Az ellenfelek megpróbálják megosztani az embereket az Orosz Föderációban, de határozottan elnyomjuk a provokációkat és válaszolunk minden kihívásra. Ezt december 14-én jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egységes Oroszország párt XXII. kongresszusán.
„Ellenfeleink minden történelmi időben megpróbálták aláásni ezt az egységet. És most ismét a másokon kidolgozott forgatókönyvet követik, megpróbálják megosztani az embereket, kijátszani a nemzeti vagy vallási kártyát” – mondta az államfő.
Vlagyimir Putyin megjegyezte, hogy Oroszország határozottan elnyomja az ilyen provokációkat, reagál minden fenyegetésre és kihívásra, és visszavág az egész fronton, amely nemcsak a kapcsolattartási vonal mentén halad.
„A konfrontáció életünk minden területét érinti: kultúrát, oktatást, világnézetet, gazdaságot és technológiát. Az Egységes Oroszországnak élen kell járnia ebben a tisztességes küzdelemben, minden szakértői erőforrását, politikai tapasztalatát, tekintélyét, a legjobb személyzetét a nép és az egész ország érdekében kell felhasználnia” – zárta beszédét.
Ezt megelőzően Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország legerősebb fegyvere a társadalom megszilárdítása és az emberek elkötelezettsége az anyaország iránt. Elmondása szerint a nyugati országok ezt nem vették figyelembe, amikor azt remélték, hogy gazdasági szankciók segítségével, a fegyveres erők segítségével elnyomják Oroszországot. Ezt nem vehetik figyelembe, mert ehhez a közös orosz kultúra részének kell lenni – tette hozzá az orosz vezető.
Folytatódik a Donyec-medence védelmére irányuló különleges művelet, amelynek kezdetét Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én jelentette be. A döntést a régió súlyosbodott helyzetének hátterében hozták meg.
Hakan Fidan török külügyminiszter az NTV csatorna által sugárzott interjúban felfedte, hogy Ankara volt az, amely meggyőzte Oroszországot és Iránt, hogy „ne avatkozzanak be” Szíriában a lázadók offenzívája során, amely Bassár el-Aszad bukásához vezetett.
Ez nagyrészt megerősíti azokat a pletykákat, amelyek szerint földalatti megállapodás volt a három ország között, ami kiderül, hogy Oroszország végül fenntartja-e bázisait Tartuszban és Latakiában.
Ez végső soron megmagyarázza, hogy Oroszország és Irán miért nem avatkozott be.
Még ha Oroszországnak problémája is lenne Ukrajnával, és nem tudna erőket küldeni Szíriába, Irán meg tudná tenni.
„A legfontosabb dolog az volt, hogy beszéljünk az oroszokkal és az irániakkal, és biztosítsuk, hogy katonailag ne avatkozzanak be az egyenletbe. Beszéltünk az oroszokkal és az irániakkal, megértették” – mondta Fidan.
„Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb emberéletet veszítsük, megpróbáltuk vérontás nélkül megtenni, folytatva a célzott tárgyalásokat két fontos szereplővel, akik képesek használni hatalmukat” – tette hozzá.
Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy „az ellenzék győzelme (…) Hosszú időbe telne, és véres lenne.”
De az oroszok és az irániak látták, hogy ennek nincs értelme. Rossz emberbe fektettek be. Ráadásul a körülmények a régióban, de globálisan sem egyformák” – mondta.
Az offenzíva elindítását követő tizenegy napon belül a szíriai al-Kaida által vezetett iszlamista lázadók koalíciója, a Hajat Tahrir Al-Sham elfoglalta Damaszkuszt és megdöntötte Aszadot, aki családjával Oroszországba menekült.
ÚJ: #Turkiye FM Fidan a török csatornán @ntv a legújabbról #Syria:
– meggyőztük Oroszországot + Iránt, hogy ne támogassa Aszadot a végén, nagyon véres
lehetett volna – a YPG külföldi vezetőinek szombatig el kell hagyniuk Szíriát, a YPG-ben lévő szíreknek le kell tenniük a fegyvert
„Olyan Szíriát akarunk látni, ahol nincs terrorizmus, ahol a kisebbségekkel nem bánnak rosszul. Befogadó kormányt akarunk Szíriában,” mondta, hozzátéve, hogy az országukba visszatérő szíriai menekültek száma fokozatosan növekedni fog.
Fidan azt is hangsúlyozta, hogy Törökország stratégiai célja a kurd YPG milícia, a Népvédelmi Egységek felszámolása.
A YPG kulcsfontosságú eleme az Egyesült Államok által támogatott erőknek, amelyek segítettek az Iszlám Állam elleni harcban.
Ankara terrorista szervezetnek tekinti a YPG-t, és azt állítja, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hajtása.
Még közvetetten utalt az amerikaiakra is, akik segítik a kurdokat és illegálisan kitermelik Deir Ezzor olajmezőit, és azt mondta, hogy „szombatig el kell hagyniuk az országot”, és a YPG emberei leteszik a fegyvert.
Konkrétan azt mondta, hogy „a YPG külföldi vezetőinek szombatig távozniuk kell”.
Megjegyzendő, hogy Hakan Fidan lényegében még mindig a török MIT meg nem énekelt parancsnoka.
Kína és az Egyesült Államok kölcsönhatásának módja nagymértékben meghatározza, hogy a világ az egység vagy a megosztottság felé hajlik-e, hogy a globális ellátási láncok „globalizált megállapodást” vagy „blokkalapú megállapodást” követnek-e, és hogy a …
Brutálisan emelkedhet a parlamenti pártok pénze – így gyengítené a Tiszát a vajdabanda?
Jelentősen megemelné a kormány a frakciók támogatását, egy, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó utolsó pillanatos módosító javaslattal. A pártok parlamenti frakciói által elkölthető keretből így minden képviselőcsoport megduplázhatná a munkatársainak számát, ráadásul fejenként dupla annyi fizetésért. Az ellenzéki pártok a jelenlegi gazdasági nehézségek miatt ellenzik a javaslatot. A Republikon Alapítvány Kuratóriumi elnöke szerint a Fidesznek fontos politikai célja lehet a Tisza gyengítése a kis pártok erősítésével.
A szeptemberben kezdődött ülésszak idején a Fidesz a KDNP-vel közösen 134 képviselővel kezdett. A Telex az őszi politikai idény indulásakor megtudta, a legtöbbet a Fidesz-KDNP kapja: havonta több mint félmilliárd forintnyi állami forráshoz jut a legnagyobb frakció. A Demokratikus Koalíció közel 60 milliót kap, a Párbeszéd pedig 6 képviselő után havonta 26 millióból gazdálkodhat. Összességében havi 763 és fél millió forintba kerül a frakciók fenntartása az adófizetőknek.
