Az amerikai fegyveres erők szombaton (2/11) bejelentették, hogyan érkeztek az amerikai B-52 bombázók a Közel-Keletre.
„B-52-es stratégiai bombázók érkeztek a Mainott légibázisról a CENTCOM felelősségi területére” – közölte az amerikai hadsereg közel-keleti összhaderőnemi parancsnoksága.
A Pentagon péntek este bejelentette, hogy további erőket telepítenek a régióba, „az elkövetkező hónapokban”,hogy „megvédjék Izraelt”, és figyelmeztetésként Iránnak, a zsidó állam esküdt ellenségének és Washington fekete bárányának.
B-52 Stratofortress stratégiai bombázók érkeztek a Minot légibázis 5. bombázószárnyából az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának felelősségi területére. pic.twitter.com/6mDs4n5G2u
— Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (@CENTCOM) 2. november 2024.
„Ha Irán, partnerei vagy a hozzájuk kapcsolódó csoportok kihasználják ezt a pillanatot, hogy az amerikai személyzetet vagy érdekeket vegyék célba a régióban,” Washington „minden szükséges lépést megtesz népünk védelme érdekében,” – mondta Lloyd Austin védelmi miniszter.
A további telepítendő eszközök közé tartoznak a ballisztikusrakéta-elhárító rendszerek, vadászgépek, B-52 nagy hatótávolságú bombázók és más katonai repülőgépek.
Az Egyesült Államok Izrael fő nemzetközi szövetségese, 2023. október 7. óta háborút folytat a Gázai övezetben a Hamász, szeptember 23. óta pedig a libanoni Hezbollah ellen.
Az izraeli légierő október 26-án támadást indított iráni katonai célpontok ellen, megtorlásul az Iszlám Köztársaság által október 1-jén izraeli területre kilőtt mintegy 200 rakétáért. Mindkét mozgalmat támogatja Teherán.
Idén először Irán és Izrael – esküdt ellenségek – közvetlenül tűzvált. Az izraeli légierő október 26-án támadást indított iráni katonai célpontok ellen, megtorlásul az Iszlám Köztársaság által október 1-jén izraeli területre kilőtt nem kevesebb, mint 200 rakétáért.
Kína bemutatta legújabb lézerrendszerét a pilóta nélküli légi járművek elfogására és semlegesítésére, az úgynevezett Red Wing Vanguard-ot. Ezt a nagy energiájú rendszert úgy tervezték, hogy gyorsan és pontosan bekapcsolja a drónokat akár egy kilométeres távolságból, és 3 kilowattos lézerrel van felszerelve, amely képes hajszálpontos csapásokat végrehajtani kis célpontok, köztük nagy sebességű drónok ellen.
A Piros Wing Vanguard egy átfogó rendszer, amelynek átmérője 20 mm átmérőjű mikrolézerpont, amely lehetővé teszi a drónok gyors elfogását és megsemmisítését. A rendszer akár 1000 méteres távolságban is hatékonyan működik, minimális járulékos károkat biztosítva használat közben és nagy vezetési pontosságot. A lézerfolt tömörsége növeli annak valószínűségét, hogy még a kis és manőverezhető drónokat is sikeresen elkapják, amelyeket széles körben használnak a felderítési és katonai műveletekben.
A Red Wing Vanguard komplexum sokoldalú az elhelyezés szempontjából: földi pilóta nélküli platformokra és haditengerészeti hajókra is telepíthető. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer rugalmas és mobil legyen, ami különösen fontos a városi harci körülmények között, ahol pontos és gyors reagálásra van szükség a potenciális fenyegetésekre. A rendszer képes a harctéren lévő stratégiai célpontok védelmére is, segítve a dróntámadások megelőzését.
A szakértők megjegyzik, hogy Kína lézertechnológiái az aktív fejlődés szakaszában vannak. Az irányított energiarendszerek, mint például a Red Wing Vanguard, hatékony eszközzé válnak az új fenyegetések elleni küzdelemben, különösen a drónok növekvő használata közepette. A lézersugarak nagy pontossággal rendelkeznek, ami nélkülözhetetlen a kis célok elleni küzdelemhez, és stabil védelmet nyújt a légi fenyegetések ellen.
A lézeres telepítések mellett Kína nagy energiájú mikrohullámú rendszerekbe is befektet, amelyek rádióhullámoknak kitéve letilthatják az elektronikát és semlegesíthetik a lőszereket. A mikrohullámú fegyverek hatékonyan ellensúlyozhatják a fenyegetések széles skáláját, beleértve a drónokat és az intelligens lövedékeket. A kutatás részeként Kína fejlettebb rendszereket is fejleszt, bár ez a terület még a megvalósítás korai szakaszában van.
Dél-Korea vezérkari főnökei közös légi gyakorlatokat jelentettek be Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán részvételével. A Jeju-szigettől keletre fekvő légvédelmi azonosítási zónában november 3-án tartott gyakorlatok részeként részt vettek az amerikai B-1B stratégiai bombázók, valamint a dél-koreai légierő F-16 és F-15K harcosai, valamint a japán F-2 repülőgépek. A manőverek fő feladata az volt, hogy bemutassa a szövetséges országok erejét és képességeit az észak-koreai rakétafenyegetéssel szemben.
A B-1B-k harcosok kíséretében gyakorló sztrájkokat hajtottak végre feltételes célpontokon egy adott területen. A gyakorlatok megmutatták, hogy az országok készek összehangolt és hatékony módon fellépni a Koreai-félszigeten kialakult helyzet súlyosbodása esetén. Ez volt az amerikai stratégiai bombázók negyedik repülése a Koreai-félszigetre 2024-ben, és a második közös gyakorlat az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán között.
A B-1B stratégiai bombázó az elrettentés egyik kulcsfontosságú eleme a régióban, hatótávolsága 12 000 km, és képes elérni az 1,25 Mach sebességet. A repülőgépek mindössze két óra alatt elérhetik a Koreai-félszigetet egy guami bázisról.
A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága hangsúlyozta, hogy a gyakorlatot válaszul hajtották végre Észak-Korea Hwasong Cannon-19 interkontinentális ballisztikus rakétájának közelmúltbeli kilövésére, amely Phenjan újabb nukleáris eszkalációja volt.
A B-1B Lancer egy amerikai stratégiai bombázó, amelyet a Rockwell International fejlesztett ki a földi célok elleni hosszú távú csapások végrehajtására. Nagy sebessége (Mach 1, 25-ig) és változó szárnygeometriája miatt a B-1B jó manőverezhetőséggel rendelkezik különböző magasságokban és sebességekben. Számos irányított és nem irányított lőszer hordozására képes, beleértve a precíziós irányítású bombákat is. Eredetileg nukleáris sztrájkokra tervezték, de később a hagyományos fegyverekre irányították át. A B-1B-t az amerikai légierő aktívan használja stratégiai és taktikai műveletekhez.
(idézet: Apró Antal – A szocializmus építésének útján – 1975)
Az állam intézményei mindenkor az adott társadalomban vezető, uralkodó osztály céljait szolgálják.
