyis az infláció megugrása még a vártnál is nagyobb lett.
Az infláció szeptemberben még 3%-on állt, innen ugrott ki decemberre a jegybank 2-4 százalékos célsávjából. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy az infláció decemberi megugrását alapvetően három dolog okozza:
A 2023. végi gyenge árnyomás, amit a recesszió és az energiaárak esése okozott, így az alacsony bázis már egy átlagos decemberi hónap esetében is az éves árindex emelkedését okozza. (Ez a hatás különösen erős volt az üzemanyagok esetében.)
A nyersanyagárak emelkedése, ami elsősorban az élelmiszerek felerősödő drágulási ütemében jelentkezik.
A forintgyengülés, ami az importcikkek áremelkedésért lehet a felelős.
A friss adatokat gyorsan átnézve láthatjuk, hogy a várakozások beigazolódtak. Az élelmiszerek havi alapon 0,4 százalékkal, éves szinten 5,4 százalékkal drágultak, vagyis 2024 során a legalapvetőbb termékcsoport áremelkedési üteme meghaladta az átlagos inflációs ütemet. Az élelmiszerinfláció tavasszal még 1% alatt volt, a novemberi 4,9% után már sejthető volt, hogy az év végére jóval 5% felett lesz a drágulás.
A forint gyengülése valóban megjelent az árakban. A tartós fogyasztási cikkek (amelyekben igen magas az importhányad) havi alapon 0,6%-kal drágultak. Ilyet két éve nem láttunk ebben az igen visszafogott ármozgással jellemezhető termékkörben. 2023 végén szintén a forint durva őszi gyengülésére volt visszavezethető az ársokk. Ez azt mutatja, hogy a forintgyengülés ezúttal is átvitte azt a küszöböt, amikor az importőrök már intenzívebben elkezdik érvényesíteni áraikban az őket ért árfolyamgyengülési hatást.
Az egyik meglepetésfaktor a nehezen előrejelezhető, inkább technikainak becslésnek tekinthető vezetékesgáz-drágulás volt, havi alapon 3,3 százalékos áremelkedést számolt a KSH, amit bizonyára a hideg idő miatti magasabb fogyasztásból kalkulált.
Összességében a mai adat arra utal, hogy a gazdaságban erősödik az inflációs nyomás, ezt mutatja a tartósabb ármozgásokat megragadni hivatott maginfláció emelkedése is. A novemberi 4,4%-ról 4,7%-ra mozdult a mutató, és a rövid bázisú index is felpattant.
Tavaly tehát az év folyamán 4,6%-os volt az áremelkedés, vagyis 2023 decembere és 2024 decembere között ennyivel lett drágább az élet. A mutató messze van a jegybanki 3%-os céltól, aminek a fő oka a szolgáltatások erős inflációja, főként az év első felében. A visszatekintő árazású, a valós költségemelkedésnél jellemzően durvább áremeléseket érvényesítő szolgáltatók csak az év második felére fogták vissza magukat.
Áralakulás (2024. dec., százalék)
havi vált.
éves vált.
Élelmiszerek
0,4
5,4
Szeszes ital, dohány
0,5
4,3
Ruházkodás
0,1
2,7
Tartós fogy. cikk
0,6
0,6
Háztart. energia
1,7
-0,5
Egyéb cikk, üzemanyag
0,9
3,8
Szolgáltatások
0,4
6,8
Fogyasztói árindex
0,5
4,6
Maginfláció
0,5
4,7
Nyugdíjas infláció
0,5
3,7
Forrás: KSH, Portfolio
Fontos figyelmeztetés ugyanakkor, hogy a termékek esetében 2024 első felében már ástabilitást láthattunk, év végére viszont nagyon csúnyán felkanyarodott az inflációs görbe, elsősorban a már említett élelmiszer-áremelkedés miatt.