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága most jelentősen emelne ezeken az összegeken így a frakciók jövőre a saját tiszteletdíjuk kétszerese helyett 3,3-szeresét költhetnék a maguk és alkalmazottaik munkájához szükséges felszerelésre és eszközökre. A frakciók működésére a tiszteletdíj tízszeresének, valamint képviselőnként a tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összeget fordíthatnának.
Ezt a javaslatot jövő héten nagy valószínűséggel megszavazza a kétharmados kormánytöbbség. Az ellenzéki pártok ugyanakkor ellenzik. A Tisza Párt pedig több szempontból felháborítónak tartja a javaslatot.
„Nyilván arról van szó, hogy olyan pártok kapjanak anyagi támogatást adófizetői pénzből, akiknek jelenleg semmilyen társadalmi támogatottságuk nincs. Eleve úgy ülnek bent most ellenzéki pártok, hogy nulla százalékon állnak” – nyilatkozta Magyar Péter.
A Republikon legfrissebb felmérése szerint, amely hétfőn jelenik meg, a jelenlegi ellenzéki pártok közül a Tisza Párt mellett, amely tovább növelte az előnyét, a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe. A Kétfarkú Kutya Párt a küszöb határán mozog.
Horn Gábor úgy látja, a Fidesznek fontos politikai célja a Tisza Párt gyengítése a kis pártok erősítésével. „Szoros verseny esetén elemi érdeke, hogy minél több olyan párt induljon el, ami akár csak néhány százalékot kap. Én azon se csodálkoznék, ha látnánk még torvénymódosítást, 5 százalékról lemenne mondjuk 3 százalékra a küszöb” – fogalmazott.
Ha a módosítást elfogadja az Országgyűlés, jövőre minden képviselőcsoport dupla annyi munkatársat vehet fel, mint eddig, ráadásul fejenként dupla annyi fizetésért. (atv)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Ezt a javaslatot jövő héten nagy valószínűséggel megszavazza a kétharmados kormánytöbbség.
Az ellenzéki pártok ugyanakkor ellenzik…”
-UGYANAKKOR – SZERINTÜNK! – BOLDOGAN FOGJÁK HABZSOLNI A NEM VÁRT -„NEMKÍVÁNT”! – HŰSÉGJUTALMAT! (Hiszen MEGSZOLGÁLTÁK!)
Ám ha már annyira kiakadtak a vajdabanda legújabb trükkjén,
NEKÜNK VOLNA EGY JÓL HASZNOSÍTHATÓ JAVASLATUNK:
Ezek az „ellenzéki” frakciók jövőre ahelyett, hogy a saját tiszteletdíjuk kétszerese helyett 3,3-szeresét költenék a maguk és alkalmazottaik munkájához szükséges felszerelésre és eszközökre, és a frakciók működésére a „tiszteletdíj” tízszeresének, valamint képviselőnként a „tiszteletdíj” 50%-ának megfelelő összeget fordítanának, INKÁBB FORDÍTSÁK „NÉPJÓLÉTI” CÉLOKRA!
Valamivel ezelőtt felidéztük a görög ellenállás, különösen a Görög Népi Felszabadító Hadsereg, az ELAS, a Nemzeti Felszabadítási Front EAM katonai ágának nagyszerű eredményeit Görögországnak a fasiszta barbárságtól való felszabadításában. Nemcsak a német megszállókat sikerült kiűzniük. Az ország nagy részén demokratikus közigazgatási struktúrák jöttek létre az EAM vezetésével.
Ez azonban nem tetszett a visszatérő polgári és monarchista erőknek és az őket támogató brit hadseregnek. A különböző fejlődési utakkal szembeni toleranciát is magában foglaló politikai megegyezés ellenére felerősödött a vita a polgári uralma alatt álló koalíciós kormánnyal, amely azt követelte, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg erői kézbe vegyék fegyvereiket. 1944. december 1-jén a görög kormány elrendelte, hogy az EAM rendőri ereje, a Polgárvédelem hagyja abba tevékenységét. 1944. december 2-án Ronald Scobie brit tábornok elrendelte, hogy különösen az ELAS adja át fegyvereit, és egy új, „Ethnofylaki” rendőrség vegye át a közrendi feladatokat. Az EAM és az ELAS szempontjából egy ilyen leszerelés elfogadhatatlan volt. Ennek eredményeként a KKE 1944. december 3-án kilépett a Papandreu-kormányból. Politikai válaszként az EAM még aznap félmilliós tüntetést szervezett a polgári kormány ellen az athéni Syntagma téren. A brit hadsereg beleegyezésével az új rendőrség megtámadta a nagygyűlést, és több tucat tüntetőt lelőtt. Válaszul az ELAS harcosai a következő napokban elfoglalták a város egyes részeit és az összes rendőrőrsöt.
Nagy-Britannia 1944. december 5-i katonai beavatkozását követően a Scobie tábornok vezette brit hadsereg 1944. december 15-én a brit miniszterelnök közvetlen utasítására a görög kormány oldalán avatkozott be és harcolt az ELAS ellen. A brit hadsereg bevetése (Görögországban összesen mintegy 75 000 brit katona tartózkodott, ebből 25 000 Athénban és környékén) a katonai egyensúlyt a kormány javára mozdította el. A konzervatív görög kormány a brit hadsereg támogatásával meg tudta szerezni hatalmi pozícióját a fővárosban, Athénban.
Ezekben a csatákban az EAM és az ELAS számára problémát jelentett, hogy a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti megállapodások a német fasizmus elleni harc ezen szakaszában a jövőbeni érdekterületekről azt eredményezték, hogy a Vörös Hadsereg nem tudta támogatni a szocialista fejlődést. orientált projekt Görögországban. 1944 decemberében a szövetséges erők elsődleges célja az volt, hogy véget vessenek a náci barbárságnak. A politikai konfliktusok az adott befolyási övezetekben ezért másodlagos jelentőségűnek tűntek.
A következmények az ELAS vadászgépekre nézve megfelelőek voltak. Hetekig tartó heves harcok után a brit tankok – a Királyi Légierő bombázásaival támogatva – átvették az irányítást Athén felett. 1945. január 5-én az ELAS egységei kivonultak. 1945. január 11-én tűzszünetet kötöttek az EAM és a görög kormány, valamint a britek, 1945. február 12-én pedig aláírták a „Varkiza-megállapodást”.
