MÁSODIK RÉSZ
(idézet: Horthy – Vas Zoltán)
A Bethlen-kormánynak nemcsak Burgenland átadásának továbbra is megoldatlan kérdése és a királypuccs lehetősége okoz súlyos gondot. A gazdasági válság rohamos súlyosbodása az egyik legnagyobb akadálya Bethlen konszolidációs politikájának. Az államháztartás költségvetési egyensúlyát nem sikerül Hegedűs pénzügyminiszternek helyreállítania. A földbirtokra és a tőkés vállalatokra kirótt vagyonváltságnak csak egyharmada folyt be. A földadó emelése elé a nagybirtok, más pénzügyi tervek elé a nagytőke gördít akadályt. Újból működik a bankóprés. A városi lakosság elkeseredett, különösen a munkásosztály. Az iparcikkek árának folytonos emelése és a már törvényileg kimondott, de végre nem hajtott földreform miatt elégedetlen a parasztság széles rétege.
A legitimista KNEP azzal a szellemességgel agitál, hogy egyetlen orvosság a korona romlásának megakadályozására a „korona behozatala”. A KNEP agitációja elég sikeres. Sokan, hogy szabaduljanak a Horthy-rendszertől és ennek nyomorúságos gazdasági rendjétől, visszavárják külföldről a „koronát”, a királyt.
A kisgazdák nevében Nagyatádi Szabó hangsúlyozza: pártja gyengén képviselt a kormányban. Tiltakozik az ellen, hogy a KNEP és a Kisgazdapárt szövetségének programját Bethlen akaratából „úgynevezett” pártonkívüli miniszterek irányítják. Elutasítja a Bethlen által szorgalmazott egységes kormánypárt megteremtését. Ez arra lenne csak jó, hogy a nemzetgyűlés esetleges közeli feloszlatásával, új választásokkal olyan testületet hozzon létre, amely mindenben Bethlent szolgálja. Követeli a szabad királyválasztás jogának törvénybe iktatását, a földreform-törvény végrehajtását, az igazságosabb adózást. Továbbá a közigazgatás reformját, az általános, titkos választójog kiterjesztését a megyékre, ahol még mindig csak a Ferenc József-i idők kevésnyi kiváltságosa bír a választójoggal, és a világháború előtt létrejött testületek tartják kezükben a hatalmat.
A Kisgazdapárt az általános, titkos választójog bevezetése révén akar betörni a megyék vezetésébe. A közigazgatási reform a hatalmi törekvéseinek egyik központi célkitűzése. Bethlen meg akarja akadályozni a közigazgatás reformját. Meg kell őrizni – úgymond – a megyegyűlések ősi tradícióit: nem enged hozzájuk nyúlni.
A vármegyék többsége Bethlen politikai irányvonalát követi. A közigazgatás ily módon Bethlen politikai és hatalmi támasza az Egységes Párt megteremtésében. Leváltják Baranyában és Zemplénben a kisgazdapárti főispánokat. Ez ellen Nagyatádi Szabó 1921. szeptember 5-én, Kalocsán tiltakozik. Nem igaz Bethlen vádja, hogy a közigazgatási reformmal a Kisgazdapárt parasztdiktatúrára tör. „Kisgazda jelszóval indulunk a választásokon – mondja de a párt jelöltjeinek és megválasztottjainak háromnegyed része nem kisgazda, hanem az intelligenciából és az iparos osztályból került ki. Ne féljenek az urak! A közigazgatási reformmal nem akarjuk kiforgatni ősiségéből a vármegyéket, csak a születési előjogok megszüntetését kívánjuk.” Kifejti továbbá, hogy a Kisgazdapárt nem olyan együgyű, hogy legnagyobb párt létére önként félreálljon Bethlen útjából. A Kisgazdapárt nem engedi beolvasztani magát semmilyen pártba.
Nagyatádi Szabónak gyengéje, amit maga is elismer, hogy pártja tulajdonképpen nem a kisgazdák és még kevésbé a parasztság széles rétegeinek a pártja. Nincs is egység a pártjában. Rubinek Gyula, az agrárkapitalisták képviselője, külön tárgyal Bethlennel a csatlakozás feltételeiről. Hajlandó támogatni Bethlen Egységes Párt tervét, ha az új párt nagyjából elfogadja a Kisgazdapárt jelenlegi programját. Ennek elismeréseként – javasolja Rubinek – Bethlen és társai lépjenek be a Kisgazdapártba, egyesüljenek azután a KNEP-pel.