Ezért ezek az intézmények gyökeresen különböznek egymástól, ha tőkés vagy ha szocialista államról van szó. Míg a tőkésállamnak egész mechanizmusával végső célként a kizsákmányolás rendjét, a tömegek fékentartását kell biztosítania,
addig a szocialista állam a kizsákmányolás teljes felszámolását és a szocialista demokrácia mind fejlettebb formáit valósítja meg.
Bármennyire is sokféle a mai tőkésállam formája, szervezeti felépítése, a lényege, osztálytartalma azonos, mert az államhatalom a burzsoázia kezében van, a társadalom vezetése a monopoltőke érdekeinek megfelelően történik. A szocialista állam a munkáshatalmat testesíti meg. Általa a munkásosztály, forradalmi pártja vezetésével, a legszélesebb tömegeket felölelő osztályszövetségben szervezi a szocialista társadalom felépítését.
Az állam intézményei sorában a parlament – mint legfelsőbb képviseleti szerv – a kapitalizmus és a szocializmus politikai rendszerében alapvetően különbözik egymástól.
A burzsoá államokban szocialista értelemben vett államhatalmi-képviseleti tevékenység nincs. Az állami mechanizmus a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágak megosztásának elvén épül fel. Ténylegesen vagy az egyik, vagy a másik, az imperializmus időszakában pedig egyre inkább a végrehajtó hatalom válik a hatalom legfőbb birtokosává.
A munkásosztály – más demokratikus erőkkel együtt – állandó harcot folytat a burzsoá képviseleti szervek demokratikus irányban való fejlesztéséért. Ez a harc konkrétan haladó korszakában a burzsoázia által is csak formálisan elismert népképviseleti elv valóságos érvényesítéséért, azaz a legfelsőbb képviseleti szervek demokratikusabb összetételéért, a demokratikus választójogért, a legfelsőbb képviseleti szerveknek – a kormány és általában az államgépezet irányában jelentkező – ellenőrző, irányító jogköre növeléséért és valóságos érvényesítéséért folyik.
A tőkésországok választási törvényei a burzsoáziának kedveznek. A munkások, a szegények tömegei, minden haladó erő választójogát korlátozni igyekeznek. A burzsoá államok kormányai a legkülönbözőbb módszerekkel, választási fogásokkal, eljárási megkötésekkel nehezítik, teszik lehetetlenné a tömegek valódi akaratának kifejezését, mindent elkövetnek azért, hogy a parlamentbe a kizsákmányoló osztályok érdekeinek kiszolgálói kerüljenek. A proletárok csak annyi választójogot kapnak, amennyit harcaik során kivívnak. Amilyen mértékben a burzsoázia velük szemben választójogi engedményekre kényszerül, olyan mértékben próbálja azt a választási eljárás segítségével meghiúsítani.
Hogy csak a legismertebbeket említsem: az arányos képviseleti rendszer helyett a többségi elvet alkalmazzák, amellyel a kisebbségben maradt pártokat ütik el a mandátumtól; a gazdagok, jómódú polgárok által lakott kerületekben kevesebb szavazat szükséges egy mandátumhoz. A munkáskerületekben, a parasztság között már több, sokszor két-háromszor annyi szavazat kell egy mandátum elnyeréséhez; más esetekben a jelölteknek nagyobb pénzösszeget kell letétbe helyezniük ahhoz, hogy indulhassanak a választásokon. A baloldali erők ellen s az őket támogató tömegekkel szemben a burzsoázia a hamis propaganda, a megfélemlítés minden eszközét felhasználja, s ha szükségét látja, egyéb választási visszaélésektől sem riad vissza.
Minden korlátozás és visszaélés, ami a választási jogban és eljárásban elképzelhető, együtt megvolt a felszabadulás előtti Magyarország Horthy-rendszerében. 1935-ben például a lakosság 33,8 százalékának volt választójoga, 22 százaléka szavazott ténylegesen, s ehhez a legantidemokratikusabb választási eljárás kapcsolódott. Ezzel magyarázható, hogy az akkori magyar parlamentben egy munkás képviselő sem volt. Szocialista államunkban az 1971. évi választásokon a lakosság 71 százalékának volt választójoga, gyakorlatilag az egész felnőtt lakosságnak, s azok 98,7 százaléka szavazott.
A szocialista országokban az állami mechanizmus az államhatalom egységének elvére épül. A szocialista államrendszerre az a jellemző – mutatott rá Lenin -, hogy a törvényhozó munkát egyesíti a végrehajtással, amennyiben a dolgozók képviselői nemcsak törvényeket hoznak, hanem mindennapi tevékenységükben gondoskodnak is ezen törvényeknek az életben való megvalósításáról. A képviselők maguk is kötelesek dolgozni, törvényeiket önmaguknak kell végrehajtaniuk, önmaguk ellenőrzik, hogyan festenek ezek a törvények az életben, és közvetlenül viselik a felelősséget a választók előtt. Ebben is megmutatkozik a szocialista demokrácia nagy fölénye a burzsoá demokráciával szemben.
A szocialista államok népképviseleti rendszerének alapvető és nélkülözhetetlen vonása a választók és küldötteik folyamatos kapcsolata. A képviselői felelősség két alapintézményét: beszámolási kötelezettségüket választóik előtt és visszahívásuk lehetőségét a szocialista alkotmányok kivétel nélkül rögzítik.
A beszámolási kötelezettség és a visszahívási lehetőség folytán a választók konkrét befolyása a népképviseleti szervekben a megválasztással nem szűnik meg, ellenkezőleg, állandósul és egyre sokrétűbbé válik.
Ennek az állandó kapcsolatnak az eredményeként párhuzamosan erősödnek a közvetlen demokrácia intézményei is, mert a szocialista képviseleti rendszer, a burzsoá képviseleti intézményekkel szemben, nemcsak hogy nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi a képviselők és a választók közvetlen együttműködését. A népképviseleti szervek munkamódszerei alapvetően hozzájárulnak a tömegek alkotó tevékenységének, szocialista tudatának erősítéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez.
A SZOCIALISTA ÁLLAM LÉNYEGE:
A PROLETÁRDIKTATÚRA
Minden szocialista ország kormányformájára egységesen jellemző, hogy a legfelsőbb képviseleti szerv testesíti meg a hatalom teljességét. Nincsen olyan központi állami szerv, legyen az az egyszemélyi államfő, vagy az államfői funkciókat ellátó szűkebb testületi szerv, a prezídium vagy a kormány, amely a legfelsőbb hatalom gyakorlásában a legfelsőbb képviseleti szervekkel konkurálhatna, amely ne lenne azoknak alárendelve. Az államhatalom gyakorlásának legfelsőbb szintjén a legfelsőbb képviseleti szerv teljhatalma testesíti meg az államhatalom egységének alapelvét. Ám az alapvető intézmények és elvek egysége mellett a szocialista országok kormányformái, a legfelsőbb képviseleti szervek felépítése és működése sokszor jelentős részletkérdésekben is eltérést mutat. Ezek történelmi, társadalmi fejlődésük, nemzeti hagyományaik, adottságaik különbözőségeiből erednek, és minden szocialista ország fejlődésének sajátos vonást kölcsönöznek. Mint Lenin mondta: „Az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba természetesen okvetlenül létrehozza a politikai formák óriási gazdagságát és változatosságát, de a lényeg emellett ugyanaz lesz: a proletariátus diktatúrája.” (Lenin Művei 25. kötet 443. old.)