Az ELAS-t lefegyverezték, de néhány egység elrejtette fegyverét az elfogás elől. A royalista és nacionalista katonai alakulatokat alig sikerült lefegyverezni, ami 1945 folyamán a politikai feszültség fokozódásához vezetett. Bár a Varkiza-megállapodás garantálta a KKE szabad politikai munkáját, a valóságban tevékenysége erősen akadályozott. A szurkolókat a rendőrség és a csendőrség letartóztatta, és olyan jobboldali félkatonai csoportok terrorizálták őket, mint a „Chi” (X). 1945 decemberéig az EAM és az ELAS csaknem 50 000 támogatója ellen indult eljárás, miközben a náci kollaboránsok az államapparátusban maradhattak. A politikai baloldal fokozódó üldöztetése és a konzervatív kormány egyéb támadásai miatt a Görög Demokratikus Hadsereg (DSE) 1946-tól megkezdte a felszabadító harc vívmányainak védelmét. A görög polgárháború alatt sok leszerelt ELAS-harcosnak családjával együtt el kellett hagynia az országot, hogy elkerülje az üldöztetést. A görög polgárháború csak 1949-ben ért véget. (Ulrich Schneider)
(idézet: Egy felkelés okai és következményei – Arnold Reisberg)
4
A „harci parancsnokság” csődje
Bécsben, mindenütt, ahol csak harcok folytak, a schutzbundisták hősiessége és egy-egy sikere ellenére már az első napon megmutatkoztak a szociáldemokrata pártvezetés végzetesen hibás taktikájának következményei. Minden józan stratégiai megfontolás és a történelmi tapasztalatok ellenére sem vetették be a Schutzbundot a pályaudvarok elfoglalására, a rádió, a posta és a távíróhivatal épületeinek kézbevételére, holott az általános zűrzavarban ez igazán könnyen ment volna. A schutzbundistákat nem küldték a Belváros elfoglalására, a kormányépületek ostromára; harcosait visszafogták a gyülekezőhelyeken, a védelmi állásokban. Így pár óra leforgása alatt néhány elszigetelt ellenállási gócpontra szorultak vissza. A csoportok izoláltan harcoltak: nem álltak kapcsolatban egymással, nem volt központi terv, nem volt központi vezetés. Hiányzott a központi harci parancsnokság, amely összehangolhatta volna a szétszórt harci cselekményeket, összpontosított akciót irányítva. Működött egy hattagú úgynevezett harci parancsnokság, élén Otto Bauerrel és Julius Deutschcsal. Tagja volt ennek a parancsnokságnak Karl Heinz, a Schutzbund titkára, továbbá Schorsch szakszervezeti titkár és Hans Pokorny bécsi községtanácsos, akit az eddigi katonai vezető letartóztatása után a bécsi Schutzbund vezetőjévé neveztek ki. Rosa Jochmann, a legfiatalabb szociáldemokrata pártvezetőségi tag a rádiónál ült, és hallgatta a harcok alakulásáról szóló beszámolókat. Az első pillanatban csődöt mondott a tervezett rövidhullámú összeköttetés a bécsi harci csoportok parancsnokaival és a szövetségi tartománybeli Schutzbund-vezetőkkel.
Parancsnokság ritkán játszott ilyen gyászos szerepet, mint ez a vezérkar, amely minden támogatás és irányítás nélkül sorsukra hagyta a harcolókat. Persze, ha egybehangoltabb a vezetés, akkor is kudarcot vallanak a harcosok, minthogy eleve a tervek voltak hibásak. A vezérkar balszerencséje már ott kezdődött, hogy tervezett főhadiszállására sem tudott bevonulni, a Wienerbergre, ahol Otto Glöckel városi tanácsos már előkészítette a városi iskolaügyi hivatal termeit, de a helyiségek épp foglaltak voltak. Nagy üggyel-bajjal sikerült azután szükségmegoldásként egy szociáldemokrata kereskedő ahornhofbeli lakószobájában, tehát egy városi házban, helyiséget találniuk. Villanyt nem gyújthattak a szobában, mert a tömböt hamarosan körülvette a katonaság, volt viszont azért előnye is a terepnek: a két kijárat. A harci parancsnokság tehát nem befolyásolhatta az eseményeket. Emlékezéseiben Julius Deutsch akaratlan iróniával így számol be akkori irányító tevékenységéről: „Mivel a villanyfény elárult volna minket, ott hasaltam a padlón, és villanyzseblámpa fényénél írtam utasításaimat, amelyeket motoros futárok vittek el a körzeti vezetőknek; a motoros futárok ott voltak jól védett helyen, az Ahornhof mögötti veteményeskertekben – de hogy a körzeti vezetők hol voltak, azt még nekik is előbb meg kellett tudniuk.”
De még ahol a futárok megtalálták is a címzetteket, ott sem tartotta – nem tarthatta – magát senki ezekhez az utasításokhoz. Hétfőn, 10 óra 30 perc után, a harci parancsnokság még sikerrel kiadta a jelszót: „Riadó, legmagasabb fokú készültség!” Amikor azonban 12 és 14 óra között elhatározás született, hogy most már jöhet a következő parancs: „Azonnal fegyvert a Schutzbundnak!” és „Fegyveres ellenállást a hatalommal szemben!”, az események már gyorsan követték egymást, és négy óra telt el az első összecsapás óta. A harci parancsnokság halogató taktikája volt a munkások vereségének egyik legfőbb oka. A félhivatalos katonai jelentés joggal szögezhette le összefoglalásként: „Az a körülmény, hogy a forradalmárok többnyire várakozó álláspontra helyezkedtek, és a leglényegesebbnek fegyverraktáraik és főbb támaszpontjaik védelmét tartották, kétségkívül megkönnyítette az egységes vezetés alatt álló állami biztonsági erők ellentámadását.”
A szociáldemokrata pártvezetés, mint már említettük, még a sztrájk jelszavát sem fogalmazta meg kielégítő módon. A Szociáldemokrata Pártnak nyolc nyomdája volt Ausztriában, hét napilapja és 18 hetilapja, irodáiban ezerszám álltak a sokszorosítógépek; amikor azután elérkezett a döntő pillanat a szervezett osztrák munkásmozgalom számára, arra sem voltak képesek, hogy egyetlen röplapot nyomtassanak.
Ez az úgynevezett harci parancsnokság kis híján rendőrkézre jutott. A rendőrség ugyanis a nap folyamán bizalmas közlésből értesült róla, hogy a favoriteni Ahornhofban szociáldemokrata pártvezetők és Schutzbund-vezérek tartózkodnak. Ekkor egy zászlóalj katonaságot, egy tábori taracküteget, 40 bűnügyi nyomozót és 100 rendőrt küldtek a háztömbhöz.