Ilyen formában ez tulajdonképpen az Egységes Párt tervét is szolgálja. Előbbre jutna Gömbös a politikájával. Amíg e célkitűzését megvalósíthatja, tartja fontosnak a szoros együttműködést Bethlennel, nehogy a KNEP-pel alkudozva elkötelezze magát Károly király visszahozatalára.
Bethlen, Rubinek, Gömbös eredményesen tárgyal erről de együtt sem boldogulnak Nagyatádi Szabóval, aki megakadályozza terveiket.
Bethlen nem kockáztatja meg Nagyatádi Szabó ellenzékbe szorítását. Ez a kormánykoalíció felbomlására vezethet, ami a miniszterelnökségébe kerülhet. Emiatt próbál Bethlen egyezkedni a KNEP-től kezdve Gömbösig és Eckhardtig mindenkivel. A tömeggyilkos Prónayval is, akinek megígéri, hogy megegyezésük esetén megmenti a börtöntől.
Ugyanezt szándékozik tenni Bethlen most a Kisgazdapárt vezérével, Nagyatádi Szabóval. Választás elé akarja állítani: börtönbe juttatja vagy aláveti magát az Egységes Párt politikájának. Bethlen eme terve megvalósításához alkalmat ad Nagyatádi Szabó személyi titkárának, Eskütt Lajosnak a korruptsága.
A nemzetgyűlés általában is útjában van közben Bethlennek. Mivel nem tudja a pártokat politikája elfogadására kényszeríteni, Horthyval három hónapra elnapoltatja a nemzetgyűlés üléseit. Szabad kezet nyer ezzel, hogy átmenetileg a nemzetgyűlés ellenőrzése nélkül működjék politikai programja megvalósításán. Megszabaduljon egyben Nagyatádi Szabótól.
Eskütt Lajosról kiderül, hogy nagy összegekért soron kívül kiadat miniszterével mezőgazdasági exportengedélyeket. A szállítók és exportálók milliókat keresnek. Részes az ügyben számos közéleti személyiség, akik busás sáp ellenében ajánlólevelekkel szolgálták a szállítók ügyét.
Bethlen gróf miniszterelnök felkérésére Nádossy országos főkapitány vezeti a nyomozást. Megvesztegetés vádjával 1921. szeptember 12-én letartóztatják Eskütt Lajost és több más személyt, nagykereskedőket, ügyvédeket. Mentelmi jog véd meg több nemzetgyűlési képviselőt a letartóztatástól.
Eskütt első rendőrségi kihallgatásán a kormány tagjai közül részt vesz Vass József közélelmezési miniszter, mint a KNEP egyik vezetője. A Kisgazdapártot Tomcsányi igazságügy-miniszter képviseli. Bethlen intézkedik így. Maga is ott van a kihallgatáson. Azzal indokolja, hogy a kormány illetékes tagja, Nagyatádi Szabó földművelésügyi miniszter, rendőrileg terhelt az ügyben. Esetleg bűnvádilag kell felelősségre vonni.
Bethlen a letartóztatott Eskütt Lajos révén reméli megszerezni azokat a terhelő adatokat, amelyek segítségével erkölcsileg és politikailag lehetetlenné teheti Nagyatádi Szabót, vagy eszközévé kényszerítheti.
Eskütt azonban mindent magára vállal. Menti miniszterét. Elismeri, hogy Nagyatádi Szabó személyi titkáraként igenis milliós összegekhez jutott, amit befizetett pártalapra, a Kisgazdapárt pénztárába. Tagadja, hogy miniszterének személyes haszna lett volna a kiviteli engedélyekből.
Eskütt nem fél az ellene indított bűnvádi eljárástól. Elmondja: megőrizte neves közéleti személyiségek ajánlóleveleit a kiviteli engedélyek ügyében. Nem nevezi meg őket, de céloz arra, hogy vannak köztük Bethlennek és a kormányzónak bizalmi emberei. Azt is megmondja: bizonyítani tudja, hogy ezek a közéleti ajánlók milliókat kerestek az exportot lebonyolító nagykereskedők révén.
Eskütt magatartásán megbukik Bethlen terve Nagyatádi Szabó kompromittálására, már az első menetben. Célját mégsem adja fel. Utasítja Nádossyt: szerezze meg az Eskütt által meg nem nevezett közéleti személyiségek ajánlóleveleit.
A főkapitány Eskütt hivatali szobájában két fáskosárnyi kompromittáló iratot talál, köztük valóban számos politikus ajánlólevelét.
Országos a botrány. A Bethlen-párti lapok támadó jellegű, részletes tudósításokat közölnek a panamáról. Azt írják: Eskütt Lajos panamázott, de a piszkos víz Nagyatádi Szabó miniszter szájáig ér.