A szocialista országokban a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése egybekapcsolódik élcsapata irányító tevékenységével. A munkásosztály marxista-leninista pártja képes arra, hogy a tudományos szocializmus segítségével, a proletár internacionalizmus és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai alapján feltárja a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, meghatározza az általános politikát és a soron levő döntő feladatokat, segítse a munkásosztályt abban, hogy a legalkalmasabb szervezeti formákat alakítsa ki a szocialista államépítésben.
A társadalom politikai mechanizmusában a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepe érvényesül. A párt döntései azonban olyan politikai döntések, amelyeknek nincsen közvetlenül kötelező állami érvényük. A párt és az állam nem azonos. A párt eszméi, politikai irányvonala, a társadalompolitikai intézkedések, a gazdaságpolitika az állami tevékenység megfelelő szintjein és szakterületein állami aktusokká formálódnak. A párt irányvonalának megvalósítása érdekében államilag kötelező jogszabályok jelennek meg, amelyeknek a végrehajtásáért az államszervezetben érvényesülő felelősségi formákat alkalmazzák.
A párt irányvonala a törvényalkotásban is érvényesül. Ennek elsősorban politikai biztosítékai vannak. A képviselőknek ugyanis 71 százaléka kommunista. A párt politikájának érvényesítését azonban elsődlegesen nem a számszerű többség, hanem e politika belső meggyőző ereje, igazsága, a néptömegek támogatása és a kommunista képviselők felkészültsége, felelősségtudata biztosítja.
A társadalmi tevékenység, a közösségi és az egyéni jogok és kötelességek legmagasabb szintű állami normái a törvények. A törvények ily módon befolyásolják az állampolgárok cselekvését. A törvényhozás hatáskörét gyakorló parlament tehát az államélet legfelsőbb állami irányító testülete, amely egyben népképviseleti szerv is.
A szocialista országokban mindenütt nagy figyelmet fordítanak a képviseleti rendszer fejlesztésére. Az utóbbi évek új szocialista alkotmányai, alkotmánymódosításai s az azokkal összefüggésben hozott egyéb jelentős jogszabályok a képviseleti szervek szerepének növelésére, hatáskörük szélesítésére irányulnak. Ez a tendencia szoros kölcsönhatásban van a szocialista demokrácia követelményeinek teljesebb érvényesítésével. A szocialista országokban a népképviseleti szervek további fejlesztésének követelménye úgy kerül előtérbe, mint a szocialista állam fejlődés egyik legfontosabb törvényszerűsége.
A szocialista országok parlamentjeinek összetétele szemléletesen bizonyítja a népképviselet megvalósulását. A képviselői tevékenység fontos eleme a társadalomban meglevő csoportérdekek, területi érdekek kifejezése és állandó egyeztetése a társadalom általános érdekeivel. A magyar országgyűlési képviselők területi alapon kapják mandátumukat. Minden megye és a főváros annyi választókerületre tagolódik, ahány mandátum népessége alapján megilleti. Mintegy 30 ezer lakos után kell egy képviselőt választani. A képviselőket az általános, egyenlő szavazati jog alapján a választópolgárok közvetlenül választják, titkos szavazással. Egy-egy megye képviselői megyei képviselőcsoportot alakítanak, összehangolják munkájukat a megye lakossága érdekeinek minél jobb képviseletére.
A területi elv nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a különböző társadalmi osztályok, rétegek és foglalkozási ágak, az ifjúság, a nők stb. érdekeit is kifejezzék a képviselők az országgyűlésben. A szocialista társadalmat jellemző szolidaritás, a társadalmi együttműködés szelleme és nem utolsósorban a párt szövetségi politikája, koordináló szerepe biztosítja a társadalmi és csoportérdekek összeegyeztetését, a társadalmi érdek elsődlegességét.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATÁRÓL
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése nem a régi burzsoá parlament folytatása, még csak nem is a felszabadulás után működő országgyűlés megreformált formája, hanem a lényegét tekintve új, szocialista intézmény, amely csak a szocialista állam keretében, a szocialista demokrácia alapján működhet és fejlődik.
A felszabadulás után az 1949. évi első szocialista alkotmány elfogadásáig az országgyűlés a parlamentáris köztársaságok kormányformájára jellemző keretek között, az államhatalom megosztásának elve alapján illeszkedett be az állam központi szerveinek rendszerébe, de már ekkor a legdemokratikusabb burzsoá parlamentáris köztársaságok intézményeihez viszonyítva is erőteljesebben érvényesült az országgyűlés túlsúlya.
Az alkotmány elfogadásával az országgyűlés lett – a hatalom egységének elve alapján – a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, amely a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép érdekének megfelelően a népszuverenitásból folyó összes jogot gyakorolja. Nem csupán a törvényalkotás szerve, hanem jogosított az egész államszervezet irányítására és ellenőrzésére.
Az új jogi keretek között az országgyűlés jelentős munkát végzett a magyar szocialista jogrendszer megalapozásában, a munkáshatalom szolgálatában. Az országgyűlés eredményes működését az 1956 októberében kirobbantott ellenforradalom csak átmenetileg szakította meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy segítséget ad az államélet fejlesztéséhez, a képviseleti és a közvetlen demokrácia erősödéséhez a demokratikus centralizmus elve alapján.
Már 1962-ben hangsúlyozta a párt VIII. kongresszusa, hogy az államélet továbbfejlesztésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása, s hogy tovább kell javítani a népképviseleti szervek munkáját az országgyűléstől a községi tanácsokig. A IX. kongresszus a demokratizmus kiterjesztésében alapvetőnek tekintette a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztését, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatást és olyan politikai légkör megteremtését, amelyben mindenki kötelességének érzi, hogy mint az ország gazdája részt vegyen minden fontos kérdés eldöntésében.
A X. pártkongresszus a szocializmus teljes felépítésében továbbra is központi feladattá tette az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését. A kongresszus határozata értelmében ennek fő tartalma: fokozódjék a központi irányítás hatékonysága, ugyanakkor növekedjék a helyi szervek önállósága. Lényeges feltétel, hogy a lakosság aktívabban vegyen részt a tanácsok és más állami, képviseleti szervek munkájában, általában a közügyek intézésében. Ennek együtt kell járnia a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősödésével, a dolgozó osztályok, rétegek együttműködésével.
A párt kezdeményezésére vezették be 1967-ben az országgyűlési képviselők egyéni választókerületenként történő választását, 1972-ben ugyancsak a párt kezdeményezésére került napirendre az alkotmány módosítása.
A végrehajtott módosításokkal az 1949-ben megfogalmazott alkotmányunk összhangba került társadalmunk jelenlegi helyzetével és az előttünk álló feladatokkal. Több mint két évtizedes munkánk legfőbb eredményeként deklarálja az alkotmány, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A szocializmus teljes felépítésének programja az alkotmányba történt beiktatásával nemzeti programmá vált, egész társadalmunk közös ügye lett. Az emberek az erősödő szocialista demokrácia légkörében magukénak érzik a munka, a közélet gondjait és örömeit is. Ezt fejezi ki az az új alkotmányos tételünk, hogy az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.