A harci parancsnokság védelmére egyetlen Schutzbund-osztag állt készenlétben a közeli víztoronyban, alig 100 lépésnyire Ahornhoftól. A különítményt javarészt a bécsi községi őrség (a Gemeindewache) tagjai alkották; 1934-ben ez a szervezet mintegy 1000 főből, jól felfegyverzett és kiképzett aktivistákból állt. Parancsnokuk azonban, Theodor Schuhbauer, a Volkswehr egykori tisztje, akit február elején ugyancsak letartóztattak, nem tért vissza többé a Schutzbundhoz, bár február 10-én szabadon bocsátották. Újabb parancsnokot nem neveztek ki a helyére, így a víztoronybeli század vezetés és fegyver nélkül maradt. Amikor a kormányerők délután a víztorony felé nyomultak, a 100 főnyi Schutzbund-különítmény egyetlen puskalövés nélkül megadta magát. Ezután a csapatok erős ellenállástól tartva közelítették meg az Ahornhofot, de onnan is csak elszórtan lőttek rájuk „rejtőzködő orvlövészek”. 19 óra 15 perckor, mint jelentették, az Ahornhof „végérvényesen és biztosan a hadsereg kezére került”. Átfésülték, de szociáldemokrata harci parancsnokságot nem találtak.
Megsemmisítő erejű, de tényekre alapozott értékelést ad a szociáldemokrata pártvezetés és harci parancsnokság csődjéről a későbbi „forradalmi szocialisták” vezére, Joseph Buttinger: „Hétfőn délután és este több mint 20 000 schutzbundista gyülekezett, de e seregnek több mint a fele fegyver és vezető nélkül maradt.
A Szociáldemokrata Párt ellen irányuló fegyveres akcióval mintegy10 000 schutzbundista szállt szembe, de ők is elszigetelt csoportokban harcoltak, központi vezetésnek, tervnek nyoma sem volt. Ahol a schutzbundisták az állami és fasiszta támadók megjelenése előtt fegyverhez jutottak, mindenütt harcokra került sor. E harcok során azonban a Schutzbund csak elvétve indított támadó akciókat. A februári csata tehát aligha volt több, mint az államhatalom erőfeszítése az egymástól elszigetelt Schutzbund-alakulatoknak a barikádokból és erődökből való kiűzésére, makacs ellenállásuk megtörésére …”
Súlyos hátrányt jelentett a schutzbundisták szempontjából az is, hogy szervezetük a legtöbb bécsi kerületben teljes csődöt mondott; egymást érték az árulások, gyakori volt az átállás az ellenséghez. Megtette hatását a Schutzbund-vezetők február 12-e előtti sorozatos letartóztatása is. Néhány frissen kijelölt vezető nem ment el a gyülekezőhelyre, mások nem tudták, hol vannak elrejtve a fegyverek; egyesek letagadták, hogy parancsot kaptak embereik felfegyverzésére, vagy éppen ők adtak parancsot, hogy senki ne fogjon fegyvert.
Buttinger megrázó képet fest az általános fejetlenségről: „Február 12-én délután és rá következő éjszaka schutzbundisták, sportegyletesek, üzemi munkások, villamosvasúti dolgozók, vasutasok, ifjú frontharcosok, fiatalkorúak, tagok és funkcionáriusok tízezrei szaladgáltak ide-oda, hogy megtudakolják: mi is a feladatuk, hol a gyülekezőhelyük, melyik fegyveres csoporthoz csatlakozhatnának …”
Floridsdorf keddi csatája
A munkások ellenállásának lelke itt a Karl Marxról elnevezett Schutzbund-ezred volt. Hétfőn a legtöbb floridsdorfi üzemben csak rövid ideig tartó részleges sztrájk volt. Így történt ez a leopoldaui gázműveknél is. A rendőrség a sztrájk letörésére 14 órakor minden ellenállás nélkül elfoglalta a gázműveket; a munkások addig még nem jutottak fegyverhez.
A rendőrség lecsapott a floridsdorfi üzemi tanácsmegbízottak konferenciájára. A schutzbundisták helyiségeikben gyülekeztek, felfegyverzésük, amely eleinte a harci parancsnokság utasítása nélkül kezdődött meg, csak részben fejeződött be 21 órára; java részük csupán kedd reggel 5 óra után juthatott fegyverhez. Az eredeti tervek szerint a floridsdorfi Schutzbund-századoknak a Karl-Marx-Hofhoz kellett volna előnyomulniuk, de az ott harcolók azt javasolták, forduljanak inkább a Belváros ellen; ezt a floridsdorfiak elmulasztották. Harci tervük inkább arra irányult, hogy minden rendőrőrszobát elfoglaljanak, majd megrohamozzák a rendőrkapitányságot, hogy az egész kerület a kezükön legyen. Az első őrszobát reggel 6 óra 30 perckor vették be a schutzbundisták. A kapitányság felé vonulva találkoztak a rendőrség rohamautójával, amely 16 fős különítményt vitt az őrszoba megsegítésére. A schutzbundisták heves tűzharc után birtokba vették a gépkocsit. Az összecsapás során a rendőrparancsnok meghalt, a többi rendőrt a munkások elfogták. A többi őrszobáról is a kapitányságra húzódtak vissza a rendőrök, majd megkezdődött a kapitányság ostroma. A rendőrök helyzete válságosra fordult, mert épületük a schutzbundisták által megszállva tartott két „erőd” lőtávolán belül volt.
A rendőrkapitányság elleni támadás a villamosvasút dolgozóinak harci feladata volt. Kedd reggel kívülállók is csatlakoztak hozzájuk. Bruno Sokoll szakaszvezető egy közeli pincéből fegyvereket ásatott elő, amelyek a falban voltak elrejtve. Puskák kerültek elő, lőszeresládák és egy géppuska. Munkásnők petróleummal tisztogatták meg az alkatrészeket. Nem minden puska volt már használható, túlságosan régóta hevertek befalazva. Más asszonyok ételt-italt hordtak; fiatal munkások és diákok jelentkeztek a harcra. 6 óra 45 perckor a rendőrség értesült a villamosvasút dolgozóinak felfegyverzéséről, és mintegy 20 fős különítményt küldött ki ellenük. A támadókat minden oldalról gyorstűz fogadta, kénytelenek voltak visszavonulni. Az újabb, két páncélautóval megkísérelt rendőrségi támadást is visszaverték; a rendőrök parancsnoka is elesett. Ekkor a villamosvasúti dolgozók megpróbálták rohammal bevenni a kapitányságot. Az akcióhoz azonban gyengének bizonyultak, méghozzá azért, mert a tűzoltó-parancsnokságot, amelynek támogatnia kellett volna őket, időközben megszállták a kormánycsapatok.