Szeptember 11-én a Kisgazdapárt értekezletén Nagyatádi Szabó elismeri: a kiviteli engedélyekkel pénzt szerzett, de nem a saját zsebére, hanem a párt céljaira. Azzal fenyegetőzik: ha Bethlen úgy akarja, legyen Eskütt-per, de nyilvánosságra hozza a kiviteli engedélyt kijáró nemzetgyűlési képviselők és egyéb közéleti személyiségek névsorát.
Követeli azt is, hogy a konkurens párt, a KNEP-et képviselő Vass József közélelmezési miniszter ügyeiben is rendeljenek el vizsgálatot. Tudja meg a nyilvánosság, ki mindenkinek adott kiviteli engedélyt, és ugyancsak mellékeljék az ajánló közéleti személyiségek névsorát.
Nagyatádi Szabó adatai alapján, a Világ napilap másnap kérdést intéz Bethlen grófhoz: igaz-e, hogy gróf Tisza Györgynek a Praxis Részvénytársasággal lebonyolított üzletét, melyben háromezer tenyészló illetékmentes behozataláról, ugyanannyi tenyészló illetékmentes kiviteléről van szó, a miniszterelnök úr ajánlotta?
A Világ megnevezi a mezőgazdasági termékek exportjával foglalkozó részvénytársaság igazgatósági tagjait is. Valamennyien nagybirtokosok. Bethlen hívei. A kérdésre Bethlen a Magyar Távirati Iroda útján kitérően nyilatkozik. Méltóságán alulinak tartja a Világ hozzá intézett kérdésére válaszolni, minthogy abban a rágalmazás szándéka villan fel.
A Magyar Távirati Iroda elnöke, Kozma Miklós jegyzi fel naplójába: „Magyarország a korrupciók országa. Mindennek és mindenkinek megvan az ára. A piszok olyan nagy, hogy az ember már azt sem tudja, akaratlanul is mikor keveredik valamibe bele. Alig van szállítás, amit kenés nélkül meg lehetne kapni!”
Nagyatádi Szabó ellentámadásba megy át. Bukása a Kisgazdapárt hatalmas veresége lenne, ezért még a Bethlennel egyezkedni akaró Rubinek-szárny is bizalmat szavaz vezérének a Kisgazdapárt választmányi ülésén. Megerősítik a kalocsai nagygyűlésen elhangzott politikai követelést: Nagyobb hatalmat a kormányban a Kisgazdapártnak! Szabad királyválasztást! A kormány ne halogassa továbbá földreformtörvény végrehajtását! Követelik a titkos választójog fenntartását. Ellenzik a Károlyi-forradalom és a Tanácsköztársaság által megszüntetett főrendiháznak felsőház formájában való visszaállítását. Nagyatádi Szabó – mint eshetőséget – felveti: ha Bethlen megtagadná követeléseik teljesítését, a Kisgazdapárt lépjen ki a kormányból, vonuljon ellenzékbe.
A Kisgazdapárt ellenzékbe vonulását a párt liberális csoportja szorgalmazza. Buktassák meg Bethlent! – követelik. Erre szólították fel a Kisgazdapártot a polgári ellenzéki pártok, és velük a szociáldemokraták. Az ellenzékbe vonulást követelő liberális csoportot a Gömbös-szárny elhallgattatja. Horthy-Bethlen-Gömbös politikai szövetsége nem tűr meg ellenzéki Kisgazdapártot.
A KNEP megkísérli hasznára fordítani a Kisgazdapárt válságát. Kiderül azonban, hogy Bethlen miniszterelnök támadása Nagyatádi Szabó ellen egyelőre hazárd jellegű, Nagyatádi Szabó visszafordítja a vádat azzal, hogy akkor viszont ő feltárja a keresztény kurzus minden mocskát, Bethlenét is.
Sokak „becsülete” forog most már kockán. Kik keveredhetnek még bele? – találgatják. Miniszterek, főispánok, minisztériumi főtisztviselők, képviselők várják rettegve, mikor nevezik meg őket.
Bethlen az Eskütt-ügy kirobbantásával elszámította magát. Nemcsak mert Nagyatádi Szabó ellenáll, és pártjában a Rubinek-szárny is védelmére kel. Megindul érdekében a mentőakció az ügyben kompromittált, nem kisgazdapárti nagyságok részéről is, fel a kormányzó környezetéig. E tények kényszerítik a KNEP-et arra, hogy most már a saját érdekében igyekezzék elsimítani a sokágazatú panamaügyet, ami Vass József miniszterségét is veszélyezteti. Vass lemondása súlyos politikai csapás lenne a KNEP legitimista törekvéseire. Esetleg a Bethlen-kormány bukására vezetne, ami most semmiképp nem érdeke a Károly király közeli hazahozatalán fáradozó legitimistáknak és a KNEP-nek.