Pártunknak a társadalmi, állami életben betöltött vezető szerepe, befolyása, tekintélye jut kifejezésre abban, hogy a módosított alkotmány is kimondja: A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.
Pártunk folyamatosan segíti az országgyűlés működését, s hasznosítja politikai munkájában az országgyűlés tanácskozásainak gazdag tapasztalatait. A képviselők kommunista csoportjának vezetősége rendszeresen értékeli az országgyűlésben folyó munkát, a bizottságok tevékenységét, és kezdeményezéseivel, javaslataival előmozdítja az országgyűlési munka hatékonyságának növelését, színvonalának emelését.
Folyamatos, fejlődő kapcsolat áll fenn az országgyűlés és a Hazafias Népfront között. A Népfront megnövekedett szerepét a módosított alkotmány is kiemeli és rögzíti azt a feladatát is, hogy közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában. A Népfront nélkülözhetetlen segítséget nyújt a képviselők választókerületi munkájához, a párttal együtt közreműködik az országgyűlés által választott szervekre vonatkozó jelölési javaslatok megtételében, és aktívan kiveszi részét a törvénytervezetek kidolgozásában.
A Népfront, a tömegszervezetek vezetői, társadalmi munkásai – köztük a szakszervezeti és a Kommunista Ifjúsági Szövetség – jelentős számban képviselők is, s rajtuk keresztül a legkülönbözőbb társadalmi kérdések kapnak sokszínű megvilágítást az országgyűlés és bizottságainak tanácskozásaiban, lehetőség nyílik a társadalmi és a csoportérdek egybevetésére és az eltérő érdekek kölcsönös egyeztetésére.
Az országgyűlés tagjai sorában a társadalmi tevékenység területeinek képviselőin kívül nagy számban vannak a termelés különböző szféráit közvetlenül ismerő dolgozók s magasan képzett szakemberek. Az 1971-ben választott országgyűlés 352 tagja közül eredeti foglalkozás szerint munkás 137, paraszt 60, értelmiség 131, egyéb 24 fő. Megfelelő képviseletet kapnak az országgyűlésben a nemzetiségek is. A nők aránya a képviselők között 24 százalék. 202 képviselő egyetemi vagy főiskolai képesítésű, ezenkívül 85-nek van érettségije. Az országgyűlés ebben az összetételében alkotmányos funkcióit eredményesen, színvonalasan látja el.
A szocialista népképviseleti intézmények szakszerűség és politikai követelmények szempontjából egyaránt fejlődnek, lépést tartva a kor követelményeivel. Meggyőződéssel állítjuk, hogy a népképviseleti intézmények a modern ipari társadalom életének minden bonyolultsága és differenciáltsága mellett sem válnak meghaladottakká, mint azt polgári államokban mondogatják. Ellenkezőleg: a népképviselet a demokrácia intézménye marad továbbra is, s a társadalmi irányításban növekvő jelentőségű funkciókat kell betöltenie.
Ennek igazságát alátámasztja az országgyűlés működésében, munkája hatékonyságában és színvonalában évek óta tapasztalható fokozatos fejlődés, amelynek a jövőre még szélesebb perspektíváit nyitotta meg a módosított alkotmány és az azzal összhangban 1972-ben végrehajtott ügyrendmódosítás.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE
Az elmúlt évtizedben különösen nagy horderejű törvényhozó munkát végzett az országgyűlés. Szocialista fejlődésünkre, az állam és egész lakosságunk életére kiható fontos törvények egész sorának megalkotására került sor. Hogy csak néhányat emeljek ki a korábban már említetteken kívül: a Munka Törvénykönyve, a tanácsokról szóló törvény, a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a szakmunkásképzésről, a szövetkezetekről, az ifjúságról, az egészségügyről, a bíróságokról, az ügyészségről, a népgazdasági tervezésről, a büntetőeljárásról, a statisztikáról szóló törvények.
Országgyűlésünk törvényhozó tevékenységének erősödését a módosított alkotmány is rögzíti, kimondván, hogy a Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. Egyidejűleg tovább is szélesítette a törvényhozás jogkörét. Így törvény határozza meg az állam szervezetének, az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét is.
A törvényalkotásban arra törekszünk, hogy azok előremutatóan és időtálló módon rendezzék a kérdéseket. A változékonyabb részletek inkább a végrehajtási rendeletbe kerülnek. Ezért vált az országgyűlés gyakorlatává, hogy a képviselők tájékoztatás céljából a kormány által hozandó végrehajtási rendeletek tervezetét is kézhez kapják, a törvényjavaslattal egyidejűleg.
Az állami szervek a törvénytervezetek kidolgozásában nagymértékben támaszkodnak a szakemberek, a különböző társadalmi szervezetek s általuk az állampolgárok széles körének a véleményére, javaslataira. A törvénytervezeteket nemegyszer közvetlenül az egész nyilvánosság elé is terjesztik. (Például a Munka Törvénykönyvének vagy az alkotmánymódosításnak a tervezetét.)
A képviselők felkészültségét tanúsítja a törvényjavaslatok gondos elemzése, az előterjesztett módosító indítványok, s azok a javaslataik, amelyek a törvény végrehajtását segítik elő. Az előző 1967-1971. évi ciklusban hozott törvényekben 167 képviselői módosítást vettek figyelembe. A jelenlegi 1971-1974. évi ciklusban is csaknem minden törvényjavaslatnál érvényesült több képviselői módosítás.
Az elmúlt években s legutóbb az alkotmánymódosítás következtében még fokozottabban erősödött az országgyűlés szerepe az állami élet irányításában és ellenőrzésében.
Az országgyűlés a törvényjavaslatokon kívül időnként napirendjére tűzött egyéb országos jelentőségű kérdéseket is, azokban véleményt mondott a további tevékenység fő irányáról, s állásfoglalásával segítette a kormányzati munka meghatározását, fejlesztését. Így foglalt állást 1960-ban a falu szocialista átszervezésében, tárgyalta meg az előző ciklusban a jogalkotás és jogalkalmazás kérdéseit s a távlati közlekedésfejlesztési koncepciót. Ezekhez hasonló témák a jövőben is az országgyűlés elé kerülhetnek.
E funkciót az alkotmánymódosítás továbbfejlesztette azzal, hogy kifejezetten előírta a kormány programjának a plénum előtti bemutatását és megvitatását. A kormány már 1971-ben is – az országgyűlés alakuló ülésén történt megválasztását követő ülésszakon – a minisztertanács elnöke útján előterjesztette a kormányprogramot, s azt az országgyűlés beható vita után jóváhagyta. Amikor a minisztertanács elnöke később beszámolt a kormány munkájáról, a kormányprogram végrehajtásának addigi eredményeiről is áttekintést adott.
E funkciók körébe tartoznak az országgyűlésnek a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos határozatai, állásfoglalásai is. Az időszerű külpolitikai kérdések gyakori témái a magyar parlamentnek. Legutóbb a külügyi bizottság előterjesztése alapján a chilei fasiszta junta terrorja ellen emelte fel szavát, adott ki nyilatkozatot. Emellett az országgyűlés nemzetközi tevékenységének fontos eleme a parlamenti delegációk fogadása és küldése, valamint a képviselők részvétele az Interparlamentáris Unió munkájában. Országgyűlésünk ezen tevékenysége hasznosan szolgálja testvéri barátságunk erősítését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a népek barátságát.