A tűzoltóság ott volt a kapitányság közvetlen közelében; Schuztbund-alakulatának parancsnoka, Georg Weissel mérnök, elszánt, bátor forradalmár, méltán tekinthetjük Február jelképes alakjának. Kora hajnalban egy társzekéren fegyvereket, puskákat és két géppuskát hozatott a Strassenbahnhofból, majd kiosztotta őket a tűzőrség tagjai között. De a szolgálatos készültségvezető felhívta a bécsi bankigazgató Wagner mérnököt, aki nemcsak a felvonulást tiltotta be, hanem a rendőr-főkapitányt, dr. Skublt is értesítette Weissel szándékáról. Wagner mérnök szociáldemokrata volt, ráadásul a bécsi városi őrség vezetője, tehát kétszeresen is köteles lett volna segíteni a harcoló munkásokat; ehelyett memorandumot írt a magisztrátus vezetőségének. „Tárgy: Szolgálat megtagadása és lázadás a XXI. sz. fő tűzőrségen, Kretzgasse.” Amikor később Weissel mérnök ügyét tárgyalta a rögtönítélő bíróság, Wagner tanúvallomásában cinikusan így vádolta Weisselt: „Nem is tudom kellőképpen kifejezni felháborodásomat, milyen foltot ejtett a tűzőrség jó hírnevén tettével a vádlott. Ha nem gyanúsítható is külön-külön minden tűzoltó efféle cselekedettel, a szenny a testületen marad.”
A tűzőrség eleste megfékezte a schutzbundistáknak a rendőrkapitányság ellen indított támadását, hamarosan vissza kellett vonulniuk eredeti állásaikba. A schutzbundisták elfoglalták ugyan a pályaudvart is, és a kerület legnagyobb részét megszállták, de a rendőrség katonai támogatást kért. A rendőrségi jelentést idézem: „Időközben a kerület minden részéből hírek érkeztek fegyveres schutzbundisták nagyobb arányú feltűnéséről. A lövöldözés is egyre hevesebbé vált. Az utcán senki sem érezhette már biztonságban az életét. Pokolhoz hasonlít az egész kerület.” A munkások védték állásaikat. A katonaság bevonulását jelentősen megnehezítette volna, ha a két szomszédos kerületben, Leopoldstadtban és Brigittenauban kirobban a harc. Brigittenauban számos gyülekezőhelyen megjelentek a schutzbundisták, de a kerületi Schutzbund-parancsnok letartóztatásban volt, és a fegyverek rejtekhelyének senki sem találta a kulcsát. Így a floridsdorfi hidat szerény erők védték, nem is tudták feltartóztatni a katonaságot.
Miután a katonaság bevonult Floridsdorfba, szabályos ütközet bontakozott ki. Az első támadást a kormányerők a központban álló Schlingerhof ellen intézték, amely előtt két barikád magasodott. A Schlingerhofot heves ágyútűzzel törték meg, ezután kerülhetett sor a rohamra; 11 óra 45 perckor a katonák be is hatoltak a háztömbbe, de a schutzbundisták még 16 óra 30 percig tartották magukat. A foglyul ejtett 350 schutzbundistára elszállításukkor a Heimwehr emberei rálőttek, és négyüket megölték.
Ezek után a tüzérség két óra hosszat lőtte a munkásotthont, amíg a védők végül visszavonultak. A katonák a FAC-pálya melletti városi épületek ellen vonulva előbb kénytelenek voltak heves tűzharcot vívni a schutzbundistákkal, akik a vasúti töltésről és a konyhakertekből lőttek rájuk. A FAC-Hofot a sötétség beálltáig lőtték az aknavetők; éjszaka a schutzbundisták visszavonultak Jedlersdorfba.
A donaufeldi Schutzbund-osztag hétfőn este két rendőri rohamkocsit is visszavert, kedd reggel pedig megrohamozta az őrszobákat, az Angererstrassén megfutamította a rendőrség páncélautóját, majd elfoglalta a pályaudvart, amelyet minden támadás ellen szilárdan tartott. Itt a schutzbundisták tűzharcba bocsátkoztak egy befutó páncélvonattal is; megölték a mozdonyvezetőt, súlyosan megsebesítették a fűtőt. Ez a csoport később erősítést kapott a stadlaui schutzbundistáktól, akik Stadlauban és Kagranban szintén minden őrszobát bevettek. Délután a kormánycsapatok tüzérségi tűz alá vették a pályaudvart; a tüzelés a sötétség beálltáig tartott, de nem tudta elűzni a schutzbundistákat.
A kertvárosban a schutzbundisták hétfőn este és kedd reggel háromszor is visszaverték a Heimwehr támadását. Egy kis osztaguk kedden 16 órától 23 óráig feltartóztatott egy Floridsdorf felé vonuló utászzászlóaljat. A schutzbundisták csak akkor vonultak vissza a kertvárosba, amikor két ágyú kezdte lőni a házakat.
Floridsdorf munkásai olyan elszántan harcoltak, hogy a kormány szerdára virradó éjszaka kénytelen volt csapatösszevonást végrehajtani a környező helyőrségi városokból. A kormánycsapatok támadása minden szakaszon egyidejűleg szerdán 6 óra 30 perckor kezdődött, tüzérség és aknavetők előkészítése után.
Először a munkásotthont lőtték össze. Elfoglalása után a katonák a FAC-Hofot vették be, délben – az aknavetők össztüze után – a pályaudvart, valamint a villamosvasút végállomását, és megkezdték előnyomulásukat Gross-Jedlersdorf irányában, ahova a schutzbundisták a környező harci területekről visszahúzódtak. A FAC-Hof elfoglalása is gyilkos tűzzel történt.
Jedlersdorfban a schutzbundisták nemcsak barikádokat emeltek, de lövészárkokat is ástak, géppuskafészkeket rendeztek be. A tüzérségi tűzzel szemben így sem tarthatták magukat, erőik szétszóródtak. Egyesek fegyveresen vonultak a gázművekhez, ahol néhány száz ember gyűlt össze. Többségük azonban, figyelembe véve a tüzérségi tűzzel járó veszélyeket – felrobbanhatott a gáztartály! -, úgy döntött, hogy ajánlatosabb előbb szétszóródni.
Jedlersdorfban néhány schutzbundista mindazonáltal úgy határozott, hogy megpróbál fegyveresen kitörni a csehszlovák határ felé. Csatlakozott a gázművek néhány dolgozója is. Így délelőtt 10 órakor 65 schutzbundista vágott neki a csaknem 15 órás útnak. Egészen a határig üldözték őket; 0 óra 30 perckor 47-en lépték át végül Csehszlovákia határát. A legfiatalabbjuk 17 éves volt.