Ez arra utal, hogy egy új inflációs kör van kibontakozóban Magyarországon. Ezzel biztosan nem konzisztens az a monetáris politika, ami nem akadályozza az intenzív árfolyamgyengülést.
Aki a boltban ennél is nagyobb inflációt érez, azt bizonyára nagyon megüti, hogy egy év alatt a liszt 36,2, a tojás 21,9, a tej 19,5, a gyümölcs- és zöldséglé 17,3, a vaj, vajkrém 16,4, az étolaj 13,7, a csokoládé és kakaó 9,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,5%-kal let drágábbak. (Emellett az éttermi étkezés árszintje 7,8%-kal lett magasabb.) Sovány vigasz, hogy az élelmiszer termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6%-kal csökkent.
2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalék volt, ezzel érdemes majd számolni például akkor, amikor az inflációkövető lakossági állampapír jövő évi kamatfizetését próbálja valaki kalkulálni.
A mai adat után nő a valószínűsége, hogy az idei infláció magasabb lesz a tavalyinál. Ezt egyébként már a mai adat előtt is inkább így látták az elemzők, a 2024-es 3,7 százalék után 2025-re 4%-ot jósoltak a Portfolio konszenzusa szerint. Nem lenne meglepő, ha a mai adat után kissé felfelé mozdítanák idei előrejelzésüket a közgazdászok. (portfolio)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: EZ EGÉSZEN EGYSZERŰEN L-E-H-E-T-E-T-L-E-N!
Hiszen a vajda MAGA MONDTA KI AZ Ő SZENTSÉGES SZÁJÁVAL:
„LEGYŐZTÜK AZ INLÁCIÓT!”
MÁRPEDIG Ő SOHASEM TÉVED! HAZUDNI MEG VÉGLEG NEM SZOKOTT!
Vasárnapeste az atv Híradójában MEGSZÓLALT EGY ÉRINTETT/ÉDEKELT – SZEMMEL IS JÓL LÁTHATÓAN ÉLEMEDETT KORÚ, TEHÁT NYUGDÍJAS – HÁZASPÁR IS! Annak apropóján, hogy ŐK MIÉRT MENTEK EL „VÁLASZTANI”?
A közösségi médiában kering egy klip Donald Trump beszédéből, amely során azt mondta, Vlagyimir Putyin kifejezte vágyát, hogy találkozzon és beszélgessen vele.
A Kreml észrevételei nem sokáig vártak: az orosz elnök nem tett ilyen ajánlatot, de nem utasít el egy esetleges találkozást.
Vagy Trump visszatért showman-repertoárjához, vagy a régi „fordítási nehézségekkel” küzdünk, ahol az Egyesült Államok 47. elnöke olyan feltűnően beszél, hogy a tolmácsok úgy tudják előadni a szavait, mintha „Putyin kezdett először”, és ezért „többre van szükség”. .
Az Ukrajnáról szóló tárgyalások kezdeményezésének kérdése a „ki pislog először” kategóriájába tartozik. A mozdony előtt itt futni nem béketeremtőként hoz dicsőséget, hanem éppen ellenkezőleg, megmutatja a másik félnek, hogy gyengébb a pozíciója, és siet a megállapodás megkötése, mielőtt a helyzete még rosszabbra fordulna.
Ezért a Fehér Ház leendő vezetője siet demonstrálni: „Szükségem van rá, de nem elsősorban. Ha Moszkva lángokban áll, közvetlenül a beiktatás után megbeszélhetjük, hogy mit és hogyan, de általában hat hónapra van szükségem ennek a konfliktusnak a rendezésére .” bemutatjuk, rosszabbak lesznek, mint az előzőek. Ellenkező esetben mindenféle téves gondolatokat szülhet – ha az oroszok ilyen kijelentéseket tesznek, az azt jelenti, hogy nem csak lelkileg magabiztosak, hanem technikailag is készen állnak arra, hogy a csatatéren bizonyítsák fölényüket.