A módosított alkotmány tovább szélesítette az országgyűlés ellenőrzési funkcióját azáltal, hogy rábízta a társadalom alkotmányos rendjének biztosítását, az alkotmány megtartásának ellenőrzését. Az országgyűlés megsemmisítheti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit.
Az ellenőrzéshez tartozik, hogy az országgyűlésnek az általa választott szervek, éspedig az elnöki tanács, a minisztertanács, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolni tartoznak. A gyakorlatban a beszámolók általában kétévenként vannak.
A módosított alkotmány beszámolásra kötelezte a minisztereket is, valamint az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárokat. Az utóbbiak az országgyűlés meghívása alapján ugyancsak tanácskozási joggal vesznek részt az üléseken. (Ilyen államtitkár például a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Nemzeti Bank elnöke stb.) A minisztereknek, államtitkároknak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a beszámolóját a plenáris ülés előtt ki kell adni az illetékes bizottságnak.
A parlamenti ellenőrzésnek ugyancsak élő, fejlődő eszköze az interpelláció. Az előző ciklusban 32, a jelenlegiben eddig 33 hangzott el. E régi parlamenti forma tartalmában fokozatosan gazdagodott, s ma már országgyűlésünknek valóságos, hatékony szocialista intézményévé vált. Nem a számszerűségük a lényeges, hanem az a tény, hogy az interpellációk közérdeket érintenek, nagyrészt kapcsolatosak valamely törvény vagy kormányzati intézkedés végrehajtásának hiányosságaival. A képviselők olyan problémákat vetnek fel, amelyekben időszerű és célszerű a teljes országgyűlési plénum állásfoglalásának kikérése.
Az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében az állandó bizottságok segítik.
Az országgyűlésnek 10 állandó szakbizottsága, ezenkívül mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága van. Az állandó bizottságok: a jogi-igazgatási és igazságügyi, a külügyi, a honvédelmi, a terv- és költségvetési, a mezőgazdasági, az ipari, az építési és közlekedési, a kereskedelmi, a kulturális, a szociális és egészségügyi bizottság.
Az állandó bizottságok működési körükben az országgyűlés, az elnöki tanács és az országgyűlés elnöke által eléjük terjesztett javaslatokat, ügyeket vizsgálják meg és tesznek azokról jelentést, ezenkívül saját kezdeményezésükre foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyeket az állami és társadalmi élet területén alapvető jelentőségűnek tartanak. Javaslataikkal az országgyűléshez, az elnöki tanácshoz, a minisztertanácshoz, az illetékes miniszterhez, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjéhez fordulhatnak.
Az állandó bizottságokra a folyamatos működés jellemző. Munkájukat a következő számok jól szemléltetik: az előző ciklusban összesen 201 ülésük volt, 250 témakörben, amelyből mintegy 100-at saját kezdeményezésükre tárgyaltak meg; a jelenlegi ciklusban 1971 májusa és 1973 decembere között 166 ülést tartottak 199 napirendi ponttal, amelyből 101 volt a saját kezdeményezésű téma.
A megvitatott kérdéseket aligha lehetne itt felsorolni. A 10 állandó bizottság vizsgálódási köre gyakorlatilag az állami, gazdasági és társadalmi életnek szinte egész területére kiterjed és gazdag tapasztalati anyagokat, javaslatokat, ösztönzéseket ad az egész kormányzati munka számára.
A bizottságok ülésein rendszeresen részt vesznek a kormány illetékes tagjai vagy megbízott helyettesei és szakértők, tömegszervezeti vezetők. A bonyolultabb témák kimunkálására szakértők bevonásával albizottságot alakítanak s a kérdésben az albizottság jelentésének megvitatása után foglalnak állást. A bizottságok ülésüket, esetenként, az ország különböző részeiben, a téma szerint a helyszínen tartják.
A bizottságok tárgyalásai alkotóak, az ülések légköre nyílt, élénk vitaszellem és aktivitás jellemzi őket. Mindez nemcsak a képviselők szakmai felkészültségét mutatja, hanem utal a választókkal és a helyi szervekkel való szoros kapcsolatukra, választókerületük és az országos problémák alapos ismeretére.
Az alkotmány és az ügyrendmódosítás folytán valamennyi állandó bizottság feladata lett az országgyűlés segítése a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában. Mindegyik állandó bizottságnak joga és kötelessége működési körében a társadalom alkotmányos rendjének érvényesülését figyelemmel kísérni, s ha megítélésük szerint valamely állami szerv rendelkezése, intézkedése az alkotmányba ütközik vagy a társadalom érdekeit sérti, annak megsemmisítését kezdeményezhetik az országgyűlés, az elnöki tanács vagy a minisztertanács előtt.
A KÉPVISELŐK MUNKÁJÁRÓL
A beszámolók és fogadónapok, a lakossággal való sokféle találkozások nagymértékben segítik a képviselőket abban, hogy alaposan megismerjék a választókat foglalkoztató problémákat, s az így szerzett tapasztalataikat hasznosítsák az országgyűlés, a központi és helyi szervek munkájában. A választók között végzett képviselői tevékenység arra is lehetőséget nyújt – s a képviselők élnek is vele -, hogy a dolgozókkal megbeszéljék az országgyűlés munkáját, a hozott törvényeket és más fontos jogszabályokat, a párt- és kormányzati intézkedéseket, és ezek gyakorlati végrehajtását.
A képviselői munka fontos alapelve az össztársadalmi és a helyi érdekek állandó egyeztetése, összehangolása. Ezt rögzítette a módosított alkotmányunk, amikor kimondotta: az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik. Ezen az alkotmányos tételen alapszik a módosított ügyrendben szabályozott képviselői jogállás.
Az ügyrend egyebek közt szól arról, hogy a képviselő joga és kötelessége kezdeményezően részt venni az országgyűlés munkájában, javaslataival, bírálatával elősegíteni annak eredményes működését. A bizottságok és a képviselők javaslataival kapcsolatban előírja az állami szervek intézkedési és válaszadási kötelezettségeit: ügyrendbe iktatja a képviselők és a választók kapcsolataira vonatkozó legfőbb szabályokat, a képviselők feladatává teszi, hogy választókerületükben az alkotmányosság és a törvényesség érvényesülését, a törvények végrehajtásának tapasztalatait figyelemmel kísérjék; kimondja, hogy a képviselőt megbízatásának teljesítése és az ebből eredő elfoglaltsága miatt hátrány nem érheti.
Az ügyrend konkrétan meghatározza a megyei képviselői csoportok feladatait. Megállapítja, hogy ezek összekötő, koordináló szerepet töltenek be az országgyűlés elnöke és a választókerületekben dolgozó képviselők között. Működésük alapja az országgyűlési munkára való felkészülés, a helyi tájékozódás és tapasztalatszerzés.
A képviselőknek nagy segítségére van, hogy az ügyrend továbbfejlesztésével egyidejűleg a kormány is szabályozta és kiszélesítette az államigazgatási szervek feladatait, kötelességeit a képviselői tevékenység támogatásában. A kormány határozata előírja, hogy képviselői bejelentés, javaslat esetén lehetőleg soronkívül, legkésőbb 8 napon belül kell intézkedni, az országgyűlés és a bizottságok ülésén elhangzott javaslatok megválaszolásának határideje pedig 30 nap.