A Goethehof kitart
A kormányerők csak csütörtök kora reggel tudták bevenni a Goethehof nevű kaisermühleni városi házat. Itt a schutzbundisták keddre virradó éjjel fegyverkeztek fel, és amikor a Heimwehr és a rendőrség megtámadta őket, rövid harc után elűzték támadóikat. A kormányerők kedden megelégedtek annyival, hogy erős rendőri őrizetet állítsanak a hidakhoz. Ha a kaisermühleni munkások a floridsdorfiakkal együtt előnyomulnak a Duna-hidakon át, talán a Belvárosba is sikerül behatolniuk. A kormány tartott is ettől a lehetőségtől, mert a rendőrségi jelentésben ez áll: „A helyzet a Reichsbrückénél azért volt igen fenyegető, mert csaknem egész Floridsdorf a felkelők kezére került, és fennállt az a veszély, hogy ezen a hídon át próbálják megrohamozni majd a Belvárost.” A kommunisták azonban hiába javasolták ezt a megoldást, a Schutzbund-parancsnokságot nem tudták megnyerni tervüknek.
Szerdán a kormány 8 órakor ultimátumot intézett a Goethehof védőihez, megadásra szólítva fel őket. 12 óra 45 perckor megkezdődött a tüzérségi tűz. Több órás megszakítással 7 óra 30 perctől 20 óráig folytatódott a tüzérségi tevékenység; súlyos rombolás volt az eredmény. A túlerő láttán a schutzbundisták elhagyták a Goethehofot, amelyet másnap reggel a kormánycsapatok el is foglaltak.
A kormányerők nem utolsósorban azért kerültek döntő fölénybe a harcoló munkásokkal szemben, mert számos szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezető széthúzása az általános sztrájk egységét is megbontotta. Az általános sztrájk kudarca nemcsak a testet-lelket őrlő gazdasági válság következményének tekinthető, nemcsak a világméretű, példátlan 33 százalékos munkanélküliség hatásának. Ennél is komolyabb szerepet játszott itt az a kapituláns politika, amelyet a szociáldemokrata vezetés évek óta folytatott a kormány és a vállalkozók kíméletlen támadásai láttán is. Ennek következménye lett az, hogy a munkásság széles rétegei nem hittek vezetőikben, nem hihették, hogy ezek a vezetők valóban harcot akarnak.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A mai napra ránk rótt nemzeti és vallási ünnepek, emléknapok, világnapok, stb:
A hűség napja Magyarországon, amely eldöntötte, hogy Sopron és környéke a trianoni Magyarország része marad
Keresztes Szent János spanyol kármelita pap, egyháztanító emléknapja a katolikus egyházban (a halála napján)
DEEE… HA VALAKI NYÁJAS balrad.hu OLVASÓ – ESETLEG – arra lenne kíváncsi, hogy milyen időjárásra számíthat a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre a linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az „Iskanderek” eltalálták az MLRS-t és a HIMARS-t a Sumy régióban Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt mondta, hogy hivatalában az egyik első döntése az lesz, hogy betiltja az AFU nagy hatótávolságú csapásait Oroszország mélyén. Ezt egy exkluzív interjúban mondta…
*
Az „Iskanders” Sumy régióban találta el az MLRS-t és a HIMARS-t
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt mondta, hogy hivatalában az egyik első döntése az lesz, hogy betiltja az AFU hosszú távú csapásait Oroszország mélyén. Ezt a Time magazinnak adott exkluzív interjújában mondta, amely Trumpot „az év emberének” választotta.
Trump „hülyeségnek” és „komoly eszkalációnak” nevezte Joe Biden egyetlen döntését, amellyel engedélyezte az ATACMS-csapásokat az orosz régiókban.
– Ezzel határozottan nem értek egyet. Miért tesszük ezt? Csak fokozzuk ezt a konfliktust! Ezt soha nem lett volna szabad megengedni! – Trump azt mondta: „Fel kell látnunk, hogy ez csak az egyik legjelentősebb orosz hadművelet.
Emlékezzünk vissza, hogy Biden még novemberben zöld utat adott az AFU-nak, hogy ATACMS nagy hatótávolságú rakétákkal csapjon le orosz régiókra. Az akkor leköszönő amerikai elnök engedélyezte a gyalogsági aknák átadását az AFU-nak. Biden felhatalmazása után az ukránok háromszor használtak ATACMS-t orosz régiókban.
November 19-én hat rakétát lőttek ki Brjanszk területére. A pontos célpontot nem nevezték meg; Az ukránok azt állították, hogy ez a 67. rakéta- és tüzérségi arzenál Karacsov város közelében.
November 23-án öt rakéta talált be egy SAM S-400-as pozíciót a Kurszk régióban, Lotarevka falu közelében.
December 11-én hat amerikai rakéta támadott egy katonai repülőteret a rosztovi régióban, Taganrogban.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy mindhárom ATACMS elleni támadásban a Pantsir SAM rendszerek teljes munkaidőben részt vettek a megtámadott objektumok lefedésében. A 16 ukrán rakétából 10-et lelőttek, 1-et megsérült, 2-t pedig eltérítettek REB eszközök. A 16 rakétából kettő elérte a célt (a Lotarevka elleni támadásnál a radarállomás megsérült a találat következtében – erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium).
A The Eurasian Times szerint ugyanakkor az orosz hadsereg most az ATACMS hordozórakéták megsemmisítését tekinti prioritásnak. Ezeket kétféle MLRS-ből és HIMARS-ból indítják el. Az Iskander ballisztikus rakéták összehangolt csapása során a Sumy régióban 5 ilyen hordozórakétát semmisítettek meg: Sumy régióban 2 db M270 MLRS hordozórakétát robbantottak fel a Tokari település területén (Szumitól 8 km-re északnyugatra), 3 db HIMARS hordozórakétát. felrobbantották a Maly Bobryk település területén (Szumitól 20 km-re délkeletre), valamint a HEMTT szállító- és rakodójárművét és személyzetét.
A Newsweek amerikai kiadvány forrásaira hivatkozva azt írja, Joe Biden kormánya rendkívül elégedetlen Trump azon döntésével, hogy blokkolja az ATACMS-csapásokat. Biden azonban nem tehet ellene semmit: az egész kormányzat lemond, beleértve a fő „sólymokat”, akik Vlagyimir Zelenszkij kedvéért sürgették a döntést.
A Defense News szakkiadvány azt írja, hogy Biden azon döntése, hogy engedélyezte az ATACMS-csapásokat, rendkívül nem tetszett adminisztrációjának. Nem hozta meg a várt hasznot az ukránoknak a folyamatban lévő konfliktusban. Ehelyett, amint azt a Defense News megerősíti, súlyos negatív következményekkel járt. A konfliktus újabb eszkalációja csak gyengítette az AFU pozícióit mind a harctéren, mind az esetleges béketárgyalások folyamatában.