Az ügy további kifejlődése a szabad királyválasztókra és személyileg Gömbösre ugyancsak rossz fényt vetne. Az egyik ellenzéki lap máris új adatokkal eleveníti fel a közelmúltban leleplezett, Gömbös-féle mozipanamát. Idézi a nemzetgyűlés naplóját, miszerint Bottlik József, a nemzetgyűlés alelnöke, felháborodottan felszólította a belügyminisztert, nyilatkozzék, ki az a nemzetgyűlési képviselő, aki a zsidó mozitulajdonosok engedélyének megtartása érdekében, a közbenjárásért ötszázezer koronát kapott?
Gömbös most, hogy az ellenzéki lap felidézte a mozipanama ügyet, és neve az Eskütt-ügyben is szerepel, Nyugat-Magyarországról Pestre siet. Mint kisgazdapárti képviselő, és egyben mint Bethlen elkötelezettje, közvetíteni kész Bethlen és Nagyatádi Szabó között. Közbelépésre kéri Horthyt is, akivel hosszan tárgyal.
Bethlen találkozik Nagyatádi Szabóval. Beszélgetésük kölcsönös vádaskodássá fajul. Haraggal válnak el. Nagyatádi Szabó még aznap, az 1921. szeptember 23-án összehívott nemzetgyűlés előestéjén, értekezletet tart a Kisgazdapárt képviselőivel. Kéri, hogy a nemzetgyűlés ülésén a párt foglaljon állást Bethlen és politikája ellen.
Már együtt az értekezlet, csak Nagyatádi Szabó hiányzik. Gömbösnél van, aki megkísérli a közvetítést. Nem sikerül. Bethlen tudtával és egyetértésével Gömbös ekkor a kormányzóhoz siet. Megbeszélik, hogy mindenképp térdre kényszerítik Nagyatádi Szabót. Valósággal megzsarolják.
A kormányzó magához kéreti, Bethlen és Tomcsányi igazságügy-miniszter jelenlétében fogadja. Nagyatádi Szabó, bízva Eskütt hallgatásában, az ártatlanságát hangoztatja a panamaügyben. Horthy szóhoz sem engedi jutni. Bizonyítékokat tár eléje. Fenyegeti, vagy megtalálja a Bethlen javasolta közös utat, hogy az ország kormányzásra alkalmas politikai erőbázishoz, egy egységes párthoz jusson, vagy bíróság elé áll …
Nagyatádi Szabó látja: csakis egy módon menekülhet. Ha kiegyezik Bethlennel. Tudja, hogy súlyos árat fizet érte. Az Eskütt-ügy megviselte idegeit. Az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, megadja magát sorsának.
A lapok hivatalos jelentése szerint még ugyanaznap, 1921. szeptember 22-én, délután öt órakor, Bethlen István gróf miniszterelnök elnökletével pártközi értekezletet tartanak. Megjelennek a Kisgazdapárt részéről: Nagyatádi Szabó, Rubinek Gyula. A KNEP képviseletében: Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István. A kilépettek csoportjából: Korányi Frigyes báró, Klebelsberg Kunó gróf. Az ellenzék soraiból: Friedrich István, Ereky Károly, Ugrón Gábor, Rassay Károly, Szterényi József báró.
A pártközi értekezlet egyhangú megállapodásra jutott – jelentik a lapok. A Kisgazda- és Földműves Pártban Rubinek Gyula ismertette a pártközi megállapodást. Elhatározták, hogy a nemzetgyűlésben, amely egyhónapi szünet után holnap ismét összeül, a mai nehéz helyzetre tekintettel nem kér senki napirend előtti felszólalásra engedélyt. Nem teszik szóvá a nyugat-magyarországi kérdést, az Eskütt-féle kiviteli engedélyek ügyét.
A nemzetgyűlés egyetlen eseménye, hogy Hegedűs pénzügyminiszter beismeri az infláció nagyméretű növekedését, gazdaságpolitikájának teljes csődjét: leköszön tisztségéről. Utóda ideiglenesen Hegyeshalmy Lajos, majd az év végéig – mint miniszterelnök – Bethlen.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
Fotó: „Vlagyimir Putyin (2023. 04. 27.)” az Orosz Föderáció elnökének sajtószolgálata által a CC BY 4.0 licenccel rendelkezik.