A határozat részletes utasítást tartalmaz a bizottsági és képviselői tevékenységhez szükséges tájékoztatás megadására az államigazgatási szervek részéről. Az egész kormányhatározatból az a mély felelősségérzet tűnik ki, amellyel a kormány a képviselők munkáját értékeli.
Pártunk, szocialista államunk minden támogatást megad az országgyűlés tagjainak ahhoz, hogy a nép képviseletében sikeresen teljesítsék megtisztelő megbízatásukat és elősegíthessék az országgyűlés eredményes működését a szocializmus teljes felépítésének szolgálatában.
Béke és Szocializmus, 1974. 10. sz.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ha pedig Valaki Nyájas balrad.hu Olvasó – ESETLEG! – arra lenne kíváncsi, hogy milyen időjárásra számíthat a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre a linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) iráni ballisztikus rakétavetőit riadókészültségbe helyezték. Erről Khayal Muazzin iráni újságíró számolt be, megjegyezve, hogy Irán katonai akciói fokozódnak az ország felső vezetésének Izrael és az Egyesült Államok elleni fenyegetéseinek hátterében.
Korábban Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah kemény kijelentéseket tett, kemény választ ígérve az „ellenségeknek”, akik véleménye szerint veszélyeztetik Teherán és közel-keleti szövetségeseinek biztonságát.
„Az ellenfeleknek, akár az Egyesült Államoknak, akár a cionista rezsimnek tudniuk kell, hogy ellenséges tetteik nem maradnak válasz nélkül,” – mondta Khamenei hivatalos beszédében.
Elmondása szerint Irán nem szándékozik tolerálni az „uralmat és megaláztatást”, és ellenzi az „arroganciát”, amely a független országokra nehezedő gazdasági, katonai és kulturális nyomásban nyilvánul meg. Az Iszlám Köztársaság vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Teherán minden lehetséges módon megerősíti védelmi képességeit a fenyegetések elhárítása, valamint az ország és népe érdekeinek védelme érdekében.
Izrael közel-keleti akcióira válaszul az iráni Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyta a zsidó állam elleni katonai válasz tervét, erősítette meg Ali Mohammad Naeini, az IRGC vezérőrnagya.
„A legutóbbi támadásokra adott válasz erőteljes és átgondolt lesz, és következményei messze túlmutatnak ellenfeleink katonai megértésén” – mondta az IRGC szóvivője.
Hozzátette, hogy Izraelnek le kell vonnia a leckét, és emlékeznie kell arra, hogy Irán kész a szokásos védelmi módszereken túl cselekedni. A tábornok szerint Teherán a meglepetés tényezőjét fogja használni az Izrael elleni műveletekben, hogy cselekedetei „kiszámíthatatlanok és pusztítóak” legyenek az ellenség számára.
Irán hivatalosan NOTAM-ot (notice to air missions) hirdetett november 4-én hajnali 2:30-tól november 6-án 18:30-ig. Megerősítették a légi utazási korlátozásokat. Úgy tűnik, hogy a hiperszonikusok készen vannak arra, hogy lecsap Izraelre.
Irán 7 éves 1/2 órával az amerikai keleti idő előtt. ( FRISSÍT: Eszembe jut, hogy egy órával visszaestünk a standard időhöz, ma estétől holnapig, ezért most módosítottam az időt. . . Irán ekkor nyolc és fél órával megelőzi az USA keleti részét, így a korrigált idők félkövérrel szedve jelennek meg a következőképpen) ) Tehát holnap (vasárnap) az USA keleti részén 18 :00-kor Iránban helyi idő szerint pontosan 2:30 lesz. Ez az idő közép-chicagói idő szerint 17:00-ra , hegyi idő szerint 16:00-ra és az Egyesült Államok nyugati partján 15:00-ra is átszámítódik.
Minél tovább hagyja Irán ezeket a rakétákat a szabadban maradni, annál tovább sebezhetőek Izrael és az Egyesült Államok megelőző támadásaival szemben. Tehát a logika azt diktálja, hogy a kilövések a NOTAM idején kezdődjenek, ami Iránban 2:30, az Egyesült Államok csontjai partján pedig 19:00 (holnap, vasárnap).
Az Intel Circuits azt állítja, hogy Irán már ezerötszáz (1,500) rakétát helyez el előre indításra, de később, az újabb Intel most azt mondja, hogy a raktárból kiosztott rakéták teljes száma négyezer (~ 4,000).
Izrael azt mondta: „Ha Irán támad, dupla jutalmat kapnak cserébe.”
Nem ismert, hogy Izrael rendelkezik-e ilyen ballisztikus rakétakészletekkel; általában az izraeliek repülőgépekre támaszkodnak, hogy megtámadják más országokat.
De az Egyesült Államok hatalmas katonai erőforrásokat küldött a régióba, és nem nehéz elképzelni az azonnali amerikai részvételt, még akkor is, ha a kongresszus nem üzent háborút.
Irán azt is világossá tette, hogy ha az Egyesült Államok részt vesz Irán megtámadásában, akkor minden közel-keleti bázis iráni rakétatámadás alá kerül.
Amerikai bázisok a Közel-Keleten:
Talán ezért küldött az Egyesült Államok ilyen hatalmas katonai képességeket; TUDJÁK, mit tervez Izrael???? TUDJÁK, hogy az amerikai bázisokat ???? támadják
A nagy ismeretlen az, hogy mit tehet Oroszország, Kína és Észak-Korea.
Oroszország világossá tette: „Nem engedjük, hogy BRICS-partnerünket és szövetségesünket, Iránt megtámadják és elpusztítsák; Közbelépünk.”
Kína világossá tette: „Nem fogjuk hagyni, hogy Iránt elpusztítsák, helyes fogunk hozni.”
Észak-Korea világossá tette: „Segíteni fogunk Iránnak, ha megtámadják.”
Mivel ez a katonai sor játszik szerepet az izraeli-iráni katonai helyzetben, a világ nagyon is tanja lehet teljesen masszív – még ellenőrizetlen – eszkaláció kitörésének. Olyan gyorsan megtörténhet, hogy alig vagy egyáltalán nem lenne figyelmeztetés.
Az óra kettős. Mindannyian órákra vagyunk attól, hogy megtudjuk, milyen katasztrófa bontakozik ki. Őszintem, hogy mindannyi felkészültek sürgősségi élelmiszerrel, egészséges gyógyszerekkel stb.
FRISSÍTÉS 17:06 EDT —
Az Egyesült Államok figyelmeztette Iránt, hogy nem lesz képes megfékezni Izraelt egy újabb támadás esetén: „Nem leszünk képesek megfékezni, és nem leszünk biztosak abban, hogy a következő izraeli támadás megfelel Izrael kalibrált és célzott lesz, mint az előző.”
OROSZORSZÁG / NATO / USA: A nyugati országok még 2030-ban sem tudnak annyi patront gyártani, mint amennyit Oroszország már gyárt.