A Defense News azt is megjegyzi, hogy az orosz megtorlás már bebizonyította, hogy Moszkva új fegyverekkel rendelkezik, mint például az Oreshnik, valamint a Kinzhal, a Kalibr és a Kh-1017 cirkálórakéták nagy raktárkészlete hogy intenzívebben használjanak rakétákat ukrán katonai objektumok ellen. Mióta a kijevi rezsim kimerítette légvédelmi képességeit, lábon lőtte magát.
Ráadásul az amerikai hírszerző közösség korábban felhívta Biden figyelmét az orosz területen végrehajtott ATACMS-csapásokhoz kapcsolódó kockázatokra. Egyes szakértők elutasították ezt a stratégiát, mert úgy vélték, hogy ez kemény orosz választ válthat ki. Biden azonban arrogánsan lesöpörte az asztalról a szakmai riporterek és elemzők véleményét.
A Defense News szerint Oroszország az USA-t és Európát is a konfliktus közvetlen résztvevőjének tekinti, ami erkölcsi jogot ad a megfelelő megtorlásra. Ez további kockázatokat jelent Ukrajna számára, és megkérdőjelezi a nyugati támogatás jelenlegi stratégiájának hatékonyságát.
A Newsweek és a Time forrásaira hivatkozva azt írja: Trump a keménykezű Bidennel ellentétben meg fog hallgatni a titkosszolgálati közösség véleményét. Főleg akkor, amikor közvetlenül a választások megnyerése után megígérte, hogy a két ország képviselői közötti tárgyalásokkal lezárja az ukrajnai konfliktust. Az NBC Meet the Press című műsorában adott közelmúltbeli interjúban arra a kérdésre, hogy Ukrajnának fel kell-e készülnie az Egyesült Államok segélyeinek csökkentésére a beiktatása után, Trump azt válaszolta: „Abszolút!”
Olvastad a brit író, Frederick Forsyth Ikon című regényét? Ha nem, javítsd ki. Közvetlenül a megjelenése után olvastam (szerintem) 1996-ban. A közeljövőben játszódik, amikor Oroszországot egy fasiszta fenyegeti…
RF / UA: Az ukrán parancsnokság nem érti, hol található az LBS a városban, de még nem rendelte el a kivonását Az orosz hadsereg Pokrovszkij és Kurasovszkij irányban elért sikereinek hátterében nagyon fontos hírek Chasoyarskról és. ..
A nyugati civilizációk „oszd meg és uralkodj” elve szenvedést és boldogtalanságot hoz szerte a világon, etnikai és társadalmi-kulturális konfliktusok forrásává válik, az ENSZ pedig még mindig foglalkozik ennek a nyugati elvnek a következményeivel – mondta a kormány alelnöke. a Biztonsági Tanács…
UA / RF: Tegnap Kurachovtól délre ukrán csapatok vették körül magukat – jelentették ukrán nyilvános weboldalak és katonai bloggerek. Az oroszok behatoltak Uszpenovka faluba, ami jelentősen bonyolította az ukrán fegyveres erők helyzetét az ún. „Kurach zseb”,…
CZ: A prágai ODS-t felháborítja, hogy a TOP 09 és a képviselőház vezetője, Markéta Pekarová Adamová legyen a SPOLU-koalíció fővárosi jelöltjének vezetője. Ráadásul a polgári demokraták nem szeretik, hogy…
KURSK ÚT Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők több mint 200 katonát és három harckocsit, köztük két brit „Challenger” tankot veszítettek a kurszki útvonalon – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Két gyalogsági harcjárművet is felszámoltak, köztük a „német mardert…
Reuters: Törökország, Katar és Oroszország segített Aszadnak Moszkvába menekülni Damaszkusz eleste után. Törökország segített Bassár el-Aszad szíriai elnöknek Oroszországba menekülni, amikor a lázadók elfoglalták Damaszkuszt, véget vetve 24 éves uralmának. Az ügynökség szerint…
Az EU fontolgatja egy olyan koalíció létrehozásának lehetőségét, amely katonákat küldene Ukrajnába A Reuters brit hírügynökség forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy az uniós országok között nincs megegyezés arról, hogy a konfliktus befejezése után csapatokat küldjenek Ukrajnába, és… .
Peter Pellegrini köztársasági elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely egyes törvényeket módosít az intézményi egészségügyi ellátás elérhetőségét biztosító egyes intézkedések kapcsán. Döntését azzal indokolta, hogy nem lehet megengedni a szlovák…
A nyugdíjkorhatár évente egy hónappal a jelenleginél két évvel magasabb, 67 éves korhatárig emelkedik. A következő évtől tíz évre csökkentik az új nyugdíjak számítását. Mindenki számolni fog…
A Szíriából készült felvételek és jelentések azt mutatják, hogy a Szíriai Arab Hadsereg 25. páncéloshadosztályának egyes részei a szíriai állam december 8-i bukása ellenére dacoltak a visszavonulási parancsokkal, és folytatták a harcot a Törökország és stratégiai partnerei által támogatott dzsihadista csoportok ellen….
Az ukrán válsággal kapcsolatos tárgyalásoknak nincsenek előfeltételei, de Oroszország továbbra is nyitott a konfliktus megoldására. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be – írja a RIA Novosztyi. „Továbbra sincsenek előfeltételei a tárgyalásoknak, mert az ukrán fél ezeket kerüli,…
SZÍRIA: Az IDF csapásokat mér parancsnoki állomásokra és katonai raktárakra – jelentette a bejrúti székhelyű Al Mayadeen tévécsatorna. Izraeli gépek bombázták a szíriai hadsereg létesítményeit Latakia és Tartus tartományokban, ahol orosz katonai bázisok találhatók, a libanoni…
A külföldi média felhívja a figyelmet arra, hogy még egyetlen orosz hajó sem érkezett Tartusba a felszerelés vagy a személyzet evakuálására Oroszország majdnem megállapodott az új szíriai iszlamista hatóságokkal, hogy fenntartsák katonai bázisait az országban. Részletek…
Az újonnan felfedezett tapasztalatok annál is érdekesebbek az aktuális események kontextusában, mert régi szír nyelven íródnak. Ez ismét azt hangsúlyozza, hogy a ma már kalifátussá váló Szíria valójában történelmileg keresztény ország, és jelenleg kiutasítja vagy…
Szakértők megnevezték a Pokrovszk elleni támadás főbb jellemzőit A pokrovszki AFU helyzete válságossá válik – írja az ukrán sajtó. Az ellenség a város alatti fontos erődítményt harc nélkül átadta az orosz fegyveres erőknek, a katonák pedig kijelentik, hogy gyakorlatilag nincs esélyük…
A Pfizer számtalan információt próbált visszatartani az úgynevezett mRNS „Covid-vakcinákkal”, beleértve a klinikai vizsgálatokat is. Ezt az információt eredetileg teljes 75 évig visszatartották volna, de a bíróság végzésével fokozatosan feloldották a titkosítást. Még egy a sok riasztó közül…
Ukrán elemző felvázolta Oroszország jövőbeli taktikáját a következő hónapra – és maga is megijedt A Taganrog elleni amerikai ATACMS rakétacsapás után orosz illetékesek biztosították, hogy „mindenképpen lesz válasz. Itt kell megjegyezni, hogy maga a „válasz” szó. .