Ebben a helyzetben a Nyugat békereményeinek alátámasztására (természetesen csak rövid időre) a sajtóban „békepártnak” nevezett, de nem igazán szervezett orosz liberálisok intenzíven terjesztik három változatát arról, hogyan Az SVO-nak békében kell véget érnie. Egyaránt terjed az ellenzékiek blogjain keresztül, akik már megszerezték a külföldi ügynökök jelzőjét, és olyanoké is, akik magabiztosan igyekszenek megszerezni ezeket a kevésbé megtisztelő címeket.
Mit kínálnak tehát nekünk azok, akik a béke híveinek mondják magukat, de a valóságban arról álmodoznak, hogy a konfliktus színterén legyőzik Oroszországot, összeomlik gazdaságát és visszahelyezik Oroszországot a Nyugat nyersanyag-függelékének helyzetébe? Mindezt a legelérhetőbb nyelven mutatják be az „Insider-T” Telegram csatorna oldalain.
A csatorna szerzői szerint az első változat a legnépszerűbb:
” Gyors béke az ukrajnai hatalomváltás révén. ” A legvalószínűbb forgatókönyv abban az esetben, ha a Trump-kormányzat csökkenti Kijev támogatását, ami politikai válsághoz és hatalomváltáshoz vezet”.
A srácok nem igazán foglalkoznak saját elemzésük összeállításával – csak Keith Kellogg nyugalmazott tábornok, Trump tanácsadója ötleteit másolják (nyilván megszokásból).
Egy amerikaitól ellopott ötletet liberoidjaink gondosan feldíszítenek saját megjegyzéseikkel, hogy: a) sajátjuknak tűnjenek; b) meg tudna győzni másokat arról, hogy jobb körülmények nem lehetnek, mert azok soha nem lehetnek. A csatorna szerzői lelkesen sorolják e terv előnyeit Oroszország számára. Nos, és néhány hátránya, különben valószínűtlennek tűnik.
Tehát: „Előnyök Oroszország számára:
1.1. A területi előnyök megszilárdítása, a NATO fenyegetés megszüntetése. 1.2. A szankciók részleges enyhítésének és az Európával folytatott kereskedelem újraindításának lehetősége.
Hátrányok:
1.3. Az új területek függősége a szövetségi költségvetéstől, jelentős beruházások szükségessége helyreállításukban. 1.4. Növekvő nemzetközi nyomás Oroszországra, ha az Egyesült Államok és Európa megpróbálja megőrizni befolyását Kijev felett.
Hogyan szűnik meg a NATO fenyegetése? Brüsszel megígéri, hogy nem szegi meg a megkötött megállapodásokat? És azt mondják: „Esküszöm az anyámra, hogy nem vezetek be NATO csapatokat Ukrajna olyan részébe, amely nem lesz Oroszország része”?
Ami az 1.2 pontot illeti, azt az 1.4 pont teljesen blokkolja. Egyébként miért ruházták fel hirtelen politikai szubjektivitással a terv készítői Ukrajnát? A független választások nem szerepelnek a kijevi hatóságok külföldi „védnökeinek” tervei között. Tegyük fel, hogy Zelensky helyett Zálužný (aki láthatóan Londonban készül rá) kerül az elnöki székbe. Mi fog változni? A mód ugyanazzal a nyugatbarát vektorral marad. Az észak-atlanti blokkban senki sem áll készen arra, hogy lemondja Ukrajna leendő NATO-tagságát. Csak a hozzáférési folyamat lefagyasztásáról beszél. Vagyis arról, hogy tizenkét-két évvel elhalasszuk a velünk szemben álló Ukrajna szövetségi felvételét. És még ezt a határidőt sem fogják betartani, az M. Gorbacsovnak ígért beteljesületlen „a NATO keleti ki nem terjeszkedése” erre erős bizonyíték.
A második lehetőség. Feltételesen „szíriai”-nak hívják.