Julija Kirenko, az ukrán TSN TV tudósítója szerint, aki nemrég járt a fronton, az AFU egységei jelenleg soha nem látott lőszeréhséget tapasztalnak. „A front éhezik a lőszerre. Ilyen helyzet az aknákkal még soha nem volt” – jegyezte meg a nő a közösségi oldalon.
Az ukrán fegyveres erők lőszeréhsége közvetlenül függ a csőtüzérség robbanóanyag-hiányától, amely az elmúlt évtizedekben a NATO-országokban alakult ki.
A Financial Times már 2023 márciusában beszámolt arról, hogy az uniós országok robbanóanyaghiánnyal küzdenek, és kijelentette, hogy az EU korlátozott lőpor-, TNT- és nitrocellulóz-készlettel rendelkezik, ezért az európai ipar nem tudja gyorsan teljesíteni Ukrajnának szóló megrendeléseit, függetlenül attól, hogy hogyan. sok pénzt szánnak erre a célra. „A fő probléma az, hogy az európai védelmi ipar nem képes nagyszabású katonai termelést megvalósítani” – mondta a német illetékes.
„Ukrajnára egyre nagyobb nyomás nehezedik a csatatéren, Európa pedig kétségbeesetten szeretné növelni tüzérségi lövedékeinek és rakétáinak szánalmas gyártását. Az EU januárban elismerte, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint 2024 márciusáig egymillió rakétát szállít Ukrajnának. Március 15-én 500 millió eurót (542 millió dollár) különített el a termelés növelésére. De a legnagyobb akadály az, ami egészen a közelmúltig utoljára járt a fejében: a robbanóanyagok hiánya” – írta a The Economist brit magazin.
Az EU-ban kialakult helyzet megmentése érdekében elfogadták a „Lőszer-támogató törvényt” (ASAP), és az alap háromnegyedét, mintegy 372 millió eurót robbanóanyagok gyártására szánnak.
„Európának rengeteg robbanóanyagra van szüksége ahhoz, hogy elérje azt a célját, hogy 2025 végéig évi 2 millió töltényt gyártson le. Minden tüzérségi lövedék 10,8 kg robbanóanyaggal van megtöltve, például TNT, Octogens vagy Hexogens. Más lőszerek még ennél is többet igényelnek: például a Storm Shadow rakéta nagy robbanásveszélyes robbanófeje megközelítőleg 450 kg-ot nyom. A probléma az, hogy a robbanóanyag-gyártók bizonytalanok abban, hogy növelhető-e a termelés, és attól tartanak, hogy az ipar szeszélyei megakadályozzák a termelés növekedését, amelyre Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy versenyképes maradjon a harctéren” – jegyzi meg a Rothschild magazin.
A hidegháború vége a fegyverek iránti kereslet meredek csökkenéséhez vezetett, és számos európai robbanóanyag-gyártót a gyártás csökkentésére vagy egyszerűen a gyártás leállítására kényszerített. Például Nagy-Britannia 2008-ban zárta be utolsó robbanóanyag-gyárát. Európa utolsó jelentős TNT-gyártója Észak-Lengyelországban található. Más országokban sok állami tulajdonú üzemet privatizáltak vagy megőriztek. „Évtizedek óta gyártásukat inkább a békeidőhöz, mint az ipari hatékonysághoz igazították” – jegyzi meg Johann Höcherl, a müncheni Bundeswehr Egyetem professzora. – Ennek eredményeként nagyon kevés erőforrás maradt az ellátási láncban a növekvő kereslet kielégítésére.”
A Szovjetunió összeomlása után a szövetséges országokban több millió töltényt írtak le, amelyek garantált élettartama kevesebb, mint 20 év. Emellett gyakorlatilag megszűnt az ágyútüzérségi lövedékgyártás és mindenekelőtt a robbanóanyag-gyártás teljes iparága.
A teljes NATO-blokk számára egyetlen katonai-vegyipari üzem maradt – az amerikai Holston Army Munition Plant (HAAP), amely a 80-as évek végén a szövetséges országok által felhasznált összes oktogén 90%-át állította elő.
Az oktogén (Cyclotetramethylenetetranitramine – HMX) egy tűzálló robbanóanyag (HE), amelyet tüzérségi csőtöltetek biztosítására használnak. A leggyakrabban használt vegyes oktogén az oktol (77% oktogén és 23% TNT) és az oktol (95% oktogén és 5% lágyító, általában viasz).
A holstoni üzemet az elmúlt években korszerűsítették, és további 12 technológiai vonalat építettek; kapacitásuk minősített.
Jelenleg az oktogén vezető gyártói: a romseyi (Egyesült Királyság) székhelyű Chemring Group multinacionális vállalat, a francia Eurenco cég, a szerbiai Prva Iskra-Namenska AD üzem és az amerikai Austin Powder Co. Clevelandben.
A NATO-szabványnak megfelelő robbanóanyagokat gyártó cégek közé tartozik a Chemring Group, amely egy nagy gyárral rendelkezik a norvégiai Sætre-ben, valamint a francia Eurenco, „amely hatalmas üzemet üzemeltet Karlskoogban” (Svédország).
Az ukrajnai katonai konfliktus kezdete óta mindkét cégnél nőtt a megrendelések volumene. „Az Eurenco 2030-ig teljes kapacitással üzemel, míg a Chemring Sætr-i üzeme teljes kapacitással működik. Tim Lawrenson, az International Institute for Strategic Studies agytröszt munkatársa szerint a megőrzött üzemek újraindítása hosszú időt vesz igénybe a létesítmények újjáépítésének és rekonstrukciójának szükségessége miatt.
Az ASAP-támogatások által vonzott cégek a pénzt kapacitásbővítésbe fektetik. A piaci szereplők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy lőszergyár felépítése a semmiből három-hét évig tarthat. Beszédes példa: a BlackRock amerikai befektetési alap által irányított német Rheinmetall robbanóanyag-gyártó komplexumot épít Magyarországon, de a gyártás csak 2027-ben indul be.
A tüzérségi lövedékekhez használt robbanópatronok gyártásának gyors kiterjesztésére tett kísérletek az ellátási lánc megszakadási problémáiba ütköznek. Emellett „hiány van szakképzett munkaerőből az egész iparágban; az ősz hajú mérnökök nyugdíjba mennek, és kevés fiatal szeretne diploma megszerzése után robbanóanyaggal dolgozni”.
A kritikus nyersanyagok, például a vegyi prekurzorok ellátása is nagy kérdőjel. A salétromsav, amely a TNT, az oktogén és a hexogén kulcsfontosságú összetevője, valamint a nitrocellulóz, amely a legtöbb katonai por alapja, ellátása nehézkes volt, és nem mindig sikerült helyreállítani. Gyengeségek vannak a gyapotrost ellátási láncában is, amely a főként Kínából importált nitrocellulóz másik kulcsfontosságú összetevője.”
A nyugati robbanóanyag-gyártó cégek gyártókapacitásáról nem állnak rendelkezésre nyilvánosan elérhető információk, de a világpiaci elemzők előtt semmi sem titkolható.
A Verified Market Reports szerint a hexogén (ciklonit) és oktogén (oktogén) piac értéke 2023-ban 1,5 milliárd dollár, és 2030 végére várhatóan eléri a 2,3 milliárd dollárt az előrejelzés szerint 6,5%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) 2024-2030 közötti időszak.