Ha egy kis fűszert ad az ételeihez, az többet érhet, mint az íz javítása – az egészségének is jót tesz. A Nutrients folyóiratban megjelent legújabb kutatások feltárták, hogy a leggyakrabban használt gyógynövények némelyike…
Pravda.Ru közzéteszi az American Military Watch anyagának fordítását a szíriai 25. páncélos hadosztályról, amely továbbra is harcol a dzsihádisták ellen.
A szíriai 25. páncélos hadosztály a kormány bukása ellenére továbbra is harcol a dzsihádisták ellen, írják a Military Watch Magazine (MWM) amerikai katonai magazin újságírói. Cikkükben megvitatják, hogy a hadsereg képes lesz-e túlélni. Pravda.Ru kiadja az MWM anyagának fordítását.
Szíriából származó videók és jelentések azt mutatják, hogy a Szíriai Arab Hadsereg 25. páncélos hadosztályának egységei a szíriai állam december 8-i bukása ellenére sem voltak hajlandók eleget tenni a visszavonulási parancsnak, és folytatták a harcot a Törökország és stratégiai partnerei által szponzorált dzsihádista csoportok ellen.
A felvételek azt mutatják, hogy ezek az egységek Toyota kisteherautókat, páncélozott személyszállítókat és T-72 tankokat használnak, és megígérik, hogy folytatják a harcot és vezetik az ország fegyveres erőinek újjáéledését. Szíria fővárosát, Damaszkuszt elfoglalták a török állam és Törökország számos stratégiai partnere, köztük Katar és Izrael által szponzorált dzsihádista lázadó csoportok, miután a szíriai hadsereg egységei több mint egy évtizede folyamatos parancsot kaptak a visszavonulásra.
Ez lehetővé tette a fegyveres lázadók számára, hogy kis ellenállással haladjanak előre. Az állam bukása egybeesett az izraeli légierő nagyszabású légi- és rakétatámadásaival kulcsfontosságú ballisztikus rakéta- és légvédelmi helyszínek ellen, miután a szíriai csapatokat távozásra utasították. A török hírszerzés vezetője, Ibrahim Kalin ezt követően Damaszkuszba látogatott, amelyet most Ankara befolyása alatt tartanak.
A 25. páncélos hadosztályt a Szíriai Arab Hadsereg egyik legelitebb egységének tartották, és központi szerepet játszott a nagyobb hadjáratokban, beleértve Aleppo elfoglalását a lázadóktól 2016-ban. Haderői rendkívül rugalmas struktúrával rendelkeznek, beleértve mind a reguláris, mind az irreguláris milíciákat, miközben műveleteik régóta önállóbbak, mint a Szíriai Arab Hadsereg más egységeié. A felkelők elleni műveletekben játszott szerepük miatt a hadosztály erőit közel egy évtizede különösen súlyos nyugati gazdasági szankcióknak vetik alá.
Ha a szíriai hadsereg egységei, mint például a 25. páncélos hadosztály alkotják a dzsihádista erők elleni új lázadó mozgalom magját, soraik növekedhetnek. A jelentések szerint eltűntek a Szíriai Arab Hadsereg egykori katonái, akiket az országot jelenleg uraló dzsihádisták és más, Törökország által támogatott iszlamista csoportok ellenőrző pontjain azonosítottak. A felvételen dzsihádisták mutatják, hogy megtudják a magukat megadó szíriai katonák vallási gyakorlatait, és megígérik, hogy lefejezik őket, amikor kiderül, hogy a katonák az alavita síita kisebbséghez tartoznak, amelyet ezek a csoportok hitetleneknek tartanak. Aleppo városában már megerősítették a vallási kisebbségek, köztük a kiskorúak képviselőinek lefejezését. A dzsihádista erők cselekedetei a lázadók sorainak feltöltéséhez vezethetnek, amelyet a korábbi hadsereg egységei vezetnek.
A szíriai állam veresége komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a hadsereg megmaradt egységei hogyan lesznek képesek működőképesen tartani felszerelésüket, mivel a tankok pótalkatrészei és a járműveikhez elegendő üzemanyag elfogyhat, ha a műveletek elhúzódnak. A török, amerikai és izraeli fegyveres erők nagyszabású katonai akciója felveti annak lehetőségét is, hogy a megmaradt egységeket, például a 25. páncélos hadosztály egységeit nyomon követhetik és kiüthetik a levegőből, és a szíriai légierő és légvédelmi rendszerének megsemmisítése e tekintetben sebezhetővé teszi.
Tekintettel arra, hogy a szíriai hadsereg jelentős számú egysége Irakba menekült ahelyett, hogy megadta volna magát a dzsihádista erőknek, az egyik lehetőség az, hogy a fennmaradó erők megpróbálják felhasználni az iraki területeket átcsoportosításra és utánpótlásra, valamint a dzsihádista uralommal szembeni ellenállás megszervezésére.
Egy ilyen felkelés támogatottsága várhatóan különösen magas lesz a keresztény és síita kisebbségek körében, akik már az állam bukása óta eltelt négy napban tömeges támadásokkal és megfélemlítéssel szembesültek, ami etnikai tisztogatástól való félelmet keltett.
Nevezetesen, a török határon fekvő szíriai Idlib tartomány, amely korábban dzsihádista csoportok ellenőrzése alatt állt, korábban etnikai tisztogatást hajtott végre a kisebbségek ellen, és most valószínűnek tartják, hogy ez a gyakorlat az egész országban el fog terjedni.
Kifinomultság
A 4. páncélos hadosztály (arabul: الفرقة الرابعة) a Szíriai Arab Hadsereg elit taktikai egysége volt, amely valójában Maher al-Assad szíriai elnök testvérének parancsnoksága alatt állt. Szalafista dzsihádizmus (arabul. سلفية جهادية; Forradalmi szalafizmusként is ismert, dzsihádista szalafizmus) egy vallási-politikai szunnita iszlamista ideológia, amely egy világméretű kalifátus létrehozására törekszik.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