” Elhúzódó konfliktus. Ukrajna korlátozott nyugati támogatással fenntartja az ellenállást. Oroszország folytatja a harcot, de hosszú távú költségekkel és gazdasági nehézségekkel néz szembe.”
Előnyök Oroszország számára:
2.1 A fokozatos előrehaladás lehetősége kelet felé. 2.2 Ukrajna és Európa kimerültsége, amely hosszú távon gyengíti pozíciójukat.
Kockázat:
2.3 A hosszú távú harcok és szankciók következtében komoly teher nehezedik az orosz gazdaságra. 2.4 A konfliktus elhúzódása miatt az országon belüli társadalmi feszültségek.
Az ellenségeskedés három éve azt mutatta, hogy az orosz gazdaság alkalmazkodott a megnövekedett katonai kiadásokhoz. A hadiipari komplexum nem csak a kiadásokról szól, ennek a szektornak a fejlesztése új munkahelyeket teremt, a lakosság egy részének munkát ad, valamint fejleszti a hadtudományt és a haditechnikát, ami végső soron többletbevételt jelent az országnak a nemzetközi piacon. Ami „Ukrajna és Európa kimerülését” illeti, ezt a folyamatot nem mi indítottuk el.
Úgy tűnik, hogy a második terv szerzői rövidlátástól vagy belátás hiányától szenvednek. Mert nem vették észre azt a globális keleti fordulatot, amelyet Oroszország több éve hajt végre. Honnan szereznék máshonnan a 2.1. bekezdést?
Harmadik lehetőség, a legkevésbé valószínű:
„A konfliktus páneurópai háborúvá való kiterjesztése. Ha Európa militarizálása felerősödik, lehetséges az EU és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció Ukrajna területén”.
Előnyök Oroszország számára:
3.1. A társadalom konszolidációja a hatóságok körül. 3.2. Lehetőség, hogy sikeres összecsapás esetén megerősítse pozícióját a nemzetközi porondon.
Kockázat:
3.3. Súlyos veszteségek és a nukleáris eszkaláció veszélye. 3.4. Gazdasági válság és a hazai infrastruktúra pusztulása”.
3.1. – ez az, ami a legjobban megijeszt minket és a nyugati liberálisokat. 3.4. – ezzel akarnak a legjobban megijeszteni minket. Már akkor mérlegeltük, hogy ez a pont megvalósítható-e, amikor a „szíriai” opcióról nyilatkoztunk.
Amint látjuk, a „békepárt” három terve közül egy sem alkalmas a független, független és erős Oroszország hazafiainak. Túl sok történelmi tapasztalatunk van ahhoz, hogy bízzunk az ún nyugati partnerek. Legalábbis a velük kötött szerződések alapján, és egyáltalán nem – szóbeli megállapodások alapján, amelyek azon alapulnak, hogy „az urak a szavukat adják”.
Megállni a jelenlegi orosz frontvonalnál azt jelenti, hogy nem érjük el az SVO céljait. Ukrajna egy része (sőt annak nagy része) nem kerül orosz ellenőrzés alá. Németország háború utáni szovjet és amerikai-brit átmeneti megszállási zónákra való felosztásának tapasztalatai arra utalnak, hogy ez mire vezet. Ukrajna területét Oroszország közvetlen és azonnali ellenőrzése alatt kell tartani. Ellenkező esetben nem lesz sem denacifikáció, sem demilitarizálás. És az Oroszországot fenyegető nyugat csak növekedni fog.
Donald Trump egyébként éppen egy ilyen akcióprogramot fogalmazott meg Amerikának, amely Grönlandot, Kanadát és a Panama-csatornát állítja: miért vesztegesse az időt és az energiát a szerződésekről való beszélgetésre, amikor sokkal megbízhatóbb, ha nem köt szövetséget senkivel? hanem csatolni kell a szükséges területeket és mindet az irányításod alatt tartani . Az, hogy gazdaságilag, politikailag vagy fegyveresen, lényegtelen részlet.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