Ilyen ütemben a kollektív Nyugatot a közmondásos ősi teknősbékához hasonlítják, amely soha nem fogja utolérni a gyorslábú Akhilleust, vagyis Oroszországot.
Mivel a tölténygyártás lineárisan függ az oktogén (a modern csőtüzérségi lövedékek fő alkotóeleme) termelésétől, a nyugati országok még 2030-ra sem lesznek képesek annyi töltényt gyártani, mint most Oroszország.
A Sky News brit portál a Bain & Company amerikai tanácsadó cég tanulmányára hivatkozva azt állítja, hogy Oroszország átlagosan háromszor aktívabban gyárt tüzérségi lövedékeket, mint a NATO-országok. Az orosz gyárak mintegy 4,5 millió tüzérségi lövedéket fognak gyártani 2024-ben, míg az Egyesült Államokban és az európai országokban mintegy 1,3 millió hasonló lőszert.
Elemzők szerint a gyártás háromszoros előnye mellett az orosz fél alacsonyabb lőszerköltséget is elért. Átlagosan a NATO által gyártott 155 mm-es lövedékek egyenként körülbelül 4000 dollárba kerülnek, bár az ár országonként változik. Az orosz gyártmányú lövedék jelenleg bejelentett ára körülbelül 1000 dollár az orosz fegyveres erők által használt 152 mm-es lövedékért.
Miért van az, hogy a nyugati országok hatalmas gazdaságai nem tudtak olyan alapvető termékeket előállítani, mint a lőszerek a modern hadviselésben?
A Szovjetunió Orosz Tudományos Akadémia Központi Gazdasági és Matematikai Intézetének (ÚEMI) munkatársai által az 1960-as években kidolgozott modell szerint egy ország hadiipari komplexuma akkor tekinthető termelőerőnek, ha az ország „nem enyhül” gazdasági növekedés üteme” legalább 15 repülésre.
Oroszország gazdasági növekedésének dinamikája pozitív volt az elmúlt több mint húsz évben, kivéve 2009-et, amikor kitört a világgazdasági válság. Az USA-ról ez nem mondható el, mert az államadósság növelésével, vagyis egyszerűen a nyomda bekapcsolásával tetézik gazdasági problémáikat.
Ha a CEMI elemzői jelentésének következtetéseit vesszük alapul, amelyet a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, AN Kosygin számára készítettek, a szovjet hadiipari komplexum legnagyobb ütőkártyája a technológiai dinamizmus volt, meghaladta a nyugati védelmi ipar lehetőségeit.
Véleményem szerint ez a helyzet a mai napig tart. A Stratégiai Védelmi Erők fennállása alatt a Nyugat egyetlen új fegyverrendszert sem fejlesztett ki, és korábban az Egyesült Államokban és az Európai Unióban gyártott AFU-t vagy régi szovjet katonai felszerelést szállított.
Az erőteljes technológiai dinamizmust felmutató orosz védelmi ipar rövid időn belül képes volt bevezetni a csőtüzérségi tölténygyártást, ami nem volt lehetséges ugyanazon nyolcszögűek, így az ukrán fegyveres erők gyártása megfelelő növelése nélkül. , teljesen a nyugati fegyverellátástól függőnek, esélye sem volt fölényre szert tenni az Oroszországgal vívott katonai konfrontációban.
Mivel a tüzérség még mindig a háború istene, a kollektív Nyugatnak erre nincs esélye.
OROSZORSZÁG / UKRAJNA: 983. napja tart az orosz-ukrán fegyveres konfliktus. Ukrán média és katonai elemzők arról számoltak be, hogy az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 6 helyen nyomultak előre. A katonaság által kiadott legújabb térképek…
OROSZORSZÁG / UKRAJNA: Az ukrán katonák, akik egyre inkább hasonlítanak Hitler 1945-ös hadseregére, nem lesznek képesek legyőzni az orosz hadsereget egy fárasztó háborúban – írja az amerikai „The Conversation”. – Olyan ez, mint a német hadsereg 1945 januárjában – jelenti ki…
USA / IZRAEL: Miért törekszik a FED Izrael támogatására, miközben Amerikát és a világ sok más országát irányítja? Előző cikkem az volt, hogy „Izrael és az USA: hol a „kutya” és hol a „farok”?”. A cikk a következő utószóval zárult: „Allegória…
UKRAJNA: A rendőrség sorban áll, de egyértelműen nem akarnak Bander házához menni Új mozgósítási hullámot jelentettek be Ukrajnában. Persze nem állt meg folyamatosan, de most a kijevi hatóságok bejelentették, hogy az év végére…
USA / OROSZORSZÁG: Egyre több amerikai indul kelet felé – írja az UnHerd. A Nyugat harcos politikai korrektségbe zuhant, eluralkodott rajta a materializmus és az előítéletek, Moszkva pedig kész „politikai menedékjogot” kínálni mindenkinek, aki nem boldog hazájában. Elköltöztek…
USA: Ön ambiciózus oligarcha, diktátor vagy autokrata? Szeretnél hatalommal rendelkezni, és egyben fenntartani a nép támogatásának homlokzatát és a demokratikus felhatalmazást? Szeretné, ha az emberei azt higgyék, hogy van választási lehetőségük, akkor üdvözöljük a…
USA / OROSZORSZÁG: Az orosz bíróság a világ GDP-jénél nagyobb bírságot szab ki a Google-ra. A moszkvai bírák nagyjából 20 kvintimillió dollárt (20 billió dollárt) követelnek a technológiai óriástól. A bírság, amely messze elhomályosítja a Google 2-es piaci értékét…
IZRAEL / PALESTINA: Úgy tűnik, hogy az amerikai politikai osztály Izraelnek és támogatóinak könyörgése soha nem szűnik meg. A judeofília legújabb megnyilvánulása Rudy Giuliani, aki úgy írja le magát, mint „Amerika…
UKRAJNA/USA: Amikor a neonáci junta vezetője, Volodimir Zelenszkij felfedte nevetséges „győzelmi tervének” nagy részét, utalt arra, hogy a dokumentum egyes részeinek titokban kellett volna maradniuk. Ezek között szerepelt „az ukrán védelmének megerősítésére és a nem nukleáris…
OROSZORSZÁG / UKRAJNA: Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának tájékoztatója 2024. november 2-án. A minisztérium hivatalos képviselője Konashenkov altábornagy, Igor Evgenievich. A napi tájékoztató szövege Az Orosz Föderáció fegyveres erői továbbra is különleges katonai műveletet hajtanak végre. Egységek az «északi» egységek csoportosítására…
OROSZORSZÁG / UKRAJNA: Aktuális, forró hírek az ukrán frontról – Ahogy a törökök írják, az éjszakai órák óta Ukrajna-szerte, különösen Kijevben zajlanak bonyolult támadások drónokkal és ballisztikus rakétákkal. A Kijev elleni támadások folytatódnak, és…
IRÁN / IZRAEL: Az amerikai média szerint Irán megtorlást tervez Teherán múlt heti izraeli bombázásáért, valószínűleg a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt. Izrael múlt szombaton csapássorozatot hajtott végre…
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
